Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-19 / 42. szám

Y.IIAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 42. szál». Ara: 50 fillér. 1958. február 19., szerda Erősítjük kapcsolatainkat a tsz-ekkel Beszélgetés BOZSIK. TIBORRAL, a Rizstermelő Ä tárni Gazdaságok igazgatójával Mezőgazdaságunk szocia­lista szektorai közül a gép­állomások és a tsz-ek. vala­mint az állami gazdaságok — és a gépállomások — már huzamos idő óta hasz­nos, építő kapcsolatban van­nak egymással. A harmadik „pár”, nevezetesen az állami gazdaságok és a tsz-ek kap­csolatának felfejlesztésére a közeljövőben kerül sor. Erről beszélgettünk Bozsik Tibor­ral, a Rizstermelő Állami Gazdaságok igazgatójával. •— A kapcsolat, természe­tesen nem új, — tekint visz- sza gondolatban az évek so­rán, — jellege azonban új lesz Míg a múltban elsősorban politikai síkon érintkeztünk a tsz-ekkel, nemsokára gaz­dasági kapcsolatot létesí­tünk. Kormányzatunk rendelet­ben biztosítja majd a tsz- cknck azt a jogát, hogy állami gazdaságoktól köz­vetlenül szerezzenek beve­tőmagot, tenyészállatot. A tsz-ek erősödésének, önál­lóságának jelét látom eb­ben. Bozsik Tibor jól emékszik az 1955-ös esztendőre, mikor az igazgatása alatt álló gaz­daság dolgozói pártfeladat­ként vettek részt a jászkiséri ..termelőszövetkezetek fejlesz­tésében. A Pusztakürti Álla­mi Gazdaság dolgozói kom­munistákhoz méltó munkai végeztek: jó szóval, ésszel, emberséggel foglalkoztak az egyéni parasztokkal. Mellőz­tek minden túlkapást; szigo­rúan szem előtt tartották az önkéntesség lenini elvét. — Nem is sodorta szét az ellen- forradalom fáradozásuk ered­ményét .... A Rizstermelő Állami Gazdaság most is részt vesz a felvilágosító munkában: nyolc mezőgaz­dásza dolgozik a termelőszö­vetkezeti mozgalom kiszéle­sítésén. — A közeli jövő fő felada­tát, — folytatja, — nemcsak abban látom, hogy jó minő­ségű vetőmagot, fajtiszta te­nyészállatot biztosítsunk a tsz-eknek. Nem! Ezen túlme­nően fokozzuk a szakmai ta­nács — és tapasztalatadást. Gyémánt Gyula főagronó- mus, Horváth Lajos Karcag- Tilalmas-i agronómus nevét, szaktudását jól ismerik a környék tsz-ei, egyéni gazdái. S ők is a helyi feladatokat!?,. Véleményem szerint mező­gazdászaink akkor járnak helyes úton, ha minden vidék speciális, helyi problémáinak megoldására törekednek. Bozsik Tibor igazgató úgy véli: több állami gazdaság­beli, mint tsz-mezőgazdász járt tanulmányúton a Szov­jetunióban, a nagyüzemi, — szocialista mezőgazdaság át­törj hazájában. Sokan látták a népi demokráciák mező- gazdaságának eredményeit is. Maga Bozsik elvtárs is emlékszik egy romániai álla­mi gazdaság tehenészetére, hol egyeteln fiatal lányka 40 állat fejesét kifogástalanul látta el —• persze a korszerű gépesítés segítségével. Az igazgatása, alatt álló gazdaság alcsi-zigeti terü­letén a közeljövőben meg fogják vetni az igazi nagy­üzemi állattenyésztés alap jait. „Mekkája'* 1 lesz ez a megyei, állattenyésztéssel foglalkozó tsz-eknek. — MtÁikatársairnnrial együtt úgy gondoljuk, — mondja Bozsik Tibor. — hogy a ter­melőszövetkezeti gondolatot, mozgalmat éppoly lelkesen kel! előre vinnünk, mint azt a gépállomások teszik. En­nek a feladatnak úgy te­szünk maid eleget, hogy az alacsonyabb fokú társuláso­kat is népsz rűsítjük. s már meglévőket segítjük. A termelőszövetkezetben dol­Harmineöfeyei* külföldi látogat cl hazánkba Az IBUSZ több külföldi utazási irodával folytatott tárgyalásokat. Ebben az év­ben mintegy 35 ezer külföldi ’átogatására számítanak. Az *én a Szovjetunióból három- e“r, Csehszlovákiából nyolc- fí", a Német Demokratikus K°*ársaságból kétezer, Ro­maiéból ezer utas érkezése várható. De nemcsak a nép' demokratikus országokból hanem Nyugatról és a ten­gerentúlról is többezer láto­gató jön. Ausztriából nyolc­ezer, Franciaországból, Ang­liából, Belgiumból és Kana­dából csaknem ötezer vendé­get várnak az idegenforgalmi szerveké bágzlk a paradcsim A '-kévéi Búzakalász Tsz primőrtelepán már nem februárt'ianem legalább júniust muta*- a naptár. A para- paprikapalánták egy részét kiültették a blokk- házakba, szépen virágzanak. Egy másik blokk­nazban uiss szegfűk hirdetik a tavaszt. A sok ip azonban akad néhány dolog, amin erdemes lei, változtatni. Nevezetesen: olyan a primőr- telep könnyé mint a csatatér. Szétdobált vasderabok. szétszórt trag^ gondozatlan, járhatatlan út — nem a jó gazdat dicsen^ Búzakalász Tsz gazdái példát vehetné­nek a mezotui-Dgj^ Tsz tagjaitól. Rend, lisztté?, íelkiismsreles minta A mezőtúri Tsz új primőrtelepének kertésze — az öreg Pabar _ m£g vasarnap sem szakad ei a teleptől. Szinte^ decet. a palántákat. Itt a blokkházak- ban galambtojásnyi gyságá hónaposretek díszük, a haj­tatóhazak minden Lzetcentiméterén paradicsom, pap­rika cs '"il'3SPa*un a,ág a hajtatóesztalok alatti helyet is kihasználjak. Butt^. csíráztatnak, krizantént ne­velnek. Teréük szerint “íj szükségletükön kívül — 150 ezer darab viragpa anL^^ tízezer paprika- és paradi­csompalántát termeinek ?ra^ öreg kertész véleménye szerint a primőrre lep _ez> g 590 ezer forintos bevételi tervét teljesíti. Ezenkivuipetőfi Tsz.be„ 12 holdon sza­badföldi kertészetet is pttak, s ez holdanként mint­egy ?0 ezer forintot jovedt^ maj-d gozni jó; gazdaságilag ered­ményesebb, mint egyénileg munkálkodni. Egyéni pa­rasztságunk egy része — is­merjük csak el bátran! — a közös munka gondolatától ma még húzódozik. Annak el­lenére, hogy —- például — házépítés falun nem is igen képzelhető el másként, mint sógor-koma segítségével... Tehát közös munkával..: Ha eredményesen segítjük az alacsonyabb típusú tár­sulásokat: azok parasztjai rövid idő alatt — részint tapasztalataik alapján, ré­szint a félbe nem szakított felvilágosító munka Itatá­sa alatt — a magasabb tí­pusú társulásra határoz­zák el magukat. Az állami gazdaságok a tsz- ek részére nem jelentettek és nem is akarnak jelenteni ,konkurrenciát“... Ilyesmi­ről csak a kapitalista álla­mikban lehetne szó, de nem népi demokráciánkban. Csak helyeselni lehet kormányunk elhatározását, mellyel köze­lebb hozza egymáshoz a tsz- eket és állami gazdaságokat. Fontos lépést jelent ez nagy célkitűzésünk: a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­hez vezető úton. — b. z. — BESZÉLJÜNK RÓLA..: A magyar tudomány nagy új vállalkozása: a IISZA-KüTATAS Ülést tartott az Országos Bcketanács Tanulnak a szakácsok A Vendéglátóipari Orszá­gos Szövetkezeti Központ ve­zetősége elhatározta, hogy a földművesszövetkezetek na­gyobb vendéglátó egységeiből a legjobb szakácsokat ta­pasztalatcserére budapesti ét­termekbe és szállodákba kül­di. A földművesszövetkezeti szakácsok első csoportja már­is megérkezett a fővárosba. Február 22-ig mintegy 100 falusi szakács sajátítja el a gyakorlatban és a fővárosban már ismert ételkülönlegessé­gek készítési módját. Ezek a tapasztalatcserék hozzájárul­nak majd a. március elején valamennyi megyében meg­rendezendő ■ földművesszövet­kezeti szakácsversenyek si­keréhez. A megyei szakács- versenyek után március vé­gén rendezik az országos földművesszövetkezeti sza­kácsversenyt. A jó munka jutalmául... Jászberényi üzemek versenyéről A jászberényi tanácsválla latok és ktsz-ek között rend­szeresen folyik a verseny. Az októberi ellenforradalom nem tudta széjjeltépni azt a ne* mes kapcsolatot, amely a dolgozókat a szocialista ve télkedéshez fűzi. 1957 első hónapjaiban ismét lendülete' vett a műnk a verseny. Ne gyedévenként a tanács ipari osztálya dönti el, hogy a nyolc vállalat közül melyik a jobb. A tanács ipari állandó bi zottsága e«vébként vándor zászlót is alapított az élenjá ró jutalmaz'sára. A negye dík negyedévi munka alapjár ezt most a Jász herényi Építő ipari Ktsz tartja tulajdoné ban. Nem volt könnyű az építők feladata, hiszen a Háziipari Vállalat csupán 2 ponttal ma­radt le az elsőtől Az értékeit negyedévben az Építőipari Ktsz dolgozói £ tervet 187 százalékra teljesí­tették. Ezzel szemben a lét­számuk 7 százalékkal volt magasabb az előirányzatnál a béralapot pedig 39 száza­lékkal lépték túl. így azután a három versenytényező ér­tékelésénél, melyeket pon­tokban mutattak ki: 215 ponttal Jett első. A második helyre 213 pont­tal a Házi Ipari Vállalat zár­kózott fel. A Községgazdál­kodási Vá'lalat 84,4 ponttal a harmadik helyre jutott. A nyolcadik s egyben az utolsó helyet az Asztalosipari Vállalat „biztosította” magá nak. A vállalat a verseny ér tékelő pontjai közül egyet sem teljesített 100 százalék ra, így pontozást sem ért el. Az üzem félkész és készáru készletét a negyedéves záró ‘ervben, mint korrigáló té tyezőt sem lehet bevenni mivel a szállítás a negyed­éven túl volt, így nem szeire telhetett a vetélkedés értéke 'ősénél. Ismerve az Asztalos Ipari Vállalatot, az elkövetkező negyedévben, reméljük, jó eredménnyel fog zárni.- eh ­A karcagi Általános Szerelő és Gépjavító Kfsz néhány nappal ezelőtt tartotta évi közgyűlését, amelyen a vezető­ség jó munkájuk elismeréseképpen pénzjutalomban része­sítette a jól dolgozókat. A képen Csala János elvtárs, a Ktsz elnök-e Szakács Tibor ifjúmunkásnak átnyújtja a „kincses” borítékot. flz üzemi tanácsok megválasztó, müködáséne'í tapasztalatai Hétfőn délelőtt BeckI József elvtárs, a Szaktanács közgaz­dasági titkárságának vezető­je tájékoztatta a sajtó képvi­selőit az üzemi tanácsok vá­lasztásának és működésének eddigi eredményeiről. Többek között elmondotta, hogy mintegy 600 nagyüzem­ben hívták létre eddig az üzemi tanácsokat, s nagyré­szük már munkához is fogott. Megállapítható, hogy a szer vezési munka során ma már nemigen lehet találkozni el­lenvetéssel. Inkább a nagy­fokú aktivitás, élénkség jel lemzi a munkát. Úgyhogy ma Tanácstagi fogadó­órák A városi tanács értesíti a város dolgozóit, hogy e hó 19-én Simon József vb tag, a Kiskereskedelmi Vállalat köz­pontjában egész nap és Fintér Béláné vb tag a Sípostéri általános iskolában 15—17-ig fogadóórát tart. Dr. Besze Pál vb tag 22-én a ATI. kerületi párthelyiség­ben 15—17 óráig, Elek La­jos vb elnökhelyettes 24-én a Kassai úti iskolában 17— 18 óráig. Fogarasi Ignác 27- én 9 órától a Cukorgyárban, Bíró János ugyanezen a na­pon 9 órától az U.i Élet Tsz- ben. Zsidó Péterné 26-án a Sípostéri iskolában 17—19 óráig tart fogadóórát. Külföldi hír Párizs (MTI). Jacques Duc- los, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vasárnap baráti meg­beszélésen fogadta Kiss Ká­rolyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Párizsban tar­tózkodó küldöttségének veze tőjét. már elmondhatjuk, az eddig létrehozott üzemi tanácsok megfelelnek rendeltetésük­nek, annak, hogy a dolgozók minél nagyobb rétegét vonják be a vállalatok irányítási munkájába, általuk tovább szélesedjék az üzemi demok­rácia. Beckl elvtárs az eredmények ismertetése után szólott a ne­gatív tapasztalatokról is. Ezek közé tartozik az, hogy a gazdasági vezetők részéről általában nem tapasztalható olyan segíteniakarás,. mint amilyet nyújtanak az üzemi pártszervezetek és szakszer­vezetek. Mint utólag kiderült, nem mindenhol vált be az sem, hogy a választást össze­kapcsolták a termelési ta­nácskozásokkal. Ez oda veze­tett ugyanis, hogy túl hosszú­ra nyúltak ezek az értekezle­tek s a termelési problémák megbeszélése után viszonylag kevés idő maradt a legfonto­sabb választási munka elvég­zésére. Ami az üzemi tanácsok mű­ködését illeti — az aktivitás itt sem kisebb, mint a meg- választásnál volt. Kerülni kell azonban azt, hogy erejüket meghaladó feladatokat vállal­janak magukra a tanácsok, mint ahogy ezt nem egy eset­ben megtették. Nem lehet af­féle „huszárrohammal” olyan feladat megoldására vállal­kozni, amire eddig esetleg éveken át sem a szakszerve­zet, sem a vállalati igazgató­ság nem volt képes. Különö­sen fontos a mértékletesség azért, mert az ellenség most ahhoz a módszerhez folyamo­dott, hogy hamis illúziókat keltsen a dolgozókban az új üzemi tanácsokkal szemben. (Pl. azt terjeszti, hogy ki tud­ja hajtani olyan helyen is a nyereségrészesedést, ahol az (Folytatás a 2. oldalon) — ********************************* Vasárnapi vendégség Vetik a borsót \ 4 és a mákot Abádszalókon a Lenin Tsz] tagjai megkezdték a borsó- j vetést. A kunszentmártoni ♦ járás területén néhány egyé- • ni gazda az elmúlt napokban ♦ földbetette a mákot és a bor­sót. A Jászságban is vetnek. * Ha az idő így tart, hozzá { lehet kezdeni a lucernák fo-» gasolásához, a tavaszi szán-2 tághoz, ' * w ► — Hegérkeztek — hang ► zott innen is, onnan is a nagy ► teremben. S mintegy vezény ►szóra, a sok-sok asszony mine fáz ajtóra tekintett, amelyet ► sorra beléptek mosolyogva < ►nagyon várt kedves vendé [ gek, a szovjet asszonyok. Le ► hettek úgy vagy negyvenei |a szovjet elvtársnők, akii ; eleget téve a szolnoki nóta- Inács meghívásának, eljöttél I ezen a vasárnap délutánor la baráti találkozóra, hogy is- \merkedjenek, barátkozzanak la .magyar asszonyokkal. A I vendéglátó házigazdák szór- I goskodása nyomán a lcabá- ltok, kalapok hamar 'lekerül­I tek a vendégekről, s a szöv­őjét asszonyok hirtelenéber | nem is tudták, hová, melyik | asszonycsoporthoz telepedje- Ivek, hisz minden asztalhoz oly szíves szóval hívogatták őket. De végül ez is megöl- ' dódott, bár nem foglalt he­lyet minden asszonytársaság­ban egy-egy szovjet elvtárs­nő. mert a vendégfogadók sokkal többen voltak, mint a vendégek. Azonban ezért nem sértődött meg senki sem, hi­szen semmiféle szabály nem volt arra, hogy a magvar asz- szonyok egy kis beszélgetésre- oda ne üljenek a szovjet asz­- szonyok mellé. öröm volt nézni a vidáman l beszélgető asszonyokat, akik i mindenáron — kevéske nyelv- t tudásukkal — igyekeztek ■ megérteni egymást. Ahová- tolmácsok kerültek, termé- t szetesen mindjárt könyebben, c élénkebben folyt a társalgás, • de azért ott sem akadt meg, ► ahol csak magukra voltak 1 utalva az asszonyok. ’ Gyermekfényképek kerül- [ tek elő a relikülökből, s mind­- járt adódott közös és örök- téma a mamáknak. Azt sem- volt nehéz' megmagyarázni,- hogy hány évesek a kicsi- i nyék. A nevetgélő, élénk tár- ; salgást a pohárköszöntők tet­■ téli csendesebbé, mert ekkor ; mindenki a szónokokra fi- ; gyeit. A szovjet és magyar ■ asszonyok képviselői mon­■ dottak kölcsönösen rövid, ■ meleghangú üdvözlő beszéde­■ két. S egytől egyig, mind- : egyikét nagy taps fogadta, mert a köszöntőkben benne volt mindaz, amit az asszo­nyok éreztek ezen a délutá­non. Benne volt a szeretet, a megbecsülés egymás iránt, a közös aggódás, a béke ügyé-. ért, a kijáró tisztelet a nagy nép asszonyainak, S ahogy egyre előbbre lé­pett az óra mutatója, úgy hágott magasabbra a jókedv, emelkedett á hangulat is. — Az egyik asztalnál énekelni kezdtek, a többiek pedig át­vették a dallamot. Egymás­után váltakoztak a szovjet és magyar dalok és együtt éne­kelt az asszonysereg. Sőt a végén még táncra is perdül­lek. Zenét a gramofon szol­gáltatott; csárdást és kerin- gőt kérlek a táncoló párok. Hol tanulták, hol nem —- nem tudom —, de egy tény, úgy ropták a csárdást a szov­jet elvtársnők közül nagyon sokan, hogy a magyarok sem különben. De hiába, egyszer minden kedves vendégségnek vége szokott lenni, s itt is így tör­tént. Hosszú, szívélyes bú­csúzkodás után véget ért a szovjet és magyar nők talál­kozója, amelyen úgy búcsúz­tunk szovjet asszonyvendé­geinktől, hogy ezen a vasár­napi vendégségen is közelebb kerültünk egymáshoz, ismé­telten megpecsételtük a szov­jet és magyar nők igaz ba­rátságát, trr la —t

Next

/
Oldalképek
Tartalom