Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

Meglehetősen vegyes ér- Eelmekkel nyitottam be á karcagi földmű vessző vetkeze­ti áruház üzletvezetői irodá­jába. Az íróasztalnál közép­korú férfi ült, az üzletvezető Éppen szállító leveleket bé­lyegzett. Hogy mi okozta ezt a sokféle érzelmet, ami torla- kodott bennem? Válasz he­lyett úgy gondolom, elegen­dő annyit elárulni, hogy az áruház környéke. Helyeseb ben mondva az udvara. Sok karcagi lakosnak szúrt sze met, hogy csaknem három év óta félmillós értékek da­colnak a természet vasfogá-» val. * Jónéhány fűkaszáló, széna- rendkaparó ázik évek óta a szabad ég alatt. A gépek be vannak ugyan festve, de ha így halad to­vább, — az ilyenfajta telel- tetés — rövidesen leeszi a rozsda azt a mázolást, amit tudja isten, mikor ecseteltek rá még a gyárban. Hát ezért léptem be olyan idegenkedve Papp elvtárs üz­letvezetői irodájába. Mikor Papp elvtárs végzett a mun­kájával, sorra jártuk a rak­tárhelyiségeket. Először a fű­szer és élelmiszer raktárba néztünk be. Két jókedvű fia­tal eladólány éppen ,,prézlit” darált a majdnem menyeze- tig felrakott zsákok között. A másik sarokban zsíros-lá­dák voltak felhalmozva. •— Látja, így össze vagyunk zsúfolódva •—i magyarázta Papp elvtárs, miközben a ve­gyi és a műszaki raktárba vettük utunkat. Valamivel kisebb terembe léptünk. Erős, terpentin, hígító szag csapott meg bennünket. A fal mellett a polcokon mindenféle festék sorakozott kisebb-nagyobb edényekben. A másik oldalon 60 kilogrammos fahengerben porfesték, mellettük itt-ott dúsan kiszóródott porfestékek színárnyalatot alkottak a fe­kete padlón. Kis idő múlva áz udvaron lévő műszaki cik­kek raktára felé indultunk. !Az épület előtt felhalmozott göngyölegtömeg várta a sor­sát, hogy idejében elszállít­sák a telepről. Beléptünk. Papp elvtárs ismét magya­rázni kezdett: *— Néhány év alatt bővült az áruház, de ezzel szemben raktárhelyiségek bővítésére nem gondoltak. Áz árukat ilyen kis helyen nem meg­felelő viszonyok között tá­roljuk. Alig tudom kiharcolni, *- hogy valami építést eszközöl­jenek, hogy némiképp enyhít­sünk a raktárszükségleten. — Saját erőnkből barkácsoltunk egyet és mást, hogy az ekék ne legyenek a szabad ég alatt. Nem jut hely — mutatott ki az udvarra, —-• ahová elhe­lyezzük ezeket a hordókat.-— Mi van benne? >-• kér­deztem. Kocsikenőcs, petróleum, meg más ilyen vegyianyag. <— És ezátal nem volt na­gyobb hiányuk? — Eddig még nem, de i—• könnyen előfordulhat, hogy egy mezőgazdasági gépet, — vagy más árut. amit az udva­ron tárolunk, annak ellenére, hogy éjjeli őr van, ellopnak. Ha csak azt nézzük, hogy egy ekét elemeinek, már az is néhány ezer forintot tesz ki. Márpedig ilyen hiányt sem-i milyen számlára nem tudunk elkönyvelni. Lasan búcsúzásra kerül a sor, de Papp elvtárssal még mindig arról beszélgettünk, hogy problémájukon mi mó­don lehetne segíteni? Mert nem mindegy, — ami­kor a társadalmi tulajdon­védelméről beszélünk, — hogy ilyen könnyen vegyék azt Karcagon. A tanács tervezte is, hogy a piactéren lévő üres grundon egy emeletes áruházat építe­nek. Az alapot ki is ásták, Az építkezés folytatására mindeddig nem került sor. Pedig így lehetne megoldani problémánkat —- mondja Papp elvtárs. Ismerve nehéz helyzetét, a látottak alapján igazat ad: tam neki. Viszont nem értek egyet a földművesszövetke­zet vezetőségével, mert nem gondolnak arra, hogy fél­milliós érték megy tönkre a szabad ég alatt. Vagy úgy gondolják ebé ami a miénk. Furcsa dolog, de ezek után másra nem gondolhatok.... — Aj. — TTmfllfSlorintoffordTf az idén műemlékvé­delemre az Országos Műemléki Felü­gyelőség Sok, eddig elhanyagolt mű­emléket állítanak helyre eb­ből az összegből. A felügyelő­ség arra is gondol, hogy a helyreállítás ne csak „meny- nyiségi”, hanem „minőségi” is legyen, ezért megrendezte a vidéki művezetőségek tapasz­talatcseréjét A Visegrádon megtartott tapasztalatcserén megbeszélték a műemléki fel­tárás, megőrzés, helyreállítás és kiegészítés helyes munka- módszereit, s ismertették a műemlékkel kapcsolatos ré­gészeti feladatokat. (MTI) Levelezői értekezlet Kunhegyesen Szerkesztőségünk február 14-én, pénteken délelőtt 10 órakor Kunhegyesen, a köz­ségi tanács nagytermében já­rási levelező értekezletet tart, melyre ezúton is meghívjuk kedves levelezőinket. Kérjük, hogy megjelenésükkel és hoz­zászólásukkal segítsék az an­két sikerét. lljabb kedvezmények a termelőszövetkezetek építkezéséhez — tájértekezlet az fM-ban Á kormány a legutóbbi tei-melőszövetkezetekire vo­natkozó határozatában meg­változtatta a közös gazdasá­gok hitelrendszerét, s a múlttól eltérően, bizonyos feltételek mellett nagyobb hitel elengedések­re nyújt lehetőséget a tsz építkezéseknél. így többek között, ha egy termelőszö­vetkezet tehénistállót épít, azt jó termelőképességű állatokkal tölti meg, s a gazdaság az árutermelés fokozását és a korszerű gazdálkodást célzó feltéte­leknek is megfelel; az épí­tési költségekből 70 száza­lékos hitelengedményben is részesülhet. A rendelet végrehajtásá­nak megtárgyalására a Föld­művelésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank kö­zösen az elmúlt hetekben több úgynevezett tájértekez­letet tartott, ahová meghív­ták a hitelnyújtó baridkiren- deltsógek szakembereit, a já­rási és a megyei tanácsok­nak, a tsz-ek építési ügyei­vel foglalkozó mérnökeit, ■— technikusait és előadóit. A utolsó háromnapos táj- értekezlet kedden kezdődött Budapesten, a Földművelés- ügyi Minisztériumban, ahol a megjelent mintegy százöt­ven szakember előtt a Föld­művelésügy! Minisztérium építési és beruházása, vala­mint a Magyar Nemzeti Bank mezőgazdasági része­gének vezetői tartottak be­számolót. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a termelőszövetkezeti gaz­daságoknak minőségben sokkal jobb és a célnak is megfelelőbb épületeket építenek a jövőben. Az istállókat 50-70 éves idő­tartamra tervezik, s minden­kor figyelembe veszik a he­lyi adottságokat és a major­kialakítási terveket, A Földművelésügyi Mi­nisztérium építési, beruházá­si és ellátási igazgatósága S közeli napokban 40—50 féle kész tervet bocsát a szövet­kezetek rendelkezésére, ami­ből a közösségek vezetői sa­ját maguk választhatják ki ki a környezetüknek legjob­ban megfelelő épülettipuso- kat. A típustervek listáját tovább bővítik, s a nyár vé­gére már 80—10O épületterv között válogathatnak a ter­melőszövetkezetek. A kormányszervek gondos­kodnak arról, hogy a termelőszövetkezeti épít­kezésekhez — megfelelő mennyiségű tégla, cserép, cement, pala álljon ren­delkezésre. A Tüzép-telepeknek, s aföld- művesszövetkezeíi fatelepek­nek elsősorban a termelőszö­vetkezetek igényeit kell ki­elégíteni, a jászárokszállási népfőiskolán Egyetlen pillanatig sem le­het vitás, hogy a jászárok­szállási népjőiskőla hallgatói­nak magas művelődési igé­nyei vannak, különben nem is vállalkoztak volna arra, hogy három, hónap leforgása alatt 132 ismeretterjesztő órát végighallgassanak. S nem is tagadjuk, hogy a főiskola igazgató-tanácsának feje igen sokszor nagy gondban fő, hogy a napról-napra jelent­kező magas igényeket mikép­pen elégítse ki. Már a főiskola megnyitásá­nak napján szóbakerült, hogy a hallgatóság legnagyobb ré­sze szereti a szép verseket, kiváló versmondó-művészeink javarészét a rádióból ismeri, és régi vágya, hogy magas- szinvonalú versmondőkat köz­vetlenül, az előadói emel­vényről is megismerjen. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Művészbrigádja el­látogatott a jászárokszállási népfőiskolára, és ott — a hallgatóság kívánsága szerint — irodalmi estet rendezett ' magyar és szovjet költők verseiből. A jó kétórás műsor felejt­hetetlen élményt nyújtott a népfőiskola valamennyi hall­gatója számára. Cziráki Julia Puskin„Anye­gin"-jéből Tatjana levelét annyi finomsággal és benső átéléssel szavalta. — Győri Ilona Majakovszkij „Csuda­jó” c. költeményét lendületes megjelenítő erővel, valóban forradalmi' hévvel adta elő. — Iványi József Petőfi „A XIX. század költői’• c. versé­nek hű tolmácsolásával tűnt lei. — Csanád Vilmos tanár bevezetője és összekötő szö- vege helyesen szolgálta a költők, valamint az éppen el- szavalásra kerülő költemé- nyék részletes bemutatását. Ugyancsak Csanád Vilmos tartott jól felépített előadást megyénk nagy költőjéről: Verseghy Ferencről. A‘ jászárokszállási nfpfóis- leola hallgatói nagy örömmel fogadták az irodalmi est meg­rendezését. Az irodalmi órá­kon tanulnak Petőfiről, Pus­kinról, József Attiláról, Ma­jakovszkijról, az irodalmi est pedig közve tie n élményt nyúj­tott nekik e költők műveiről. Nagy érdeklődéssel várják a következő irodalmi estet. BOGNÁR GYULA. 9 3 i 1 9 | NAPOSCSIBE NEVELÉSE előnyös és gazdaságos. Megrendelhető cs vá­sárolható febr. 20-tól a helyi föl ti rm, ve.szövet­kezet barom fife! vásárlójá­éin. Előjegyzéseket már most elfogad a földmü- vesszövetkezet. A gyermekek léli betegségeiről LM Két nagy megbetegedési csoportot ismerünk, ami az évszakkal függ össze, nyáron a nagy meleg, pangás, tisz­tátalan gyümölcs és más — nyers táplálék, fertőzött ivó­víz és a légy terjesztésével a gyomor bélmegbetegedéseket, télen a túlzsúfolt, rosszul fű­tött, rosszul szellőztetett la­kások, munkahelyek, a sok vigyázatlan hurutos beteg közvetítésével' a légzőszervi megbetegedéseket. Ezt látjuk a felnőtteknél, de még foko­zottabban a kisebb gyerme­keknél. Vajon miért? A fel­nőtt élete folyamán már sok megbetegedésen, fertőzésen- esett át, ami több-kevesebb ímmi*iitást, védettséget, ellen­állást hagyott maga után, — ezért a megbegedések enyhéb­ben, sőt sok esetben betegsé­gi tünetek nélkül zajlanak le. Nem így a kisgyermekeknél, akiknek még semmi vagy csak nagyon kevés az ellen­állásuk a fertőzésekkel szem­ben, amiért a megbetegedése­ik sokkal súlyosabbak. Mi a hurutos légzőszervi megbetegedés? Az ember légzőrendszerének nyálkahár­tyáján a baktériumok legkü­lönbözőbb fajtáinak igen nagy tömege él anélkül, hogy be­tegséget váltana ki. Ha azon-i ban valami ok folytán ez aa egyensúly megbillen, a szer­vezet elveszti ellenállását. Miért veszti el a szervezet fellenállását? Mert gyenge, rosszul táp­lált, a táplálék mennyisé- sége vagy minősége nem megfelelő, mert lehűlt a test hőmérséklete a fűtetlen helyiségben, a hideg szeles időben való huzamos kinttartózkodás, a futás, rohanás, cipekedés, ki­melegedés, a hideg italoktól a nyitott szájon át való lég­zés miatt gyors lehűlés jön létre a nyálkahártya felüle­tén. A hosszú ideig tartó nap­fény-szegény időszak, a táp­lálkozás egyoldalú, vagy hiá- fcftiyos volta a különböző vita-* minők csökkenése vagy hiá­nya folytán általában csők-« kenti a szervezet ellenállását a megbetegedésekkel, de kü­lönösen a hurutos megbete­gedésekkel szemben, étvágy­talanságra. vérszegénységre általános leromlásra vezethet. A tüdőgümőkor és annak különösen súlyos alakjai, —■ szemcsés gümőkór, agyhár­tyagyulladás, különösen a tél végén jelentkeznek gyak­rabban. Az elmondottakat összegez-i ve tanulságképpen és védeke­zésképpen igyekezzünk min­den vonalon a baj megelőzé­sére, hogy ezzel gyermekeink edzettek legyenek és egész­ségüket is megóvhassuk. Fon­tos, hogy beteget soha ne lá­togassunk, mert ezzel csak a baj terjesztői lehetünk. Beteg, náthás, hurutos, kö­högés emberektől óvjuk gyermekeinket, lehetőleg ne is vigyük őket olyan hely­re, ahol egyszerre sokan tartózkodnak. Sokat legyenek a levegőn, a napon, gondoskodjunk ar­ról, hogy orrlégzésük állan­dóan szabad legyen. A nyi­tott szájjal való légzéstől kü­lönösen óvjuk őket. Hideg folyadékot, hő, jég szopoga- tását szigorúan tiltsuk el, a fagylalt fogyasztását ugyan­így mellőzzük a nyári idő­szakban. Gondoskodjunk a szükséges vitaminokról, amik a különböző táplálékokban vaj, tojás, zöldségfélék, gyü­mölcs, barna kenyérben csu­kamájolajban, vagy annak gyári készítményeiben van­nak. Gondoskodjunk egészséges lakásról, tisztaságról, — egyenletes melegről, ^meg- felelő ruházatról. Ha az óvintézkedések mel­lett is megbetegedne gyer­mekünk, ne várjuk hosszú ideig, vigyük azonnal orvos­hoz, hogy a baj elhatalmaso­dása előtt segíthessen és így megelőzzük a huzamos meg­betegedés kifejlődését. CSALÁDI KÖRBEN Több kötöttárut gyártanak — bővebb a választék A télen-nyáron egyaránt használatos ízléses köt öt t- holmik kereslete egyre növekszik. A kötszövöipar már 1957- ben 1100 tonnával többet termelt, mint az előző évben, az idén pedig 750—800 tonnával növeli eddigi termelését. A kötszövöipar szakembereinek véleménye szerint 1958- ban bőségesen és nagy választékban lesz mindenféle Zokni és harisnya: 33 millió 300 000 párat készítenek, s ez 5 400 000 párral több a tavalyinál. Tíz százaléka szintetikus harisnya, amely legalább még egyszer olyan erős, mint a műselyem. Ebben az évben ki tudják elégíteni azokat is, akik fehérne­műiét, tréningruhákat, vagy svájci sapkákat akarnak vá­sárolni. A szeplők keletkezése és kezelése A szobanövényekről Ma már talán kevésbé ad okot panaszra az élmúlt ko­rok oly gyakori szépséghibá­ja: a szeplő. — Eltüntetése azonban még mindig problé­lók gondja ez ma is. Tavasszal, az első napsu­gár hatására bújnak elő a szeplők, legfeltűnőbben az arcon, de gyakran a vállon, a karon és a háton is. Télen elhalványulnak s ilyenkor alig észrevehetők. A bőr e festékfoltjait az ibolyántúli sugarak idézik elő. A legtöbb szeplőt a nemi érés idején láthatjuk a fiatalokon. A tavaszi napsugár hatá Sára megjelenő szeplőket fényvédő kenőccsel tüntet Gyakran felvetődik az a kérdés, hogy a növények tar­tása a szobában nem káros-e az egészségre, mivel a növé­nyek csak nappal, világosság­ban lélegzenek, asszimilálnak, vagyis a levegőben lévő szén­dioxidot felveszik, a szenet visszatartják belőle és más vegyületekké alakítják át, miközben oxigén szabadul fel és távozik el. A sötétben, te­hát éjjel ellenben a növényei: éppúgy oxigént fogyasztanak és széndioxidot bocsátanak ki magukból, akárcsak az em­ber. Megnyugtató azonban, hogy olyan rendkívül csekély a növények oxigénfogyasztása, hogy komolyan nem is jöhet számításba. Három-négvezer, sőt még ennél is több csere­pes növényt kellene a szobá­ban tartant, hogy ezek annyi Mi okozza a fejbőr viszketését ? Mi a tulajdonképpeni oka a fejbőr viszketésének? Az apró leváló hámlemezkék a fejbőrön a fokozottan terme­lő faggyú révén helyenként vaskosabb tömegekben ta­padnak össze. Ezeket idejé­ben. el kell távolítanunk, mert különben izgatják az alattuk lévő fejbőrt és az ab­ban lévő idegvégződések e t. Innen van az, hogy a visz­kető helyekről mindig na­gyobb tömegű felrakodást si­kerül lekaparni. Azt is tud­juk, hogy a korpásodás nem­csak önmagában és a kelle­metlen. viszketés miatt rossz, hanem huzamosabb idő után. ha nem kezeljük idejében, a haj megritkulásához vezet. oxigént fogyasszanak mint amennyire egy embernek szüksége van, vagyis ennyi növény jelentene még egy hálótársat. Márpedig egy szobában száz növényt is ba­jos lenne elhelyezni. Cserép­ben tartott növényt tehát bát­ran helyezhetünk el a háló­szobában is, tizet, húszai, vagy ennél többet is. ü gy gondoskodjunk csinos sz p intaszi ruhákról hetjük el. Fényvédő kenőcsöt előállíthatunk magunk is, ha valamilyen jó kenőcsalap­anyagba kb. tíz százaléknyi ultraszeptilport keverünk. A fémyvédökenőcs készítéséhez bármilyen zsíros arckrém megfelel, amelyet gyógyszer- tárban, vagy illaiszertárban száraz bőrűek számára aján­lanak. A zsíros kenőcshöz ugyancsak gyógyszertárban kapható ultraszeptilport ke­verünk. —r A jól összekevert kenőcsöt úgy alkalmazzuk, hogy már a tavaszi napozás előtt gondosan befedjük vele a látható szeplőfoltolcat. E művelethez legcélszerűbb, ha vékony fapálcikákra sodort vattát használunk. Napozás után a fényvédőkenőcsöt el­távolítjuk a bőrről s utána arcunkat rendes nappali krémmel bekenjük, ■ ■ m ^» ....... Ho gyan tisztítható a perzsaszőiiyea; Mindenek előtt poroljuk ki alaposan a szőnyeget, de ne bottal, — mert a bolütesektol könnyen elszakadhatnak a szá­lak, és meglazulhat a csomózás. Ezután fektessük a padlóra, szí­nével lefelé, és a szálak fekvé­se Irányában langyos 6zappan- győkérfőzettel ('3 liter vízben főzzön 10—13 percig egy mai ék szappangyökeret) Itatott rongy- gyal, utána pedig tiszta hideg vízbe mártott ruhával dörzsöl­jük végig, majd a szőnyeget se­perjük le 2 százalékos, langyos ecetsavas vízzel. Ilyen kezelés esetén a Szőnyeg ha megszárad, élénk színű, puha fogású és ra­gyogó fényű lesz. Még egyszerűbb tisztítási mód, ha a kiporolt szőnyeget langyos szalmiákos vízbe (3 liter vízhez 4 evőkanál szalmiákszeszt ve­szünk) mártott és félig kifacsart ruhával csíkonként végigdör­zsölj üle és utána hideg tiszta vízbe mártott ruhával átdörzsrtl- júk. Természetesen a ruhát tisz­togatás során többször is a szal­miákos vizbe, illetve a tiszta vízbe kell mártani és félig ki­facsarni. Ezzel a kezeléssel is egészen szépen előtűnnek a ko­pott szőnyeg régi színei. 4 I Itt az ideie... ‘ i mihmh—mf man«—■ FÉLMILLIÓ tt szabad ég alatt.. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom