Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-22 / 45. szám
Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának híradója — A SZOT XIX. Kongresszusára készülnek a megye szervezett munkásai Megyénkben a területi és üzemi szakszervezeti bizottságok aktívaüléseket tartanak, hogy megtárgyalják a XIX. Kongresszus előkészítő határozatát és alapszabálytervezetét. A kongresszus február 28-tól március 2-áig fog ülésezni, azonban minden szervezett munkás nem vehet reszt rajta. Éppen ezért az aktívaüléseknek, és taggyűléseknek kell felszínre hozni a dolgozók véleményeit és javaslatait. Szükséges ez azért, hogy a kongresszus eredményesen dolgozhasson és érdemben foglalkozhasson a szervezett munkásság lényegesebb problémáival. A közel egy hónapja tartó viták azt mutatják, hogy a dolgozók törődnek a szakszervezet legfelsőbb fórumának munkájával. Azt várják ettől a tanácskozástól, hogy segítséget adjon a szocializmus építésében előttünk álló feladatok eredményesebb megoldásához. A szervezett munkások bíznak abban, hogy a kongresszus elősegíti az eddig még vitatott kérdések megoldását. Az aktívaüléseken szóbakeriilt a szervezeti élet jó oldala, eredménye, de ugyanakkor figyelmeztettek a meglévő hiányosságokra. Most már a kongresszusnak a feladata, hogy továbbfejlessze az eddigi sikereket és megszüntessék a hibálcat. A városi tanácsnál A megtartott taggyűlésen az alapszabály tervezetet és a határozatot megelég .déssel fogadták a szervezett munkások. Hozzászólásaikban különösen kiemelték a munka törvénykönyve, valamint a többi törvények és rendeletek maradéktalan betartására vona kozó intézkedéseket. Hiányolták, hogy a területi bizottság a szakszervezeti aktívák mellett néni áll ki eléggé. Vitás kérdésekben inkább a hivatalvezető mellett dönt. Kifogásolták, hogy a területi bizottság üléséről a taggyűlésen nem számolnak be. pedig az alapszerv képviselője jelen van. Úgy vélik, .ogy ez minden választott szerv részére elő van írva. Határozatot hozott a taggyűlés arról, hogy a XIX. kongresszus anyagát • még március hónapban megtárgyalják. Az SZTK rendelőintézetnél részle tvásárláaz érdekvédelem kérdéseivel foglalkoztak legtöbbet. Kérték, tegyék lehetővé a lakásépítési kölcsön könnyebb hozzáférhetőségét. Javasolták, hogy a dolgozó nők háztartási munkájának megkönnyítésére tegyék lehetővé a háztartási gépek sát. A hozzászólók helyeselték, hogy a határozat érdemben foglalkozott a kulturális élet fejlesztésével. Követelték, hogy alap szer vertükön belül is szélesítsék ki ezt a munkát. A TöröKszenimikiősi Mezőgazdaság! Gépgyárban A Szakszervezetek XIX. Kongresszusának vitára bocsátott határozata és alapszabálytervezete fontos beszédtémára adott alkalmat üzemünkben. A legtöbb helyen az a vélemény alakult ki, hogy a két előterjesztés megfontoltan gondos munkát követelt. Mégis egyes tagoknak az a véleménye, hogy egyilc-másik fejezetnek csiszolása szükséges már azért is, mert nem egészen érthető. Különösen a nyugdíjasokkal kapcsolatban, akik továbbra is fizetik d jogfenntartásos bélyeget, de nem részesülhetnek kedvezményes utazásban, valamint üdültetésben és mindabban. amiben a teljes tagdíjat fizető tag részesük Továbbá helyes volna, ha a XIX. Kongresszus foglalkozna a szakmaközi bizottságok létrehozásával, mivel vannak — és nem is kis számban — olyan dolgozók, mint az építőipari nyugdíjasok, vagy Ktsz-ben dolgozók, valamint tsz-ben dolgozók is, akik már voltak valamely vállalatnál szakszervezeti tagok és továbbra is rendszeresen fizetnék a tagdíjat. De mivel nincs helyi csoport. így kénytelen járkálni egyik, vagy másik vállalatnál, hogy vegyék be csoportjukba. A régi alapszabály szerint ugyanis ez nem lehetséges. Mező Imre ÜB. elnök. ^VWVVWVVWW^ VVWWVVVVVVVV» A Tisza Cipőgyárban A hozzászólásokban Vincze Jusztina elmondta: — helyes volna, ha a nődolgozókat nem osztanák be harmadik mű szakba, mert ez az egészségre ártalmas. — Jó lenne, ha több gyógybeutalót kapnánk a szakszervezettől. Kondor Ferenc azt hiányolja, hogy a tervezetben nem szerepel az ifjúsággal való foglalko zás. Almási Imre az elmúlt 12 év eredményeiről beszél és arról, hogy a szakszervezeti aktívák és műszaki vezetek között a kapcsolatot javítani kell. Hiányosság, hogy a segélyezési bizottság a dolgozók kérelmét még mindég ügy fogadja el, hogy a bizalmi és műhelybizoltság javaslatát nem kéri, A nyugdíjazás kérdésénél nem ért egyet a 10 éves várományi idő eltöltésével, kéri, ‘hogy ez ne legyen így. A fegyelmi határozatok meghozatalánál helyes volna. ha a bizalmi, vagy valamelyik műhelybizottsági tag ott lenne a dolgozó mellett, — mondja Palatínus József. A nyugdíjazással kapcsolatban ü azzal nem ért egyet, hogy egyforma elbírálás van a nehéz testi munkát és a könnyebb munkát végzők között. Korhatár leszállítást javasol a neliéz testi munkásoknál. Yass Sándor a megbetegedett dolgozók táppénzszázalékával foglalkozik. — Kérte: a szakszervezet ne engedje, hogy a fiatalokat három műszakban dolgoztassák. Felvetették a hozzászólások a bürokratikus ügyintézést, majd foglalkoztak a munkaruha kérdésével, az üdülőjegyek elosztásával és egyéb szociális érdekvédelmi kérdésekkel. A Mezőtúri Téglagyárban a munkások sokat várnak a Szakszervezetek XIX. kongresszusától. Mint hangsúlyozták hozzászólásaikban, a szakszervezeteknek nagy felelősséget kell érezniük a munkáshatalomért, de felelősséggel jár az a munka is, amellyel a dolgozók élet- és munkakörülményeit szabályozó helyes rendeleteket meghozzák. Ellenőrizni kell azok betartását is, segíteni a fejlődő termelés alapjainak biztosítását és kíméletlen harcot folytatni a társadalmi tulajdon herdálói ellen. Az eddiginél jobban kell törődni a beteg munkásokkal. Intézkedni kell a táppénznek, időbeni kifizetéséről. VA^VvAVyWVV'AA/'AWVVyVVV'AVWy' Miinkaversennye! Készülnek a Szolnoki Fücőház dolgoséi A Szolnoki Fűtőház dolgozóiról az a jó hfc van elterjedőben, hogy munkájukra nem igen lehet panaszt hallani. Ehhez hozzájárul az is, hogy a szakszervezeti bizalmi hálózat jó munkát végez. A régi hagyományokhoz híven — a rendszeresen folyó munkaverseny mellett — a kongresszus tiszteletére a mozdonyjavító műhely dolgozói vállalták, hogy i a 341004-es számú mozdony időszakos nagyjavítását kiszabáson felül elvégzik. Ezt úgy oldják meg, hogy minden mozdonybrigád cgy-két embert a vállalt gépre küld dolgozni. így a tervmunkán felül a vállalt mozdony Is kész lese. Az üzemlakatosok a beütemezett munkán felül megjavítják a mozdonyvizsgáló kanálisok vízfogó rácsait; Kovács Antal bádogos vállalta, hogy a napi tervrmm- kája mellett a kongresszus tiszteletére az üzemi konyha jégszekrényét javítja meg. Barta József kocsijavító lakatos brigádja 5 százalékkal több középjavításos kocsi munkáját végzi eb öt személykocsi teljes nagytisztltását vállalták a hón- futások megelőzése mellett a kocsiszolgálat dolgozói. A Fűtőház mozdonyvezetői közül már eddig hét brigád vállalta túlsúlyos vonatok menetidővel való továbbítását, A Szolnoki Fűtőháznak múltja van a munkaverpeny- ben. Igaz, korábban i . több esetben előfordult a százalékhajszolás, kingratás, aminek háta mögött nem volt meg a reális alap. Ma másképp gondolkodnak erről. Látjuk azt, hogy nem sztárok kellenek, hanem tényleges teljesítmény. Vannak még hibáink, de le tudjuk győzni, mert Fűtőházunkban soha eddig nem látott önkéntes összefogás mutatkozik a dolgozók között, s reméljük: ez az összefogás eredményezni fogja, hogy Fűtőházunk homlokzatán hatodszor lg ott ragyog az ötágú büszke élüzem-csillag. Szombati József üzemi tudósító * clena hevesen kifakadt: — Tehát azt állítod, hogy munka után az irodában maradtál, ahol termelési értekezlet volt? — így volt! Ha nem hiszed, kérdezd meg... — válaszolta ingerülten a férj. Az asszony erre előhúzta a hivatalos bélyegzővel ellátott papírt és diadalmasan felolvasta. Férje nem akart hinni a fülének, széttárta karját, mint aki nem tudja, mitévő legyem Valóban furcsa volt a dolog. A hivatalos papimn az állt, hogy az elővárosi inasát ellenőrzési osztálya 30 rubel büntetést ró ki Igor Nyikola- jevics Sagalov mérnökre, aki a szóbanforgó napon jegy nélkül utazott. — Ez félreértés, vágy aljasság! Én nem utaztam az elővárosi i'asúton. Különben is, minek utaznék, kihez?! Az asszony szeme gúnyosan csillant: — Kihez? Majd én megmondom, Igor! Nagyelflajába utaztál, a te... röplabdás tündérkédhez!... Azt hiszed, nem vettem észre, hogy a nyáron g'/akran rajta felejtetted a szemed? — Nem igaz! Szavamra mondom, drágám, nem igaz! Veled nem lehet beszélni... Igor felugrott és idegesen * járkálni kezdett a szobában, Jelena pedig csipkelődve folytatta: — Égy hétel ezelőtt ugyanilyen büntetést hozott a pos- • is. Bizonyára akkor is a indérkédnél jártál! És akkor is potyán ■akartál utazni. Legalább az államot ne akard rászedni, ha már van képed a feleségedet megcsalni! Igor elhatározta, hogy gondolatban húszig számlál, nehogy valami megbocsáthatat- lant mondjon. El is kezdte magában, közben azonban feleségétől olyan sértő és igazságtalan szavakat hallott, hogy képtelen volt. türtőztetni magú*, s torkaszakadtából elkiáltotta: „tizenkettő!” — ezzel elrohant, s csak az utcán ocsúdott fel. Amiko: kissé lecsillapodva hazament és benyitott az ajtón, feleségét rtiár nem találta. Az asztalon egy cédula feküdt: Elmentem a mamához. Telefonálni, magyarázkodni meg sem próbálj. Elhatározásomat ké ölni fogom. Jelena’. Másnap reggel Igor betelefonált a tervezőirodába, hogy rosszul érzi magát és ezért kissé később megy be, taxiba vágta magát é$ gz elővárosi vasútigazgatóságra hajtatott. Az ellenőrzési osztályon egy idősebb munkatárs fogadta. Figyelmesen hallgatta Igort, ilyesmi nem ritkaság. Úgy látszik, valaki a tiszteletreméltó Sagalov elvtársnak adta ki magát, amikor rajtacsípték, hogy potyán utazik. Hiszen a ielenlegi utasításoknak megfelelően a vasúti ellenőrök nem kötelesek ellenőrizni azon utasok okmányait, akiknél a jeggyel valami nincs rendben. A potyautas nem köteles helyszínen kifizetni a büntetést, csupán bemondja teljes nevét és cí,vy\‘XVXVX>aVXX>ööOOOOOC<X'XyVX>OOOOOOOOOOOOOOOOÖÖöOÖÍ Leonid Lenes: BüNtetes .^coooococioc-cccaxooccGcocceoaoooűüOCoce mit. Az ellenőr a legközelebbi megállónál felhívja a nyilvánít) rtóhivatalt és megkérdezi. hogy az illető személy valóban a bemondott címen lakik-e. Ezután kiküldik neki az értesítést. — Legjobb lesz. ha a 30 rubelt kifizeti, ez elöl úgysem térhet ki — fejezte be fejtegetését az ellenőrzési osztály- dolgozója. — Bocsánat! — mondta felháborodva a mérnök — itt nem a pénzről van szó! A maguk helytelen eljárása miatt ott hagyott a feleségem! — Sajnálom, de a vasút érdekei ettől nem szenvedhetnek! — Maga nem szovjet módon gondolkodik! Nem az ember van a vasútért, hanem a vasút az emberért! — Ne haragudjék, ez már irodalom, filozófia. Van egy ,,A filozófia kérdései” című folyóirat, oda forduljon ezzel a kérdéssel, ne pedig hozzánk! Igornak rosszul ment ezen a napon a munka. Többször is felhívta az anyósát, s az öregasszony mindannyiszor halkan megkérdezte a lányától: „Mit mondjak? „ö” telefonál!” S rövid szünet után mindannyiszor bejelentette, hogy Jelena éppen az imént ment el hazulról. \ A unkája végeztével a LfJ mérnökben felvillant egy ötlet: „Kiutazom Nagyel- nfljára, Valecskához, a rokonszenves röplabdázónöhöz, karon fogom. beállítok vele az anyósomhoz és bebizonyítom jelenának, liogy gyanúsítása alaptalan.” Az elővárosi vasúton kevesen utaztak, Igor az ablaknál foglalt helyet, nézte a tájat, s elégedetten gondolt a feleségével való közeli kibékülésre. A kocsiban megjelent az ellenőr — egy morcai, bajuszos vasutas. Ellenőrizni kezdte a jegyeket. Igor ekkor két páddal előbb megpillantotta Pavel Arhipovics Linyajevet, akitől a nyáron a nagyelnajai kis vikendházat bérelte. — Szabad a jegyet! — szólt áz ellenőr Linyajevnek, aki egy újsápba mélyedt. Linyajev nyugodtan végig- kutatta zsebeit, aztán komoly hangon megszólalt: — Nincs meg a jegyem, valahová elkallódott! — Ej, Sagalov polgártárs, Sagalov polgártárs — mondta az ellenőr korholva, hogy az egész ko-si hallotta. — Hát megint rajtavesztett!.-.. Most óhajtja a büntetést kifizetni, vagy értesítést küldjünk? Küldjenek értesítést! •— A. cím ugyanaz? — Ugyanaz! Igor nem hitt a fülének. Amikor <jz ellenőr eltávozott, felkelt, odament Linya- j övhez, s vallóra tette a kezét: — Üdvözlöm, Sagalov elvtárs! t inyajev lesütötte a sze- mét, zavarba jött. De azért mégsem vesztette el a lélekjelenlétét. — Mindig tréfál, Igor Nyi- kolajevics! Nem hozzám jön véletlenül? Kiadhatom nyárra a vikendházat, ha megállapodunk. — Jöjjön! Linyajev engedelmesen felállt. a vonat fékezett, közeledett az állomás. Kimentek az üres perronra és régi barátokként helyet- foglaltck a pádon. — Nos?! Magyarázza meg, miért az én nevemet mondja be, amikor megbüntetik? — Hát tudja ... Maga régi jó ismerősöm... S jól keres. Hiszen úgyis egyre megy, a kincstár kapja. *— Jegyet kell váltani! Nem Szégyell ősz fejjel „potyán” utazni? — Takarékoskodni kell az embernek! — Ugyan, hiszen maga tehetős ember! Nyaralója is van! — Jó magának, Igor Nyiko. tője vies. Havi fizetése van, egész éven át jár, mint az óra, az én jövedelmem meg télen befagy. Igor majdnem magánkívül volt a dühtől, de aztán gondolt egyet: — Tudja mit, most azonnal velem jön Moszkvába és megmondja a feleségemnek, hogy maga volt az, aki Sagalov mérnöknek adta ki magát. Linyajev felkelt & megindult a pénztár felé. Húsz perc múlva megérke. zetl a villanyvonat, beszálltak egy kocsiba, s ismét, mint régi jó barátok, egymás mellé ültek a padra. A kocsiban így szer csak ismét megjelent a morcos, bajuszos ellenőr. Úgy látszik az ellenvonattal indult i'iss* Moszkvába. — Kérem a jegyeket ellenőrzésre! Linyajev szótlanul átnyúlj ■ tóttá a jegyét. Kövérkis arcán a diadalmas bosszú kifejezése látszott. Igor Nyikolajevics így szól: az ellenőrhöz: — Én jegy nélkül utazom. Pénz sincs nálam. Büntesse i meg!... Nevem: Pavel Arhipovics Linyajev, Nagyclnaja. Lugovaja utca 25. Saga.1 v elvtárs, az ön állandó kliense, igazolhatja, hogy nem va - lótlant mondok. Igazoljon hát, Sagalov elvtárs! Linyajev rákvörösen, dühös pillantást vetve szomszédjára, mondta: — Igazolom! Jászberényben Közel negyven aktíva vitázott a XIX. Kongresszus alapszabály-tervezetén. Első kérdésként a nyugdíj-ügyek gyorsabb elintézését kérték, valamint a mezőgazdasági dolgozók nyugdijproblémái- nak megoldását sürgették. Az üdültetéseknél a családi üdülés kiszélesítését kérték, s azt, hogy az SzTK által adott gyógyüdülők fölött is a szakszervezetek rendelkezzenek. Aki legalább öt éve szakszervezeti tag, az jogosult legyen, hogy feleségét is kedvezményes beutalóval vihesse üdülni. A tagdíj-megállapításnál az a véleményük, hogy a magas keresettel rendelkezők még mindig keveset fizetnek, s ugyanakkor egészséges lenne, ha a tagdíjak 50 százaléka maradna az alapszervezetnél. Utazási kedvezményt legalább kétszer kapjon egy évben a dolgozó, vagy határozzák meg úgy, hogy akik 200—250 km-ig veszik igénybe, az kopjon csak egyet, akik ezen alul veszik igénybe, azok két kedvezményes utazási lehetőségben részesüljenek. A jelenlévők sürgetik a szaknuiközi bizottságok létrehozását. Azzal egyetértenek az aktíva résztvevői, miszerint az alapszabály-tervezet kimondja, hogy ki lehet a szakszervezet tagja, de szükséges len- • ne azt is kimondani, hogy ki nem lehet az. A Szolnoki Járműjavítóban Nagy eseményszámba ment a Járműjavító vasutasai között a XIX. SZOT kongresszus alapszabály- tervezetének megtárgyalása. Sokat várnak a vasutas dolgozók ettől a kongresz- szustóL A Szolnoki Járműjavító vasutasai minden időben megáliták helyüket — írja Cseh Zoltán üzemi tudósító — és tíz esetben érték el a büszke „Élüzem'1 címet. Mint n megye egyik legnagyobb ipari üzeme, az 1958 első negyedévben, is derekasan kivették részüket a vontatóéi vontatott vasúti járművek minőségi és mennyiségi megjavításában. Annak ellenére, hogy a javításra érkezett kocsik állapota igen rossz, napról napra gördülnek ki a jól kijavított járművek. Az élmúlt két év alatt a minőség is nagyban megjavult; Kérik a dolgozóik, állítsak vissza a pályaorvosok hatáskörét úgy, hogy a beteg diagnózisát a pálya- orvos állapítsa meg. Helyeselnék a munkások azt is, ha a munkaidő úgy lenne szabályozva, hogy szombaton 13 órakor befejeződne. Ez azért mlna szükséges, mert az üzem dolgozódnak közel 50 százaléka vidékről jár be. A súlyos lakáshiány miatt a dolgotok tetemes része a kislakás építésére tényszerűi, amihez a HsaSoségeg «nyagot nehezen tudják beszerezni. Kérik a felsőbb vezetőségtől, hogy az üzemben már nem használt ócska csövet és fahulladékot megvásárolhassák; A Járműjavító munkásai az ellenforradalom után látják a párt és kormány segítségét és bíznak abban, hogy ezek a fájó pontok, is orvosaivá lesznek, ahogy azt a népgazdaság anyagi erői futják.
