Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

ÚJ ALAPOKON Szolnok megye öntözéses mezőgazdasága j TUIOTSZERELEM A mezőgazdaság beüDerj es­ségének fokozásához vezet az öntözéses gazdálkodás. Mi sem természetesebb, mit« az, hogy a mezőgazdaságnak 11351 a módját igazán kifizetőén elsősorban nagyüzemi szin­ten lehet folytatni A 41/1957. FM. se. kollégiumi határozat komoly feladatot ró a gép­állomásokra az öntözéses gazdálkodással kapcsolatban. Ezért dr. Murvai István elv­társat a Szolnok megyei Gép­állomások Igazgatóságának öntözéses mezőgazdászát, mint a problémák kitűnő ismerö- jót kerestük fel tájékozta­tásért. — Munkánk alapja a 3 éves terv és a párt agrár­tézisei, — mondotta Murvai eivtárs dr. — Az öntözéses növénytermelés fejlesztése érdekében felügyelő bizottság jött létre. Ennek tagjai a me­gyed mezőgazdasági osztály megbízottja, a járási és vá­rosi tanácsolt mezőgazdasági osztályának főagronómusai, a VÍZIG, a MEZOMAG, a föld­művesszövetkezetek és a gép­ál'«mások képviselői Váro­sonként és járásonként terü­leti felelősök kijelölésére, ke­rült sor. Állandó kapcsolatot tartunk fenn mind a tsz-ekkeü, mind az egyéni gazdákkal, kiknek tereprendezési, vagy felújítá­si munkákra van igényük, illetőleg területükön öntözé­ses művelés folyik. A gép­állomásnak gondoskodnia kell arról, hogy a szerződések alapján a vetésig esedékes mu kákát fokozott gonddal végezze el. Ennek érdekében mind a gépek megvizsgálása, mind azok kijavítása ponto­sam megállapított ütemterv szerint folyik. Az átalakított, vagy tereprendezett szántó­földi öntözött területek vég­leges átadása üzemproblémá- val, az első öntözés alkal­mával történik. Igen jelentős az az elhatá­rozási, mely szerint megyénk­ben a vízállásos területek 1958-ban teljes egészükben lecsapolásra ikerülnek. — Az öntözéses gazdálko­dás sok csatornát igényel, — jegyezzük meg. — Kinek a feladata ezek karbantartása? — A belvízdevezető és az öntöző főcsatornák használ­hatóságáról a VÍZIG gon­doskodik. A belső öntöző- és fccsapoló-csatomák karban­tartása, kitakarítása azonban minden esetben annak a kö­telessége, akinek földjén a csatorna húzódik. Megvan a lehetőség arra, hogy a gon­datlanokat, felelőtleneket a törvény erejével kényszerít- sük kötelességük teljesíté­sére. Államunk óriási össze­geket ruházott be a csatorna- építésekbe; meg kell véde­nünk ezeket az értékeket. Már az 1958. év folyamán megvetik megyénkben az ön- tözéses vetésforgó alapjait. Teljes mértékben ki kell használni az öntözéses mű­velésre alkalmas földterüle­teket Igen helytelen és ká­ros volt, amit 1957-ben ta­pasztalhattunk; az öntözéses zöldségtermelésre alkalmas 2500 kát. holdból mindössze 1200 kát. hold volt rendel­tetésszerűen hasznosítva. Tóvá*. «zz idén is a rendszeres talaj­vizsgálatok, melyek a talajjavítás elen­gedhetetlen előfeltételei. A talajerő utánpótlását nem csupán istöilótrá gyávái, ha­nem kát. holdanként 300 kg műtrágyával kell biztosítani. Kiszélesítjük a vegyszeres gyomirtást, mely nagyobb földterületeken majd repülő­gépről történik. Kitűnően be­vált a „Dikonirt”; ezt a jö­vőben is használni fogjuk. Arra a kérdésre: mi tör­ténik az elmocsarasodott, el­gyomosodott nagyon Bikes területekkel, így felei dr. Murvai elvtáns: — Ezeket a földterülete­ket a legeltetési bizottságok­nak adjuk át, melyek azo­kat tak armán y termesztéssel hasznosítják, — Megyénk szatrvasmarhaáilamánya már a 3 éves terv során is jelen­tősen nő; nem is szólva a tízenötéves távlati terv pers­pektíváiról. Megjegyzem: az­zal a kéréssel fordultunk a párt- és kormányszervekhez, biztosítsák rendeletileg is az öntözéses területek rendelte­tésszerű használatát Ha va­lamely öntözéses gazdálko­dásra berendezett földterület birtokosa felvilágosátó mun­kánk ellenére is húzódozik ettől a művelési módtól: ad­junk számára másutt azonos értékű földet. Kívánatos vol­na, ha ez a rendelkezés el­sősorban az állami tartalék- földekre vonatkoznék. El kell és el fogjuk érni, hogy Termény, művelést mód 1957 1958 Rím 20 500 17 000 takarmánynövény 1119 6000 kapásnövény 300 500 kerti növény 900 1200 egyéb növény 506 200 fekete ugar művelés 7 000 7 000 Míg például tavaly az ösz­sass öntözéses földterületnek 52 százalékát foglalta el a rizs, addig 1958-ban ez a szám 38 százalék lesz. Köz­tudomású, hogy a rizs mind népgazdasági, mind valutá- ris szempontból nagyjelentő­ségű termény; művelését nem szabad elhanyagolnunk, A rizstelepek elöregedése, el- gyékényesedése olyan veszély, mellyel szemben minden erőnkkel, elsősorban a vetés­forgó alkalmazásával küz- denünk kell. Az öntözéses gazdálkodás előnyeit, melyért államunk hatalmas összegeket áldoz, Öreg katonák Mkefalálkezéja JánoshUán I a jANOSHiPi / népfront bi­zottság évek óta élen jár a mozgalmi munkában. Négy esztendővel ezelőtt itt szervezték meg az első járási állattenyésztési napot, a köz­ség régi népköre elsőnek újí­totta meg a társas élet for­máit, és náluk rendezték meg az „élő könyvtár’“ első fog­lalkozásait, , valamint a rá­diós olvasóköri bemutatót is. Az elmúlt hetekben ismét új kezdeményezéssel jelent­keztek a jánoshídiak, még­pedig az első világháborús katonák béketalálkozóiával. Gondos és széleskörű szer­vezőmunkával gyűjtötték egy­be béketalálkozóra a község 231 első világháborús kato­náját. A jánoshidl ÚJ iskola két egybenyitott modem tanter­me vasárnap este zsúfolásig megtelt a háború borzalmai­nak élő tanúival. Varga József népfront-el­nök mindjárt bevezető sza­vaiban rámutatott arra, hogy a háború leghevesebb ellen­zői éppen azok, akik évekig hordozták a sízömyű rém igáját, de a békének is ők a leglelkesebb hívei. Mond­ják hát el ezen a találkozón a mai nemzedéknek, milyen borzalmas a háború, és mi­lyen áldás a békés, munkás élet. Nos, a jánoshidl öregkarto- nák háborús élményeiből meg lehetne írni az emberi szenvedések vaskos könyvét. A Tisza Cipőgyár tavaszi modelljeiből ’Néhány nappal ezelőtt lé- vasai és togatást tettünk a Martfűi Tisza Cipőgyárban, s meg­kértük az üzem tervezőit, te­gyék lehetővé, hogy a tá­nyért modellekből i ezeket a modelleket nemcsak néhányat bemutassunk la- U újságban hanem a dpő- punk olvasóinak. Kérésünk-1 , , nek szívesen eleget tettek, sj boltokban is meg lehet lát- még azt is elárulták, hogy I ni, s vásárolni. A fenti képünkön könnyű mokaszínjellegű divatos, csatos nyári félcipő látható. Az üzem rnikrocellás talppal készíti a az ára előreláthatólag 270 forint lesz. Ez pedig fehér bőrből készült, divatos nyári szandál. A talpa a közkedvelt •műkruppon- ból van. Az ára szépsége és kényelmessége ellenére is mindössze csak 130 forint. 1958-ban öntözéses földterü-i let Í ne maradjon panagsn Magyarország Ö6szes önto-I zéses területének mintegy 50 < százaléka megyénkben terüli eL Eddig elsősorban rizst5 termeltünk ezeken a földe-' ken; a kapásnövények meg-» lehetősen háttérbe szorultak.» Murvai dr. kérésünkre ösz-J szehasonlítást rögtönzött ar-J ról, miként oszlott meg ter-í mények szerint az öntözéses* földterület megyénkben 1957-$ ben és 1958-ban. Az adatok* a tsz és egyéni művelés alatt? álló földterületekre vonatkoz- * nak, az állami gazdaságok« néükiil, 2 Földterület/kh mind a tsz-ek, mind az egyé­ni gazdák élvezni fogják az elköveticező időkben. Kétség­telen azonban, hogy ez a művelési mód elsősorban a nagyüzemi, szocialista mező- gazdaság kereteibe illik. A magunk részéről a legőszin- tébb egyetértés és helyeslés hangján emlékezhetünk meg pártunk és .kormányunk In­tézkedéséről az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érde­kében; hiszen ezzel közvetett úton jelentős szolgálatot tesz a termelőszövetkezeti moz­galom kiszélesítésének^ Kezdjük talán a „legfiata­labbakkal”, a 60—63 évesek­kel, mert közülük jónéhány- nak annyira kijutott a szen­vedésekből, hogy a második világháborúban is részt kel­lett venmiök. Két világháború szenvedéseinek élő tanúja Já- nosihidán: Turóczi János, Bori Ferenc, Öz Lajos és Pető Ferenc, ök aztán nem; kívánják a harmadik, még: borzalmasabb világháborút: az „ellenségüknek sem’» Az sem volt ritkaság, hogy a szerencsétlen első világhá­borús katona két-háromféie hadifogságot szenvedett vé­gig. | varga cs. jAnosJ Bzerb. olasz és francia fogságban gyötrődött, olyan keservesen, hogy többezer kilométeres gyaloglása során a száraz ke­nyeret is lopta és koldulta, társaival együtt. Névrokona, a 63 éves Varga Béla először a cári Oroszországban szen­vedett fogságot, da megkós­tolta a fogság korpakenyerét Olaszországban is. Ma vi­szont arra büszke, hogy fia a Kádár-kormány hadseregé­ben a béke katonája. Szé­nást Gábort a francia frontra sodorta a világháború, ott esett angol fogságba, de köz­ben háromszor is megsebe­sült. A sebesülések tekintetében is igencsak megmutatkozik, hogy a háború az emberiség legkegyeüianebb kártevője. A 70 esztendős Kis János 8 évig volt huszár, az orosz, román és az olasz fronton harcolt, légnyomás következ­tében idegsokkot kapott, és ma is rángatózik keze is, — feje is. — A 76 éves Tóth István, az iparoskör egykori elnöke, ma is a tüdejében és lábában hordozza a puska- golyót. Menyhárt András 73 éves öreg harcos azt mondja el, hogy három országot járt be, mint tüzér, s amikor el­törött a lába, még csak kór­házba se vitték, hanem az ezredorvos egyszerűen vasba tette, és úgy hajtotta a lovat. S akik nem sebesülitek meg? A 81 éves id. Deák József azt mondja: „Elejétől végig ott voltam a háborúban, a golyó nem jött nekem, de malária-betegséggel jöttem haza, az meg évekig csigázt’1 testemet-telkemet— A 66 éves Pap József fekete-him­lőbe esett és súlyos Jábía­«— borváró — H gyést szenvedett a Kárpá­tokban. I' voltak IGAZI | világjáró katonák, akik jónéhány Or­szágot végigkoplaltak. Ilye­nek pL Bene Károly, aki emellett háromszor mag is sebesült, kivüle még Kere­kes János, Tóth János, Szabó Lajos és Majercsik János. Bata Sándor Szicília szige­tén rongyoskcdott a fogoly­táborban, Darók Sándor KcmsWrtinápolyban sínylő­dött, Zrupkó János a nagy temetőből, a Piave mellől jött haza. Burai Béla, a nd- pizienekar prímása, aki a ta­lálkozó után is muzsikált, Taskentbe is elsodródott. Nagy figyelem kísérte Sző­lőéi Béla felszólalását. — A községnek erről a köztiszte­letben és köszeretetben álló öntudatos, harcos kommunis tájáról tudják, hogy 1917-ben. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kibontakozását követő években hosszú ideig vörös katona volt Lenin had­seregében, a mellette üiő Nagy Ferenccel együtt. — Mindketten politikai iskolát is végeztek. És nagy taps. helyeslés kíséri Szőlőéi Béla szavait, aki rámutat arra. hogy a 231 jánoshidi öreg- harcosnsk ma kell igazán harcolnia, mégpedig a bé­kéért, szabadságért és a szo­cializmus felépítéséért. | A BKKETALALKOZOj részt­vevői végül elhatározták, hogy a járás, sőt a megy« valamennyi népfront bizott­ságát felszólítják hasonló béketalálkozók rendezésére, bog;' az öregharcosok min­denütt elmondhassák: jobb sorsot akarnak gyermekeik­nek, unokáknak, dédunokáik­nak, mint amilyennel őket sújtota a kapitalizmus hábo­rús politikája. nyert: Fekete Zsuzsanna, Szol­nok. 20 darab mozijegyet nyert: Fekete János, Timái Gyula Szolnok, Bódd Patro­néba, Zagyvarékas, Nagj Irén, Fegyvernek, Ambrus Béláné, Nagy Jolán, Jászbe­rény, Oláh Magda, Manci Mária, Szolnok, Tóvizi Ju­lianna, Kovács Jolán, Tisza- püspöki. Tíz darab mozije­gyet nyert: Futó Imre, He ring Terézia, Vigh Gabriella Szolnok, Soils Klára, Fegy­vernek, Ridegh Istvánná Frizzi Lajos, Szolnok, Ser­főző Erzsébet, Zagyvarékas Sztojcsev Teréz, Szolnok Pintér László, Törökszent- miklós. Kara Terézia, Mező­túr, Ujj Julianna, Fegyver­nek, Juhász Julianna, Kisúj­szállás, Tari Zoltánné, Deme Juliánná, Szolnok, Újváros Piroska, Turkeve, dr. Beid; A „MELYIK FILMBEN LÁTTA?“ c mű páiyázat nyertesei A hatalmas terem padso­rait megtöltő fiatalok fütty­koncerttel, lábdobogással ad­ják tanujelét türelmetlensé­güknek. Erre meg is van min­den okuk, hisz már vagy egy órája várnak az előadóra. Ö pedig — Petrov mérnök, az is­mert alpinista — igazgatója szobájában ül. Szokásuk sze­rint gorombaságokat vagdal­nak egymás fejéhez. Egyike ez mindennapos nézeteltéré­seiknek. Mire Nazarov gyár­igazgató kifogy a szóból és Petrov elsiethet, már csak egyetlen fiatal leányt talál a teremben. Látni akartam, mi­lyen az az előadó, aki más­fél órát mer késni — közli a mérnök érdeklődésére a le- . ány. Együtt sétálnak hazafelé. Petrov elmondja, miről be­szélt volna előadásában: a he­gyek szépségéről, a turisztika szabályairól. