Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-21 / 44. szám

?l NÉPLIP GI7D8RQVITI IIIIIIHIIItIHtllllllllllllllHIIIIMtIIIIIIIIIIIKIIIIfIftllHIIIIIItHllllilllllllllHIIIHIIHflllllUtllltHIIII Mától kezdve lehet a naposcsibéket vásáromi A szolnoki keltető állomáson csütörtökön kikeltek az első naposcsibék. A csibék ára a kcltetőállomáson 3,50 Ft, vidéken pedig az Cmsz-eknél 3,10 Ft, de nemcsak a szolnoki keltető állomásokon, hanem a többi keltető állomásokon is rövidesen lehet vásárolni a naposcsibéket. A tsz-ek használ­ják ki a 3004. sz. határozatban biztosított kedvezményeket, mely a baromfinevelésre, illetve tenyésztésre vonatkozik. Naponta 600 mázsa vetőmagot csáváz A kenderesi növényvédő- illomás e napokban kap két nagyteljesítményű csávázó- u pet. Egy-egy gép naponta iOO mázsa vetőmagot csáváz. Az egyik nagyteljesítményű csávázógépet a négy tsz város kapja, a másikat pedig a köz­ségi gazdasági felügyelők igénylése alapján a községek. A csávázási díj attól függ. hogy adnak-e a géphez mun­kaerőt. vagy sem. Használják ki tsz-eink ezt a lehetőséget. Nem szabad el­vetni egyetlen tavaszi kalá­szos gabonát sem anélkül, hogy azon el ne végeznék a csávázást. Ezt egyébként ren­delet is előírja. Az öntözőtelepek hasznosiiása Az ősz folyamán az FM kollégiumának határozata alapján a megye összes öntözőtelepét felülvizsgálták a szakemberek. Étikor megállapodtak a termelőkkel, hogy az öntözésre beépített területeket hogyan hasznosítsák. A magállapodást általában írásban is rögzítették. Ennek elle­nére most a tavasszal még a tsz-i terveknél is az tűnik ki, hogy igen kevés az a terület, amelyet szántóföldi öntö­zésre, öntözött takarmánytermelésre kívánnak fordítani. .4 feladat az, hogy a legrövidebb időn belül meg kell kölni i Vízügyi Igazgatósággal a megállapodást arra, hogy ké­szítse.. el a kikapcsolt telepek átalakítási tervét. Ezekután •edig a gépállomással kell megkötni a szerződést a mun- :ák végrehajtására. Nem lehet megengedni, hogy egyetlen h. öntözésre beépített terület is az idén kiessék a ter- nelésből. Titztddá# is szódavíz híUíííí... Alig vártam, hogy valahö1 .d legyen írva a Vendég’átc Vállalat cégére, mikor Jász berénybe érkeztem. Az úto- ugyanis megreggeliztem és ismerve gvomrom rettentő rossz szokását: ha nem kap rövid időn belül vizet, vág' ’ ’ami folyadékfélét. fellázar és kegyetlen dühvei ostro­molja legérzékenyebb szerve met: a fejemet. Kimondhatatlan öröm kel lemes érzése simogatott, mi kor megláttam a jászberényi l-es italbolt tábláját a járás' tanács épületével szemben. Szigorú elhatározással lép tem be a zsidóit üzletbe. Nagynehezen keresztülver gödtem a nagyhangon beszé lő fogyasztók imbolygó töme­gén. Igen. mert már voltak olyanok is, akik iehet, most fMették fel, hogy a föld mo­zog és ezt a mozgást akarták kiegyensúlyozni. Ig>\ aki — mint én is — a felfedezé-ek- től még nagyon messze állok, hol jobbra, hol balra voltam kénytelen kitérni. Ilyen körülmények között a pénztárhoz érve, egy mély ßöhaj után, kértem a régen óhajtott nagy málnát. Igen csak málnát, mert nem szép az, amikor az ember munka közben nemesebb italt fo­gyaszt, esetleg még a „rend 5r” is felírja. E gondolataimat a pénztá rosnő fülbemászó hangja sza kította meg. Bár ne lett volna fülbemászó hangja, csak lett volna szódavize és Ö valóban közölte velem: „lehet, hogy nincs szódánk”. Még vártam tgy kicsit hátha lehetséges, h xy rosszul értesült és meg kérdi a kartársnőjétől bizto sabban. De nem így történt, mert a pénztárosnő nem volt kíván­csi a szomjúságtól, már fé’ig e’torzult arcomra, hanem osztogatta a nemesebb italok blokkjait. Lesütött szemmel indultam a kijárat felé. Bár csak ne sütöttem volna le a szeme­met, mert akkor nem csodál­koztam vo’ na el azon, hogv miként tudtam bajenni, hi­szen ha nem is féllábszárig, de legalább bokáig érő sze méíen kellett keresztül botor­kálni. Ha már szódavizet nem Is tartanait az italboltban leg­alább tisztaság az szükséges lenne, úgyhiszertt, ezt nem kell megrendelőlevélen igé­nyelni. — ab — Az első tavaszi munka a szántóföldi J Lakóházat épít OZ OIP simito2ás * 1 A felszántott földeken, amint rá lehet menni a talaj­ra, a símítózást rögtön meg Kell kezdeni és a legrövidebb időn belül el kell végezni. Az őszi mélyszántás előnye, hogy áll—60%-ra növeli a talaj víz­raktározó képességét. Az így ^raktározott többletvizet meg Kell őrizni a szárazság idejé­re. Ezért elsőrangú érdem, „hogy amint az őszi szántás annyira felszikkadt, hogy igásfogattal, vagy traktorral kár nélkül rá lehet menni, azonnal végezzük el a símító­zást, majd a fogasolást. A kí­sérletek azt igazolják, hogy a korai elmunkálással kh-ként több mint 4000 hl. vizet ment­hetünk meg. Az a vízmeny- nviség tehát, -amit megtaka­ríthatunk több, mint 100 mm csapadéknak felel meg. Tavasíi s?ántás Tavasszal az eke használá­sát — amennyiben lehet — Kerüljük. A tavasszal frissen >/.ántott terület rendkívül gyorsan szárad ki. Ha mégis elkerülhetetlen a tavaszi szántás, arra kell töreked- alink, hogy az ebből származó Károkat csökentsük. Ezt úgy írjük el, ha korán és seké- yen szántunk, mert minél nélyebben szántunk, annál több nedvességet áldozunk el. Nagyon fontos, hogy a 'ántás után azonnal fogasol- imk, mert minél hosszabb :’eig állnak nyitva a baráz- Ják, annál több vizet veszí­tünk, gyorsan megszáradnak a rögök és nehezebb lesz el­munkálni is. Vágási Kálmán Gépállomási szemlek tartása A Megyei Tanács V. B. 4/1958. sz. határozatában el­rendelte, hogy a tavaszi mun­kák megkezdése előtt gépál­lomási szemléket kell tartani, február 20-ig. A szemlék már folynak. A bizotságok meg­vizsgálják, hogy hogyan javí­tották ki a tavaszi munkála­tokhoz szükséges gépeket. Ki­jelölik a tsz-ck részére adan­dó gépeket, úgy szintén az finsz-hez adandó gépeket is. Az Országos Takarékpénz­tár a lakáshiány enyhítésére minden évben meghatározott számú társasházat épít, s a lakásokat öröklakásként — kedvezményes feltételekkel adja el. Az idén az öröklakás akció a főváriban többszaz csalódna*, nyújt otthont. — Ugyanakkor a nagyobb vi­déki városokban is építenek öröklakásos társasházakat. — Ebben az évben Debrecenben 48, Nyíregyházás 11, Szege­den 31, Szombathelyen 13, és Salgótarjánban26 örökla­kás válik beköltözhetővé. — Készülnek a tervek Győrben, Szegeden, Székesfehérváron, és Egerben egy-egy, Miskol­con pedig négy újabb társas- ház építkezéséhez. Ezeket előreláthatólag ugyancsak eb­ben az évben építik fel. s így az említett helyeken száz lakást vásárolhatnak meg az érdeklődök. A tervek szerint tehát az idén tíz vidéki vá­rosban több mint kétszáz öröklakás talál majd gazdára. 60 000 naposcsibe — kevés! 'Tjíz deka sajt... Világéletemben nagy ellen­szenvvel viseltettem a sajt iránt. Még a látására is hi­deg fut végig a hátamon, nem beszélve arról, ha meg­érzem illatát. Ügy gondolom, hogy bevezetésül elég ennyi, amit rólam és a sajtról mond­hatok. Ilyen kevéske szakértelem­mel kellett megállapítana n egy penészes szelet fajtáját. Ugyanis arról van szó, hogy egyik szolnoki levélírónk írá­sához mellékelten egy darab­ka sajtot küldött a szerkesz­tőségnek. Nem azért, hogy megegyük (ilyesmivel nem foglalkozunk), hanem elpana­szolja, hogy ezt a penészes ementálit a Kiskereskedelmi Vállalat 61-es szárftú üzleté­ben vásárolta. Es mint írta, vacsorára nem tudta elfo­gyasztani, mert olyan ke­mény, hogy a foga beletört volna. Félretette hát, nem valami kedélyes szavak kísé­retében. Reggelt tüzetesebben megnézte, hát uramfia, tiszta zöld penész, llymódon jutot­tam a sajtügyhöz. Ezekután mit tehettem egyebet, telefo­non beszéltem a 61-es bolt vezetőjével. Minden kérdé­semre készségesen válaszolt és megjegyezte: — Hónapok óta nem lát­tam ementáli sajtot... — Ugyanis, mi nem rendelünk... A Nap kél: 6.41 h-ker, nyugszik: 17.16 h-kor. — Nem is oly régen foglalkoz­tunk azzal a nagyarányú se­gítséggel, melyet kormányunk a baromfitenyésztéssel nagy­üzemi mértékben foglalkozni kívánó tsz-eknek nyújt. Az az érdeklődés, mellyel a szövet­kezetek a rendelet megjele­nése után a baromfitenyész­tés felé fordultak: érthető, de mégis meglepő méretei miatt. KISS DEZSŐ megyei ba­romfitenyésztési felügyelőtől megtudtuk, hogy megyénk tsz-ei részére hatvanezer na­poscsibe volt az előirányzat. A beérkezett megrendelé­sek azonban ennek közel kétszeresére: 108 ezerre rúgnak. A túrkevei Vörös Csillag Tsz 5 ezer, a túrke­vei Táncsics Tsz és a me- zőhéki Táncsics Tsz 4—4 ezer, a jászjákóhalmi Béke Tsz 3 ezer naposcsibére tart igényt. Hihetetlenül „szerények” a jászapáti járás tsz-ei. melyek összesen csupán ezerhatszázat igényeltek. OCX»OOOOOOOC)COOOOOOOOOOCKX)OOOOC>OOOa>X)0<XKXXXX><>DúCCOOOOqcX Készüljünk fel a tavaszi csibenevelésre Irta: Magas József megyei főállattenyésztő Állattenyésztésünk egyik egfontosabb ága a baromfi- enyésztés. Belső igényeink és az export-kívánalmak kielé­gítése érdekében nélkülözhe- etlen a baromfiállomány nö­velése, termelésének foko­zása. Az állomány növelése, számszerű és minőségi fej- esztése a közvetlenül előt- ünk áldó tavaszi hónapok­ban dől el. Az elmúlt évek tapasztala- ai azt mutatták, hogy a csi- >e ne velős minden évben ko­moly feladatot ró a tenyész­tőre. Ahol nem biztosítják a megfelelő elhelyezési, ta­karmányozási és gondozási feltételeket, ott sok az el­hullás, a növendékek las­san, rosszul fejlődnek. ’ogy a hibákat elkerüljük, éhány tanáccsal szeretnék zolgálni a termelőszövetke- steknek, de a kistenyésztők- íek is. A termelőszövetkezeteknél ' többszázas, vagy ezres lét- zámú naposcsibe fogadását — melyek általában valame- yik állami gazdasági, vagy lanácsi keltető álomásról ke­idnek leszállításra — gondos ' ^készítésnek kell megelőz­nie Természetesnek látszik, le tapasztalataim szerint négis szükséges külön is fel ívni a figyelmet, hogy az iőző év óta használatlan 'kvőkéményes műanyát jó- >lőre rendbe kell hozatni. — ideiében végzett próbafűté­sekkel győződjünk meg hasz­nálhatóságáról, hogy ne ak­kor kelljen bontani, tapasz­tani, mikor a csibék a kel­tető állomásról már megér­keztek. Végezzük el még a próbafűtések előtt a nevelő­házak meszelését, fertőtlení­tését is, hogy a csibéket meg­érkezésükkor tiszta, száraz levegőjű, meleg helyiség vár­ja. Megyénk termelőszövetke­zeteiben az elmúlt években szerzett tapasztalatok ismé­telten igazolták, hogy a nagy­üzemi csibenevelésnél igen jó szolgálatot tesz a mélyalom. 1956-ban a kuncsorbai Vörös Október Tsz, a kisújszállási Petőfi Tsz, 1957-ben a kun- hegyesi Vörös Október Tsz mélyalmon nevelte a csibéket és az elhullás egyik helyen sem haladta meg a 6 százalé­kot. A mélyalom felbecsülhetet­len hőtermelő .képessége mel­lett még B. 12. vitaminhoz is juttatja a csibéket, ami jobb növekedést eredményez és gátolja a csibe-vérhas fel­lépését. — Természetesen a mélyalomtól is csak .akkor várhatjuk el a fenti előnyö­ket, ha előírásszerűén készít­jük el és később lelkiismere­tesen gondozzuk. A mélyalmot szalmanélküli lótrágyából készíthetjük úgy, hogy azt kb. 20—25 cm. vastag rétegben ledön­göljük a nevelőház padlóza­tára. Döngölés után apró­ra szecskázott szalmával beszórjuk. Ezt a szalma ré­teget naponta villával, — vágj' gereblyével megfor­gatjuk, hogy az ürülék le­peregjen. Később ac elhasz­nálódás miatt a szalma ré­teget időnként pótolni kell. Lényeg az, hogy ez a felső szecskaréteg mindig száraz legyen. Ezért, ha akár az ivó­víztől, akár más úton-módon egyrésze átnedvesedett, ösz- szeállt, ezt távolítsuk el és helyét pótoljuk szárazzal. Ott, ahol valamilyen oknál fogva nincs meg a lehetőség lótrágyás mélyalom készíté­sére, helyette úgynevezett száraz mélyalmot ajánlatos alkalmazni, oly módon, hogy a padozatra mintegy 20 cm vastagságban szecská­zott szalma kerüljön. Itt ugyan elmarad a lótrágya hőfejlesztő hatása, de a ho­moknál ez is lényegesen me­legebb. A kistenyésztők többnyire kotióssal neveltetik csibéiket, akár házilag keltették, akár keltető állomástól vásárolták azokat E természetes mód­szer előnyei kistenyészetek- ben pótolhatatlanok. A kot- lós testének melegével védi a csibéket a megfázástól és itt hiba csak akkor szokott bekövetkezni, ha — különö­sen hideg időben — egy kotló alá annyi napos csibéket tesznek, amit az nem tud betakarni. Azok a kistenyész- tök, akik a keltető állomás­ról is vesznek csirkét a kot- lóval keltetett állomány ki­egészítésére, a házikezeltetést hét közepére, szerda, csütör­tök, péntekre ütemezzék, j mert keltető állomásaink eze- Jken a napokon keltetnek: Az elhelyezésnél, gondozás­nál sok veszteséget szokott okozni, különösen nagyüze­mekben, hogy a csirkéket zsúfoltan helyezik el; • ma­ként, kéthetes korig 20, az­után 15* db csirkénél többet számítani nem szabad. A sikeres csibenevelés má­sik alapvető feltétele a meg­felelő takarmányozás. A csibéket a keléstől szá­mított első 12 óra után már megetethetjük. Első elesé- gük lisztnélküli kukorica dara, hántolt köles, kavics- zúzalék, ha bélliurutos tü­netek mutatkoznak őrölt faszén. A csibéket általában eleinte két óránként etessük, egyik etetésre darakeveréket, a má­sikra száraz abraktakarmányt — kukoricadarát, ocsút, vagy hántolt kölest kapjanak. Gon­doskodni kell mész és só ki­egészítéséről olymódon, hogy a takarmánykeverékbe a mennyiség két százalékának megfelelő futort és 0.5 száza­lék takarmánysót keverünk. A vitaminellátás érdekében naponta adjunk apróra vág dalt gyenge zöld fűvet, vagy amíg ez nincs, reszelt sárga répát. A termelőszövetkeze­tek igen jó eredményt érhet­nek el a központi készletből rendelkezésre bocsájtott fe­hérjében gazdag baromfitáp etetéséveL A takarmánnyal általában ne takarékoskodjunk, külö­nösen az első hetekben ad­junk annyit a csibéknek, amennyit megesznek, mert minél fiatalabbak, annál job­ban értékesítik a táplálékot. | A Hold kel:7.?8 h-kor, nyugszik: 20.23 h-kor. TÖRÖKSZENTMIKLÓSON a városi nőtanács vezetősége február 26-án a Mezőgazda- sági Gépgyár kultúrhelyisé- gében magyar nóta-estet ren­dez. A jótékonycélú rendez­vény tiszta bevételét a Gyér-. mekváros fejlesztésére kül­dik el. FEBRUÁR 28-ÄN a Szol­noki Vízügyi Igazgatóság — tervismertető értekezletet tart a Megyei Tanács dísztermé­ben. Az értekezleten ismer­tetik a megj'e területére vo­natkozó nagy öntözőberende­zéseket és a tiszántúli öntö­zőterületek közül a Villogó- Karcagi, illetve a Kisújszál­lás és tiszabői belvizű főcsa­tornák mentére vonatkozó öntözési terveket. KICSI HIJJÁN ötszáz ki­logrammot nyomott az a ser­tés, melyet Bagi Sándor, a jászapáti Alkotmány Tsz tag­ja vágott. A nem mindennapi súlyú hízó torára nemcsak a meghívottak sereglettek egy­be, hanem a —? kíváncsiak is..i A SZOLNOKI járás terüle tén, Besenyszögön az elmúlt héten két középparaszt kért: felvételét a Hunyadi Mező­gazdasági Termelőszövetke zetbe. Tarjáni János 15 hol­das és Koncsik Sándor 10 kát. holdas középparasztok, Különben jöjjön át az elv­társ, nézze meg a szállítási leveleket. — Hogy penészes? — hüle- dezett az üzletvezető. Olyas­mi nálunk nem fordulhat elő, Igen, ezeku'án mit tehet­tem mást, a tisztes távolság miatt csak bólogattam. Az üzletvezető tovább ma­gyarázott. — Nálunk csak Pannónia sajt van, abból is annyit vá­gunk fel, ami egy nap alatt elfogy ... Nem is árulhatunk penészeset. Aztán bővebb magyarázat következett, mire használják a megszáradtat, hogy szolgál­nak ki, milyen friss, milyen csomagolásban, mennyit' kap­nak az említett Pannóniából. A beszélgetés után jóindu- latúan állapítottam meg ma­gamban: — Ügy látszik, a postán penészeden meg azon az egy napon, míg szerkesztősé­günkbe ért a levél. — Nem tudom, hogy tör­ténhetett —1 válaszolta vége­zetül, mert minálunk — kezdte újból a magyarázatot — ilyen, meg olyan... En csak arra gondoltam: — Ha olyan kiváló a minő­ség, nem szükséges hozzá ágyúdörgés, úgyis elkel az. _ — aj — A MEGYE mezőgazdasági termelőszövetkezetei eddig 108.050 naposcsibe kelte­tésére nyújtották be igényü­ket. A városok közül legtöb­bet a karcaiag kértek, össze­sen 14 ezer 500 darabot. A MARTFŰI szakiskola növendékei bemutatják Csiky Gergely Nagymama cimű há- romfelvonásos vígjátékát a cihakházi kultúrotthonban, ma este fél 6 órakor, r A KENDERESI Haladás Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben az idén fejezik be az ötven férőhelyes szarvasmarhaistálló építését, mely körülbelül 600 ezer fo­rintos költséggel készül el. AZ ORSZÁGOS Mezőgaz­dasági Könyvtár és Doku­mentációs Központ kilenc so­rozatból álló, — havonként megjelenő beszámoló folyó­irata újszerű formában jele­nik meg, — Agrárirodalmi szemle címmel. A MEZÖGAZDASAGI dol­gozók szanatóriumi gyógyítá­sát négy esztendővel ezelőtt kezdték meg és azóta évről- évre több a lehetőség a sza­natóriumba utalásra. Tavaly kétszázan részesültek sza­natóriumba ellátásban, az idén ötvennel nőtt a mező- gazdasági szakszervezet útján kiosztandó beutalók száma. Jelenleg Balatonfüreden, Hé­vízen és Párádon kezelnek szanatóriumban mezőgazda- sági dolgozókat. kérjük azt a férfit, ki egy hölgy társaságában csütörtökön az I-es számú cukrászdában 22.70 ft. számlát fizetett, fárad­jon be a visszajáró összegért,— mivel téves összeadás történt. Az Észak-Adrián (Ifihiingőtt a bóra B e 1 g r á d (Tanjung) — Észak-Adrián hirtelen beál­lott a hideg időjárás, Rijekán (Fiúméban) kedden négy fo­kos volt a hideg, majd meg­indultak a hófúvások. Rije- kán egész nap havazott, majd ezzel egyidejűleg bóra dühön­gött az egész Észak-Adrián. As óránkénti 90 kilométer sebességgel száguldó szélvi­har miatt kedden a rijekai ki­kötőből nem indultak el a hajók. A táviró- és telefon­huzalok sok helyütt elsza­kadtak, úgy hogy egyes ten­gerparti városokkal megszűnt az összeköttetés. (MTI). ms» J/api postán Február 20-án a következő levelek érkeztek szerkesztősé­günkbe: Stuhl Györgync Tiszakürt. Tájékoztatását köszönettel vettük. Híreinkben feldolgoz­zuk. Várjuk további leveleit. ifj. Cseh György Cibakhá­za. Kérését továbbítjuk ille­tékes szervhez. A választ le­vélben közöljük. Gellért János Jászberény, írását megkaptuk. Hasznosí­tani fogjuk. Illés József Abádszalók. Panaszát megvizsgáljuk. Az eredményt levélben közöl­jük. K. Tóthné Öcsöd. Kérésü­ket továbbítjuk az illetékes vállalathoz. Blrgés Júlia Jászberény, Borzák Balázs Jászivány. ­Kérdésükre levélben adui választ. Addig is kérjük s: vés türelmüket. Pencz András Jászapá Vidákovics Tibor Jászják halma, Nagy Józsefné Jás apáti, Dér László Martfű. L velüket megkaptuk. Lajkó János Jásztelek, K vács József Turkeve. Ügy két megvizsgáljuk. Az ere ményt levélben közöljük. Lisznyai Erzsébet Túrke\ Simon Margit Jászboldogh za, Czinege Erzsébet, Mihál István Szolnok. Varró Erzs bet Surján, Kovács Ilona E szász, Máté .Katalin Ciha pásztó. Kedves kis Pajtáso Leveleteiket megkaptuk. T vábbítottuk az „Úttörők F rumá”-hcz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom