Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

MON DOH SZÓBÓL ÉRI az egyénileg dolgozó parasztember is Hét a Népfront nagygyűlés Jánoshidán Vasárnap Jánoshida dolgo­zóinak „színe-lel'ke” gyüleke­zett össze a művelődési ház­ban, hogy meghallgassa Ár­vái István elvtársinak, az MSZMP járási titkárának politikai beszámolóját, meg­válassza az 57 tagú népfront bizottságot és megvitassa az 1958-as munkatervet. Ez a nagygyűlés igazolta, hogy a községben igen élén­ken pezseg a politikai élet. Nem egészen két hónap le­forgása alatt a negyedik po­litikai gyűlést rendezték meg vasárnap, ennek ellenére, sem a megjelenítek létszáma, sem pedig érdeklődésük nem csokiként egy szikrányit sem. Varga József, a népfront községi elnöke megnyitójában a megújult életű népkörről beszélt; majd Mkérte Árvái István elvtársat politikai be­számolója megtartására, legjobb az a becsületes, nyűit, őszinte beszéd útja. Éppen ezént ke­reken megmondta: a kor­mány minden segítséget meg­ad ugyan az egyéni parasz­toknak ahhoz, hogy 'többet termeljenek, de a végcél a nagyüzemi gazdálkodás meg­teremtése. A tsz-ek eredmé­nyeiről tehát beszélnünk kell, sőt a legjobb egyéni gazdákat hívogatnunk kell a tsz-be, mert ők régi megszo­kás alapján még akkor is ragaszkodnak barázdájukhoz, amikor a tsz-ban már régen Árvái elvftáns részletesen ismertette a külpolitikai helyzetet, a kommunista és munkáspártok moszkvai bé- kefelhívásót, nagy nyoma­tókkal mutatott rá, milyen hatalmas erőt jelent a béke­táborban egységes akarattal felsorakozó egymiliiárd em­ber. Elemezte az olasz és ju­goszláv kommunista párt, va­lamint a lengyel munkás­pártnak a magyarországi helyzetről kifejtett vélemé­nyét. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban szóbakerült, a koríhány parasztpolitikája, amely méltán kedvéit és népszerű dolgozó parasztsá­gunk körében. A nagyüzemi gazdálkodás­sal kapcsoiaban Árvái étv- társ igén helyesen azon a Véleményen volt, hogy egyenes űt; jobb az élet, ezenkívül el is várjálk, hogy a tsz-be meg­hívják őket; A nagy érdeklődéssel hall­gatott beszámolóhoz elsőnek Deák József, a Dimitrov Tsz növénytermelési brigaaveze- tője szólt hozzá. Elmondotta, hogy a szövetkezetben nincs se számtartó, se ispán, mint a promentreiek és báró Koh- ner Adolf régi nagybirtokán, hanem egyszerű emberek ve­zetik a munkát, s a szövet­kezet szépen gyarapodik, — Ebben az esztendőben olyan jó búzát termeltek a IMmit­rovbam, hogy az egyéniek már a kamrából elvitték ve­tőmagnak. Való igaz, hog^ az állattenyésztésen még ja­vítaniuk kell, de a jövedelem már így sem vékony, és él­éri azokét a munkásokét, akik 2—3 holdnyi földjüket nagyobbrészt családtagjaikra hagyva, Jánoshidától távol, a legkülönfélébb ipari, közle­kedési munkásként és alkal­mazottként keresik kenyerü­ket. ^mellett a tsz-tag ide­haza él a családjával, tehát ebből a szempontból is kedvezőbb a sorsa. A hallgatóság igazat adott a felszólalónak, és élénk, de mértéKtartó vita fejlődött ki ezekről a kérdésekről. Ennek során újból és újból megmu­tatkozott, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kérdésében va­lóban az őszinte, egyenes be­széd ér legtöbbet. Az egyé­nileg dolgozó parasztok elis­merték, hogy ők is a mon­dott szóból értenek. Nemcsak hogy nem nehezteltek Árvái elvtársra, hanem a gyűlés után köréjte sereglettek, ba­rátságosan elbeszélgettek vele és szívélyesen hívták meg: minél hamarabb jöjjön iv mét körükbe. Nagy érdeklődés kísérte az 57 tagú bizottság megválasz­tását is. A bizottságban kép­viselve van a közösség minden rétege, de igen jellemző a hangulatra, hogy néhányam felvetették: kevés a bizott­ságban az asszony; Mindjárt javasoltak is ket­tőt: mégpedig Gazsi István- nét és Hidas Jánosnét. — Mindketten dolgozó paraszt- asszonyok és a nőtanácsban is megmutatták: értik a kö­zösségi munkát. így hát a bizottságban is szívesen lát­ják őket. Többen ajánlották még Sziráki Márton trakto­rost, őt is egyetértőén illesz­tették be a bizottsági tagok közé. Nagy lelkesedés fogadta a március második félében ver­senyszerűen megrendezésre kerülő szarvasmarhatenyész- tési nap bejelentését, amely Jánosihida és a szomszédos Jászboldogháza között fog le­zajlani. A vita sok évtizede parázslik abban a kérdés­ben: Jánoshidán élnek-e kü­lönb emberek vagy Jászbol- dogházán. Nos, a márciusi nagy verseny, amelyre meg­hívják az ipoiyvölgyi és kaposvöJgyi szarvasmarha- tenyésztők színe-javát, hosz- szú időre eldöntheti ezt a kérdést. A jánoshidi népfront bi­zottság ezek szerint jónéhány hónapra el van látva tenni­valóval. A szarvasmarhatenyészitésd nap' sikeres megrendezésében mindnyájan bizakodnak, mert Árvái elv társ bejelentette, hogy a párt minden segítsé­get megad a népfront lelke­sen dolgozó aktíváinak.' K SE3KSBERVEBETÍ ELET ftÍREI: — Szaktanács a beteg gyermekekért — A Szaktanács országos vi­szonylatban a beteges, gyen­ge fizikumú és szociális hely­zetüknél fogva rászoruló gyermekeket az év folyamán üdültetésben részesíti. — ’ A gyógyüdültetés általában öt hét időtartamú. A gyermekeik kiválasztása a szakszerveze­tek alapszerveinél történik és a Megyei Szakszervezeti Ta­nács fogja össze az üdülte­tést! Az általános iskola alsó tagozatából január 10-én tíz fiú indul Röjtökmuzsajra, a felsőtagozatokból pádig öt fiú Farádfürdőre, Március 29-én ugyanilyen arányban, az általános isko­lás lányok részesülnek gyógy- üdültetésiben, szintén Röjtök- muzsajon és Parádfüdőn, A Szaktanács ez évben ha­talmas összeget fondt a gyer­mekek üdültetésére. Egy-egy ilyen gyógyüdültetés költsége naponta egy gyermek szá­mára útiköltséggel együtt 45 farínba kerül, s így megyénk szakszervezeti tagsága a most induló turnusban mintegy 23 ezer forint segítséget élvez­het a szociális juttatásokból. Nyugdíjas idős szakszervezeti tagok A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az idős és nyug­díjban lévő szakszervezeti ta­gok segítségére siet olymó­don, hogy bizonyos időkö­zökben különböző, általában 300—100 forintos segélyben részesíti őket. Ezek a segélyek merni mint nyugdíj kiegészítés szerepel­nek, hanem visszatükrözik a szakszervezet megbecsüléséi régi harcosai iránt. Megyénk­ben azok a szakszervezeti ta­gok, akik már 18 éves szer­vezeti tagságot igazolni tud­nak, ezt a segélyt megkapják. Természetesen nem kis munkát igényel az idős tag­ság felkutatása a területi segítése szerveknek. Ahol már van eredmény, ott meg is kezd­ték a segélyek kifizetésének u talványozását. így áz építőiparban Kozma Mátyás, aki 1911 óta szak­szervezeti. tag 350 forintot kap. Továbbá Katona László, akf 1904 óta, 350, Molnár László, aki 1923 óta, 300; Szabó István, aki 1921 óta, 350; id. Váczi Mülály, aki 1903 óta, 250 és Majoros Já­nos, aki szintén 1903 óta szakszervezeti tag, 250 forint segélyben részesül. Az elkövetkező időszakban, ahogy a területekről megér­keznek az adatok, a Szák­szervezetek Megyei Tanácsa folyósítja a segélyeket, típítőmunkások a téli estéken Az Építők Területi Bizott­sága a munkaidőn túl is fog­lalkozik a dolgozók politikai és társadalmi nevelésével Szolnokon hét munkásszállá­son rendszeresen, hetenként szórakoztató, nevelőhatású hangosfilmet vetítenek. Ha- ' vonta egyszer minden szállá­son a Járműjavító Üzemi Vállalat pártbizottságának tagjai tartanak politikai tájé­koztatót, az időszerű politika, kérdésekről és á tájékoztató után még hosszasan, sokszor két-három órát is elbeszélget­nek a dolgozókkal. A Területi Bizottságnak az általános műveltség emelésé­re rendes szervezett előadó­gárdája van, melynek tagjai főként pedagógusok — ter­mészettudományos, a techni­ka fejlődésével kapcsolatos, pgészségvédelmi és más is* . meretterjesztő előadásokat I tartanak. Azok részére, akik nehéz munkájuk és kevés iskolájuk miatt nincsenek tisztában a helyesírással, helyesírási tan- folyamot tartanak. A válla­latnál van egy analfabéta is­kola is, ahol négy embert se­gítenek az írás és olvasás el­sajátításához. Az ismeretterjesztő és szó­rakoztató előadások mellett komoly szaktanfolyamok is működnek a területeken. így az összes megyei téglagyárak­ban már dolgoznak a szak­mai továbbképző tanfolya­mok, megfelelő látogatottság mellett. Januárban még elkezdik a mérnöki továbbképzőt is, mérnökök, technikusok és művezetők számára;­—• Milyen találkozókat szerveznek 1958-ban — 1958-ban több találkozó szervezését tervezi az SZMT. Köztük egy nagy szakszerve­zeti —■ esetleg kétnapos — megyei találkozót, amelyre meghívj áik a szakszervezeti veteránokat is. Ezen a me­gyére szóló összejövetelen, ahol nagygyűlésen értékelik a szakszervezeti munka ered­ményeit, komoly előrehala­dást várnak. A találkozó színessé tételéről is gondos­kodnak és fellépnék a szak­szervezeti megyei kultúrcso- portote és sportegyesületek. Július első napjaiban sze­retné az SzMT megrendezni a KISZ-szel közösen a szak- szervezeti fiatalok találkozó­ját is. 1943. — Német szükség kórházba egymásután hozzák a sebesülteket. Weller doktor alig győzi az idegfeszítő munkát, felesége, Jutta nővér vörös szeme is álmatlanság­ról árulkodik. A betegek között két szülöasszony is van.- Egyikük Madeleine, a francia munkaszolgálatos már vi- lágrahozta gyermekét, s most rettenetes láz gyötri. A dok­tor csupán napokra becsüli életét. A másik asszony. —• Schindleraé — német, férje a fronton esett el, csak a szíve alatt hordott gyermek. márad meg számára -. Madeleine még mindig ‘ önkívületienül küszködik a siűnni nem akaró lázzal, miííbr váratlan légitámadás re- megteti meg a ház falait. Csörömpölnek az ablakok, siví- tanak a bombák és Schindlerné eszét vesztve ro-han a be­tegszobából az elkülönített újszülöttekhez. Felkapja a ko­sárból gyermekét és siet vele az óvóhelyre. Jutta nővér d-ermedten, az első percekben elszenvedett erős légnyo­mástól nézi a jelenetet. Nincs ereje szólni, hogy Schindiei’- né a francia gyermeket szorítja karjaiba, az övét pillana­tokkal előbb zúzda halálra a leszakadó törmelék. Másnap Madeleine váratlanul jobban lesz, az erős szervezet legyőzte a lázt. Az asszony gyermekét kéri, de Jutta nővér a német nő ágyához viszi kisfiát. Madeleine hiába követelődzik, tiltakozik, bizonygatja, hogy megis­meri kicsinyét, a nővér rendületlenül azt válaszolja, hogy az ő fia bombatámadás áldozata lett. Teltek, múltak az évek, a szörnyű háború véget ért; Madeleine is hazakerült a kórházból városába és amikor lakása ajtaján csöngetett, síri csend fogadta. Meglepődött, de végülis kiderült, hogy férjét nemsokkal előtte vitték el a Gestapo emberei és kivégezték. A magára maradt as-z- szony most már mégjobban vágyat érzett gyermeke, után és mindenáron vissza akarta szerezni. Megindult a harc a kisfiúért, amely sok érdekes, kedves és megható epizódot varázsol a film vásznára, a nézők elé. — A filmet a Tisza filmszínház mutatja be. Rekordtersnés doh ínyből Az ország dohánytermő vi­dékein már befejezés felé kö­zeleg a dohánylevelek simí­tása, kötegezése és beváltása Az eddigi eredményekből ítélve az 1957. évi rekordter­més a tervezett mennyiséget messze felülhaladja, sőt a JnDaDnmnnDrxinmnnmnnnnnnrinnrTTnnrrinnnnmnmnnnniaaaoaaDaDaDC Jászberény dolgozói szeretik és látogatják a színházi előadásokat A Jászberényi Déryné Kultúrotthon egyike a megyében a legnagyobbaknak. Erre szükség is van, hiszen Jászberény nagy város és kultúrára igényeseik az emberek. A kultúrház színházterme szin­tén a legnagyobbak közé sorolható. Ez a terem majdnem .minden alkalommal zsú­folásig megtelik és a közönség szemroel- látható élvezettel nézi az előadásokat. Mi az oka ennek? Semmi egyéb, mint az, hogy a kultúrház vezetősége olyan elő­adásokat és színműveket köt le, olyan szereplőgárdával, amelyek minden tekin­tetben mind tartalmilag, mind előadás­módjukban kivívják a közönség elisme­rését. A jászberényi közönség nagyon igé­nyes. Nem szereti és nem is látogatja az esztrád műsorokat, különösen azokat, amelyeknek szereplőit nagy neveikkel tűz­delik tele, emiatt még a szokásos helyára- kat is felemelik. A dolgozók nagy többsége a három (vagy több) felvonásom színdarabokat jó előadásiban nézi meg. A város kulturális igényét mi sem bizonyítja jobban, mint . az, hogy 1957-ben 52 színházi előadást számláltak. Vendégszerepeitek: Szigligeti Színház, Kecskeméti Katona József Szín­ház, Budapesti Nemzeti és Petőfi Szín-ház, Magyar Játékszín és Kamara Színház. Szeptembertől bérletet szervezett a kul- túrház és az 1957—58. színi évadra 260 bérlet kelt el. Az előadásoknak már úgy­szólván törzsközönsége van. Ha egy-egy vasárnap a bérlők közül valaki nem megy el, a szomszéd béiip érdeklődik, hogy nem betegedett-e meg, vagy mi történt vele, miért maradt távol. A sokrétű kulturális igényt bizonyítja az is, hogy nemcsak az operettet, a zenés vígjátékokat kedvelik, hanem a prózai előadásokat is. Erre példa a Petőfi Szín­ház „Feleség kis hibával” c. előadás, ame­lyet meg kellett ismételni. Ezenkívül még a következő prózai darabok kerültek be­mutatásra: Delila, Madame Be’zebub. Bo­londok grófja, Szerelmi párbaj, Földindu­lás, Egerek és emberek, Szerelem, Ország­úti kaland, stb. Sajnálattal kell megálla­pítani» hogy bár szfe-go^alban jók, de mégis megyénk színházának előadásait bírálja meg a jászberényi közönség, s a legtöbb esetben a kiállításért, díszletekért. Valahogy úgy érzi mindenki, hogy a szín­háznak van két szobadíszlete a tájelőadá­sokra és ezeket hol átfestik, hol nemi # már annyi rajtuk a festék, hogy az min2 dig kopottnak látszik. Nem olyan nagy hiba ez, de mégis jelentős és szeretnék, ha javítanának rajta. Nagy színpad van Jászberényben és a közönség is megér­demli, ho<gy az előadásokhoz megfelelő körítést kapjon. Szólni kell a színházbrigád előadásai­ról is. A színháznak feltétlenül figyelni^ kell a brigádműsort adó színészeket i ‘ és ügyelnie arra, hogy az előadásokat!/ piszkos, gyűrött ruhákban jelenjenek n^a, Az ilyen tény korántsem válthat Ili ked­vező benyomást. A Szigligeti Színház áz utóbbi időben bebizonyította, hogy ilépt-S’ nívós, kitűnő előadás bemutatására is. Ilyen volt az Egerek és emberek és a Szerelem című előadás. Mindkettőt telt ház fogadta és a közönség ital ás tapssal jutalmazta a színészek munkáját. A város vezetői, a tanács és a párt munkatársai minden előadáson jelen van­nak és a város dolgozóival együtt tapsol­nak a színészek kiváló alakításáért. A vá­ros vezetőinek köszönhető, hogy a szín­házterem, amely eddig télen fűtheteílen volt, a városi tanács hozzájárulásával mo­dern Heating fűtőberendezést kapott. Kel­lemes a meleg mindenütt a kultúrolthon- ban: öltözőben, nézőtéren egyaránt, oly­annyira, hogy a közönség részére ruha­tárat kellett berendezni. A Déryné Kultúrotthon Jászberény város dolgozóinak kulturális igényeit kí­vánja ’ kielégíteni, egyúttal megjavítani bírálataival az esetenként ott vendég­szereplő színházak munkaj ált is. 1958-ban ezerszemélyes szabadtéri színpadot építenek, amelynek .munkála­tait, ha az időjárás megengedi, mái’ feb­ruárban megkezdik. Ezzel újabb lehet"séa nyílt arra, hogy a jászberényi müértö kö­zönség minél nagyobb számban, s minél gazdagabb kivitelezésben még sok szép szinielpadásban gyönyörködhessen. harmadik termésbecslés kilá­tásait Is. Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán elmondották, hr.iy a felszabadulás óta nem volt ilyen nagy termés, álta­lában a minőség is jó. Külö­nösen a szabolcsi területek­ről takarítottak be minőségi­leg is kiváló dohányt. A jövő évi dohánytermelés iránt általában nagy érdeklő­dés mutatkozik. A termelte­tési szerződési terveket de­cember 31-ig országosan 83,9 százalékra teljesítették. A legjobb eredményeket a nyír­egyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat érte el, a 92,6 százalékos szerződés- kötésével. A jelek szerint ja­nuár végére országosan tel­jesítik a dohánytermelési szerződési előirányzatokat. — pitééti MlifcEK Körülbelül a negyedév Vé­gén árusítani fogják a papír­üzletekben a polietilén mű­anyagból készült zacskókat. Többféle lesz belőlük: gyü­mölcsnek, uzsonnának és díszcsomagoknak való. A polietilén tasaknak különle­ges jó tulajdonsága, hogy pél­dául a kenyeret, vagy a pék­süteményt több napig is fris­sen tartja. Ugyancsak a negyedév vé­gén árusítják majd a régen hiányolt papír falvédőket, állványpapírokat és 'szek­rénycsíkokat. Ezek változatos mintákkal és jó minőségben készülnek. e Az Építőipari és Közleke­dési Műszaki Egyetem a köz­lekedési és üzemmérnöki karhoz tartozó közlekedés­villamossági tanszékre egye­temi tanári, a mechanikai és gépelemek tanszékére szin­tén egyetemi tanári' állásra pályázatot hirdet. ;í* Az Egyesült Gyógyszer és Táps.zergyár Kefalgin néven új gyógyszert hozott forga­lomba. Az Ergotamint, Coí- feint és Arrjidasophent tar­talmazó szer a migrénnél jó- hatású. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom