Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-14 / 38. szám

Ve vessünk gyomot a földbe! Tavasai szél sutiam be a lidőben kitárt ablakon; já- kosan megbillenti az író- ztalon fehérlő papirosokat. i nem is néznénk, a nap­ira: az idő figyelmeztet ra, hogy közeledik a fa­sz, a mezőgazdasági műn- k megkezdésének évszaka, ok oroszlánrésze —• főleg haladó gazdálkodást foly­tó tsz-ekniél == a gépállo- ásokra vér. *— A gépállomások múlt­ját a járási pártbizottság, mezőgazdasági osztály, a rsenytárs gépállomás ki- ldöttje, egy-cgy érdekelt : elnöke, vagy helyettese yüttesen vizsgálják meg. ok munkájukról, megfi- eléseikről a közeli napok- n számolnak be, — mond- Cservenyák Emil, megyei lügyélő.­Erdeklődtüwg a tsz-efc ta- sz-elői munkájáról; mi itt elsődleges feladat.: t -* Kétszer aláhúzva 5 simítok, fogasok azonnali iizembehelyezése. Ez ebben az évben fontosabb, sürge­tőbb,' mint bármikor más­kor. Miért?,.", Szeptembertől januárig 48 milliméterrel kevesebb csapadék hullott földjeink­re, mint a negyvenéves át- lagmennyiség, ilajnedvbem tehát igen sze- snyek vagyunk a meglévőre így gonddal keli vigyáz­nak; Mivel több helyen még 1 a viz a szántás barázdái­ban: a gépi munfcákat nem szabad megkezdeni Figyelni, várni kell azonban az alkal­mas időpontot, s egy negyed órát sem szabad késlekedni. Ezt követő, mondhatnám párhuzamos feladat a vető­gépek üzemképessé tétele. Szóba kerül a vetőmag­szükséglet felmérése. Ez a legtöbb helyen jórészt meg­történt. A szükséglet beszer­zése után azonnal hozzá kell látni a vetőmag kiválogatásához, ellenőrzé­séhez, csíráztatásához, tisz­tításához. Célszerű, hogy mind a tsz-ek, mind az egyéniek vegyék igénybe a gépállomások szelektorait ebben a munkában. Ne vessünk gyomot, van elég a földben! —' intett Cservenyák Emil, •— Kár, sú­lyos kár munkát pazarolni arra, hogy szaporítsuk'!! a gyomot . Itt a tavassá árpa eáávázá- sának ideje is. Az üszölcspd- rák elten már a múltban is Ki­tűnően bevált a HlGÖSÁN. Megyénkben a szülcsógfétnek megfelelő készlet rendelke­zésre áll belőle. Köztudomású, milyen je­lentős kedvezményt/ffizfósít kormányunk azoknak a tsz-cknek, melyek kh-ként legalább 100 kg műtrágyát használnak fel. Érdemes és szükséges te­hát. hogy a tsz-ek. de a jobb termésátlagot elérni kívánó egyéniek is rendeljék meg és használják fel a műtrá­gyát. Kedves 1 kaptunk anics József elv társtól, a kóczifalvi népkönyvtár ve­tőjétől; Elmeséli a könyv- r történtét. Elmondja, hogy három évvel ezelőtt, ami­kor a könyvtárat átvette, 23 olvasója volt, ebből 21 iskolás gyermek. Ez a szám egy év múlva 146-ra emel­kedett, z igazi fellendülés sikkor 1 vetkezett be, amikor az pítők Szakszervezete egy önyvtárat létesített az épí- i munkások klubhelyiségé- en. Itt helyezte el Ivanics Ívtárs a népkönyvtárat is, ;y elérte, hogy jelenleg 392 olvasója van a könyvtárnak és ennek csak 32 százalék» iskolás gyer­mek. zép kiállítást; rendeztek a fagy Októberi Szocialista örradalom tiszteletére a zovjet írók műveiből Egy-egy* könyvtári napon 50—160 könyvet visznek ki lvasni. A sikerre felfigyeltek községi tanács vezetői is, és 000 forint értékben vásárol- ak új könyveket a könyvtár észére a községfejlesztési lapból, Ezután nagy szeretettel fr a önyvtár olvasóiról Ivanics •Ívtárs. Megírja, hogy milyen őleső érzés, amikor a 72 éves Illőre János bácsi látogat be 1 könyvtárba és jelenleg a Megjegyezzük, hogy a lán­cos műtrágyaszórókkal kap­csolatban parasztságunk nem valami kedvező tapasztala­tokkal rendelkezik. Bizonyá­ra innen ered, hogy ebben a munkában 'nem szívesen, s csali •szórványosan veszik igénybe a gépállomások se­gítségét.