Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

Mire legyünk figyelemmel a tavass küszöbén ? [ Hogyan segíti megyénk helyiipara a mezőgazdaságot A vérbeli gazda szinte iz­gatottan várja a napot, ami­kor a határ valamelyik ré­szén olyan állapotba kerül a talaj, hopv azon megkezd­heti a tavaszi növénytermesz­tési munkát Addig is, amig ez az idő elérkezik, nézegeti, vizsgálja a táblákat hogy me­lyik lesz az első. Gondolni kell arra is, hogy felkészültünk-e kellően a ta­vaszi nagy munkákra; nem maradt-e véletlenül el vala­mi, amit ha pótlólag nem végzünk eh nagymértékben hátráltatni fogja munkán­kat A vetéseken lévő vizállá- sos helyekről vezessük le a vizet, hogy ki ne pusztul­jon alatta a vetett nö­vény. A felszántott területekről hasonlóan le kell engedni a mélyedésekben összegyülem- lett vizet hogy vetésig fel- szikkadjon a helyük és a táb­la többi részével elvethető le­gyen. Vizsgáljuk meg, vajon kitisztítottuk-e az összes ve­tőmagokat amelyek készle­tünkben vannak; biztosftot- tuk-e azokat a vetőmagvakat amelyeket nem magunk ter­meltünk meg, de szükségünk van rájuk. A tiszta, gyom­mentes vetőmag jelentősége közismert Nagyon fontos az, hogy minden elvetésre kerülő magból cslráztatási próbát végezzünk.. Ezzel a munkával sok kár­nak, kellemetlenségnek ele­jét yehétjük. Csiráztatásra minden mag­féleségből legalább három so­rozatot kell beállítani, hogy megközelítően reális ered­ményt kapjunk. A rizs csi- ráztatásl próbájáról sem sza­bad megfeledkezni, de még a fémzárolt vetőmagvakéról sem. Egy szem árpát se vessünk el csávázatlanul. Az árpa fe­dett üszögje ellen Higosán- nai, vagy a Germisán nevű csávázószerrel védekezhe­tünk. Ott ahol nagyobb mennyiségű árpa vetőmagot kell csávázni, nagyon előnyös azt a Növényvédő Állomás­sal végeztetni, A Növényvédő Állomás nagyteljesítményű gépek­kel, rövid idő alatt elvég­zi a munkát és az általuk végzett rsávázásnak nagy előnye még az is, hogy a mag száraz marad. A száraz porcsávázás után nem kell szárítgatni a vető­magot, nem kell a romlástól tartani. Az üzemképes erőgépek mellett gondolni kell arra is, hogy a munkagépek rendben vannak-e? Felül kell vizs­gálni, hogy jól kijavították-e őket; hengerből, simitőból, boronából van-e elegendő. — Sokszor az ilyen aránylag ol­csó munkagépek és eszközök hiánya, vagy elégtelen volta miatt nem tudunk jó munkát végezni. A tavaszi munkáknál nagy gonddal válasszuk meg a ta­lajelőkészítő gépeket. Fontos, hogy olyan gépet használ­junk, amivel a célnak meg­felelő munkát tudunk végez­ni. Feleslegesen ne gyúrjuk, tiporjuk a még sok nedves­séggel rendelkező talajt. A legkorábbi vetéseknél leg­először az egyszeri boroná- lással, vagy simítózással is jó magágyat lehet készíteni. Azokat a táblákat, amelyek később kerülnek vetésre, — mihelyt a talaj nedvesség! ál­lapota erre alkalmas, — fel­tétlen zárjuk le simítóval. Az elsimítózott talajokat kigyomosodás, vagy csere­pesedés esetén ápoljuk a vetésig fogassal, vagy kul- tivátorrab Az őszi vetéseket állandó­an figyelni kell, hogy nem következett-e be felfagyás. Ha nagyon laza az őszi veté­sek talaja, vagy ha felfagyás tapasztalható, ne késleked­jünk azok lehengerezésével. Ilyen esetekben a hengerezés elhanyagolása következtében nagyon megritkulhatnak ve­téseink, Hangsúlyozottan fel­hívjuk tehát a figyelmet a hengernek a fenti esetekben való használatára. Nagyon fontos kora tavaszi munka az őszi vetések tava­sa fejtrágyázása. Ezt a mun­kát elbírálásnak kell meg­előznie, semmiesetre sem sza­bad sablonosán végezni. Meg kell állapítani minden táb­lára vonatkozóan külön-kü- lön, hogy mennyi és milyen fejtrágyában részesítsük aa odavetett növényt Sokszor még egy táblán belül is vál­toztatnunk kell a műtrágya mennyiségét, mert eltérő fej- lettségűek a növények a tábla különböző részein. •— Akadhatnak olyan vetések is. egész táblaszám, vagy a tábla bizonyos részén, ame­lyeknek egyáltalán nem szük­séges fejtrágyát adni. A fejtrágyázást minél ko­rábban kel! végezni és ké­sőbb megismételni, ha an­nak szükségessége mutat­kozik. Természetesen a talaj kel­lő felszikkadását be kell vár­ni az első fejtrágyázás alkal­mával, de eső esetén a ké­sőbbi fejtrágyázásnál is. A tavaszi szántásokra vo­natkozóan a következőket ja­vasoljuk: Csak akkor végezzük, ami­kor az eke után már omlik a talaj. Amíg sáros, szalon- nás barázdát fordítana az eke, nem szabad szántani. Ilyen állapotban szántva, tel­jesen tönkretennénk talaja­ink szerkezetét és a jó ter­méstől már eleve elütnénk magunkat. Ahol egyirányú tárcsa áll rendelkezésre, ott eke helyett előnyösebb ezt használni olyan növények talajelőkészí­Postát és telefont kérnek Nem MMk elmondani, dehát ez az igazság. Szokoiai Lász­ló meglehetősen csúnyát mondott amikor a csomagot felbontotta. A finom disznó­toros kóstoló olyan hosszú ideig postán kódorgott, hogy közben megromlott. No, de hát hogy fordulhat elő ilyes­mi? Hát ez bizony úgy, hogy Szokoiai László Tiszakörthoz 8 kilométernyire lakik, a Bogaras! szöllöben, s ide a posta nem hozza ki sem a csomagot, de még a pénzt sem. így tehát csak értesí­tették, hogy csomagja van. Mire a községből kihozta, addigra még a hideg időjá­rás ellenére is megromlott. Nem jól van ez így — mondogatják gyakran a kör­nyékbeliek. S a napokban a tanácstagjuknak is elmond­ták. Kérték, ha tud, segítsen. Nagyon jó lenne a Bogarasi szöllőbe egy postakirendelt­ség. Lenne telefon, lehetne pénzt küldeni. Ami az iga­zat illeti, nagyon hiányzik a postakirendeltség. Közel 1500 ember lakik itt; A telefon különösen azért lenne jó, hogy hirtelen betegség ese­tén könnyebben lehetne or­vosi segítséget, hívni; No. meg egyébként is, . A Tiszaikürti Földműves­szövetkezetnek van Itt egy igen jóforgalmú, vegyesáru- boltja. Rövidesen kocsmát is nyitnak. Ezenkívül ezen a területen három földmflves- szövetkezeti felvásárló is mű­ködik. Ezek is pénzzel bán­nak, s a szabály szerint úgy kellene, hogy naponta mind a hárman bejöjjenek a köz­ségi földművesszövetkezethez pénzfelvételre. Ehelyett azt csinálják, hogy egyet meg­bíznak, s az összesnek fel­veszi a pénzt; A postakirendeltség létesí­téséhez ha kell. társadalmi munkával is segítenek. S hogy mennyire nem üres ígéret ez, bizonyítja a most fel­épült kultúrház is. Ez is ön­zetlen társadalmi segítséggel készült; 300 ezer forintba került, s ebből mindössze csak 60 ezret kellett a köz­ségi tanácsnak kifizetni. — A többit az ottlakók társa­dalmi munkával végezték'efl. Nemcsak a környék ta­nácstagja, a földmű vesszövet- kezete, hanem közel 1500 ember kérése hát, hogy a Bogaras szöllői lakosokat juttassák minél hamarabb postakirendeltséghez és tele­fonhoz; < • • ... - >r «• tésénéí, amelyek nem Igé­nyelnek mély művelést. Egy­irányú tárcsa után ugyanis jobb magágyat kapunk, mint az eke után; így egyenlete­sebben és hamarabb kikel­nek a vetett növényeink. Végül felhívjuk a figyel­met arra, hogy a 2/1958. FM. sz. rendelet kimondja, hogy a tsz és tszcs-oknak március 15-ig meg kell kötniök szer­ződésüket a gépállomások­kal. Ahol ez még nem tör­tént meg, mielőbb pótolják, nehogy elessenek a rendelet által biztosított előnyöktől. Bencsik István m. felügyelő Rövid hírek a mezőgazdaságból A Turkevei Gépállomás gé­pei már 300 kih-t felszántot­tak abból, az 1900 kh-bói, me­lyet tavaly nem tudtak el­végezni. * A karca.pl Béke Tsz 200 hold tavaszi árpájából eddig 20 holdat vetett el. ötszáz fo­lyóméter rizsgát megépítését tervezték; ebből 250-et már elkészítettek «> A jászberényi Járásban a tavaszi árpa magágyának elő­készítése folyik, A tsz-ek már elvetették a tervezett mákot és borsót. Ez a munka az egyéni gazdák földjén még folyamatban van, A Táncsics Tsz 100 holdon vet tavaszi ár­pát; szépen haladnak a vető­mag csávázásával. « A Bánhalmi Állami Gazda­ságban eddig 80 holdon vé­gezték el a fogasolást. Ha az idő engedi: e héten elvetik a mákot, továbbá 54 holdon megkezdik a zabosborsó és zabosbükköny vetését. Közel tíz napja folyik a here félék fejtrágyázása; eddig 120 hol­don végezték el ezt a mun­kát. A növények fejlettségé­hez mérten kh-ként 120—160 kg műtrágyát hintenek ei. Rövidesen hivatalosan Is beköszönt a tavasz. A mező­gazdaságban megkezdődik az élet. Hajnaltól késő estig a frissen zöldelő vetések kö­zött lévő táblákon zúgnak az ipar által készített erőgépek, melyek könnyítik a nehéz földmunkát A régi munkamódszert új váltja fel. A tehéniga helyett legtöbb gazdaságban a trak­tor teszi gyorsabbá és jobbá a talajmunkát. Nem verej­tékezik annyit ma már a ma­gyar paraszt. Segített és se­gít a szocialista ipar. Évről- évre több és több gép kerül a mezőgazdaságba. Nehéz- és gépiparunk munkája azt igazolja, hogy a munkásosztály a ve­le szövetséges parasztsá­got a legmesszebbmenőkig " támogatja a felemelkedés é útján. Ebből a támogatásból szép részt kapott megyénk pa­Megyénkben többszáz fia­tal ipari tanuló ismerkedik szakmájának ezernyi fortéjá­val, legtöbbjük igen eredmé­nyesen. A 605-ös szolnoki Iparitanu­ló intézet elhatározta, hogy munkáiból rövidesen egy igen szép és látványos kiál­tást rendez. A fiatalok amikor a hírt meghallották, bejelentették, hogy szakmájuknak megfele­lően egy-egy szép kiállítási mintapéldányt készítenek. A kiállítást Szolnokon, —a Damjanich Múzeumban ren­dezik meg. Megnyitására áp­rilis 4-én kerül sor. I A kiállított munkadarabok között szerepel majd a kéz­műves kisipartól a nehéz­iparig minden foglalkozási rasztsága is. Napjainkban, —■ amikor a mezőgazdaság elma­radottságának súlyos terhé­től akarunk megszabadulni, és parasztságunk számára a biztos és fejlett magasabb színvonulú életet akarjuk biz­tosítani, a nehéz- és gépipa­runk mellett a helyiiparnak is hathatós segítséget kell nyújtani. Felkerestük az erre legille­tékesebbet, a Megyei Tanács VB Ipari Osztályának veze­tőjét, Pintér Dezső elvtársat Megkérdeztük a helyiipar hogyan nyújt segítséget a me­zőgazdaságnak. Pintér elvtárs elmondta, hogy megyénkben erősen érezhető egyes mezőgazdasá­gi cikkeknél a hiány. Ezen változtatni akarunk. A lakosság ellátása mel­lett újabban már azokat aa iparcikkeket is gyártjuk, amelyek segítik a paraszti gazdálkodást ág. A szabók a XV. század­tól egészen napjainkig ötle­tes kis bábukon mutatják be minden kornak a jellegze­tes ruhaviseletét. A vasa­sok miniatűr darálókat, ke­rékpárokat, motorkerékpá­rokat, sőt a szolnoki Jár­műjavító ipari tanulói egy piciny, de apró részletei­ben is azonos mozdonyt készítenek et Bár még messze a megnyi­tás időpontja, az iparoskörök­ben máris nagy érdeklődés előzi meg a kiállítást. A min­tadaraboknak egy része még most készül. Vannak, akik már az utolsó simításokat végzik, de akadnak olyanok is, akik már beszállították Szolnokra az általuk készí­tett mintadarabokat. Megvizsgáltuk helyiiparunk! készítményeit és több üze­münkben újabb cikkek gyár­tását is bevezettük, amelyek­kel közvetlen, vagy közvetve adunk segítséget A Kunszentmártoni Vas­ipari Vállalat acél talpbetéte« készít és cipővasat szeggel, a Tisza Cipőgyárnak. így köz­vetve segíti a cipőellátás biz­tosítását A Mezőtúri Villa­mossági és Géptechnikai Gyár különféle csavarokat, aláté­teket és anyákat gyárt De készítenek a helyiipari vállalatok jelenleg 50 ezer kocsikeréktalpcsavart, anyával és alátéttel, n*iy igen fontos cikk a mező­gazdaságban. A vágóhíd üzem már ké­szül a nyári nagymunkákhoa szükséges szalonnával és kü­lönféle hentesárukkal. A malomipar raktáraiba a parasztok beadhatják a fö­lös gabonájukat és ha akar­ják, — mikor szükségük van a nyári nagymunkák ide­jén, — a kenyérboltokból ke­nyerenként válthatják vissza. Ez is segítség, mert a nagy dologidőben nem érnek rá a kenyérsütéssel bajlódni az asszonyok. A megyében négy helyen állítottunk fel magtisztí­tót, hogy a vetés Idejére tiszta vetőmeg álljon ren­delkezésre a gazdáknak én szövetkezeteknek. De mindezek mellett a jász­berényi szervestrágya üze­münk építését is befejeztük és most majd terményével segí­ti a jobb talajelőkészítést. Mondhatjuk, hogy üze­meink még átszervezésben, a kezdet kezdetén tartanak. De viszont az előbb említett tö­rekvésünket kiszélesítjük és a kereskedelem által igényelt árucikkeket legyártjuk. Az eddig végzett mezőgazdasági szolgáltatásokat a saját anya-, gunkból készítettük el és re­mélem, nem fog különösebb nehézség elénk állni abban a a törekvésben, hogy minél többet adjunk a mezőgazda­ságnak. — a. b. —-■ Nagyszabású kiállításra készülnek a Szolnok megyei ^ • ipari tanulók KÖZÖNYÖSEK lönbek a másiknál. Nekik is RÉGI FÁJDALMA az in­gatlankezelő és községgazdál­kodási «'állal átoknak, hogy nem tudnak elég rendet tar­tani az állami házak körül Mezőtúron 130 lakás van ál­lami tulajdonban a város kü­lönböző pontjain, melyben számos család él. A bérlők nagyrésze azonban nem for­dít elég gondot és felelőtlenül bánik az általa lakott épüle­tekkel. Igaz, hogy nem úgy áll a helyzet, mint 2—3 év­vel ezelőtt, de azért sokat kell javítani ezen a téren. Beszélgetek Csete Lajossal, a mezőtúri községgazdálkodá­si vállalat igazgatójával, aki minden utcát, minder*, házat jól ismén­— Igénylők? Vannak ná­lunk (jzép számmal most is. A lakosság csak szaporodott és ezzel nem tart arányt az újon­nan épült házak száma. Hogy mennyit változott a bérlők viszonya az állami házakkal szemben? Sokat De még min­dig előfordul, hogy akik el­költöznek, nekünk nem jelen­tik be, csak a tanács illetékes osztályának. Ilyenféle útbaigazítás után javasolta Csete Lajos, hogy látogassunk meg néhány há­zat a házfelügyelővel. Anla- lies lm vénével. ELSŐ UTUNK a Bacsó Béla út 27. szám alatti házhoz vezetett. Csordás Gáborral az udvaron, a fáskamra közelé­ben találkoztunk; — A feleségem bent van — mondta köszönés után. — Csak széjjel akarunk nézni — közölte a házfel­ügyelő. — Hát itt 5s lehet — muta­tott a düledező disznóólra. — Mikor hozzák rendbe? Mert ez nem volt mindig így, La­katosék tették tönkre. — Ezzel mi nem foglalko­zunk. Ránk csak a lakóépüle­tek karbantartása tartozik — közli Antalics Imréné. —- Hát ezzel a szeméttel mi lesz? — int fejével a méte­res salakhegy felé. — A salakot a lakóknak kell kivitetniök. Közben Sólyom Lajos, a másik lakó is előjön. Együtt seapulják az előző lakókat.-— Feltüzelték a verandán az ámbitust. A kerítés is hiányzik. A kiskertből jőr.é- hány gyümölcsfát kivágtak. Aztán újra visszatérnek a salakú gyhözi­— Szerintem — mondja Só­lyom Lajos — akik előttünk itt laktak, azoknak is hozzá kellene járulni az elfuvaroz- tatásboz, mert bizony ők hal­mozták féL Nem is beszélve arról, hogy az ólakat is nekik kellene rendbe hozatni. Ezen is ólján kedvtelenül mosolvgunk egyet, s feltörő sóhajunk közös gondolatot fe­jez ki. Igen. ez jellemző ala­kok nagy többségére. Ha va­lami baj van, egymásra ke­nik. Az „előzőkre” utalnak. Elfelejtik, hogy ők sejt* kii­vannak hibáik. Csordás Gá­bor is hamar elfelejtette, hogy bizony ő is otthagyta más lakóknak a szemetet, ahonnan elköltözött. A PETŐFI ÚT 50-ben há­rom család lakik. özv. Far­kas Lajosné, Tömöri Ferenc és özv. Jónás Istvánná. Mi­kor belépünk, Tömöriné fo­gad bennünket. Kisebb-na- gyobb panaszokat ad elő. — Megkezdték az utca­fronton a kerítés lopását. Már egy deszka hiányzik.! Le­tört a padlásfeljáró karfája.:, öreg az épület, nem győzzük támogatni.:. A verandatetőn is összetört a cserép. Azóta becsurog. A plafonról levált a vakolat Benéztünk a melléképület­be. Néhány liba gágogott a méteresen felhalmozódott trá­gyarétegen. — v-zv. Farkas Lajosné tulajdona. Tavaly disznókat nevelt az ólban. Most is látszik, hogy az álla­tok össeetúrták. átlyukasztot­ták a közfalat. Özv. Farkasné azonban mit sem törődik ez­zel. Mikor kint jártak a köz­séggazdálkodási vállalattól éa iegvzőkönyvet vettek fel, ve­szekedett a hivatalos ügyben megjelent emberekkel. Más­nap sem restéit bemenni az irodába, hogy „összeszidja” a bentlévőket. Reméljük azonban, hogy a községgazdálkodási vállalat nem hagyja ennyiben a dol­got. Érvényt szerez a fenn­álló rendeleteknek és törvé­nyesen jár el a károk okozói­val. A VÁROSBAN több mint 150 család él állami házak­ban. Bár csak öt családról esett szó, a többieknek a vi­szonya is hasonló ezekéhez: Nem volt más szándékom a látogatással, csak egy rövid időre beodiantani az állami házak lakóinak életébe. El kell ismerni, hogy nagyjából megszűnt a nagyobb mérvű kártékogykodág. ^ . OCXjjOOÖOOOOOOOÖOOOO^^ A loUikdk kfeöü... Csinos, bamahafű lány Farkas Manko, a szeme mdjd- nem mindig nevet. Azonban mikor a vegyszerek, üveglom­bikok fölé hajol, arca olyan lesz, mint egy középkori alki­mistáé. Két éve, hogy leérettségizett a Debreceni Vegyipari Technikumban s nemrégen került a Szolnoki Papírgyárba Igaz, egyszer már dolgozott itt, de aztán Pestre került, Itt sem tudott megmelegedni. Jött az ellenforradalom, felfor­dulás. Rendes lakást sem kapott. Felmondott vállalatának, hazament szülővárosába: Püspökladányba. Közel egy évig volt munkanélküli, míg végre Itt ka­pott állást. Mindenre szűkszavúan i&laSzol, valahogy így: *— Fiatal rogyok... szét étnék jó vegyész lenni... Ahogy múlik az idő, úgy jön bele a, beszédbe. Még élettapasztalatáról is beszámol. — Mikor középiskolás voltam, azt hittem, enyém lesz az egész világ, ha kikerülök az életbe. Aztán üzembe kerül- tem s rájöttem arra, hogy még nagyon sokat kell tanulnom. Életéről ezeket mondja; — Rossz így egyedül, távol a szülői háztól. Hiányoz­nak a barátnők, a régi iskolatársak is. Szórakozni? Tán­colni? Magam nem járhatók. Néha elmegyek megnézni egy- egy filmet, de szabadidőm nagyrészét könyveim között töl­töm el. r— Szerelem? Házasság? *■» kérdezem. tóle — Arra még ráérek. Hirtelen más témára csap &t. — Jelenlegi munkaköröm sem elégít ki. Szeretnék olyan helyre kerülni, ahol többet lehet kísérletezni, anyagot vizsgálni. Most már ömlik belőle a szó: — Szolnok hogy tetszik-e? Arra két szóval tudnék fe­lelni. Igen-nem. Tetszik, mert szolid kis város, az emberek ■nagyrésze vidám, jókedvű, udvarias. Nem,., -mert sáros és sokat kell a buszra várni. Többet nem árul el magáról Úgy érzem, sikerült bemutatnom egy fiatal lányt, aki úgy él és dolgozik mint sókszáz dolgozótársa. . . e- ■ — i» . . * . . . . f (P.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom