Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-04 / 3. szám

VJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZÓLJ! OK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 3. szám. ÄRA: 50 FILLER. 1957. január 4., szombat. Erősödik, gyarapodik as öcsödi Szabadság Isz Keveset hajtottunk az utób­bi időben az öcsödi Szabad­ság Tsz-ről. Pedig ez a kö­zösség is megvan, sőt, egyre erősödik. A tsz az ellenfor­radalom alatt sem oszlott fel, bár súlyos károkat szen­vedett. A cukorrépa a föld­ben maradt, a silózásra elő­készített takarmány sem ke­rült a silógödörbe. A gazda­sági kár össze-vissza kitesz 410 ezer forintot. Takács József elvtár®, a tsz párttitkára meleg szavak­kal emlékezik meg azokról az elvtársaikról, akik az ak­kori nehéz helyzetben, sok­szor életveszély közepette védték a közösség vagyonát. Dóczi Benjámin tehenész fe­leségével, két fiával és kis­lányával őrködött, hogy ille­téktelenek ne férhessenek a jószágokhoz. Hasonlóképpen tett a maga munkaterületén Szegény János és családja, Dezső Lajos és feleségé Rácz Lajos serésgandozó, OI- tyán Ferenc, Kolop Antal és Légrádl Sándomé. 1950-ban 3000 holdon felül volt a Szabadság Tsz 'közös földterülete és ezen 500 em­ber dolgozott. Most 1800 holdon 183-an gazdálkodnak. A tsz-tagságnak azonban két­harmada idős ember. Azok nak, akik az ellenforradalom után visszamaradtak, nem volt könnyű dolguk. Aki nem bírta erővel, az tudását, ta­pasztalatát adta a közösségi munkába. Egy esztendő alat a 410 ezer forintos veszteség bői ledolgoztak 215 ezer fo­rintot. így aztán csak 195 ezer forintos hiánnyal zárult az 1957-es esztendő. A zárszámadás nem lett aktív, de a tsz-tagság egy általán nincsen elkeseredve sőt, igen bizakodó a hangu­lat. Hiszen a tsz megszilár­dításában a kommunisták és a pártonkívüliek összefogót talk. Megszűnt a korábbi né­zeteltérés és vita. Az alapító- tago. és az újai? egyaránt oroszlán részt vállaltak a szö­vetkezet megerősítéséből. A munkaegység értéke az 1957-es zárszámadáskor 26.30 forint lett, de ebben az ösz- szégben csíak az van, amit természetben, vagy készpénz­ben kiosztottak. A szociális és kulturális juttatásokat, a közös vacsorák, s az üzemi konyha költségeit nem szá­molták hozzá. A Szabadság Tsz 1958-as üzemi terve még nincs tel­jesen készen, egyes részletei azonban már megvannak és azok a szövetkezet további gazdasági erősödését mozdít­ják elő. Kolop Antal elvtárs a tsz agronómusa arról tájé­koztat, hogy a tervben már a termelés 3 százalékos eme­lésével is számolnak. Ke­nyér gabonából 8.49 mázsa volt a holdankénti átlagter­més az elmúlt négy eszten­dőben, 1958-ra 10 mázsás ter­mésátlagot irányoztak elő. — Ez nem feszített terv, .elér­hető. A kenyérgabona 80 szá­zaléka kapásnövény után ke­rült elvetésre. Azonkívül ta­vasszal fejtrágyázást kapnak a búzavetések, holdanként 40—50 kg pétisót, a szükség­let szerint. Többszáz mázsa különböző fajta, műtrágyát is vásárolnak, főleg a kapás­növényekre. ötven hold ku­koricán műtrágyázási kísér­leteket végeznek. Az istálló- trágya pótlására is nagyon kell a műtrágya, mert kevés a számosállat. Bár az új esz­tendőben ennek növelésére is komoly tervek vannak. A je­lenlegi 40-ről 100-ra emelik a fejőstehén létszámot, s aikikor a 100-as tehénistálló, melynek építését az idén be­fejezik, ki lenne használva. A talajerőgazdálkodást ja­vítja a pillangós takarmány- növények vetésterületének növelése. 1958 végére 212 kát. hold évélő pillangós, — lu­cerna, vöröshere, illetve fü­ves keverék — vetés lesz. Sókat javíthatna a talajerő- gazdálkodás jelenlegi hely­zetén, ha az istállótrágya- szórásra megfelelő gépek áll­nának rendelkezésre. A Mes­terszállási Gépállomás veze­tőinek arra kell törekedniük, hogy e fontos munka gépe­sítésével minél előbb segí­teni tudjanak a Szabadság Tsz-nek. A mezőgazdasági kiállításon látottak, vagy egyéb dokumentációk alap­ján, mo6t, a téli hónapok­ban, amikor több idő jut ; tervezgetésre, különböző el­gondolások valósítására, le­hetne istállófcrágyaszórógépet szerkeszteni, azt a Szabadság Tsz és a hasonló körülmé­nyek között lévő szövetkeze­tek- rendelkezésére bocsátani Megköszönnék, sőt tneg is fizetnek ezt a segítséget szövetkezetiek. — Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy van a Szabadság Tsz-ben 50 kát. holdra elegendő istálló­it ágya, de nincs, aki kiszórja Igen szép tervei vannak szövetkezetnek a gyümölcs- termelésre. — Dezső László a fiatal kertész mindjárt el is sorolja: 23 és fél hold gyü­mölcsös volt eddig, ennek egyrésze régi telepítés. Ezt fel kell újítani. Egy 10 hol­das tábla 7 esztendős telepí­7á mmtkaued kezdi cvz úfi A Szolnoki Járműjavítóban esztergapadnál is talalA nő­ket Képünk Bánvölgyi Istvánnéról készült, aki megfogadta, hogy az új esztendőben kifogástalan munkát ad ki kezéből. Ez alkalommal a 411-es sorozatú mozdony kuiisszaágy szelencéjét esztergályozza. NagY forgalom volt az üzletek­ben a múlt év utolsó napjaiban A vásárlók ezrei keresték fel a szövetkezeti üzleteket a megye minden részén az év utolsó napjaiban is. Az el­múlt éveiéhez viszonyítva sokkal több áru talált gaz­dára. Soha nem volt ilyen kereslet a falusi üzletekben rádióból, televíziós készülék­ből mint most. Azt bizonyítja mindez, hogy a falusi lakos­ságnak is nőtt a kultúrigé- nye, emelkedett az életszín­vonala. Csak a tiszaszentimrei földműves - zövetkezetnél egy nap alatt hat különböző nagy­ságú rádió kelt el. De nem­csak ilyen cikkekből volt nagy kereslet, nagy mennyi­ség fogyott el korrekció, kö­tött, játék és könyvárukból is. A Vas és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat dolgozói­nak jó munkáját dicséri az, hogy nem fogyott ki a mű­szaki áru a legkisebb boltban sem. Különjáratokat indítot­tak, hogy ne merüljön fel akadály. Nagy volt a forgalom az élelmiszer fronton is. Az édesáruk mellett nagy meny- nyiségű disznóöléshez szük­séges áru fogyott. — Ilyen, mennyiségű rizs, só és pap­rika nem fogyott el mostaná­ban. Díc’éretet érdemelnek a kereskedelem dolgozói, kí­vánjuk, hogy az új évben is ha^nló szorgalommal végez­zék munkájukat, s biztosít­sák a lakosság áruigényeinek kielégítését. több mint 20 holdon í szilva.át ültetnek 8 A talajon ez díszük a leg- | óbban a többi gyümölcsfaj- s :ák közül. A szilva értékesí- í ,ése könnyebb, mint más £ gyümölcsöké. Ápolása jóval ? nevesebb munkaerőt igényel, s nint az alma és ez nem mel- i lőzhető körülmény olyan j munkaerőhiánnyal küszködő szövetkezetben, mint a Sza- j badság Tsz. A későbbi évek- í ben szeszfőzdét létesít majd i a szövetkezet és berendezke- j dik pálinkafőzésre is. Ha a ] gyümölcsös teljesen „beáll”,! a szövetkezet valamennyi tag- i jának egész évi foglalkozta- í tást nyújt. Tehát munkában nem lesz hiány, inkább a munkaerőben. Amióta a szövetkezetben megszűnt a korábbi nézetelté­rés és sikerült gazdaságilag is rendet teremteni, az egyé­ni parasztok érdeklődése meg- npvekedett a Szabadság Tsz iránt. Eddig 14-en iéptek be, de máris vannak új jelent­kezők- Nyitrai Sándor bácsi éppen a napokban írta alá a belépési nyilatkozatot A tsz tagjai ismerik, méltó arra. hogv a legközelebbi,közgyűlé­sen befogadják soraikba. Dol­gos, igyekvő ember volt vi- Jágéletében. A fia különben már huzamosabb ideje ebben a szövetkezetben dolgozik. A napokban Rédai Imre is be­jelentette, hogy rövidesen szétnéz a szövetkezet „háza- táján”. Úgy hírlik, hogy 6 sem akar már sokáig egyéni­leg gazdálkodni. Biztosabb­nak látja a szövetkezetben. Hát ebben neki van igaza. — ka — Üdvözöljük a Néplapot Azt hiszem, nem mondok nagyot és újat. ha kifejezésre juttatom örömemet, amit most a Néplap megjelenése okozott nemcsak nekem, ha­nem sok-sok régi olvasójá­nak, Mennyivel meg-zokot- tabb, barátságosabb a mai naptól kezdve újságunk cí­me. És valahogy, hiába volt „Tiszavidék", mindig „Nép- lap”-ot mondtunk. — Hiába, tés, most fordul termőre. Ta- megszoktuk, megszerettük a vassaal I Néplapot. Reméljük, hogy nem is csalatkozunk benne, igyekszik úgy tájékoztatni olvasóit, hogy valóban örö­me, s kedve teljék annak ol­vasásában. Tegyék színessé, tarkává és foglalkozzék a dolgozó emberek megannyi problé­májával. Egyszóval üdvözöljük a régi, s mégis új Néplapot. Menyhárt Józsefné Szolnok Áz új évben új gépek Sűrű téli köd ült a környé­ken, mikor beléptem a Tö­rökszentmiklósi Gépállomás irodájába. A folyosón mun­kaköpeny® könyvelők jár­káltak az egyik irodából a másikba. Folyik a leltározás, meg a jövőévi tervkészítés. A műhelyekben megkezdték a téli gépjavítást, öt brigád működik, két erőgép, egy cséplő és két murtkagép- javitó. Harminc traktorral még mindig szántanak — ahogy az idő megengedi —, Tisza- püspöki, Tiszatanyő és Tö- rökszentmikflós határában. — A téli szántásra külö­nösen alkalmas a Zetor erő­gépünk — magyarázza Vár­szegi igzagató —, Kenderesen Dt típusú lánctalpas traktor­ral szántjuk a rizsföldaket. A műszaki csoport most ké­szíti a jövőévi tervét, meg­kezdtük a leltározást és a gépállomás tulajdonának számbavételét. —• Milyen arányú beruhá­zásra számítanak az új év­ben?- —— 1958-ban 275 ezer forin­tos beruházást kapunk. Az előirányzott összeget modern % gépi felszerelésekre költjük. Huszonnégy és negyvennyolc soros vetőgépeket rendeltünk; Sor kerül olyan gépek vá­sárlására, amelyet Magyaror­szágon eddig nem alkalmaz­tak. Például a szerves-műtrá- gyaszórógép. Üzemeltetésé­hez 3 ember szükséges. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezeteknél igen gazdaságosan tudjuk alkal­mazni. Az idei tervünkét 93 százalékra toljesítettűk. — Milyen munkacsoportok járnak élen, a téli gépjaví­tásban? — A kengyeli kirendelt­ségnél Tóth Kálmán, nálunk pedig Galsi Pál brigádja, akik az őszi munkában és a léjneleg folyó munkávenseny- ben is szorgalmasan részt vesznek. Példás munkájuk nagyban hozzájárult a mun­kafegyelem megér ósödéséhez. Amőth s-w—--------­El ektromos átvizsgálok — Gyere, nyanya, rázzuk a mankót} Érdeklődve figyeltem felé­jük, tulajdonképpen mit akarnak? Különös nyelveze­tük értelmét csak akkor ér­tettem meg, mikor táncolni kezdtek.' Még jóízűt sem „pö­rögtek”,' egy másik fiatalem­ber indult feléjük lekérni. És barátunkat vállonveregette. — Na, apuci, sattyogj el! Felszólított, nem hagyta ennyiben a dolgot: — Tűnj el, mandró, mert különben kapsz olyan frászt, hogy a szentháromságot rab­lóbandának nézed! Néztem jazz-kedvtelésüket, közben azon gondolkoztam, hogy az 6 beszédük, viselke­désük vajon mivel különb an­nál a véletlen tányéresikor- dulásnál, amin úgy felhábo­rodtak? Vajon ki tudna több leckét adni a másiknak he­lyes és mértéktartó viselke­désből? Érre gondoltam és te­kintetem megpihent a kedves öreg bácsinál, aki derűsen és bizakodva nézett vissza rám. mintha csak azt mondta vol­na: — Ked -es öcsém, úi ét; kez­■"cszitsük sl olyan lu.,,üsr a tűt elmünket. * s* jiraAüi m> ■ A budapesti Orvosi Mű- saergyár kiváló új berende­zéssel segíti az orvostudo­mányt. Nemrégiben adta át az első hazai gyártmányú négycsatamás elektromos agyvizsgálót, amely sikerrel működik az Országos Ideg- sebészeti Tudományos Inté­zet élettani osztályán. Most pedig e?t a készüléket tovább fejlesztve, elkészült az úgy­nevezett nyolccsatornás eliek­troenkefalográf. Ez már ve­tekszik a külföldön elóállí- 'tott hasonló agyvizsgálókkal. Az új berendezés korsze­rűt), nagyobb és sokkal „töb­bet tud” kisebb társánál, pontosabb felvilágosítást ad az agy különféle megbetege­déseiről. Az elektroenkefalog- ráf mintapéldáhyát a szak­értőkből álló bizottság elfo­gadta s így jövőre megkez­dődhetik a gyártása, Hálván éves a szaktanács Hatvan évvel ezelőtt. 1898- január 2-án a fővárosi szak- szervezetek választmányai­nak közös értekezletén, a szaktanács végrehajtó bizott­ságával a magyar szakszer­vezeti mozgalomnak olyan központi szerve jött létre, amely tanácsaival segítséget nyújtott a szakmai szakszer­vezetek és szaklapok műkö^ déséhez. eliárt a szakszerve­zeti mozgalmat érintő közös Ügyekben. ‘ • vT«, 1898 óta jelentős fejlődést érték el a magyar szakszer­vezetek. Az akkori 23.000-ről csaknem két millióra növe­kedett hazánkban a szervezeti dolgozók tábora. A 60. évfordulón amikor a szaktanács immár XIX. kong­resszusára készül, a magyar szakszervezeti mozgalom har­cos hagyományaira, a mozga­lom harcösaira, mártírjaira emlékeznek a szervezett dol­gozók százezrei, (MTI); «»v^ iKISZ titkári ! tanfolYam Szolnokon I Január 6-tól január 11-ig ígyhetes KISZ tátikáid tanfo­lyam nyílik Szolnokon, Szol­nok megye KISZ titkárainak továbbképzésére. Kétszázhet­ven alapszerveaeti KISZ tit­kár hallgatja meg a tátikáid továbbképző tanfolyam elő­adásait. Az egyhetes tanfolyamon feldolgozzák az országos kül­döttértekezlet határozatát, a Megyei Pártbizottság három­éves mezőgazdasági tervéi. Az előadások után színház­as moeálátogatás klubdéiután, s a szovjet fiatalokkal való 'találkozás is szerepei a prog­ramban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulása óta ez az első továbbképzés, melynek költségeit saját ere­jéből fedezi a KISZ. Azok az o alapszerveretek, ahonnan a ÍRISZ titkárok továbbkép- ,f ' zésre jönnek, 100—150 farin- _ irtokat fizették be a tanfolyam ;i 'költségeire. SZILVESZTERI KÉPEK Nem i lom, miért annyira kanszenves ez az idős bá­li’—, aki itt ül előttem a pál- masarkokkal körülvett étté. *~m egyik félreeső asztalánál Valamivel túljár a hetve­nen ..„ Ritkás haja ősz, de urnára fésült. Bajusza villá­in . ödö. t é~ nem összc-visz. • óü. Barna ruhát visel ét ■ötétmintás nyakkendőt. A mnc is kecses mozdu­lattal nyújtja át a megren- lelt töltöttkáposztát. Jó tej- 'ölösen. ... Külseje után bízvást e tudó ő képzelni a Horto- )ágy tar':a délibábja alatt min* csi’-óst... A Nagy Al- 'dön is, mint munkábar megöregedett földművest Ahogy mulat apró csip-csuj iolggkon, ahogy köszöntőt érkezésemkor, olyan fiataloi derű sugárzott arcáról... A bácsi előveszi halcsont nyelű bicskáját, aztán jóizűer •* ekilát a vacsora elfogyasztá­sának." Zseb1:'--"el vagdoss* a tölteléket. Hirtelen meg -súszik a kés kezében és t ‘omva csendet éles csikorgt '•ang szakítsa meg. Eoyszem '~"t asztalnál is összerezzen -ek a t*cndAn-yk. Felháhoro dott Uwetoßi felénk. i —. Valaki nem tud enni —■»- jegyzi meg epésen egy fiatal­- ember. Mellettünk minden „ép- -- kézláb” ember megbotránko­- zik. És a következő ■ rrcben 3 „ez a rende.lenüi étkező” lesz ■ az előbb ml- csendes társa­- ság célpontja. \Hol suttogva, s hol hallhatóan, gúnyos meg­jegyzéseket tesz-ek..-. Eszükbe sem jut a „jólne­velt” fiataloknak, hogy a ked­ves dédnagyapa esetleg még fakanállal ette a levest, a pa- 1 radicsomos káposztát, sőt a “ káposztába főtt húst is. Egész ’’ biztosan jobban ízlett neki, ~ mint a bécsi szelet, amit há- j* rom evőeszközzel boncol,- szabdal — tízadva — a magát P előkelőnek képzelő unoka. Karneváli hangulat uralko­dott a teremben, mindenfelé konfettik röpdöstek, színes n szerpentinszalagok fonódtak a hajlékony derekak köré. A ~ zenekar tüzes táncot játszott. Mámortól kipirult arcú párok a lejtetfék és közben halkan ^ dúdoltak: e — Táncoljunk, zeng a zon- sora. i. Előttünk az egyik tégláséin k zakói fiatalember vieyszOd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom