Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
VILAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt M4 MM SZOLJI OK MEGYEI Mtai &zcununlcíxSl: IX. évfolyam, 63. szám. ARA: 50 fillér. I „A mezőgazdaság szocialista átszervezését a mi saját helyzetünk szükségszerűen napirendre tűzte** (3. oidal) 1958. március 15. szombat A világ közvéleményének egységes állásfoglalására életfogytiglani kényszermunkára változtatták Dzsamila Buhired ítéletét rámutatnak arra, hogy a világ haladó erőinek állásfoglalása kényszerítette ki a kegyelmi döntést. A világközvéiemény Londontól a Távol-Keletig és Moszkvától Afrikáig egységesen Dzsamila Buhired - megmentése érdekében mozdult meg. özönlöttek a táviratok, levelek a párizsi Elysee palotába a Francia Köztársaság elnökéhez, kegyelmet kérve a halálraítélt algériai leánynak. Dzsamila Buhired csaknem 8 hónapon át volt a siralomházban. Az algíri haditörvényszék 1957 júliusában ítélte halálra, olyan tárgyaláson, amelyről a francia haladó sajtó annakidején azt írta, hogy az az igazságszolgáltatás komédiája volt. Párizsi jogászok egy csoportja is kijelentette a tárgyalás anyagának ismeretében: nem volt döntő bizonyíték amellett, Dzsamila Buhired bűnös lett volna a terhére rótt vádban, tudniillik, hogy részt vett volna két bombamerénylet megszervezésében, amelyek egy évvel ezelőtt algiri kávéházakban egy emberéletet követeltek és negyven sebesülést okoztak. Hónapokkal az ítélet meghozatala után a francia hatóságok is elismerték, hogy időközben elfogott algériaiak voltak a két merénylet tettesei és az elfo- gottak bizonyították Dzsamila Buhired ártatlanságát, A kfhallgatSspkon megkínzott lány a védőügyvéd szerint orvosi segítség nélkül betegen feküdt a siralom- házban. Ha Dzsamila Buhired feje felől a kivégzés fenyegetése el is múlt, még mindig rettentő sors vár rá: a halálos ítéletet életfogytig tartó kényszermunkára változtatták. Dzsamila Buhíraddel együtt a Francia Köztársaság elnöke megkegyelmezett még két halálraítélt algériai nőnek, Dzsamila Bouazzának és egy francia származású nőnek, Jacqueline Nettemek. — Az utóbbinak a férjét is halálra ítélték. A férj kegyelmi kérvénye ügyében még nincs döntés. 9 ® Ünnepélyesen kiosztották az 19SH• évi Kossuth díjakat minőségi követelmények alapján határozta meg a Kossuth díj bizottság és erősítette meg a kormány. Erre szükség volt azért is, hogy emeljük a Kossuth díj jelentőségét, tekintélyét, és hogy valóban olyanok kapják, akik a köz számára értékeset alkottak. Éppen ennek az elvnek alapján nem minden területről választottunk ki jelölteket a kitüntetésre. — Ez azonban nem jelenti azt, h gy má területeken nem végeztek hasznos, értékes alkotó munkát, de kiemelkedő eredményt ott nem tudtunk megállapítani, Reméljük, hogy a legközelebbi Kossuth díj kiosztásakor már ezeken a területeken is találhatunk ilyeneket. A kitüntetetteket ösztönözze további munkára, alkotásra a kormány és dolgozó népünk megbecsülése, közérdekű, hasznos tevékenységre, az ország, a dolgozó nép, a magyar szocialista építés hasznára és javára — mondotta jlr. Münnich Ferenc. Ezután Kónya Albert a tudományos és felsőoktatási tanács titkára ismertette a kormány határozatát az 1958. évi Kossuth díjak odaítéléséről. s dr. Münnich Ferenc átnyújtotta a dijakat. I. A kormány a tud-máhyok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeikért a Kossuth díj I. fokozatával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki: Erdős Pált, az MTA levelező tagját, a számelmélet, a függvénytan, a halmazelmélet és a valószínűségszámítás terén elért eredményeiért. dr. Straub F. Bruno akadémikust, egyetemi tanárt, a biológiai fehérje szintézis területén kifejtett értékes munkásságáért. A Kossuth díj II. fokozatával és a velejáró 35 000 form tos pénzjutalommal tünteti ki: Dr. Arany Sándort, a mezőgazdasági tudományok doktorát, a talajtan és a talaj- javítás terén kifejtett tudományos munkájáért. Benedikt Ottót, az MTA levelező tagját, egyetemi tanárt, egész életművéért, Erdey László akadémikust, egyetemi tanárt, az analitikai kémia területén végzett indikátor-kutatásaival elért eredményeiért, Dr. Gre- guss Pál egyetemi tanárt, közel négy évtizedes felsőoktatási munkájáért, valamint „Xylotomische Bestimmung der heute lebenden gympps- permen” című művéért. Ko- rach Mór egyetemi tanárt, egész életművéért, Turóezi- Trostlcr József akadémikust', egész életművéért. koael felévszázados tudományos ntur^- kásságáért. Verő József egyetemi tanárt „általános metallográfia” című könyvéért, valamint a fémek kristályosodásának kutatása terén elért eredményeiért. A Kossufh-díJ Tű. fokozatával és a velejáró húszezer forintos pénzjutalommal tűn-! teti ki: Dr. Bayer István tanárt, az általános- és középiskolai fizikaoktatás érdekében végzett kiváló munkásságáért, Bojtor -Miklóst, a balkányi állami gazdaság igazgatóját, az állami gazdaság vezetésében elért jkiváló eredményeiért, Bors Károly tervezőmérnököt, geodéziai műszerek szerkesztéséért, több, a világpiacon is versenyképes korszerű műszerkidolgozásáért, Gyurkó István vájárt, a szénbányászatban felmutatott kiemelkedő termelési és a munkamódszerátadásban elért kiváló eredményeiért, Medve Ferenc elő- hengerészt, a termelésben tanúsított példaadó magatartásáért, fegyelmezett, jó munkájáért és újításáért, Pánczél Sándor művezetőt, huszonöt éves kiváló gyógyszeripari munkásságáért, különösen a papaveringyártás technológiai fejlesztéséért, Szabó István termelőszövetkezeti elnököt és Kacsó Sándor agronómust (a díjat egyenlő arányban megosztva) a termelőszövetkezet vezetésében elért kiváló eredményeiért, Dr. Tömörkény Lászlót, a szegedi Kenderfonó főmérnökét, a' kenderfonóipar fejlesztése érdekében végzett többévtizedes eredményes munkájáért. Vásárhelyi Boldizsár egyetemi tanárt, a hazai útépítés tudományos kialakításában és fejlesztésében elért kiváló munkásságáért. (MTI) íme néhány név: Gróf Eszterházy Pál, Magyarország e^yik legnagyobb földbirtokosa, Szakmáry Emil, a nyilas kormány egyik minisztere, stb. Nagy történelemhamisítónak kell lennie annak, aki egyenlőségi jelet tesz, vagy akár csupán hasonlóságot keres a márciusi ifjúság forradalma és az októberi események között. Az, ami 1848 márciusában kezdődött, az forradalom volt a társadalmi haladást szolgálta. Ami 1956. okt 23-a után történt, az ellenforradalom volt. mert még akarta semmisíteni mindazt, amiért nemzetünk lesjobbiai életüket és vérüket áldozták 1848-ban, 1919-ben és 1945-ben. 1956 november 4-én úira a Szovjetunió segített. A Szovjetunió segítsége nélkül nem valósíthattuk volna meg 1945-ben a 48-as örökséget, 1956-ban nem folytathattuk volna a kizsákmányolástól mentes társadalom építésé4, amelyről nemzetünk legjobbjai már 1848-ban is álmodtak ÍV épünk szerencséjére ma nem egyedül állunk a forradalom viharában, harcunk nem „magányos lárrmáfény a sötétség éjjelén”. Az a hajnal, amelyet az Auróra ágyúinak tüze ragyogott be, fénybe vonta az egész vflá»*L Móniink hatalmas. V győzhető tjén erők seöve'.»í.e$seként menetel az egész emberiség békéjéért ős haladásáért küzdő népek között. . A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magysg* ifjúság legszebb forradalmi hagyományainak örököse. Magáénak tekinti és ápolja mindazt, ami a magyar nép történetében haladó és előremutató volt. Megőrzi és továbbviszi az 1848-as szabadságharc hőseinek, a márciusi ifjak-dicső emlékét. Lelkesítő példaként tekint az 1919-es magyar proletárforrada’om ifjú hőseire. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc története arra tanítja a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait és minden becsületes, leikas magyar fiatalt, hogy a nemzeti szabadság és függetlenség ügyét egybe kell kapcsolni a dolgozó nép felemelkedésének ügyével, a párt útmutatá- ' sait követve. 1848—49. hőseitől, Kossiuthtől, Petőfitő1, Táncsicstól, Vasváritól ma is sokat tanulhatunk. Példájuk több mint száz esztendő, távlatából is bátor helytállásra, elszántságra, a néptömegekre való támaszkodásra, a világszabadság ügyével való tudatos Ö6szeforrottságra tanít bennünket, eszményeik megvalósítóit, 1848. igazi ötököli mi oacpjiuik Irta: Bencze Ernő a KISZ megyei VB ágit. prop. titkára jif árcius 15., amely a magyar történelemben már mind- örökre a „biiincsoldó tavasz” jelképe, újra ránk köszöntött. Ez a nap a kegyeletes és erőtadó megemlékezés napja. Évszázados történelmünkben kevés az olyan évszám, melyre oly büszkén tekint népünk, mint 1848-ra. És aligha vannak történelmünknek hősei, kikre nagyobb szeretettel és megbecsüléssel gondolnánk, mint Petőfire, Kossuthra, Vasvárira, Táncsicsra és az 1848-as szabadságharc többi lánglelkű harcosára. Mi tette oly jelentős évs’ámmá 1848-at? Történészek vaskos kötetekkel válaszolnak e kérdésre. Petőfi pedig így írt erről a napról: „Nagyapáink és apáink Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt!” 1848 tavaszán forradalmi hullám söpört végig Európán. Párizs, Bécs, Milánó és Berlin, március 15-én pedig a magyar nemzet haladó osztályai, a pesti nép is csatasorba állt, hogy felszabadítsa a földesúri önkény jármában sínylődő jobbágyokat és kivívja az osztrák gyarmatosítókkal s emberi nemzeti függetlenségét. A márciusi ifjak vérükkel írták ezt a fejezetet hazánk történetébe. Bátorságuk, hősi harcuk kimeríthetetlen forrását jelentik dolgozó népünk és ifjúságunk szabadságszere tetőnek, nemzeti öntudatának. A zárt hangsúlyozzuk ezt, mert a burzsoá történetírók ** és polgári politikusok — még a közelmúltban is — a maguk és osztályuk szájaíze szerint magyarázták az 1848-as eseményeket, elhallgatva, meghamisítva a 48-as eszmék igazi tartalmát. Azért tették és teszik ezt, hogy fékezzék a haladó eszmék térhódítását, hogy valamiféle úton- módon igazolást nyerjenek nacionalista, eovin szta jelszavaik számára. Ilyen körülmények között március 15-e sokkal több számunkra, egyszerű történelmi évfordulónál. Harci ünnep, emlékeztető — figyelmeztető kiáltás mindazokhoz, akik az emberi haladás, a szocializmus ügyét szolgálják. A magyar nép hősies szabadságharca, amelyet az idegen elnyomás ellen, a függetlenségért, az elmaradás felszámolásáért vívott, két fő célt tűzött maga "elé: elszakadást Ausztriától és a jobbágyfelszabadítást. Fordulópont volt ez a magyar történelemben. Összefogott ebben a nagyszerű küzdelemben a haladás minden híve: a forradalmat vezető köznemesség, a jobbágyság, a polgáeság, a munkásság.* A magyar nép dicső szabadságharcát külföldi hatalmak segítségével leverték. Az elkövetkező évtizedek Magyarországra a külföldi reakciós erőkre támaszkodó tőkés és földbirtokos osztály korlátlan hatalmát hozta. És hetvenegy évvel az első március után a magyar nép újra akart. Azon a márciuson, 1919 dicsőséges tavaszán újra felzárkóztunk az európai haladás élvonalához, de harcunkat a reakció szövetkezet túlereje megint vérbefoj tóttá A következő évtizedekben az 1848-as forradalom és szabadságharc alapvető célkitűzései továbbra is megoldásra vártak. • 1848 és egyszersmind 1919 márciusa teljes és végkő győzelmének feltételeit a népek fasisztaellenes nagy nemzetközi szabadságharca biztosította, a szovjet hadsereg hős katonái vitték diadalra a magyar nép évszázdos függetlenségi küzdelmét. Nekik köszönhetjük, hogy immár tizenhar- madszor ünnepelhetjük szabad hazánkban 1848. március 15-ét. Mi vagyunk jogos örökösei és folytatói 1848 nagy *■ * ügyének. Miért? Azért, mert a márciusi ifjak és a felvilágosodott pesti nép követeléseit, harcait — dolgozó népünk legjobbjai — a kommunisták folytatták és váltották valóra. És nemcsas folytattuk azt, ami elbukott forradalmainkban félbemaradt, hanem újat is kezdtünk, olyat, amiről 1848 legtisztábban látó, legmesszebb tekintő vezető X5 csak álmodhattak. A magyar mur kámsztály — a kommunistapárt vezetésével — felosztotta földeket, mmd birtokába vette a bányát, a gvárat, a bankot, az i-kolát. 1948-ig véglegesen valóra váltottuk az 1848-as forradalom alapvető célkitűzéseit és tovább léptünk előre az új tár sadalom. a szocialista Magyarország megteremtése útján. Ez az út nem volt zökkenőmentes. A burzsoázia, a dolgozó nép ellenségei — az elmúlt esztendők során gém nézte tétlenül dolgozó népünk erőfeszítéseit. 1956 októberében többek között Petőfire és Ko'suthra, a 48-gs szabadságharc eszméire hivatkozva, tetszetős nemzeti jelszavak leple alatt indított véres harcot a munkás- hatalom ellen Az ellenforradalmi erők kalóz-lobogónak akarták felhasználni a 48-as szabadságharc zászlaját. ,Űj forradalomról” beszéltek, miközben utat nyitottak a hős márciusi ifjúság kései ellenségeinek: a föHesuraknak a grófoknak, a régi rend levitézlett képviselőinek. „Szabadságharcot” hirdettek, miközben bestiális keg'-etle-s^gspl gyilkolták halomra 1848 örököseit: a kommun^'ákat. a demokratákat. dolgozó népünk legjobb fiait a’rik csaknem száz esztendő után folytatták és valóra váltották Petőfiék legmerészebb álmait is. V alóban „új forradalom” volt mindaz, ami 1956. októberében töriént? Nem! Miiven „forradalom’' az. ahol nagyobb becsülete van a börtöntöltelékeknek, a huligánoknak. mint a becsületes hazafiaknak, kommunista harcosoknak? A márciusi ifjak Petőfi „Nemzeti dal”-ával ajkukon megnyitották a börtönajtókat és kiszabad! ották azokat, a hazafiakat (Tánosícsot és társait), akiket a c= ászár zsarnoki hatalma haladó eszmék hirdetése miatt bőr* ön zott be. És mit tettek az úgynevezett „forradalmárok” októberben. kiket, milyen Cceevadakat szabadítottak rá népünkre? I Párizsiban pénteken dél- I után terjedt el • a hír, hogy X Dzsairula Buhirednek, a ha- X iálraitélt algériai leánynak a l köztársaság elnöke megke- X gyelmezett. t A kegyelmi döntés várha- X tó volt, mivel a világköz- X vélemény egységes áhás- X foglalásának láttán még a í jobboldali párizsi sajtó is art hangoztatta, hogy nem ! szabad a fiatal lány kivég- í zésével tápot adni a fran- X eiaellenes hangulatnak. ?A francia bíróságok legfelső ♦ tanácsának szerdai ülésén ♦ született meg a döntés. Az ♦ ülésen Coty köztársasági el- » nők elnökölt. — 24 órát vár- Jtak mégis a döntés nyilvá- X nosságra hozatalávaL | Párizsi baloldali körökben ; Pénteken délelőtt az Or- ; szághaz kupolacsarnokában ; adták át az 1958. évi Kos- jsuth díjakat. Az ünnepségen ; megjelent dr. Münních ic- ; renc, a Minisztertanács _ eh í’nöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nagy József né könnyűipari miniszter, Benke Valéria mű- : vel-désügyi miniszter, dr. Doleschal Frigyes egészség- ügyi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, továbbá a politikai és kulturális élet számos más vezető személyisége. A Kossuth díjakat dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke nyújtotta át. — Népköztársaságunk kormánya tizenegyedik alkar lommal osztja ki a Kossuth dijakat a kormány elismerésének ezt a magas megnyilvánulását azoknak, -— akik a tudományos, művészeti és gazdasági életünk területén kieme'kedőt alkottak és tevékenység ük- . kel segítették a szocializmus építését országunkban. Az idei Kossuth díj kiosztás különbözik az előbbiektől, főleg az ellenforradalom előtt adott hason’ó kitüntetésektől abban, hogy a kitüntetettek névsorát nagyobb
