Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

IX. évfolyam, 51. szám. ARA: 50 fillér. 1958. március 1. szombat. VJIAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN LAPJA Megkezdődött a Magyar Szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénte­ken reggel fél 9 órakor meg­kezdődött a Magyar Szak- szervezetek XIX. kongresz- szusa. A háromnapos tanács­kozáson a kongresszusi kül­döttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett mun­káról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszu­sainak tapasztalatait és meg­jelölik a magyar szakszerve­zetek további feladatait. A kongresszuson megje­lent dr. Müonich Ferenc, a • forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Bisz- ku Béla belügyminiszter, — Fock Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára a párt politikai bizottságá­nak tagjai. — Ott volt a kor­mány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfont, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Ta­nácsának vezetői, A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszerve­zeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három tiikára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, az osztrák, a lengyel, a cseh­szlovák, a román, a német, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szak­szervezeték, — valamint a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezeti Nemzetközi Szö­vetségének küldöttei. A megnyitó beszédet So­mogyi Miklós, a SZOT elnö­ke mondotta. Javaslatára a kongresszus résztvevői egy­perces néma tisztelgéssel adóztak áz elmúlt kongresz- sziis óta elhunyt magvar és külföldi szakszervezeti har­cosok emlékének. A kongresszus egyhangú­lag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szak­szervezetek Országos Ta­nácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság be­számolója, a Magyar Szak- szervezetek alapszabályai­nak módosítása, a vezető szervek megválasztása. — Ezután megválasztották a különböző munkabizottsá­gokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámoló­ját, a többi között a követ­kezőket mondotta: — Bevezetőjében á XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt, majd a szakszerve­zetek szerepéről szólt és he­lyéről a szocializmust építő társadalmunkban. Ha a szak- szervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek — és kell, hogy legyenek! — társadalmi életünknek a szo­cializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékeny­ség egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni ér­dek egybehangolása. Ez azt jelenti, hogy szüntele­nül rá kell irányítaniuk a dolgozók figyelmét a szo­cializmus építésének távla­taira, az abból adódó kon­krét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartanunk a dolgozók élet- cs munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősítésé­nek legfőbb kérdése ma az ellenforradalmi támadás kö­vetkezményeinek felszámolá­sa, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszín­vonal biztos alapjainak meg­teremtése. Az 1958. évi gaz­dasági terv és a most készü­lő hároméves terv célkitűzé­seit ez határozza meg. — 1958-ban a dolgozó nép termelő munkáját megteste­sítő nemzeti jövedelem 4,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,6 százalékkal emelkedik a ter­vek szerint, — jórészt az 1957-ben hozott intézkedések eredményeképpen, részben az idén először szétosztásra ke­rülő nyereségrészesedéssel, A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdasá­gosabban, alacsonyabb ön­költséggel dolgozunk, takaré­koskodunk az anyaggal, pon­tosan tervek szerint terme­lünk és a beruházások is a terveknek megfelelően ala­kulnak. Enélkül nem jutha­tunk előbbre az életszínvonal alapjainak megerősítésében. Az üzemi tanácsokról szól­va hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem vala­mennyi dolgozójának fóru­mai, a szervezetlen dolgozó­ké is- Az üzemi demokráciá­nak ez az új szerve az álta­lános szakszervezeti célok megvalósításának és az egész szakszervezeti munka ered­ményességének is eszköze. A továbbiakban a bérezés­ről beszélt, hangsúlyozva, — hogy a béralapnak a régeb­binél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehe­tőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák al­kalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termeléke­nyebb munkát. A nyereség- részesedés célja az egész tár­sadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá té­tele, a munkások pedig köz­vetlenül is részesednek a gazdasá gosabb termelés anyagi eredményeiből. Teljes — heti mdiáfníUac Elutazott Bukarestből a magyar párt- és Kormám küldöttség Bukarest (MTI). Csütörtö­kön 24 órakor elutazott Bu­karestből a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány küldöttsége. A késő éj­szakai óra ellenére a buka­resti dolgozók nagy tömege gyűlt össze a bameasai pá­lyaudvaron, hogy búcsút ve­gyen a vendégektől. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjainak búcsúztatására Cheorglúu- Dej és Chivu Stoica vezeté­sével a román párt- és ál­lami élet számos vezetője megjelent a pályaudvaron. Ott voltak a Bukarestben akkreditált egyes diplomáciai képviseletek vezetői, a Ma­gyar Népköztársaság nagykö­vetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képvise­lőid A román és a magyar Himnusz hangjai közepette Kádár János Gheorghiu-Dej- zscl együtt ellépett a dísz­század előtt. A magyar párt- és kor­mányküldöttséget Malna- seanu külügyminiszterhelyet­tes és Caius Frantescu, a külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője el­kíséri a magyar-román ha­tárig. A magyar küldöttség­gel utazik Ion Popescu, a Román Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is (MTI). Hi SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a koihozrendszer további fejlesztéséről és a gépállamások átszervezéséről Moszkva (TASZSZ). Mint nár jelentettük, az SzKP Cozponti Bizottsága 1958 feb- aár 25—26-i ülésén meghall­ana és megvitatta Hruscsov «számolóját „a kolhozrend- '.er további fejlesztéséről és gépállomások átszervezésé- s megfelelő határozatot i JZOtti A határozat helyesnek és üöszerűnek ismeri el az /.KP Központi Bizottsága ..mökségének javaslatait a olhozrendszer további fej- osztésére és a gépállomások (szervezésére. — Ezt a árdést a párt a Szovjet- nió Legfelső Tanácsának so- an következő ülésszaka elé rjeszfi megvitatásra. Az 'adónak Hruscsovot, a párt ■•ő titkárát jelölték ki. A plenum célszerűnek is­merte cl, hogy addig is, amíg a Legfelső Tanács ülésszakán megvitatják a tervbe vett intézkedéseket, azokat a nép országszerte vitassa meg a kolhozok, — gépállomások és szovhozok közgyűlésein, az ipari vál­lalatokban és az építkezé­seknél, a tudományos szer­vezetekben és a tanintéze­tekben, a katonai alakula­toknál és a közintézmé­nyeknél. a lapok és folyó­iratok hasábjain. Hruscsov beszámolójának téziseit nyilvánosságra hozzák. Cél szerűnek tartja azt is, hogj 1959 elejére hívják össze a kolhozparasztok harmadik országos kongresszusát. A határozat rámutat arra, milyen óriási történelmi je­lentőségük volt a kolhoz­rendszer megteremtésében és megszilárdításában, a gépál­lomásoknak. Az állam a gép­állomások formájában segí­tette a kolhozokat közös gaz­daságuk megszilárdításában, különösen az utóbbi években. A jelenlegi körülmények kö­zött már nincs összhangban a mezőgazdasági termelőerők fejlődésének szükségleteivel a jelenlegi forma, amikor is a kolhozok a gépállomások útján kapják meg a terme­léshez szükséges technikai szolgáltatásokat. Sőt, ez a forma sok esetben kezdi aka­dályozni az élenjáró kolho­zok további előrehaladását. Ezért szükséges a jelenlegi rendszer megváltoztatása és a gépállomások fokozatos át­szervezése. A határozat kifejti, hogy a gépállomásokat műszaki kar­bantartó állomásokká keli átszervezni, amelyeknek fel­adata a traktorok és egyéb gépek javításának biztosí­tása, a kolhozok technikai kiszolgálása, a kolhozok és szovhozok új gépekkel, pót- alkatrészekkel és egyéb anya­gokkal (eladás útján) történő ellátása. A határozat megállapítja. hogy a XX. pártkongresz- szus óta eltelt két év alatt a Szovjetunió ipari termeié se 22 százalékkal, a nehéz­ipar termelése pedig maid nem huszonnégy százalék­kal növekedett. A munká­sok és alkalmazottak egy dolgozóra eső reáljövedel­me az említett időszakban tíz százalékkal emelkedett. Sikeresen fejlődik a szo­cialista mezőgazdaság is — hangzik tovább a határozat. — A szűz- és parlagföldek­nek a Szovjetunió keleti te­rületein történt hasznosítása lehetővé tette, hogy az utób­bi négy esztendő alatt a Szovjetunióban 27 százalék­kal több szemesterményt ta­karítottak be, mint az előző négy év alatt. Megszüntették az állattenyésztés hosszan­tartó elmaradottságát. Az 1953—1957-ig eltelt időszak alatt a szarvasmarhaállo­mány 10,900.000 darabbal nö­vekedett. A hústermelés 38 százalékkal, a tejtermelés öt­ven százalékkal emelkedett. A határozat a továbbiak­ban adatokat sorol fel, ame­lyek a kolhoz-gazdálkodás fellendüléséről tanúskodnak. (MTI.) Újraválasztották a Szolnok megyei békekizoltságot Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel a Szolnok városi ta­nácsháza nagytermében össze ültek a Szolnok megyei bé­kemozgalom aktívái. Mintegy százhuszan-százharmincan jelentek meg. Halász Mátyás, a Hazafias Népfront me­gyei titkára nyitotta meg a békeaktívát. Utána dr. Nán­dori Pál, az Országos Béketanács tagjának előadása kö­vetkezett. Az előadás és a hosszúra nyúló, de érdekfeszítő vita után újjáválasztották a Szolnok megyei békebizottságot. A Szolnok megyei békebizottság harminchét taggal alakult újjá. Tagjai a következők lettek: Dr. Lévai Károly, Papp Jánosné, Gáli Zoltánná Szol­nok. Hajdú Lajosné, Boda Róza Mezőtúr, dr. Árvái Mar­git, dr. Vidra József, Csótó Istvánná, Papp Gábor, Hege­dűs Ferenc, Szokolai János, Kató ' Ernő, Bagodi Ilona, Cseh Imre, Vilcsek Jánosné, Aranyosi Ágostonné, Kőnkéi Gyula, Tenyeri Jánosné, Bujáki Ferenc Szolnok, Kal­már Jánosné Jászladány, Lázár Barna, Dorka János, Gál István Törökszentmiklós. Dósa Istvánná, Sólymosi Zoltán Kunszentmárton. Nemes Miklós Tiszafüred. Lékó Sándor, Devánszky Imre Jászjákóhalma, Németh Imre Hunyad- falva. Bállá Emil Martfű. Bézi Imre, Szabó Sándor Kar­cag. Miklóvich Sándor Túrkove, Baróthi Ignácné Kisúj­szállás. Nagy La josné Tószeg, Szurmay István Beseny- szö|, Herczeg József Tiszaug. ÉPÜL AZ ORSZÁG A berettyóujfalusi tejporgyár 21 millió forintos beruhá­zással épült. A gyár azért Berettyóújfalun létesült, mert a közeli környékről, kis szállítási költséggel jó minőségű te­jet tud beszerezni. Napi 35 ezer liter tejet dolgoz fel. Megyénk nagytávlati öntözéses tervéről Mintegy hatvan főnyi hall­gatóság előtt tartotta meg tegnap délelőtt előadását Füszter István, a VIZITERV osztályvezető mérnöke. — A szakemberekből és meghívott tsz-vendégekből álló hallga­tóság megismerkedett azok­kal a távlati tervekkel, me­lyeket kormányunk Szolnok megye öntözéses gazdálkodá­sának fejlesztése terén való­sít majd meg. Ez a nagyfon­tosságú terv további 80 ezer kát. hold földterületnek 30 év alatt történő bekapcsolá­sát jelenti. A sokmilliós be­ruházások közül megemlítjük a Jász-főcsatorna építését, mely 173 millió forintba, va­lamint a Nyugati főcsator­náét, mely 391 millió forint­ba kerül. A karcagi, Tiszabő- északi, Tiszabő-déld és a vil- logói csatornák létrehozása 35 millió forintot igényel. — Ha a csatornák megépülése után öntözéses gazdálkodást folytatva, az agrotechnika valamennyi követelményének eleget teszünk: a beruházás nem egészen egy év alatt visszatérül. A kezdeti idő­szak lehetőségeit véve ala­pul, sem kell több két esz­tendőnél ahhoz, hogy az ösz- szes építési költség a na­gyobb termésből visszatérül­jön. Lánczi Antal, a VÍZIG főmérnöke megyénk öntözés' adottságaival foglalkozott s a fejlődés eddigi útját ismer­tette. Kállai Kornél, az FM kiküldöttje a mai hiányossá­gok lehető gyors megszünte­tését sürgette. — Kifejtette, hogy mennyire helytelen a belvízlevezető csatornákat öntözésre felhasználni; ezek vize magas sótartalmánál fogva elszíkesíti a jó földe­ket is. Öntözéses gazdálko­dásnál a Tisza és mellékfo­lyóinak vizét kell hasznosíta­nunk. Nyíri Béla, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osz­tályának vezetője hozzászó­lásában utalt azokra a hatal­mas összegekre, melyeket kormányunk az öntözés to­vábbfejlesztésére áldozni kí­ván. Helytelenítette, hogy a tervben feltüntetett előirány­zat kevés a lecsapódási költ­ségekre, kevés a gépi beru­házásokra. Elmondotta, hogy munkatársaival együtt eddig még kölcsönbe sem sikerült gépeket szerezniük egyes te­reprendezési munkáikhoz; an­nak ellenére, hogy azokat legfeljebb három hétig kel­lene használniok. Bízik ab­ban, hogy a problémák fel­tárása után mind a párt, mind a kormány segítséget nyújt. Több felszólaló foglal­kozott a szakemberképzés kérdésével Megállapították, hogy már aránylag kevés, de magas képzettségű szakem­ber néhány hét alatt megfe­lelő ismeretekkel rendelkező segítőgárdát nevelhetne. JL lo-íiá muőVőm-U tttiic'uű ütem* etet A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság elkészítette a lottosorsolások március havi ütemtervét. Eszerint ebben a hónapban 4 húzást rendez­nek. amelyek közül — mint a eddigiekben — csak egy lesz a fővárosban, a többi vidéken. A hónap első Iottoh ázásán kettős sorsolás lesz. Március 7-én Csepelen, a Munkás Otthonban húzzák a 10. heti nyerőszámokat és a februári tárgynyereményeket. Március 14-én Salgótarjánban, 21-én pedig Kaposvárott sorsolják a lottót A márciusi utolsó sor­solást, a 13. hét nyerőszá­mainak húzását 28-án Nyír­egyházán tartják. A Lotto nyerőszámai Pénteken délelőtt Szegeden került sor a lottó 9. játékhete nyerőszámainak húzására. — Beérkezett 3 millió 840 ezer 05 szelvény, 120 ezerrel több mint a.múlt héten. Ha vala­ki öt találatot ér el, .mintegy másfélmillió forintot nyer. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 23, 28, 56, 69, 77 A 9. játékhét nyerőszámai­nak sorsolása után újabb sorsolással döntötték el, hogy a tárgynyeremény-sorsoláson a-8. játékhét szelvényei vesz­nek részt . Lapzártakor étkezett: Győzött Moszkvában a Szolnoki Dózsa vízilabdacsapata (Moszkva, február 28.) Pénteken a szovjet bajnok, Moszkvai Dinamó együttese ellen szálltak vízbe a Szolno­ki Dózsa vízilabdázó} a nem­zetközi torna'' keretében. A Dózsa jó játéka sikerre ve­zetett. Szolnoki Dózsa.—Moszkvai Dinamó 1:0. A két nemzet bajnokcsapatának találkozója iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. Szinte ost­rom indult meg a jegyekért. Zsúfolt nézőtér előtt zajlott le a nagy - találkozó. A mér­kőzést a televízió is közvetí­tetté. Hatalmas küzdelemben a Szolnoki Dózsa Pintér gól­jával legyőzte a szovjet , baj­nokcsapatot. Ma este: karúévá l A városi KISZ bizottságon hallottuk, hogy a ma este kezdődő KISZ karneválra már csütörtökön este min­den meghívó elfogyott. Bő­vültek a zenét szolgáltató ze­nekarok. A Jászkun KISZ Együttes nyitótáncát Kozá' István népi zenekara kísér Rajtuk ' kívül Lukács Józse’ népi zenekara és a Jászkr KISZ Együttes tánczenékara működik még közre. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom