Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

I

III.

Ä tanácskozás a közvetlen termelési tennivalókat a kővetkezőkben határozza meg: 1

1.

A termelés emelésének egyik döntő előfeltétele a talaj termőerejcnek fokozása.

a) Fokozni kell a szervestrágya termelését és felhasználását. Az állatállomány növelésével és a trágyá szakszeré kezelésével el kell érni. hogy számosállatonként 95 q-s trágyatermeléssel az 1 redukált szántó kh-ra jutó szer- vestrágyn mennyiséget 1958- ban 17 yj-ra, 1960-ban 18 q-ra. a tc»vábbi években pedig. nárVCögy 25 q-ra emeljük. En- nejfc érdekében folyamatosan javítani kell a megtermelt is- tállótrágya minőségét, be kell vezetni a komposzt-trágya. valamint az erjesztett szalmatrágya készítését is. Az istállótrágya minőségének megjavítása éhekében, valamint a műtrágya hatásfokának javítása céljából, a tanácskozás javasolja: állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink vezessék "be a nyersfoszfátos trágyaerjesztést. Számosállatonként. naponként a termelt trágyához nyersfoszfátból V* kg-os adagolást javasol a tanácskozás. A talajerő további fokozása érdekében javasolja a zöldtrágya bevezetését. Talajtípusonként a somkóró. a szegletes lednek, valamint egyéb pillangós virágú növények vetését, helyenként csil- iagfürtöt, valamint napraforgót is, mint zöldtrágya- uövényt hasznosítani. az utóbbi esetében nitrogén műtrágya kiegészítéssel.

b) A műtrágya felhasználást tovább kell fokozni. Ennek érdekében el kell érni megyei átlagban (egyénieket is beleértve), hogy már 1958-ban az l kh-ra eső műtrágya mennyiség meghaladja a 25 kg-ot, 1960-ban az 50 kg-ot, későbbiek során pedig a 100 kg-ot Ezen belül a termelőszövetkezetek többségénél már 1958- ban műtrágyából a holdan- kénti felhasználás haladja meg a 100 kg-ot 1960-ban el kell érni, hogy minden termelőszövetkezet több. mint 100 kg műtrágyát használjon fel.

c) A termőterület növelése, valamint a gyengén termő savanyú és szikes talajok terméseredményeinek megjavítása érdekében, megyénkben különösen nagy gondot kell fordítani a talajjavításra. 1958-tol kezdődően évenkéni mintegy 5000 kh savanyú és szikes talaj kémiai úton való javítását valamint mintegy 1000 kh sziket digozássai kell megjavítani. -A tanácskozás javasolja, hogy a talajjavításnál megfelelő fontossági sorrendet állítsanak fel. Elsősorban a savanyú és kevesebb anyaggal, költséggel javítható területeket kell sorra- venni. A talajjavítást lehetőleg minden esetben össze kell kötni istállótrágyázással.

d) A talajerő fokozása a szerves és szervetlen trágyázások. valamint a talajjavításokon kívül, nagy mértékben függ a nedvesség megőrzésétől, a talajmunka minőségétől. Legfontosabb tennivaló minden évben a nyári és koraőszi mélyszántások időben és jó minőségben való elvégzése. Sekélyebb termőré- tegű talajokon az ószi mélyszántást össze kell kötni az igen jól bevált altalaj lazítással. Nagy jelentőségűnek tartja a tanácskozás az őszi mélyszántások tavaszi el- munkálását. a tarlóhántások Időbeni és jó minőségben való

elvégzését, valamint a rendszeres talajápolást úgy tavasszal. mint a tarléhántást követően. Felhívja a tanácskozás a szakemberek figyelmét a talaj ápolásnál a henger, a fogas, a simító, valamint a kuítivátorok szakszerű használatára. A talajművelés szempontjából az elkövetkezendő időkben, különösen az őszi kalászosok talajelőkészítésénél nagy figyelmet kell fordítani az egyirányú tárcsa használatára. 1958-ban. de az azt követő években, feltétlen komoly fejlődésnek kell bekövetkezni a növényápolás terén. Ez vonatkozik elsősorban a kapások gépi és kézi ápolására, valamint a kalászosok tavaszi ápolására, hengerezésre. fogasolásra és a! vegyszeres gyomirtás tovább- j szélesítésére.

A növényféleségek közül Szolnok megyében fontos helyet foglal el a kenyérgabona termelése. 1957-ben már lényegében kialakult a helyes vetésszerkezet, amely a kenyérgabona vetés átlagának fokozása mellett képes lesz a jövőben a szükséges árugabona biztosítására. A kenyér- gabona vetésterülete a jövőben a szántóterületnek mintegy 39%-át kell. hogy kitegye. A kenyérgabona termelése terén a munka zöme nagyüzemeinkben túlnyomó részt már gépesítve van. Ez is nagymértékben hozzájárul a terméseredmények gy.ors növeléséhez.

a) A kenyérgabona elsősorban a búza termésátlagainak növelése érdekében, tervszerűen növelni kell azoknak a növényféleségeknek a termelését, amelyek jó elővetemó- nyei a búzának. E célból mindenekelőtt a pillangós virágú növények területét kell fokozni. Ezenkívül el kell érni. hogy lehetőleg minél több búza kerüljön az előző évben istállótrágyázott kapás növény után. Javasolja a tanácskozás, hogy a vetőmagot 4 évenként újítsák fel, hogy ezeknek leromlását megakadályozzuk. A megyében búzából jó talajokon a bánkúti 1201, a szikeseken és egyéb tápanyagokban szegény talajokon az F. 481-es és a K. 21-es búzafajták használatát javasoljuk.

b) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek a következő években minél nagyobb mértékben termeljenek minőségi vetőmagot. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy a megyében szétosztásra kerülő minőségi vetőmag nagyrésze, itt a megyében kerüljön előállításra. Ezzel nő a vetőmag biológiai értéke, csökken az előállítási költsége.

. c) A kenyérgabona növények, elsősorban a búza termésátlagának emelése érdekében, általánossá kell, hogy váljon a korai vetés, a tavaszi növényápolás, a fejtrágyázás, a növényi kártevők elleni védekezés, valamint a gyomírtás.A fejtrágyázásnál javasoljuk — a növény állapotától és fejlődésétől függően — a nagyobb adag műtrágya használatát.

d) A kenyérgabona termelés egyik legnehezebb munka- folyamata a betakarítás, nagyüzemeinkben közel 90%- ban gépesítve van. A jövőben a gépi aratáson belül növelni kell a kombájnnal végzett munkát Ennek érdekében megfelelő tisztítógépek beszerzése, valamint raktározó helyek, szérűk előkészítése során növelni kell a gépek kihasználása iák fokát Az önköltség csökkentése érdekében további lépéseket kell

tenni a betakarítás komplex

gépesítése érdekében. Ez vonatkozik a felsoroltakon kívül a kombájn-szalma letakarítá- sára is.

3.

A takarmánygabonák vetésterületét — tekintettel arra. hogy a szálastakarmány termelését kell nagyarányban fokozni — a jövőben nem javasoljuk emelni. A takarmány-gabonánál elsősorban az 1 kh-ra eső termékmennyiséget kell növelni. Az őszi takarmánygabona területén belül azokon a helyeken, ahol hosszú évek tapasztalata alapján az őszi árpa magasabb termést biztosít, ott a területet emelni kell. Az őszi árpa előnye a nagyobb és biztosabb termés, valamint az, hogy ha az őszi árpa vetésekbe a tél kárt tesz, még mód van annak tavasziakkal való pótlására. Az elkövetkezendő években az őszi árpa termésátlagát mintegy 12,5, a tavaszi árpáét 9—10,5 q-ra kell emelni.

4.

Az állattenyésztésnek — különösen a hizlalásnak — fontos feltétele a bőséges kukoricatermés. A kukorica vetésterülete az összszántónak

Év

összes szálas tak.

mintegy 20—22%-át tegye ki. A kukorica termelésnél fontos a korai őszi mélyszántás, a bőséges istállótrágyázás és az idejében gyomtalan talajba történő vetés. Ugyancsak nagy jelentősége van a hibrid vetőmag használatának, valamint a gépi és kézi kapálások számának emelése terén. A vetés módját — soros, négyzetes, ikersoros — mindenütt helyileg kell megválasztani. A kukorica átlagtermése 1958- ban érje el a 13 q-s holdanként! átlagtermést (májusi morzsoltban számítva) a további években pedig emelkedjen 15 q fölé.

5.

A szálastakarmányok termelése területén legfontosabb a pillangós virágú évelők — lucerna, vöröshere — területek növelése úgy is, mint takarmánytermő és mint talaj táperőt fokozó növényféleségek termelése.

1957-ben a megyében a szálastakarmány terület 64 326 hold volt, a szántóterület 10.7 százaléka. Ezen belül a pillangósok területe: 47 138 kh volt a szántóterület 7,8%-a.

Az elkövetkezendő időszakban a szálastakarmány termelését a következő módon javasoljuk fejleszteni:

Ebből pillangó A szántóter. kh %-a

1958

1960

a további években

64 000

93 000

98 000

54 000 63 000

73 000

9

10

12—13

Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben 1958- ban a szántóterület 15%-a felett termeljenek pillangósokat. A szerződések megkötésével elő kell segíteni, hogy évről-évre nagyobb területen termeljenek lucerna- és vö- rösheremagot, hogy az új telepítéssel és felújítással jelentkező vetőmag igényt és exportszükségletet minél jobban ki tudjuk elégíteni. A vetőmag minőségének fokozása érdekében el kell érni, hogy arankával fertőzött vetőmag ne kerüljön el vetésre, a fertőzött területen pedig alkalmazzunk vegyes gyomirtást

6.

Az ipar számára termelt mezőgazdasági nyersanyagok közül Szolnok megyében a cukorrépa, a kender és a napraforgó foglal el jelentősebb helyet. Különösen fontos, hogy a cukorrépa termelése fokozódjon, mert a lakosság ellátásához egyre több cukorra van szükség. 1958-ban mintegy 14 000 kh cukorrépa terület lesz. A későbbiek során ezt 17 000 kh-ra. a szántó- terület 2,8%-ára kell növelni. Termésátlagban az 1957-es 122 q-s szintet kell biztosítani, a további években pedig 140 q-s termésátlagot A kender és napraforgó területét a jelenlegi szintnél csak a kendernél kell emelni. A jobb agrotechnika alkalmazásával azonban el kell érni mind a két növénynél, hogy az utolsó 5 év átlagához viszonyítva a termésátlag mintegy 10—12%-kal emelkedjen. El kell érni. hogy az egyes ipari növények szerződését időben kössék meg, hogy a nagy- és kisüzemek egyaránt a talajelőkészítést megfelelőéi tudják elvégezni.

7.

Az öntözéses gazdálkodásnak Szolnok megyében nagy jelentősége van. Ez a jövőben még fokozódni fog, mivel nagy öntözőművek megépítésével újabb területek vízellátását tudjuk majd biztosítani. Jelenleg 77 852 kh öntözésre beépített terület

van a megyében, melyből az állami gazdaságoké 35 950 kh. Tanácsi felügyelet alá tartozik 41 900 kh, ebből 15 940 kh nincs rendeltetésszerűen hasznosítva, sőt egyrésze el- mocsarasodott.

Dolgozó népünk életszínvonalának emelése megköveteli, hogy minden öntözésre berendezett területet megfelelően hasznosítsunk. Azokat a területeket, amelyek valamilyen oknál fogva jelenleg nem öntözéssel vannak hasznosítva, részben mar 1958, de a következő években folyamatosan öntözéses kultúrákkal kell hasznosítani^

a) Fokozatosan mentesíteni kell a lecsapoló csatornákat az öntözővíz szállításától. A lecsapoló csatornákat karban Kell tartani annak érdekében, hogy talajain kedvezőtlen magas vizszintjét leszállíthassák. A magasvezetésű csatornák építésére 1958-ban mintegy 3 millió Ft-ot, a belvíz levezető csatornák levezetésére 4,5 millió Ft-ot kell beruházni. Ezzel megkezdjük az elmocsarasodott területek víztelenítését. A gépállomásokat el keli látni az öntözéses gazdákodús kiszélesítéséhez, zavartalan folytatásához a szükséges gépekkel.

b) Az elgyomosodott par- iagterületeket tavasszal fel kell szántam, júniusban elmunkálni, majd ősszel újra mélyszántam és a következő év tavaszán takarmánynövényekkel kell bevetni.

c) A termelőszövetkezetek és a szakcsoportok területűn gondoskodni kell a rizs vetésforgó bevezetéséről. Átmenetileg a termelőszövetkezeteknél a 6-cs forgót javasoljuk. (3 év rizs, 1 év fekete- ugar, 2 év here). 'A kikapcsolt, nem túlságosan gyűrött telepeken átmenet.Jég megoldásként, amíg a terepek rendezésre nem kerülnek, a sávos, öntözésen keresztül a takarmányok termelését kell biztosítani.

A rizstermelésnek biztonságosabba tétele érdekében vetésforgó bevezetése, az öntözés technikájának megjavítása mellett, továbbra is foglalkozni kell a fajta kérdéssel. A tanácskozás javasolja, hogy a Dunghen-Sali rizsfajta mellett a rizs vetésterületének 30 százalékán termeljenek bruzoneval szemben ellenálló egyéb fajtákat.

d) Az 1958-as évtől'kezdődően, különösen nagy figyelmet kell fordítana á szántóföldi öntözés kiszélesítésére. Ennek érdekében Kisújszálláson meg kell kezdeni a különböző tanfolyamókón keresztül az öntözést közvetlenül végrehajtó szákéfnberek képzését. Ezenkívül''javaslattal kell élni a Földművelés- ügy: Minisztérium félé; hogy Szolnok megye terül elén létesítsenek egy öntözéses közép-, vagy alsófokú -Iskolát. Ennek az iskolának- légyen a feladata a jövő öntözéses közép- és alsó-kádereinek képzése.

e) Az erősen szikesedő — szántóföldi öntözésre nem alkalmas területeket be kell füvesíteni és ezeket, valamint a már meglévő legelőterületek egyaészét öntözésre kell berendezni. A cél az, hogy a takarinártyhozam növeléséhez necsak á szántóföldi kultúrák öntözésé, hanem a legelő fűhozamának a növelése is járuljon-hozzá.

f) A vizigyomok továbbterjedésének megakadályozására és az elgyomosodott területek megtisztítására már 1958-ban is minél nagyobb területen alkalmazni kell a vegyszeres gyomirtást.

g) Az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésinél, figyelemmel kell lennünkaz Országos Vízügyi Igazgatóság által elkészített távlati tervre. Minden egyes új létesítmény — (csatorna, újtelepek építése, tereprendezés) a távlati tervhez igazodjék.

8.

A zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelésben a következő években fő feladat az egy területegységre eső termékmennyiség növelése.

a) Zöldtégtermeljünk területi növelése elsősorban a

termelőszövetkezetekben szükséges. A zöldségtermelés akkor lesz igazán jövedelmező, ha a jelenlegi 1 kh.-ra eső 49 q-s termésátlagot 62-re emeljük, Ennek útja az öntözés széles^ körű felhasználása, továbbá az, hogy a zöldség; ermő. területeken évenként 100 q. istáüotrágyát és 2 q. műtrágyát használjunk fel.

Továbbra is nagy gondot kell fordítani a tájegységnek megfelelő zöldségfélék termelésére, (jászsági borsó, paradicsom, dinnye, vézse- nyi borsó, zöldbab, stb.j. Megfelelő szaktanácsadással s az előfeltételek méji$erém- tésével el keil érnüük megyei szinten általában', d„ különösen a táj területeken, hogy a zöldségfélék minői korábban kerüljenek a piacra, primőr áruként jelentkezzenek, s ezt a lehetőséget zoiascgexporiums emetesenei is ki kell használni,

b) Szőlő termelésünk, az

eltelt időszakban súlyos károkat szenvedett. Ugyankkor új telepek csak kis^te- rületen létesültek (l-tőL-, 3 éves, az össz-terület 1.1 százaléka)'. A kiöregedett, erősen tőkehiányos területek az összterületek 60 százalékát teszik ki. ,

1938-ban és az ezt követő években legfontosabtr.i'el- adat a meglévő területok felújítása tőkepótlással. Stolon figyelmet kell fordítani a két nagy szőlőtermő terület (Jászberény, Tiszaiig) szőlőterületeinek felújítására.

Uj telepek létesítésénél

elsősorban a csemegefajtákat, továbbá a j"í minőségű, elismert bortadó fajtákat kell telepíteni

Javasolja a tanácskozás, hogy a szétszórt telepítéseket szüntessék meg. Minden községben csak a kijelölt dűlőben a dolgozó parasztok és a szakemberek által legjobb fajtákat, — a nagyüzemi gazdálkodásra is alkalmas sor és tő távolságra telepítsék.

A meglévő területek felújítása mellett a következő években, mintegy 3.5 ezer kh. nagyüzem'! szőlő telepítése szükséges.

c) Szolnok megyében nincs történelmileg kialakult gyümölcstermelés! táj, de vannak egyes területek, ahol a tájnak megfelelő kultúra terjedt el. PL jelentős a nagykörűi cseresznye termelés, a Tiszamenti alma, szilva termelés.

A gyümölcs termelés fokozása érdekében a nagy- üzenek létesítsenek összefüggő telepeket. Az átszervezés során bekerült régi telepeket vegyék gondozás alá.

1958- ban 260 kh.

1959- ben 370 kh.

1960- ban 420 kh.

nagyüzemi új gyümölcsöst kel! létesíteni. A továbbiakban évi 500 kh-val kell a területet növelni, illetve részben fejujitani. Az alma telepítéseknél arra kell törekedni, hogy a pirosszínű gyümölcsöt hozó fajták kerüljenek telepítésre. Ezek külföldön jobban értékesíthetők. A barack telepítésénél a piac kívánalmainak megfelelően, át kell térni a késői rózsabarack fajták telepítésére. Minden telepítésnél irányelv legyen, hogy a gyümölcsössel és szőlővel ne a jó szántóföldi területet telepítsük be, hanem a homokos és kizé- rólak a szőlő és gyümölcsös kultúrával hasznosítható területeket.

A termelést úgy kell fokozni, hogy

1958- ban mintegy 1.740 vagon,

1959- ben mintegy 1.980

vagon.

1960- rá' mintegy 2.275 vagon

gyümölcsöt adjon megyénk a lakosság ellátására és exportcélra. A gyümölcstelepítésekkel párhuzamosan gondoskodni kell a különböző járulékos beruházásokról is. (tároló színek, csomagoló helyek, aszalók, göngyölegek). A csomagolás minőségét is javítani kell úgy, hogy azok a legkényesebb külföldi igényeket is kielégítsék.

9.

A fásítás Szolnok megyében a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcnak egyik lényeges feltétele. Az évi 5.000 kh. erdőnek megfelelő faállomány elültetése csak úgy lehetséges, ha ezt a feladatot egységes irányítás alá helyezzük. Egyesíteni kell az erdőigazgatóság, az állami gazdaságok és a tanácsi szervek ezirányú erőfeszítést: és anyagi erejét. Megyénk az ország egyik fában legsze gényebb vidéke. Amig az ország földterületének 14.7 százalékát teszi ki az erdő, addig megyénkben csak 1.7 százalék az erdőterület.

a) összefüggő erdőterüü- rületeket kel létesíteni u. folyók mentén, a termelésbe be nem kapcsolt árterüieíc- ten, továbbá olyan helyeken, ahol más növénnyel a területet nem tudják hasznot, tani;

b) erdősávoírat kéll lé!’ ten! a csatornák. utrV v„ rútak menté»;

i