Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

1958. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KUKORICA-TEJ, HÚS, ZSÍR! MEGFOGADTAK A TANÁCSOT Hruscsov elvtárs Karcagon ... Hruscsov elvtárs Karcagon többek között azzal búcsúzott a termelőszövetkezeti tagok­tól: „Kívánok Önöknek bő kukoricater­mést!” Azóta a szakemberek, termelők sokat beszéltek, vitatkoztak a kukorica, főleg a silókukorica termeléséről. A tanács, melyet Hruscsov elvtárs adott, megértésre talált. Erre egyébként szép példa a karcagi Béke Tsz. Itt a múlt évben 270 kh-on termeltek kukoricát. Silókukoricát egyáltalán nem vetettek, sőt az idén sem akartak. A láto­gatás után közgyűlésen újból megvitatták a teendőket. Elhatározták, hogy 460 kh-ra emelik a kukoricatermő területet. Ebből lő növényként 50 kh-on silókukoricát termel­nek. Méghozzá nem is akárhogyan. Első­sorban talajerő javítására fordítanak nagy gondot. Az összes kukorica területen hasz­nálnak műtrágyát, kh-ként 70 kg szuper- foszfátot és 50 kg pétisót. A silókukorica alá pedig 1,5 q szuperfoszfátot és 1 q péti­sót adnak kh-ként. Vetőmagot a Szovjet­unióból 314 kg-ot kaptak express csomag­ban. Ezenkívül a Földművelésügyi Minisz­térium szintén a Szovjetunióból 11 q öt faj­ta kukorica vetőmagot küld. Kaptak egy teljesen új négyzetes vetőgépet. Ezzel a ve- tőgéppel vetik el négyzetesen az 50 kh siló- kukoricát, valamint ezenkívül még 100 kh kukoricát. A 310 kh kukoricát soros műve­léssel termelik. A takarmány biztosítása céljából elhatározták, hogy másodvetésként az őszi takarmánykeverékek után 100 kh silókukoricát vetnek. A kukoricatermelés nemcsak a Béke Tsz-nél, hanem a többi karcagi termelőszö­vetkezetnél is központi helyre kerül. A Béke Tsz tagjai egyébként elhatározták, hogy egész éves termelési versenyre hivják a Hunyadi Tsz-t, ahol jelentős helyen szere­pel a kukoricatermelés. A nemes vetélke­désnek bizonyára lesz eredménye, s ennek a hasznát a termelőszövetkezetek, végső soron a tsz-tagok élvezik. Vágási K ál mán Szívesen fogadnánk mi is Sevcsenkó elvtársat Mi, a turkevei Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben már évekkel ezelőtt felis­mertük a kukoricatermesztés hasznát. Ennek a növénynek a termesztésével azonban nem mindig foglalkoztunk megfelelően. Most változás történt. Hruscsov elvtárs karcagi látogatása során sok hasznos tanácsot adott a Béke Tsz tagjainak. Ügy véljük, hogy ezek a tanácsok a mi szövetkezetünknek is szólnak. Korábban a termelési ter­vünkben 37 hold silókuko­rica termesztését irányoztuk elő. A tervünket most mó­dosítottuk, 60 hold fővetésű silókukoricát vetünk, és 30 hold helyett 60 hold másod­vetésűt. A tervmódosítás a csalamádé rovására történt. Hruscsov elvtárs nemcsak tanácsokkal látta el a kar­cagi Béke Tsz tagjait, hanem szakembert is küldött hozzá­juk; Jelenleg Sevcsenkó elvtárs nem tartózkodik Magyaror­szágon, de hallottuk, hogy személyesen irányítja majd a Béke Tsz-ben a silókuko­rica vetését. Ha újból itt jár, jöjjön el hozzánk is. Somosi Árpád Turkeve, Vörös Csillag Tsz. ísaaroaDaDaaaaaaaaaDgDaDatxjaaaixDaaaixpxriGaDaaGDnanannnnnnnrinnnrinrinnnnpnnnnn.rrir. Miért termel kétannyi silókukoricát ' a júszladányi Ivttörő Iss ? Akinek .csak egy kevés köze is van Jaszladányban a mezőgazdásághoz, mind tud­ja: az Úttörő Tsz megkétsze­rezte silókukoricájának ve­tésterületét. Miért tette? — erre a kérdésre az elnök fe­lel: — Mert van benne ráció! A turkevei évfordulón meg­hallgattam Czinege Lajos elvtárs beszédét. Elmondotta, milyen nagy jelentőséget tu­lajdonít ÍV. Sz. Hruscsov akartak vetni; innen kanya- rítottak ki még 25 holdat. A zab holdanként 6—7 má­zsát hozott volna; a silóku­korica — keményítőértékben számolva — ennek ötszörö­sét Ígéri, Az Úttörő Tsz-nek 180 szarvasmarhájából 110 a te­hén. Ezek részére egy ne­gyedéven keresztül tudnak jóminőségű, magasabb tej­hozamot eredményező siló­takarmányt biztosítani; A silókukorica akkor ad legtöbb tápanyagot, ha a csövek teljesen kifejlődnek és viaszérésben vágják le, illetve silózzák be. elvtárs a silókukoricának; milyen hatalmas szerepet játszik az a szovjet gazdasá­gokban. Alig ért haza Cseh Mi­hály, összehívta a tsz igaz­gatóságát. A megjelentek jó! emlékeztek arra, hogy tavaly kétszeri kapálás után 8 kát. hóidról 200 köbméter nagyon írnom silóra tettek szert. — Előkerült a tsz térképe, me­lyen — terv szerint — 25 kát. hold silókukorica volt bejelölve. A kikapcsolt rizs­telepek egy részén zabot — Mit jelent ez forintban? — Naponta és kereken szá­molva: 200 forintot. Remé­lem, egy kicsivel még többet is... Megy-megy ugyan ná­lunk az egyedi takarmányo­zás, mégis úgy érzem: van­nak ott még kisebb lazasá­gok. Amint a gondozókat is­merem: lendületesebb terve­zésünk az ő munkájukra is serkentőleg hat majd. Az elkövetkező években — 1960-ig bezárólag nagy­Bő termést lehet biztosítani akár a silókukoricánál, akár a magra termeit kukoricánál az öntözéssel. arányú fejlődés előtt áll az Úttörő Tsz tehenészete: 200 egyedre, azaz 143 százalékra növekszik. — Természetesen együtt fejlődik vele a gon­dozás módszere, a legjobb takarmánynövények vetés- területe. S mindezzel együtt a jövedelem is; ahogy ez egy nagyüzemi, szocialista gaz­dasághoz illő. — borváró — Jól bevált a kukorica nagyüzemi termesztésénél a Kolbay- féle ikersoros vetés. Minél több silókukoricát! Szarvasmarha állományunk takarmányozásában a legtöbb nehézséget általában az átteleltetés okozza. Alig volt és van olyan gazdaság, amely a téli takarmányozás időszakában gondokkal ne küzdene. Az Alföld, megyénk szélsőséges éghajlata sokszor ál­lította nehéz helyzet elé az állattenyésztőket. Rossz takar­mánytermő évek után általános volt az állatállomány erő­állapotbeli leromlása, termelésének erős visszaesése. A szarvasmarha téli takarmányai közül — különösen a tejtermelés szempontjából — a nedvdús takarmányok a legfontosabbak. Ezek bizonyos mértékig az abrak és széna­hiányt is pótolni képesek, amellett pedig étrendi hatásuk nélkülözhetetlen. A nedvdús takarmányok közül a felszabadulás előtti években megyénkben -a takarmányrépának volt kimagas­lóan legnagyobb jelentősége. Kétségtelen — kisérleti és gyakorlati eredményekkel bizonyított tény —, hogy a ta­karmányrépa a tejtermelésre igen jó hatással van. Ete­tésének azonban határt szab költséges termesztése és az a körülmény, hogy egy kát. holdról aránylag kevés tápanya­got nyerünk. A felszabadulás utáni években éppen a fenti okok miatt is mind erőteljesebben fordult a figyelem a silózott takarmányok etetése felé. Termelőszövetkezeteink egymás után építik a takarmányok tartósítására szolgáló silógödrö­ket és ugrásszerűen emelkedik az egy számos­állatra jutó silótakarmány mennyisége is. A fejlődés 1950 óta a következő: Beépített siló űrtartalom m3 1 szá-ra jutó szilázs összesen: A silózott takarmánymennyiség tehát évről évre nö­vekedett, azonban a legutolsó évekig az volt a hiba, ami részben még most is fennáll, -hogy a silóürtartalom több­ségét nem értékes takarmányokkal töltötték meg, hanem többnyire csak feltépett kukoricaszárral, nedves répasze­lettel. Nem vitás, hogy ezek a növénytermesztési mellék- termékek is silózással tartósíthatok legjobban, de táp­anyagtartalmuk alacsony, és ez természetesen silózási el­járással nem növelhető. Szarvasmarhaállományunk téli takarmányellátottsá­gát akkor tudjuk gyökeresen megjavítani, ha a silóürtar­talom többségét, lehetőleg egészét, zöld takarmányokkal töltjük meg. Megyénkben az egységi területen legtöbb táp­anyagot adó, legértékesebb silótakarmány növény kétség­telenül a silókukorica. A fővetésű silókukorica a gyakorlati tapaszta­latok szerint megadja kát. holdanként a 150— 300 q zöld termést. Ilyen nagy terméssel egyik takarmánynövényünk sem dicsekedhet. Éppen ezért a szarvasmarhaállomány, sőt bizonyos mérték­ben a juhok téli takarmányozása alapjául is, a silókuko­ricát kell tekinteni. Nézzük a számok tükrében ennek a takarmány­növénynek az értékét: Takarmány megnevezése: Átlag. term. Egy kh-on term. m. 1950. 195Í 1954. 1956. 1957. 5 600 27 000 40 000 46 000 52 000 3,2 4,3 6,0 6.7 7,0 Őszi árpa q/kh 11 kém. ért. kg 825 em. feh. kg 92 Tavasz» árpa 8 576 64 Zab 7 385 52 Takarmányrépa 160 792 88 Zabosbükköny (zölden) 80 720 116 Silókukorica 180 2520 198 Silókukorica szójával 200 2700 305 Kukorica, m. morzsolt (+ a szár csőtörés után) 12 2048 134 Az összehasonlításnál a megyei átlagterméseket vet­tem alapul az 1 kát. holdon megtermelhető keményítő ér­ték és emészthető fehérjénél. Mint látható, a silókukorica minden más takarmánynövénynél jelentősen nagyobb táp­anyagmennyiséget ad területegységenként. Egy kát. hold silókukorica több tápanyagot tartalmaz, mint 3 kát. hold takarmányrépa. Míg a nálunk általában kedveit zabosbükkiiny egy kát. hóidról 2300 liter lej termeléséhez szükséges fehérjét ad, addig egy kát. hold szo- jás silókukoricában 6100 kg tej előállításához elegendő fehérje van. Az idén a rendkívül megkésett tavasz csak tovább növeli a silókukorica jelentőségét. Április végén ugyanis már kisebb siker reményében vethetünk tavaszi keverék- takarmányokat és az őszi keveréktakarmányok fejlődése is nagyen elmaradt. E miatt sok lucernát fog kelleni zölden feletetnünk az állatállománnyal, különösen a tehenészetek ­ben. Már pedig ha az első. sót második kaszálás egyrészt: is zölden fogy el. kevesebb marad télire szénának. Ha van elég silókukoricánk vetve és abból, a’zt idejében betaka­rítva. jo szilázst készítünk, az pótolja a legjobb lucerna­szénát is. Egy kát. hold silókukorica termése 4 db 500 kg-os szarvasmarha teljes tápanyagszükségletét biztosítja egész télre (200 takarmányozási napra». Vessünk tehát szarvas- marha számosállatonként legalább 400 négyszögöl főveié- sű, vagy 600 négyszögöl májusi másodvetésű silókukoricát. Már 1956-ban, 1937-ben sok termelőszövetke­zetünk győződött meg arról, hogy silókukoricá­ból készült sziiázzsal sok tejet lehet termelni, ' Olcsón. Az Országos Tej termelési Versenyben vezető abádszalcxi Lenin, és jászladányi Arany Kalász Tsz-ek kiváló téli tej- lermelési eredményeiket nagyrészt köszönhetik az elmúlt nyáron készített sok zöld silónak. Sajnos azonban még gyakran előfordul, hogy a silónak vetett kukoricát hagyják beérni,, letörik a csöveket és azután csak a szárat silózzúu be^ Igen helytelen eljárás ez! Még ha teljes szemtermt;! számítunk is. és a szárat közvetlenül csőtörés után le >s silózzuk. akkor is kerek 60 kg — 1200 liter tej előállító hoz elegendő — fehérjét veszítünk kát. holdanként. Szarvasmarhaállományunk jobb takarmányéi' a több és olcsóbb tej termelése érdekében vessünk minél több silókukoricát és készítsünk belőle jó Magas László megyei főá"-” 4. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom