Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

A Karcagi Rizshántoló Malom ma már az európai rizshán­toló üzemek jórészével felveszi a versenyt. Modem beren­dezései és ügyes szakmunkásai vannak. Évenként sok-sok vagon Alföldön termett rizst hántolnak és fényeznek itt. Az üzem laboratóriumában állandóan ellenőrzik a özem es a hántolás minőségét. Képünkön a laboratórium egy rész­lete látható miniatűr rizshántoló gépekkel. A gépek előtt Kiss Erzsébet az ellenőrzést végzi. Az üzemi tanácsok a demokratikus centralizmus mindkét oldalát ercsitik dizakodus&al kezdjük ab úfaztend'ét Czigány Tamás filmrende- mo ző és Hildebrand István one- sát rátör Pistike és a mamái a címmel a Gyermektani Inté­zet munkatársainak közre­működésével filmet készített, amely a 3—5 éves gyermekek neveléséről szók A szülők gyakran rosszaságnak vélik a gyermek fejlődésének termé­szetes velejáróit, nem értik meg és ezért gyakran igaz­ságtalanok. A kisfilm segítsé­get kíván nyújtani a szülők­nek nevelési módszerű kiala­kításában. Pistikét Preidbau- er Istvánka iátsza. akinek édesapja a Budapesti Film­stúdió dolgozója, a mama sze­repét Kállai Ilona alakítja. A filmet január 2-án mutat­ják be. (MTI). ÚJÉVI NOTESZ Egész even át A sok bohém, olykor vaskó- úgy a déli órákban. 1958. <jkö •i .. . -í_____j ___: __Knirónolr olcio riálo-lnttiótl sa n pajkos szilveszteri mó­kák, tréfák után mégoly ár­tatlanok, szerények az újévi szólásmondások. Lehet azért, mert a szilveszteri nagy mu- latások múltával nem * futia már többre a szellemeskedés­ből sem esetleges, kicifrázott újévi iókívánságoknál. Tény. hogy országszerte nem jegyeztek fel különösebb újévnapi szokásokat. Hacsak azt nem. hogy Szaioltól Ben- cidáig. s Bencéétől Óbögig úgy tartja a fáma. ki milyen köntöst ölt magára újév első napján, egész éven át hasz­nálja azt. Aki jókedvűen éb­red. egy évig ki nem fogy ke­délyes hangulatából, míg aki búslakodik az első nap. föl­dön húzza az orrát egész esz­tendeig. ' S ha valahol élnek e szo­kás szerint, akkor Szolnokot elsőként lehet említeni. A Beloiannisz úton egy ré­szeg ember tántorgott végig havának első délelőttjén. — Aztán egész éven át így folytatja? — köszönt rá egy jóhumorú házaspár. — Ö már két éve ilyen ál­lapotban látja a világot. Még ctvenhétben beszívott az is­tenadta — jegyezte meg a kö­zelben lévő újságárus nagy derű közepette. Egyik ismerősöm azzal ri- asztgatta jókedvüket fékez­ni nem tudó csemetéit. — Vigyázzatok, ha ma ki­kaptok, egész éven át verlek benneteket. A két lurkó minden latolga­tás nélkül jobbnak látta nem kockára tenni egy napi far­sangért egész évi náspágolást. A „Kedves“ cukrászdában viszont azzal bókoltak a ven­dégek a presszós néninek: — Csak aztán egész éven át ilyen aromás, ízletes legyen a fekete. A legédesebb eset mégis­csak a Tiszti Klubban történt meg. A barátom jóval lekés­te az ebédidőt. A szakács né­ni háborgott és olyan kije­lentései hangzottak, miszerint az atyaisten kedvéért sem hajlandó mé£e°vszer hozzá­fogni a főzéshez. Barátom, hogy mentse, ami menthető, jópofát vágva lé­pett az ablakhoz engesztelő elhatározással. — Ne tessék már veszeked­ni most az egyszer. Uiév nap­ja van. aztán maid egész éven át kiabálni tetszik. A szakácsnő csak egy pil­lanatra hallgatott el, máris kész volt a válasszal. — Úgy? És az elvtárs. mai.d egész éven át késni fog? Barátom szó nélkül kullo­gott vissza. Azt már nem kér­deztem meg tőle. milyen egész évre szóló tanulságot vont le az incidensből. Egy biztos, gondolja meg az ember, mit csinál és mit be­szél újév első napján. — borzák — Szerkesztőségi közlemény Közöljük kedves olvasóink­kal. hogy a Szolnok megyei Néplapban továbbra is rend­szeresen közöljük pénteki számainkban az Úttörők Fó­rumát. Mai számunkból azon­ban az ünnepek utáni anyag­torlódás miatt az Úttörők Fó­ruma kimaradt. Hetenként egyszer ugyan­csak rendszeresen közöljük a Néplap Gazdarovata című cikksorozatot, amelv szintén „ anyp~t0rlódás miatt maradt • ki az e heti'lapszámunkból. Üzemi tanácsolt, az üzemi demokrácia új hallásai Az eseményeikben mindig gazdag üzemi életnek nap­jainkban új színfoltját lát­juk: az üzemi tanácsok létre­hozására, az üzemi tanácsok tagjainak megválasztására készülődnek. Megyénkben 34 ipari üzem­ben, vállalatnál, 36 * állami mezőgazdasági vállalatnál ke­rül sor üzemi tanács alakítá­sára. Már néhány üzemben behívták az üzemi tanács tagságának kétharmadát a szakszervezeti aktivisták so­raiból, megválasztották ter- melésd tanácsi;ozáson a tag­ság egyha-mad részét. Nagy felelősségérzettel, az üzemi tanácsok ügyének jelentősé­gét felismerve választották meg a kisújszállási Ládagyár, a szolnoki Építőipari és Ja­vító Vállalat dolgozói soraik­ból a legalkalmasabbakat az üzemi tanács tagjainak. Miért tekintjük jelentős eseménynek az üzemi taná­csok létrehozását? — Az MSZMP országos pártérte­kezlete úgy foglalt állást: „...a korábbi helyzethez képest a dolgozóknak több lehetőséget kell biztosítani a termelés ügyeinek intézésé­ben”. Az üzemi tanács, mint forma ennek megvalósítására újabb lehetőséget teremt, amely szélesíti a dolgozók széles tömegeinek bevonása' a szocialista termelés irányí­tásába. A dolgozóik bevonás? a szocialista termelés, az ál­lam irányításába sokféle mó­don valósul meg. A megyei járási, városi, községi taná­csokon keresztül valamenmy dolgozó résztvesz az állanr igazgatásában, üzemekben £ szakszervezetek széles jogkö­re, a termelési tanácskozá­sok, műszaki konferenciát révén a dolgozók részvétele az irányításban, ellenőrzés­ben, döntésekben eddig is társadalmi rendszerünk mély­séges demokratizmusát bizo­nyították és bizonyítják. Az eddigi formákat az üzemi ta­nácsok létrehozása gazda­gítja, tovább szélesíti. Az üzemi tanácsok létre­hozása fejleszti a szocialista gazdaság társadalmi irányí­tásának szocialista elvét, a demokratikus centralizmust. A demokratikus centraliz­mus egyrészről azt jelenti, hogy a gazdasági élet leg­főbb vezetésének az állam kezében kell lenni, hogy ez­zel kizárja a gazdaságból az ösztönösséget. Ugyanakkor feltételezi a helyi sajátossá­gok teljes és akadály nélküli érvényesítését, a dolgozók teljesmérvű kezdeményezésé­nek kibontakozását, az irá­nyításban való részvételét. bizoayos időre szóló munkaférvét készít, 1 ........................ .... .A lé trehozásához azok az üze­mek üzemi bizottságai, ame­lyeknek a megyében nincs szakszervezeti területi bizott­ságuk és ezt a segítséget min­denekelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsától várják. — Hasonló módon várnak foko­zott támogatást a nehézségek leküzdéséhez azon üzemek ÜB-i. amelyek több telep­hellyel rendelkeznek. Az élel­miszeripar területén, a ma­lom és a sütőiparban jelent­kezik elsősorban ez a problé­ma. Időszerű foglalkozni a már létrehozott üzemi tanácsok munkájával is. Tapasztalható bizonyos tanácstalanság. Az üzemi tanácsok tevé­kenysége, eredményességének alapja, ha részleteiben meg­ismerkednek az üzemi tanács tagjai kormányunk és a Szak- szervezetek Országos Szövet­sége elnökségének határoza­tával. a határozat alapján ki­dolgozott, iparáganként kia­dott miniszteri és szakszerve­zeti elnökségi utasításokkal. Az első ülésen az üzemi ta­nács hatáskörével, kötelezett­ségeivel. működésével kap­csolatos kérdéseket vitassák meg. Helyes, ha az üzemi ta aiiKijuen xokzuj — a nuia- rozat és az üzem. vállsflat konkrét helyi »viszonyai alap­ján —. milyen kérdéseket kí­ván az adott időben ellen­őrizni — az igazgató javasla­ta alapján, miiven kérdések­ben fogja véleményét kifej­teni. milyen időszerű kérdé­sekben kell az adott időszak­ban dönteni. Célszerű, ha ellenőrzi a vál­lalat az 1957. évi tevékeny­ségének alapján a termelőbe­rendezéseket. a nyersanyag stb. tervszerű felhasználását, vagy például a társadalmi tu­lajdon védelmére tett intéz­kedéseket. Véleményezze az 1958. évi tervjavaslatot, vagy döntsön már munkájának kezdetén a vállalati nyereség- részesedés felosztásáról, as 1958. évi szociális, kultúráik keretek felhasználásáról Az üzemi tanácsok munká­ja. tevékenysége, úi formával gazdagítja üzemi demokráci­ánkat. A pártszervezetek se­gítő munkáján, a szakszerve­zetek és az azokban dolgozó kommunistákon, az üzemek szervezett osztályöntudatos munkásain múlik elsősorban, hogy mennyire válnak az ipar. a gazdasági vezetés de­mokratizmusának hatékony szervévé Tóth János a Megyei Pártbizottság ipari osztály vezetője álékor, amikor egyrészről se­gítik a tervgazdálkodás meg­valósulását, a népű demokrá­cia érdekeinek haithatósabl védelmét, az egyszemélyi fe­lelős vezetést, ugyanakkor el­lenőrző és döntési jogkörük­kel élve, kötelezettségeiknei) eleget téve, gazdaságvezető funkciókat gyakorolnak. Társadalmi, politikai jelen­tősége van annak, hogy az üzemi tanácsok a szakszerire- zstek irányítása alatt alakul­nak, működnek. A szakszer­vezetek a munkásosztály leg­nagyobb és legfontosabb tö­megszervezetei, s közel év­százados- üzemi tradícióval harcukkal mél .yen gyökerez­nek üzemeinkben. Gazdag ta. paszalatokkal rendelkeznek a dolgozók bevonásában, a ve­zetésbe, az ellen őzésbe. —. A gazdasági feladatok teljesí­tése során — melyet abból kiindulva végeznek, hogy társadalmunkban minden azért történik, hogy a dolgo­zók jobban éljenek, a szak­szervezeti aktivisták százai járták a „gazdálkodás isko­láját." A muníkásosztály so­raiból, mint szakszervezeti aktivisták nőttek ki az osz- tályöntudatnak már maga­sabb fokára emelkedő mun­kások, _ tehetséges, a gazda­sági kérdésekben jártas em­berek. E gazdag, osztályharcos tradíciók, az üzemi demokrá­cia fejlesztésében az eddigi munka — a gazdasági kér­désekben szerzett tapasztala­tok teszik alkalmassá a szak- szervezeteket, az üzemi bi­zottságokat, hogy az üzemi tanácsok irányítói legyenek. Megtisztelő, a szakszervezeti aktívákat megbecsülő az a döntés, hogy soraikból, mint választott szakszervezeti ak­tívákból az üzend tanácsba behívja az üzemi bizottság a tapasztalatokban leggazda­gabb elvtársakat. A dolgozók viszont azt várják tőlük, hogy a_ szervezett munkások veze­tőihez méltó osztályöntudat­tal, felelősséggel vegyék ki részüket az üzemi tanács munkájából. Az üzemi tanácsok munká­jának megindítása nem ösz­tönösen valósul meg. — Az szükséges, hogy a pártszerve­zetek, szakszervezeti szervek ne csak szervezési szempont­ból nézzék az üzemi taná­csok ügyét, hanem a kérdés politikai oldalát lássák. Van olyaif tapasztalat me­gyénk néhány üzemében, hogy nem így teszik, lebecsülik a dolgozók tájékoztatását, fel­világosítását. Az üzemi taná­csokról hozott határozatról nem beszélgetnek a munká­sok között arról, hogy milyen szerep vár az üzemi taná­csokra gazdasági életünk to­vábbi fejlesztésében, miért s hogyan jelenti az üzemi de­mokrácia kiszélesítését, mi­lyen kérdésekkel foglalkozik majd működése során. Né­hány üzemben olyan vélemé­nyek is felszínre kerültek, hogy egyesek valamilyen új érdekvédelmi szervet látnak az üzemi tanácsban. Ez is megválaszolásra vár; hogy az üzemi tanácsok gazdasági szervek. Az üzemi munká­soknak van kipróbált harcos érdekvédelmi szervezete, a szakszervezet, amely ellátja a dolgozóik, az egyes munkások közvetlen érdekvédelmét. — Olyan téves nézetek is nap­világot láttak, hogy az üzemi tanácsok tagjai majd „ugyan­úgy járnak, mint a munkás­tanács elnökök, felelősségre lesznek vonva“. Könnyű bi­zonyítani, hogy csak azért, mert valafcj.. munkástanács elnök volt; vagy munkás­tanács tag, nem vonták fele- . lossegre, i viszont néhány I munkástanács elnököt, vagy j munkástanács tagot valóban felelősségre vonták azért, mert népi államunk ellen < tört, mert izgatott társadalmi 5 rendszerünk ellen. vagy S sztrájkra pszított, a tőkés j restauráció érdekében a mun- { kásosztály érdekeivel szem-: ben tevékenykedett. A mun- \ kások, a dolgozóik tájékozta- s tása, felvilágosítása az üzemi S tanácsok eredményes tévé- > kenységének egyik feltétele, jí Fontos szerepük van ebben í azoknak a termelési tanács- 5 kozásoknak, üzemi gyűlések- í nek, amelyek megelőzik az f üzemi tanácstagok megvá- \ lasztását és a határozat is- í mertetését tűzik ki célul. — \ Helytelen gyakorlat, hogy \ egyes üzemekben az üzemi J bizottságok az előkészítő mun- \ ka sokrétű feladataiból a ta- < nács behívandó tagjainak ki- í válogatását látják szinte ki- í zárólagos feladatnak, szem- előtt tévesztve a dolgozók fá- \ jékoztatásátí * s Az üzemi tanácsok létrehozását nem szemlélhetik közömbö­sen a pártszervezetek, a kom­munisták. Mindenekelőtt a párttagság soraiban feladatuk ismertetni az üzemi taná­csokról szóló határozatot: se­gíteniük kell a szakszerveze­tek. illetve a szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták munkáiét az üzemi tanácsok szervezésében. A párttagság felkészítése azért is fontos, mert számos kommunista ke­rül h3 32 üzemi tanársha a tőlük megkülönböztetett fe­lelősséget, kezdeményezést, példamutató tevékenységet várnak el a dolgozók. Mégis van olyan tapasztalat, hogy például a törökszentmiklósi városi pártbizottságon dolgo­zó elvtársak nem fordítanak elég figyelmet a város üze­meiben folyó előkészítő mun­kára. Nem segítik a helyszí­nen az üzemi tanácsválasztó munkát. Több segítséget igé­nyelnek az űzetni tanácsok I ír végére bekö- 1 köszöntött a ícsoda: Mari — a pá- )rom — egyetlen tör­ténet végighallgatása hí tán beleegyezett, \hogy se a Pitypalatty lEspressót, se a Haho- I t ázó Halott kém hez ! címzett italboltot, se jKirálylány Kamásni- ]ja nevű divatos étt°r- \met ne keressük fel [Szilveszterkor. Köztu- ídott dolog, hogy va- \lamennyi vendéglátó ív általat malacnyerési [lehetőséggel kecsegte­ti azokat a gyenge jellemeket, kik még !önmaguk előtt is szé- Igyellik bevallani, [hogy berúgni mennek [Szilveszterkor a ven- idéglőbe. így a neve­tettek azzal áltathat­ják magukat, hogy ők [csak a jövő évi hízó­iról akartak ily prak­tikus módon gondos- I kodni... Mari, a naiv ítélek, valóban elhitet­ne magával, hogy I holtbizonyosan ö ínyemé a malacot, í Nos, egy megnyert fmalac históriáját ma- igam is ismerem; hadd ladom hát közre az if­jabb nemzedék okulá­sául: \ Tivadarnak egy ré­gi-régi Szilveszter es­téjén igen jó kedve, <igeh csinos szeretőié. A turkevei Vörös Csillag Tsz 8 éves fennállása óta még nem ért el ilyen fordulatot, mint az 1956—57-es esz­tendőiben. Minden állami támogatás nélkül zártuk a gaz­dasági évet, 28 forintot fizettünk munkaegységenként. Az őszi betakarítást ugyan egyhónapos késéssel fejeztük be. de ha figyelembe vesszük, hogy a későn érő hibridkukorica 45—50 mázsás, átlagterméssel fizetett, kisebbnek tűnik a mulasztás. De ez a késedelem sem a szövetkezet egész tagságát terheli, hanem azt a jónéhány személyt, akik hosszú időn át csak akkor jöttek a tsz-be, amikor valamit osztottunk, a közös munkától viszont távol tartották magukat. Ezen most változtattunk. Az évzáró közgyűlésen kizártuk so­rainkból a hanyagokat, a tsz-en élősködőket. így kisebb 'étszámmal leszünk, de erősebbek. A Vörös Csillag Tsz-nek az új esztendőben olyan kilá­tásai vannak, amilyenek még nem voltak. Megbízható vezetők kerültek a szövetkezet élére, Gönczi Lajos, a tsz volt párttitkára lett az elnök. Nagy Nándor, a városi roun- -isőrség parancsnoka tölti be a párttitkári tisztet. Gaál -ntal elnökhelyettes, a Szocialista Munka Hőse szintén képzett, tapasztalt ember. Somosi Árpád lett a tsz főagro- nómusa, akit kiváló szakembernek ismernek nemcsal; Turkevén, hanem Szolnok megyében másutt is. Úgy érzem, hogy szövetkezetünk tagsága, amikor új vezetőit megválasztotta, arra gondolt: a Vön» Csillag Tsz- nek minél előbb vissza kell szereznie régi hírnevét, be­csületét. Hároméves termelési és fejlesztési tervünk készí­tése alkalmával már érvényesítjük azokat a szemponto­kat, amelyek a szövetkezet további felemelkedését, a tsz- tagság szép jövedelmét, biztos megélhetését teszik lehe­tővé. Teleki Imre a turkevei Vörös Csillag Tsz tagja sőt — furcsa mádon — némi készpénze is volt. Mindezek társa­ságában elvonult a Bús Barbár-ról neve­zett igen divatos bár­ba. A malaejegyeket Vali választotta ki „Szűz kéz nyer!” fél- kiáltással és — vall­juk meg — némi opti­mizmussal. A vak és jóhiszemű szerencse kegye folytán a sorso­jazdagabb lett — hát ezt igazán nem lehet rossznéven venni egy malactól.... A problémák az út- cán kezdődtek. Vidám részegek ölelgették, cirógatták a nyere­ményt; Vali roppant bosszúságára, aki nem tudta elviselni, hogy egy társaságban ne ő legyen a sztár. A ka­tasztrófa első része lásnál valóban nékik jutott a malac. Valé­ria sok gyakorlati ér­zékkel azonnal el akarta adni a ven­déglősnek, de Tivadar egyszerre megmaka­csolta magát: — Hogyisne! Majd bolond leszek negyed­áron odaadni ezt a pompás jószágot. Most szépen hazavisszük, délután pedig eluta­zunk a sógorékhoz, azok majd felnevelik! Záróráig nem is volt az ifjú sertéssel sem­mi komplikáció Csen­desen meghúzódott a ruhatár sarkában, s hogy távozáskor a ta­karítónő Tivadar jó­voltából két pengővel akkor következett be, mikor a malac — nyil­ván egy kiadós farok­rántás hatása alatt — leugrott Tivada• ölé­ből, s nekiiramodott a hajnali utcának. A rémült tulajdonos a szilveszterezésből ha­zatérők nem csekély örömére vagy negyed órán át hajszolta, míg végre ismét elfogta. A malac csupa sáros hó volt; ilyen lett a fiú kabátja, sőt — Valié is, aki kifakadt: — Ha neked fonto­sabb ez a ronda disz­nó, mint én: ég ve­led! Ezzel sarkonfordult s eltűnt, mint az a bi­zonyos regebeli sziir- ke-taxi a ködben^ t Tivadar halkan, le- t vetett cipővel, kissé ij imbolyogva lépett kis albérleti szobájába; • hóna alatt a malaccal. i Mielőtt ágybabújt :, .volna, a maradék tea­- rumból szopott egyet, t majd a nyereményt 1 igyekezett megitatm. U A sertésfióka —rmn- 5 den rosszindulatú hí­- resztelés ellenére sem e volt részeges — visít­- va tiltakozott. Meg­• nyílt az ajtó, s k-reté­• ben, mint a sötét vég­: zet, feltűnt özvegy : Hrdluskáné, Tivadar : háziasszonya ... Vészt jóslón lábalta a '» partvist, melyet egye­- sek kefessprőnek is- hívnak ... Tivadar- hátrahanyátlőtt, a- malac kirobogott asö- 1 tét éjszakába, s 1 nyomtalanul eltűnt.— 1 mint félórával előbb- Vali. Özvegy Hrdlus­lJ káné asszony pedig ^ csak ennyit mondott: ^ — Ha nem csaló­, dóm, ma épven else- , je van... ön. uram, i ma délben már nem lakik a házamban ... A történet megér- ** téséhez csak- ennyit: Igaz, hogy a mi házinéninket nem t Hrdluskánénak hív­- ják ugyan, de mi is- albérletben lakunk...: borváró —' Egyszer volt,- hol nem volt... Magyar kis fi m a övermekneveiésről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom