Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
fl mezőgazdaság szocialista átszervezését a mi saját helyzetünk szükségszerűen napirendre tűzte“ A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes ülésén felszólalt K. Nagy Sándor elv- iárs, az MSZMP Központi Vezetőségének tagja, a túrkevei Búzakalász Tsz elnöke. Felszólalását az alábbiakban közöljük. (A nagyjelentőségű tanácskozás megyénk mező- gazdaságának helyzetével, további feladatainkkal foglalkozott a termelés növelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. A beszámolót Oláh elvtárs. a Megyei Tanács V. B. elnöke tartotta. Etet a Szolnok megyei Néplap legutóbb közölte. Tudatjuk ■olvasóinkkal, hogy a tanácskozás határozatot fogadott el, s ezt a határozatot holnapi, vasárnapi lapszámunkban közöljük.! R. Nagy Sándor elvtárs a következőket mondotta: — A beszámolóval és a határozati javaslattal egyetértek. Alinál is inkább, mert ligyclembe veszi Szolnok megye adottságait. Nagyon lényegesnek tartom, hogy ezen az értekezleten Szolnok megye mezőgazdasagi termelésének emelésével a bellerjesebb, jövedelmezőbb gazdálkodással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos kérdéseket a tsz-tagok és a ma még egyéni !eg dolgozó parasztok együttesen vitatják meg. Ez így nagyon jól van, mert mi a mezőgazdaság szocialista átszervezését az egyénileg dolgozó parasztokkal együtt i'karjuk megvalósítani. Ebből következik, hogy az átszervezés nemcsak a tsz-tagok ügye, Iranern az egyénieké is, tehát közös ügy. Sok egyéni gazda, de még tsz-tag is. nem így vélekedik. Saját tapasztalataik alapján meggyőzödnek majd azonban arról, hogy ez igy van. A mezőgazdaság szocialista átszervezését a mi saját helyzetünk szükségszerűen tűzte napirendre. Ez elöl kitérni, azt hosszú időre elnapolni nem ' lehet. Nem lehet elsősorban azért sem, mert ez dolgozó népünkre, a dolgozó parasztságra is káros hatással lenne. Jelenleg mezőgazdaságunk az ország lakosságát nem tudja ellátni megfelelő meny- nyiségü és olcsó élelmiszerrel. Emellett még exportálni is kellene, mert szükségünk van olyan nyersanyagokra, amilyen nekünk nincs. S mivel nagyon drágán termelünk —■ éppen a sok szétszórt, és alacsony technikával dolgozó kisüzem miatt — nem vagyunk versenyképesek külfölddel. Sok olyan cikk van, amit külföldön sokkal olcsóbban megvehetnénk. mint amennyit most az állam ad ezért a belföldi termelőknek, így első helyen említhetem a búzát. A szocialista nagyüzemek persze, már sokkal olcsóbban elmeinek, mint.az egyénileg dolgozó kisparasztok. ez azonban még mindig nem képviseli a döntő többséget. Ilyen helyeiben felmerül a kérdés, hogy az állam tud-e, illetve meglehel i-e tartósan, hogy a me- őgazdaság által termelt cikkek felvásárlásánál azt a kü- önbözetet. ami az alacsonyszintű termelésből adódik, egy másik társadalmi réteg, a munkásosztály és az alkalmazottak terhére oldia mee. A mi árpolitikánk figyelembe veszi a termelési érdekeltséget, de uz is világos, hogy nem alkalmazkodhat hosszú ideig a legdrágábban termelő kisüzemek termékeinek előállítási költségeihez. Az átlagot kell venni, és aki ennél lényegesen jjBbb munkával termeli meg az adott termékeket, az ráfizet. Engediék még. hogy néhány ilyen gazdaságossági számot ismertessek az értekezlettel annak alátámasztására, hogy kizárólag a nagyüzem az. amely biztosítja az n'csóbb termelést. Mi tsz-ünk- hen végeztünk munkatermelékenységi számításokat. Szövetkezetünkben kombájnaratással egy mázsa búzát 2 óra alatt termeltünk meg. A kis üzem ezzel szemben kézi erővel egy mázsa búzára 6—7 órát fordít. Az Amerikai Egyesült Államokban egy mázsa búza megtermelésére egy munkaórát fordítanak. Érdemes ezeket a számokat összehasonlítani, és el- gondplk^dni rajtuk. Vitathatatlanul.bizonyítják ugyanis, hogy a nagyüzemi termelés van fölényben. A kisüzem nem képes nagy gépeket alkalmazni, és a kisüzemben a több- termelés elsősorban a sokkal több dologból adódik és nem a technikából. Ez a helyzet az állattenyésztésben is. Amíg az USA egy mázsa tej megtermelésére 5JJ órát fordít, addig a kisüzemekben egy mázsa tej előállításának ideje legalább 12 óra. A mai állapotoknál nem állhatunk meg. Nekünk előre kell menni, többet és olcsóbban termelni. Belterjesebbé tenni a mezőgazdaságot, hogy az egységnyi szántóterületről több értéket takaríthassunk be, és hogy még több dolgozó parasztnak adhassunk biztos megélhetést. Mindezek érdekében át kell szerveznünk a mezőgazdaságot példamutató, jól szervezett szocialista nagyüzemeket kell kiépítenünk. A gépesítéssel persze a nagyüzemen belül is van probléma, s ez elsősorban abból adódik, hogy például az aratásnál van nagyteljesítményű gépünk, a kombájn, de mivel a kiegészítő munkák, így a szérümunka, a szalma betakarítása nincs megfelelően gépesítve, nem tudjuk megfelelően kihasználni a nap^teljesítményű gép termékenységét. Számításokat végeztünk a különböző munkafolyamatok százalékos arányának megoszlása tekintetében. Ennek az lett az eredménye, hogy amíg a szem betakarítására, tehát csak a kombájn munkájára esik az összmunkaóra ráfordítás 15 százaléka, addig a többi kiegészítő munkára 85 százalék jut. Ebben a szérümunka teszi az összmunkaóra ráfordítás 25 százalékát, a szalmaszállítás és kazlazás 24 százalékát, stb. így tehát a még olcsóbb termelés érdekében na«vobb gondot kell fordítanunk a kiegészítő munkák gépesítésére. De általában ez a helyzet az állattenyésztés területén is a legtöbb termelő- szövetkezetben, az tudniillik, hogy vannak szép, modern istállóink, csak az a baj. hogy mivel éppen a kiegészítő beruházások elmaradtak, ezekben a modern istállókban a termelés szinte teljesen a kézierőn alapul. Ezért a jövőben a nagyberuházások mellett nagyobb gondot kell fordítanunk a kiegészítő beruházásokra és ezen belül az állattenyésztés gépesítésére. Engedjenek meg még néhány megjegyzést az eddig felszólalt szakemberek hozzászólásaihoz. En magam nagy örömmel hallgatom, amikor olyan szakmai kérdésekről van szó. ami a több és olcsóbb termelés elérésére irányul. Az előttem felszólaló elvtársak sok olyan agrotechnikai vívmányt ismertettek — elsősorban talajjavítással, a leromlott rizs telepek helyrehozásával kapcsolatban, amelyek az említett célt szolgálják. Azonban azt elfelejtették megmondani, hogy ezeket az agrotechnikai módszereket, a nagygépeket, mint pl. az altalajlazílót, stb. esak a nagyüzemekben lehet alkalmazni. Ezt ők, akik ezt a legjobban tudják, tudományos meggyőződésből is nyugodtan elmondhatják. Mondják el az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a tudomány, a technika az utóbbi években sok eredménnyel gazdagodott, azonban e vívmányok alkalmazására a kisüzemeknek szűkeit a keretei, és alkalmazásuk feltételeit csak a szogialista nagyüzem biztosítja, ezt ők (gv is gondolják, de helyes azért ezt megmondani. A mezőg zdaság termelőerői nagy lépésekkel mennek előre, és ez megköveteli — hogy ha nem akarunk a technika alkalmazásának kerékkötői lenni —, hogy a termelőszövetkezetekben alkalmazásukhoz minden feltételt biztosítunk. Ezeket a feltételeket a régebbi kis területtel és kis taglétszámmal rendelkező brigádok nem elégítik ki. Ezért mint nálunk, mint a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a nagy földterülettel és nagy taglétszámmal (80— 100 fő) rendelkező brigádokat szerveztünk. Az egész évre oda kihelyezett gépeket is a brigádvezető irányítása alá helyeztük. Így egy személy rendelkezik a brigádterületen lévő emberi munkaerővel, gépi- és fogat- erővél. Ez nagyon jelentős a munkák helyes megszervezése szempontjából. Azonban nemcsak a munkaszervezésnél, hanem az építkezéseknél is vannak tisztázatlan problémák, és helytelen építkezések. Például a Vörös Csillag Termelőszövetkezet építkezéseinél egy központi helyre sok épületet és sok állatállományt helyeztek el. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy mind a takarmány behordásánál, mind a trágya kiszállításánál sok felesleges szállítási munka adódik, ami a termelést megdrágítja. A mi termelőszövetkezetünkben az építkezéseknél, az állatállomány elhelyezésénél azt az elvet követjük, hogy minden brigád területén, illetve forgón helyezünk el állatállományt a forgó sajátosságának, takarmány te rmelőképességének megfelelően. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az odahelyezett állatállomány takarmányellátása tekintetében nagymértékben megnövekedik a brigád felelőssége. Mivel egy-egy forgóin termelt talíármányt ott helyben etetünk fel és az állatok által termelt trágyát szintén ott használjuk fel, a szállítási költség lényegesen kevesebb lesz, mint a túlcentralizált építkezéseknél. A túl szétszórt építkezés sem helyes, ami elsősorban nálunk a baromfitenyésztés területén volt meg. Ha egy tsz-ben a baromfi 8—10 helyen van elhelyezve, ez sok felesleges munkát, külön felelős beállítását kívánja, így r.em jövedelmez megfelelően. A mi elgondolásunk ezen a téren az, hogy építünk egy központi baromfinevelőt, ahol hathetes koráig neveljük a csibéket, és utána helyezzük szét az egyes brigádokhoz, persze oda, ahol a baromfitenyésztésre a feltételek megfelelőek. Úgy hisszük, hogy ílymódon a baromfitenyésztés jövedelmezőbbé fog válni, mint eddig. Van néhány megjegyzésem a talajjavításhoz is. — Ügy gondoljuk, hogy mivel a talajjavító anyag korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, helyesebb ezért a talajjavítást elsősorban azokon a területeken végezni, ame' lyek kevés javítóanyaggal gyorsan magas terméseket adnak. Ilyen talajok elsősorban az enyhén szikes területek és a savanyú réti agyagtalajok. Ezeken a földeken elért többletbevételből azután lehet többet beinvesztálni u gyengébb minőségű szikesek talajjavítási munkálatainak végzésére is. Sokszor felmerül az a probléma, hogy a talajerőt fokozni kell, több állatot kell tartani, belterjesebben kell gazdálkodni, többet és olcsóbban kell termelni. — Ezt a problémát minden üzem a saját adottságaiból kiindulva oldja meg, illetve kezdi meg a feladat megoldását. Mi, a mi termelőszövetkezetünkben a fenti probléma megoldását az üzem állateltartó képességének a fokozásán és elsősorban az évelő pillangósok, a lucerna vetésterületinek a kiterjesztésével kezdtük. — Ezért a hasonló adottságokkal, — jó lucerna-talajokkal rendelkező termelőszövetkezetekben javaslom a lucerna vetésterületének a kiterjesztését a .szántó 20 százalékára, és még ennél többre is, ha Nem azért a 20 fillérért... van rá lehetőség. A lucerna nemcsak jó takarmány, hanem kiváló talajgazdagító növény is. ingyen műtrágya- gyár. A gazdaság, mely szán tóterületének 20 százalékát lucernával veti be és egy-egy szakaszt négyévenként tör fel; az azt jelenti, hogy évente a szántó 5 százalékán pótolta a talajerőt. És ha a megye szántóterületének 20 százalékát bevetnék lucernával, vagy egyéb évelő pillangóssal, ez a megye talajerőgazdálkodása szempontjából 49.950 mázsa pétisónak megfelelő ingyenes nitrogént jelentene. Érdemes tehát a lucernát felkarolni és különösen sok magot termelni belőle, mivel a külföld a lucer- namagot minden mennyiségben jó áron átvesz. A kukorcia vetésterülete lényegesen nem növelhető, ezért inkább arra kell gondot fordítani, hogy a már jól bevált hibridkukoricák, és különösen a beltenyésztett hibridek felhasználásával emeljük a termésátlagokat. Úgy hallik, hogy sok Szolnok megyei tsz van, ahol még az agronómus elv társak sem szívesen vállalják a hibrid vetőmag előállítását, mivelhogy nem elég jövedelmező. Itt persze sokat csalódnak azok a számításaikban, akik csak az előállítás évének jövedelmezőségét; nézik cs a számításból kihagyják a termelési év többlettermését. A mi tapasztalataink szerint a bel tenyésztett hibridek hozama 25—28 százalékkal haladják meg a régebbi tisztafajták termés- eredményeit. A beltenyésztett hibridekből a mi viszonyaink között eddig legjobban bevált az MV 5-ös, mivel elég korán érik, így megfelelő búzaelővete- mény. Az amerikai hibridek valamivel többet teremnek, mint az MV 5-ös, de nagy hibájuk, hogy későn érnek és töréskor is még magas a nedvességtartalmuk, ezért egyáltalán nem jó búzaelő- vt te meny és emellett problémát jelent a raktározásuk. A termelőszövetkezetünkben ebben az évben az összes kukorica vetésterületének 90 százalékát beltenyésztett hibridvetőmaggal vetjük be, — ami a régebbi fajtákhoz viszonyítva 800 mázsa termés- többletet jelent. Ezért tehát szü Ínséges a hibridvetőmag megtermesztésével foglalkozni és nem helyes arra számítani, hogy majd más megtermeli helyettünk a hibridve- tőmag-szükségletet, mondjuk a Szovjetunió, vagy esetleg Amerika. A gépállomások munkájával kapcsolatban nekünk Túrkevén az a tapasztalatunk, hogy a régebbi állapothoz képest, — amikor a gépállomás szorított bennünket arra, hogy ezt, vagy azt a munkafolyamatot gépesítsük, — most megváltozott. Most a termelőszövetkezetek lépnek fel a fokozottabb gépesítés igényével, és a gépállomás pedig megveti a lábát és nem akar vállalni olyan munkát,- amiben pedig neki kellene az úttörő szerepet vállalni. így például nálunk a gépállomás nem vállalta a cukorrépa elvetését és rendszeres kultivátorozását, garancia mellett. A beszámolóban elhangzott, hegy a gépállomások szépen teljesítették a tervüket. A terv teljesítés a megyében 99.4 százalék a tűrke- vei 105 százalékra teljesítette tervét. De hogyan lehet ez. amikor még csak a mi termelőszövetkezetünkben szántatlan maradt az őszről 300 kát. hold. Itt az a megoldás lenne a célravezető, — mint az üzemekben, hogy nem elég csak a tervet akármilyen munkából teljesíteni, hanem megszabott munkákból kell Különben is ha rajtám állana, az ilyen módon való tervteljesítésért, illetve tűlteliesítésért nem adnék prémiumot. Vita volt itt az egyes tsz-ek kiemelésével kapcso’atban és a hozzászólók többsége ellenezte az egyes tsz-ek különböző ,agrotechnikai vívNemrégen újítást vezetett be a szolnoki állomás üzemfőnöksége. Mérleget állíttatott fel az állomás előcsarnokában. Minden utas megmérhette magát egy aluminium huszfilléres ellenében. Hzek után nem kellett orvoshoz, vagy az SZtK-ba menni azért, ha kíváncsi volt valaki saját súlyára. Várakozás közben is megmérhette magát. Az utazóközönség nagy része igénybe is vette az új létesítményt és csaknem mindenki megmérette magát, hogy mennyit hízott, avagy fogyott, amíg a váróteremben ült. Tévedés ne essék, nemcsak a nőkről van szó, még a férfiak is felálltak a mérlegre, és mérlegelték a hízást. Mert a férfinem is legalább annyira fél a zsirosodástól, mint a nők. Eddig rendben is volt a doA nap kél: 5,58 h-kor, nyugszik: 17,49 h-kor. A hold kél: 3,14 h-kor, nyugszik: 13,10 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás szombaton estig: felhöátvonulások, több helyen havazás, mérsékelt, időnként élénk északi, északkeleti szél. Az éjszakai lehűlés északon fokozódik. A nappali hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton kettő— öt fok között, helyenkint öt fok felett. (MTI) TÖRÖKSZENTMIKLÓSON a városi pártbizottság kezdeményezésére március 22-én kommunista klubot nyitnak. A kezdeményezéshez csatlakoztak a város területén működő alapszervezetek, és gyűjtés útján televíziós készüléket vásároltak a klub részére, IPARI TANULÓI munkadarab-kiállítást rendez a Túrkevei Helyiipari Tanulóiskol? igazgatósága, március 16—20- ig a múzeum helyiségében. A kiállítást ünnepélyes keretek között Sz. Kovács József, a Városi Tanács V. B. elnöke nyitja meg. A JÁSZAROKSZALLáSI Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Termelőszövetkezet folyó hó 20-án, csütörtökön du. 2 órai kezdettel tartja vezetőségválasztó és mérlegbeszámoló küldöttgyűlését, a községi kultúrotthonban. MA DÉLUTÁN 4 órakor a Magyar Honvédelmi és Sport- szövetség szolnoki rádióklubjának tagjai vezetőségválasztó taggyűlést tartanak az Irodaházban lévő helyiségükben. A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG megyei végrehajtó bizottsága március 20-án délelőtt 10 órakor tartja ülését a Közalkalmazottak József Attila Kultúrolthoná- ban. Napirenden a megyei akció-program elfogadása az 1958-as évre, valamint a KISZ V. B, és bizottság kiegészítése szerepel. A SZOVJETUNIÓ állami bábszínháza Szolnokon vendégszerepei 24-én. hétfőn este 8 órakor a Szigligeti Színházban. Előadásra kerül: „A szempillák rebbenése” című kétfelvonásos szatirikus vígjáték. Művészeti vezető: Sz. V. Obracov. log, szaporodott az aprópénz a gyűjtőben és mindenki megelégedetten lépett le a mérlegről. Egy történetes napon azonban hiba csúszott be és elromlott a váróterem újdonsága. A huszfilléresek továbbra is szaporodtak, de az a fránya mutató még egy száz kiló körüli nőnek sem volt hajlandó eredeti helyéről kimozdulni. Az emberek közül — ki így, ki úgy fogadta az üzemkép'elenséget. Volt, aki ceruzával ráírta: nem jó, vagy krétával: romlott. De meg ma is sokan becsapódnak és bedobják azt a huszfillért, vagy esetleg többet is. De a mérleg nem jó, nem mutat semmit. Az így összegyűli pénzt valaki kiszedi, mert mindig üres a gyűjtő. — Vajon ki lehet az? — aj.— HÚSZEZER hadifogoly töa megsírjára bukkantak a len* gyelorszáei Zaganban. A vizs* gálát szerint e helyen a második világháború elején hadifogolytábor volt. ahol szovjet, francia, olasz, belga, angol és jugoszláv hadifoglyok, valamint elfogott varsói felkelők voltak. A város lakossága és tömegszervezetei most, felhívással fordultak az illetékes országok frontharcosszervezeteihez, hogy közösen örökítsék meg a fasizmus áldozatainak emlékét. A LOTTO 11. HETI NYERŐSZÁMAI. A Lotto 11. játékhetének sorsolását Salgótarjánban, a József Attila városi művelődési ház nagytermében tartották meg. E héten a fogadók több mint 3 900 000 szelvényt vásároltak, így egy-egy nyerőoszlályra csaknem másfélmillió forint jut. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 23, 44, 51, 71 82. (MTI) SUj» Jfapi postánkból Március 14-én a következő levelek érkeztek szerkesztőségünkbe: Kormos Dezső, Besenyszög. Tájékoztatását köszönettel vettük. Hasznosítani fogjuk. Kelemen Margit, Tiszafüred, Pető László, Polgár, Barna József, Cibakháza. Ügyükben érdeklődni fogunk. (Választ levélben küldünk. Addig is kérjük szíves türelmüket. Füleki József, Jászberény, Mondok Antalné, Szolnok, Budai Margit, Tiszabura. Levelüket megkaptuk. Óhegyi Éva, Tiszaföldvár. Szép színes rajzaidat megkaptuk. Továbbítottuk az „Úttörők Fórumá”-hoz. Három János, Zagyvaréka3, Oskola Lajos, Jászberény. Panaszukat megvizsgáljuk. Az eredményt levélben közöljük. Gosztonyi Árpád, Szolnok (Kertváros). Tájékoztatását megkaptuk. Hasznosítani fogjuk. Süveges Zsiginond, Tiszaföldvár. Ügyét megsürgetjük illetékes szervnél. A válaszadásig is kérjük szíves türelmét. K. K„ Jászberény. Kérjük, közölje nevét és pontos lakcímét, hogy ügyét megvizsgálhassuk. mányok szempontjából való kiemelését. Én ebben nem látok semmi egészségtelen törekvést. Ténylegesen szükség van olyan termelőszövetkezetekre, ahol egyik, vagy másik termelési ágban példamutató eredményeket érnek el, amiből lehet tanulni. Emellett új eljárások kipróbálását is. ha először néhány ilyen kiemelt tsz-ben történik meg, ha beválik aztán jobban terjed a szomszéd termelőszövetkezetekre is. Arra persze nagyon kell vigyázni, hogy az ilyen kiemelt tsz-ek nem élvezhetnek külön állami dotációt vagy kiváltságot, amint azt több tsz-el megtettük az elmúlt években. Ha a tanácskozás a tervet elfogadja, amit a magam részéről elfogadok, azt íavasolom, hogy minden tsz készítse el a sajátos' hároméves fejlesztési tervét és bízom abban, hogy ha három év múlva a terv kiértékelésére összejövünk, a tsz-ék még nagyobb eredményekről számolhalnak be és arról is. hogy milyen sok egyénileg dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új tez-eket és enneknyomán mennyire jelentős lépéseket tettüiik a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, — amire Szolnok megyében ,i feltételek az országban I ipiiébb megvannak V
