Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-16 / 40. szám

Községeinkben, városainkban készülnek a nemzetközi nőnapra Ä . szolnoki járási nő­tanács csütörtökön ülést tar­tott, ahol résztvetek a községi nőtanács vezetői is. All Lászlóné, a járási nőtanás titkára beszámolójában érté­kelte az eddig elért eredmé­nyeket és ismertette a továb­bi feladatokat. A beszámoló elhangzása után valamennyi község képviselője bekapcso­lódéit a vitába. Az asszonyok az ellenfor­radalom után önként — minden felsőbb szerv irá­nyítása nélkül — fogtak hozzá soraik rendezéséhez, kivették részüket a törvé­nyes rend helyreállításá­ban. Hozzászólásaik Is azt tük­rözték, munkájukat úgy vég­zik, hogy elősegítsék a párt és kormány célkitűzéseinek megvalósítását, a béke meg­védéséért pedig minden ere­jükkel sikraszállnak. Turóczi elvtársnő, a nagy­körűi nőtanács titkára arról beszélt, hogy az asszonyok se­gítségével milyen eredménye­ket értek el eddig. A közel­múltban termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok találkozóját szer­vezték meg, s a jó tapasztalat alapján jelenleg középpa- raszt-asszonyok találkozójá­nak megrendezésén munkál­kodnak. Eredményesen haladnak a szabás-varrás tanfolyamok is majdnem minden községben. Kőtelken a tanfolyam résztvevőinek munkájából március hó 8-án kiállítást is rendeznek. A nemzetközi nőnap alkalmából négy idős embert ajándékoznak meg, ezzel is tükrözve megbecsü­lésüket A tiszaföldvári szervezet vezetője arról adott számot, hogyan segíti munkáját a községi pártbizottság. Időkö­zönként beszámol ténykedésé­ről s így á feladatok és prob­lémák ismeretében nyújtanak számára segítséget Szászberek községben alig pár hónapja, hogy kilenc asz- szony létrehozta a nőtaná­csot Németh Jánosné el­mondta, hogy legutóbbi ülé­sükön, ahol az MSZMP agrár- politikájának téziseit ismer­tették, már hetvenen jelen­tek meg. Készülnek március 8-a megünneplésére is. Szín­játszócsoportot alakítottak, amely háromfelvonásos elő­adással szórakoztatja majd a nőnap résztvevőit Terveik megvalósításához a helyi párt- szervezet és tanács segítsé­gét kérik. TJjszászon a községi nőta­nács segítséget nyújtott az el­lenforradalom által anyagi károkat szenvedett családok­nak. Hozzájárulnak a gyer­mekek üdültetéséhez, segítik a község egészségügyi- és szociális problémáinak meg­oldását Jelenleg pedig azon fára­doznak, hogy a nehéz anya­gi körülmények között élő családanváknak munkát biztosítsanak. WVTTTTTTIVVV'VfVrffnnwnryTVTynviTT^’TTwnnrTnwTrr'rwTV A párizsi remiőr főnökség betiltott egy nagygyűlést, amelyet a Szakiet-Szidi-Jusszef-i bombázás elleni tiltakozásai bírtak össze Párizs (MTI). A párizsi rendőrfőnökség betiltotta a péntek estére a Wagram-te- rembe meghirdetett nagygyű­lést amelynek szónokai a Szakiet-Szidi-Jusszefi bombá­zás elleni tiltakozásnak adtak volna hangot Felszólalt vol­na a többi között Jean-Paul­Sartre, az ismert író, Claude Bourdet, a France-Observate- ur főszerkesztője, Homu és Hovnanian radikális képvi­selők, és André Philip, a szo­cialista pártból kizárt volt miniszter. Húszéin király ünnepélyesen bejelentette az iraki-jordániai uniót Amman (AFP). Husszein király népéhez és minden arabhoz szóló rádióüzeneté­ben ünnepélyesen bejelentette az iraki-jordániai uniót. — „Ezen a napon — mondotta — szívünk és reményünk a hőn szeretett Palesztinái föld felé fordul és esküszünk, hű­ek maradunk őseink óhajához és helyreállítjuk azt az orszá­got, amelyet az ellenség elra­bolt. Nem tesszük le a fegy­vert mindaddig, amig célun­kat el nem érjük.’* Irak királya hasonló nyi­latkozatot tett a rádióban. — (MTI). Kiss elvtársnő, a Martfűi Tisza Cipőgyár nőtanácsának munkájáról szólva ismertette, hogy már eddig is sokat tettek a gyermekekért. Több mint 30 ezer forintot gyűj­töttek a Gyermekváros felépítéséhez. A Tisza Cipő- p-rirban gyermek-karne­vált rendeztek, A gyár dolgozóinak 50 szá­zalékát női munkaerők képe­zik, így tehát érthető, hogy a nemzetközi nőnapra máris nagyban készülnek. Tervük szerint az ünnepi nagygyű­lésen jutalmakat és kitünte­téseket nyújtanak át a nő dolgozók legjobbjainak. Tovább sorolhatnánk az asszonyok felszólalásait, ame­lyek tükrözik lelkes munká­jukat, tervezgetéséiket, de az itt elmondottak is bizonyít­ják, hogy az asszonyok har­cos munkásai a szocializmus építésének és sokat tehetnek a béke megvédéséért is. Si • Elek Jusztina Szolnok,',, i i j±m ÖT PERC KÜtPOLITIKA inimiiiiniiHiiimnimiiimiiiiiiiiiMmiiiimiHiiuiiiiuHimiiiiimiiiiHiiiiiMiMiiiiiimiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiHiimmmimiiimimiimimnuum íJj államok a közel-keleti térképen AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG megalakulá­sa, mint az arab egységmoz­galom törekvéseinek első eredménye — rövid idő alatt mozgásba hozta azokat az erőket, amelyek Közép-Kele­ten egyrészt az arab népek jogos követeléseit kívánják megvalósítani, másrészt azo­kat is, melyek korábbi pozí­cióik megóvása érdekében — újabb módszerekhez folya­modnak. Az Egyiptom és Szíria egye­süléséből létrejött köztársa­ság imperialistaellenes jelle­ge meghatározza e térség többi országának, elsősorban az arab tömegeknek a viszo­nyát ehhez a nemrég létrejött tömörüléshez. Alig hozták nyilvánosságra az egyesülés­ről szóló kiáltványt, máris je­lentkezett egy újabb ország azzal az óhajjal, hogy csatla­kozni kíván. Az arab félszi­get alsó csücskében lévő Je­men, mely nem tartozik a nagyobb arab államok közé. Osztják a végleges működési engedélyeket növekszik a tsz belépők száma Szolnok megyében Szolnok megye mezőgazida- termelőszövetkezeteimeJv egyrésze az ellenforradalom óta ideiglenes működési en­gedéllyel dolgozott. Az ilyen táraasgazdaságokat február végéig végleges működési engedéllyel látja el a Megyei Tanács. 160 termelőszovet-- kezet közül eddig 50-ben ke­rült sor az okirat ünnepé­lyes átadására. A végleges működési engedélyek kiosz­tásán az egyénileg dolgozó parasztok is részt vesznék. Á karcagi Május 1- Tsz-ben a működési engedély átadása után 80 gazda kérte felvéte­léit. A város közös gazdaságai­ban az utóbbi hetekben több mint 100 új tag írta alá a belépési ny ílakoaa tokát. •—A végleges működési engedé-» ivek átadásával egyi dóbem mintegy 500 új belépőre szá­mítanak a megyében^ Gyarapodott a Magyar Rádió zenei anyaga A Magyar Rádió több je­lentős és érdekes zenei mű­soranyagot kapott, a külföldi rádióktól. Moszkvából megér­kezett egy koncert anyaga és több tánczeneszám hangsza­lagon. Az olasz rádiótól most kérte meg hat szimfónikus hangverseny és két opera (Arlesi lány, Olasz nő Algír­ban) felvételét — a koncerte­ket kiváló olasz zenekarok adták, neves és külföldi kar­mesterek vezényletével. Olaszországból már megérke­zett egy teljes Brahms kon­cert anyaga. A Német De­mokratikus Köztársaság ber­lini és lipcsei adója öt szim­fónikus zenekari est anyagát küldi el MontercarTo 20—25 perces összeállítási ad, Nizzai karnevál címmel A rádió a jövőben rendsze­resíti a kapcsolásos műsoro­kat. Többek között havonta kívánnak közvetíteni ilyen műsort, a berlini, a prágai, a varsói és a budapesti adóállo­más közreműködésével köny- nyű- és tánczenei számokból. A külföldi rádiók tőlünk is sok zenei műsoranyagot leér­nek. Az elmúlt napokban mint­egy negyven ország kapta meg a Magyar Rádió zenei műsorajánlatát, amely az első negyedév kimagasló műsorait tartalmazza. de éppen a közelmúltban erő­teljesen szembeszállt az an­gol imperialista törekvések­kel és provokációkkal, sietett kinyilvánítani csatlakozási szándékát. ENNEK A VONZÓERŐ­NEK az ellensúlyozására és egyben a bagdadi paktum or­szágai néven ismert katonai csoportosulás tekintélyének a megóvására a nyugati impe­rialista hatalmak nagy erőfe­szítéseket tettek egy ellenál­lam szövetség létrehozására. Amint a legújabb jelentések­ből kitűnik, az Irak jordániai föderációt nagy sebbel-lobbal meg is valósították. Érdemes megvizsgálni e két uj államszövetség tartalmi és formai különbségeit. Az Egyiptom-sziriai unió Közép- Kelet térségének legfejlettebb államai közé tartozik, ahol a nemzeti burzsoázia az impe­rialistákat korábban kiszol­gáló feudális erőket kiszorí­totta a hatalomból, biztosí­totta az ország független­ségét és a pozitív semlegessé- gi politika jegyében kívánja a köztársaság fejlődését biztosí­tani. A másik oldalon viszont olyan országok egyesüléséről van szó, amelyekben az im­perialista erők segítségével a feudális osztály még hatal­mon tartja magát, az állam­forma királyság és ahol a gaz­dasági elmaradottság erélyes felszámolása helyett e rend­szerek katonai megerősítését szorgalmazzák, külföldi pat- ronusuk segítségével. IGEN JELENTŐS A KÜ­LÖNBSÉG az egyesülés for­mai keretei között is. Az egye­sült Arab Köztársaság teljes állami egységet valósít meg a területi nehézségek ellené-» re is, — Egyiptomnak és Szí­riának nincsen közös határa, — ugyanakkor az eddig nyíl-« vánosságra hozott közlemé­nyekből kiderül, hogy Irak­ban és Jordániában szövetsé­gi parlamentet hoznak létre, de a két ország mindegyiké­nek valamilyen formában megmarad a saját parlament­je is. Az egyesülésnek ez a for­mája úgy látszik nem elégí­tette ki közös gazdájukat, az amerikai imperializmust, — mert a legfrissebb jelentések­ből kitűnik, hogy közös állam­főt jelöltek ki az államszö­vetségnek közös gazdasága, hadserege és külügyminiszté­riuma lesz. ÖNMAGÁBAN VÉVE az arab egység megteremtése érdekében tett minden lépést haladó jellegűnek kell tekin­tenünk. Az Irak-jordániai fö­derációnak azonban nem az arab egység megteremtése a célja, ellenkezőleg, az ameri­kai imperialista körök ezzel a sukkhuzással szeretnéd megbontani az antiimperialis- ta arab egységet Az ameri­kai imperializmusnak ugyan­is kevés reménysége lehet ar­ra, hogy az egyesült Arab Köztársaság antiimperialista jellegét változtassa meg. —. Ezért siettek létrehozni a „konkurrens” arab egységet Az Irak-jordániai föderáció tehát imperialista barát ál­lamszövetség, amely nem se­gíti, hanem hátráltatja az arab népek nemzeti felszaba­dító mozgalmát Francia ellenes tüntetés Tuniszban Tunisz (MTI). Pénteken a tunisziak ezrei vonultak fel zászlókkal a város utcáin, kö­vetelve az országban állomá­sozó francia csapatok távozá­sát és elítélve Szakiet-szidi- Jusszef multheti bombázását. A hatalmas tüntetés zavar­gás nélkül ért véget. Egy val­lásos gyűlésen a tuniszi nagy mufti arra intette az igazhi- tüeket, ne engedjék magukat a szenvedélytől elragadtatni. A város egyik nagv terén 15 ezer ember gyűlt össze. Bahi Ladgham államtitkár mon­dott beszédet és felszólította a tömeget, őrizze meg nyu­galmát és kímélje a Tunisz­ban élő francia állampolgá­rok életét. ”Ha Franciaor­szág erőszakhoz akar folya­modni, készen állunk, de el akarjuk kerülni a vérontást.” A rendőrségnek egyszer kellett közbelépni, amikor kö­rülbelül négyszáz ember fegy­vert követelve, a francia nagykövetség elé akart vo­nulni. „Nem hagyhatjuk cserben algériai testvéreinket, akik a szabadságért, és a független­ségért harcolnak” — mondot­ta az államtitkár, akinek be­szédét többször szakította fél­be a tömeg viharos lelkesedé­se. A szépnevű Csókos Mi- húlynak elment a jó dolga. A tagok egyöntetű és tömör véleménye szerint meg­bolondult, vagy legalábbis meglazult az esze egyik ke­reke. Őszülő fejjel belehaba­rodott valami bővérű szalma- özvegybe, akinek az ura he­tenként csak egyszer járt haza, messzi, valamilyen üzemben dolgozott. Kettőjü­ket már száján hordta az egész falu. Az öregasszonyok szörnyúködve mesélték, hogy ez a gyalázatos perszóna biz­tosan tud valamit, ha ennyire elcsavarta ennek a rendes, dolgos, maholnap unokát váró embernek a fejét. Csókosnak meg — mióta menyecskéhez járt — nem tetszett otthon semmi. <— Csapkodta az aj­tót, nem beszélt, csak mor­góit) szóval: mindenben hibát talált. Ezt már nem lehetett bírni. S odáig fajult a dolog, hogy Csókos Mihályné, született Kábái Rozália, miután látta, hogy egyedül nem boldogul, egyik nap korán reggel beál­lított. az elnökhöz. Az elnök­nek már előre borsózott a háta, mert tudta, miről lesz szó, amikor Róza nénit meg­látta. Nagyon kényes az ilyen asszony-história, errenézve nincs semmiféle szabály, s a csoda tudja, beletartozik-e a tsz-elnök jogkörébe az eféle családi ügyekkel való foglal­kozás. Az elnök vakarta te­hát a füle tövét, s azon gon­dolkodott, hogyan kéne meg- menekedni Róza néni elől. f? óza néni köszönt és szo- kásától eltérően, azon- 'nál a tárgyra tért. —- Elnök elvtárs! Az én uram, ez a szégyentelen em­ber kettős házasSletet él. Ró­lunk beszél az egész falu. En már nem bírom tovább. Eleget nyeltem. Megtelt a po­hár, azért jöttem, hogy csi­náljunk valamit. Az elnök úgy tett, mintha csodálkozna, mint aki nem tud semmriől semmit. Mi a baj, Róza néni, mi a baj? — Tudod te azt nagyon jól, hogy mi a baj. Es azért jöt­tem, hogy megmondjam: amit az uram csinál, az nemcsak az én szégyenem, hanem az egész szövetkezet szégyene. A tied is, ha éppen tudni akarod. Az elnök szabadkozott, — Róza néni! Megértem én magát, de azt mondja meg, mit csináljak? Nem szólhatok bele senki magánéletébe:­— Nem tudom, hogy mit csinálj, de te vagy az elnök és találj ki valamit — szólt határozottan Róza néni, — mert ha nem csináltak sem­mit, ■— akkor csinálok én olyan felfordulást, hogy meg­emlegetitek és rólatok beszél az egész járás. A z elnök csendesíteni pró- bálta a nekitüzesedett asszonyt, de hasztalan. Az mindinkább felpaprikásodott és csak akkor ment el, ami­kor az elnök határozottan meg ígérte, hogy még aznap intéz­kedik. — Igaza van, Róza néni. Be. látom, igaza van. De azt meg maga lássa be ,hogy a szö­vetkezetben egy ember az ilyen dolgokhoz kevés. Majd megbeszélem a vezetőséggel, összedugjuk a fejünket és ki­találunk valamit, — ezekkel a szavakkal búcsúztatta el Majdnem bai történt Róza nénit, aki megnyugodva távozott. Utána az elnök a tenyerébe hajtotta a fejét és gondolkodott. Hát ezzel a Csókossal szépen vagyunk, hogy szakadjon rá az ég. Meg ha gyerek volna, de nem gye­rek, hanem felnőtt ember, %-í akit már mégsem lehet azzal nevelni, hogy elverik a felie­két, bár megérdemelni, hu­szonötöt érdemelne, jó hajlóé megyfavesszővel. Mit is- ké­ne csinálni? Addig-addig tör­te a fejét, míg végül eszebe­jutott valami. Elment, beszélt az egyik brigádvezetövel, meg Gábor bácsival, a bölcs örég- gél, aki mindenre talált or­vosságot. Erre is ő találta ki a gyógy­írt. Csókos nagyon önérzetes ember és ez az a pont, ahol.őt legkönnyebb megközelíteni. Szóval, egészen pontosan nem lehet tudni, hogy miről be­széltek hárman, — később már négyen, mert Róza néni is belefolyt a tanácskozásba, — annyi azonban bizonyos, hogy aznap délután a tanyán megkezdődött az emberneve­lés. Jani gyereket elszsalajtották a répaföldre, hogy azt üzeni az elnök elvtárs, Csókos bácsi jöjjön az irodára. Úgymond — valami munkuegységle- irás miatt hivatják. f sókos Mihály már c'.t'tu- látta az irodán az elnö­köt, grigádvezetőt és Gábor bácsit. A brigádvezető, nagy buzgalommal tanulmányozott valami mttnlsaegység-kimtda- tást, az elnök pedig Gábor bácsival a hízószálUtásról be­szélt, annyira belemeleged­tek, hogy alig vették észre, Mihály érkezését. Mihály odaült az íróasztal sarkára, elővette kurta kis fa­pipáját és várt, gondolta; majd megmondják, mit akar­nak. Az eszébe sem jutott, hogy őt tulajdonképpen ép­pen a kettős házasélet miatt hivatták. Eszébe sem jutott, jutott és Gábor bácsiék ezt a dolgot fel sem hozták. —• Mintha nem is tudnának róla. Végre valahára a brigádve­zető felemelte a fejét és oda- ézólt.az elnöknek: — Elnök elvtárs, nincs itt semmi hiba, háromszáz ez, akárhogyan számolom. — Az­tán Csókos felé nézett és magyarázta a dolgot. —-Azt hittük, valami tévedés van a munkaegységeid körül, de nincs. Megvan mind a há­romszáz. , — Ne beszélj, már három­száz munkaegysége van a Mi­hálynak? — szólt közbe Gá­bor bácsi tettetett csodálko­zással, mert nagyon is jól tud­ta, hogy éppen ennyi van. — Ügy bizony — bólintott a brigádvezető, az elnök meg rávágta: — Dolgos ember a Mihály. j\/1 ihály fészkelődött a szé­, J ken, nem tudta, mit mondjon erre a szembedícsé- résre. —Az apjára ütött. Az is éppen ilyen volt. — Néhány évig együtt kaszáltunk és bi­zony, fel kellett kötni a ga­tyát .. i Ismertem én ' még egy ilyen embert, a Sonkás Pált. Nem tudom, emlékez­tek-e rá? = így Gábor bá­csi. r— Hogyne bólintott a brigádvezető. — Te is ismerted azt a Sonkást, Mihály fiam? —■ kérdezte szelíden Gábor bá­csi. —• Én is — dünnyögte Mi­hály és a füle láthatóan vö­rösöd?» kezdett, rossz sejtel­mei támadlak. — Szegény Sonkás! En fs emlékszem rá, szép kis gaz­dasága volt. Rendes, tiszta asszony felesége. Csaíchát mi lett mindebből? — szólott résztvevő hangon a tsz-el- nök és suttyómba Gábor bá­csira kacsintott. Gábor bácsi visszahunyorított, — Elpusztult ott minden. Erre még biztosan jól emlék­szel te is, Mihály fiam, és ta­lán azt is tudod, hogyan tör­tént. Miháy eleresztette a füle mellett a szót és nagy buz­galommal tömködte a pipá­ját. De az öreg nem hagyta. — kkor kezdődött a baj, amikor Sonkás összeadta ma­gát egy rossz asszonnyal. — Feleségének attól kezdve nem volt tőle maradása. A jó­szággal, a földdel nem törő­dött, később már ivott is és lassan a falu utolsója lett. Ügy halt meg, mint valami kivert kutya. —• En meg azt is hallot­tam Gábor bácsi, hogy a szeretője megetette. Mihály, te nem hallottad? — kérdez­te a brigádvezető Mihály felé fordulva. Erre mind a hár­man ránéztek, hogy vajon ö hogy hallotta a dolgot. Mi­hálynak most már nemcsak a füle, hanem az arca is égett. . •— Ilyesmit hallottam én is válaszolt bizonytalanul. — öregember vagyok, sok­mindent láttam, sokat ta­pasztaltam, de úgy gondo­lom, ebbe az etetésbe van valami igazság. Mert amíg Sonkás nem kezdeti ki a me­nyecskével, addig olyan erős volt, mint a bivaly. Aztán meg elszáradt, úgy nézett ki, mint a pipaszár. Gondolom: lóganét, meg egér fejet főzött a szeretője a levesébe. Az elnök útálkozva nagyot köpött. A brigádvezető meg legyintett, 11 agyjuk az egészet, az ilyen emberről nem érdemes beszélni, megérde­melte a sorsát. Igaz? Mihály komám! Mihály már nem győzte cérnával. Felugrott, nagy la­páttenyerével az asztalra csa­pott és kitört. — Igaz! Ha éppen tudni akarjátok, értem én, mire megy a szó. De azt is meg­mondom, hogy az ilyen em­ber tényleg rongy ember. — Ezzel mindent megmondtam. A három ember jókedvűen elnevette magát. — Hiába, több ember, több ész — sóhajtott megkönnyeb­bülten Róza néni, aki a szomszéd szobában a kulcs­lyuk mögött végighallgatta az egész embernevelést és a dolgok ilyen irányba való fejlődésével teljesen meg volt elégedve. SZEKULITY PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom