Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

A párthatározat tükrében Eredményesen dolgoznak a Szolnok megyei nőianőcsok 1957. márciusában jelent meg a nőmunkáról szóló parthatarozai. Az ellenforra­dalom okozta válságok utáni legsürgetőbb időszakban adott nagy segítséget a moz­galomnak ez a határozat. A nőmozgalom az ellenfor­radalom után kivált a Nép­frontból. miután a gyakorlat bizonyította be, nem volt sze­rencsés az egyesítés. Az ön­állósítás óta elért sikerek mégmkább mutatják ezt Szolnok megyében is. Meigyénkben — szerényte­lenség nélkül jelenthetjük ki — országosan elsőként kezdtek hozzá kommunista asszonyaink a nőtanácsok életrehívásához. Olyannyira elsőként, hogy sok helyen -r- mint Öcsödön, Nagykö­rűn, Jánoshidán és Üjszá- szon is ■*- az ellenforrada­lom idején sem szűntek .; meg a nömozgalom szerve­zetei. A március elsejei párthatá­rozat idejére pedig már 30 községbein létezett a nőta- nacs, s a március 8-i nem­zetközi nőnapot a megye majdmínden városában falvában megünnepelték. Tulajdonképpen a március 8-i, nemzetközi nőnap volt az első — jólsikerülí! —' Se­regszemléje megyénk asszo­nyainak. A nőnapi előkészü- letek kovácsolták össze úgy a nőmozgalmat, hogy jelenleg áz üzemi és szakszervezeti nőbizottságokon kívül 91 fa­lusi, városi nőtanácsot tar­tunk számon megyénkben, ami e, számnál is jelentősebb megmozdulásaik az egész fa­lut érinteni tudják. Nem ritkaság, hogy a kis Szandaszöllősön 140-en. !>. Besenyszögön 130-an, Kun hegyesen 500-an is megje­lenek rendezvényeiken. Fontos ezt észrevennünk, mert a nőmozgalom kezdeti időszakára az volt a jellemző, hogy a kommunista és MN- DSZ asszonyok vettek csak részt munkájában. -Amilyen dicsőség ez a kommunista nők számára, éppúgy hátrál­tatja pártunk tömegkapcsola­tát. A nőtanácsok felfigyeltek a jelenségre, s mint a fen­tiekből látható, a maguk spe­ciális területén —- megyénk­ben legalább is — bármelyik tömegszervezetnél nagyobb a vonzó erejük: Ha hiba van még ezen a területen, akkor azt nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy korántsem mutatják a töme­gek részvételét a mozgalom­ban a nőtanácsok vezetősé­geinek személyi összetételei. A nőtanácsok helyi — községi és városi vezetőségeibe még kevésbé sikerült pártonkíyüli nőket is bevonni. Különösein érvényes állításunk a Szolno­ki Nőtanácsra. Ugyanakkor soha még ennyi pedagógus nem dolgozott a nőmozgalomban, mint nap­jainkban. Szolnokon a városi nőtanács­nak héttagú pedagógiai bizott­sága is van, de szerte a me­gyében szívesen vesznek részt a pedagógusok a nőmunká­ban. Hasonló népszerűségnek örvendenek a nőtanácsok más rétegekben is. Pontról-pontra követnünk kell a párthatározat megvaló­sítását. hogy megérthessük a nőtanácsok jelenlegi helyze­tét. A nőtanácsok legfontosabb feladata a párt és kormány politikája végrehajtásának se­gítése, Az ellenforradalom után felvilágosító munkát Végeztek a nőtanácsok. Szol­nokon, Karcagon, Jánoshi- többezren hallgatták Sziklai Sándoménak, az ellenforradalom után özve­gyen maradt kommunista asszonynak leleplező előadá­sait. Leralábbb 60 gazdaasszony- körben dolgozták fel az MSZMP agrártéziseit me­gyénk asszonya!. Fontos része a mozgalmi tevékenységnek a békeharc is. Megyénk nőtanácsai az elmúlt évben sokat tettek azért, hogy ébren tartsák az emberekben a békéért érzett felelősséget. CNak a Tisza Ci­pőgyárban több mint 3090 aláírást gyűjtöttek az asszo­nyok az atom- é; hidrogén- fegyverek eltiltásáért. Száz­ötven tiltakozó röpgv ülést hívtak össze az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen. A kommunista és munkás­pártok békekiáltványa alap­ián 23 béke nagygyűlést tar­tanak ez év január 10-től kezdődően. A párthatározat előírja, nőmozgalom törődjék a nők kulturális nevelésével és sa játos problémáival. Hatvan gazdaasszonykor van Szolnok megyében. A gazdaasszonykö- rökön szépirodalmat olvas­nak, sajtószemlét tartanak a Népszabadságból, a Nők Lap­jából. Harminc községben pedagógiai előadást tartottak a gyermeknevelésről. Az iro­dalmi esteken Móricz Zsig- monddal, Móra Ferenccel is­merkednek az asszonyok. — Előadásokat tartottak és tar­tanak a kínai, a francia és ;apán nők életéről. Fontos szerepük van a nő­tanácsoknak a község, az iskola, az óvoda életében. Tiszaföldvár-Hcxmokon a szü­lői munkaközösséggel együtt függönyöket vásároltak az is­kolának a nótanács asszo­nyai. Á kisdiákok 3 méteres Karácsonyfáját is a nőtanács és a szülői munkaközösség ajándékozta a gyerekeknek a sok-sok játékkal együtt. Rá- kócziujfalun a Tisza Cipő­gyár nőbizottsága adott báb- műsort és bevételét az isko­lára hagyta. Törökszentmiklóson és Szol­nokon megszervezték a nőta­nácsok ifjúságvédelmező bi­zottságait. Tagjai ellenőrzé­seket tartanak szórakozó he­lyeken, s hazaküldik a 16 éven aluliakat. A nők sajátos gondjaival való törődés talán legeredmé­nyesebb munkája a nőtaná­csoknak. Most terjesztették fel a szolnoki nőtanács javas­latát miszerint a lakáskérdés megoldása végett a két szo­bán felüli lakásokkal a ta­nács rendelkezhessék, kiutal­hassa azt a lakásnélküliek­nek. Ugyancsak Szolnokon a nő­tanács kéré-ére változtatták meg az üzletek nyitvatartási idejét, a VII. kerületben rendbehozták a piacteret. Nagyréven kenyércserét rend­szeresítettek a külterületi boltokban az asszonyok észre­vételezésére. A párthatározat leszögezi: a párt es az állami szervek kö­telesek segíteni a nőtans csókát munkájukban. Megyénkben nincs különösebb hiba e-kö- rűl. A szolnoki és jászberényi járási pártbizottság például aktívát tartott a járás kom­munista asszonyainak. A me­zőtúri pártbizottság titkára még a kerületi nőtanács-gyű- léseken is részt vesz. A köz­ségi tanácsokban általában vb tagok a helyi nőtanács el­nökök. — Mindenkár segítik munkájukat a felsőbb párt- szervek is. Viszont a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság megfeledkezik járási aktívákra meghívni a járási nőtanács elnököt. Nem valósították még meg a nőtanácsok/ az MSZMP csoportok megalakításáról szóló határozatot. Nemcsak a helyi nőtanácsoknál, de még a járási, megyei nőta­nácsnak sincs MSZMP cso­portja. Hasonlóan nem adhat okot megelégedésre az sem. hogy mindössze öt termelőszövet­kezeti nőtanács van me­gyénkben. Ezek közül is a tö­rökszentmiklósi Dózsa és a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz nőt an ácsa jelentősebb. A nők érdekvédelmét is szívügyének tekinti a mozga­lom. Szolnokon legutóbb öt brigád vizsgálta felül munka körülményeiket és életmód­jukat. S bizony, nem a leg­dicséretesebb jelenségekre bukkantak. Kevés a női munkalehetőség a városban Még szomorúbb képet nye­rünk a nők közéletből való visszaszorításáról. A megyé­ben egyedül Jászdózsán van női tanácselnök. Az ellenien radalom előtt több nő tsz-el- nök volt a megyében, ma még női munkacsapatvezetők is kevesen vannak. S ha megemlítjük, hogy van Szol nokon. Kunszeri tmárt on ban és Mezőtúron egy-egy női ügyész, néhány községi ta' nácsnál női VB-titkár, a to­vábbiakban nem nagyon dl csekedhetünk a nők közélet1 szereplésével. Kivétel ta1 án nártaoparátus, ahol megfele 15 arányban képviselve van nak a nők isi. Ml U.JS a nagyvilágban Jogos sérelmeik e*ek a nőtanácsoknak. Jogos an­nál is inkább, mert megyénk társadalmi problémáinak (hogy csak a fiatalok neve­lését, a kereskedelmi ellen­őrzést említsük) megoldá­sához nagyon sok segítsé­get adtak már eddig is. A nőtanácsok a legjobb úton haladnak Szolnok me­gyében a nőmunkáról szóló oárthatározat végrehajtásé ban. Fontos, hogy ez évben a nárt és állami vezetők mée fokozottabban segítsék őket Borzák Lajos Tűz ütött ki Anglia leg­titkosabb atomkntató in­tézetében A közelmúltban rejtélyes módon tűz ütött ki az alder­masitond aitomflegyver-kutatasi intézet laboratóriumában. Az intézetben hidrogénbombával és irányított lövedékkel kap­csolatos kísérletek folynak. A szerencsétlenség során egy tudós meghalt és több személy megsebesült, Száz kilométer magasság­ból nappali fénybe lehet borítani a földet A „Szovjetszkaja Avlacijia" a szovjet tudomány új, me­rész tervéről ad hírt. A szov­jet tudósok szerint lehetőség van^ arra, hogy rakéták se­gítségével nátriumot lövellje­nek fel 100 kilométer ma gasságig, ahol a nátrium az oxigén-atomokkal összeve­gyülve nagy fémyenergiá* fejleszt. Ezzel az eljárással percekre többszáz négyzet­kilométeres területet lehet mesterségesen megvilágítani Ugyancsak a „Szovjetszkaja Aviacija” hírt ad arról, hogy ma már lehetséges 100 kilo­méterig terjedő magasságban mesterséges elektron-felhőket létesíteni, amelyek visszave­rik a rövidhullámokat. E cél­ból rakétákat 100 km magas­ságba nitrogémmonoxiddal telt tartályokat lőnek fel A tartályok ott kiürülnek és a noitrogónmonoxid az ottani oxigénatomokkal vegyülve nagy aledctnansűrűségű réte­geket alkot, amelyek öt kilo­méterre is kiterjedhetnek) Rádlóimpnlznsok segítsé­gével bocsátottak vízre egy hajót \ Belfastban egy ausztráliai hajótársaság számára épített gőzhajót rádió-telefon segít­ségével 19.200 km. távolság­ból, a Sydney-i Austraia Ho­telből bocsátottak vízre. A ha­jó az igazgató . feleségének egy gombnyomására csúszott síneken a tengerre. ÄB étETSBlMVOriSLRÓl Az 1953, év - ellenforradalom előkészítése idején és az eutíiuvrraüaloim alatt az ellenség egyik módszere az volt, hogy elfeiect lesse a detígpzóKkal azokat az eredmé­ny eset, melyeket tooo mint egy évtizedes harcban a párt vezetésével élértek. Hazug propagandájukban oiyan ké­pet igyekeztek festeni a magyarországi helyzetről, hog'y itt a ao.gozók tömegei nyomorognak, s a jövő peoig tel­ki jesen knatas tálán. U ton-üttölen a nyugati életformát tj dicsőítették, csillogtatták' a kapitalizmus egyes ritka ( „gyöngyszemeit”, hogy a dolgozó emberek tisztánlátását megzavarják, bizalmatlanságot teremtsenek a szocia­lista építéssel szemben. Az ellenség előszedte a nacio­nalizmus, a sovinizmus, a 'szovjetehenességgel együtt a fasizmus által a két világháború között nem kis sikerrel hasznait szociális demagógiát is. Ez a hazug uszító pro­paganda megtette a maga hatását. Abban, hogy a nyu- „ gáti imperialisták által szervezett, a belső ellenség áltál támogatott ellenforradalmi lázadás egyáltalán kitörhe­tett — e hazug, uszító propagandának nagy szerepe volt. • A magyar dolgozó nép a szovjet hadsereg támoga­tásával véget vetett az ellenforradalmi lázadásnak. Az ellenforradalmárok gyilkos fegyverei elnémultak, de a harc politikai; gazdasági téren és ar ideológia vonalán tovább folyik. A szociális demagógia a külföldi ellen­ségnek, a zsoldjába szegődött emigráns ellenforradalmá- roknak és itthon még meglévő cinkosaiknak ma is hasz­nált fegyvere. Igaz, hogy ennek a fegyvernek az éle sok helyen kicsorbult. Azok az 'emberek, akik az ellenfor­radalmi propaganda hatására 1956 végén elhagyták az országot — s akiknek egyrésze azóta csalódottan, kiáb­rándultán hazatért, másrésze nyugati országokban bará­tokban él, nyomorog — saját maguk győződhettek meg, milyen az élet itthon és milyen az ellenforradalom által annyira dicsőített nyugati kapitalista országokban. Még­sem mondhatjuk, hogy az ellenség által szitott szociális demagógia nálunk már nem hat. Igenis számolni kell ezen a téretf is az ellenséggel, az ellenség hazug propa­gandájával. Az igazságot, a ténylegesen meglévő ered­ményeket számba kell venni és azok ismertetésével újra és újra emlékeztetni kell a dolgozókat, hogyan éltünk mi, magyar dolgozók, mit hozott a szocialista építés ed- ,dfg számunkra és milyen az a jövő, amelyen munkál­kodunk. A* é^etS’ÜIV’i’illCí1 | kérdésében az ellenséges ele­mek a.taláoan a íejietr nyugati kapitalista országokban — USÄ. Angiig valamint Nyugat-Németországban el­őtt eredményekre hivatkoztak, a mi helyzetünket azok­kal hasonlították össze. Az ellenség mit sem törődött azzal, hogy ez az összehasonlítás közgazdaságilag telje­sen lehetetlen. Rossz és lehetetlen az összehasonlítás a követke­zőik miatt: 1. Ezekben a nyugati országokban — elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában a kapita­lizmus évszázadokon keresztül nagy megrázkódtatás nél­kül fejlődött ki. A viselt háborúk az ország gazdasági erejét nem tették tönkre, ellenkezőleg, ezen országok tőkései úgy az első, mint a második világháborún nyer­tek, amelyből mégis csak jutott az ipar fejlesztésére. E mellett hatalmas gyarmatterületeket szipolyoztak ki, amelyből morzsákat az életszínvonalhoz is juttattak. Ezzel szemben a mi országunk évszázadokon keresz­tül Ausztria függvénye, fél-gyarmati területe volt. Az osztrák tőkések Magyarországot nyersanyagbázisnak és piacnak tekintették s így a magyar ipar' fejlődését min­dem eszközzel akadályozták. Az ipar fejletlensége ki­hatással volt a mezőgazdaságra. A magyar mezőgazda­ság 1945-ig Európa egyik legelmaradottabb, lényegében feudális mezőgazdasága volt, Ezentúl az ország termelő­erőinek fejlődését két borzalmas világháború szakította meg és vetette vissza. Mindkét világháborúbon a német imperializmus éléskamrának használta fel Magyarorszá­got: a végsőkig kiélte gazdaságát; a második világháború utolsó felvonásában pedig kirabolta és utóvéd harcokban felégette az országot. Ne feledjük, hogy - Magyarország­nak a második világháború 35 milliárd a-ranypengő értékű kárt okozott, ami a termelőerők akkori fejlettségét ala­pul véve mintegy hét esztendő teljes nemzeti jövedel­mének felelt meg S azok, akik ezt a katasztrófát elő­idézték: a Profok, bárók, zászlósurak és bankárok azokat akarják vádolni, akik hősies erőfeszítéssel a katasztrófa széléről hozták vissza az országot s akiknek vezetésével a 13 esztendő alatt nemcsak újjáépült az ország gazda­sága, hanem soha nem látott iramban énült tovább és ért el oda, ahol az ellenforradalmi támadás érte. De még így is nyugodtan mondhatjuk el dolgozó népünk előtt: az életszínvonal fejlődésében — az 1951— 52-ben elkövetett túlzott beruházást is beszámítva — nincs szégyenkezni valónk. A tőkés államok közül ne- csak az USÁ-t és Angliát, vagy Svédországot vizsgáljuk, hanem olyan országokat is, mint Olaszország vagy Francis ország, ahol a háború előtti színvonalat sem érték él. 2. Nem reális az összehasonlítás Nyugat-Németor- szággal sem. Nyugat-Németorsmg tudvalévő, az imperia­lizmus háborús terviben a szocialista országok elleni „fal­törő kos” szerepét tölti be, s így az USA dollárral tömi gazdaságát. Teszi ezt továbbá azért is, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozóit megtévessze. De még ezt is számításba véve az az óriási különbség amiről 1956 nyarán írók, reakciós közgazdászok, az ellenforra­dalom szószólói annyit prédikáltak és írtak — nincs meg. A VI. Világifjúsági Találkozón volt alkalmunk közvetlen beszélgetést folytatni nyugatnémet munkások­kal, akiknek más a véleménye az ottani életszínvonal­ról, mint Adenauer hivatalos szerveinek, vagy a kém­szervezetekben dolgozó magyar disszidenseknek. Elmon­dották pL, hogy egy jó szakmunkás 350—ÍOü márkát ke­res havonként, amiből 120—150 márkát — keresetének 35—38 százalékát — csak lakbérre kénytelen kifizetni. Vannak iparcikkek, amelyek olcsóbbak mint nálunk, de mindent összevetve is nem az, hanem jóval kisebb a különbség, mint amit hirdettek. A magyar dolgozó nép életszínvonalának mai álla­potát reálisan mérni csak úgy lehet, ha egyrészt-számba vesszük azokat a gátló körülményeiket, amelyek fékező­leg hatottak (háborús károk, hibák a gazdaságpolitiká­ban, az ellenforradalmi támadás hatása, stb.), másrészt, ha a mai helyzetet tényekben, számokban a felszabadu­lás előttivel vetjük öissze. S ha ezt a módszert követjük, reális képet kapunk, Hogyan éllek | a magyar dolgozók a felszabadu­lás előtt és hogyan élnek ma? — A kérdésre teljes értékű választ azok a milliók tudnak adni, akik a munkanélkü- , liséggel terhelt 25 esztendő® Horthy-uralom alatt is él- ' tek, akik sokszor hónapokig jártak a gyárak kapui el? munkaalkalomért, vagy mint a „3 millió koldus” ron­gyos seregéhez tartozók gyalog járták az utat, a , földöt aludtak a „Telekin” és ették a „Sipőcz-konyha” zagyva­lékét. A baj 195-6-ban ott volt, hogy olyanok válaszolgat- tak erre a kérdésre, akik maguk is okozói voltak, hogj a felszabadulás előtt olyan volt az élet Magyarországon amilyen volt, továbbá olyanok, akik maguk az élet „tövi­ses” útját nem járták, akik két kiló kenyér árát életük­ben még nem keresték meg saját erejükből, hanem szü leik keresetéből és az állam pénzén szerezhettek maguk nak^ diplomát; forró és zavaros fejükben megfogalmaz ták,' hogy „ők a hivatottak a vezetésre”. S hogy a ma gyár dolgozó nép helyesen értékeli, érzi és becsüli élet körülményeiben a felszabadulás óta végbement fejlődési azt mindennél jobban bizonyítja, hogy az ellenforra dalmi támadás leverése után rövid idő alatt a helyze konszolidálódott, a munkáshatalom erős, erősebb, min az ellenforradalmi támadás előtt volt, s a szociálist építésben munkásosztályunk, dolgozó népünk egy é alatt újabb sikereket tudhat magáénak. De beszéljenek a tények és a számok is. Magyarországon évek óta nincs munkanélküliséf Sokan vannak — különösen a fiatalabb korosztályból - akik alig tudják felfogni, mi is az, amikor az embe egészséges, dolgozni akar, a családnak, a gyerekekne szüksége volna a keresetre és nem dolgozhat. Müve nyomasztó és megalázó az, amikor szellemi képességé testi erejét kínálga-tni kellett e azt becsmérelve utasítót Rpnr.FÖT.ní HÍREK A földművesszövetkezetek- é nek országszerte hatvan me- k zőgazdasági szaküzletük van, g Ezek forgalmának felügyele- r tét most a nemrég alakult a termelési tagbizottságokra r bízták. A szaküzletek eddig i főleg a magasabb hasznot biz­tosító műszaki és kulturális cikkek árusításával foglal- r koztak. Most a mezőgazdasá- r gi szakemberekből, dolgozó 1 parasztokból alakult bizottsá- f gok ellenőrzésével fokozott j figyelmet fordítanak nem- e csak a mezőgazdasági kisgé- « pék árusítására, hanem a i gépalkatrészek, vetőmagvak, 1 műtrágya és növényvédősze- j rek beszerzésére és árusítá- J sára és minden boltban be ve- 1 zetik a mezőgazdasági szak- tanácsadást * 1 A tagkönyvkiosztó pártgyű- ' lések, amelyeken az MSZMP ' Központi Bizottságának hatá- : rozata értelmében átnyújtják az új tagsági igazolványokat, ünnepélyes formában a leg- ' föbb budapesti üzemben már lezajlottak. A tagkön yvkiosztó párt­gyűlések január 15-ig vala­mennyi üzemnél, vállalatnál is területi szervezetnél anak a kerületi pártbizottsá- >ok által meghatározott sor­rendben. Eddig az időpontig íz MSZMP valamennyi tagja negkapja új párttagsági íönyvét. * Az Autóközlekedési Tudo­mányos Kutató Intézetnél már hat éve működik a por­lasztó beállító szolgálat. Ez alatt több mint 20 ezer gép­jármű üzemanyagfogyasztá­sát szabályozták, s ez már eddig is többszázezer liter üzemanyagmegtakarítást je­lentett népgazdaságunknak. A jövőben a munka még ered­ményesebb lesz, mert a vidé­ki hálózatot kiépítik. * Már valamennyi cukorgyár befejezte munkáját. Néhány üzem azonban a termés fel­dolgozása után is tevékeny­kedik. A petőházi Cukorgyár­ban a Fertő-tó nádhuUadéká- bói a holtszezonban mintegy 800 tonna kartonlémezt készí­tenek. Hatvanban kiváló ra­gaszt őszért, Pektint gyárta­nak. Az ercsi Cukorgyárban pedig csicsókából szörpöt ké­szítenek, ami a cukorbetegek kedvelt édesítőszere, (MTI)----------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom