Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 52. szám. Ara 60 fillér 1958. március 2. vasárnap. Mi szabjuk meg a mának és a szocialista | építésnek nagy távlatait is 1 — mondotta Marosán György elvtárs a SZOT kongresszuson — A szakszervezetek XIX. kongresszusának első napján, pénteken felszólalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Be­szédében többek között a kö­vetkezőket mondotta j Engedjék meg, hogy átad­jam a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és többszázezer kom­munistának forró, elvtársi, munkástestvéri üdvözletét a Magyar Szakszervezetek Ta­nácsa XIX. kongresszusa kül­dötteinek és egyben az egész magyar szervezett munkás­ságnak. A világ szervezett munkás­ságának a figyelme az önök munkája felé fordul ezekben a napokban. Ennek a kongresszusnak a jelentősége éppen abban van, hogy megtanácskozza, milyen segítséget tud adni a munkásosztály vezetőere­jének, a pártnak abban a nehéz küzdeSembesi, amelyet Magyarország to­vábbi felemelkedéséért, né­pünk jövőjéért folytat. Nem kicsik ezek a feladatok, de biztosra vesszük, hogyha az a majdnem kétmillió szerve­zett munkás, akit itt önök képviselnek, felsorakozik pár­tunk politikája mellett és si­kerrel vívja meg az üzemek­ben minden napi politikai és termelési csatáját, nincs olyan nehézség, amit le ne küzdenénk. , Majd a magyar szakszer- vezeték régi harcairól be­szélt i A szervezett munkásságot a marxizmus eszméje, a kom­munista kiáltvány eszméje, a ieninizmus eszméje kovácsol­ta széttörhetetlen egységgé. A történelem szemétdombjá­ra kerültek a császárok, ki­rályok, kapitalisták, földbir­tokosok és mindenféle nem­zetárulók. A közelmúlt irá­nyát pedig történelmileg és politikailag mi szabtuk meg, mint ahogy mi szabjuk meg a mának, a szocialista épí­tésnek és a jövőnek nagy távlatait is. Magyarországon minden szervezett munkás­nak tudnia kéül, hogy az el­múlt évtizedben mindenki megméretett s különösen megméretett az ellenforra­dalom napjaiban. A munkás- osztály, a dolgozó parasztság­gal együtt hitet tett a népi demokrácia mellett, az ellen- forradalom elleni fellépésé­vel, az ellenforradalmi fegy­veres felkelés leverésével, a tizenhárom esztendő törté­nelmi vívmányainak megvé­désével kifejezte hűségét a párthoz, a szocializmushoz. A kommunisták ország-vi­lág előtt bebizonyították, hogy a régi szektás hibák­kal szakító és a revizionis­ta árulókkal kíméletlenül leszámoló marxista-leninis­ta vezetés mellett mindig készek harcolni mindenki ellen. aki akár Itthon, akár külföl­dön fel meri emelni kezét a munkásosztály hatalma ellen. Azoknak a kispolgároknak, akik hamis és hazug ideoló­giájukkal szeretik kétségbe­vonni a munkásosztály veze­tő szerepét, végre tudomásul kell venniök, hogyha van jó- ’ét Magyarországon a töme­gek számára, ha van bizton­ság a máiban és perspektíva a holnapban, szép lövő a fi atal­Sok fontos létesítménnyel * gazdagodik megyénk az idén A Megyed Tanács Végrehaj­tó Bizottsága a legutóbbi ülé són tárgyalta a megye ezév; költségvetési tervét. A terv legfontosabb célkitűzése, hogy elsősorban az előző években megkezdett, de be nem feje­zett beruházások kerüljenek megvalósításra. A Szolnok lakosságát köz­vetlenül érintő kenyérgyár befejezésének munkáira 2 millió 400 ezer forintot Irányzott elő a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­ga. Ezzel lehetővé válik, hogy az ősz folyamán már megkezdje működését ez a fontos üzem. Még ez évben elkészül 2 millió 300 ezer forint beruházással a tüdő­kórház mellett épülő köz­úti Zagyvahíd. A jászsági vizvezetékháló- zat kiépítésére és a szolnoki vízmű fejlesztésére 1 millió 400 ezer forintot fektetnek be. Az iskolai hálózat fejleszté­sének terén jelentős előreha­ladást érünk el azzal, hogy Törökszentmiklóson egy 8 tantermes, Szolnokon két 4— 4 tantermes és Tiszasüly, Kengyel, Tiszavárkony közsé­gekben egy-egy 4 tantermes áj iskola é, ül ez évben, köze] 6 millió forint beruházással. A mezőtúri kéttantermes, a pusztamonostori négytanter­mes és a karcagi Kiskulcsos külterületi öttantermes isko la és nevelői lakás befejezés munkáira, valamint Kunma­daras községben két tantererr és egy nevelői lakás kialakí .ására 53^ ezer forintot irány zott elő a végrehajtó bázott­Az iskolai tantermek szá­mának r övelése mellett isko Iái berendezések pótlására és tervezésére 1 millió 411 ezer forint kerül felhasználásra. A besenyszögi kultúrház311 ezer form-* beruházással ez évben megépül. Nagyiván községben félmillió forint be­ruházással építenek új kul- túrházat Egészségügyi célokra 4 mű­ié 296 ezer forint beruházást fordítanak ez évben. Ebből a megyei ’-órház belgyógyászati és gyermekosztálya bővítésé­re, valamint kórházi ebédlő létesítésére 2 millió 550 ezer forint jut. A vidék egészségügyi és szociális helyzetének meg­javítása érdekében orvosi rendelő létesül Tiszafüre­den és Karcagon, 385 ezer forint költséggel. Ezenkí­vül jelentős összeget fordít a megye egészségügyi mű­szerek és gépek beszerzé­sére. Állami lakások építé­se céljára 6 mi’lió 940 ezer forint keriil felhasználásra, még az idén. Uj kompok létesítésére Ti- szapüspökl, Tiszaroff, Tisza- bura és Tiszabo községek ré­szére 400 ear forint az elő­irányzat Néhány számszerű adat ez arról, milyen fontos létesít­ményekkel gazdagodik me­gyénk a közeljövőben. De minden egres adat beszél má­záért, s bizonyítja, hogy a ta­nács a legsürgetőbb ■ a leg­több embert érintő problémá­kat Igyekszik megoldani, , Ságunk számára, azt minde­nekelőtt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezette ma­gyar szervezett munkásság biztosítja. A munkásegységet sok tá-| madás érte a múltban és éri még ma is. Az ellenforrada­lom napjaiban láttuk, hogy egyesek sietve életre hívták a szociáldemokrata pártot. Vi­lágosan kell látnunk, hogy aj|| szociáldemokrata párt fel-—• élesztősének kísérlete, kísér­let a munkásosztály egységé­nek megbontására, tehát nem a munkásosztály, hanem az ellensége érdeke. A munkás- osztály érdeke az egység. A munkásság vezető ereje a kommunista párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nem adódhat elő olyan tör­ténelmi helyzet, amely eltán­toríthatja a magyar szerve­zett munkásokat a proletár- intemacionalizmirs szellemé­től. Súlyos hiba volt az ellen- forradalom napjaiban a Szak- szervezeti Világszövetségből való kilépés. Ezt lehet sokfé­leképpen magyarázni, indo­kolni, de a hiba, amelyet el­követték, tény marad. Viszont helyes és szükséges volt, hogy a forradalmi ellentámadás folyamán ezt a súlyos hibát gyorsan kijavították. Tarto­zunk a nemzetközi munkás mozgalomnak azzal, hogy ez­úton is megköszönjük a Szak szervezetek Vil á gszövet*é<ré nek a szolidaritást és támo­gatást Megyénk mezőgazda­ságának helyzetéről, további feladatainkról (3. oldaton) = ■=552513553 Kitüntették a Mezőgépgyár legjobb dolgozóit A Törökszentmiklósi Mező­gépgyár üzemi tanácsa ki­tüntette az elmúlt évben leg­jobb eredményt elérő mun­kásokat. Az ünnepélyes üzemi ta­nács ülésen egy heti fizeté­sének megfelelő pénzjutal­mat kapott a többek között és „Kiváló dolgozó kitünte­tést” érdemelt el Sipos La­jos öntő, Boza Ferenc festő. Késmárki, Szilágyi, Búzás Lovász elvtárs és az üzem több más dolgozója. Az oklevelet és pénzjutal­mat a vállalat igazgatója ad­ta át. Természetesen — előbb a műhelyekben a dolgozók döntöttek egymás között azoir, —: hogy ki érdemli a jutalmat. A díjak odaítélé­sével kapcsolatos vitában a dolgozók jelentős része részt vett. Munka közben készült a híp Kelemen Antalról, a Tisza Bútormér munkásáról, «M « konf/habútxnok flóh)athat fa­ipari marópépen az oláalrészeket készíti, Teiielräveßezeti tagok iiísi karca az íradó Tiszával A tlszakürtl Hunyadi Ter­melőszövetkezet tagjai az utóbbi napokban aggódva fi­gyelték a Tisza vizének emel­kedését. A földjük jórésze ugyanis közvetlen a Tisza mellett terül el. s azon egy esetleges gátszakadás felbe­csülhetetlen károkat okozna. A viz pedig nap. mint nap emelkedett. Néhány nappal eaelOtt a brigádvezető. Steigauf József bejelentette a tagoknak: Elv­társak. a Tisza elüntéssel fenyegeti 150 holdnyi területünket, aki csak teheti, fogjon ásót, lapátot, és jöjjön a gátak­ra, erősíteni. A viz ekkor már elöntötte a hullámteret, eljutott a ta­valy, tavalyelőtt hevenyész»« épített nyári gátakig. A gyen­ge kis gátak bizony megkop­tak, ellaposodtak, s nem so­kat bírtak. De a termelőszö­vetkezet tagjai közül Barta József, Danién Im­re, Zobokl István, Gábor József, Hafkó Károly és Fábián István még éjszaka, is kint voltak a gátakon — trágyával, szalmával, via«« földdel erősítették, nehogy a Tisza elöntse azt a területet, amit előkészítettek a tavaszi munkákhoz. A tiszakürti Hunyadi Ter­melőszövetkezet tagjai bát­ran küzdenek a gátakon az áradó Tiszával, hogy a terü­letüket megmentsék a viz pusztításaitól. A kovácsműhely tanácstag­jai — javasolták, hogy a láng­kemencét tegyék el a kovácsi műhelyből s bizonyos össze­get erre is áldozzanak, mert rendkívül egészségtelen a ko­vácsműhelyben a gázos be­rendezés. Erdős elvtárs az öntvénytisztító elhelyezéséli Juhász elvtársnő az öntvény­raktár elhelyezését kérte, a szabaddá váló régi öntöde helyiségbe, illetve a felvonu­lási épületbe, amit az öntödét építő vállalat hagyott hátra. Vasas elvtárs — kérte, hogy vegyék a beruházási tervbe a kerítés megjavítását, vagy építését, mert van a gyárnak teljesen szabadon hagyott ré­sze, ahol az jön megy. aki akar. A felszólalások. Javaslatok egymást érik. Végül az igaz­gató és főmérnök összegezi a vitát s a tagság a műszaki fejlesztési terv elfogadása mellett szavaz. Természete­sen nem úgy. mint ahogy ea sok helyen szokás volt ré­gebben. Tudniillik elmondta min­denki a véleményét, javasla­tát. s a heves vita után az illetékes vezető zárszavában megmagyarázta, hogy az el­készített terv végeredmény­ben változtathatatlan s a ja­vaslatokat majd legközelebb figyelembe veszik. A tervet olyan módosítá­sokkal fogadták el, hogy — amíg meg fog épülni — az új öntvénypucoló, ad­dig is a felvonulási épületbe költöztetik ezt a részleget, a kovácsműhelyből a lángke­mencét a régi öntődébe ha­marosan átszerelik, s a kerí­téseket, míg a 100.000 forin­tos költséggel az új meg nem épül — ideiglenesen kijavít­ják, illetve pótolják. Az öntödei daru — tekint- •a, hogy 250.000 forintba ke­Első alkalommal jött össze a TöróKszenirruklosi Mező- gépgyár üzemi lanacsa. A kis klubszoba asztalai mellett vagy negyvenen zsúfolódnak] tanácstagok, meghívott ven­dégek és kiváló jelvénnyel kitüntetett munkások figyelik a fel felcsapó heves vitát. Az asztalion Mezó Imre elvtárs, az öreg öntő jegyezget — s kettős funkcióban is irányít­ja a tanácskozás munkáját; mint üb. elnök és mint az üzemi tanács elnöke. Szikszai Lajos, a párttit­kár, Horanyi Jenő az igazga­tó, Varga Sándor a főkönyve­lő időnként összegezik a sok elhangzott javaslatot s érez­hető kemény kézzel igyekez­nek helyes mederbe terelni a szét-szétfolyó vitát Sikerül is — s ilyenkor —« parlamentális rend szerint szavaz a tagság pró és kontra kézfelnyuj tássál. Akinek nincs szavazati joga. — mert ilyen emberek is vannak meg híva — az elnökkel együtt számolják össze, melyik véle­mény került ki győztesen. S aki részt vesz ilyen ta­nácskozáson egyszer is — meg győződhet arról, milyen kár volt előítéletekkel fogadni az üzemi tanácsokat mennyire rosszul számított az. aki affé­le tanácskozó szervnek, „só­hivatalnak” vélte az uj in­tézményt Szó sincs erről Itt Mind­annyian akkora ügyszeretet­tel vesznek részt a munká­ban, mint a jó gazda sa­ját jószágán szokott Nem is csoda. Olyan fontos problémákról van szó most, mint az 1958. évi műszaki fejlesztési terv és az 1957. évi nyereségfel­osztás. Az írásos javaslatokat az üzemi tanács tagjai már elő­re megkapták, úgy hogy fel­készülve, dolgozótársaik vé­leményét kikérve mondhatják el itt ötleteiket javaslatai­kat, Persze az első szószóló I a tervezet védelmében. Szé­kely Lajos főmérnök, aki a terv kidolgozásáért volt fele­lős. Arról van szó. hogy a gyár fejlesztésére és termelőesz­közeinek felújítására kapott közel egy millió forintot a lehető legjobban osszák el most Tervek szerint ebből 400.000 forintot fordítanak az ön­tödei felvonóra, trafó és energiátvitcli berendezések korszerűsítésére. A felújí­tás előirányzatban szerepel 4 darab esztergapad, kü­lönféle padló betonozás, út rendehozás, tetőjavítás, — stb, Rövidlejáratu hitelből akar beszerezni a vállalatvezetőség egy elhajlító berendezést és egy edzőkemencét Székely elvtárs. még felso­rolta azokat a szükséges be­ruházásokat illetve felújítá­sokat is. melyek nélkülözhe­tetlenek volnának a gyártás korszerűsítésére. Azonban — megmondta őszintén — erre nem futja az egymillió fo­rintból, az állam viszont eb­ben az évben egymillió fo­rintnál többet nem adhat a Mezőgépgyárnak. Az ipar­ágban az üzem a többi test­vérvállalatokhoz képest — ugyanis előnyös helyzetben van. Az üzemi tanács elé ter­jesztett műszaki terv valóban alapos és hozzáértő munká­ra vall. Több ember azon­ban többet tud. Kocsics Imre öntödei mű­vezető így vélekedik: —- Az új öntöde elkészült, azonban daru nincs. A nagy darabokat kézzel kell vinni, igen fáradságos, nehéz munka. Ha már meg van a korszerű, egészséges nj helyiségünk, öntödénk, fejlesszük is a rendelkezés­re álló pénzbőL Akik döntenek... \ rül — s ezt sehogysem lehet­ne beleilleszteni az idei terv­be — 1959-ben épül meg. Az üzemi tanács — tehát * bátran megmondhatjuk — * döntött az üzem életének * egyik legfontosabb kérdé­* seben. S ezzel nem korlá­t tozta, hanem segítette az ■ „egyszemélyi vezetőt”, az igazgató elvtársat, illetve 1 annak munkatársait is. * Valahogy úgy van ez, mint ' Székely főmérnök zárta a vi- ‘ tát “ — Jó néhány dolgot igen ’ jól láttak meg az elvtársak, olyanokat is. amit mi a terv készítésekor nem vettünk 1 észre. Ha kiegészítjük a ja­* vasiatokkal a tervezetet — ' ez csak feltétlenül jobb le- 5 hét j A második napirendi pont 1 a nyereség felosztása szintén az üzemi tanács döntési jog- 1 körébe tartozik. S a tagság * döntött is, alapos mérlegelés. J hosszas vita és a részkérdé- i sek megszavazása után. * — ügy néz ki, hogy a Tö­rökszentmiklósi Gépgyár az * igazgatóság legjobb üzemei közé tartozott 1957-ben. Fe­lesleges a túlzott elövigyáza­’ tosság. Én megmondom az ' elvtársaknak, hogy a maxi- ' mális 25 és fél napos nyere- 1 ségrészesedés kerül kifizetés- ' re. ' Nem csoda, ha ezekután a ’ főigazgató rövid bejelentését úgy értékelték, mint az üze­mi tanácsülés kiemelkedő r eseményét — s az örömhír hallatára valahogy kiegyez- ’ lek a nyereség felosztás alap­elvein elszántan vitatkozó. — ' homlokegyenest ellenkező ' állást elfoglaló felek és meg­szavazták — persze módosítá- | sokkal — a tervezetet. A gépgyár üzemi tanácsa, tehát az első alkalommal is 1 eredményesen döntött min­dig jót mindig a dolgozók akara szerint — és az üzemi demokrácia jegyében. (Fala fin wó i

Next

/
Oldalképek
Tartalom