Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-31 / 26. szám

Január 31: a magyar-lengyelkulturális egyezmény aláírásának 10. évfordulója tAz abádszalnki Lenin Termelőszövetkezet a belterjesség uíján Tfx eret «idővel ezelőtt 194«. január Sl-én itták alá a lengyel—magyar kulturált egyezményt. A lengyel és a magyar népet az évszázado' folyamán szoros barátság é gazdag kulturális kapceoia -ok fűzték össze Ezek a kan csőlátók a fe’sznbadulá j óta de kü’önösem a kulturált egyezmény aláírása óta el­meit tíz esztendőben fokozot tan bontakoztak ki. fuodalötn A régi rendszer kultúrpo­litikájának következtében a szláv népei: iroda1 ma távol rél eem foglalt el súlyának és értékének megfe'elő he­lyet a magyarra fordítót- művek sorában. A magvar— lengyel kultúregvezmény tíz esztendős múltját a könyv­kiadás szempontjából ké ré'zre oszthattuk Az etső ö‘ eszterdőt a kí'é-’etezés. út­keresés jellemezte. Von?tko zik ez a fordított művek megválö«atá«í,ra, s a fordító «ok mlnő'égére egyarén* Mégis már ebben az időben is jelentek meg szép, érté kés könyvek: az 1949-es ju­bileumi Mickieicicz-antolfi- oia, ZeromsH „Hontalanok" Prus „A bábú” című regén ve Komalskitól a „Falusi élet”. Kruczkotvskitól az „Ur és pa raszt”. Igen népszerűvé vá'* Newerly „Egv bóídoz é'et” (Cellulózeevári emlék) című regénye. 1953-v,«n ldnrszikU' 'engyel novellák gyűjtőmé nye je’ent meg. Javított é- kiegészftett irtadásNvn látok napvilágot Reymrrnt .Para« fok” és Prus „A fáraó” című regénye. A lengyel költészetet rz >i többi években Bronie-’-sk f-g SlouacH kÖ*ete. Mickie toicz „Pan Tadeu-z”-a é' „Krimi s2onett”-jeí, leentőn»- a nemrég rehabilitált Brtm Jaslenski elbeszélő költemé nye, a „Jakub Sz^áról szó­lok” képviselte Karácsonyi ajándékként kapta a magva- olvasókőzönség Sienkieiric- méltán népsze-ű ..Quo Vá dls”~ának új kiadását. Ami a közeljövő terveit KUSH: nemsokára megjelenik Tuwim verseskötete, Dab- rowska „Éjjelek és nappa­lok” című regényciklusa Sienkiewicz hatalmas törté­nelmi „Trilógiája" és „Siva­tagban — Őserdőben” című ifjúsági regénye, a mai len­gyel irodailomból pedig Tyr- »naná „Gonosz” című szenzá­ciós regénye és Rudnicki no- velláskötete. összesen a felszabadulás óta mimegy 75 lengyel mű átott napvilágot magyar nyel. ven, közei félmillió példány­ban. A lengyel közönség is meg­ismerte már a magyar iro­dalom sok értékes alkotását így elsősorban Jókai és Mik­száth műveit, a mai magyar irodalom alkotásait, költőink közül Petőfit és József Atti­lát. A közeljövő kiadói ter­veiben Jókai, Gárdonyi, Karitnhy Frigyes, Móra és Mikszáth neve szerepel. ?ene Igen szorosak a magyar- 'engyel zenei kapcsolatok. Az elmúlt 12 esztendő alatt Ma­gyarországon két, Lengyelor­szágban négy nemzetközi ze- raá verseny volt, s mindisgyi. ken résztvettek lengyel, illet­ve magyar rész: vevők. A ma­gyar hangvensenyközönséa szeretettel emlékszik a ná­lunk vendégszerepeit kiváló lengyel zeneművészek, külö­nösen Czerny — Stefanska, Hesse — Bukowska, Szeli- gowsld, Rowicki, Bandrowskg —Turska nevére. Magyaror­szágon szerepelt a Mazowszt népi ének- és táncegyüttese, a lengyel rádió zenekara, a poanani gyermekkórus, a Nowa Huta együttes, a Ho és a Wlasek jazz-zenekarok Magyar részről többek kö- ött Ferencslk JózseFische: nnie, Garay György, Hajdú 'er nádi, Kadosa, Komor Korodi, Lehel, Keményt Orosz, Palánkat Petri, Un­gár, Zathureczky, Zempléni és számos más együttes sze­repelt Lengyelországban, Képsőműo Zszet A lengyel—magyar képző­művészeti kapcsolatok tíz év alatt, elősegítették — ha csak kis részben is — annak a hiánynak a pótlását, amit mindkét ország kulturális életében a másik ország kul­turális múltjának és jelené­nek a hiányos, egyoldalú is­merése jelentett. A kölcsönö­sen megrendezett retrospek­tiv kiállítások felhívták a figyelmünket arra, hogy a lengyel és magyar képzőmű­vészet múltszázadi fejlődésé­ben igen sok volt a közös vonás, a hasonló tartalmú társadalmi mozgató-erő. Az 1948-as magyar szabadság­harc eszmei hatása a magyár festőművészet fejlődésére a magyar képzőművészet olyan történeti sajátossága, amely­hez sok tekintetben hasonló mozzanat az 1863-i lengyel felkelés és annak közvetett vagy közvetlen hatása az ot­tani képzőművészetre. Tudomá y A kulturális egyezménynek a tudományos kapcsolatokat szabályozó része módot adott arra, hogy a lengyel tudomá­nyos dolgozók viszonylag nagy Számban megismerked­hessenek a magyar tudomá­nyos élettel, a magyar tudo­mány eredményeivel, a ma­gyár tudományos dolgozók pedig lengyelországi tanul­mányaik alkalmával megis­merhessék a lengyel tudo­mányt és kialakíthassák sze­mélyi kapcsolataikat. ÉvrŐl- évre több tudományos dől gozó vesz részt ilyen tanul­mányutakon, vagy tudomá­nyos kongresszusokon. A kulturális egyezmény elősegítette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadé­mia közvetlenebb kapcsolatot építehssen ki egymással. — Nem egy. tudományos terü­leten köíös kutatások kéz dödtek el. Például a Magyar Tudományos Akadémia Iro­dalomkutatást Intézete és a Lengyel Tudományos Akadé­mia Irodalomkutatást Intéze­te közösen vizsgálják a len­gyel ariánusok és a magyar antitrinitáriusok közötti XVI századbeli irodalmi kapcsola­tokat, a történésnek a ma gyár—lengyel reneszánszkori kapcsolatok témaköré­ben folytatnak közös kutatá­sokat, együtt vizsgálják a második jobbágyság problé­máját. A fizikusok közös ku­tatásokat végeznek a kozmi­kus sugárzások területén gyorsítókkal végzett mag­reakciók tanulmányozásában ée több elméleti, fizikai té mában. A matematikusok a stochasztikus folyamatok el­méleti kutatásaiban működ­nek együtt, a csil'agószok kölcsönösen kicserélik a vál­tozó csillagok kutatása terén elért eredményeiket és mé° számos közös kutatási terü­letet sorolhatnánk fel, Oévoso'i barátsága A lengyel—magyar barát! kapcsolatok érdekes és gyü­mölcsöző formája egy-egy lengyel és magyar város test­vérvárosi kapcsolata. Ilyen kapcsolat áll fenn Szeged és Lódz, Debrecen és Lublln. valamint Miskolc és Kato­wice között. A kapcsolatok formái: küldöttségcsere, kul turális és tudományos kap­csoltok, kölcsönös ifjúsá? táborozás és gyemioknyaral tatás, stb. Színház, zene , A magyar színpadokon ed­dig négy lengyel darabot mu­tatnak be. Legnagyobb sike­re Zapokká: Dulszka asszon} erkölcsé című darabjának volt ' Lengyel színpadokon sddig f-rerfjeíy Sándor „Vité zek és hősök" c. darabje aratta a legnagyobb siker: Nowa Huta színháza most készül bemutatni Molnár ,.Liliom"-át, Wroclowban Bródy Sándor „Tanitónő'’-je, Lodzban pedig Szigligeti „Li- liomfi‘’-ja kerül színre. A Lengyelország által át­veri magyar filmek száma 1949—1957-ig 46, a Magyar- országon vetített lengyel fil­mek száma 1950 óta 34 volt. Lengyelországban a legna­gyobb sikere az „Egy pikoló világos’‘-nak és a „Körhintá­nak" volt. • Az elmúlt 10 év szép ered­ményei után tovább gazda­godik a két testvéri nép ba­rátsága a szocializmust építő népek táborában. A napokban S0 dolgozó pa­raszt kérte felvóedét az abádszalóki Lenin Tsz-be és 1957 október óta 100-ra nőtt a belépők száma. E jelenség nél önkéntelenül is felvető­dik, mi ennek a vonzó erő­nek a titka? Erre a kérdésre nem lehet egy-két mondat­ban válaszolni. Meg kell vizsgálni azt a fej­lődési utat, amelyet a Lenin Tsz fennállása óta megtett. Itt is, mint általában a tsz- ekben nehéz volt a kezdet Hiány volt a legszükségesebb épületekben és felszerelések­ben. A munkafegyelem serr volt mindig példás Nem ke­rülte él a szövetkezeti gazda ség az 1956-os ellenforrada­lom rombolását sem. Ez aj esemény kissé megakasztott Kös/ nctnyilTamtáft Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, — akik Kávás! László — szeretett és soha nem feledhető drága halottunk — a hűséges fiú, az odaadó férj és családapa, a párt megbecsült harcosa —? temetése al­kalmával. részvétük kifejezésével, nagy és mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A Kávás! család Termelőszövetkezeti tagok írják ... Megjegyzés a S abnd Föfd: «Válasz Saoa e vtarsaa*" cimű cuc »eaez Nem kívánok vitatkozni, csak néhány megjegyzést szeretnék fűzni ahhoz a cikkhez, amely Teszkó Sán­dor elvtárs tollából jelent meg a Szabad Föld januar 19-i számában hasonló cim alatt. Az újságíró ebben a cikkben azt állítja, hogy Suba elvtárs, mezőgazdasá­gi osztályvezető azzal a ki­jelentésével. — mely sze­rint a mezőtúri tsz-ek szét­válása nem követendő pél­da, — a szövetkezeti de­mokráciát sérti. Ezzel nem érthetek egyet. Helyt kell azonban adni Teszko elvtárs ama megálla­pításának, hogy a mi viszo­nyaink között az 5—6 ezer holdas, vagy ennél nagyobb tsz-ek működésének nem voltak meg a kellő feltéte­lei. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha a nagy tsz-ek kialakításának idő­pontját nézzük. Mert ezek a többezer holdas szövetke­zetek megalakulásuk óta több éven át eredményesen működtek. A nagyüzem fel­tételeit túlnyomórészt meg­teremtették, az irányítás­ban és gazdálkodásban ér­tékes tapasztalatokra tettek szert. Ez utóbbi kérdést vizsgálva, mégsem helytálló Teszkó elvtárs véleménye. Nem lehet egyetérteni a Szabad Föld cikkének ama megállapításával sem. mely szerint a szétválások éppen az előbb említett feltételek hiánya miatt jöttek létre. Ha ez igy lenne, akkor már az ellenforradalom előtti időben is szétváltak volna a nagy tsz-ek és ez azóta is tapasztalható jelenség len­ne. Ezzel szemben ennek éppen az ellenkezője a2 Igaz. Városunkban pár hét alatt már több szövetkezet egyesült, hogy az új gazda­sági évben mégjobban ki­használhassa a nagyüzemi lehetőségeket. Jól tudja a Szabad Föld munkatársa is, hogy a szét­válások lehetősége már 1953-ban megvolt, de akkor Mezőtúron sem gondolt senki erre és ma sem gon­dol. Ilyen jelenség csak az ellenforradalom alatt tör­tént és merem állítani, hogy ha az ellenforradalom viha­ra ezeket a tsz-elcet nem oszlatja fel máig sem apró­zod nak feL Mezőtúron tulajdonkép­pen nem is beszélhetünk szétválásokról, hanem a termelőszövetkezetek fel­oszlatásáról és új tsz-ek alakulásáról. Ha pedig ezt az erőszakos feloszlatást vesszük a felaprózódás alapjául, mint ahogyan ezt Suba elvtárs, a városi ta­nács vb. mezőgazdasagi osztályvezetője tette, akkor nyugodtan mondhatjuk, — hogy az az ellenforradalom terméke és nem • fejlődés eredménye, — bár a Szabad FŐM cikke ezt állítja. Mindezt csak azért tar­tottam szükségesnek megje­gyezni, mert nem lenne kí­vánatos, hogy meglévő nagy szövetkezeteink — Teszko elvtárs téves megállapítása nyomán — felaprózódná­nak pontosan olyan időben, amikor eredményes gazdál­kodásuknak minden felté­telét megteremtették. Sőt, azt is merem állítani, hogy ilyen téves megállapítások, — mint a Szabad Föld cik­ke, — kiigazítása nem je­lenti a tsz-dcmokrácia meg sértését. Még lenne egy kérdés, amihez szeretnék megjegy- jegyzést fűzni. Ez pedig az, hogy a mezőtúri viszonyok között nagyobbak-e a felap­rózódás hátrányai, mint előnyeit. Véleményem sze­rint ebben a kérdésben a Szabad Föld munkatársa érzelmi alapon akar olyas­mit megmagyarázni, ami ri­deg tény. Ezért kiragadja Suba elvtárs tényfelsorolá- sal közül az elnökök, köny­velők és agronómusok neve­lésének, kiválasztásának a nehézségeit. Ha Teszkó elvtárs figyel­mesen olvasta a Mezőtúri Városi Tanács VB mezőgaz­dasági osztályvezetőjének cikkét, akkor be kell látnia, ebben szó sincs arról hogy a tsz elnökválasztás jogát a tanács • magának akarja megszerezni. Suba elvtárs cikke majdnem teljes terje­delmében a felaprózódás hátrányait sorolja tel és ezek között említi meg azt is. hogy nehezebb 24 elnök, könyvelő és agronómus ki­nevelése, kiválasztása, mint tízé. Ki vitatja, hogy ez (lem így van? Tény az. hogy a tsz-veze- tők nevelése nehézségekkel jár, és nem megy máról hol­napra. A tsz-tagságot illeti meg az a jog, hogy magá­nak elnököt válasszon. Ezt a jogát senki sem kívánja csorbítani, de ahhoz, hogy a kiválasztott elnök a gazda­ság élén a helyét megállja, szükséges, hogy némi alap­vető oktatásban részesül­jön. Ennek megvalósítása pedig nem nevezhető má­ról holnapra megoldható­nak. nem is beszélve az ag- ronómusokról. akiknek ne­velése több esztendőt vesz igénybe. Suba elvtárs fent említett megjegyzése egyáltalán nem sérti a szövetkezeti demok­ráciát. Ami pedig Teszkó elvtárs meggyőzését illeti, állítom, ha ezek a tények melyeket Suba elvtárs cik­kében felsorolt, valamint az a tény, hogy a feloszla­tott nagy közös gazdasá­gokból alakult jogutód tsz- ek közül egy év tapasztala­ta után már R egves*”'t — nem elegendőek — akkor kár minden toré m>I szóért. S4NTWA FE»ENr Okleveles agronómus Mezőtúr az előrehaladást, de az 1957-es gazdasági évben a tsz újból a gyorsabb ütemű fejlődés útjára lépett. Csak néhány számadatot nézzünk meg, amely a szövetkezeti gazdaság jó munkáját dicsé­ri: 1957-bén meghaladta a lő százalékot a pi’langós terü­let. A fejős-tehenek fejésd átlaga elérte a 13 litert, ta­karmánytermő területe pedis 28 százalék körül mozog, mindehhez hozzájárult, hogy a tsz jó vezetők kezében van A szövetkezet vonzóerejé­nek az a titka, hogy az egyé- ni1eg dolgozó parasztok lát­ják: a tsz jól gazdálkodik, tag­jainak főbb jövedelmet tud biztosítani, mint az egyéni leg dolgozó parasztok kis gazdaságai. A Lenin Tsz mér élért arra a fejlődési fokra, hogy a nagyüzemi gazdaság adta le­hetőségeket jól kihasználva több terméket tud előállítani egységnyi területen, mint az egyénileg dolgozó parasztok A most belépők arról is meg­győződhettek: a szövetkeze! vezetői és tagjai mindent megtesznek, hogy a jövőber még nagyobb ütemben fej 'esszék gazdaságukat, ezáltal nagyobb legyen az egy főre 'utó jövedelem. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek a vonzóerőnek az alapfelé’e- lelt a hosszú, küzdelmes, de eredményeiben gazdag, harc­ban teremtette meg a szö­vetkezet. Miként alakúi a szövetkr zet belterjes fejlődése az el­következendő gazdasági évek­ben: A tsz vezetői már régen felismerek, hogy az eredmé­nyes gazdálkodásnak elen­1958 gedhetefl®n Mtétete a ®S»* denre kiterjedő alapos, ko- , moly megfontoláson alapuló, jól összehangolt és tagsággal megbeszélt gazdasági terv. — Tervüket a közelmúltban mutatták be a járási tanács mezőgazdasági osztályán. —■ Tervüket jónak tartottuk, Milyen adatok jellemzik a növénytermelés belterjes fej­lődését: A terület megoszlása: 1958 1959 1900 a) pillangós 15% 20% 25% b) kenyérg. 35% 30% 28% c) tak. gab. 30% 35% 40% A szövetkezet holdanként 50 kg. műtrágya-felhaszná­lásit tervezett be, de biztosra vesszük, hogy legújabb ked­vezmények alapján felemeli műtrágyáié'használás! tervét 100 kg-ra. Ez a a tagok jövedelmét számot­tevő mértékben nem befo­lyásolja, viszont a termés- eredményeket jelentős mér­tékben fokozza. A tsz vezetői a sok nehézség ellenére biztosítani akarják a terület évenkénti 20 száza­lékának szerves trágyázását — Vállalkozott a szövetkezet minőségi vetőmagvak (hibrid kukorica, zab, árpa. stb.) ter­melésére is. A szövetkezet­ben a 3 normálholdnyl gépál­lomási munka Jut, így a kor­mányrendelet értelmében a 15 száza'ékos engedmény fi­gyelembevételével a szövet­kezet kb. 60 ezer forint meg­takarítást ér el. Az előbb említett növé­nyek ve ésterületi aránya is azt mutatja, hogy a jó vetés­forgó bevezetésének, a talaj­erő visszapótlásának alapjai biztosítva vannak. Az állattenyésztés jellemző adatai: 1900 számosállat % számosáül % Szarvasmarha 186 42 357 52 Ló 36 8 48 7 Sertés 110 25 167 24 Juh 112 25 120 17 100 kh. szántóra Jutó számosállat: 1958 1960 25 32 Az állattenyésztés ilyen Irányú fejlődése is ff 7 ja, hogy a szöve.kezet fő bevételi forrása az állattenyész­tés lesz. Egyéb művelési ágak alakulása: 1958 Szőlő Gyümölcs A fejlődés itt Is számot- 'evő, s a jövedelmezőség szempontjából jelentékeny mértékben segíti a szövetke aeti gazdaságot. Az eddig eJ- mnodottak egy ü"-esen bizo­nyítják, hogy a tsz a belter­8 kát. h. 20 kát. h. 1900 70 kát. h. 100 kát. h. nem jes gazdálkodás útján kis léptekkel halad. ODUS ISTVÁN, a Kunhegyes! Jár. Tanács VB. Mezőgazdasági Oszt. főagronómusa. ;00000000cx3000e0000000 Korszerűsítik a Baromlüaldoljozi berendezését A Törökszentmiklósi Ba- roiniLe.doigozó Vállalat egyi* legfontosabb üzemrésze a ,hűtőház‘. A megtisztító-1 baromfit itt tarolják, fa gyászt ják, míg elszállításra nem kerül a belfö'di keres kedelembe, vagy exportra. Az állam az elmúlt évb r is jelentős összegeket köitöf a meglehetősen elavult üzem rokonsíruá'ására. Több. mint egymillió forintot adott be­ruházásokra és felújításokra Az idén — amellett, hogy tovább folytarják a megkez­dett korszerűsítést, építke­zésit; tervbevették a hűtő- berendezések modernizálását 1958-ban 54 négyzetméter alapterületű hűtőkamra kerül munka alá. ES alkalmas lesz arra, hogy mínusz 40 fokig «állítsák le a hőmérsékletei. Ezzel egyrészt meggyoreít- iék a feldolgozási eljárást másrészt a minőség is javul, mert az alacsony hőmérsék­leten nem bámul meg a ba­romfi, exportra méginkábk alkalmas lesz. Csők kérni az önköltséget is, mert a csúcsszezonban — a feldolgozott árut nem kel' drága fuvarköltségen más nagyobb kapacitású hűtőhá­zakba szállítani Az effajta beruházás Igen hasznos, mert számtalan elő­nye mellett, hamarosan meg­térül a ráfordítás is. Segíts magadon — a tárnics is megsegít Városunknak több szép ut­cája közül nagyon említésre méltó a Csokonai. Pontosan ezer méter hosszú, egyenes út. Igen nagy szépséghibája azonban a járda mellett vé- gig-húzódó mély árok, mely az eső és egyéb vizek leve­zetésére van hivatva. Ez azonban nagyon káros a2 út mentén lévő házakra, melyek a járdával együtt süllyednek az árok felé. Különösen nyá­ron nagyon bűzös a fenn­akadó víz. mely bezö’dülve igen fertőző is. Szeretnénk, ha a Városi Tanács VB. megvizsgálná a fenti panaszt és betongyűrű csatornázással megszüníetné ezt az állapotot, ezek után belátná, hogy a községlejlesz- fésii adó minél pontosabb be­fizetése nagyon szükséges. Vtgh Imre, Szolnok. • A szerkesztőség megjegy­zése: A városi tanács bizo­nyárra szívesen venné és sogl- 'éné a Csokonai útiak kez- d-'tnényezését. Próbálják meg, tegyenek ők is lépéseket a oanasz megszüntetésére, eset­leg a községfej’eszrési hozzá- íárulás pontos befizetésévé A tanács vb. bizonyára nem hagyja figyelmen, kívül ké­résüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom