Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

agánkiskereskedők tanácskozása SzolnokJ Városi Tanács eskedelmi Felügyelősége Icskozásra hívta össze a ds magánkiskereskedőit. A lakosság jobb áruellátása rdekében összehangolni a B (valókat, s ugyanezért et tenni a magánkeres- edeíemben. ion ti László, a felögyeló- I vezetőbe a magánkereske- emre vonatozó törvények, ideietek előírása! közül jó- hányra felhívta a Jelenlé- k fiaveimét, főleg azzal a Izattal hogy azt mindenkoi rtsák be. Az ellenőrzések k esetben azt íeazoliák. — így ki létszák a törvényeket, egy iparengedéllyel több arágat űznek. Gyakori például, hogy hely­ben vásárolt árukra szállítási költséget számolnak fel s Így a beszerzési árunál jóval drá­gábban adják. Ez röviden szólva burkolt árdrágítás és megengedhetetlen. Ugyanígy megengedhetetlen az. hogy a megszabott állami kereskedel­mi árnál sokkal drágábban adják például a burgonyát. Rendelet szabályozza, hogy ha a burgonya az állami keres­kedelemben például kilónként 3 forint, a magánkereskedők sem adhatják drágábban 3 fo­rint 20 fillérnél Ezt a rendel­kezést a szűkös burgonyater­mésre hivatkozva sokan meg­sértik. A felszólaló magánkereske­dők is elmondtak égyet-ffiást k ; ' Egy Ój vállalat — s néhány megjegyzés hatáskörén. Nem a városban, hanem az egész megyében vállalnak munkát. Most, hogy a megyei ta­nács lesz a feni gyedet] szerv, egyszerűbb és szakszerűbb lesz az ellenőrzés és irányí­tás is. Helyes és Jó, hogy az át­szervezési intézkedéssel né­mileg egyszerűsödött a köz­séggazdálkodás ipari szerve­zete. Ezen az úton azonban még tovább is lehetne menni talán és tovább rendezgetni a helyi irányítású vállalatok sorait. Méghozzá az egészsé­ges centralizáció irányában. Ebből a szempontból minde­nekelőtt szemügyre kell ven­ni az egy vagy hasonló pro­fillal rendelkező helyi válla­latok sorát. Szolnokon pl. a tágabb építő szakmán belül dolgozik a Tatarozó Vállalat, az Építőipari és Javító Vál­lalat, az Épületszerelő Válla­lat, a téglagyárakat magában- foglaló Téglagyári Egyesülés és a rnos/i alakult új Mély­építő- és Mélyfúró Vállalat. Mindegyik külön gazdasági és műszaki irányító appará­tussal, adminisztratív és el­lenőrző személyzettel rendel­kezik. Gondolkozni kellene azon, talán egyszerűbb volna, — ha az azonos célt szolgáló válla­latokat — a Szovjo unióban jól bevált példa szerint— ad­minisztratív trösztszerü Cso­portokba tömörítenék. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok mű­szaki önállósága teljesen mnmaradna, csupán a gaz­dasági ügyeiket intézik közö­sen, viszonylag csekély, de jólképzett gazdasági és ad­minisztratív apparátussal. — Nagymértékben csökkenné­nek így a rezsi-kiadások, gör­dülékenyebb volna a munka, jobb a kapcsolat az egymás- rautau vállalatok között, jobt a szerszámok, gépek kihasz­nálása e nem utolsósorban csökkenteni lehetne a nem termelő létszámot. (Palatínus) • masuk sérelmeiből Elsősor­ban azt, hogy nem szívesen mennek el nz ország más területeire a megyéből hiányzó árukért. Sokszor hiába van kezük­ben az Iparigazolvány, az adóbefizetés igazolása, mé­gis a rendőrségen kötnek ki A sok herce-hurca az üzér­kedéssel való gyanusítgatás nem növeli beszerzési kedvű-" két Ez hihető. Nem érzékeny­kedhetünk, s meg kell mon­dani, hogy manapság az üzér­kedés és a spekulálás nagyon gyakori. De az is igaz, hogy a föld mii vessző vetkezetek kissé féltékenyek a magán­kereskedőkre, ezért előfor­dul hogy munkájukat aka­dályozzák. A rendén szerveknél vi­szont az állhat fenn. hogy nem ismerik megtelelöen a vonatkozó rendelkezéseket Az értekezlet egésze sajnos nem érte el a várt színvona­lat Kevesen mondták el vé­leményüket kevesen tárták lel működésük akadályait Pe­dig sok mondanivaló lehet ar­ról, hogy sokszor szükséges rossznak nem az állami és szövetkezett kereskedelem ki­egészítőinek véltük a magán- kereskedőket Pedig ezt a bizonyos hézagpótló kereske­delmet még sokáig támogat­nunk kell. Persze csak azt, amelyikre a lakosságnak tényleg szüksége van. s csak azokat, akik mindenkor és minden értelemben tisztesé- gesen járnak el a vevők érde-i kében Szükség van rájuk, épp ezért a tanács tőle telhetőleg se­gíti abban, hogy megfelelő áruhoz jussa­nak. S azok. akik betartják az állampolgári fegyelmet bátran támaszkodhatnak erre a segítségre. dar nem Beteg... A Néplap Január B-i 62ámaban kOzólte levelem: „Ez a két am- oeieitt momentán beug« cím­mel. — Panaszom azért került nyilváno-sagra, inert Török Fe­renc ViLanysz relő kisiparos a klíizetett municadlj ehtné.e sem szerelte be villanytűzhelyem úgy, hogy azt használni lehessen, s több hónapon át húzódott az ügy­A Cikk nyomán Török Ferenc a szerelési hibát kíjaví otta s ma már a tűzhely sem beteg, sokáig azon volt a vita köz­tünk, hogy jogom volt-e kifizet­ni a szerelés diját Török mes­ter két segítségének, akik a munkát nálam is elvégezték rosszul — „aztán betegek let­tek*' — vagy nem. Ezen tény­leg lehet vitatk zni azért tó mert ettől függetlenül 6 Titusz­hoz beadott tervrajz n a Kisma­ros névé és bélveézóíe SzTépel — s félé'őes*ggel tartózik a munkáért, bárkivel végeztévé tó Török Ferire hibáiét és fele- 'Ó<s«éí**t betótva — most már !.Pr.snittel weete a rnunv«t rtev Co-'-tnl-rn. hogv »z esttől *her«pttent11 tó re-'delöi további bizalmára é-uames. Nagy afá'vás nyomdász Pólya Tibor u. Fejlődik egy város..* Közfürdő épfii, út, hid, villanyhálózat bővül Az damit évben négy ta­nácsülés volt Törötasaammik- ióson. Három szabályrendelet született, atmá főként a par­kok, piactér és a közterüle­tiek; utcák, járdák tisztántar­tásával foglalkozik. Ezenkí­vül határozatot hoztak a köz­ségfejlesztési terv végrehaj­tásáról. Ezen beiül a három­éves köziségfejleszrtésd tervvel bővebben foglalkoztak. Legfontosabb az új létesít­mények közül, mind a ta- nácstagok, mind a város la- ’kossága, a népfürdő építke­zését találják. Mindamellett komoly felada­tok álnak a Törökszentmik­lósi Városi Tanács Végre­hajtó , Bizottsága előtt. Néz­zük meg talán a hároméves községfej tesztésd terv 1958-ra szóló részleteit. A tanácsülés 950 ezer forint összeget biz­tosított a főbb létesítmények végrehajtásához. Űt-, híd-, járda kijavítására és új út építésére 170 ezer forintot, vízhálózat- és villanyhálózat bővítésére 200 ezrar forintot, a városi népfürdő építésére 300 ezret, a piactér és vásár­tér felújítására 40 ezer, egész­ségügyi, szociális feladatokra 60 ezer, oktatási- és kulturá­lis ügyekre 90 ezer, a tanács- náz felújítására pedig 35 ezer forintot irányoztak dó. Mint már mondottuk, az új létesítmények közül leg­jelentősebb a városi népfür­dő építése. Evek óta ént hiányát a vá­ros lakossága. Ennek tudható be, hogy a pedagógusok és a szülői mun­kaközösség tagjai nagyobb összeget ajánlottak £ea az építkezésre. Például a Beth­en úti általános iskola tan­testülete 4 ezer forintot. De a többi iskolák is minden- megtesznek, hogy elősegítsék az építkezési munkálatokat. Egyszerű tsz-tagok munka­egységüknek egy százalékát ajánlották fel Jeleníleg ez a helyzet, de nézzük meg, hogy a végre­hajtó bizottság hogyan haj­totta végre a korábbi tanács­üléseken hozott határozato­kat. Néhány létesítmény fe­lett átsiklott a tanács és a megvalósításukra Csak az idén kerül sor. Ilyen például a nyilvános WC építése „G” faluban. Pedig erre égetően szükségük van az ottani la­A selejt is pénzt ér, ha... A jászberényi Aprítógép­gyárban sok értékes hen­ger-öntvény hever haszon­talanul a selejt között. Eze­ket nagyrészt Özdról ren­delte a gyár. Használni azonban nem tudták, mert lyukacsosak, zárványosak voltak, — a minőségi vizs­gát nem bírták, volna ki a kész gépeken. A szakembereknek azon­ban szemet szúrt a sok he­verő érték, elhatározták, hogy megmentik, ami ment­hető. Röviden munkákon fogtak. A hegesztők meg­hegesztették a lyukakat, a csiszolók lecsiszolták a fe­lületet — egyszóval hasz­nálható és beépíthető alkat­részeket csináltak a selejt- bői A megtakarítás, a gazda­sági eredmény, igen nagy — tízezrekre tehető. Egyébként a munkát el­végző brigádoknak verseny­vállalása is volt ez, s úgy gondoljuk az effajta vetél­kedés már nem sablonos, hanem nagyon is eredeti, kézenfekvő. Néhány Ilyen ötlettel, gondossággal minden üzem­ben sokat tehetnének az év­végi nyereségrészesedés nö­velése érdekében. Ennél pe­dig jobb versenycél nem is igen kell. kosoknak, nemcsak szodáHá. nanem egészségügyi szem­pontból is. Elmaradt a hangosbemondó hálózat bővítése is, mivel aa előirányzott 6 ezer forint összeg kevésnek bizonyult. Evek óta húzódik a sport­pálya rendezése. Most, hogy megvan a 65 ezer forint, ta­lán eme is sor kerül Persze, nem lennénk reáli­sak, ha nem vennénk számba a többi feladatokat is, amit a VB megvalósított. Ezek közé tartozik a helységtörté­neti szakkör részére jutta­tott 4 ezer forint és a gim­názium diákotthonában meg­épített emésztőkút. És a járdák, villanyhálózat bőví­tése, amit az elmúlt évben megvalósítottak. Jelentős intézkedést tettek Törökszenimiklós város föld­területeinek felmérésére. — Mert ezen a téren még sok visszaélés van. Nem egy ál­lami gazdaság, termelőszövet­kezet, egyénileg dolgozó pa­raszt gazdálkodik nagyobb fö’dterüieten, mint amiért adót fizet. Viszont vannak olyan esetek, mikor a föld­tulajdonosok magasabb adót fizetnek- kisebb földterületért. Még az élmúHX évben egy bi­zottság kiutazott a helyszín­re, hogy megtegye az első lépést a felmérésre, amit elő­reláthatóan 1958-ban elvé­geznek. Megoldották az állandó bi­zottság átszervezését is, és Sipos István. Szikszai Lajos vb-tagok delegálását a ta­nácsit agok közé. ’Végezetül megállapíthat­juk, hogy a Törökszentmik­lósi Várost Tanács Végre­hajtó Bizottsága elég jó Összhangban működik az ál­lami szervekkel, az általa hozott határozatokat megva­lósítja, ha nem Is mindig határidőre. Persze, ami a községfejlesztési hoazájárúLá- sok befizetését illeti, a város lakosságán te sok múlik. .* ; —a. j.— Hozzászóld» a „Leve! egy gyatorliém tofUaftiz“ Kedves Tanítónő! 1958. jnrmár 22-én olvas tam a Szolnok megyei Nép lapban a hozzád intéz itt le velet, Engedd meg. hogy így nyíltan mondjam el az az ér zést, amelyet a levél váltott ki belőlem. Bocsánatot kérek a tegezér miatt, s hogy nem mutatko­zom be előre, de a végén mindent megértesz! Önkénytelenül is Idéződnél- bennem a szavak: ,',Mártír nak gon ólja magát, mer nem Pesen, a m gsz ko’t ba rátái között töltheti le grta korló é’-ét”. Ki vagy Te? Ta nítónő? Tetszik neked ez t negszólít&s? Ml: tettél azért, hogy jogod legyen így szólít Ütni magad? Miért lettél tanítónő? Ki kötelezett erre? Senki. Ha 'em végzed rzivvel-lH'kkel ezt a munkád, h-r nem tektn ■ ‘ed azt hív- fásodnak, haryrt ott és ne akarj tanítónő letíni Te sértődött vagy, hogy nem taníthats- a fővárosban, ’•agy valahol Karcagon veg ' Szolnokon? Tanyára h lyét tek vagy egy kicsi falubélY Talán oda, ahonnan elkerül tél? hiányzik neked az „in­telligenst’ társaság? Gondolkozz egy kicsit. Öt évvel ezelőtt egy kis fa Inból indultál el azért, hogy tanítónő legyél. Emlékszél? Az év elején egy két talp­aeseti intézkedéssel próbái­nk bizonyos rendszert te­em tieni a városgazdálkodás 102 tar .ózó vállalatok labi- oitusában. Az eredmény az ett, hogy egyes vállalatok, — mint önálló egységek megszűntek — részlegeikéi f át szárnyukra bocsátották határozottabb, „tisztább" E ofilú új itáliaiatoknak ad- '< át. Egy ilyen — valószínűleg életképes — újszülött válla­lat bölcsőjét ringatja jelen­leg a Megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztálya. Persze, jelenleg még hiába keresnénk. Telephelye nincs, csak lesz, — ha a tárgyalá­sok eredményre vezetne«. — Igazgató nincs s valószinű, nem is lese egy személyben csak „főmérnök-igazgató1’, összevont vezető funkció. Ellenben megvan az öt-uet, elgondolás, sőt már készül a terv is. Es ez igen figyelem­reméltó. Az új vállalat: „Mélyépítő és Mélyfúró" dön­tően azokat a beruházásokat fogja elvégezni, me.ye-k a községfejiesztési alapból va­lósulnak meg a megyében. Épít járdát, bekötőutat, ki­sebb betöntudat, átereszeket — fúr és javít kutat, lefek­tet vízvezetéket és csatornát. Szóval mindent elvégez, ami­re általában a lakosság hoz­zájárulását, a községié j.esz- tósi alapot fordítani szokták. Jó-jó — kérdezhetné va laifci, mién van erre szükség hiszen van elég nagy minisz­tériumi váüaiat ebDen a szak­mában. Tényleg van —, dt ez nem minden. A nagyvál­lalatok kis munkát eldugott, nehezen megközelíthető he­lyen nem szívesen vállalnak. vagy na igen, csak hosszú határidőre. Az űj Mélyépítő ellenben ügy rendezkedik be hogy ezeket a kisebb mun kákát is helyi munkaerővé, és irányítással, gazdaságosán elvégezhesse. £s egy másik — nem utol­só szempont, — ami maUeUfe, szél, hegy e beruházó válla- átok helyett egy megyei vál­lalat akkumulálja a munkán szerzett jogos nyereséget és ez nem megy ki a megyéből, hanem újból belekerül a me­gyei tanács gazdasági csa.ur­nájába. Ami a vállalat keletkezését és életrihivását illeti, nem «all azt hihni, hogy új esz­közökkel, ráfordításokkal, szak- és adminisztratív sze­mélyzetit'] működik. Ugyanis két átszervezett önálló vál­lalat egy-egy egységéből ala­kult éá „örökli’’ azok anya­gait, szerszámait, berendezé­seit, szak- és segédmunkás- gárdáját. Egyrészt a Szolnoki Köztisztasági Vállalat útfenn­tartó, másrészt a Víz- és Csatornaművek kútfúró és kútkarbantartó részlegéből alakult. Maga a köztisztasági „anyavállalat*’ egyrésze meg is szűnt s köztisztasági hi­vatallá alakult át, a költség­vetésbe ad és onnan kap esz. közöket. Ugyanis nehezen el­képzelhető, hőgy egy szolgál­tató köztisztasági szerv fenn­tartsa magát saját erejéből, sót nyereségét is hozzon. Az »-szervezéshez tartozik még az is. hogy a városi ta­lcs a m.gyei alá s gj-ndo- usaba adta aj az uj vaiia- .atötaiakito részegeket, mert 1 p ITl A-x ntVli'OT! *trO ll'llnÄitOlz dtMÚcUi í.dttn '.'é ViíktnátáS TEGNAP LEVELET kaptam. Egy jóbarátom fordul' hozzám azzal a kéréssel, hogy ne sajnáljam magámtól c fáradtságot, s dicsérjem még a biciklist. Mert szerinte nincs olyan lény e kerek világon, aki jobban rászolgálna, az agyba-főbe való dicséretre, m*nt a túri kerékpáros. Szóval — írja a barátom — tömérdek a kerékpáros jó tulajdonsága. De ő most csak kettőt említ a sok közül. Először is fiatal az Illető, tizenhat és tizennyolc közt tapossa a pedált, illetve az esztendőket. Másodszor meg borzasztóan önzetlen és udvarias. Amennyiben kételked­nék az állításában — írja tovább a barátom induljak el tanulmányútra, kis városunk utcáin, terein. Nem kérettem magam kétszer. Kerékvárnyeregbe %aita s nekivágtam az utcáknak mellemet dül- lesztve. A KÖVESŰT jobb szélén haladok, fejemmel nagyo­kat biccentek: köszöntőm az ide-oda járkálókat. Arra ugyan aligha van sok esélyem, hogy mégegyszer fiatal lehetek. De a többi kimagasló tulajdonság, amivel a le­vélíró a biciklist felruházza, az azért még rámragadhat félig-meddig. igyekszem hát gyakorolni az Udvariasságot. KERÉKPÁROS siklik el mellettem. Magas, szikár ifjonc, körülbelül tizenhét esztendős. Fülére nőtt borzas üstök borítja kobakját, az üstökön fűzöld sapka hetykéL kedik. Szaporázlk csőnadrágba bújtatott lábszára és a bicikli, akár Csák a kísfecskc, a langyos levegőben, vil­lámgyorsan cikázik a gyalogjárón... Rámordul a gyalo­gosok égyike-mdsika. Itt-ótt egy-egy ököl is a levegőbe emelkedik. — Ej, hogy az a mennydörgő* menykő csapkodja fültbrön. az Atkozott biciklisét A KERÉKPÁROS ÜDV A»’ fi * AN mosolyt Nem felesel, nem szájéskódik. nem önt a tízre Olajat. A tü-ie-. lem rózsát terem, gondolja magában. Megpörgeti lábá­val a pedált, kikérül egy ötéves gyerekei. Ám « gyerek ..... anyját, aki nem érkezik idejében az áro'-.ba ugrani, a í kormánnyal oldalba teszi ja. Az asszony dühösen kárát, * a kisgyerek riadtan acsarkodók, a járókelők halk mgr- | gása fenyegető szítkozódássá hangosodik. 2 A biciklis udiaricsan vigyorog. Félretol egy hajtln- J eset a szeme elől, szép hegyesre csücsöríti ajkát s meg- l nyug.ató dalt kezd fütyörgszni. Most hátulról egy leány. 2 csoportba rohan. A lánykák szétrebbennek, mint a ká- | nyát látó kotlós csirkék, » ♦ —• Undok, szemtelen fráter! — kiáltja az egyik, ta- | pogatva pedálvéggel kiszakított harisnyáját. A biciklis beletapos a pedálba, de hirtelen, mintha | csak az égből pottyant volna, elébe lép a sarokról egy i iskolásfiú. Fék nyikordul, gumi csúszik a betonon vagy I másfél métert, azután egy pofon csattan a gyerek ora&ián. 2 — Nekirohansz az embernek, míhas-na kŐbjkel! ata 2 ordítja a kerékpáros. —* Kiverem a vaksi Szénied, te • város szégyene. LESZÁLLÓK A KERÉKPÁRRÓL, s csodálattal né- { zem a biciklist, aki már messze cikázik, a tükörsima i gyalogjárón... Igen, jól mondja az én barátom, a bicik- t lis mintaképe az udvariasságnak, az önzetlenségnek, az Z emberhez illő magatartásnak. És mégis a'cadnak embs- | tek, akik rámordulnak, szitkokkal illetik, nem térnek J ki előle a gyalogútan. Akadnak még tévhitben játkAlók, * vagyis akik úgy gondolják, azért készült a héiőn az * utcán, hogy gyalogosok koptassák a cipőta1pgfc?rgffa. J Nem, mérgelődő, zsörtölődő gyalogos baráttá, a % beton nem a tied, az a biciklisé. S ha látod Őt. ^ gynlog- J járőrt száguldozni, a szélvésznél is s besebbey . . tisztelet- J tel hc)fs le‘et elö'e. Hiszen az elmordottakbéhlAtJiatod, » ,reg%(m" kedves sí' -der a k-rékp *rns. csr-rd'-JÜg van $ irántad a szeretettel, s esek ak'or kH1en ki sodrából és J másol egyet a képedre, ha nem vagy eléggé szemfüles J és ematt q keresztül haji a hutaion. BUSZ VINCE 2 — Ugye, így történt? — Szü­leid sírtak, s neked is heve­sebben dobogott a szived, mint máskor, de könnyedén ejtett-'d ki a szavakat: „min­dent meghálálok, ha vissza, lövök”. — Az eaész falu tud­ta, hogy tanítónő leszel. Édesanyád most örömmel újságolta a szomszédoknak: — Hazajön a lányom taní­tani! S mikor levélben kért, uogy „gyere haza, lányomT\ ekkor Te kényeskedve vetet­ed pap'rra: „fsak nem gon dolja, Édes hogy elrontom az éle'em, abban a sár'észek bon, ahol se színház, se ren­des mozi s egyáltalán hoz­zám illő intelligens ember sincs". S végül mégis hazakerül­tél! Nem veszed észre, hogy azok az emberek sokat vár­nak tőled? Nem érzed, hogy az 6 k-’zü': munkám van ab­ban, h'roy tanulhattál, hogy tanítónő lehess. Lehet, hogy most még nem érzed ezt. Ha ma nem, akkor holnap, de ha igazi tanítónő vamt. meg- : értesz ennem, s szülaldet. S- most oda futottam levelem­ben, hogy bemutatkozzam. — Túri Eszter TV. éves ta : nítónő jelelt vagtjok. A jász- ’ herényi Zirzm Janka Tanító- ’ nőkévzőben tanulok Szev- \ temberben minket is útnak ; indít az irk^la. Most má- ; megért-1*, miért írok neked? — Édesanyám is, mint ' minden s^'-lő. azt szeretné ' ha a legj~hb helyre ke-ülnék tanítani. Sokat sír gzaoS-tn mert tér dnk eile-kendek ; Ne sértőd) meg. d° szinte Iá. ; topé, hony megborzongsz: : „gyakorlóév után tonnára saere+nék menni tanító i?”. S ha nem sikerül, akkor is oda. megyek. ahová szükség lesz rám,. S éd^saní-ám is b*l*tá*t, s büszke lesz rám. -mert „aho- ’ rá emb-r k~V. oda -Hók”. TÚR! ESZrrjt tV. é"°S tant*s-ő*elölt Jászberény. : Zirzen Janka TanP.ónSképzö

Next

/
Oldalképek
Tartalom