Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

Sarkadi Sándor bácsi választott Három-négy évvel ezelőtt új szomszédunk lett. Idősebb 50 év körüli csendes beszédű ember, akinek, a sok munka meghajlitotta, hátát és a gond fehér szálakkal szőtte tele valamikor fekete haját. Mint szomszédok, hamar megis­merkedtünk, megbarátkoz­tunk, Sarkadi Sándor bácsi­val. Elbeszélgettünk a világ folyásáról. Három hold föld­jén dolgozgatott fiával. Reg­gel három órákor kelt, el­végzett a jószág körül, s mire a map feljött, már öt a határ­ban találta. Késő este meg­vacsorázott, ellátta lovát, s aztán lepihent. Sokat dol­gozott, de soha nem panasz­kodott, pedig lábába sokszor belchásított, mintegy emlé­keztetőül, hogy valamikor so­kat taposta vele a téglagyár hideg sarát, amikor a téglát verte. Egyszer beszélgetés közben megkérdeztem tőle, miért nem lép be a termelőszövet­kezetbe, hiszen ott, ha eny- nyit dolgozik, mint itthon, jóval < több lesz a jövedelme. Gyorsan elvágta a vitát: „Wem szeretek közösködni. Közös lónak túrós a háta'1. Ekkor nem beszéltünk többet róla, de később újra szóba- Icerült a tsz. Ekkor már ő is beszélt, de csak a maga iga­zát bizonygatta. Javasoltam neki, beszélgessen tsz-iag is- vyeróseivel is. Mint később tapasztaltam, beszélgetett, de elhatározása nem változott, vagy' legalább is ezt mutatta. Ve nem hagyta nyugton a gondolat. Már az is előfor­dult, hogy maga kezdett el beszélgetni a termelőszövet­kezetről. Telt, múlt az idő, s mind több szó esett a közös gazda­ságról, leginkább Sarkadi bá­csi kezdeményezésére. Már a felesége is rajta volt, hogy belépjen, s egyszer (remélem, nem haragszik, hogy most elárulom), meg is súgta ne­kem: „Most beszéljen az urammal’. Hosszú viták, ér­vek, ellenérvek füzében szü­letett meg a döntő elhatáro­zása 1956 legelején. Belépett a Dózsa Termelőszövetkezet­be, ahová a tagok szívesen maguk közé fogadták. Az első összecsapása régi életével akkor kezdődött. Be­vitte a lovát — de mi taga­dás —■, megsiratta. — Azt mondta, csak azért sajnálja, mert ilyen jó lova még soha sem volt. A tsz-ben fogatos- nak akarták beosztani, de nem vállalta. Mint később el­mondta, azért, mert nem akarta minden nap látni a lovát. Inkább kaszált, kapált egész nap. Magával vitte fiát is és együtt járlak dolgozni. A növényápolási munkák ide­jén egyszer megkérdeztem, hogy érzi magát a csoport­ban? — Legyintett. Ha látná, hogy ott igen sokan hogy dolgoznak. Kapálásnál zöldre feketét húznak, csak a mun­kaegység szaporodjon. Nem érzik maglóiénak a csoportot. — Mindenki olyan olt? kérdeztem. Hevesen rázta a fejét: — Nem, de azért sokan. Szinte egész nyáron csak a panaszból állt. Az volt az ér­zésem: szándékosan beszél mindég a bajról, mert ősszel ki akar lépni, s azt készíti elő. Amikor megkavták a ga bonaelöleget, Icérdésemrc azt válaszolta: Meg vagyok elégedve, mert ennyi gabonám még nem volt együtt. De mennyi lehetett volna, ha mindenki rendesen dolgozik! Ilyen körülmények között érkezett el 1956 októbere, az ellenforradalmi időszak. Gel- lértfi, a „forradalmi tanács" elnöke kiment a Dózsa Tsz-be, s mindent megkísérelt, hogy feloszlassa. Szelíd érvektől a fenyegetésig mindent latba vetett. Sarkadi bácsi is ott ült a tagok között. Nem tudta még, milyen álláspontot fog­laljon el. Nézte a maga kö­rül zsibongó embereket, akik mindannyian beszéltek, kia­báltak. Volt, aki helyeselte, hogy oszoljon fel a termelő- szövekezet, volt, aki ellenez­te. Gellértfi pedig rikácsolt: — Oszoljanak feE ha most mindjárt újra alakulnak is. Sarkadi bácsi már a han­got sem szerette, ahogy ez az ember beszélt. A múltra em­lékeztette, akkor szóltak hoz­zá ilyen parancsoló hangon. Gondolkodott. Miért oszoljon fel a szövetkezet, ha mind­járt újra is alakulhat? — amint Gellértfi mondja. Váj­jon miért? De egyszer csak megdobbant a szíve. Azért, mert a Dózsa Tsz táblája olyan helyen fekszik, amely túlnyomó részt a kulákoké volt és azt szeretnék vissza. Hát azt nem! Szétnézett a forrongó, kavargó teremben. Látta a tsz elnök halálosan komoly arcát, amint érvelt, hogy együtt maradjanak. — Látta a becsületes tagokat, akiket szeretett, mert jól dol­goztak, s azok most is a kö­zösért hadakoznak. Kikből áll wi'mrnimwi'rjrrrrirvvrrrrrrrrv'vvn^Trrrrv’iyvrvTTvnTv MÉGEGY^ZbR: „flhagy lesz, úgy lesz“ az ellentábor? Túlnyomórészt azokból, akikre ő a nyáron mindig panaszkodott. Nagy­hangúnkból, akik nem sze­retnek dolgozni. Hogy ő ezek­kel tartson? Soha. Amikor szavazásra került a sor, határozottan tartotta magasra kezét. Majd léleg­zetvisszafojtva figyelte a sza­vazatok számát, s amikor az eredményt közölték, meg­örült. Ezen az éjszakán keveset aludt. Tudta, érezte, hogy amíg ilyen GeUértfi-félék akarják diktálni a tempót, nincs rendjén és meg kell velük küzdeni. Valami ki­mondhatatlan öröm és nyu­galom áradt szét benne, olyan, amit akkor érez az ember, ha valami nagyot tesz a közért. Továbbra is együtt jártak, tervezgettek az együtt maradó tagok. Sar­kadi bácsit igazgatósági íagnali választották. örült a megbízatásnak, büsz­ke is volt rá. Felesége pedig azt mondta, — ne legyél ve zető. — Sarkadi bácsi vála­sza erre a Icövetkező volt: — Nem vágyok vezető posztra, de inkább dolgozó ember legyen a vezető, mint a GeUértfi-félék. Jelentkezett a pártba is. Erezte, hogy ott a helye azok , között, akik megtanították őt harcolni a közös vagyonért. a jobb életért. A tsz-ben bri­gádvezetőnek választották. Azonban a múltban neki ce­ruza helyett a szerszámot kellett fognia. Szégyenlősen kérte, segítsek neki a számo­lásban. Ezentúl több este együtt hajoltunk a füzetlap fölé és számoltunk, a holdat négyszögölben és Jordítva. Tagja lett a munkásőrség­nek is. Az az ember, aki nem volt katona, a géppisztoly karabély alkatrészeivel is­merkedett. Később azonban beteg lett, s nem vehetett részt a munkásőrség dísz­szemléjén, amire olyan nagy lelkesedéssel készült. Amikor a kórházból hazakerült, dol­gozni még nem tudott, de a kiképzésre eljárt. Parancsno­kainak azonban feltűnt, hogy mennyire fáradt egy-egy gya­korlat után. Testét a beteg­ség legyengítette, de össze- szoríiott foggal csinálta to­vább. Beszéltek vele. S egész­ségi állapotára való ■ tekintet­tel felmentették a munkásőr­ség alól. Amikor felszerelését behoztau szépen, rendben ösz- szehajtva, kivasalva, ráhul­lott a könnye. A munkás­őrök továbbra is hű elvtárs­nak, fegyvertársnak tekintik őt. A tsz elnök jelenleg isko­lán van, s a tagság Sarkadi Sándor bácsit bízta meg, hogy helyettesítse az elpököt. S most, mint elnökhelyettes végzi munkáját. Rövid idő alatt ilyenné for­málta őt a közösség. SZABÓ IMRE T öröksze ntmiklós. Felhívás A megyei tanács végrehajt* bizottság pénzügyi osztálya fel­hívja a mezőgazdasági lakosság figyelmét, hogy az 1958, évi ál­talános jövedelemadó kivetésé­hez 1958. február bó 28-ig adó­bevallást kell adni. Adóbevallást köteles adni: 1. aki 1958. évi január hó 1-én az ország területén gazdasa- gilag művelhető, kataszteri tiszta jövedelemmel bíró 100 négyszögöl, vagy ennél na­gyobb területű mező- és er­dőgazdasági ingatlant (ideért­ve a kertet és szólót Is) bár­milyen címen: tulajdonjog, haszonélvezet, haszonbérlet, felesbérlet, Illetményként, — vagy egyéb más címen hasz­nál. 2. az, aki 1958. január 1. napján két évesnél idősebb ló, öszvér tulajdonosa, haszonélvezője. 3. az erdöbirtokossági társula­tok. Nem köteles bevallást adni az, aki kizárólag állami tartalék szőlőt vagy állami tartalék gyü­mölcsöst használ, ha két éves­nél idősebb lova, vagy öszvére nincsen, továbbá az eltartásban (járadékban) részesülő mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag a kapott háztályi terület után (1 kh). A bevalláshoz szükséges nyomtatványt a városi, községi tanács vb adóügyi csoportjánál lehet beszerezni. A bevallást a fenti határidőre mindenkinek a lakóhelye sze­rinti községi, városi tanács vb adóügyi csoportjánál kell bead­ni, ahol a szükséges felvilágosí­tást is megkapja. Mindazoknak az általános jö­vedelemadóját, akik a bevallást a fenti határidő után adják be, 5 százaléktól 50 százalékig ter­jedő felemelt adótétellel vetik ki adójukat a pénzügyi osztá­lyok. Szolnok, 1953. február hó. MEGYEI TANÁCS vebrehaito bizottság PÉNZÜGYI OSZTÁLYA Felhívás A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Pénzügyi Osztálya az alábbiakban hívja fel a jut­tatott mezőgazdasági ingatlan tulajdonosok figyelmét: 1. 11a ^a juttatott a juttatás idő­pontjában meaőgazdasági mun­kás, gazdasági cseléd volt, a végleges megváltási ár meg­állapításáról szóló határozatot csak 1957. évi november hó 30. napja után kapta kézhez, és a juttatott ingatlanának meg­váltási árát 1953. évi március hó 31. napjáig teljes egészé­ben kifizeti a megváltási ár­nak a még nem esedékes ré­széből 35 százalékos kedvez­ményt kap. 2. Egyéb juttatott esetében, a végleges megváltási ár meg­állapításáról szoló határozatot csak 1957. évi november hó 30. napja után kapta kézhez, és a jutatott ingatlanának meg­váltási arát 1953. évi március hó 31. napjáig teljes egészé­ben kifizeti, a megváltási ár­nak a még nem esedékes ré­széből 20 százalékos kedvez­ményt kap. 3. Ha a városi, községi tanács vb pénzügyi osztálya, csoport­ja a juttatott mezőgazdaásgi ingatlanok megváltási árát — adathiány, vagy egyéb oknál fogva — a juttatotton kívül álló okból — csak 1957 novem­ber hó 30. napja után tudja kiszámítani, megilleti a 35 — vagy 20 százalékos kedvez­mény mindazokat, akik a jut­tatott ingatlannak a teljes megváltási árát az erről szóló határozat kézbesítését követő 60 napon belül kifizetik. Szolnok, 1958. február hó. MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG I. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA “*AA^AAAA/^NAAAAAAAA*>AArtA*AAAAAA*A*<VwVVYVYS%%VVVVVYVVVVVW/v,>J^ A Nap kél: 6.57 h-kor, nyugszik! 17.02 h-kor. — A Hold kél: 2.04 li­kőr. nyugszikt 11.27 h-koft .. 7 anulsígos A tanulságot a szokások- tói eltérően most nem hagy­juk az írás végére, hanem el­mondjuk az elején. Vagy ta­lán el se kellene mondani, hiszen akiknek szól, azok úgyis megértik. Sokan azon­ban nem is gondolják, hffgy éppen nekik kellene mejjér- teniök és ezért azt is icféj'ir- juk, kiknek szól a mósirríár másodszor ismételt tanulság. Olyan tsz-tagoknak, vezetők­nek, akik semmi pénzért nein hdjlandók visszahívni az ellenforradalom alatt megté­vedt, de tsz tagságra való becsületes embereket. Ennyi az elmélkedésből un­tig elég. íródjék hát az a történet, aminek a tanulsá­gát a csattanó miatt előre el kellett mondani. Szóval az egyik szövetkezeti városunk országszerte ismert tsz elnöke csak úgy a kuriózum kedvé­ért megszólít az utcán vala­kit. Ez a valaki idősebb em­ber, most egyéni gazda, az ellenforradalomig tsz tag volt. Kérdezi az elnök: — Nem akar visszajönni a tsz-be ? — Nem — így a kurta vá­lasz. — Jobb egyéninek? Az öreg még mogorvább. — Az én dolgom, kinek mi köze hozzá. — Szóval nem akar vissza­jönni? jt, — Nem — vágja rá az öreg. — No és hg elmennénk magához, elbeszélgetnénk egy kicsit azokról a dolgokról, amik történtek, meg a mos­taniakról is, akkor... — Akkor az más lenne szólt megenyhülve a mi meg­tévedt emberünk. S mindebben az a vieCj hogy ezt a párbeszédet nem az új­ságíró találta ki, hanem tényleg megtörtént, méghozzá Türke vén. — szp — Időjárásjelentcs Várható időjárás: felhős, néhány helyen, főként észa­kon még párás, ködös idő. — Holnap a Dunántúlon néhány helyen eső, esetleg zivatar. Mérsékelt, a Dunántúlon élén- kebb déli, délnyugati szél, az enyhe idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: északon minusz 1 — plusz 2, máshol plusz 3 — plusz 6 fok között. Legmaga-' sabb nappali hőmérséklet: az északi megyékben 5—10. más­hol 10—15 fok között. (MTI). — MÁRCIUS ELEJÉN meg­kezdik a nyerstégla-gyártását a megyei téglagyárak. Jelen­leg a nagyjavítások folynak a gyárakban. — KÉTEZER FOLYÓMÉ­TER betonjárda építését kéz-» dik meg a tavasszal Jászalsó- szentgyörgyön. Ezzel az új út­szakasszal eléri a 9 kilomé­tert a községben az elfogad“ ható járdák hossza. — SZOMBATON, fél iára* kor TOTO-ankét lesz Szolno­kon, a közalkalmazottak kul- turotthonában. —- FEBRUÁR 13-án lesá Budapest felszabadulásának 13. évfordulója. Ezen a napon a Kossuth adón 18.45 órai kez­dettel emlékműsort sugároz a rádió. — AZ IDÉN ELÖRELÄT- HATÖAN 180 lakés épül me­gyénk területén. Ebből Jász­berényben 54, Szolnokon 136, — NÉGY ÉS félmillió forint költséggel a megyei Építőipari Vállalat 250 férő­helyes munkásszállót épít az építőiparban dolgozó munká­sok részére, a Vörös Csillag úton. A munkálatolcat a jó idő beálltával megkezdik és előreláthatólag 1959-ben fe­jezik be. — A MEGYEI MOZIÜZE­MI VÁLLALAT uj filmszín­ház építését tervezi 22.000 fo­rintos költséggel. A jászivá- nyi község lakói már régebb idő óta várnak erre. — A SZANDASZÜLLÖSI Önkéntes Tűzoltó Egyesület legutóbbi gyűlésén újra vá­lasztotta a vezetőségét. A gyű­lésen több fontos határozatot hoztak. A felszerelések fel­újítására 4.500 forintot irá­nyozlak elő. — CSÜTÖRTÖKÖN Ope­rett farsang címmel fővárosi művészek vendégszerepeinek Törökszentmiklóson a városi kwltúrházban. Az operett-es­tén fellépnek: Németh Ma­rika, Bordi Bella és Puskás Sándor operett-éneloesek. — AKIK AZ ELMÚLT ÉV­BEN sikeresen végezték el a mozigépész tanfolyamot, bi­zonyítványaikat átvehetik a Megyei Moziüzemi Vállalat személyzeti osztályán. Akik. nem tanúsítottak megfelelő felkészülést, nem jogosultak arra, hogy képesítést szerez­zenek a tanfolyamon, jelent­kezzenek a vállalat személy1- zeti osztályán. Szolnok. Mozi­üzemi Vállalat, Irodaház III. emelet. A pótvizsgák március 3I-én kezdődnek. — CSERKESZÖLLÖ köz­ségben borkiállítást rendez a Hazafias Népfront Bizottság. — FÜST MILÁN 70. szüle­tésnapját gyermekkorára em­lékeztető, az ifjúságnak szánt novelláskötcténck kibocsátó­val ünnepli Móra Ferenc ki­adó. A könyv címe: Konstan­tin úrfi ifjúsága. — KILENCVEN ÉVES a Budapesti Csokoládégyár. Az évforduló alkalmából megje­lenik majd az üzletekben a ju­bileumi szelet és a különleges desszertekkel töltött díszdo­boz. A tervek szerint a gyár még az első negyedévben for­galomba hozza a díszes mű­anyag dobozba csomagolt desszert-különlegességeit is. Megje'enl a JózseJ Atli a emlékkönyv ! J)íapi postánkból Könyvkiadásunk értékes hézagpótló életrajzi munká­val gazdagodott. A Szépiro­dalmi Könyvkiadó gondozá­sában emlékkönyv jelent meg a munkásosztály harcos- szavú dalnokáról. József Attila emlékkönyv jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál. Megszólalnak c kötetben azok, akik ismerték a nagy költőt: családtagjai, barátai, tanárai és mozgalmi társai — írók, nyomdászok, orvosok, munkások — vdndazok, aki­ket valami személyes emlék (űzött hozzá. A könyvön vé­gigkísérhetjük életét, ferenc­városi gyerekségétől tragikus haláláig. Ismeretlen adatok, érdekes találkozások, a költő arcképének egy-egy eddig homályba bújó s most élesen felvillanó vonása — monda­tok, képsk, hangok, tájak, amelyek új megvilágítást ad­nak egy-egy verssorának. — Vannak az emlékezések kö­zött klasszikus írások, mint Kosztolányi novellája, bará­tok régi lapokban megjeleni cikkei és nyomtatásban most először megjelenő írások. Resíaur üfík a Hunyadiak ősi várát — A Román Munkáspárt központi lapja keddi számában közli, hogy a Mű­emlékvédelmi Igazgatóság felügyelete alatt megkezdték a vajdahunyadi ősi vár resta­urálását. A kápolnát az úgy­nevezett aranyházat már tel­jesen helyreállították. Most az országgyűlési terem resta­urálását kezdik meg. (MTf) Február 11-én a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Tamási László Szolnok. Ké­résüket továbbítjuk a MÁy- hoz. Válaszukat levélben kö­zöljük. Dónkó József Fegyvernek. Levelét megkaptuk. Az emlí­tett ügyet megvizsgáljuk az iiletkékes szervnél. Nagy SáMdorné Cibakhá­za, Bóján Imre Kunmadaras. Ügyükben érdeklődni fór gunk. A választ levélben kö­zöljük. Ifj. Gál Zsigir.ond Tisz;t- bura. Panaszára választ kap­tunk. Levélben közöljük. Nánási Sándorné Kisúj­szállás. Előző írására levél­ben adunk választ. Újabban küldött tájíkoztdtósái köszö­nettel vettük. Hasznosítani fogjuk. Guláesi Menyhért Szajnol. Panaszát megvizsgáltuk. Az eredményről levélben tájé­koztatjuk. Addig is kérjük szives türelmét. Medve Pál Jászdózsa, Iva- nics József Rákóczi falva. Bog. nár Gyula, Császtvay István Jászberény, Tóvizi István Kengyel, Lakatos Jánosné Jászjákóhalrra. — Írásaikat megkaptuk. Hasznosítani fog­yjuk. K. Szabó Zsigmond Rákó­AiHfalva. Kérdésére levélben válaszolunk. Csirke András Jászberény. Telálóskérdc's’idtít köszönet­té] vettük. Néhányat felhasz­nálunk belőle. Soniodi Katalin Tis-aderzs, Légrádi Lász'ó, Murányi Zol­tán Öcsöd, Szilvási Bertalan Kuriíla Aszódi Ferenc Tisza- fö’dvár, Mlkus Mária Uj- szász. Orsi Hona, Lajtos Má­ria Karcag, Sebestyén Ju­lianna, Ilajdu Krisztina, S*. Kovács Ilona, Bíró Erzseb t Tűrkeve. Kedves kis Paj i- sok! Rejtvénymegfejtéseit*- ket megkaptuk. Továbbítjuk az „Úttörők Fónimá’-hoz. TŐrökszenl m i ki ós, Jó’án. A Néplap hasábjain már egy ízben foglalkoztunk ezzel a dallal. Akkor könnyed kis karcolatban, mert úgy érez­tük, agyúval lőnnénk veréb­re, ha többre méltatnánk az asz} alt-irodalom eme leg­újabb termékét. A hatása azonban arra int, hogy vál­toztassak meg ezt az állás­pontot. Ha egy gyárban se- lejtté lesz egy munkadarab és a t művezető felelősségre inti a fiatal szakmunkást, az válaszként azt a dalt dúdolja. A tanuló a rossz félévi bizo­nyítvány miatt ezzel ,,vigasz­talja’’ szüleit. Ami okot és alkalmat adott ennek a cikk­nek a megírására, az egy megjegyzés volt, amelyet a Nemzeti Étteremben a szom­széd asztalnál ülő bodroshajú fiatalembertől hallottam a fentemlített karcolatról. — Ü rt>3( duma az egész! Senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit énekelünk. Jól néz­nénk ki, ha már azt is meg­szabnák. Különben is, igaza van a számnak. Mert mindig úgy volt, meg úgy is lesz, ahogy esik, úgy puffan. A társaságban ülő két fia­talember, meg egy húszéves forma lány lelkesen bólogat­lak, látszott: egyetértenek a „szónokitól’. Ez a nézet nem éppen va­donatúj. Megtaláljuk az ide­alista filozófiában. Ott fata- bzmunak nevezik. Mindegy. oqy mit teszünk, a sorsun­at nálunk hatalmasabb erők döntik el, ebbe\ semmilyen befolyásunk sincs, r Nem akarom a filozófiai l nézet teljes ismertetését és s teljes cáfolatát adni. De eb­- bői világosan láthatja min­- denki, miről van szó. Mi épi- i tünk. Terveink vannak. Szo­- cialista hazánkat szebbé, job- i bá, gazdagabbá altarjuk tenni.- Persze, ezen belül a saját kis- életünkben is tervezünk, be- akarjuk rendezni otthonun- > kát, televíziós készüléket, } vagy kalapácsos darálót aka- z runk venni. Ezt a lázas pezs- . gést gúnyolja ki ez az os­- tóba dalszöveg. Ahogy lesz, úgy lesz, nem s kell dolgozni, az a miénk,- amit ellopunk, és az sem baj, ! ha faképnél hagyjuk azt, aki i szeret minket. Hogy kevés- lesz a fizetés, hogy a család- l nak szüksége lenne az cllvott i pénzre, hogy lebukhat az. aki a társadalmi vagyont lopkod- ! ja, hogy megszakad a szíve , utánunk valakinek, akit ott­- hagytunk a szégyenben? Se­- baj, hiszen ahogy lesz, úgy í lesz. Ha lehetett volna, eze- 7 két mondtam volna el a nem- , zetlbeli hangoskodó fiatalem­bernek. Meg egy tanácsot:- mellőzzük végre ezt a dalt. s A szövegírók pedig foglal­- kozzanak a tavasszal, a sze- i relémmel, vagy — merthiszen ez is van — a csalódással.- Írjanak az ifjúság szépségé­- röl, vidám kirándulásokról- de a filozófiának hagyjanak ’, békét. Legfőképpen a búr­- zsoá idealizmus filozófiája c nak, ami mélységesen idegen i pezsgő, vidám alkotó éle­tünktől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom