Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 25. szám
V Az országgyűlés szerdai ülése (Folytatás az első oldalról) vő ellenforradalmi kártevés ellenére 1957-ben sokat fejlődött, erősödött és nem következett be az ellenség jóslata: hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány nem • lesz képes megbirkózni a nehézségekkel, hogy Magyarország a pénzromlás, az infláció, a gazdasági anarchia karmaiba kerül A továbbiakban ismertetne milyen nehézségekkel kellel; megküzdeni a gazdasági talp- raállásért. Megemlékezett a bányászok hősies munkájáról, a villamosenergiateirme- lés eredményeiről és megállapította, hogy energdabázj- sunkat tovább szélesítjük. Bővítjük majd a budapesti, és a dorogi erőmű kapacitását, megépítjük a tiszapal- konyai, az ajkai, a borsodi és a tiszaiöld erőművet. Aláhúzta, hogy az eddig; eredmények mögött látni tel a dolgozó nép áldozatos munkáját, erőfeszítéseit. Az' állami ipar tavalyi tervét tíz százalékkal túlteljesítette. — Ez igen nagy jelentőségű eredmény, bár a terv lazább volt, mint az előző években Szénből, villamosenergiából hengerelt áruból téglából, cementből parrrut- és gyap j úszó vekből, kötöttáruból, cukorból, húsból, vajból sörből, gabona- és takarmány- féieség-kböl és még sok más élelmiszerből is többet termeltünk, mint amennyit a terv előírt és a nyersanyagok egész sorában is jobb volt az ellátás, mint az előző években. Ha figyelembevesz- fszük azt a segítséget, amelyet az idei terv megvalósításához a Szovjetuniótól és a többi baráti országtól kapunk, • elmondhatjuk, hogy 1956-ra olyan tervet tudtunk az országgyűlés elé hozni, amely feszített ugyan, de á végrehajtás során reálissá telhető célokat tartalmaz. — Mór Kádár elvtárs is szóvá tette, de én is meg akarom említem — mondoita —, hogy a múlt évben a bérek emelésével kicsit előreszaladtunk és igen nehéz feladatot jelent a megnövekedett vásárlóerő áru keresletének. fedezése megfelelő árualappal. Tévedés ne essék! Amikor erről beszélek, egyben kijelentem, hogy a párt központi bizottságának és a kormánynak elhatározott szándéka és ezt 1958-ban is főfeladatának tekinti, hogy az elért életszínvonalat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gazdasági tevékenységünket érré irányítsa. De hogy ezt a oéüít elérjük, ahhoz az kell, hogy az élet minden területén gátat vessünk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát bármilyen mértékben is veszélyeztető jelenségnek, az olyan tudatos vagy jóhiszemű törekvéseknek, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű munkateljesítmény nélkül vagy a teljesítménnyel arányban nem álló bért követelnek, illetve folyósítanak. Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy számos üzemben, gyárban, gépállomáson, állami gazdaságban béralap és átlagbér túllépések voltak. Az ilyeneket nem szabad megengedni. A másik ilyen terület az anyaggazdálkodás, Az állami szervek és vállalatok számos esetben nem veszik figyelembe a terv kö;elező jelle; gét, nem tartják be az érté- kesitésd terv előírásait és felrúgják az anyaggazdálkodási utasításokat. Nyersanyagban szegény ország vagyunk, számunkra nem közömbös, hogy hová mit és mennyit használunk fel, ' tehát az anyaggazdálkodást különösen kézben kell tartanunk. . A mmísztériumok munkájával kapcsolatban a több' ■ózott nfegállapitotta, hogy e kohó- és gépipari mimszté rúna min.-egy «36 millió forinttal túlteljesítette a tervé és nagy erőfeszítéseket tett t ^tógazdasági egyensúly meg- teremtésére, —» Munkájában azonban még számos hiba van. — Gazdasági vezetőink közül egyesek a minisztériumokban. ü sernek ben elfelejtették, hogy a tervtörvény- rtek szigorú előírásai vannak Az értékesítési tervek és utasítások megsértése címén estidéig senkii sem vontak felelősségre. sőt célprémiumokat tűznek ki egyes anyagoknak a tervtől eltérő beszerzésére, holott az ilyen, a népgazdaság egészének kán »kozó „ügyeskedők’’ nem jutalmat érdemelnek, hanerr. büntetést. De a rossz munka telelőtien, nemtörődöm gazdálkodás miatt felelősségre- vonás nálunk különösen a» utóbbi esztendőben, a felső allami veze ésben ritka, mint a fehér holló. Az országgyűlés tegnapi tanácskozásán Dinnyés képié élőt árkiunk besédé’-en töb bek között megemlítette hogy a parlamenti tárgyaló soknak új hangja van, barátibb, nem parancsoló módban beszélnek, s ez nagyon pozitív jelenség. Én azonban azt hiszem, hogy gazdasági kérdésekben — elsősorban ott, ahol a népvagyonról, az anyagfelhasználásról van szó amit igen drága valutáén tudunk megszerezni — pénzügyi gazdasági kérdésekben meg kell szűnnie a kedélyes -égnek. Személyre való tekintet nélkül, legyen az bármelyikünk, a kormányban, az állami vezetésben, vagy a vállalatok vezetésében — szigorú felelősséggel tartozik a népvagyonnal való elszámolásért és a tervszerű felhasználásért. (Taps) Ez a szigorúbb hang a gazdálkodásiban, nincs ellen tétben azzal a pozitív jelenséggel. amelyet Dinnyés kép viselőtársunk az onszággyűlé'- munkájával kapcso’atban említett. Meg kell szüntetni az anyaggazdálkodási előírások megszegését és nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helyes fel- használácára. A beruházások szétforgácsolásának jellemző példája a Nehézipari Minisz térium szénbányászati igaz hatóságának beruházási tévé kenysége, aminek következtében csak ezen az egy terű 'eten tavaly további 3öt) mii ’tá forinttal nőtt a befejezet, ’en állomány. A fő feladat a géni állőala nők növelése. Arra tőnek ■zunk, hogy beruházásain1 már 1958-ban t<snvlegece,r oöveHéte a termelő kaoaci 'ást. Most azonban kisebbe' a beruházási leh"trWteeV. ép oen ezért a beruházások vo nslán is és az anya^gazdái kodás vonalán is sztó-rú köz •'onto'ítást kell ben»e<»e+n' TTi énítkezést csak akkor le- v>et e'bezdeni. ha azt a terv hivatal és a gazdasági bízott rág úgy ítéli meg. hogy nép tazdaságilag hasznos. — Az az elkkpzeléttirk hogv kivá'ogatjuk nz ilyen 'wuházásokat, a befeiezé -ükre von atkrvtó időpontot ? ’-ormány jóváhagyja, s azor -zásban lévő anyagot, m-m kaprot. pénzt elsősorban ezek gyors befeiez°séne ha«7 "áljuk fel így akarunk vé net vetni a régi beruházás, oohtjika hibáinak és elérni hogy ne húzódjanak el évekig az építkezések, az ország ne legyen tele félig, vagy negyedrészben elkezdett, illetve megépített gyárak vállalatok, üzemrészek tömegével. Ezután arról beszélt, hogy most viszonylag nagyon keveset tudunk beruházásra fordítani a nemzeti jövedelemből. Arra törekszünk, hogy helyes . beruházási politikával, minél előbb egészséges ki. A nehézipari minisztérium szép eredményeket ért el. de a széntermelési költségek alakulása például még mindig magas. A széntermelés költségeit tehát feltétlenü1 ■sökkenteni kell. Nagvrészbefi a kirívó hiányosságokról beszéltem Nerr nzért tettem, hogv ezeket csak -sokorba kössem és itt elmondjam. hanem a műnké megjavítása érdekében Hasznos volna, ha most Csergő és Czottner. elvtérs. itt az országgyűlésben választ adnának arra. hogy a gazdálkodás uitígjavnasara muyen miez- aedeseket kivannak tenni. A dolgozok között egyeb- aent ezek a problémák naj. imnt nap telmerülnek, mun ttasgyuieseken maguk a dolgozók teszik »zóva a megmu .atkozó pazarlást és ebből a szempontból csak üdvözölhetem a diósgyőri, ózdi üzemek munkásainak kezdeményeze- sét, a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó részlegének itezdemenyezését. amikor a2 ország dolgozóihoz fordulnak és azt javasolják, tegyük társadalmi üggyé, széles népmozgalommá a takarékosságot, lépjünk tel a pazarlás, a helytelen gazdálkodás, a lopás. s az úgynevezett fusizás elten, valamint azok ellen a jelenségek ellen, amelyek a kisiparban^ megmutatkoztak és amelyekre Kádár elvtárs utalt. Az itt mutatkozó visszaélések nem is olyan kicsik. A „Gazdasági Figyelő” legutóbbi számában egész sora van felsorolva azoknak az iparágaknak, ahol kicsinek mondott, de valójában nagy — félmilliós és egymillió forinton felüli rendeléseket — adnak állami üzemek iparosoknak, amikor egészen egyszerű munkáért, műanyagból gyártott hajcsattért több mint egymillió forintot fizettek ki állami vállalatok kisiparosoknak anvaghiány idején. Ezután a szocialista országokkal folytatott gazdasági tudományos — műszaki együttműködésünkről beszélt. A kölcsönös gazdasági segítség tanácsa 1949-ben alakult. Sokoldalú a ga da- sági együttműködés az országok között. Örömmel tölt el bernünket az, hogy mi részesei lehetünk az együttműködésnek, hogy a szocialista világrendszerhez tartozásunkkal hozzájárulhatunk a tőkés országikkal való békés egymásmel'e'télés közepette megvalósítandó gazdasági versenyhez. Látni kell azonban azt is. hegy Magyarország kis ország természeti gazdasági adott-ágai viszonylag kedvezőtlenek. Népgazdasági fejlődését el se képzelhetnék másképp, mint együttműködve ezekkel az országokkal, hiszen a szükséges nyersanyagok egész sorát, valamint a gépek egy részét és a lakosság ellátásához szükséges közszükségleti cikkeket import utján szerezzük be. 1957-ben a szocialista tábor országaiból származó importunk a behozatal 75 százalékát tette ki mig az ugyanoda irányult kivitelünk a kivitel 79 százalékát jelentette. Jellemző az is, hogy nyersanyagimportunk 71 százaléka a szocialista táborból ered. míg az egész gépipari exportunk 90 százaléka a szocialista tábor országai felé irányul. 1958-ban nem teledkezünk meg ugyan a kaíásnnfc jelentős fejlesztő-« tését. j Nyolcszáz millió forintért 1 építjük Kazincbarcikát Ez a műtrágyagyár évi százhai- mincezer tonna nitrogén műtrágyát fog adni. Óriási beruházás ilyen kis országban ea.v .lyen nitrogén műtrágyagyár de elvtársak, ennél az építkezésnél — nem akarok senkit meggyanúsítani. — majdnem a szabotázssal egyenrangú hiányosságok fordulnak elő! Két darab kompresszorért már a félvilágot bejárták a izakembereink. Amikor kint voltunk a Szovjetunióban hetek alatt meg lehetett állapítani, hogy hogy a Frunze gyárban nekünk szükséges óriási kompresszorokat tudnak gyártani — s egy év telt el azzal hogv ezt Nyugaton kerestük' Az egész három millió rubelbe kerül Azonnal vállalták a megrendelést. Miért teszem ezt szóvá’ Szeretnék szólni a mi igen derék műszaki értelmiségünkhöz. amelynek többsége a népi demokráciához hű. de ha valami rendkívül komplikált dolog megoldáséról van szó. sajn&s elsősorban Nyugat felé néz. Meg szeretném mondani. a Szovjetunióban most lefolytatott tárgyalások idején akármelyik komplikált igen fontos gép. Diesel gép, vihamosmozdony vagy egyéb gépek egész'sora iránt érdeklődtünk, — amiről itthoni azt regélték, s azt mondották, hogy csak Nyugaton van meg, a szovjet szgrvek azt mondták: ne keressék Nyugaton ezeket, a terveket, mi ezeket gyártjuk, óriási összegeket űzethetnek ki az angoloknak és a nyugatnémeteknek, ma ingyen a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátjuk. (Taps.) Az 1958. évi tervet reálisnak tartom és meg vagyok győződve arról hogy itt, a vitában elhangzott javaslatok tovább javítják ezt a tervet és népgazdaságunkat az 1958. évben tovább tudjuk fejleszteni. Egyrészt kijavítjuk a régi hibákat, biztosítjuk a dolgozók életszínvonalát, másrészt, uj perspektívát dolgozunk ki, hiszen készül a hároméves tervünk, amikor is az ipar, a mezőgazdaság számos területén tovább akarunk egy lépéssel menni, felszámolva a mostani nehézségeket. Biztos vagyok abban, hogy erre az országban meg van a megfelelő politikai előfeltétel, de megvan — a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésen kérésziül is — a reális gazdasági alap is Javaslom a terv elfogadását. (MTI). 0 Szov'e'Hii ó és az Egyesült miaunk liiniirabs, technika és nuve>adesí egyemnye Moszkva (TASSZ). Mint jelentettük Washingtonban héttőn véget értek azoka tárgyalások, amelyek 1957. október 28-án kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a két ország kapcsolatainak kibővítéséről. A tárgyalások eredményeként aláírták „A Szov jetunió és az Amerikai Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezményét. A két küldöttség Ijözös kommunükét fogadott el, amelyben többek között lejelentik: az egyezményben a két fél vállalja, hogy biztos vlja a cserét olyan területeken, mint a rádió és televiz*os áldások, továbbá tűrnek bemutatása, valamint a legközelebbi két év alatt megszervezi a Széleskörű cserét a kultúra, a technika es a művelődés területén. Művelődési téren eloszd» a tanulmányaikat befejező diákok, tanárok és egyetemi talárok cserebere kerül sor a két ország között. A megfelelő tudományos akadémiák előkészítik majd a tudósok cseréjét előadások. valamint tudományos kutatómunkák céljából. Az orvostudomány és a mezőgazdaság terén kétéves 'kószák alatt számos kölcsönös látogatásra kerül sor. Ezenkívül sport küldöttségek cseréje is lesz, kiváló szín játszó-cso portok és művészek pedig kölcsönösen látogatást tesznek a két országban. 1958—59 folyamán szakemberekből álló küldöttségek kölcsönös cseréjére kerül sor a vaskohászat, a bányaipai és a műanyagipar terén. Emellett a két fél megállapodott abban, hogy kívánatos további cserék megszervezése ipari téren 1958—59 folyamán. Biztosítják szakemberek bői álló küldöttségek cseréjét az állattenyésztés, a mezőgazdaság gépesítése, az állatorvosban, a gyapottermeiés é s a mezőgazdaság néhány más területén, továbbá küldöttségek 'cseréjét az erdőgazdálkodás és a faipar terén. Egészségügyi vonatkozásba« szakemberekből álló küldöttségek cseréjét irányozzák elő' a mikrobiologia, a fiziológia, az ideggyógyászat, az tibiott- kumkutatás, a biokémia terén, stb. Biztosítják írók, zeneszerzők, művészek csoportos cseréjét a kapcsolatok megteremtése, tapasztalatok kicserélése és a két ország társadalmi és kulturális életének megismerése céljából. Megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megértésének erősödése és baráti kapcsolatainak fejlesztése céljából időnként megszervezik olyan adások cseréjét, amelyek a felek megállapodása alapján megvilágítják a nemzetközi politikai kérdéseit. E csere részleteiről alkalmakként jön majd létre konkrét megállapodás. A sport terén kosárlabda, hold, könnyű- és nehéz atlétikai, birkózó és egyéb sportversenyekre kerül sor. Megegyeztek abban is. hogy mindkét fél elősegíti az Idegen- forgalom fejlődését. Az egyezmény elvileg szükségesnek ismeri el, hogy kölcsönösségi alapon meg kell teremteni a közvetlen légijáratokat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között és előírja, hogy később megfelelő tárgyalásokat kell folytatni erről a kérdésről. (MTI). Az hgyesmt Ávamok vezeldkörei fémek a tárayalasoktoi — írja a Piavda Moszkva (TASZSZ). A Pravda newyorki tudósítója a legújabb szovjet javaslatókkal összefüggő amerikai sajtó- visszhangokat elemzi. Megállapítja: az amerikai lapokból egyértelműen megállapítható az Egyesük Államok vezető körei félnek a tárgyalásoktól, manővereznek, mindent elkövetnek, hogy kitérjenek a tárgyalások elöl. Resten, a New York Times sztmlcirója rámutat arra, hogy Dulles külügyminiszter, a tárgyalások esküdt ellensége „igyekszik elhárítani maga felől azt a vádat, hogy csak szóban* hajlandó a tárgyalásokra, egyébként ravaszul egyhelyben topog, valójában ellenzi a tárgyalásokat. Munkához kezdett a Malomipari Vállalat üzemi tanácsa pitalista világpiaccal való kapcsolataink erősítéséről, de a kölcsönös gazdasági segítség tanácsán keresztül a hosszúlejáratú megállapodások egész sorát kötjük meg a testvéri országokkal. Mint ismeretes, a Szovjetunióval már meg is kötöttük hosszúlejáratú . az 1958—60 évre szóló kereskedelmi megállapodásunkat. Ennek keretében biztosítottuk számos olyan fontos anvag és felkészáru behozatalát mint a vasérc, a nversvas. a nyersolaj, a ferróötvözetek, a kohókoksz. a bányafa a fűrészáru, a cellulózé, a színesfémek. stb.. amelvek népgazdaságunk fejlesztése szemnont- iából nélkülözhetetlenek és beszerzésüket kapitalista országokban nehezen lehetne biztosítani. A Szovjetunióval kötött “gvezménvek közül különösen nagy jelentősége van annak a -megállapodásnak, amely szerint a Szovjetunió a Magyar Nép- köztársaságnak az üzemek építése, rekonstrukciója valamint közlekedésünk fej- . lesztése céljából segítséget ad. Ez az összeg mintegy háromszázmillió rubelt jelent. A háromszáz millió rubel további része lehetővé tesz! a magyar ipar hagyományos, külföldön is igen jón évű Diesel híradás'-chnikai műszeripari és erősáramú gépi gyártásának igen nagyarányú felfuttatását lehetővé teszi gördülőcsapágy-gyárTörökszentmiklóson a Malomipari Vállalat központjában a napokban életre hívták az üzemi tanácsot. Nem soká tétlenkedtek. Az első ülésen komolyan munkához fogtak, hogy segítséget adjanak a vállalat egyes problémáinak megoldásához, betöltsék feladatukat az üzemi demokrácia kiszélesítésében. Az U. B. elnök, aki most már az üzemi tanács elnöke is, először megismertette egymással a megjelenteket. Ezután az üzemi tanácsok jogkörével kapcsolatos feladatokat vették napirendre. Ez nem volt nehéz, mert a tanács minden tagja már írásban megkapta, illetve a sajtóból is ismerte a feladatokat. Ezután a gazdasági kérdések tárgyalására került sor. Ebből a célból már jóval előbb kiosztották a nyers mérleg- beszámolókat úgy. hogy volt idő megfelelő tanulmányozásra, gondolkozásra. Ez volt a2 értekezlet fő anyaga. A Malomipari Vállalat 1958. január 1-től lényegesen önállóbb lett. mint volt. Termelt áruját maga értékesíti. közvetlen kapcsolatban áll a sütőiparral és a kiskereskedelemmel. Tehát ebben az évben már a sokat sérelmezett közvetítő szervek nem voltak a termelők és fogyasztók közül. Ez egyrészt kevesebb adminisztrációt követei másrészt javítja a minőséget is. A mérlegbeszámoló fényt derít arra is. ho«v az elmúlt év eredménye nem megvetni való, a vállalati nyereségrészesedés körülbelül 12 napi fizetésnek megfelelő lesz. Ez azt jelenti, hogy mintegy 670 ezer forint kerül a dolgozók közötti kifizetésre a mérlegbeszámoló jóvá- aagyása után. Ezzel kapcsolatban a tanácstagok érdekes javaslatot tettek. Elgondolásuk az, hogy az 58 éves rövidített nyugdíj- korhatár miatt tavaly nyugalomba vonult dolgozók 30 százalék erejéig részesüljenek a nyereségből. A tanácskozáson a tervfeladatokkal és a gazdasági munkával kapcsolatban is értékes javaslatok vetődtek fel. Például legszigorúbban megkövetelték a vállalat vezetőségétől hogy vonja felelősségre a munkafegyelem ellen vétőket és a társadalmi tulajdon megkárosítóit. Ezen túlmenően a termelékenység emelését elősegítő javaslatokat is tettek. Elhatá- ozták. hogy a Békéscsabai Malomipari Vállalattal folyó párosversenyt április 4. tiszteletére új célokkal egészítik ki. Mégpedig úgy. hogy a minőségjavítás ós a fajlagos kiőrlés mellett egy-egy pont lesz a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon védelménél mutatkozó eredmény. Ha ezeket a verseny pontokat a vállalat megvalósítja, akkor a termelési eredmények növekednek és az élüzemek soréba kerülnek. A verseny i<5 elbírálása érdekében a tanács termelési bizottságából egy versenyértékelő csoportot alakítottak, melynek az lesz a célja, hogy ellenőrizze, illetve igazságosan mérlegelje a verseny eredményeit Ez a kezdeményezés egyébként a karcagi egység dolgozóinak javaslata alapián született meg. A bérezés még nem került az üzemi takács napirendjére, egyelőre csak az előkészületeknél tartanak. Olvan határozat született, hogy a vállalat 16 egységénél felül kel) vizsgálni a bérezést A gazdasági eredmények növelését segíti az a javaslat, hogv megfelelő jutalomban részesítsék a helyi adottságok és erőforrások felkutatói. A tanácskozás első alkalommal Is jó munkát végzett És hogy a továbbiak is eredményes lehessen, határozaté' hoztak, hogy az ülés anvagái mindig jóval előre. írásban kell közölni a tanácstagokkal Ez azért szükséges, hogv az üzemi tanácsban dolgozók menetközben is segíteni, ellenőrizni tudják salát határozataik végrehajtását. Továbbá, hogy munkaterületükön széleskörben megbeszélhessék a dolgozókkal a napirendre kerülő ügyeket és az lésen már az ö-ssz dolgozók érdekében. képviseltében stófoossanak. Egyébként az üzemi tanács i értekezleteit nem mindig a központban harem a vállalat 16 telepén hol itt. hol ott tartják meg Ez azért is iő. mert az ö«sze- r,vű1ő ütemi tanács fgv mindert ki is cserélheti tapasztaltait a telep dolgozóival, tüzetesen megismerheti munkájukat. AB, t