Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
Hírek az MSZBT életéből KÉSZÜLŐDÉS A jászalsószentgyörgyi Ma-» gyár—Szovjet Baráti Társa* Hág tevékeny munkával segíti 0 két nép tartós barátságának elmélyítését. A szovjet hadsereg és flotta születésének 40. évfordulója tiszteletére Ünnepi megemlékezést tartottak. A nagy Szovjetunió és a Szocialista országok eredményeit ismertető képes híradót ez eddiginél szebb, tartalmasabb formában újból elkészítik és a falu legforgalmasabb JTészén helyezik el. Az MSZBT tervei szerint több tartalmas kiállítást is rendeznek. Májusban a jászsági napok keletében szovjet—magyar ba- jráti találkozók, békegyűlések Ézervezése szerepel. A martfűt Tisza Cipőgyár- ftan irodalmi kört indított az (ÖSZBT. Az irodalmi foglalkozásokon neves szovjet és magyar írók műveivel ismerkednek meg a résztvevők. A közelmúlt napokban József Attiláról tartottak emlékestet. A társaság az MTII iskola tanulóival karöltve mű- maki kör létrehozását is tervezi. A műszaki körben a Szovjet cipőipar műszaki és B ártási tapasztalataival fug- lkoznak. a Több mint 80 látogatója Van a Magyar—Szovjet Baráti Társaság két olvasóköré- mek Kisújszálláson. A hallgatók rendszeres tájékoztatást tcapnak az időszerű politikai kérdésekről és foglalkoznak a mezőgazdaság szak problémáival is. Legutóbb Mihályfalvi tstván, a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet Vezetője tartott előadást. * Alattyánban ünnepélyes keketek között emlékeztek a Szovjet hadsereg születésének 40-ik évfordulójáról. A mozi- ticlységben megtartott gyűlésen Nagy Mátyás, a községi tanács elnöke, a Magyar—» Szovjet Baráti Társaság elnöke tartott ünnepi beszédet. A társaság egyébként tartalmas tervvel készül a jövőre. Többek között vállalták, hogy az «lattyániak fásítási versenyétül kiveszik a részüket. A község fejlődését bemutató kiállítást is terveznek. A társaság aktivistái azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a termelőszövetkezetek vendégeként szovjet—magyar találkozót szerveznek. * A szolnoki Magyar—Szovjet Raráíi Társaság a szovjet hadsereg megalakulásának 40. Éves évfordulója alkalmából »Történelmünk sorsfordulói” Símmel kiállítást rendezett a flszi: Klubban. A gazdag képanyagot felölelő kiállítást több Wut ötszázan tekintették meg. A Magyar—Szovjet Baráit Társaság megyei elnöksége, a megyei tanács művelődési osztályának népművelési csoportja, a megyei pártbizottság kezdeményezésére tanulmányi kirándulást szervezett Buda-. pestre. A pártmunkásokból és népművelési dolgozókból álló küldöttség hatvan tagja egy- napos budapesti tartózkodása alatt megtekintette a Nemzeti Galériát. Ezt követően a kö- eelmúltban felavatott televízió adóállomást és stúdiót Já- fogatták meg. Délután a ba- rátság házában rendezett fo- gadáion vettek részt a küldöttek. A tanulságos kirándulás méltó befejezéssel ért véget. Este a Petőfi Színházban tíz „Optimista tragédia” című drámát nézték végig, # Március 12-én a Magyar-« Szovjet Mezőgazdasági Napok keretében Szolnokon két mezőgazdasági ankét lesz, Aa egyik a talajerőgazdálkodásról szól, előadó Szabolcs István. az Agrokémiai Kutató- intézet igazgatója lesz. Az üzemszervezésről szóló előadást Tóth Mihály, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára tartja. Az előadások a megyei tanács nagytermében lesznek, melyekre mintegy kétszázötven-háromszáz mezőgazdasági szakembert, dolgozót hívtak meg. a felszabadulási kulturális találkozókra A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kulturális szakosztálya azzal a céllal kezdeményezte az 1958. évi felszabad úulási kulturális találkozók meghirdetését, hogy ezáltal felmérjük a megyénkben működő öntevékeny csoportok számát és színvonalát. A felszabadulási kulturális találkozókon el kell érnünk, hogy az előadások eszmei, formai színvonala emelkedjék, mind a társadalmi mondanivaló, mind a művészi kifejezés terén. A művészeti csoportjaink ápolják népi klasz- szikus hagyományainkat és terjesszék az új művészi alkotásokat. amelyek a mi életünket a békéért és a szocializmusért folyó harcunkat éneklik meg. Az eddig beérkezett nevezések is bizonyítják, hogy a csoportok igénylik a találkozik megrendezését. A megyénkben mintegy 200 csoport és 150 egyéni szereplő nevezett be. összesen mintegy 3000 fő részvételével. Kiemelkedő a szinjátszócsoportok 65 együttes, a népi tánccsoportok 38 együttes, a szavaló! 102 és a szólóénekesek 30 fő Jelentkezése. A jászapáti járásból és a kunszentmártoni járásból volt a legnagyobb az érdeklődés. Az előkészítő bizottságok most nagy munkában vannak. Ez az időszak a február 15-től március 31-ig, amikor a termelőszövetkezetekben. üzemekben, községekben ma«< gyár—szovjet baráti estéket szerveznek, ahol az együttesek felkészülésük eredményeiről tesznek tanúságot. A szolnoki, törökszentmiklósi, kun* hegyesi járásokban ezekre az ünnepségekre szovjet elvtársakat is hívnak meg, hogy az ilyen alkalmak még jobban elősegíthessék a magyar-- szovjet baráti kapcsolatokat; Március hó folyamán a megyénkben 6 helyen rendezzük' meg a felszabadulási énekkari találkozókat. Majd április 4-től május 15-ig .a városokban és járási székhelyeken egésznapos magyar—' szoyjet baráti napokat rendezünk és május végén pedig Szolnokon magyar—szovjet baráti hét keretén belül zárjuk a felszabadulási kulturális találkozókat. O^OöOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOCCWXOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOt / Uj szovjet filmek filmszínházaink tavaszi műsorában A tavaszi műsortervben több új szovjet filmet mutatnak be filmszínházaink. Műsorra kerül a már régen hirdetett Taraszov-ról, az Ifjú forradalmár költőről készült színes, magyarul beszélő film, ,,A költő”. Az ifjú költő alakja az új világ ifjúságát, annak szépségét és erejét példázza, A szerelem sem hiányzik a filmből. A film megoldásában is művészi. Nagyon ajánljuk a fiataloknak. A címszerepet Szergej Proveckij, a női főszerepet pedig a közkedvelt Izolda Izvickaja alakítja. Lehet-e helyreállítani a családi békét 16 évi különélés után? Tartós lehet-e egy házasság üreslelkű, csak szórakozásnak élő asszonynak? Ilyen élő társadalmi kérdéseket vet fel- „A feleség” c, magyarul beszélő film. Ifjúsági problémával foglalkozik ,,Az élet küszöbén’* C. film is. Az ifjúság és áz első szerelem hangulatát hozzá elénk. Kamaszokról szól a film, akik tegnap még együtt játszottak és szinte észre sem veszik, hogy kinőttek a ,,rövid” nadrágból, kurta szoknyákból; előttük áll az új élet, a felnőttek élete. Iskolás fiatalokhoz szól „Á kikötő gyermekei" c. film. Érdekes, Izgalmas, kalandos. Egy árva kisfiú életét tárja elénk, aki barátaival és felnőtt pajtásaival szórakoztatja és neveli a mozilátogatókat. Érdekesség« a filmnek az, hogy egy néger szereplője is van, aki egy birkózót alakít. „Az Uljanov család” és „A hajsza’* c. új filmek mellett komoly művészi alkotást képvisel a „Don Quijote’*. A világirodalom egyik leghíresebb alkotásának, Cervantes regényének filmváltozata. Egy álomvilágban élő, nemeslelkű, de mindég nevetségessé váló lovagnak és hűséges fegyverhordozójának tragikomikus lovagjai. A címszerepet Nyi» kólái Cserkaszov, a nálunk is jól ismert világhírű szovjet filmszínész játssza, aki több mint hetven szerepet alakított színpadon és filmen ezideig. B, S. 1958. március hd 4b BARÁTSÁG HANGJA A Maaycxr Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei Elnöksége híradója A mi barátságunk A magyar—szovjet barátság léte — gondolata, ápolásai erősítése — nem mai kérdés, hanem a történelem során hosszú idöre visszanyúló probléma. A századforduló elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalakulásával az orosz munkásság mozgolódásával, a lenini eszme terjedő- sével, az egész világ munkásainak figyelme Oroszország felé fordult. Természetesen a magyar dolgozóké is. A cári birodalmon belül megindult az az ébredés, ami a magyar munkások szemét is felnyitotta, méginkább az 1905-ös forradalom, aminek láttán, tapasztalaién a szervezkedés még erősebbé vált a dolgozók körében, igájuk, láncaik lerázására a kizsákmányolás megszűntetésére. A magyar és az orosz nép sorsa abban az időben közös volt; mindkét országban a dolgozók többsége a nagybirtok embertelen kiszipolyozása alatt állt. A fejletlen. Ipar miau, a munkásosztály száma az összes dolgozókhoz képest igen kicsiny volt. Mégis ilyen körülmények között mutatta meg a munkásosztály, hogy kommunista pártja helyes politikájának vezetése mellett képes bekapcsolni valamennyi becsületes dolgozót a kapital Uzmus megsemmisítéséért. 1917 októbere a világtörténelem legkiemelkedőbb dátuma. A Lenin által vezetett munkásosztály, az orosz nép \erizta magáról a cári igát. Az ember ember által váló ki- Zsákmányolásmentes társadalom alapvető feltételeit megteremtette. Egyszóval a munkásosztály kezébe vette a hatalmat. ' mi apáink is resztvettek ebben a világtörténet- mi eseményben, de méginkább az 1919-es Tanácsköztársaság megteremtésével, ami bebizonyította az imperialisták hazug állítását, hogy a munkásosztály hatalomra jutása csak orosz jelenség. A mi Tanácsköztársaságunk ugyan elbukott, sok áldozatot követelt tőlünk a fehérterror és a fasizmus uralomra jutása, de barátunk, segítőtársunk mellettünk volt, befogadta és segítette az üldözött kommunistákat, nemcsak, hogy menedéket adott számukra, hanem tanította, nevelte őket, hogy később a szocializmust építő országunk élharcosai, vezetői lehessenek, És 1956 októberében, amikor az ellenforradalmi erők már-már ki akarták tépni a munkásosztály kezéből a szabadság zászlaját, ismét vér- áldozatok árán visszaadta számunkra azt a lehetőséget, hogy proletár államunkat erősíthessük, a szocialista társadalmi rendet országunkban megteremthessük. Számunkra soha vissza nem honorálható segítségek ezek, de nem is ezt kéri és nem is azért csele feszi ezt a Szovjetunió, hanem a marxizmus—lerdnizmus internacionalista eszméje alapján teszi a szocializmus erősítése, a munkások jobblétének érdekében. Azt hiszem, legfényesebb bizonyítéka ennek, hogy a különböző népi demokratikus országoknak nyújtott segítségen kívül a kapitalista országokban lévő, sínylődő d olgozóknak is igyekszik segítséget nyújtani, mint Szíriának, Egyiptomnak, Indiának vagy más kapitalista országoknak, ahol elemi csapás, vagy egyéb ökok következtében bajbajutnak. Az Amerikai Egyesült Államok által vezetett és irányított háborús cselekedetek vei, intézkedéseivel megakadályozza, hogy hazánkban is békességben tudjunk élni. Legékesebb bizonyítéka elvei, cselekedeti igazolásának az Egyesült Nemzetek Szervezete, tagállamainak kormányaihoz intézett jegyzéke, amelyben azt írja, hogy „A béke megőrzésének érdekei állhatatosan követelik valamennyi állam békés egymás mellett élése elvének elismerését, és gyakorlati megvalósítását, függetlenül a szóbanforgó államok társadalmi rendszerétől és politikai berendezkedésétől. A tényleges helyzetnek ilyen józan elbírálása elősegítené az államok k" fennálló rendellenességek megszüntetését, véget vetne a „hidegháborúnak", minden országot felszabadítanak a katonai kiadások súlyos terhe alól, enyhítené a nemzetközi feszültséget és megnyitná a népek széleskörű békés együttműködéséhez vezető utakat.” Hogy ezt az utat nemcsak keresi, hanem megvalósításának feltételét is látja, azt ugyanezen jegyzék alábbi idézete Igazolja: „A jelenlegi helyzet állhatatosan követeli, hogy a jelenleg fennálló két legnagyobb hatalmi csoportosulás — az északatlanti tömb és a varsói szerződés — szervezetei között megnemtámadási szerződést kössenek, amely előírná e két hatalmi csoport békés egymás mellett élését és egymás belügyeibe való kölcsönös benemavatko- Zását.” Ez a nép az, amelyik a ml önzetlen, testvéri barátunk. Ez a nép az, amelyiket nekünk is segíteni, támogatni kell, saját munkánk eredményességével, a szocialista tábor erejének növelésével. Legyen ez a lap, ez a kiadvány barátságunk, testvériességünk hirdetője, szószólója, ismertesse meg a két nép egymáshoz való kapcsolódás szükségességét, segítse elő mélyíteni és szélesíteni a kél nép barátságát, megismerését. FODOR MIHÁLY Megyei Tanács VB ein, h MSZBT megyei elnökség tagja nxxxwoooooooogccxjoooogcxxxxwa Vallomás prózában Szeretlek. Évek óta érzem, nyugtalanná tett a vibráló izgalom, bárhol is esett Rólad a szó. Pedig akkor még csak fényképen láttalak. De már vágytam, s örökké reméltem, egyszer még találkozhatunk. Szemtől szembe, úgy ahogy mindig szerettem volna. így jött el az idei nyár. Napokon, heteken át készültem, míg szemben álltunk egymással. Felöltöztem: fehér, hófehér nylon ingben, vadonat új nyári, szürke szandálban s tropikál ruhában mentem Hozzád. S Te már vártáL Ahogy írtad; néhány szál virággal, ünnepi öltözetben. Pedig munka-nap volt. Tudod, ott, akkor láttalak meg először a pályaudvaron. Soha nem feledlek! Míg csak élek, — hidd el, ha mondom, — emlékezem az első találkozás furcsa izgalmára. Sokáig szótlanul álltunk, aztán Te törted meg zavarom. Vidáman, kedvesen köszöntél, s ne haragudj, kérlek, bocsáss meg, ha akkor nyomban nem fogadtam. Mert csak Téged, egyedül Téged néztelek. Nem is tudom, hogy szólítottalak. Vagyunk mi így néha, férfiak. Majdnem húsz napot töltöttünk együtt. Az éjszakát s nappalokat, minden percünket, idejűnket. Már-már talán úgy éreztük, ne is tagadd, mintha együtt maradnánk. Mintha csak mindig ismertük volna egymást. Emlékszel-e a búcsúzásra? Látjuk-e még valaha másikónkat? Találkozunk-e majd egyszer, újra, valamikor? Te kérdezted, s emlékeket cseréltünk bűcsúzáskor. Mit tehettünk volna mást!? Te biztos elfeledsz, éreztem már akkor, Hiszen sokan, nagyon sokan vannak, kik így dicsérnek, vagy szebben is, mint én szavammal; s nevem, arcom, hangom isfelede. De én, — érted,-— én soha! Míg élek, míg arcomon égni tud a vidám, gyerekkori kacagásból bennünk maradt öröm, s míg bőrömön a munka verítéke, míg dobban a szívem, s emlékezetet gyűjtöget az agyam, halántékomon míg csak megfeszül az a furcsa, gondolatokat rejtő izom, Te élsz bennem, úgy, ahogy megismertelek. Hangod, csillogásod, kölnidnek s különleges szappanodnak illatát, kedvességed megoszthatod mással is; az mind enyém lett, mit belőle nékem adtál. Te, drága Moszkva!
