Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1358. április 25. Párttagjaink és a szorgalmas dolgozók tevékenységére alaposunk Igaz, hogy Kunhegyes nem a városok közé tartozik, de mint járási székhely, a járás szíve, a járás kis ló varosa. Ezt a napi forgalom, a más községbeli utasok sürgése-forgása bizonyítja. A járási székhely sok mindenben példát mutat a községeknek. Mindenekelőtt, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésében, hisz 1952 tavaszán már az összes földjének 25 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyt. Ez a szám a későbbi időben még növekedett. Sokan még a rendes emberek közül is azt gondolták, hogy az 1956-os ellenforradalom szétzúzza, megsemmisíti a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságot. Nem így történt, hiába volt a® ellenforradalmárok csúfos mesterkedése. A község dolgozó parasztjai, a szövetkezetiek egy része ha ki is lépett a társasgazdaságból, ismét ok maguk, szinte minden felsőbb biztatás nélkül új szövetkezeteket szerveztek, vagy termelőcsoportokat hoztak létre. Ez megmutatta, hogy nálunk mély gyökeret vert a nagyüzemi gazdálkodási forma. Azok az emberek, akik Horthy idejében éjjel-nappal dolgoztak az évi 20-24 mázsányi kom- mencióérf, nem felejtették el a kizsákmányolás nehéz időit A kis- és középparasztok is emlékeznek erre, hiszen abban az átkot, rendszerben sohasem tudták, mikor mennek tönkre. Most már másképp gondolkoznak, nem óhajtják vissza a múltat. Bizonyítja ezt a községi párt- és tanács vb és a Hazafias Népfront rendezte vita is, melyet a termelőszövetkezeti fejlesztésről tartó ttunk. A programot a köz-. ség vezetői úgy dolgozták ki, hogy az MSZMP központi bizottsága agrártéziseinek alapján, a dolgozó parasztság életének állandó javítását biztosítsa. A község programjában igen éberen ügyelnek arra. hogy az önkéntességet minden területen feltétlenül betartsák, — azonban nem bízzák a nagyüzemi fejlesztést a véletlenre. Ezt a következők igazolják: Jelentős mértékben akarják a tsz-ek földterületét növelni ebben az évben. Sokan mondhatnák! ez esetleg zaklatásokhoz is vezethet. Nem helyes az ilyen feltevés, hisz ha a tsz-eli életét, gazdasági eredményeit őszintén és széles körűen ismertetik a dolgozó parasztsággal, bátran lehet merész célkitűzéseket megszabni. Ha a szövetkezetek jól gazdálkodnak, a kívülállók szívesen közelednek feléjük, így van ez jelenleg is. A Béke Tsz-be például ősz óta napjainkig közel százötvenen kérték felvételüket. A községben összesen háromszáznál is többen léptek ez idő alatt a nagyüzemi, gazdálkodás útjára 1352 kát. hold földdel. Ezekre az eredményekre és párttag jaink, valamint a község szorgalmas dolgozóinak tevékenységére, őszinte segítségére alapoztuk a fejlesztési programot. Ezt mig a tsz-eicben, gépállomásokon, párt- és tömegszervezetekben, továbbá kisgyülé- seken is megvitatjuk. — A népfront és a KISZ is feladatot kap, különösen a ré- tegagitációt, a szemléltetéseket. a dolgozó parasztokkal való egyéni beszélgetéseket bízzűk rájuk. A Béke Tsz- ben már meg is kezdték az előkészületeket. Fő gondunk megértetni a több mini harminchárom millió forint értékű takarékbélyeget vásá~ voltak oa idei tanévben a* iskoláéok vásároltak. A takarékossági kedv fokozására ősszel új t fc tartókból y c gsoroz afcot adrták :kl. A takarékbélyegeket öt címletben, 50 filléres’ 1 forintos, 2 forintos, 5 és 10 forintos értékekben hozzák forgalomba. (MTI). lakossággal: várunk az önkéntes elhatározásra. — De az ő javukat akarjuk, amikor a nagyüzemek mielőbbi kialakulását sürgetjük. Hisz ők is szeretik a jobbat és olcsóbbat, mindenből. — Rajtuk múlik, hogy jobb és több teremjen. Ezt kell megbeszélnünk dolgozó parasztjainkkal a gazdakörben, népkörben, a Kossuth és Zöldmező tszcs-ben és mindenütt. A község területének döntő többségén — jelenleg is nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez, valamint a kommunisták irányítása, meggyőző szava, a tsz-ek pádás munkája, a különböző szervek aktív tevékenysége, boldogulásunk sok-sok lehetőségének kihasználása bizto- süék tervünk megvalósítására, Oláh József az MSZMP községi Vb tagja, Kunhegyes 9,Mr, levelezők a dolgozók őszinte szavát tolmácsoljuk.. Szerdán délelőtt Szolnok város levelezői tanácskoztak a Magyar—Szovjet Baráti Társaság klubhelyiségében. Eljöttek a város legjobb és legaktívabb munkás-, paraszt- és értelmiségi levelezői. A vitában — beszélgetés közben — a Szolnok megyei Néplap jelenlegi munkájáról volt szó. Értékes javaslatokkal segítették még jobbá tenni lapunkat. Seller István tsz-tag — levelező — arról beszélt, hogy levelei sokat segítettek a szövetkezet fegyelmének helyre- állításában. Igaz, egyesek nem szívesen fogadták a bírálatot, de a közösség — és nekünk ez a fontos — helyesen reagált a levél mondanivalójára. Elmondták a levelezők, hogy az ellenforradalom megbontotta e lelkes levelező- és tudósító tábor sorait. A rend megszilárdulása után is soJavul a Járműjavító szak- szervezeti munkája A műhelybizottságok mindjobban végzik politikai-, névelő- és szervező munkájukat az üzem dolgozói között. 1958. első negyedében elérték a 94 százalékos szervezettséget — a volt 91 százalékkal szemben. Az aktivisták jó munkájának eredménye az átlagos ÍJ forintos tagdíjfizetés. Ebben élenjártak a Vili., IX. és a XIV.-es osztály aktivistái. A többi műhelybizottságok sem dolgoznak rosszul, csak munkájukban jelentkezik még a megalkuvás, a nevelés hiánya. Ezért egyes dolgozóknál nincs meg a felelősségérzet. Ha jogot formálnak, közben elfelejtkeznek saját kötelezettségükről. Az üzemi szakszervezet az első negyedévben közel 20 ezer forintot fizetett ki különféle segély címén, ebből 16 ezret tesz ki a rendkívüli segély összege. A jónak mondható munka mellett hiányosság is van. A főbizalmiak nem tartják meg rendszeresen a bizalmi értekezleteket, melynek következménye. hogy a bizalmiak nincsenek tisztában a soronlévő feladatokkal. . AAA»AAAAAAJA ff•▼ W V * fff^ ■ így csak a bélyegeladásra szorítkoznak. Ezt is közömbösen végzik és olyan esetek fordulnak elő, hogy „majd a jövő hónapban fizetek’. így aztán a bizalmi több bélyeget vesz át,‘ mint a létszám, hátha az elmaradottat pótolni akarják. Ez módot ad arra, hogy az elmaradást kisebb értékű bélyeggel törlesztik, ami helytelen. Ha a bizalmiak jól dolgoznak, ez nem fordulhat elő. Meg tudják magyarázni, hogy akinek tagdíj hátraléka van, — nem tarthat igényt szakszervezeti juttatásra és nem részesülhet egyéb kedvezményben sem. A bizalmiakat nem nagyon keresik fel a dolgozók, kis problémáikkal is az üzemi bizottsághoz fordulnak, olyanokkal, amelyeket a bizalminak a helyszínen kellene intéznie. A nehezebb kérdéséknél segítséget kérhetnének a pártszervezettől a műhelybizottságok, amit szintén elmulasztanak. A párt alapszervezetek pedig szívesen segítenek a szakszervezet munkájának további javításában. Csömör János üzemi tudósító káig bizony rossz volt a kapcsolat a szerkesztőség és a levelezők között. Örömmel állapították meg, hogy ma már ez nem tapasztalható. — A rossz kapcsolatnak m: is okozói voltunk — ismerték be —, de most az a feladat, hogy minél több segítséget adjunk a lapnak, hogy valóban a dolgozó nép újságja legyen. A régi és új levelezők sokat foglalkoztak a szerkesztő-ég munkájával. Hangsúlyozták, hogy a lap sokát javult az utóbbi időben, de még többel várnak. Sokat kell foglalkozni a mezőgazdaság átszervezésének kérdésével és javasolták a jó módszerek leírását A mindennapi munkában értékesek lennének azok az írások, amelyek egyes munka- módszereket mutatnak be egv jóiműködó tsz-nél, üzemeknél, állami gazdaságban. A tapasztalatcsere-formájú cikkek mellett igen jó volna, ha a lap hasábjain a társadalmi tulajdon védelméről közölt cikkek mozgósítanák az egész társadalmat a közös vagyon megőrzésére, eltulajdonításának megelőzésére. Többet kellene foglalkozni a jó1 dolgozó üzemi tanácsok módszerednek ismertetésével mert ez megkönnyítené munkájukat. A levelezőik sokat beszéltek az alkoholizmus elleni harcról. Itt megoszlott a vélemény, végülis azt Wnák helyesnek, ha a sok kétes talponállók helyett barátságos kisvendéglők és különböző szervek tiszta, rendes klub- helyiségei kapnának helyet városunkban. Olyan szórakozóhelyekre vágynak a munkások, ahol nem a szeszfogyasztás a lényeg, hanem művelődni ési szórakozni lehet egy-egy pohár ital mellett. Az értekezlet igen nagy részét töltötte be a takarékos- sági mozgalomról folyó vita. A levelezőink úgy látják: fri- ‘artó. harcos munka szükséges ahhoz, hogy a népgazdaság minden területén becsüle tesen gazdálkodjanak a név vagyonával. Sok helyen hanyagul kezelik a köíös tulajdont és a levelezőknek elsőrendű feladata — mondották — annak megvédése. A levelező értekezleten elhangzott javaslatok között az ch-társak kérték a szerkesztőséget, hogy az eddigieknél sűrűbben tartsanak ankétoka*, ahol tapasztalataikat kicserélhetik, megismerkedhetnek a szerkesztőség munkatársa'val Helyes volna, ha a már régebben tett javaslatot válóra tudnánk váltani és létrehozna, a szerkesztőség egy klubszoba*, ahová a levelezők is bejárnának és még szorosabbra fűződhetne a kapcsolat, Véfmze'ül elmondták, hogv büszkék az üzemek dolgozói, mikor róluk írnék a lap hasábjain, s mint levelezők, sűrűbben fognak írni, mert a dolgozók őszinte szavát kívánják tolmácsolni. Betiltották a májis 1-i párizsi felvonulási Párizs (MTI). A párizsi rendőrfőnökség szerdán este hozott döntésével betiltotta a párizsi dolgozók május 1-re meghirdetett felvonulását. A CGT Szajna megyei szervezeteinek Uniója tiltakozó közleményben hangoztatja, hogy Gaillard exkor- mányának önkényes intézkedése, amellyel a szakszervezeti és a gyülekezési jogokat ismételten megsérti a dolgozók újabb megdöbbenését váltja ki. A CGT rámutat arra, hogy ugyanez a kormány eltűrte és felbátorította a fasiszták mesterkedéseit. akik büntetlenül parádézhattak az utcákon. Támadhatták meg a demokratikus szervek helyiségeit, a demokratikus gyűléseket és a baloldali politikusokat. A dolgozók, különösen a közalkalmazottak megállapíthat jék, hogyha a dolgozók bérköveteléssel lépnek fel, a felelet rögtön kéznél van: „Nincs kormány1’, de mindjárt van kormány akkor, ha tiltó rendelkezést kell hozni a dolgozók május 1-i felvonulásának megakadályozásába. A szakszervezeti jog, a gyülekezés és a felvonulás alkotmányos joga alapján a CGT a köztársaság elnökéhez fordul ünnepélyes tiltakozásával. hm TOLSZTOJ dHü rSaiin rnéincK W Aifieb (cfoidfa 48. — Huszonkilencedikére virradó éjszaka újra itt vagyok. Harmincadikén abbahagyhatja nyúltenyésztési kísérleteit, kegyelmes uram, vehet egy elsőosztályú kabint valamelyik óceánjáró gőzösön és attól fogva úgy élhet, mint egy kiskirály, akár a Fifth Aveneu-n is, New Yorkban. — Itt kellene hagyni valami személyazonossági igazolványt ennek a büdös disznónak — mondta a tábornok. — Parancsoljon, válassza ki azt az útlevelet, amelyik legjobban tetszik. Garin egy madzaggal átkötött kis csomagot húzott elő a zsebétől. Azok az okmányok voltak, amelyeket Selgától rabolt el Fontainebleau-ban. ®Még nem volt ideje átvizsgálni a csomag tartalmát. *— Ügy látom, az én számomra előkészített útlevelek. Micsoda gondos előrelátás... Tessék, kegyelmes uram, ez talán megfelel... Az asztalra dobott egy útlevelet, majd tovább turkált a levéltárcában. Valami felkeltette az érdeklődését; közelebb húzódott a lámpához. Összeráncolta szemöldökét. — Mi az ördög! — És az oldalsó ajtó felé rontott, amelyen át elhurcolták Selgát. 62 Selga a kőpadlón levő matracon feküdt. Egy petróleummécses fénye világította meg a boltozatos pincét, az üres hordókat és a pókhálókat. Néhány másodperc múlva Garin felfedezte Selgát. Ajkát harapdálva megállt előtte. — Ne haragudjon, Selga, kissé elragadott az indulat. Azt hiszem, valahogy mégiscsak megértjük egymást és megegyezünk. Akarja, hogy megpróbáljuk? — Próbálja meg. Garin most behízelgő hangon beszélt, egészen másképp, mint tíz perccel ezelőtt. Selga feszülten figyelt. De az éjszakai izgalmak, az altató gáz, amelynek zsibbasztó hatását még most is érezte egész testében, s a karjába belenyilalö fájdalom annyira megviselte, hogy nem tudta úgy összpontosítani a figyelmét, mint máskor. Garin leült a matracra. Rágyújtott. Tűnődve nézett maga elé. s csak úgy sugárzott belőle a jóindulat és az előzékenység... „Vajon hova akar kilyukadni ez a gazember?” — gondolta Selga és a homlokát ráncolta, mert pokolian fájt a feje. Garin átkulcsolta térdét, s miközben mélyet szippantott cigarettájából, a boltíves mennyezetet bámulta. — Hát idefigyeljen, Selga. Először is tudomásul kell vennie, hogy én sohasem hazudok... Talán azért, mert megvetem az embereket, de ez végeredményben mindegy. Nos tehát: Rollingra és a mitliárdjaira nekem csak átmenetileg van szükségem... Éppúgy, ahogy neki is csak átmenetileg van szüksége rám ... Ügy látszik, ezt ő már fel is ismerte, bármilyen korlátolt is egyébként... Rolling azért íött ide, hogy gyarmatosítsa Európát. Ha ezt nem teszi meg, odahaza Amerikában a milliárdjaival együtt szétpukkad, mint a levegővel túltelített hólyag. Rolling közönséges, esztelen állat, csak ahhoz ért, hogy vakon törtessen előre, felöklelve és letiporva, ami útjába kerül. De egy fikarcnyi fantázia sincs benne... Az egyetlen fal, amelyen ha nekimegy, betörheti a kobakját: Szovjet-Orosz- ország. Ezt ő is tudja, s ezért minden dühe a maga édes hazája ellen