Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

VILÁG WniFTlRlA! EGYES"UHFKt SZOLJI OK MEGYE! ttlcu özáfnutotcbÁ*: M /f A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I T I OKOK FÓRUMA e „Abemberek választ vár...” IX. évfolyam, 32, szám. AH 4 50 FII I FR 1958. február 7. péntek. Sok „miért“ a kunmadarast uj 7}.rázda üsz-ben 2äf.ik a Tíssa y «*tt* y.yyryy»-»; .Ar,T-w«w.­A környező falvakban tom­bolt a percemberkék dáridó- jai szájtépők harsogtak: „nagystílű" bitangok és rum- szagú, foltosbecsületű kistol- vajok sütögették saját pecse­nyéjüket az országot tépő tűz lángjánál. Az ellenforradalom füstjétől, vérgőzétől elvakí­tottak segítettek az ellenség­nek széthordani évek munká­jának eredményét: az addig féltett .dédelgetett közös va­gyont Kunmadarason, az Uj Barázda Tsz-ben is akadt tán. ki fojtott hangon a szövet­kezet feloszlatásáért agitált. Eredménytelenül: Csörgő Imre, ki előző esz­tendő óta volt a tsz elnö­ke, komor tekintettel, ke­mény ököllel csapott az asztalra: Nem osztunk fel! Jó emlékezni erre is: nem volt veszélytelen az eféle magatartás akkoriban.,. Él, fejlődik azóta is az Uj Barázda. Tavaly zárszámadáskor 680 kh-n gazdálkodott; azóta 18 új belépővel gyarapodott a tagsag. Az újak között akadt agiarproietár is, — egyéni gazda is, kik 18 kh-t hoztak a közusoe. A terület toóói részét az ál­lamtól kapta a tsz. melynek irodájában most Gazdag Ferenc könyvelővel nézegetjük a tavalyi és az idei terveket. Szemem a cukorrépán akad meg: tavaly is. idén is csak húsz holddal szerepel... Ej! Ilyen fontos iparinö­vénynek. mint a cukoi répá­nak vetésterülete egy tenyér­nyit sem emelkedett volna-' Bizony, nem... Pedig a tag­ság -ennek- kétszeresét: negy­ven hoidnyit is meg tudna munkálni. S milyen jól fizet­ne az utána vetett árpa! A beszélgetés során kiderül, hogy idén 25 holddal na­gyobbodott a tsz öntözött te­rülete. Szép, szép növekedés, csak: kevés. Ha a tervezés előtt jobban szétnézték volna a tagon földjükön, láttak volna, hogy akar 100 noidat ts oe- kapcsoinatnak az öntözés­be. Félfüllel hallottam olyas­mit is. hogy a tsz-ben van is vetési sonena. meg nincs is Szóval: megtervezik, csak -ppen nem hajtják következe .esen végre. Vetésforgót meg ppen nem alkalmaznak. Porkoláb Dezsőt, a tsz ag- onomusát kérdezem a jo- zágállomány felöl. 1957 no- ember 1-én 64 szarvasmar- •íája volt összesen az Uj Ba- ázdának: esztendőre 82 lesz A több mint 30 százalékos növekedés csak látszólag szól jredmény: lehetne, sőt kelle­te 100, 110 állat ide. Igen im! — de hová állítsák be? . \'í istállók harmadrendüek lszórtan vannak a tsz terü- etén. — Építeni kell! — adok tangót télhalkan a kézenfek­vő igazságnak. Megtudom, hogy beruhá­zásra egy fillér nem sok. any- nyit sem irányzott elő az U 3 Barázda. Leszámítva azt az 55 ezer 100 forintot, melyet marhavásárlásra szántak. Fel­merül bennem a gondolat Vájjon eladosodott-e a tag ág, hogy nem akar az épít tezéshez állami segítsége -lénybe venni? Nem: jól áll a pénztár könyv. Egyedül 130 ezer fo int értékű. 20 éves lejáratú ölesön terheli a kontót. Év kamata: egy százalék Ezzé szemben a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értéke 600 ezer, a tartalékalap és eszközök értéke 660 ezer fo­rint. A szó legszorosabb értel­mében vett milliomos tehát az Uj Barázda; — miért nem szán hát néhány 100 ezer fo­rintot egy százférőhelyes is­tállóra? Az elmondottak ismerete­ben nem lep meg senkit — gondolom, hogy a tsz istálló­átlaga az elmúlt hónapban mindössze 5,8 liter tej volt Gyanakszom, hogy a jószág takarmányozása körül sem le­het minden rendben. Kíván­csian kérem a keretutalványt. A pénztáros átnyújtja az — üres tömböt. Először azt hi­szem, tévedett, vagy éppen tréfál. Oh, nem; az Uj Baráz­dában nem vezetnek keret­utalványt De ha nem, akkor, miként raktároznak? Miként ellenőrzik az ön­költséget? Miként ellenőrzik a raktá­rost? Miként állapítják meg a fejadagkénti szabványt az ál­latok részére? Kisül, hogy erre „egyszerű­sítve” történik mindez: mint­egy kéthetenként „globáli­san” kiadják a takarmányt.. és kész. Tovább nézegetem a papí­rokat. Siló nincs tervezve. Si­ló most nincs. Silógödör — sincs. Erre is sajnálják a be­ruházást? Hallottam — vala- honan — olyan magyaráza­tot, hogy a silócement meg volt. de kölcsönadták. Csak éppen nem kapták vissza Tavaly októberben volt né­hány libája a tsz-nek: szám- szerint 27 Ezeket eladták. — Decemberben a pulykaállo- mány egésze sem jutott lobb sorsra: az 54 darabból álló pulykanváiat szétosztották a .agok között. Ismét Porkoláb Dezső agro- nómust kérdem a szárnyasok ügyében. — Távlati tervünkben sze­repel a baromfitenyésztés kialakítása, majd fejlesztése. — mondja. — Idén saját erőnkből rendbehozzuk aa ólakat. Miért csak jövőre?... Az elnök eivtárs inkább tudná, nincs a tsz-irodán .. A tervezett terméseredmé­nyek, a tavajyj eredmények aránya bizony hagy kívánni­valót maga után. Annak elle­nére. hogy holdanként ere­detileg tervezett 28 kg he­lyett 102 kg műtrágyát hasz­nálnak fel: alacsonyak a tervek. Tavaly hét mázsára tervezték a búzát; XI termett; ennek ellenére az idén csak nyolc mázsára számítanak. A munkaegység értékét ta­valy is, idén is 42 forint­ra tervezték. 1957-ben 45.— forintot fizettek; jók vol­tak a termésátlagok Helye­sen járt el a tsz akkor, mi­dőn az 1957. évi fele-fele arányt megváltoztatva idén 14 rorint értéket fizetnek terményben, 38-at pedig készpénzben. A tsz területi adottságai kedvezők, földje termékeny, tagsága egybekovácsolt, szor­galmas. Éppen ezért alig ért­hető. miért nem mutat sokkal Kedvezőbb képet a tsz 1958 évi terve Tetszik nem tét szik kimondom: maradi a terv Hiányzik belőle az a ■.ezdeménvezés. az a lendu iet melyet joggal elvárnak a megye szocialista mezőgazda ság e ténvezőjétőL Többek között a baromfitenyésztés — helyesebben jnejs, tenyésztés" — körül mutatkozó bajokra gondolok itt Mint a község­ben becslik: a tsz-tagok háztáji gazda ságaikban évente kb ezer baromfit nevelnek fel. Ha a ház körül érdemes fog.aI- kozni a szárnyasokkal, mi­ért „nem érdemes” a közös gazdaságban? Miért „nem érdemes” ép­pen e napokban, midőn is­mét napvilágot látott egy rendelet mely a baromfite­nyésztésben segíti tsz-eket? E sok „miért?”-re a tag­ságnak kell megtalálnia a vá­laszt. A szövetkezeti demok­rácia eleve lehetővé teszi, hogy bárki előadja, megvé­delmezze ésszerű javaslatát, igazát az ellenvéleménnyel szemben. Éljen e lehetőség­gel a tagság egésze! Nem kell soká várnia: már az őszön, zárszámadás idején érezni fogja a hasznát — borváró ­Az ir.gJlani.ezelő VjJlalat tervei Mindem évben milliós ösz- szegeiiet költ az állam a tu­lajdonát képező házak kar­bantartására. Mégis • akadnak olyan lakók, akik ezt figyelembe sem véve, nem becsülik meg a bérelt épületeket. Nem egy példa bizonyítja ezt. Az elmúlt évben alig­hogy be.ejezték a Ságván út 9 szám aia.t a felújítást, a lakók hamarosan tő: kretet- ték az újonnan f stett 1 pcső- házat és a függő folyosó mel­letti falrészt. öss ecsiiiargatták a festett falasat, a vakolatot u rúgd al­ak, nem gondolva arra hogy az állam 80 ezer forintot köl­tött az épületre. Ez persze nem jelenti azt, hugj a b rlőK között min­denki egyformán csaki szal­májaként tekinti az a tala bérelt lakrészt. — A bérlők többsége megbecsüli es úgy tekinti, min.ha sajátja ie: ne. — S mit várhatnak ez év­ben az allami ház lakót? — Az Ingatlankezelő Vál­lalat az elmúlt évben egy mil­lió 525 ezer forintot fizetett ki idegen vállalatoknak az állami (u.ajdonban iévó la­kóépületek felújításáért — válaszol Varga Béla, az In- gatiankeieio Vailaiat osztály­vezetője. — Most sem le­szünk fukarabbak. A bérlők altai bejelentett hibák kijavítására az elmúlt övben egy millió 215 ezer fo­nt tot költöttünk.. A karban­tartó brigád — ami közvet­lenül az Ingatlankezelőhöz tartozik — harminchét főbői áll. s ók a kisebb munká­kat; csorepedés. tető-, ké­mény javítás és egy vb szere- iesi munkát végeznek. — Milyen aranyú felújító sí munkát hajtanak végre 1958-ban? — Nem tudjuk még ponto­san, milyen összeget folyósí­tanak az idei karbantartási munkákra. Előreláthatólag e hó végén tudjuk meg. Elkészült nálunk a mű­szaki csoport a tai kidolgo­zott tervezet es jóvá is hagyta a városi tanáé: végrehajtó bizottsága. Nemrég elküldtük a Szolnok \iegyei Ta ar.zó Vállalathoz kivitelezés végett. A terve­zetben 80 épülaí felújítása Szesejjelj , — Hol végeznek karban­tartási munkákat az idén? — Elsősorban a város bel­területén? A jó idő beálltával meg­kezdi a Ta arozó Válla'at a Beloiannisz, a Kossuth, a Tisza Antal és a Táncsics Mihály úton lévő házak felújítását. Persze, ez nem j'elenti azt, hogy nem gondolunk a város más részeire. A felsoroltak után későbbi időpontban kar­bantartási munkát végzünk a Keskeny János, a Kolozsvári, a Madách, a Hu yadi és az Adv Érdre utcarészeken is. Ha végrehajtjuk az 1958-as e vezetet, lényegesen meg­vétózik a varos képe Per­sze. ehhez a lakók ts nasv- ban hozz-’'árulhatnak, ha megfelelő gondossásgal óv­ják a rendbehozott házak tisztaságát. — Mind a kettőre régó a várunk.- Aj ­Amikor adni Mit mondják a tiszapüspö- ki magtárépületről... nem egy olyan hajde-, kissé elha­nyagolt, kopottas épület, amin már senkinek sem akad meg a szeme a község lakóig kö­zül. Azaz az utóbbi időben mégis megakadt. A tanácselnök, titkár, meg tanácstagság — alaposan szemreveszi alkalomadtán, mer.hogy kultúrház cc jai- ra alkalmasnak találták s a vb határozta szerint an­nak is kell lenni belőle. Ilyen létesítmény ugyanis — szégyenszemre nincs még a községben. De nem sokáig ... vagy ki tudja meddig? A do.og ugyanis nem olyan egyszerű mint ahogy elkép­zel éit. Nem elég csak a vé­nek határozatot hozni, — a kól ség két előteremteni, a munkát megszervezni stb — Hol van egy községi tanács­áppá átus ahhoz, hogy dönt­hessen manapság az üres )CX3OOO<2XpGOOOOOGOO©0©OOOOOOOOOGGt<tyti)(JGQtA, €zért büntetés jár... A büntetést senki ve szi jószívvel s gondoljuk Soltész Is ván elvtárs, az A1 csdszigeti Állami Gaz'asá gazga ója, meg Herczegh já nos villanyszerelő is go dől • magában valamit, mikor ki ment a felszólítás 200, iLejvc 100 forint befizetésére... Méghozzá nem is va'ame lyik felsőbb szerv, hanem a szakszervezet munkavédelm