Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
Mire legyünk figyelemmel a tavass küszöbén ? [ Hogyan segíti megyénk helyiipara a mezőgazdaságot A vérbeli gazda szinte izgatottan várja a napot, amikor a határ valamelyik részén olyan állapotba kerül a talaj, hopv azon megkezdheti a tavaszi növénytermesztési munkát Addig is, amig ez az idő elérkezik, nézegeti, vizsgálja a táblákat hogy melyik lesz az első. Gondolni kell arra is, hogy felkészültünk-e kellően a tavaszi nagy munkákra; nem maradt-e véletlenül el valami, amit ha pótlólag nem végzünk eh nagymértékben hátráltatni fogja munkánkat A vetéseken lévő vizállá- sos helyekről vezessük le a vizet, hogy ki ne pusztuljon alatta a vetett növény. A felszántott területekről hasonlóan le kell engedni a mélyedésekben összegyülem- lett vizet hogy vetésig fel- szikkadjon a helyük és a tábla többi részével elvethető legyen. Vizsgáljuk meg, vajon kitisztítottuk-e az összes vetőmagokat amelyek készletünkben vannak; biztosftot- tuk-e azokat a vetőmagvakat amelyeket nem magunk termeltünk meg, de szükségünk van rájuk. A tiszta, gyommentes vetőmag jelentősége közismert Nagyon fontos az, hogy minden elvetésre kerülő magból cslráztatási próbát végezzünk.. Ezzel a munkával sok kárnak, kellemetlenségnek elejét yehétjük. Csiráztatásra minden magféleségből legalább három sorozatot kell beállítani, hogy megközelítően reális eredményt kapjunk. A rizs csi- ráztatásl próbájáról sem szabad megfeledkezni, de még a fémzárolt vetőmagvakéról sem. Egy szem árpát se vessünk el csávázatlanul. Az árpa fedett üszögje ellen Higosán- nai, vagy a Germisán nevű csávázószerrel védekezhetünk. Ott ahol nagyobb mennyiségű árpa vetőmagot kell csávázni, nagyon előnyös azt a Növényvédő Állomással végeztetni, A Növényvédő Állomás nagyteljesítményű gépekkel, rövid idő alatt elvégzi a munkát és az általuk végzett rsávázásnak nagy előnye még az is, hogy a mag száraz marad. A száraz porcsávázás után nem kell szárítgatni a vetőmagot, nem kell a romlástól tartani. Az üzemképes erőgépek mellett gondolni kell arra is, hogy a munkagépek rendben vannak-e? Felül kell vizsgálni, hogy jól kijavították-e őket; hengerből, simitőból, boronából van-e elegendő. — Sokszor az ilyen aránylag olcsó munkagépek és eszközök hiánya, vagy elégtelen volta miatt nem tudunk jó munkát végezni. A tavaszi munkáknál nagy gonddal válasszuk meg a talajelőkészítő gépeket. Fontos, hogy olyan gépet használjunk, amivel a célnak megfelelő munkát tudunk végezni. Feleslegesen ne gyúrjuk, tiporjuk a még sok nedvességgel rendelkező talajt. A legkorábbi vetéseknél legelőször az egyszeri boroná- lással, vagy simítózással is jó magágyat lehet készíteni. Azokat a táblákat, amelyek később kerülnek vetésre, — mihelyt a talaj nedvesség! állapota erre alkalmas, — feltétlen zárjuk le simítóval. Az elsimítózott talajokat kigyomosodás, vagy cserepesedés esetén ápoljuk a vetésig fogassal, vagy kul- tivátorrab Az őszi vetéseket állandóan figyelni kell, hogy nem következett-e be felfagyás. Ha nagyon laza az őszi vetések talaja, vagy ha felfagyás tapasztalható, ne késlekedjünk azok lehengerezésével. Ilyen esetekben a hengerezés elhanyagolása következtében nagyon megritkulhatnak vetéseink, Hangsúlyozottan felhívjuk tehát a figyelmet a hengernek a fenti esetekben való használatára. Nagyon fontos kora tavaszi munka az őszi vetések tavasa fejtrágyázása. Ezt a munkát elbírálásnak kell megelőznie, semmiesetre sem szabad sablonosán végezni. Meg kell állapítani minden táblára vonatkozóan külön-kü- lön, hogy mennyi és milyen fejtrágyában részesítsük aa odavetett növényt Sokszor még egy táblán belül is változtatnunk kell a műtrágya mennyiségét, mert eltérő fej- lettségűek a növények a tábla különböző részein. •— Akadhatnak olyan vetések is. egész táblaszám, vagy a tábla bizonyos részén, amelyeknek egyáltalán nem szükséges fejtrágyát adni. A fejtrágyázást minél korábban kel! végezni és később megismételni, ha annak szükségessége mutatkozik. Természetesen a talaj kellő felszikkadását be kell várni az első fejtrágyázás alkalmával, de eső esetén a későbbi fejtrágyázásnál is. A tavaszi szántásokra vonatkozóan a következőket javasoljuk: Csak akkor végezzük, amikor az eke után már omlik a talaj. Amíg sáros, szalon- nás barázdát fordítana az eke, nem szabad szántani. Ilyen állapotban szántva, teljesen tönkretennénk talajaink szerkezetét és a jó terméstől már eleve elütnénk magunkat. Ahol egyirányú tárcsa áll rendelkezésre, ott eke helyett előnyösebb ezt használni olyan növények talajelőkészíPostát és telefont kérnek Nem MMk elmondani, dehát ez az igazság. Szokoiai László meglehetősen csúnyát mondott amikor a csomagot felbontotta. A finom disznótoros kóstoló olyan hosszú ideig postán kódorgott, hogy közben megromlott. No, de hát hogy fordulhat elő ilyesmi? Hát ez bizony úgy, hogy Szokoiai László Tiszakörthoz 8 kilométernyire lakik, a Bogaras! szöllöben, s ide a posta nem hozza ki sem a csomagot, de még a pénzt sem. így tehát csak értesítették, hogy csomagja van. Mire a községből kihozta, addigra még a hideg időjárás ellenére is megromlott. Nem jól van ez így — mondogatják gyakran a környékbeliek. S a napokban a tanácstagjuknak is elmondták. Kérték, ha tud, segítsen. Nagyon jó lenne a Bogarasi szöllőbe egy postakirendeltség. Lenne telefon, lehetne pénzt küldeni. Ami az igazat illeti, nagyon hiányzik a postakirendeltség. Közel 1500 ember lakik itt; A telefon különösen azért lenne jó, hogy hirtelen betegség esetén könnyebben lehetne orvosi segítséget, hívni; No. meg egyébként is, . A Tiszaikürti Földművesszövetkezetnek van Itt egy igen jóforgalmú, vegyesáru- boltja. Rövidesen kocsmát is nyitnak. Ezenkívül ezen a területen három földmflves- szövetkezeti felvásárló is működik. Ezek is pénzzel bánnak, s a szabály szerint úgy kellene, hogy naponta mind a hárman bejöjjenek a községi földművesszövetkezethez pénzfelvételre. Ehelyett azt csinálják, hogy egyet megbíznak, s az összesnek felveszi a pénzt; A postakirendeltség létesítéséhez ha kell. társadalmi munkával is segítenek. S hogy mennyire nem üres ígéret ez, bizonyítja a most felépült kultúrház is. Ez is önzetlen társadalmi segítséggel készült; 300 ezer forintba került, s ebből mindössze csak 60 ezret kellett a községi tanácsnak kifizetni. — A többit az ottlakók társadalmi munkával végezték'efl. Nemcsak a környék tanácstagja, a földmű vesszövet- kezete, hanem közel 1500 ember kérése hát, hogy a Bogaras szöllői lakosokat juttassák minél hamarabb postakirendeltséghez és telefonhoz; < • • ... - >r «• tésénéí, amelyek nem Igényelnek mély művelést. Egyirányú tárcsa után ugyanis jobb magágyat kapunk, mint az eke után; így egyenletesebben és hamarabb kikelnek a vetett növényeink. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2/1958. FM. sz. rendelet kimondja, hogy a tsz és tszcs-oknak március 15-ig meg kell kötniök szerződésüket a gépállomásokkal. Ahol ez még nem történt meg, mielőbb pótolják, nehogy elessenek a rendelet által biztosított előnyöktől. Bencsik István m. felügyelő Rövid hírek a mezőgazdaságból A Turkevei Gépállomás gépei már 300 kih-t felszántottak abból, az 1900 kh-bói, melyet tavaly nem tudtak elvégezni. * A karca.pl Béke Tsz 200 hold tavaszi árpájából eddig 20 holdat vetett el. ötszáz folyóméter rizsgát megépítését tervezték; ebből 250-et már elkészítettek «> A jászberényi Járásban a tavaszi árpa magágyának előkészítése folyik, A tsz-ek már elvetették a tervezett mákot és borsót. Ez a munka az egyéni gazdák földjén még folyamatban van, A Táncsics Tsz 100 holdon vet tavaszi árpát; szépen haladnak a vetőmag csávázásával. « A Bánhalmi Állami Gazdaságban eddig 80 holdon végezték el a fogasolást. Ha az idő engedi: e héten elvetik a mákot, továbbá 54 holdon megkezdik a zabosborsó és zabosbükköny vetését. Közel tíz napja folyik a here félék fejtrágyázása; eddig 120 holdon végezték el ezt a munkát. A növények fejlettségéhez mérten kh-ként 120—160 kg műtrágyát hintenek ei. Rövidesen hivatalosan Is beköszönt a tavasz. A mezőgazdaságban megkezdődik az élet. Hajnaltól késő estig a frissen zöldelő vetések között lévő táblákon zúgnak az ipar által készített erőgépek, melyek könnyítik a nehéz földmunkát A régi munkamódszert új váltja fel. A tehéniga helyett legtöbb gazdaságban a traktor teszi gyorsabbá és jobbá a talajmunkát. Nem verejtékezik annyit ma már a magyar paraszt. Segített és segít a szocialista ipar. Évről- évre több és több gép kerül a mezőgazdaságba. Nehéz- és gépiparunk munkája azt igazolja, hogy a munkásosztály a vele szövetséges parasztságot a legmesszebbmenőkig " támogatja a felemelkedés é útján. Ebből a támogatásból szép részt kapott megyénk paMegyénkben többszáz fiatal ipari tanuló ismerkedik szakmájának ezernyi fortéjával, legtöbbjük igen eredményesen. A 605-ös szolnoki Iparitanuló intézet elhatározta, hogy munkáiból rövidesen egy igen szép és látványos kiáltást rendez. A fiatalok amikor a hírt meghallották, bejelentették, hogy szakmájuknak megfelelően egy-egy szép kiállítási mintapéldányt készítenek. A kiállítást Szolnokon, —a Damjanich Múzeumban rendezik meg. Megnyitására április 4-én kerül sor. I A kiállított munkadarabok között szerepel majd a kézműves kisipartól a nehéziparig minden foglalkozási rasztsága is. Napjainkban, —■ amikor a mezőgazdaság elmaradottságának súlyos terhétől akarunk megszabadulni, és parasztságunk számára a biztos és fejlett magasabb színvonulú életet akarjuk biztosítani, a nehéz- és gépiparunk mellett a helyiiparnak is hathatós segítséget kell nyújtani. Felkerestük az erre legilletékesebbet, a Megyei Tanács VB Ipari Osztályának vezetőjét, Pintér Dezső elvtársat Megkérdeztük a helyiipar hogyan nyújt segítséget a mezőgazdaságnak. Pintér elvtárs elmondta, hogy megyénkben erősen érezhető egyes mezőgazdasági cikkeknél a hiány. Ezen változtatni akarunk. A lakosság ellátása mellett újabban már azokat aa iparcikkeket is gyártjuk, amelyek segítik a paraszti gazdálkodást ág. A szabók a XV. századtól egészen napjainkig ötletes kis bábukon mutatják be minden kornak a jellegzetes ruhaviseletét. A vasasok miniatűr darálókat, kerékpárokat, motorkerékpárokat, sőt a szolnoki Járműjavító ipari tanulói egy piciny, de apró részleteiben is azonos mozdonyt készítenek et Bár még messze a megnyitás időpontja, az iparoskörökben máris nagy érdeklődés előzi meg a kiállítást. A mintadaraboknak egy része még most készül. Vannak, akik már az utolsó simításokat végzik, de akadnak olyanok is, akik már beszállították Szolnokra az általuk készített mintadarabokat. Megvizsgáltuk helyiiparunk! készítményeit és több üzemünkben újabb cikkek gyártását is bevezettük, amelyekkel közvetlen, vagy közvetve adunk segítséget A Kunszentmártoni Vasipari Vállalat acél talpbetéte« készít és cipővasat szeggel, a Tisza Cipőgyárnak. így közvetve segíti a cipőellátás biztosítását A Mezőtúri Villamossági és Géptechnikai Gyár különféle csavarokat, alátéteket és anyákat gyárt De készítenek a helyiipari vállalatok jelenleg 50 ezer kocsikeréktalpcsavart, anyával és alátéttel, n*iy igen fontos cikk a mezőgazdaságban. A vágóhíd üzem már készül a nyári nagymunkákhoa szükséges szalonnával és különféle hentesárukkal. A malomipar raktáraiba a parasztok beadhatják a fölös gabonájukat és ha akarják, — mikor szükségük van a nyári nagymunkák idején, — a kenyérboltokból kenyerenként válthatják vissza. Ez is segítség, mert a nagy dologidőben nem érnek rá a kenyérsütéssel bajlódni az asszonyok. A megyében négy helyen állítottunk fel magtisztítót, hogy a vetés Idejére tiszta vetőmeg álljon rendelkezésre a gazdáknak én szövetkezeteknek. De mindezek mellett a jászberényi szervestrágya üzemünk építését is befejeztük és most majd terményével segíti a jobb talajelőkészítést. Mondhatjuk, hogy üzemeink még átszervezésben, a kezdet kezdetén tartanak. De viszont az előbb említett törekvésünket kiszélesítjük és a kereskedelem által igényelt árucikkeket legyártjuk. Az eddig végzett mezőgazdasági szolgáltatásokat a saját anya-, gunkból készítettük el és remélem, nem fog különösebb nehézség elénk állni abban a a törekvésben, hogy minél többet adjunk a mezőgazdaságnak. — a. b. —-■ Nagyszabású kiállításra készülnek a Szolnok megyei ^ • ipari tanulók KÖZÖNYÖSEK lönbek a másiknál. Nekik is RÉGI FÁJDALMA az ingatlankezelő és községgazdálkodási «'állal átoknak, hogy nem tudnak elég rendet tartani az állami házak körül Mezőtúron 130 lakás van állami tulajdonban a város különböző pontjain, melyben számos család él. A bérlők nagyrésze azonban nem fordít elég gondot és felelőtlenül bánik az általa lakott épületekkel. Igaz, hogy nem úgy áll a helyzet, mint 2—3 évvel ezelőtt, de azért sokat kell javítani ezen a téren. Beszélgetek Csete Lajossal, a mezőtúri községgazdálkodási vállalat igazgatójával, aki minden utcát, minder*, házat jól ismén— Igénylők? Vannak nálunk (jzép számmal most is. A lakosság csak szaporodott és ezzel nem tart arányt az újonnan épült házak száma. Hogy mennyit változott a bérlők viszonya az állami házakkal szemben? Sokat De még mindig előfordul, hogy akik elköltöznek, nekünk nem jelentik be, csak a tanács illetékes osztályának. Ilyenféle útbaigazítás után javasolta Csete Lajos, hogy látogassunk meg néhány házat a házfelügyelővel. Anla- lies lm vénével. ELSŐ UTUNK a Bacsó Béla út 27. szám alatti házhoz vezetett. Csordás Gáborral az udvaron, a fáskamra közelében találkoztunk; — A feleségem bent van — mondta köszönés után. — Csak széjjel akarunk nézni — közölte a házfelügyelő. — Hát itt 5s lehet — mutatott a düledező disznóólra. — Mikor hozzák rendbe? Mert ez nem volt mindig így, Lakatosék tették tönkre. — Ezzel mi nem foglalkozunk. Ránk csak a lakóépületek karbantartása tartozik — közli Antalics Imréné. —- Hát ezzel a szeméttel mi lesz? — int fejével a méteres salakhegy felé. — A salakot a lakóknak kell kivitetniök. Közben Sólyom Lajos, a másik lakó is előjön. Együtt seapulják az előző lakókat.-— Feltüzelték a verandán az ámbitust. A kerítés is hiányzik. A kiskertből jőr.é- hány gyümölcsfát kivágtak. Aztán újra visszatérnek a salakú gyhözi— Szerintem — mondja Sólyom Lajos — akik előttünk itt laktak, azoknak is hozzá kellene járulni az elfuvaroz- tatásboz, mert bizony ők halmozták féL Nem is beszélve arról, hogy az ólakat is nekik kellene rendbe hozatni. Ezen is ólján kedvtelenül mosolvgunk egyet, s feltörő sóhajunk közös gondolatot fejez ki. Igen. ez jellemző alakok nagy többségére. Ha valami baj van, egymásra kenik. Az „előzőkre” utalnak. Elfelejtik, hogy ők sejt* kiivannak hibáik. Csordás Gábor is hamar elfelejtette, hogy bizony ő is otthagyta más lakóknak a szemetet, ahonnan elköltözött. A PETŐFI ÚT 50-ben három család lakik. özv. Farkas Lajosné, Tömöri Ferenc és özv. Jónás Istvánná. Mikor belépünk, Tömöriné fogad bennünket. Kisebb-na- gyobb panaszokat ad elő. — Megkezdték az utcafronton a kerítés lopását. Már egy deszka hiányzik.! Letört a padlásfeljáró karfája.:, öreg az épület, nem győzzük támogatni.:. A verandatetőn is összetört a cserép. Azóta becsurog. A plafonról levált a vakolat Benéztünk a melléképületbe. Néhány liba gágogott a méteresen felhalmozódott trágyarétegen. — v-zv. Farkas Lajosné tulajdona. Tavaly disznókat nevelt az ólban. Most is látszik, hogy az állatok össeetúrták. átlyukasztották a közfalat. Özv. Farkasné azonban mit sem törődik ezzel. Mikor kint jártak a községgazdálkodási vállalattól éa iegvzőkönyvet vettek fel, veszekedett a hivatalos ügyben megjelent emberekkel. Másnap sem restéit bemenni az irodába, hogy „összeszidja” a bentlévőket. Reméljük azonban, hogy a községgazdálkodási vállalat nem hagyja ennyiben a dolgot. Érvényt szerez a fennálló rendeleteknek és törvényesen jár el a károk okozóival. A VÁROSBAN több mint 150 család él állami házakban. Bár csak öt családról esett szó, a többieknek a viszonya is hasonló ezekéhez: Nem volt más szándékom a látogatással, csak egy rövid időre beodiantani az állami házak lakóinak életébe. El kell ismerni, hogy nagyjából megszűnt a nagyobb mérvű kártékogykodág. ^ . OCXjjOOÖOOOOOOOÖOOOO^^ A loUikdk kfeöü... Csinos, bamahafű lány Farkas Manko, a szeme mdjd- nem mindig nevet. Azonban mikor a vegyszerek, üveglombikok fölé hajol, arca olyan lesz, mint egy középkori alkimistáé. Két éve, hogy leérettségizett a Debreceni Vegyipari Technikumban s nemrégen került a Szolnoki Papírgyárba Igaz, egyszer már dolgozott itt, de aztán Pestre került, Itt sem tudott megmelegedni. Jött az ellenforradalom, felfordulás. Rendes lakást sem kapott. Felmondott vállalatának, hazament szülővárosába: Püspökladányba. Közel egy évig volt munkanélküli, míg végre Itt kapott állást. Mindenre szűkszavúan i&laSzol, valahogy így: *— Fiatal rogyok... szét étnék jó vegyész lenni... Ahogy múlik az idő, úgy jön bele a, beszédbe. Még élettapasztalatáról is beszámol. — Mikor középiskolás voltam, azt hittem, enyém lesz az egész világ, ha kikerülök az életbe. Aztán üzembe kerül- tem s rájöttem arra, hogy még nagyon sokat kell tanulnom. Életéről ezeket mondja; — Rossz így egyedül, távol a szülői háztól. Hiányoznak a barátnők, a régi iskolatársak is. Szórakozni? Táncolni? Magam nem járhatók. Néha elmegyek megnézni egy- egy filmet, de szabadidőm nagyrészét könyveim között töltöm el. r— Szerelem? Házasság? *■» kérdezem. tóle — Arra még ráérek. Hirtelen más témára csap &t. — Jelenlegi munkaköröm sem elégít ki. Szeretnék olyan helyre kerülni, ahol többet lehet kísérletezni, anyagot vizsgálni. Most már ömlik belőle a szó: — Szolnok hogy tetszik-e? Arra két szóval tudnék felelni. Igen-nem. Tetszik, mert szolid kis város, az emberek ■nagyrésze vidám, jókedvű, udvarias. Nem,., -mert sáros és sokat kell a buszra várni. Többet nem árul el magáról Úgy érzem, sikerült bemutatnom egy fiatal lányt, aki úgy él és dolgozik mint sókszáz dolgozótársa. . . e- ■ — i» . . * . . . . f (P.)