Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 13. szám
uaí,, íj.,,. 2500 háztartási hűtőszekrényt tm* -7' ™w* gyárt a Jászberényi Fémnyomó Már a múlt évben megkezdte a jászberényi Fémnyomó a háztartási hűtőszekrények protótípusainak gyártását. Jelenleg befejezés előtt áll 30 darab szép kivitelű, fehér zománcozott szekrény. A gyártás megkezdése nem volt könnyű, mert hiányoztak a tapasztalatok, amelyekkel az indulási nehézségeket kilehetett volna küszöbölni. Az „úttörő” munkát azután megkönnyítette az a segítség, amelyet az üzem főmérnöke egy hónapi szovjet tanul- mányútból merített. Ez a tapasztalat azután sok gyártási területen új utakra vezetett és részben megkönnyítette a munkát. « A 30 darabból álló „nullszéria“ még e héten elkészül és kikerül a háztartásokba kipróbálásra. Az üzem és társüzemek dolgozóihoz adják ki szerződéssel, óróbahasználat- ra. A szerződés arra kötelezi a használót, hogy havonta egyszer adjon tájékoztatót a hűtőszekrény működéséről, üzemelési ideje alatt a fogyasztásról, s minden észlelt jó és rossz tulajdonságáról. Ez idő alatt közben az üzemben a tapasztalatok alapján folyik a gyártmány finomítása, hogy a felmerült hibákat kijavítsák és így kialakulhasson a leggazdaságosabb és legjobb technológia a széria gyártásához. Az év első negyedének ez a központi feladata és természetesen a szerszámok és készülékek előkészítése, korszerűsítése. A második negyedévben azután teljes erővel megindulhat a termelése, a kijelölt hét brigáddal keresztül. Árjai elvtárs vezetésével. ' A szériagyártás kezdetén foglalkozik a műszaki vezetés azzal az igen fontos kérdéssel, — melyet sok más közszükségleti gépeknél a gyártó üzemek elmulasztanak —. hogy az esetleg romló alkatrészekből biztosítva legyen a tartalék. így a szervizen minden tulajdonos tud alkalmazni alkatrész-cserét. ha esetleg szüksége lesz rá. A gyártást megelőzően az üzem reális tervet dolgozott ki, kapacitásának megfelelő' en. A három negyedévre 1500 darabot. Azonban az igény hazánkban oly nagy. hogy az üzem ezt a tervet, a kérésre 2500-ra emelte. Ez az emelés bizony hatalmas erőfeszítést követel az üzem vezetőitől és dolgozóitól egyaránt. A gyártók bíznak abban, hogy sikerül megvalósítani ezt az erős tervet. A terv eredményre jutása nemcsak az üzemtől függő dolog, hanem a gyártáshoz kapcsolódó vállalatoknak is segíteniük kell. A mezőtúri villamos tömegcikket gyártó vállalatnak is be kell tartani a keretszerződésben foglalt szállítási határidőt, mert a szokásos késésekkel a tervszerű termelést akadályozza. Eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a mezőtúri vállalat nem elé intenzíven foglalkozik a határidőhöz kötött visszaigazolt munkával. De nem különb a helyzet a budapesti Közlekedési Mérőműszerek gyáránál sem, pedig az általa gyártott hőfok- szabályzó igen kényes és fontos alkatrésze a hűtőszekrénynek. Gondoljanak arra a társ- vállalatok. hogy pontos munkájukkal mennyire segíthetik egyrészt a termelést, másrészt a lakosság igényeinek mielőbbi kielégítését. A Fémnyomó eddigi felkészülése azt mutatja, hogy igen körültekintően fognak a sorozatgyártáshoz. Jó hűtőszekrényt akarnak adni a dolgozóknak. Az eddigi mérések szerint j!4 órai fogyasztása 1.6 kw és a mélyhűtőjében 18 fok hideget lehet elérni. A szekrény egyéb területében 0 és mínusz egy fok 'hideg között váltakozik a hőmérséklet. — ab — NÁDVÁGÓK Irta: Gyomai György Levél Horváth Imre elvtársiak a Maeyar Népköztársaság kii iigriniszlerciirk Budapest Ml, KENDERES község dolgozói felkérjük, hogy juttassa el tiltakozó levelünket az ENSZ főtitkárához. 1958. január hó 11-én összejöttünk. hogy megvitassuk a nemzetközi helyzetet, a béke megvédésével kapcsolátos feladatokat. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy az atom. hidrogén és rakéta fegyverzettel rendelkező nagy nemzetek között nincs meg minAmik or a kevesebb - több — Az Alcsiszigeti Állami Gazdaság kér észeiéről — VEZETNI ÉS DIRIGÁLNI — kettő. Az utóbbi nem is nagyon célravezető valami... Sok vezető a maga kárán jön rá erre az igazságra; Soltész István elvtárs- nak, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság igazgatójának elég volt ehhez a bölcs megfontolás. Beosztottaival megbeszéli a feladatokat; aztan együtt látnak a végrehajtáshoz. Így mondják ezt róla munkatársai Alesiban, kik körülbelül egy éve dolgoznak mellette. Ö maga sem bénta meg sosem, hogy hallgatott az okos, bíráló szóra... — Különösen a párttagokéra — erősíti, — Rácz Lajos elvtárs például az elsők között volt, aki a kertészet fenntartása mellett tört lándzsát, de — megfelelő területen. Az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban 1952-ben 300 kát. holdon létesült kertészet. Ekkora területhez szükséges begyakorlott munkaerőt, a dolgozók részére szállást biztosítani nem sikerült. Az „eredmény”: háromszáz hol’as gazrengeteg és persze rengeteg ráfizetés. Egy év alatt • közel félmillió forint... 1957-ben tizenhét holdban állapították meg a kertészet területét. Két jó szakember: Szigeti Sándor és Dimó József vették kezükbe a munkát. A „mindenből egy kicsit” elv alapján gazdálkodtak. Főterményük a paprika, -aradicsom volt; de az ízes-illatos togo-dinnyét sem hanyagolták el. Ilymódon igyekeztek elérni, hogy a kertészet nyereséget legyen. — Sikerült-e? — kérdezzük Szakáll Juliannát, az állami gazdaság főkönyvelőjét. — Ha az eredmény erkölcs' értékét is számfcavesszük: igen — válaszol — Gazdaságilag azonban még nem 'eljss a siker. Ennek okát abban látom, hogy idén még nem tudtunk kellő mennyiségű primőrt kivinni a piacra. Az áruelosztásban is mutatkoztak hibák; egy időben SzoLnodenben az egyetértés. Ez magában hordja annak veszélyét, hogy az emberiség történetében eddig nem tapasztalt irtózatos háború zúdul a világ népeire. Eg|’ atom- és hidrogénháború elpusztítaná mindazt, amit az emberiség hangya szorgalommal épített fel évszázadok munkája során. Egy ilyen háború nem kímélné a kultúrtermeteket, éppúgy, mint az elmaradott Szülői büszkeség ősrégi szokás, hogy a szülők előszeretettel dicsekednek pöttömnyi magzatjuk okosságával, s elkövetett csudadolgaival. Alig van család, ahol a nagyrabecsült vendéget ne szórakoztatná azzal, hogy a gyermek rendkívüli képességeit forgalmazzák. Ilyenkor aztán megszólalnak a zongorák elnyekeregni azt a dalocskát, amely arról szól, hogy „Boci, boci tarka, se füle, se farka”, vagy jobb sorsra érdemes papírlapon örökértékű rajzok kerülnek ki a marok- rafogott ceruzák alól és meglepő megnyilatkozások sejtetik a jövő nagy íróját, költőjét. S valóban ennivalóan édesek a kis emberpalánták, amikor így a felnőttek túlszárnyalására törekszenek, ha... ... ha például nem úgy, mint egyik ismerősöm kislánya. Ö ugyanis szülei körültekintő nevelése folytán 3 éves létére, felnőtteket megszégyenítő módon tud káromkodni. Katonaviselt ember vagyok, s így módomban van megállapítani, bármelyik zupás őrmester szégyenbe maradna mellette, hogy a Belsped alkalmazottakat ne is említsem. És milyen büszke mosollyal leste a hatást arcomon a kedves papa, amikor rám uszított csöpp lánya egy szuszra elmondott szózatában a teljes rokonság felsorolása mellett jónéhány „kedves kívánság” és „tennivaló” is ékeskedett szerény személyemre címezve. Behúzott nyakkal, félve pislogtam a mennyezet felé: Ha most sem... Közismert nyugodtságom ellenére felforrt a vérem. Alig tudtam hirtelen szóhoz jutni, pedig láttam, hogy a — „nevelők” jónéven vennének néhány dicsérő szót e „pompás” nevelésre vonatkozóan. Ehelyett valami olyasmit dadogtam: — Kár, hogy ilyen okos ez a gyerek, s hogy ezeket a dolgokat megtanulhatná később is, így nagyon bele jön. Meg, hogy életünknek volna azért néhánjf egyéb dolga, amit célszerűbb volna talán előbb megtanítani a gyerekkel. De ha ő még ezekben mutat fel feltűnő előmenetelt! Nem is vitás, sokra viheti. Csak azt nem tudom még. mire fogja ezt használni. — B — Szolnoki tanácstagok fogadó órái A Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a város és az érdekelt választókerületek lakóit, hogy a végrehajtó bizottság tagjai az alanti beosztás szerint tartják meg fogadó órájukat: Csernyi László, január 16- án reggel 8 órától a városi tanácshézán; Pintér Dezső, január 17-én reggel 8 órától a Papírgyárban; Fogarasi Ignác, január 17-én délután 4 órától a Cukorgyárban; Elek Lajos, január 18-án délután 2 órától az SZTK rendelőintézetben. Panaszolt, gondoX ví’em ínyek Mégesysser a kultúrotthonról A hetivásár alkalmával többszáz dolgozó tartózkodott a besenyszögi piactéren, amely mellett épül az új kul- túrház. A dolgozók csodálkoztak, mi lehet az oka annak, hogy amikor december végén fagyos, havas napok voltak az ác ok és tetőfedő munkások példás szorgalommal dolgoztak, s munkájuk legnagyobb részét be is fejezték. Most pedig az enyhe, szép időben már egy hete semmit sem halad a munka. A fedetlenül maradt tetőrészeken áznak a gerendák, lécek, s még a falak is. A bádog itt van és szeretnénk tudni miért nem dolgoznak a bádogosok? Jobb időre nem várhatnak, mert a természet rendje szerint most havas, ropogós hidegre számíthatunk. 1 Kérjük az illetékesek sürgős intézkedését, hogy még a mostani enyhe időben befejezzék a bádogozást. A besenyszögi KISZ szervezet tagjai a pedagógusok vezetése mellett érnek- és táncszámokkal, valamint színdarabbal már készülnek a kultúrotthon avatóünnepélyére. Wesniczky Antal Besenyzsög Néhány szó Kuucsorba vízellátásáról Több hete már annak, hogy a tűzoltó helyiség mellett lévő ártézi kút rossz. Vagyis az előtte lévő akácfán ott díszeleg a felirat: — „Ez a víz ivásra nem alkalmas". A lakosság jórésze innen hordta a vizet, s mo t igen kellemesen, hogy a falu másik szélén lévő artézi kúthoz kell járni. Az öreg nénik, bácsik igen fáradtan cipelik a vizeskannákat, pedig lehet, hogy sietős a dolguk. Az iskolák vízellátása is problémát jelent, mivel messziről kell hozni a mindennapi 5—6 kanna vizet. Talán lehetne segíteni a lakosság vízellátásán, s mi ehhez kérjük az illetékesek támogatását. D. Acs Margit « Jegyváltás a mozi udvarán Nem régen, alig két hete kerültem Nagyivánra, Született városi vagyok, mégpedig abból a típusból, aki nagyon szeret szórakozni. Rendszeres mozi és színház látogató voltam, s már első napjaim szabad percében utána néztem, hogy milyen szórakozási lehetőség található itt. Örömmel vettem tudomásul, hogy továbbra is járhatok moziba. Hetente kétszer. És a hirdető plakátot végignézve, egészen jó filmek kerülnek műsorra. Már a kezdet is jó: Dankó Pista. Sokat hallottam barátaimtól erről a filmről. Igyekeztem korán befejezni a munkámat, hogy 18 órára, a mozi kezdés idejére szabad legyeit. Érdeklődtem a pénztár felől. Az egyik néni felvilágosított, hogy a pénztár nem tető alatt van, hanem ott, ahol „elkapják” a pérz- tárost. Gyakran a lakásán osztja a jegyet. Kezdett érdekelni a dolog. Megkértem a nénit, hogy mivel én nem ismerem a pénztárost szóljon, ha feltűnik. Nem kellett sokáig várnom. 17 óra 10 nerckor m.g- I rkezett. Magas barna első látásra kellemes benyomást keltő egyén. Pillanatok alatt j végignézett a mozi udvarán várakozó embereken, akik rövid időn belül szoros gyűrűben vették körül. Mindenki törte magát. Én is hozzá vagyok szokva a sorbanállás- hoz, de az efféléhez nem. — Előre láttam, nem lesz jegyem. Távolról figyeltem az eseményeket. A pénztáros — a közönség Icukája ■— időnként felnézett, s minden egyes felnézés eredményeként kilépett a sorból egy- egy ember. Ezek a már régóta ismert . szemjátékokból tudomásul vették, hogy lesz jegyük. A film népszerű, rengeteg a látogató s a jegy hamarosan elfogyott. Nem akartam belenyugodni, hogy haza kell mennem. Megkérdeztem: állóhelyet sem kaphatok? — Várjon, ha m-jd minden bentlévő elfoglalja helyét, lehet, hogy jut. voft a válasz. Az óra eljött, s behúzták az ajtót az orrom előtt. Bosszúsággal telve bandukoltam hazafelé a síkos úton. Miért nem lehet itt is — mint más helyen szokás — m^phatár-zni egy állandó eénztári órát amikor lehe' ”2-"pn sm-b-Tiárás de a ie eveket nem ess- u’ rt ad'ái' hogy mi’yen közel á’l a jegyosztóhoz, hanem, milyen időrendben érkezett. N —á klyan fehér a ha- tár, mintha óriási meszelőkkel bemeszelték volna. A fűzfák, a nyárfák meztelen ujjaikat mutogatják a kéksár. ga ég felé. A nádas barnasárga és a víz hajlatánál belevesz a messzeség ködébe. A parton emberek üldögélnek a hóban. Rossz zsákokat, lópokróc rongyokat kötöznek a bakancsukra, meg a csizmájukra. Jól odakötözik cukorspárgával, meg dróttal. S amikor készen vannak, felhúzzák az egyujjas, vas- 1 tag kesztyűket. Kezükbe veszik a lapátot. Még egyszer, meg- ' nézik az élét, hogy jó-e? S elindulnak a lankás parton a jégre. A legelső óvatosan lépked. Figyeli, ' recseg-e a lába alatt a jég. De a cimborá- ja biztatja. — A fogo lymadarak i behúzódtak a hideg i elől a tanyába. Ott ta- , láttam egyet meg■ fagyva reggel, a törek ■ mellett. Akkor pedig ' megbír bennünket a ■ jég magyarázza ha■ tározottan és ő megy 1 olJrrp A jégen alig centis a hó. Nem akadályozza a lépést, se a munkát. Az emberek oda- baUagnak a nádas széléhez. Szétnéznek. Megbecsülik, hogy körülbelül hány kévét ad ki a náderdő? És lassan hozzáfognak a munkához. Az egyik a két karjával átölel egy csomó zörgő, hosszú ná dszálat. A másik az éles lapáttal a jég fölött elnyisszenti a kemény szárakat, sorban, pontosan. S amikor egy kévére való késsen van, ösz- szekötik a rengeteg nádszálat és a karcsú kévét lefektetik a jégre. Közben a többiek is hozzáfognak a munkához. Megindul a lapáttal való aratás rendesen. Gyerekek szaladnak le a szövetkezet tanyáiból. , Nézik a munkát s azon mérgelődnek, hogy nem lehet csúszkálni, mivel hú bot ml Htja a jeget. Az egyik ember a jégen tüzet rak. A gyerekek odamennek, melegszenek. Hallgatják a történetet, amit mond. — Gyerekkoromban volt olyan tél is, hogy a lovasszánkókkal ideálltunk be a jégre. Úgy hordtuk ki a kévéket. Ha síma volt nagyon a jég, akkor hoztunk egy kocsi szalmát, vagy tör eket. Végigszórtuk a jégen, hogy ne csússzanak a lovak. — Öregapámék megfogták itt a szakállas farkast is — csapkodja egy másik ember a két karját a hóna alá. — Az úgy volt, hogy itt tamyá- ztt valahol a szakállas farkas a nádban, öregapámék ásták a fűzfa alá egy vermet. Berakták gallyakkal. S a fűzfára felkötöttek egy megpörkölt döglött malacot. Oda a verem fölé. A farkas éhes volt. Addig ugrált föl a húsra, míg belesqakadt a verembe. Ott ordított torkaszakadtából. öregapámék aztán reggel odamentek. Vittek magukkal egy nagy lóbőrt. Lehajin- tották e verembe, rá a farkasra. A farkas táncolt, vonított, rágta a földet, ugrált. Ki akart szabadulni a bőr alól. De nem bírt. Mert öregapám bele- ugrott a verembe. Rá a bőrre, a farkasra. Osztóm ott taposta a két lábával agyon a bőr alatt ordító, harapó állatot. A gyerekek hordani kezdik a kévéket ki a partra. Rendes csomókba rakják. S arról tárgyalnák, hogy csúnya állat lehetett az a szakállas farkas yi lapátok eg~ ~i ** vágják a nád- szálakat. Az emberek ölelik, kötik a kévéket:. a gyerekek nagyokat puffannak a jégen, ahogy egymást zavarásszák kévehordás közben. Újabb tüzeket raknak. S azt számolgatják, hány kéve nád van már kint a partom, az öreg fűzfák alatt. kon annyi volt a káposzta, hogy szinte * ingyen sem kellett senkinek. Az 1958. évi tervekről ismét Soltész < igazgató elvtárs szól: — Jelenleg 50 négyzetméter hajtató- < házunk és 150 négyzetméter hollandi J ágyunk van. Tavasszal jelentősen emel- \ jük az utóbbi területét; erre a célra 270 i ezer forintos beruházási keretünk van. < Bizonyos vagyok abban, hogy az állatállo- j Hiányunk növekedése révén jelentkező < trágyahozam a kertészetben is érezteti ] hatását. Év elején 236 tehenünk volt, ma < 256 van; esztendő végére elérjük a 309-at í — Fokozzuk az öntözést is — mondja J Szigeti Sándort. — Ezenkívül igyekezünk, i hogy kevesebb emberi erőt fordítsunk a < munkákra. Remélem, előbb-utóbb sikerül i Dimó elvtársat meggyőznöm arról, nem 1 feltétlenül szükséges minden négyzet- \ ■ centiméternyi területet bevetni. Hol tud J akkor elmenni a lő?.,; 5 A gazdaság szakemberei hiszik, hogy 1 i az elmúlt évek tapasztalatainak hasznosí- | tásával a kertészet már ez idén nyereség- i gél zárja a gazdasági évet. Ezért emelik ! ■ — egyelőre — harminc holdra a kertésze: « területét. Ezen keresztül Szolnok zöldség- j : szükségletét körülbelül 30 százalékban ki tudják elégíteni. A hároméves terv J ■ végére szeretnék, ha ez a szám elérné a i ! kerek százat. SZIGETI SÁNDOR megemlíti, hogy < a kertészetben virágokkal is kivannak < foglalkozni — egyelőre kicsiben. Kérdé- < Künkre Soltész elvtárs csak ennyit mond; < — Nem szeretek én oda hidat ígérni, J ahol még folyó sincs... Magam is bimm 1 ; abban hogy i virágnevelés sikerrel jár— 1 ez igaz. Egve'őre fon'o^abb fel=da‘air’' 1 ■ vannak: a szolnoki zöldövezet megvalósí- i tása. Az állami gazdaság többi fe’adatá■ nak párhuzamos megoldása mellett első- ! i sorban erre vetjük be erőinket. ; • sa &. z. ■"» ' területeket. Ilyen helyzetben nem érezheti magát biztonságban az emberiség sehol a föld kerekén. A Szovjetunió már több ízben tett javaslatot a tömeg- pusztító fegyverzet betiltására. Mi tudjuk, hogy ez őszinte békevágyból fakad, nem pedig gyengeségből. Azt is tudjuk, hogy a nyugati hatalmak ezt minden esetben elutasították. nem azért, mert ők erősebbek, hanem azért, mert *‘ott egyeseknek hasznosabb az X állandó feszültség, a háborús • veszély, mert akkor hasznot j húznak a népek nyomorúsá- « gából. szenvedésésből. J Mi azt kérjük az Egyesült • Nemzetek Szervezetétől, hogy " segítse elő az atom-, hidrogén- ‘ és rakétafegyverzettel rendel- J kező államok közötti meg* egyezés létrejöttét. Nagyon J jól tudjuk, hogy egy újabb J háború csak akkor robban ki, J ha a népeket sikerül félre- í vezetni, ha az Egyesült Nem- t zetek Szervezete nem lép fel | keményen a békebontó ágii resszorok ellen, ha a kormá- £ nyok nem azokat a tényező- | két keresik, ami szétválaszt. * hanem azokat, ami összeköti X őket és népüket. £ Tegyen meg mindent az • ENSZ. hogy a béke fennma- I radjon és tartós legyen. Mi X a szocialista társadalmi ren♦ det építjük, békére van szük* ségünk, többet és jobbat aka♦ runk adni népünknek. Jó ba♦ rútságban akarunk élni a vi* lág minden népével. Támogat* juk kormányunkat és a Szov- « jetunió kormányát békepoli* tikájában. támogatunk min- j denkit, aki a béke fenntartá- í sán munkálkodik. ' KÉSZEK VAGYUNK harc- | ba menni a háborús gyú.itoga- X tők, agresszorok megfékezé- £ séért. megbüntetéséért. £ Kenderes. 1958. ianuár 11. £ A békegyűlés résztvevői. ( Mérnök sikerek Nagy László. Magyar János és Gallai György, — a ♦ MÁVAG szerkesztő mérnökei * a napokban új szabaőa'mal jelentettek be. Olyan komp- ] , resszor-alkatrészeket tervez- ; 1 tek,x amelyekből 11 féle telje- j £ sitményű kompresszort lehel j ♦ építeni,