felügyelője konstatálta elkö eteti hibájukat ennyire. És mi volt a hiba? Látszó ag nem nagy dolog, merthi szén máshol is előfordul az tőgy az olvasólámpa vagy, a rádió villa yzsinórja a mun ásszállás szalmazsákjai ajst van átvezetve, a mosógép tartálya lyukas és ráfolytk a víz a villanymotorra, a kon­nektorok szikráznak, nem jó az érintésvédelem, stb. Eze­ket mind ki lehet javítani és a legtöbb helyen ki is szók ák egy kis jóakarattal. Ám nem így az A'csisziget Járni Gazdaságban. Tavaly júniusban — egy biziouo-gi eltenőn- kor á? olyan hiányosságot fedez fék fel a munkásvédelenj- ben, ami a dolgozók egész­ségéi., életét ®ss«élyezteíL PL a szalmazsákok között kí­gyózó villanyz&mórok zárlat esetén felgy új that j ák az egész munkásszállást, a biztosítat­lan és csurgóé mosógép ha­lálos áramütést adhat a vi­gyázatlannak, stb. Az akkori gondnok tudta, hogy számontartják ezeket — s hogy a hibapontok eltűnje­nek a nyilvántartásból — szép jelentést készített egy nap, közölte, hogy müven balesetveszélyes heJyet meg szüntettek. A dolog mégis úgy adódott hogy a napokban újból el­vetődött a szakszervezeti biz tonsági megbízott. Nem sok vizsgálódás kellett. Kiderült, hogy egyetlen hibát sem ja­vítottak ki, csak ott tűnt el a balesetveszély, ahonnan pL a gépet is elvitték. A jelentés tehát hazudott, arra volt jó, hogy megnyugtassák a „sző- öző ellenőröket”. Úgy gondoljuk, a bünteté z esetben megérdemelt é - •on is hum-nus. S azt is előbb utóbb meg kell szokni gazdaság veze­tőinknek. hogy munkásaink munkáké rülméiiyeiért nem csak saját lelkiismeretük előtt, haneuj a szakszerve­zet ejőtt is fejősek. magtár sotsa telett — külö­nöseit. ha o.yan „nagy név van bejegyezve tulajdono­sául a telekkönyvbe, mint » földművesszövetkezet Bizony ez nem megykömy- nyen. A helyi földtnűvesszö- vetkezet először — valószínű pillanatnyi meggondolatlan­ságból — ráállt arra, hogy a vb határozata szerint le­mondjon az épületről, ezt írásba is adta. Azonban, mi­előtt m g a telekkönyvi vál­tozást eszközölhették volna — rájött arra, milyen köny- nyelmű is volt, mikor ilyen simává akarta tenni az átírás útját. Nosza semmisnek nyilvá­nítottá a kiadott papírt és bej -len'ette hogy ilyen nyi­latkozat kiadására egyedül a felsőbb szerv, a MÉSZÖV il­letékes. ,A tanács mit tehetett — fordult a MESZÖV-höz. — Am a MÉSZÖV »kérelmet viszautasitotta azzal, hogy erre nem ő, hanem a helyi fö'dművesszövetkezet 32 illetékes. Jelenleg itt , tart »z ügy Reméljük, mire a vjta eldő — és 6ikerul kinyomozni hogy ki az, aki egy általár átadhatja az épületet —near telik még el ez az esztendő is Hatbe'étes tömi ne.­Kuli gumid-roncs megoldásán ao goz­na a magyar mérnököd Az autóbalesetek gyakori oka az úgynevezett „durrde­fekt” Ezért a kutatók olyan gumiabroncsokkal kísérletez­tek, amelyekben nincs belső gumi, illetve tömlő. Sérülés esetén ugyanis a tömlőnél­küli gumiabroncsból igen lassan szivárog el a levegő, s így a defektes kocsival még kilómétereket lehet megten­ni, s a javítást nem kell az országúton elvégezni. A gumiipar központi kuta­tólaboratórium munkatársai már sikeresen megoldották a négybetétes tömlőnélküli gu­miabroncs konstrukcióját. — Most uj hatbetétes tömlő- nélküli gumiabronccsal k: sérleteznek, amely még a eddiginél is biztonságosabb defektmentesebb les? A tech­nológiai eljáréi ^dolgozása után megkezdik I 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom