Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

Az országgyűlés keddi ülése

(Folytatás az első oldalról)

párt és a kormány helyes politikája, valamint

a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió baráti segítsége adta meg és az, bogy dolgozó népttnu támogatja a párt politikáját.

—• A Szovjetunió által nyújtott segítség felhasználásával — mondotta — dolgozó népünk erőfeszítéseivel az elmúlt év végére olyan gazdasági helyzetet teremtettünk, amely kedvező alapot ad a népgazdaság további fejlődéséhez. Ma már

elmondhatjuk, hogy túljutottunk az ellenforradalom okozta gazdasági hullámvölgyön és ráléphetünk a népgazdaság fejlesztésének normális útjára.

A gazdasági konszolidáció üteme a tervezettnél jóval gyorsabb volt, így 1958-ban a népgazdaság egyensúlyát lényegében saját erőinkre alapozva biztosítjuk. Az elmúlt óv végén, — a korábbi évekhez viszonyítva — általában nagyobbak voltak az anyagkészletek, a belkereskedelem készteted meghaladták az ellenforradalom előtti szintet és a tervezettnél kedvezőbben alakúit az ország nemzetközi fizetési mérlege.

Beszélt arról is, hogy eredményeink — noha igen je- fenitőeek — elmaradnak a lehetőségektől, mert bizonyos mértékben meglazult az állami és a tervfegyéliem. A tervszerűség és a fegyelem helyreállításában az elmúlt év végére már elértünk bizonyos eredményeket, de az idei terv megvalósítása érdekében e téren még sok a •‘•mndvailó.

A párt és a kormány célja, hogy az idei tervévben fenntartsuk az elmúlt évben felemelt életszínvonalat és biztosítsuk annak anyagi megalapozottságát, továbbá az ország külkereskedelmének egyensúlyát és a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit.

Mindezt a népgazdaság erőforrásainak igénybevételével és helyes felosztásával döntően saját erőinkre támaszkodva.

Az életszínvonal anyagi megalapozását az ipar es a mezőgazdaság termelésének tervezett emelkedése biztosítsa, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése érdekében a terv a kivitel nagyarányú fokozását irányozza elő, a népgazdaság jövő fejlődésének előfeltételeit pedig úgy biztosítja, hogy a szűkösen rendelkezésre álló beruházási eszközöket elsősorban a bővített újratermelés megvalósításához és a kivitel tokozásához leginkább szükséges ágazatok fejlesztésére koncentrálja. A nemzeti jövedelem. az ipari termelés 7.3 százalékos, a mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos nö- vekedése alapján 4.3 százalékkal lesz több. mint az elmúlt évben. A terv szerint a nemzeti jövedelemnek kereken kilencven százalékát fordítjuk fogyasztásra és tiz százalékát felhasználásra.

Ezután a terv részleteit ismertette.

A szocialista ipar termelése az idén 7.3 százalékkal haladja meg az elmúlt évi tényleges termelést

9.5 százalékkal magasabb, mint az 1955-ben elért színvonal. Számottevően emelkedik a termelés szénből, kőolajból, hengerelt acélból, huta-alumlniumból, cementből, műtrágyából, stb.

televíziós készülékből például 37 ezer darabbal, mosógépből 54 ezer darabbal, gyapjúszövetből 1.3 millió négyzetméterrel, bőrcipőből kettő millió párral többet gyártunk, mint tavaly.

Az ipari termelés egész volumenéből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54.5 százalékról. illetve az 1957. évi ötvennégy százalékról. 55.6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése átlagosan 10.4 százalékkal emelkedik, ezen belül az erősáramú iparé 11.6 a gyengeáramú iparé 16.2. a gépgyártásé pedig 6.7 százalékkal.

A zavartalan és ütemes termelés feltételeihez az anvag ellátás biztosított.

— Igen fegyelmezett, jó munkára, nagyfokú takarékosságra van szükség. Meg kéül akadályozni az olyan tervtúlteljesátóseket, amelyek a tervben meghatározott feladatoktól vonnak el eszközöket kevésbé fontos célokra. A tervszerűség megsértése, a lazaságok, a pazarlás, komoly zavarokat okozhat az ipar egyes ágadnak összehangol'! működésében, a lakosság ellátásában, a kivitel folyamatos teljesítésében, tehát az egész népgazdaságban. Tovább keli tehát szilárdítani a munkafegyelmet, fel kell tárni a haladóbb, jobb munkamódszerekben rejlő tartalékokat.

A mezőgazdasági tervet ismertette ezután. A mezőgazdasági termelés 4,6 tized százalékos növelését irányozzuk elő. A növénytermelés színvonala körülbelül az elmúlt évinek fölei meg, az állattenyésztésé viszont 11,4 szá- ■mlékkai emelkedik.

A mezűgMdasági termelés előirányzott emelkedését különösen reálissá teszi az, hogy az állattenyésztés sze- mes takarmányba zisa az elmúlt évi jó termésből már rendelkezésre áll.

A növénytermelés anyagi megalapozását elősegíti, hogy a m ű trágy afölhasznál ást 25 százalékkal kívánjuk növelni. A vetésterület szerkezete nagyjából azonos a múlt évivel Őszi árpából mintegy 37 ezer, olajos magvakból mintegy 20 ezer, zöldségfélékből mintegy 13 ezer holddal magasabb vetésterülettel számolunk. Növekszik a cukorrépa vetésterülete is. Csökken a kenyérgabona vetésterülete. A szőlő termeiéiben mintegy 8 ezer hold telepítéssel számolunk, ami a szőlőterület átlagának fenntartásához szűkAz elfelejtett város

A nagyüzemi gyümölcsösök területe várhatóan 10.6 százalékkal nő, mintegy 9100 hold nagyüzemi gyümölcsös telepítését tervezzük.

A szarvasmarhaállomány a terv szerint 2.6 százalékkal emelkedik, s míg szarvasmarháiból 8 százalékkal kevesebb vágást irányoztunk elő, a sertésvágást 12 százalékkal magasabbra tervezzük.

A lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés marad.

— A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál — folytatta — tekintettél voltunk arra, hogy a mezőgazdaság továbbfejlődésének alapja:

a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkezeteket támogatja és fejlődésüket elősegíti.

Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján történhet.

cröszakolásra, adminisztratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor.

A termelőszövetkezeti mozgalom önkéntességén alapuló

S

esnek föltétele, hogy a 1 őszövetkezetek jobb eredményeket érjenek el, minit az egyénileg dolgozó parasztok, tagjainak jobb életet biztosítsanak. A termelőszövetkezetek fejlődését a terv jelentős anyagi eszközökkel is biztosítja:

a tavalyinak több mint kétszeresét irányoztuk elő a termelőszövetkezeteknek nyújtandó hosszúlejáratú beruházási hitelre.

Ebből többek között hétezer szarvasmarha, 22 ezer sertés, 15 ezer juh-férőhelyef, továbbá 40 ezer köbméter silót, 2 ezer vagon befogadó- képességű magtárat, 6 ezer 200 vagon kukorica tárolására alkalmas górét, 200 kilométer bekötő-utat, 26 ezer négyzetméter alapterületű üvegházat lehet megépíteni.

Csaknem 100 ezer holdon végeznek talajjavítási, talaj- védelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. A különféle univerzális traktorból 900 traktorekéből 1500, traktor- tárcsából 500, traktoros yetőgépből 400, cséplőgépből pedig 550 darab készítését irányozza elő a terv.

Ezután emlékeztetett arra, hogy a lakosság jövedelme a tavalyi bérügyi intézkedések és a beadási rendszer meg- szüntetése eredményeként jelentősen emelkedett Ezt fi- gyetem bévé ve az idén 4.6 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére az amiül ev átlagához képest, zrt a színvonalat már a múlt év végén elértük, így ebben az évben további életszí n- .anal-növeilő intézkedéseket — a nyereségrészesedés kifi- :etésé!ől eltekintve — mám ervezünk.

A parasztság reáljövedelme megmarad a tavalyi kedvező színvonalon.

A következő időben az a feladatunk, hogy a már elért életszínvonalemelkedést saját erőből, szilárdan megalapozzuk. Ennek minden előfeltétele adva van,

A megnövekedett vásárlóerő árufedezetét a terv biztosítja. A tavalyinál 6.5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoa elő.

Több és jobb konfekcióárut hozunk forgalomba, Ugyancsak több szintetikus műszálakból készült árut vásárolhat a lakosság.

Lehetőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszínvonalának megfelelően ezek iránt ugrásszerűen megnövekedett a kereslet a múlt évben. Az idén ötvenszázalékkal több mosógép lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülékek iránti kereslet kielégítésére négyszer annyi készüléket lehet vásárolni, mint tavaly.

MOPED-bői a tavalyi 2500 helyett 10.000, Csepel Panni robogóból ötszáz helyett az idén 4500 kerül forgalomba.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden cikkből zavartalanul. ki tudjuk elégíteni a lakosság igényeit. Az ellátás lényegesen javul, de egyes cikkekből időnként nehezen tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit.

Az állami beruházásokról beszélt ezután. A terv 9.4 milliárd forintban irányozza elő az állami beruházásokat, ami megielel az 1955 évi színvonalnak és mintegy százalékkal magasabb mint a tavalyi. A beruházásoknak mintegy kétharmadát fordítjuk a termelés bővítésére, egyharmadát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túlnyomó része a lakosság szociális és kultúrális igényeit szolgálja. Központjában a lakás- és iskola építési program áll. Az idén 12.000 lakás építése feleződik be állami erőből és további 10.000 lakás építése kezdődik meg.

OTP hitelakciója utján mintegy 500 millió forinttal támogatjuk a dolgozók lakásépítkezéseit és ezen az utón 20.000 lakás felépítése várható.

Mindez annyit jelent, hogy ha kis lépésekkel is. de tovább haladunk előre a lakásigények kielégítésében. A kormány jelentős, az eddigieket jóval meghaladó ösz- szegeket fordít az iskolahálózat, elsősorban az általános Iskolák fejlesztésére. Tudvalevő. hogy a következő években sokkal magasabb lesz az iskoláskorban lévő gyermekek száma. Az idei beruházási terv 770 általános iskolai tanterem befejezését teszi lehetővé, ezen felül további 350 tanterem építését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma is tovább emelkedik és a 10,000 lakosra jutó ágyak száma az 1955 évi 62.6-tal szemben eléri a 68.3-at.

— Az idei terv céljainak megvalósítása — mondotta végül — na«ry erőfeszítéseket. fokozott fele'ősségér- zetet, jó politikai és gazdasági munkát követel.

A tavalyi példa megmutatta, hogy a párt vezetékével a legnehezebb helyzeten is úrrá tudunk lenni és ez a záloga további sikereinkn-k. Kérem a tisztelt orszás'gvű'ést. hogy beszámolómat jóváhagyólag vegye tudomásul. — (Nagy taps.)

RITKA HELY, de van

ilyen is, ahol úgy üdvözük az újságírót, mint a régen látott kedves vendéget. Mi tagadás, mostanában leevés szó esik róluk, pedig nem több, mint féléve, majdnem az „ország közepe''-ként emlegették. — Úgy“, már ki is találták, a kisújszállásiakról van szó. Üan is bennük egy kis sértődöttség, megbántódottság. — Megfogadtam, hogy többször írok rólak, engesztelni a haragjukat. Ezúttal Farkas László elvtársat, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét kerestem fel. Szándékom az volt, hogy egy tsz város áruellátási gondjairól tájékozódom, da a múlt évi adatok összesítése még csak most készül, így csak spontánul beszélgettünk. Mindenesetre ez sem volt haszontalan.

Azt már korábban megtudtam, hogy a Nagykun napok megrendezésével „nem járt rosszul" a város. A kereskedelem több mint hét és félmillió forint forgalmat esi nált, s ebből majdnem három milliót a helybeliek. A „rendező", tehát a város sem maradt haszon nélkül (az erkölcsi hasznot most nem számolva, pedig az volt a legnagyobb!), mintegy nyolcvan ezer forint tiszta jövedelem maradt a tanács Icasszájában, amely az évi költségvetésen javít egy kicsit. Persze volt kockázat is — és bár nem kérdeztem, de gondolom — megfontolnák, hogy mostanában tartsanak-e ehhez ha sonlót, legalább is ilyen or- szágraszólát. Az tény: nagy pezsgést hozott a kunság, sőt a megye életébe, nőttek, ma gasod.ak vele az emberek és nem felejtik el egyhamar. Egyszóval, mégis csak megérte.

DE MOST MAR benne

vannak az aprócska tennivalók javában. Eá ez sem elhanyagolhatóbb. — Itt van például a lakosság ellátása.

rövidebben szoktuk elintézni, mert ezt tartjuk természetesnek. Pedig nem is nagyon természetes az, hogy alig egy esztendőre az ellenforradalmi megrázkódtatás, a raktárak teljes kiürülése, a bányamunka leállása stb. után, most itt Kisújszálláson is normális ez áruellátás. Hús, zsír folyamatosan volt és van az üzletekben, nem kell „vigyázni’’ a cukorral és ecettel, mint még 1956-ban is előfordult. A helyi TÜZÉP-nél jelenleg is 50—60 vagon tüzelőt tárolnak, pedig emlékezzünk csak, az elmúlt teleken milyen gyakran volt fennakadás. Hogy az olyan „nyalánkságokról’1, mint a citrom és hébe-hóba más déligyümölcs, ne is beszéljünk. Itt is kiderült — csakugyan, mint másutt —, hogy nem olyan „egetverő' kérdés ez, ha van ...Es nem is kell belőle annyi, mint hinnénk. Sőt még az tó, hogy némelyik narancsnál jobb a Jonathán alma, egyszóval az emberi hiányérzeteket olykor a puszta „van” szócskával is lehet ellensúlyozni,

UGYANEZ MONDHATÓ el a ruházati cikkekre is. Azzal a különbséggel, hogy ennél már több a bosszantó és néha nem eléggé megmagyarázható (illetve csak a kereskedelmi szervek és termelő üzemek rossz kapcsolatával magyarázható) hiányosság. Mert példáid az még érthető, hogy kevés volt befőző-papír, ha az általános papírhiányra gondolunk, de azt már nem lehet megértetni a vevővel, hogy miért kevés a bakfis méretű téli „mackóruha", ha nagyobb méretben bőségesen kapható. (Ha csak az nem játszik közre, hogy a ffyár szívesebben termeli a nagyobb méretet, mert nyilván az önköltsége ennek alacsonyabb, s a terv- százaléka jobb). S ez vonatkozik több más ruházati félére is, például gyermekcipőKezdjük a jóval és ne a panaszokkal, mert az előbbi re> stö'

a jellemző, habár rendszerinti A PANASZOK KÖZT sorolták, de én mégis itikább az örvendetes tények Kjellett szeretném megemlíteni, \OfJV a bőrkabátokat —- a való,'1 i bőr, és drágább kabátokat & — úgy keresik, mint a „cukrot'’. Ez a lakosság' vásárlóerejének növekedésére enged következtetni. — Az viszont tény, hogy a csúnya, rikító színű műbőrkabátok helyett gyárthatnának inkább szolidabb színűeket. És hát sok. apró-cseprő kifogás van még,, amelyet reméljük, orvosolni lehet rövidesen a gyakoribb közvéleménykutatással, a kiskereskedelem igényeinek fokozottabb figyelembevételével.

A kiskörei hid megnyitásával a kisújszállásiak arra számítanak, hogy még nagyobb lesz a boltok forgalmai városukban,

— Még Kálkápolnáról is lejönnek idáig az emberek, ha kész lesz a híd — mondják s máris tervezik a kereskedelmi hálózat fejlesztését, új szakosított boltok megnyitását. A piac élénkülésére is számítanak.

— KÖZPONTI HELYEN vagyunk mi elvtársi — ezt hallja, mintegy refrénszerűen az ember, s ebben az a ki nem mondott vagy kimondott sérelem is benne van, hogy „csak az a baj, nem veszik ezt eléggé figyelembe a felsőbb szervek".

Bevallom, ilyen rövid idő alatt én nem tudtam végére járni a dolognak, azt azonban könnyen megállapíthattam: Kisújszállással valóban többet kellene törődnünk. — Kérték is, ha lehet, foglalkozzon velük bővebben és gyakrabban, de főleg rendszeresen a megyei sajtó. Megígértem, s ami rajtunk áll, meg is tesszük ebben a dologban.

REMÉLJÜK, eS) is segíteni fog, hogy a Nagykun napok óta valóban egy kicsit „elfelejtett város’ '-ra ismét ráirányuljon a nyilvánosság ref- lektarfénue. Megérdemlik.

F. TÓTH PÁL,

Ha jó az előadás - meg is hallgatják

A teld időszak, ha nem is tétlenségre ítéli a falusi embert, de viszonylag jóval kevesebb munkát ad, mint a nyár. Ebből következik az, hogy sokkal több az ideje, jobban ráér délutánonként, esténként. Ilyenkor, szinte második otthona lesz a kultúrotthon, ott keres magának szórakozást, művelődési és tanulási! lehetőségét. Sok helyütt a kultúrházakban ,az a megállapítás, hogy bármit is tesznek, a paraszt ember nem „jön be” az előadásokra, rendezvényekre. Van is ebben valami igazság, die azon nem gondolkoznak, hogy miért van ez. — Se-mmi más oka nincs, mint hogy rosszul szervezik meg az ismeretterjesztő előadásokat, azok anyagát úgy állítják össze, hogy a legnagyobb fokú érdektelenséggel lalálkózik. Legyünk őszinték egy száraz egészségügyi, vagy biológiai értekezés, esetleg esi 11a grendszerünkről szóló, tudományosan összeállított előadás rideg, számszerű adatai nem lehetnek vonzóak az egyszerű emberek számára.

Érdekli a falusi embert, hogy mi -történik a nagyvilágban, csak meg keil találni a módját, hegy a beszámolókat élvezze is. No persze, most nem az a cél, hogy ehhez adjunk módszertani javaslatokat, hanem inkább írunk a kisújszáTásl kultúr- otthonról, ahol az ismeret- terjesztő előadások látogatottsága igen jó.

Éppen táncmulatság volt, amikor megérkeztünk. Vasárnap este, szólt a zene, valahogyan olyan farsangi előkészületi hangulat volt. A teremben fiatal fiúk és lányok ropták a táncot. Sokan talán ,al sem hiszik, hogy kisebb városokban és falun is megtalálható az ízléstelen öltözködési és táncforma. — Persze nem ez jellemző egy ilyen táncmulatságon.

rókát, berliniünket most az I idősebbek érdekéinek, akik ábrándos szemeikkel, talán a] múltat visszaidézve nézik a fiatalokat, s némelykor egy- egy rosszaié pillantást is megeresztenek feléjük, ha valami nem tetszik.

A főbejárattól balra, a harmadik „garde’’ széken középkorú fiatalember ült. Mellette üres volt a hely, hát odatelepedtünk. Rögtön látta rajtunk, hogy nem vagyunk odavalósdak, egy darabig nézegetett, végül megszólított:

— Már engedjék meg, ha megkérd ez tm, hogy honnan jöitek? Szolnokról?

— Onnan. Szétnézünk egy kicsit itt, 'Kisújszálláson.

— Hát nem sok érdekeset találnak. Ilyenkor vasárnap este csak mozi van. meg táncmulatságok — meusgdett, bele friss ismerősünk.

— No és, hétköznap talán több érdekesség van? — kérdeztük.

— Itt a kultúrotthomban legalább is több. Előadások, amelyekből sokat tanulhat az ember. De nemcsak itt, hanem a Hazafias Népfront olvasóköreiben is.

Nem folytathatta tovább, psdig érdekelt volna bennünket, mert jött az asszony és jobb belátásra, azaz haza- menetelre bíztatta őt Sajnáltuk a dolgot, talán megtudtuk volna azt is, hogy mi az, ami számára a nagyvilágból érdekes.

De nein sokat keseregtünk ezen, hanem félkerekedtünk és megkerestük a kultúrotthon igazgatóját, Tóth Endre elvtársat.

A véle való beszélgetés , feleletet adott arra, amit elmulasztottunk az' előbb. A2 ismeretterjesztő előadások látogatottsága igen jó Kisújszálláson. A témakörök sok rétűek. A mesterséges holdról tartott előadásit például

De hagyjuk a táncoló pá-1 zsúfolásig fölt ház előtt a

mo®i helyiségében rendezte«: meg. De nem volt sokkal kisebb az érdeklődés más előadások iránt s:m. Helytörténeti, történelmi tárgyú, belterjes gazdálkodásról szóló, gyarmati kérdést fejtegető témák váltogatják egymást. Ezeket az előadásokat keskeny!ilm-vetítésekkel fűszerezik. Színesek ezek az előadások, tartalmasak, nem csodálható tehát, hogy az érdeklődés is sokkal jobb, mint másutt.

Egyéb tekintetben már nem mondható ilyen jónak a kultúrotthon élete. A szakcsoportok gondokkal küszködnek, a népi tánccsopo-rt nem egységes. Legerősebbek a színjátszók, akik különösen prózai darabokkal, jó szórakozást nyújtanak a közönségnek.

A népi tánccsoport készülne a tavaszi kulturális seregszemlére, de egyelőre csak sóhajtoznak. Ez pedig abból ered, hogy ott járt nemrégen a szolnoki Fű'tőház együttese, amely színvonalas műsorral mutatkozott be.

— Hej. ha mi is már itt tartanánk — sóhajtott az egyik ifjú, a táncsoport tagja — bátrabban mennénk a megyei találkozóra. Dehót még nincs semmi sem. Ezek aztán tudnak valamit.

Valóban szép műsort adtak a fűtőháziak, de kedves, fiatal sóhajtozó, követni keil őket. Van jó tánctanár, aki felkészíti a csoportot, a tagokon múlik, hogy mire képesek. Persze, itt segíteni kell a KISZ fiataloknak is, akiknek legnagyobb többsége még távol marad a kultúr- otthontól. A KISZ szervezet nem választható él a városi kultúrintézménytől, fogjanak össze, és legalább dyan eredményes lasz a munka e téren is, mint az ismeretterjesztés területén.

ff, Z,m