­— E téren jelentős javulás­ról számolhatok be, — mond­ja informátorunk. Me­gyénkben közel ötven WIL- MO-rendszerű, — keletnémet gyártmányú, korongos szóró­elemekkel ellátott műtrágya­szórógép áll rendelkezésre. — Gyorsabban, könnyebben, jobban megy ezekkel a mun­ka, minit akár kézi erővel, akár a régi mintájú gépek­kel. Egy exportáló KISZ mérlégsáró közgyűlése Tegnap délután tartotta az 1957-es gazdasági évet záró közgyűlését a karcagi Általá­nos Szerelő és Gépjavító KTSZ. Jóllehet, hogy a me­gyében keveset hallottak er­ről a tsz-ről, bár mondhatni — hogy mégis ez a leghíre­sebb. Gyártmányait ha a me. gyében, s még talán Karca-* gon sem ismeri mindenki., annál inkább ismerik a Szovjetunióban, a nagy Volga folyón úszó luxus-* hajók vendégei. Ismerik a sziríai vizeken úszkáló tűz­oltó hajók tisztjei és legé­nyei, de nemsokára meg­ismerik az egyiptomi pusz­tákon száguldó, s Magyar­Bálint gazda figyelmébe 1957-ben megyénkben a hásYősórlák és építők mintegy 70 százaléka Isz paraszt Aid a címzettet nem is­meri, hadd tudja meg: Háry Jánosa ő a Szabad Európa névvel büszkélkedő hecc­adónak, „szakértője" hazánk parasztkérdéseinek, elsősor­ban — no, minek is? — a termelőszövetkezeti mozga­lomnak. A tsz-parasztsággal kapcsolatos, napról-napra kiötlött hazugságai fejében folyósítják számára tenge­rentúli „munkáltatói’' a ne­héz dollárokat. Nos, kétség­telen, hogy a most következő adatok megismerése egy huncut eentet sem fog jöve­delmezni számára, de ez — ugy-e? — nem is fontos ... Fontos ellenben az az igaz­ság. melyet Csényi Jánostól, a KIK igazgatójától megtud- tnnk: 1957-ben megyénkben a házvásárlók és építők mintegy 70 százaléka tsz-pa- raszt. A fennmaradó 30 szá­zalékot javarészt tszcs- és egyénileg gazdálkodó parasz­tok teszik ki. Ezcregyszázegy kislakás készült el megyénkben az el­múlt év során. Háromezerki- lencszáznegyvenhárom cse­rélt gazdát. Csupán a vásár­lásra fordított összeg 86 mil­lió 787 ezer forintot tesz ki. Nem is fűzünk hozzá jelzőt: beszél ez a szám önmagáért; ért belőle, aki akar. Bálint gazda, ott München­ben! Hogyan fogja ön „meg­magyarázni ’ az utat-módot, melyen az ön szerint „meg­döbbentő nyomorban tengő­dő’' tsz-parasztság egy év alatt ennyit fordíthatott haj­lékára? Saját érdekében int­jük: nehogy az igazságot, a munkaegységrészesedést ta- Iái ja okként megjelölni! Tar­tunk attól, hogy táviratilag repítenék — bizonyára jól­dotált — állásából; s — nem* debár? — a nyugati paradi­csomban nem is olyan köny- nyű új álláshoz jutni.., Két gépállomásról néhány sorban A Mezőtúri Gépállomáson január hónapban 9 erőgép-fő­javítást, 22 eirőgép-folyójaví- tást végeztéik. Ezenkívül üzemképes állapotba helyez­tek 43 ekét, 32 tárcsát, 15 kullivátort, 18 vetőgépet, 6 kombájnt, 25 aratógépet, 25 cséplőgépet, 28 öntözőmotort, 160 boronát, 56 simahengert, 6 sáncolóekét, valamint 5 si­lótöltőt. A havi tervet min­den gépfajtánál sikerült túl­teljesíteni; ennek folytán ösz- szes gépjavítási munkák 60 százaléka készült el; A gépál­lomás dolgozói bíznak abban, hogy tervüket március vége előtt teljesítik. A Tószegi Gépállomás trak­tor javítási tervét túlteljesítet­te; az ekéknél viszont lema­radás mutatkozik. Ennek oka egyedül az alkatrész-hiány, főleg ötnyolcados csavarban. A TE—330-as ekék javarésze másfél-kétéves. Ezekből a farlcerékvilla hiánya miatt a tervezett huszonnégyből csak négy készült el. Egy híján va­lamennyi KA—8 aratógép üzemképes. A gépállomás szállítási tervének teljesítése érdekében a szállító-brigádok dolgozóit nem vonták be a té­li gévjavítási munkába. A tó­szegiek bíznak abban, hogy szállítási tervüket az fmsz szerződéskötései révén telje­síteni tudják; annak ellenére, ho-gy a tsz-ek szállítási igénye a fokozódó fsz-gépesítés miatt megcsappant; * —.... i . Százhetven vfzfáro- lásra alkalmas bely van hazánkban A Magyar Tudományos Akadémia és a? Országos Víz­ügyi Főigazgatóság megbízá­sából a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Intézet há­rom évi munákval megállapí­totta a víztárolás lehetősé­geit. Az országban százhetven olyan helyet találtak, ahol alkalmas terület van a víz­tároló építésére, illetve völgy­elzáró gáttal mesterséges tó létesítésére: országon készülő Dicset mozdonyvezetői, amikor a nagy forróságban hűvös szellőt visz feléjük a szövetkezetünkben készülő ventillátor. De sokáig sorol­hatnánk azokat a készítmé­nyeket, amelyek hírnevet, —* büszkeséget szereznek a ktsa tagjainak. A közgyűlésen megjelent Rácz János elvtárs, az OKISZ pártbizottságának titkára, Ze- izl László, a KISZÖV elnöke, a Jászberényi Műszerész Ktsz-től Burka Sándor, a Ti­szafüredi Mezőgazdasági Ktsz-től Varga József, a kar* cagi pártbizottság részéről Pavluska Iván. Itt voltak az összes karcagi ktsz-ek elnö­kei és több meghívott ven­dég. A beszámolót Csala Já-> nos, a ktsz elnöke tartotta, amelyben méltatta ktsz-ük eredményeit és küzdelmeit. Elmondotta, hogy hét évvel ezelőtt, 1951-ben mindössze 26-an kezd­ték, s időközben a ktsz tagjainak száma közel száztízre szaporodott. Majd ezután hoszasan mél­tatta a ktsz gazdasági ered­ményeit. Szavai után Magya­ros Antal, a ktsz főkönyvelő­je ismertette a mérlegbeszá­molót. Az elnök, a főkönyvelő és az ellenőrző bizottság jelen­tése után felszólalások követ­keztek. Rigó Ferenc méltatta, hogy a szövetkezet tagsága külö­nösen megrázkódtatás nélkül kiállta az ellenforradalmat. Azért, mert erős, s gazdasági­lag. vonzó a kívülállókkal szemben. Mint mondotta, jelen pillanatban is negy­ven fővel tudnák emelni a tagok létszámát, ha ezt a felettes szervek megenge­dik. -dk--*"­Pavluska Iván elvtárs, a városi pártbizottság nevében arra kérte a ktsz tagjait, hogy ebben a gazdasági év­ben igyekezzenek a helyi la­kosság részére jobb munkát végezni, mert az elmúlt év­ben a helyi szolgáltatás el­látása közben elég sok pa­naszt kaptak. Majd az új vezetőséget ar­ra kérte, hogy többet és lelkiismeretesebben foglal­kozzon a ktsz ifjúságával, problémáival. Utána pedig Rácz János elvtárs, az OKISZ pártbizott­ság titkára felszólalásában hangoztatta, hogy a ktsz tag­jai tőlük telhetőleg mindent tegyenek meg a helyi lakos­ság kielégítésére, bár a nép- gazdasági érdek azt kívánja, hogy az újabb külföldi köl­csönök elkerülése végett az exportot tartsák fő feladatuk­nak. Végül Somodt Bálint elv­társ, a karcagi ktsz pártszer­vezetének titkára húsz mun­katársát elismerő oklevéllel jutalmazott meg, elmúlt évi munkájuk eredményeképpen. Csalai János elvtárs pedig, a ktsz fiataljait érdemükhöz mérten pénzjutalomban ré­szesítette. A jutalmazás után a jelölő bizottság előterjesz­tette javaslatát az uj Vezető­ségre, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az uj vezetőség tagjai: Csala János. Somodi Bá­lint, Szűcs Gyula, Szalontai Sándor, Miklós Kornél, Fo­dor Sándor és Kovács Jó­zsef ktsz tagok lettek. Az évadzáró közgyűlést tár­sas vacsorával egybekötött est követte, amelyre a ktsz tagjai, családtagjaikat is ma­gukkal vitték. 59 új használati tárgy gyártását kezdik meg Á Belkereskedelmi Minisz-! tórium Vas- Műszaki Főigaz­gatósága értekezletet tartott: A megbeszélésen kialakult, hogy a lakosság milyen cik­keket látna szívesen az üzle­tekben; a jelenlévő vállala­tok több újfajta cikk gyártá­sát vállalták: számszer int 59 használati tárgy elkészí­tését ígérték meg. Ezek között újtipusú rádió, diktafon, .vízcsapra szerelhető vízme­legítő, új formájú és a je­lenlegieknél nagyobb telje­sítményű mosógép szere­pel. Bizonyára örül majd a kö­zönség az egyéb újdonságok­nak is, mint például az- ösz- szecsukható hordozható alu­mínium motorkerékpár ga­rázsnak^ az elektromos láb- melegítőnek, az elektromos, vantillátoros kandallónak, az újfajta mandarin nevű teafő­ző készüléknek. A Chinoin gyárban több új gyógyszer gyártására készül­nek fel. A tervek szerint még az idén forgalomba kerül ha­zai antibotikumot, elsősorban exytertracyítlint tartalmazó néhány készítmény, — mint például a Tetran B, amely­ben a B Vitamint tartalmazó hatóanyagok elejét veszik a gyógyszer mellékhatásának; A tetran pedig a gyomor és a bélrendszer fertőzött meg­betegedéseinek gyógyítására szolgál. Ezenkívül drazsé, in­jekció és szirup formában korszerű kombinált vitamin- készítmény gyártását is meg­kezdik. (MTI). Uj termelőszövetkezet alakult Tiszaderzsen járás legjobb szövetkezete. —• Az okot csak később sikerült kideríteni. — Földesi, volt csendőr adott utasítást, mint az eMenforradalmi tanács el­nöke, hogy fel kell oszlatni a termelőszövetkezetet. így került prédára a sokszázezer forintot kitevő közös vagyon: Igaz, a szövetkezet leghívebb tagjai azóta is úgy tekintet­tek a megmaradt épületekre, mint a közös vagyonra. Vi­gyáztak rá, mondván, hogy szükség lesz még arra. Ezek­nek a tagoknak lett igazuk; Hétfőn 8 család 50 kát. hold földdel újból megalakították az Uj Barázda Termelőszö­vetkezetet. Ez vol-t a kezdet, de ma már 50 db. belépési nyilatkozatot kértek a járási tanácstól, mert a jelek sze­rint 50—■60 tagja lesz rövide­sen a szövetkezetnek. — Hé­vízi Dániel középparaszt ré­gen is tagja volt az Uj Ba­rázdának és ő is azok közölt van, akik újból a közöst vá­lasztják. Igaz, a régi tagok mellett többen akadnak olya­nok, mint Kós Dániel, kik eddig még egyéni gazdák voltak. Ezzel egy-ütt Szolnok in- gyében 220 termelőszövetke­zet működik. A tagok lét­száma megközelíti a 20 ezret-, a földterület pedig több mt.if 200.000 kát. hold. A tiszaderzsi Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai az­zal indultak munkába, 'ha- • j w7’->ek ök még a tiszafür’ ' n'-ris l^níobb szövetkéz"1 < t A kkor kezdődött az egészí amikor közgyűlés elé került a dolog. Addig nem volt semmi baj. Korom Kál­mán, az elnök megnézte, és utána tróasztalfiókba sül­lyesztette a belépési nyilat­kozatot, amely most már hi­telt érdemlően tanúsította Bádogos Bertalan belépési szándékát. — Majd meglátjuk — eny- nyi volt az elnök összes mon- dókája. A szűkszavúság Bá­dogost egy kicsit mellbe vág­ta. már a száján volt valami cifra, de még idejekorán té­nyétté az egészet. Eszébe ju­tott: ö egy megtévedt ember, s akármilyen .Szorgalmas tag i'olt valamikor, mégis hűtle­nül elhagyta a többieket, nem borulhatnak tehát anya- kába^ — Jól van elnök elvtárs, majd akkor a közgyűlésen ugye? — kérdezte szelíden( Az elnök bólintott, ő meg türelmesen várta a közgyűlés napját. Arra ugyan el volt készülve: egykori barátai jól megmossák majd a fejét. De hát — úgy gondolta — ezt vállalnia keU. A visszavéte­lét szentül hitte. Nem csinált semmit, nem bántott senkit, nem rombolt, nem lopott,, miért ne vennék vissza, #7 ff éle gondolatokkal ment a közgyűlésre, ahol Ko­rom Kálmán elnök éppen so­rolta, kik a jelentkezők. Ol­vasta a neveket: Bádogos Bertalan, Kábái Mihály, Soós István, Kiskutas Veddel, Or­mos Bálint, Csaba József, Kerek Vince. Bádogos volt az egyedüli visszalépő, á többiek most akarták a közöst'kezde­ni. Meghúzódtak ' a sarokban az ajtó mellett és várták a sorukat. Zabos János felszólalásával megkezdődött a vita, vagyis inkább a haddel-hadd. Zabos János amúgy alacsony ter­metű emberke volt, de ebben a kis emberben rengeteg mé­reg szorult. Felállt és nagy nekibuzdulással beférni kez­detti — Szóval, ez a személy Vissza akar jönni?! Nahát, ezt nem gondoltam volna. De mondja már meg ez a sze­ntély, miért ment el? — kér­dezte Bádogos felé fordulva. Választ azonban nem várt, hanem legyintett és folytatta tovább a mondókáját. — Ne is mondja, úgyis tud­juk. Megtévedt. Csakhogy ezt most könnyű ám mondani, — húzta a szót gúnyosan. — Szegény Bádogos, meg hall­gatott. Nem tudta elképzelni. mi ütött ebbe a Zabosba. Mindig jó komák voltak, most meg egyszerre kicserél­ték, —- Iliondja csak Bádogos kartárs, emlékszik-e arra, mit kérdeztem én ma­gától 1956 október 29-én este a lóistálló ajtajában? — sze­gezte feléje a kérdést egy- szuszra Zagos János. — Hallod, én már egész pontosan nem emlékszem — válaszolta Bádogos. — Neem, méghogy nem. Hát majd én megmondom —- emelte fel a hangját a be­szélő. — Azt kérdeztem, meg­marad-e a tsz Bádogos ko­mám? S erre, most jól figyel­jen ide a tisztelt közgyűlés, Bádogos kartárs azt mondta, azt csak az öreg isten tudja, így mondta szó szerint. Eb­ből már elgondolhatjuk, hogy romboló munkát végzett, és én éppen ezért a visszavéte­lét nem jatmsolom — fejezte be Zabos és megelégedve le­ült. BádrMins cyr.1 rt i nlcnri rt o IZZASZTÓ iiiiiiiiiitiiimiiiiiiiiimmiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiii nem volt ideje, mert nyom­ban felugrott egy másik tsz tag. — Én másképpen fogom fel a, dolgot. Nem egészen úgy, ahogy Zabos elvtárs. — Meg kell néznünk alaposan azt az embert, akit magunk közé veszünk. Itt van ez a Bádogos. Dolgos ember, ren­des ember, nem mondhatok ellene semmit. De ki volt az az ember 56 őszén, aki ne­kem nem azt mondta, hogy maradjunk, hanem azt mond­ta, jobb lesz innen elmenni. Es aki ilyet mondott, az, megkérdezem én Bádogos Bertalant, hogy nem lází- tott-e. De bizony, azt csinál­ta. Ennyi a mondókám. Nem, tudom, említsek-e neveket? Tf elállt egy másik öreg, x egy másik, tag és még mondta is. — Értünk mi mindnyájan abból, amit az előttem szóló mondott. Én csak annyit sze­retnék megkérdezni az itt lévő Bádogos Bertalan neve­zetű egyénileg dolgozó pa­raszttól, hogy 1957 augusztus 20-án déli 12 órakor kivel sö­rözött a földművesszövetke­zeti korcsmában? Máskor ugyan még nem láttam ezzel az illetővel, de akkor együtt Sokan csodálkoznak az el­leni orrad alom után, hogy miért oszlott fel a tiszader- zsi Uj Barázda Tsz, Hiszen eddig ez volt a tiszafüredi Kótyagos Készé Dániel ku- \ Iák volt. ; Erre már Bádogos közbe,) szólt: \ ;! — Ö hívott be egy pohár sörre, nem tudtam megmene- ; kedni tőle .. — Csönd, csönd — csak ; egy beszélhet egyszerre. Most ', Csontos bácsié a szó, te majd ' utoljára kerülsz sorra, — kia hálták Bádogos felé minden ; oldalról. :j A z öreg is leült. Felállt ** őszhajú ember. S már tizenöten mondták el a ma- '■ gukét. Szegény Bádogos Bér-| talant alaposan megizzasztot-,] ták. Mintegy két óra hosz- száig „nyúzták?*, s végül — ]; nem vették fel. Aznap este már nem ke-!; rülhetett sor a töbi hat em- ’, bér felvételének elbírálására,'', mert amíg Bádogos Bertalan ', vallatása tartott, addig ők | óvatosan és egyenként —; megléptek. Nem csoda, ■ * " 7 . A tsz-tagoknak sok okuk ) van alaposan megnézni, ' kit'.', vesznek maguk közé. Nézzék '.] is meg, de ne így, ahogy ez­zel az eltúlozva megírt, — de az életből merített kis törté­nettel bemutattuk. Szekulity Péter, < Egy népkönyvtáros levele „Csendes TtcfW’Jt atoms, ’A 68 éves Szekeres János bácsi több mint 4 km-ről gyalogol be a könyvtárba, hogy olvas­hasson. Az olvasók 30 száza­léka nő. A kölcsönzést most nyolcadikos fiának segítségé­vei látja el Ivanics elvtárs. Levelének nagyon kedves utolsó sorait szeretnénk szó- szerint idézni: „Kedves Eivtfrsakl Ezt meg kellett, hogy írjam, mert egy könyvtárosnak nagyobb öröme nem lehet annál, ha tudja, hogy megtett annak az érdekében mindent, hogy minél több embernek adjon könyvet a kezébe* Ma rnár az utcán is elmond­ják az olvasók a könyvekről a véleményüket, az idős Né­meth néni például, aki csak két osztályt végzett, azt mon­dotta: Kedves gyermekem, i megsirattam a könyvet, ame­lyet az unokámtól küldtél ne­kem. (Gorkij: Anya című művéről volt ázó.) Ezek után : boldog örömmel vállalom to- : vább a könyvtár vezetését, • igaz, hogy van szép helyünk, ■ sok szép könyvünk és van- í nak igen hálás olvasóink.’’ Eddig a levél. Mi csalc any- i nyit tehetünk hozzá, hogy s köszönjük Ivanics elvtársnak, i szép, áldozatos munkáját és 5 sok sikert kívánunk további : könyvtárosi működéséhez. » |—-i . — ht —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom