Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

A Tanácsköztársaság ünnepe Félegyet mutat az óra. A Sipos-téri iskola nagytermé­ben zsibongva gyülekeznek a pajtások. Ünnepségre készül­ünk- Méltón akarnak tiszte- lepni az 1919-es Tanácsköz­társaság megalakulásának évfordulója alkalmából azok­nak a hős kommunistáknak, akik az- oroszországi példa nyomán nálunk is megszün­tették a népnyúzó földesúri tőkés kizsákmányolást és ke­zükbe vették a hatalmat. Látható izgalommal fészke- lődtek a pajtások, érthető ez a jelenség, hiszen hallották már előző napokban nevelő­iktől, hogy erre az ünnepély­re eljön hozzájuk egy 1919-es kommunista harcos és beszél­getni fog az akkori dicsősé­ges napokról. Egy pillanatra elült a zaj, amint belépett uz ajtón egy őszhajú, de fia­talosan mozgó elvtárs. Szűcs tanárbácsi megnyitója után a meghívott vendég: Kálmán László elvtárs emelkedett szólásra. Elmesélte az isko­láztatás nehéz körülményeit az ő gyermekkorából, elmon­dotta, hogy Szolnokon hogyan készítették elő titokban a Ta­nácsköztársaságot, majd má­ról-holnapra mint vette a ke­zébe Szcámokon a népi hatal­mat a direktórium. A dicső­séges napok után nehéz, szen­vedésekkel, üldözésekkel teli élet következett a maga­fajta kommunisták számára. De ők a föld alatt is folytat­ták meg nem szűnő harcu­kat népünk felszabadításáért. A szovjet nép segítségével megszerzett szabadságot az 1956. évi ellenforradalmi tá­madástól ismét a Szovjet­unió segítségével tartottuk meg — mondotta —■, köte­lességemnek éreztem — mint munkásőr —•, hogy fegyver­rel a kézben védjem én is a magyar munkásosztály ügyét. Néma ■ figyelem kísérte a veterán harcos lelkes sza­vait. Sokat tanultunk belőle. Abból is, hogy bár Kálmán elvtárs 70 éves, még ma is tt Megyei Kórház dolgozója. KISS MIKLÓS Dáűosunk muíí/ábóL.. KEDVES PAJTÁSOK! — Minden úttörőnek ismernie kell hazáját, legfőképp szülő­földjének környékét, s annak történetét. Elhatároztuk, hogy a jövőben sorozatosan ismer­tetjük mindazokat az adato­kat, melyeket Szolnok és környékének történetéről megszerezhetünk.: s Szálljunk vissza gondolat­ban jónéhány ezer évvel. Mi­lyen lehetett Szolnok kör­nyéke a jégkorszak elvonu­lása után? Síkvidéki jellege már akkor is megvolt. A Ti­sza és Zagyva találkozása — bár az ember kezemunkája következtében módosult ugyan, de nagyjából a mos­tani torkolat alig 200 méte­res eltolódást szenvedett. A növényzet dús, ingoványos hatalmas táblákat alkotott, amelyből a folyók partjainál rendszertelen, dombláncolat húzódott. Ezek a dombok képezték városunk környé­kén a településre alkalmas helyeket, mivel az élővilág az árak ellen rajtuk védel­met találhatott. MILYEN LEHETETT az élet az akkori tájon? — Erre a kérdésre évtizedek óta be­szédes bizonyítékokat adnak a Tisza-mederből alacsony vízállás, vagy árvizek utáni magas partleszakadások által előkerült mamut, ős gím­szarvas, Őstulok, mocsári orr­szarvú hatalmas méretű csontmaradványai. Szolnok megye különösen gazdag bi­zonyítékokat szolgáltatott eme ősállatok összegyűjtött maradványaival a tudomány­nak. Egyéb régészeti lelete­ken kívül egyik fontos meg­határozója az ősember egy­idejű létezésének ez a sok ős- álilat.marsdvány szerte a me­gyében; Természetesen az ősember életét világosabban igazolják megtalált kőeszkö­zei, csontszerszámai és ége­tett agyagedényei, legfőkép­pen pedig az ősemberi csont- rnaradvánvok. Városunk kör­nyékéről őríz már ilyen lele­teket a Damjanich múzeum, de alig 10 km-re Szolnoktól világhírű ősemberi települést találunk 3 tószegi ,.kucorgó*’ dombon. (Folytatjuk.) Környékkutató Szakkör, ügyesKE2ü gátasok. RÁ ÚŐUíV.C ..... bmíőtH KA n Fenti képünkéi Óhegyi Éva tiszaföldvári V. osztályos pajtás rajzolta. 9 'ryi'TrriMivH'TrmiwrmrrrrvTTV Zord a fejed, érdemes I. Találós kérdések 1. Nekem van, neked nincs, macskának van, kutyának nincs, menyasszonynak van, vőlegénynek nincs. Mi az? II. Irodalmi lottó (Vörösmarthy Mihály). 1. Születési éve? 2. Mikor lett joggyakor­nok? 2. Mikor legnehezebb az ökör? 3. Kicsi leány csüng a fán, Piros szoknya derekán. Szí­ve olyan, mint a kő, Mond­játok meg, hogy mi ö? 4. Éjjel-nappal muzsikál, Visít, s le, föl szaladgál. Cserfa, bükkfa, vadkörte; Egyik fogát kitörte. Mi az? 5. Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz. Mikor gon­dolod, hogy bebújtál, már ki is bújtál. Mi az? 3. Melyik évben ismeri meg Csajághy Laurát? 4. Mikor írta „Szegény asz- szony könyve” című versét? Halálának éve? KEDVES PAJTÁSOK! Eheti rejtvényeink megfej­tését április 2-ig küldjétek be a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ÜTTÖRÓK FÓRU­MA címre. Multheti rejtvényeink helyes megfejtése I. TALÄLÖS KÉRDÉSEK: ’ 1. szél, 2. gyere csak ide, з. varrótű, 4. huszár a lovon, 5. hang. II. IRODALMI FEJTÖRŐ: 1945. III. SZOREJTVÉNY: Március 15. Helyesen fejtették meg: — Kunmadaras: Budai Ilona, Bihari út 57; Szolnok: Kun Anna, Veder u. 3, Nagy Zsó­fia, Hunyadi u. 16; Mihályi Éva, József A. út 71, Pólyák Mária, Kőműves u. 17, Bá- donyi Mária, Béke u. 35, Kun Éva, Veder u. 3, Németh Ro­zália, Vasvári Pál tu 12, Ber­ta Róza, Lepke u. 18, Ber­ta Mária, Lepke u. 18; Kar­cag: Majlinger Katalin, Kun и. 1, Lajtos Mária, Attila u. 41, Torkos Erzsébet, Sándor u. 10; Pórtelek: Muhari Jó­zsef, III. k. 155 sz; Ujszász: Földi Endre, Nyár u. 9, Ko­vács Ilona, Horgász út 17, Kecskés Erzsébet, Berzsenyi út 4, Mikus Mária, Kastély út 14, Kovács Béla, Bajcsy- Zs. u. 19; Tiszaroff: Szikszó Lajos, Sztálin út 36, Rab Bé­la, Baros út 16; Tiszapüspö- ki: Szabó Borbála, Szabad­ság út 45, Tóvizi György, Damjanich út 9, Kosusth út 35; Rákóczifalva; Nagy Er­zsébet, VIII. dűlő; Török- szentmiklős: Gyulai Ilona, Kiss Éva, Kossuth L. út 99, Czikora Mária, Sztálin út 66, Molnár Mária, Uj Bállá 120, Barta Zsuzsanna, Perjéshát dűlő 6; Mezőtúr: Varga Ro­zália, Bacsó B. út 2, Molnár Ilona, Táncsics M. út 45, Ki­rály Magdolna, Munkás út 4, Brozik Irén, Vásár út 25, Szőnyi Gabriella, Állomás, Gy. Szabó Ilona, Fmy. 398/5, Gonda Beáta, Bem út 13, Fo­dor Katalin, Bem út 12, Csi- pus Ilona, Költői Anna út 27, Nyitrai József, Mikes K. út 9; Tiszaföldvár: Molnár Margit, Réti tanya 4, Hőgyc Erzsébet, Bajcsy-Zs. út 122; Jászberény: Csirke András, Hattyú u. 10; Kunszentmár- ton; Barna István, Ugar 440, Talmácsi István, Köttön ta­nya 379, Sebestyén Irén, Ugar tanya 439/a, Márton Mária, Köttön tanya 362 szám, Tur- csányi Károly, Bacsó Béla út 3 szám; — Tószeg: Bo­dor Piroska, Petőfi út 9, G. Nagy Ilona, Bethlen G. út 10; Szelevény; Tóth László, Kos­suth L. út 30; Kecskés Já­nos, Hosszúhát 283; Kunhe­gyes: Nagy Gábor, Kossuth L. út 25; Tűrkeve: Lisznyaí Erzsébet, Czihat Károly út 11; Tiszabura: Gonda Mar­git, Csokonai út 50/b; Jász- boldogháza: Simon Margit, Tompa M. út 19; Tiszaszent- imre: Papp Erzsébet, Széles utca 36. Jutalmat kapnak: Márton Mária Kumszemtmárton, — Szikszó Lajos Tiszaroff, Né­meth Rozália Szolnok. Cinegemadár Antal István verse Szállj le, szállj le, éhes cinegemadár, Látod itt a sok jó ennivaló vár. Jó szalonnabőr, apróra metélve, Ne nézzetek olyan éhesen a télbe. Kicsiny kalitkádba más be nem mehet, Csak társaid: a sok cinege gyerek. Pályázatok az úttörőéletről A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége és több más szerv közös pályázatokat írtak ki úttörővezetők, kiszisták és úttörők számára. A pályázatok megoszlanak pedagógiai, népművelési és más témákra. Pályázni lehet az úttörőszervezet név élőmunkái át se­gítő írásokkal, a KISZ és az úttörőcsapatok kapcsolatait tükröző elgondolásokkal, a Kisdobosok életét megelevenítő pályaművekkel, a sajtó, a rádió úttörőmunkájáról alkotott véleménnyel. Pályázati felhívást indított az „Ifjú Kommunista” és az „Úttörővezető” szerkesztősége, az „Iflúságl Rádió” a „Pajtás” szerkesztősége és a Magyar Nők Országos Ta- xiácsa. A pályázat részletes feltételeit a Magyar Úttörők Sző vétségé februári tájékojtatóia közli. Egy és negyedmilló forint... értékű iskolai takarékbé­lyeget vásároltak február vé­géig a Szolnok megyei álta* lános és középiskolás diákok. A nagyszerű eredmény el­éréséért különösen sokat tet­tek az alábbi iskolák: A kislétszámú iskolák so­rában most is a Füleki-pusz- taiak vezetnek, náluk egy- egy pajtás 84.40 forintot gyűjtött. Jászteleken a Nyá­ri-járási iskolában 78.78, Kor- hányban 78.50, a tiszavárko- nyi szőlőben lévő iskolában 65.80 forintja van egy-egy tanulónak. A középlétszámú iskolák között eben a hónapban is a tiszakürti a takarékosabb, itt egy-egy pajtás 56.45 forintért vásároltvásárolt takarékbé­lyeget. Szolnokon, az Áchim András úti iskolában 44.50, Tiszaburán 38.40, Virághe­gyen 34.09 forint az átlagos megtakarítás. A nagylétszámú iskolák között váratlanul élre tört a Jászjákóhalmi Központi Is­kola, ahol egy tanulónak 80.75 forintos megtakarítása van. Szolnokon a Költői An­na úti leányiskolában 49.90, Jászladányban a Hősök téri iskolánál 33.90 forint az egy főre jutó átlagos megtakarí­tás. A J ASZ 4LSÓSZENTGYÖRGYI ijttörö híradó Egy kedves, színes, sok­szorosítással készült lapot adott át a napokban az Űt- törőházban Tóth G. József jászalsószentgyörgyi tanács­elnök. Az ottani úttörők Hír­adóját. Az egylapos híradó fejrészét kürtös-dobos úttörő és az úttörő zászló díszíti. — Március 15-ről szól a vezér­cikk. Táborozásra hív fel a másik cikke. Többi részét tá­bori hangulatkép tölti ki. — Kedves fenyők között sátor­tábor közepén zászló... Örömmel köszöntjük a — „Jászalsószentgyörgyi Hír­adó’ első számát és várjuk a többieket! De szeretettel kö­szöntjük Tóth József tanács­elnököt, az ottani úttörőélet lelkes pártfogóját, aki e hír­adó megvalósításához is a legfőbb segítséget adta. Deák Ferenc iiMiMiiiiiMiiMiiimiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiHitiimtiiiHiiiiiiiiiimiiiMiiHimiiHimiiii Milyen az úttörő élet a mezőtúri tanyavilágban ? Bucsai Ilonka pajtásunk levelében így számol be a mezőtúri tanyavilág úttörő életéről: — „Tanyán lakom, hol az úttörőcsapat nem úgy él, mint a városban. Télen olvasgatással, tanulással, kézimunkázással töltjük el időn­ket. Felkészülünk az elméleti anyagból a próbázásra. Ta­vasszal élénkebb lesz az élet felénk. Fósítgatunik és gon­dozzuk, majd kiültetjük palántáinkat a Micsurin-kertbe. Csapatunknak rádiókészüléke is vari, melyet szorgalmasan hallgatunk. Nagyon sok örömet szerez nekünk ez a szülői munkaközösség által adományozott készülék. Általa köze­lebb vagyunk a világhoz. Szorgalmasan készülünk a próbázásokra és gyűjtjük a pénzt a nyári táborozásra, szeretnénk valahová a hegyek közé elmenni a nyáron. Reméljük, sikerül tervünk és él­vezhetjük a magyar hegyvidék örömeit a Bükkiben, vagy Mátrában.” Vattásaink Utók Karcagi híradás Csapatom neve: Zrínyi Ilona úttörőcsapat Csapat- vezetőnk Bácsi Gizella. Szom­bat délutánonként tanfolyam­ra járok az úttörőházba, amelyet Illés Elemér elvtárs vezet. A tanfolyamon Illényi pajtás, Ságvári Endréről, Schönherz Zoltánról, Fürst Sándorról és más kommunista példaképekről szokott beszél­ni. A tanulás után jáiték és daltanulással fejezzük be összejöveteleinket. Április­ban, vagy májusban dalos­versenyt rendezünk azokból az énekekből, amelyeket a tanfolyamon tanultunk. —A nyertes őrs őrsi zászlót kap ajándékul. Őrsvezetőnk Szilágyi Má­ria. Mi, az őrs tagjai na­gyon szeretjük Szilágyi paj­tást, sok játék és daltudá­sáért. * Lajtos Mária, úttörő, Karcag. ÜTTÖRÖ HÍREK A tiszaburai úttörőcsapat­ban valamennyi őrsvezető a helybeli KISZ szervezet tag­jaiból tevődik ki. Általában Ujszászon, Tiszavárkonyban, s még jónéhány községben erősödik a KISZ szervezetek és az úttörő-csapatok kap­csolata. * A Kommunista Ifjúsági Szövetség megyebizottsága a jövőben több esetben közös megbeszéléseket tart KISZ titkárok és úttörő-vezetők részére, * Száznegyven ifi-vezetőt ké­peznek ki nyári táborokban Szolnok megyében az úttörő­csapatok megerősítésére, Falunk fejlődése En Jászboldogházán lakom. Ez a kis falu néhány évti­zeddel ezelőtt egy-két tanyá­ból állott csupán, s Jászbe­rényhez tartozott. Nem volt itt semmiféle közszolgálati intézmény. A felszabadulás után azonban a tanyavilág­ból épülő, szépülő kisközség Lett. Felépült a tanácsháza, az egészséges tejbegyüjtő, or­vosi rendelő, tágították isko­láinkat. Most épül az eme­letes kultúrház, mely falunk díszévé válik. Állattenyész­tésünkről sok hírt adott már a sajtó. Mi büszkék is va­gyunk kicsi falunkra. Tóth Margit úttörő, Jászboldogháza. • Tanácsot kérünk Osztályunkban jónéhány pajtás van, akikkel kapcsolat­ban hozzátok fordulunk. — Ezek a pajtások rendes, jó tanulók, általában négyes és ötös az osztályzatuk. A baj csak ott kezdődik, hogy túl­ságosan is elevenek, rakon­cátlanok, s nem tudunk ve­lük mit kezdeni. Tanácsot kérünk tőletek, kedves paj­tások. Mit tanácsoltok, ho­gyan neveljük rendszeretetre a fegyelmezetlen tanulókat? Nagy Zsófia, úttörő, Szolnok. * A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: örömmel adtunk helyt Nagy Zsófia pajtás levelé­nek. Mi magunk is választ tudtunk volna adni, azon­ban helyesebbnek látjuk, ha ti, kedves olvasóink, úttörő pajtások kapcsolódtok bele a vitába. Várjuk valamennyiö­tök levelét, tanácsait Örsi gyűlésen A hétfői látogatásunk kis­sé meglepte a „Mókus” őrs vezetőjét és tagjait. De ké­sőbb minden a szokott rend­ben folytatódott. Az „őrsi himnuszt’* énekelték a paj­tások, majd Ábel Katalin őrsvezető-helyettes adott je­lentést. Körösi Mária őrs­vezető pajtás feleltette azo­kat, akik az * újoncpróbára készülnek (karjelek, sípjelek, útjelek, énekek). Mindenki komolyan készült az eddig tanult anyagból, mert a fel­szólított pajtások hibátlanul válaszoltak a hozzájuk inté­zett kérdésekre. Ezek után az őrsvezető lediktálta a kö­vetkező anyagot A hátra­lévő időt „Tollbamondás*’ • írásával és azok értékelésé­vel töltötték el a „Mókr' őrs tagjai; Bogyó—Kiss. Orsi énekverseny Vasárnap délután S* órakor vidám csoportok gyülekeztek az Üttörőházban filmvetítés­re. Nem is csalódtak — hi­szen vetítés előtt — amint a plakátok is hirdették: őrsi énekverseny indult. A ver­seny célja az volt, hogy az űjoncpróbára való felkészü­lésről — mindenképpen ad- < nak számot az őrsök. Kilenc őrs nevezett be a versenyre, köztük egy fiú­őrs és nyolc leómyőrs. A Beloiannisz úti iskola Damjanich csapat „Párdúc’* fiú-őrse jó felkészüléssel — sajnos, ellenfél nélkül lett első helyezett Oklevéllel jutalmazta a bí­ráló bizottság a következő őrsöket: Beloiannisz úti „Mó­kus'’ őrs, Sipos téri csapyat „Szeretet" őrs, Újvárosi csa­pat „Szorgalom*’ őrs és a Kassai úti csapat „Pacsirta’’ őrseit DECSI MÁRIA M 'Útl&iSk 'Jo-iuin-z üietU Somodi Katalin, Tisza« derzs: Amint látjuk, vissza- küldted a külföldi pajtás cí­mét, hogy nem tudod kiol­vasni, s azt kéred, írjuk át magyarul. A pajtások nevé­re küldött címeket nem mi írtuk le, hanem azt magúit a külföldi pajtások küldték saját kézírásukkal. Azt java­soljuk hát Neked, és más út­törő olvasónknak, akik kül­földi címet kaptak szerkesz­tőségünktől, forduljatok is­kolátok orosz-szakos tanárai­hoz, akik segítséget tudnak nektek adni a levélcímzés­ben; Horváth Gabriella, Szol­nok: Kedves Pajtás! Leve­ledre előbbihez hasonló a válaszunk, kérésiedre viszont közöljük, hogy valamennyi külföldi címet kikiildtiifc a megyébe, így egyelőre szíves türelmedet kérjük. H. E. Szolnok: Helytelenít­jük, hogy cím és név nélkül, csupán monogrammal ellátva adtad fel leveled. — írásod máskülönben használni tud­tuk volna. Am ezenkívül is jegyezd meg azt, az úttörőt, a bátorság jellemzi. Tehát sohasem küld álnéven, vagy csak nevének kezdőbetűivel címzett levelet. Barna István, Kunszent- mártan: A jutalomkönyvet kiküldtük címedre, kérjük, értesíts róla, megkaptad-e már. Ohegyi Éva, Tiszaföldvár: Rajzaidat átadtuk Bokros László festőművésznek, aki szakvéleményt mondott róla. Levelét elküldte címedre, — valószínű meg is kaptad már Szeretnénk tudni, egyezik-e véleményed? Romány Ildikó őrsvezető, Szolnok, és többeknek: Na­gyon sok levelet kapunk — mint Tőled is — az úttörő- csapatok, őrsök karneváljai­ról. Nem tartjuk helyénvaló nak, hogy ez alkossa az út törőcsapatok, s levelező paj­tásaink fő témáját. Karne válról szóló leveleket csal: elvtéve közlünk, inkább írja • tok a próbálásokról, az őrsi gyűlésekről, a nyári tábori előkészületekről, g mindar­ról, ami valójában az úttörő­életet jelenti, «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom