Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-11 / 9. szám

WLAG PROLETÁRJAI EGYESOUETEK! SZOLJI OK V Híszül a QiMm cuUtászw A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 9. szám. * Ml Ffl | pR 1958. január 11. szombat. Az új esztendő első nap fai a mezőtúri és a mesterszállást Ezüst Kalász Isz-ben A két termelőszövetkezet, amelyről most szó lesz, majdnem szomszédos egymással. Mindkettőt Ezüst Ka Jásznak hívják, s alapítói túlnyomórészt kis- és középpa­rasztok. A mezőtúriak egy esztendővel ezelőtt alakítot­ták meg szövetkezetüket az ellenforradalom alkalmával felbomlott Törő Pál Tsz egyik brigádja helyén. A mester­szállásiaknak még ez az el'ő esztendő, amikor együtt van­nak, mert a~ ősszel kezdték a közös tevékenységet. Mezőtúri Ezüst Kalász Tsz A pusztabánirévei vasút­állomásról 200 lépésnyire, a volt olvasókör helyiségében szépen megfér egymás mel­lett a mezőtúri Ezüst Ka­lász és a Sáliad Tsz irodája. Csak egy ajtó választja ed őket, de az is legtöbbször nyitva. Közösen vették a tü­zelőt, s egyszerre fűtik a két helyiséget. ■— A szomszédság nemcsak a fűtés miatt elő­nyös, hanem a tanácsadás, és a tapasztalatok kicserélése szempontjából is. Talán ez is egyi. oka annak, hogy az Ezüst Kalász és a SaJlai Tsz mái régen megvalósította a kettős könyvvitelt. Ennek előnyeit nem kell különöseb­ben hangsúlyozni. Elég any- nyit megjegyezni hogy sok­kal könnyebb az ellenőrzés. Gyorsan kimutatható, hogy egyik-másik növény termelé­sére milyen költséget, mun­kát, sitb.-t fordítottak. A kor­szerű nagyüzemi gazdálkodó; megteremtésének pedig egyik alapja, hogy a nyilvántartá könnyén áttekinthető és meg­bízható legyen. Debreceni András elv társ sal, a szövetkezet elnökével éppen arról beszélgettünk hogy milyen erősen begyöke­rezett a csengettyűi dolgozó parasztok életébe a közösség: gondolat. Itt, a csergottyűi tanyavilágban jóval a felsza­badulás előtt megvoltak a közös tevékenység csírái, kü­lönösen a műtrágya, növény- vódószer-vásárlás, egyes ter­ményféleségek, vagy jószá­gok közös értékesítse terén Ezért történt aztán, hogy 1951-ben. Mezőtúr termelő­szövetkezeti várossá alakúié sakor az itteni kis- és közép­parasztok a szövetkezés mel­lett döntöttek. A 3000 holdas Törő Pál Tsz az ellenforra­dalom támadása után ugyan feloszlot, de a szövetkezeti parasztok közül nem sokan választották az egyéni gaz­dálkodást, hanem több ki­sebb tsz-ekbe tömörültek. A volt Törő Pál Termelőszövet kezet alapítötagjainiak több­sége az Ezüst Kalász Tsz-; alakította meg. Erőszakkal sem lehetne el­szakítani a szövetkezettől Hegyi Jánost, a Kerek test­véreket. Molnár Pált és családját és még számos szövetkezeti parasztot, akik ma Is leghűbb szószólói a közösségnek. De nemcsak szavaikkal, ha­tten mindennapi tetteikkel u azon vannak, hogy a tsz tm ne előbb kiheverje az ellen forradalom okozta súlyot kárt. Molnár Pali bácsi ezer még „állásihalmozónak’’ is felcsapott, ö a szövetkeze; főállattenyésztője, tűzvédőim és állategészségügyi felelőse raktárosa, egyszóval: iger sokféle funkciót tölt be. Nerr. utolsósorban a szöve’kez-1 igazgatóságának is tagja és mint ilyen, sok gond neheze­dik rá. Mégis elvégzi fiatalo iendülettel, lelkesedéssel Az Ezüst Kalász Tsz-bér, r.em volt könnyű az 1957-es esztendő, mert újjáalakulás kor csak szántóföldje volt a fisz-nek, semmi másj Azóta kellett megteremte­niük a közös állatállo­mányt. amely jelenleg 36 szarvasmarhából. 70 sertés­ből, 346 birkából és 17 ló­ból áll. — Aztán univerzál traktort vásároltak pótko­csival, hogy a szállítást megkönnyítsék. Mé-leg is kellett és kisebb nagyobb mezőgazdasági szerszámok és gépek. S mindezt saját erőből. Háromszázhatvannyole-ezcr rorintot. vagyis a tsz-tagség részére kiosztott készpénz- és ermény értékének több mint 50 százalékát beruházásra fordították az elmúlt esz­tendőben Ezért csak 29 fo­rint 34 fillér lett a munka­egység értéke. Mégsem elé­gedetlenek az Ezüst Kalász tagjai. Maguk döntötték el a közgyűlésen, hogy mit mire fordítanak. Ha most elmu 'aszlják a (beruházást, akkor munkaegységenként 16—l7 'orinttal ugyan több jut min den egyes szövetkezeti tag nafk zárszámadáskor, de nine: megalapozva az új esztendő Vajon ez az áldozatválla­lás, — amikor a szövetke­zet 54 tagja 368 ezer forint részesedésről a közös alap gyarapítása érdekében le­mondott, — nem a szövet­kezeti gazdálkodáshoz való ragaszkodásról tanúsko­dik-e? — Ki vonhatja ezt kétségbe? A szövetkezet elnöke be­számolt arról is. hogy az új gazdasági évben egyensúlyba akarják hozni a növényter­melést és az állattenyésztést 1957-ben igyanis 600 ezer fo­rint volt a növénytermelés bevétele, az állattenyésztésé viszont az 50 ezret sem érte el. így persze nem lehet tar­tósan gazdálkodni És hogy ez az arány megváltozzék, arról tesznek 1958-ban. 70 sertéssből 50-re máris hizlalási szerződést kötöttek. Május v.an értékesítik, s akkor újabb hízóanyagot állítanak be. így ♦esznek a szarvasmarhahizla ’ássál is. Néhány éven belül nedig olyan fejlett tehenésze te lesz a szövetkezetnek, hogy azt nemcsak a város­ban, hanem a megyei, sőt or­szágos versenyben résztvevők '■% ismerik. Az Ezüst Kalász Tsz tagjai világé’elükben hí- -es iíVzáetenyésztő emberek voltak és ezt a iótulajdonsá- -ukat a közösségben sem fog- 5 dk megtagadni. Mesterszállási Ezüst Kalász Tsz földcserére került sor, min­denki ott lakik, ahol dolgo­zik, közelebb családjához De nemcsak én, mások is így vannak. — És mi volt az első közös evéke^vségük? — kérdezem — ősszel, a vetés. Az ál­lami gazdaság ugyan úgy adta át a földet, hogy azon már 300 hold szántás volt, de a vetés hiányzott. A Mester- szállási Gépállomással dol­goztattunk, s aki közülünk a munkában részt vett, annak munkaegységet irtunk ja­vára. Mert a mintaalapsza­bály szerint akarunk gaz­dálkodni. Van már közös állatállomány, igaz, hogy csak egypár igás állat, de lesz szarvasmarha cs ser­tés is. A 664 hold föld egy része legelő, azá juhokkal ha'znosítiatjuk. Van olyan épüle'ünk, ame!y kisebb átalakítással alkalmas juh- hodálynak. Ir»arl növényeket is terme- 'ünk majd szerződésre. Most még főleg olyanokat, ame- ’yek gyengébb erőben lévő fafajon is dfezlenek. Ké"őbb — ha lesz már elegendő is- f áll ótrágya, akkor cukorré­pával és a kenderrel is meg­próbálkozunk. Egyéb terveik félő] érdek­lődöm. — Szpretnénk 200 hold föl­det terítéssel megiavíttatni ez nagvon fontos lenne a to- vá'bhi fejlődés szempont iából Szé tervek ezek. Arról ta oúsködmak, hogy a mester- TáPási de1 »ózó parasztok is ’átiák a feilődés irányát, a mezó<T»zd->s,á<r szocía'itta át --tervezésének szükségessé «■ét. Bíznak benne, hogy jobb soruk lesz a szövetkezet­ben Erre a bizakodásra csak azt váJacm’hatv’k: nekik van Igazuk, és azok­nak. aki1' a szövetkezés me’lett döntenek. Sok sikert a mezőtúri és p mester«-'állási Ezüst Kaié«-' Tsz tagjainak az úi e®V’f'n',ő ben! *— ka — Szolnokon évek óta hires a Ságvari utt cuiuászua, amelyet most Tünde néven ismerünk. Ennek a műhelyében készül­nek a szolnoki cukrászipari termékek. Képünkön S. Papp Margit cukrászlány látható, amint a készítményekhez a to­jásokat feltöri, DoocxDoooooooooexxDOoooooexaoooooe^ A Népfront Bizottság terveibN Az elkövetkezendő hóna­pokban, éviekben igen komoly feladat hárul a népfront bi­zottságokra. Ebből akarja de­rekasan kivenni részét a szolnoki járás népfront bi­zottsága is. Látogatásomkor Borbély elvtárs, a központi járás titkára szerényen veszi elő azokat a terveket, me­lyek a közeljövőben megva­lósításra várnák. Szavai szerint, hogy az egészséges munka teljes mér­teiben meginduljon, legfon­tosabb feladat járási viszony­latban január 15-én egy ak­tívaülés megtartása. Ezen mintegy 300 aktíva előtt szá­mol be a bizottság az eddig végzett munkáról és hatá­rozza miag a feladatokat. Az aktíva-ülésnek lesz a feladata, hogy 31—35 tagú elnök;éget ás 95 tagú bizott­ságot válasszon, illetve ilyen létszámra egészítse ki tag­jait. K evzs szó csík róluk Borbély éLvténs véleménye, hogy oiyan elvtársak kerül­jenek az elnökiségbe és bi­zottságba, akikkls! társadál- masítani lehet nagymérték­ben a népfront munkáját. Természetesen ebbe a mun­kába az üzemi munkásokon íkávül bevonunk termelőszö­vetkezeti tagokat, egyénileg dolgozó párasatokat és értel­miségieket is. A bizottság .munkatervé­ben szerepel hogy már ja­nuár 14-tól falugyűléseket szerveznek, ahöl a part ag­rárpolitikai téziseit ismerte­tik a falu lakossága előtt. IJyten falugyűlés először Zagyvarokason lesz. Ezek a gyűlések a termelőszövetke­zeti mozgalom további meg­erősítését és új saövetkjeze- tek létrejöttét szorgalmazzák. A tervben szerepel a bőke- bizotiság munkája is. A já­rási bekebizOtltBág a napok­ban ülésezik. A békebizott- ság tagjai a kommunista és [•munkáspártok békekjáltvá­A megyei lap pár hónappal jzelőtt már hírt adott arról, rogy a mesterszállás! határ­ban 18 egyéni gazda Ezüst 'Calász néven — több mint 500 hold földön — új szövet­kezetét alakított. Ez még az 5szi betakarítás idején tör- ‘ént, s akikor nem sok ideiük volt arra, hogy az új tsz •zervezésével foffl a' kozza - ak az idő azonban mégis be­következett. amint az időjá- ~ic téliesre fordult és az em­berek a szántófö'dekrol be- -zoruHok a tanvákba. Az Ezüst Kalász alapító­val megbecsült gazdák 'tpsterszán ásón. Volt közöt­ök egynéhány, aki már tsz- Sen dolgozott, s az ellenfor- -adalom utáni zűrzavarban Igv látta, he egvVea gaz­dálkodik. jobban boldogul 'fások meg áHami gazdasá.g- %n mentek. De aroint híríi1- •Ptték hogv néhánvan úí *■ cy gtaVftásán fáradoznak el- -ők között lények az a'anító- qffok közé így tett Berke 'ózsef 13 holdam gazda is aki* ■z alakuló gvőié'en ve^etose •* tagnak választottak. Benke Józsi bácsival a jól -ütött szobában a kemence •"ellett beszélgetünk arról '-ngy mi hozta vissza inra a hi^ze" ő már ko "SHban szövetkezeti tag vou ■*v másik tsz-ben. — Nem volt nekem semmi -ülönösebb b=iom az Ut*ör* ■"sz-ben. Szépen kerestem. A Sri gádbaTl iresmerősökkell 'arátokkal voltam egvüt.t zenen megfér+firic Civako ’ás nem volt közöttünk soha — Akkor mégis miér* — gyta ntt az Úttörő Tsz-t? — Megmondom é" őszinte"- feleli. — Azt untam meg ■’ogy nézv éven keres ztü’ so ■-"Sem ebédeltettem e°yüt* a családommal. Mmdlg a —vgl amelvik fa alatt kellett elfogvasztani az ’■élt. A brfzá.dterüle* egészen ávol esett a la^dhelvemtöl A TÉLI KÖD elönti a ha­vas tájat Ennek ellenére a szajoli Előre Tsz portáján nagy a sürgés-forgás. Zetor- ral, lovaskocsival hordják a trágyát a földekre. Most sze­reltekkel az uj hídmérleget magtár közelében —, amihez a tagság hosszú lejá­ratú kölcsön utján jutott. — Indulás előtt minden szekeret lemérünk ... így tervszerűen dolgozunk és a munkaegység beírásnál is ki­küszöböljük az esetleges visz- szaéléseket. Eddig 1800 má­zsát hordtunk ki. A cukorré­paföldet trágyázzuk. Az el­múlt évben 250 mázsa átla­got értünk el. Szeretnénk az idén 300-ra emelni a termés­hozamot — magyarázza Kal­már József elnök. — Milyen téli munkákat f végeznek még? * — Egy brigád ássa a göd­röt a csatornahálózat csövei­nek. mert bevezetjük a vizet a sertéskutricákba és a lóis­tállóba. Közel 300 folyóméte­ren ásták ki eddig az árko­kat. A tagság másik része a Holt Tiszán vágja a nádat. 1000 kévét behordtunk és to­vábbi 3400-at akarunk levág­ni még lanuárban. Az így ki­termelt nádat — kévénként 4—5 forintos áron értékesít­jük olyan tsz-eknek. amelyek szárítót, vagy dohánypajtát építenek. • KEMÉNY AZ IDŐ foga. de [az irodában jó meleget áraszt [3 kályha. A könyvelő és az Mosrt, hogy az állami gazda- $ adminisztrátor készítik az évi ság és a szövetkezeit között pénzügyi tervet. — Kevés szó esik a nyilvá­nosság előtt az Előre Tsz-ről, pedig a tagság elég jól dol­gozik. Közel 37 forint volt minden munkaegység értéke az elmúlt évben. Emellett gondoltunk a beruházásra és a takarmányalapra is. 160 ezer forintból pótkocsis ze- tort, szelelőrostát, répavágót, és szeparátorokat vásároltunk. — magyarázza a tsz könwo. lője. — Jelenleg 480 ezer forin­tos takarmányalappal rendel­kezünk. ami jórészt magvas- és szálastakarmány formájá­ban van elraktározva. Tiz növendékmarhára és 80 hízóra kötöttünk szerződést az Állatforgalmi- és Zsírbegyűj- tő Vállalattal. Áprilsi 1-re ad­juk át az állatokat. A SZÜRKE KÖD egyre sűrűbben ereszkedik alá, ami­kor belépünk a birkahodály- ba. Szemügyre vesszük a szá­mottevő állományt. Négyszáz ijedtszemű birka ugrik fel a helyéről. Lassan a tehénistálló felé vesszük utunkat... — Nem rég a vezetőség sürgős intézkedést tett az is­tállóátlag emelésére. Beve­zettük a feiőgulyások és ál­latgondozók premizálását. Az intézkedésnek meg is lett a foganatja. Hat-hét literről nyolc liter fölé emelkedett a tejhozam. A közösben 40 fe­jőstehén van és így az emel­kedés elég számottevő. Nem sok munkával, nagyobb gon­dossággal 9—10 literes istál- lóátlagot is el tudnánk érni — mondja Fenyves Péter bri­gádvezető. MÁR KÉSŐRE JÄR az idő, egészen besötétedik. Az el­nök elvtárssal tovább beszél­getünk. Nemrégen ismerked­tünk, de ez tart vissza, hiszen olyan sok beszédtéma akad egy ilyen nagy termelőszövet­kezet házatáján. Nincs is idő, hogy mindent aprólékosan megnézzünk. — Az erdemények ellené­re vannak a termelőszövetke­zetnek gondjai, problémái. — magyarázza Kalmár elvtárs. — Évekkel ezelőtt meggondo­latlanságból — munkaerőhi­ányra hivatkozva — leadtuk 11 hold gyümölcsösünket. Az idén szeretnénk újra vissza­szerezni. Az elmúlt évben kaptuk meg a gazdasági épületeket, addig a tanács birtokában volt. Jelenleg a vezetőség a Terményforgalmi Vállalattól kéri a raktárt, ami a köz­pontban helyezkedik el. A zsák kölcsönzési díj 1957-ben 12 ezer forintot tett ki. mert nincs elég hely a termények elhelyezésére. Most is hol itt hol ott raktározzuk. A raktárépület úgy szere­pel, mint aminek „se ura, se gazdája”, legalábbis karban­tartás szempontjából. Időtlen idők óta nem tatarozták. A tsz ilyesmire nem is gondol­hat. mert nem az ő tulajdo­nukat képezi. Pedig lehetne ezen segíteni valami módon. Több megértéssel megakadá­lyoznák egy épület pusztulá­sát és a szövetkezetei megkí­mélnék a felesleges kiadá­soktól. ' *** ih ttj s*§ nyát fogják ismertetrn a já­rásban a falvaik dolgoséi előtt. Farmtosnak tartja a nép­front bizottság továbbra is a tanácstagok és képvi*dék szoros kapcsolatát a válasz­tóikkal Továbbra is szorgal­mazná fogják a táláSikozófcat, a tanácstagi, és képviselői beszáimolókait. ’ Igen helyesein foglayeozik a bizottság munka tál-ve atyán. ; kérdésekkel, mint'péidáu! a bazaszeretetré való nevelés Lvagy haladó hagyományaink X ápolása. Számos történekni Xés irodalmi évfordulót ren- tdíez a bizottság. Van a köz- «ponti járásban olyan muem­♦ lék, mely még nincs feiku­• itatva. Ezt is célul -tűztéje ki • a bizottság tagjai. Igen ko­molyan készülnek: már Ti« szavánkony község 900 éves lévfond ufójára. * A Ilorthy-rendszer kegyet« ♦ léin elnyomásától tanusko* Jóik majd a 25 éves család­I történeti kiállítás. Foglalkoznak a parasútság képzésével is. —A bizottság szakmai tanácsokat, elvtársi segítséget igyekszik nyújtani a járásban működő gazdako- rolmdk. A népfront bizottság bér» . veiről csak egy-két mozzarra- ♦tat ragadtunk ki. Egyet kefl t értenünk Borbély élvtárssai, ^ hogy ezt a munkát csak úgy > tudja 3 bizottság és az e> jnákseg elvégezni, ha minő [szélesebb körben társadat jmasítjji* a népfront munka- jáü* Cmhn Sándor. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom