Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

vraa proletárjai eoyesoupteki SZOLJIOK MEGYEI A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX, évfolyam, 15. szám. Ara: 5(1 fillér. 1958. március 29., szombat Ez a kis ajándék csak szimbóluma •• Harmincötmillió forint | Ma: Sokrétű, gazdag program T. Négyéves múlt Jövőheti rádióműsor Irta: Bozsik Tibor, a Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatóságának termelési igazgatója B osszú és küzdelmes.évek vannak az állami gazdasá­gok és azok dolgozói mögött. Nagykunság, Bán­halma, Tiszaszentmimre közel tízesztendős múltra tekint vissza Útjukat a sikerek mellett nemcsak öröm, eseten­ként csalódás is kisérte. Az ellenforradalom különösen megzilálta az állami gazdaságokat. Az éUenforradalmárok azonban nem érhet­ték el céljukat. S amikor arról számolhatok be, hogy a Rizstermelő ÁG Igazgatóságának gazdaságai a tervhez vi­szonyítva 35 millió forint eredményjavulást értek el, ak­kor megállapíthatjuk, hogy az állami gazdaságok helyre­hozták az ellenforradalom ütötte sebeket. Pedig ezek nem voltak kicsik. Az 1957-es megindulásakor gazdaságainkban súlyos zavarok voltak. Huszonegy gazdaság igazgató nél­kül maradt, hatból eltávolították a főagronómust. Mi is le­váltottunk néhány ellenforradalmárt. Növelte nehézsé­geinket, hogy egyes helyeken a munkástanácsok önkényes, káros intézkedéseket adtak ki, megsértették a teljes ön­állóságot, kijelentették: a központi irányítás szükségét nem érzik és az ellenőrzést saját hatáskörükben oldják meg. S mi következett ebből? Fegyelemlazulás. A meglazult bizonylati fegyelmet, az ellenőrzés hiá­nyát egyes korrupt elemek kihasználták. így tör­tént, hogy a Kopáncsi Állami Gazdaságban a felelősnek vélt vezetők 130 ezer forintos sikkasztást követtek eL A gazdaságokat az ellenforradalmi események miatt állóesz­közökben 103/m forint, forgóeszközökben 3301/m forint ká­rosodás érte. Jogtalanul pedig másfélmillió Ft munkabért fizettek ki. A rend helyreállítását nehezítette a korábbi években befurakodott sok deklasszált elem. Gazdaságainkban a pá-rttszervezetek megalakulásával gyökeresen megváltozott a helyzet. Megfelelő vezetők ke­rültek az élre, s gazdálkodásunk gyorsan helyreállt. Gaz­dasági életünk megindulását elsősorban az tette lehetővé, hogy segítségünkre volt a Szovjetunió és a többi népi de­mokratikus ország. Eredményeink elérésében természetesen legtöbbet a gazdaságok dolgozói tettek. S az ő segítségükkel sikerült az évet megfelelően zárni. Ha a gazdálkodás termelési oldalát nézzük, ott Is ko­moly eredményeket vállhat magáénak igazgatóságunk szá­mos gazdasága. Az egy tehénre eső tejtermelés minden előző éveket megelőzve magasabb. Kenyérgabonából 1,40 mázsával, takarmánygabonából 2 mázsával, kukmácából 4 mázsával értünk el jobb eredményeket, mint 1956-ban. Az állattenyésztés valamennyi területén jobb eredményeket ériünk el, mint a korábbi években. |7 gyre több azon dolgozóink száma, akik sajátjuknak, otthonuknak, büszkeségüknek tekintik a gazdasá­got; Ezt mutatja a Bánhalmi ÁG versenyfelhívása, melyet a gazdaság együttes akarata, dolgozóinak szenvedélyes munkaszeretete eredményezett gazdálkodásuk megjaví­tásáért. De csak a szemünket kötnénk be, ha az eredményt mutató számok mögött nem keresnénk azokat a vissza­húzó erőket is, amelyek ma még gátolják további előre­haladásunkat. Itt vannak a kapásnövények termésátlagai, az állat­tenyésztés magasabb szakértelmet kívánó területei (itatá­sos borjúnevelés, baromfitenyésztés) az egyes területek magas önköltségei, melyek mind azt mutatják, alacsony fokon áll még termelési és műszaki kultúránk. Nem arról van szó csupán, hogy mennyire van, vagy mennyire nincs gépesítve az istálló, vagy a cukorrépatermelés (habár ez is fontos), hanefn arról, hogy a nagyüzemi konstrukciót össze kell hozni a termelési technikával és üzemeinket a mezőgazdaság minden területén alkalmassá kell tenni a nagyüzemi termelésre. Tűrhetetlen az is. hogy egyes területeken még nagyon kevés gondot fordítanak a dolgozókra, az emberre. Egyes gazdaságokban örülnek annak, ha a dolgozóknak nincs kultúrigénvük. Elnézik a legmostohább viszonyokat is, s ezt nem .tűrhetjük. Ne tűrjék a gazdaságvezetők az évekig meszeletlén lakásokat, a pókhálós, szennyes környezetet, gondozatlan udvarokat, piszkos munkásszállásokat, a nagy­fokú közömbösséget, stb. Tegyék otthonossá a környezetet, úgy mint Bánhalmán, Héken, Pusztakürtön, Tiszaszentim- rén és még több helyen. Az 1958-as esztendő legfontosabb feladata a gazdasági tervek megoldása mellett a dolgozókról való gondoskodás, a megfelelő munkavédelmi intézkedések megtétele, az ál­landó szakmai és politikai oktatás legyen. Ezek a legmeg­felelőbb eszközök a gazdálkodási eredmények állandó javí­tásának, a dolgozók életszínvonala növelésének. Igazgatóságunk legfőbb problémája a rizstermesztés. ■* Magyarországon ez ma még bizonytalan termelési ág, de a vele való foglalkozás érdemes nemcsak a terme­lési eredmények miatt, hanem mert megtanítja a gazdát az öntözésre, kényszeríti a jobb gazdálkodásra. Igazgató­ságunk eredménye együtt nő a rizstermesztéssel. Sok pró­bálkozás, megfeszített kísérleti munka és áldozatvállalás után az elmúlt évben etéren újabb változás állt be. Ez a változás elsősorban termésátlagban mutatkozik Másodsorban abban, hogy bebizonyította a fejlettebb kul­túra, a fejlettebb technika alkalmazása, mint a terepren­dezés, vagy a mélyművelós egyedüli útja a magasabb ter­méseredmények elérésének. Sokszor aiá kell húzni, hogy igazgatóságunk létkér­dése. gazdasági eredményünk mérlegkérdése a rizstermesz­tés. Bár ennek az írásnak keretében nincs módom ezzel a növényféleséggel fontosságának megfelelően foglalkozni, azt mégis el kell mondani, hogy ez évben is a legfőbb figyelmet e növény termesztésére fordítsuk, s a megfelelő termésátlagát biztosítsuk.­annak a szeretetnék, amellyel a Szolnoki Járműjavító OV dolgozói körülveszik a 19-es vöröskatonákat — mondotta Sándor László elvtárs, az üzem párttitkára, amikor a kis csomagot átnyújtotta Dikó László elvtársnak, aki fegyver rel harcolt a Tanácsköztársaságért. A Bánhalmi Állami Gazdaság felhívása a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósá­gához tartozó gazdaságokhoz „A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében nagy feladat vár az állami gaz­daságokra ... az elkövet­kező években minden ter­ményféleség termelésében, az állatsűrűség szempontjá­ból és az állati termékhoza­mok előállításában a terme­lőszövetkezetek előtt kell hogy járjanak.” (A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács VB. és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttes ülésé­♦ nek határozatából.) I A Bánhalmi Állami Gazda­gság pártszervezete, vezetősé­ggé, üzemi tanácsa és dolgozói ♦ a párt agrártéziseiből és az ♦ 1958. február 20—21-i megyei {tanácskozás határozatából ki- {indulva, felhívással fordul a {Rizstermelő Állami Gazdasá- { gok ' Igazgatóságához tartozó ♦ gazdaságokhoz. Célünk a ter­♦ mésátlagok, a termelési ered- fmények. növelése, a termelési ♦ költségek csökkentése. Ezeket ♦ a feladatokat a legszigorúbb {takarékossági elvek érvénye- { sütésével valósítjuk meg. Fel- {hívjuk a gazdaságokat, csat­lakozzanak mozgalmunkhoz. A társadalmi tulajdon vé­delmét társadalmi üggyé szé­lesítjük. Célkitűzéseinket ♦ a gazdasag doigo­♦ zoivai ♦ még a tavaszi munkák bein­dulása előtt megbeszéltük, s így tulajdonképpen dolgo­zóink kezdeményezéseit fog­laljuk össze. Az a meggyőző­désünk, hogy felhívásunk csak akkor talál visszhangra, ha a dolgozókkal mindenütt r megbeszélik. s Mi ezévben a búza terve- g zett termésátlagát 1253 hol- d dón holdanként 50 kilogram- s mai, összesen 628 mázsával h növeljük. Ez értékben — 160 s forintos mázsánként! árat é számolva — 100 480 forint, t Az őszi árpa termésátlagát e egy mázsával növeljük, 132 r ezer forint értékben. A cu­korrépáét holdanként 20 má­zsával A termésátlagok növelését okszerű műtrágyahasználat­tal, idejében és jó minőség­ben végzendő növényápolás­sal kívánjuk elérni. Az egy tehénre eső évi tej- hozamot 400 tehén átlagában azonos takarmányozás mel­lett 150 literrel emeljük tehe­nenként Ez 60 ezer liter te­jet jelent, pontosan 180 ezer forintban. A tehenek selejte­zését a tervezettel szemben 5 százalékkal csökkentjük. 500 pecsenyebárányt állítunk elő exportra és bárányonként plusz 1 kilogramm gyapjú­többletet akarunk elérni. Ezenkívül 300 selejtjuhot pa- nofixre értékesítünk. Az ál­lattenyésztésben felsoroltak­ból összesen 546 500 forint többletbevételre számítunk. A többlettej termelést az alaptakarmány helyes össze­állításán kívül a tél folyamán karbamid etetéssel, nyáron pedig zöld futószalag biztosí­tásával érjük el. A tsz-ek megsegítése érdekében tíz minőségi törzskönywezett vemhes üszőt adunk át még ez évben a közös gazdaságok­nak. Biztosítunk még részük­re a fajtakörzetek figyelem- bevételével 250 törzskönyve­zett mangalica tenyészsüldőt és 300 tenyészkant. A megyei határozat végrehajtása érde­kében lehetőségeinket fel­mérve, a tervezett 4 ezer rán- tanivaló csirkén kívül terven felül ezer törzsibaromfit állí­tunk be. Jelentős összegeket kívá­nunk megtakarítani; a rizs- gyomlálásnál a vegyszeres gyomirtás bevezetésével hol­danként 100 forintot, össze­sen 157 ezer forintot, a gépi kapálás 27 százalékos növelé­sével 150 ezer forintot, a siló és a cirok vegyszeres gyomir­tásával 18 ezer forintot, s ezenkívül még más munkate­rületen 170 ezer forintot. Ösz­t Április 1-től 30-is; lűsztasági hónap | A BelkeresKeaetmi Mimsz- {tórium illetékes főosztálya t felhívta az állami kiskeres- » keddiem és a nagykereske­♦ delem dolgozóit, hogy ebben jaz évben is tartsák meg a $ tisztasági hónapot. ♦ A mozgalom céljainak meg­♦ valósítása érdekében az {egészségügyi minisztérium {minden érdekelt tárcát és {központi szervet együttmű- {ködésre kért fel. Az 1958. {évi tisztasági mozgalmat a {területileg illetékes megyei, {illetve Budapetsen a fpvá- {rosi, Debrecenben, Miskolcon, ♦ Pécsett és Szegeden a városi ♦ közegészségügyi, járvány­♦ ügyi állomás szervezi és» el­lenőrzi. A tisztasági hónap április 1-től 30-ig tart. A nagykeres­kedelmi, valamint a veúdég- j látóipari vállalatok tevéke- {nyen résztvesznek a moz- Z g alomban. PünitosdKor már idei csibét áruinak: a termeloszövetxe- zeteK A megyében lévő keltető állomások eddig több mint 300.000 darab naposcsibét szállítottak a termelőszövet­kezeteknek, illetve a tenyész­tőknek. Az eddigi tapasztala­tok szerint, — a rendkívüli időjárás ellenére is — igen napv gonddal kezelik a csibé­ket. Különösen dicséretet ér­demelnek a karcagi Béke, a rákóczifalvai Béke és még számos temi elősző vet kezet, ahol nagy gonddal és szakér­telemmel, nevelik a csibéket. A nagy érdeklődés arra en­ged következtetni, hogy az idén mintegy kétmillió napos­csibe kerül a tenyésztőkhöz, illetve csak ennyit tudnak erőltetett munkával kikeltet­ni a keltető állomások. Az első szállj tmányokból már pünkösdre sütnivaló csi­bék kerülnek a piacra. sses mefftakarítdsnrik értéke 534 600 forint lesz. Ezután is változatlanul fon­tos kötelességünknek tartjuk a dolgozókkal való törődést, gondoskodást mind szociális, mind kulturális vonatkozás­ban, Csökkenteni akarjuk az üzemi balesetek számát, a biztonságos munkafeltételek megteremtésével. Folytatjuk a balesetvédelmi oktatást stb. Élünk a párt és a kormány által biztosított önállósággal és a már korábban kialakí­tott bérezési formákat úgy al­kalmazzuk, hogy azzal dolgo­zóinkat az olcsóbb és maga­sabb terméseredmények el­érésére ösztönözzük. Várjuk a gazdaságok vála­szát és felhívásunkhoz való csatlakozásukat. Pólyák István Szűcs János igazgató MSZMP titkár Szabó János Farkas Pál főagronómus főállattenyésztc Takács József Hajnal Antal SZB elnök, főmérnök üzemi tanácselnök A Szolnoki Papírgyár elnyerte a Miniszter- tanács és a SZOT vörös vándor- zászlaját Nagy öröm éri« a Papír­gyár dolgozóit. Ügy érzik, érdemes volt becsülettel dol­gozni. Nem maradt el az el­ismerés. Március 26-án —- 1957. évi eredményéért — a Minisztertanács és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa vörös vándorzászlaját — a Papírgyárnak ítélték. Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter üdvözölte első­nek a Papírgyár dolgozóit a kitüntetés alkalmával. Nem mindennapi ünnepet jelent, mert 10 évvel ezelőtt vették kezükbe a gyár dol­gozói az üzem vezetését a tőkéstől. Azóta háromszor voltak élüzemek és most a vörös vándorzászló tulajdo­nosai. Persze, a velejáró 32 ezer forint jutalomnak is. Április elsején, kedden dél­után 2 órakor adják át a ki­tüntetést az üzem dolgozói­nak. Az IBUSZ irodák küldi társasuiazások terveiből Az IBUSZ megyei és me­zőtúri kirendeltsége az 1958-as évre széleskörű, változatos társasutazási programot állí­tott össze. A megye dolgozói a gazdag utazási programból választhatják ki a legmegfe­lelőbbet. A jelentkezés már­cius 25-én már megkezdő­dött. Az alábbiakban részle­tesen ismertetjük a kiren­deltségek ez évre tervezett társasutazási programját. Tizennégynapos társasuta­zás gyorsvonaton a Szov­jetunióba, június hó 10-től 23-ig. Útirány: Kiev, Le- ningrád, Moszkva. A kirándulás ideje alatt az országjárók megtekintik a három város történelmi ne­vezetességét. Ezen az útvonalon utaznak a résztvevők július 5-től 18- ig, augusztus 9-től 22-ig, — augusztus 20-tól szeptember 2-ig, szeptember 3-tól 16-ig és szeptember 24-től október 7-ig. Részvételi díj: 3087 fo­rint. Igényelhető 300 rubel költőpénz 481 forint érték­ben. Csehszlovákiába hétnapos társasutazás repülőgéppel. — Az utazás időpontja május 12-től 19-ig. A turisták meg­tekintik Prága nevezetességeit és autóbusszal egy egésznapos kirándulást tesznek Karlovy Vary és Marianske Lazné és Plzenbe. Részvételi díj: 2015 forint, ezenkívül igényelhető 280 cseh korona 386.40 forint értékben. Tizenbáromnapos társas- utazás Karlovy Varyba — gyorsvonattal augusztus 10- ón. — Program: városnézés Prágában autóbusszal, egész­napos autóbusz kirándulás a nyugat csehországi fürdőhe­lyekre. Szintén 13 napos társas- utazást indít az IBUSZ jú­nius 30-án Marianske Lazné- ba. Utazás gyorsvonattal. — Részvételi díj 2730 forint. Háromnapos autóbusz tár­sasutazás Bratiszlavába és 8 napos a Magastátrába, vala­mint 7 napos szlovákiai kör­utazás is szerepel az IBUSZ programjában. Romániába, s Fekete-ten­ger partjára gyorsvonattal rendez kirándulást június 17- től 30-ig, július 7-től 20-ig, augusztus 6-tól 19-ig. Rész­véteid díj vasút igénybevéte­le esetén 2564 forint. Ha a visszautazás repülővel törté­nik 2898 forint. Repülővel oda- és visszautazás esetén 3160 forint. — Program: két nap Bucuresti, 10 nap Eflorie-i tartózkodással Városnézés Bucurestiben és Constantá­ban. Két kirándulás autó­busszal, egy hajókirándulás. Tizennégynapos autóbusz társasutazás Romániába. A társasutazás időtartama aug. 21—31-ig. Részvételi díj 2425 forint. Program: Cujon, Or. Stalinban és Búcurcslibcn városnézés, múzeumlátoga­tás. Két kirándulás.Or. Stailin- ba és Sinaiara. Igényelhető: 370 lei költőpénz 611 férint értékben. Német Demokratikus Köz­társaságba 11 napos köruta­zás vasúton, ' illetve autó busszal. A társasutazás jú­lius 16-án indul és 26-án ér­kezik vissza: Részvételi díj: 2966 forint. A tartózkodás helyei és időtartama: egy nap Prága, 3 nap Drezda, 2 nap Efurt, 3 nap Leipzig. — Városnézések, múzeumláto­gatások. Egésznapos kirán­dulás Mcissenbe, Mcimarba, fél-napcs kirándulás - Mark- lcebergbe. — Igényelhető 40 cseh korona és 104--német márka költőpénz 499.23 fo­rint értékben. ,~ A fenti utazásokra jelent­kezni lehet március 25-től mindaddig, amíg az IBUSZ irodák szabad hellyel ren­delkeznek, illetve az egyes utazások lezártáig. Bővebb felvilágosításit az IBUSZ iro­dák adnak. IBUSZ iroda, Szolnok i d

Next

/
Oldalképek
Tartalom