irányul... Én ugyan nem tartom magam orosznak — tette hozzá Garin gyorsan —•, én internacionalista vagyok... — No persze — szólt közbe Selga megvető mosollyal. — A mi kapcsolatunk csupán ennyiből áll; egy ideig együtműködünk ... — Huszonnyolcadikéig . s. Garin csillogó szeméből gyors, kedélyes pillantást vetett Selgára. — Ezt már kiszámította? Az újságokból? — Meglehet... — Na, jól van ... Mondjuk, hogy huszonnyolcadíkáig. De utána elkerülhetetlenül összemarakodunk... Ha ebben a küzdelemben Roiling kerekedik felül, kétszeresen jaj Szovjet-Oroszországnak: az én készülékem is Rolling kezében lesz, akkor pedig rendkívül nehéz lesz felvenni ellene a harcot... Mármost, Selga levtárs, maga pusztán azzal a ténnyel, hogy itt tölt egy rövid hetét a pókok társaságában, mérhetetlenül megnöveli az én győzelmi esélyeimet. Selga behúnyta a szemét. Garin ott ült Selga lábánál és rövid szippantásokkal szívta cigarettáját. Selga végre megszólalt: , • De ml az ördögnek van szüksége az én beleegyezésemre, amikor hozzájárulásom nélkül is itt tarthat, ameddig csak akar. Mondja meg nyíltan, mit akar... — No lám, miért nem beszélt már előbb is így, ahelyett, hogy kommunista becsületét emlegette volna ... Szavamra mondom, az imént igazán felbosszantott... Úgy látom, most már pedzi, miről van szó. Mi ketten ellenségek vagyunk, ez igaz... De mégis együtt kell működnünk. A maga szempontjából én dekadens, elrugaszkodott individualista vagyok... Nos, én, Pjotr Petrovics Garin, az engem megalkotó erők kegyelméből, agyam, méghozzá — ne mosolyogjon, Selga, ez így van — zseniális agyam segítségével, olthatatlan szenvedélyeimmel, amelyektől magam is gyötrődöm és félek, mohóságommal és elvtelenségem- mel együtt az a lény vagyok, aki szembehelyezkedem, igen, a szó szoros értelmében szembehelyezkedem az egész emberiséggel. — Tyűh, a kutyafáját! — mondta Selga. — Micsoda aljasság..; — Pontosan úgy, ahogy mondta, aljasság, nagyon jól megértette. Kéjenc vagyok, életem minden pillanatát a gyönyörnek akarom szentelni. Veszettül sürgős nekem, hogy végezzek Rollinggal, mert sajnálom rá vesztegetni életem drága pillanatait. Maguk ott, Oroszországban, a megtestesült harcos eszmét képviselik. Nekem nincs semmiféle eszmém: tudatosan, vallásosan gyűlölök minden eszmét. Egyetlen célt tűztem magam elé: olyan körülményeket akarok teremteni a magam számára (a részieteket nem mondom eh csak fárasztanám vele), annyi kéjt és gyönyört akarok kicsiholni az életből, hogy Szemirámisz kert je és a többi keleti badarság csak egy vérszegény képzelet szüleménye az én paradicsomomhoz képest. Szolgálatomba kénj-szerítem az egész tudományt, az egész ipart, az egész művészetet. Ezek után megértheti, Selga, hogy én a maga számára csak távoli és fölöttébb imaginárius veszélyt jelentek. Ezzel szemben Rolling a konkrét, közeli, félelmetes veszély. Ezért mi ketten egy bizonyos pontig együtt haladhatunk, egészen addig, amíg Rollingot el nem tiportuk. Többet nem kérek magától. — És mit kíván miben nyilvánuljon az én segítségem? — kérdezte a fogai közt Selga. — Egy kis sétahajózást kell tennie a tengeren. (FolytatjukJ Az iskolai takarékbélyeg- gyűjtésbe eddig mér 5398 iskola, az ország iskoláinak 99 százaléka kapcsolódott be; A tanulók az idei tanévben is igen takarékosak: április elejéig már több mint 33 millió ft értékű takarékbélyeget
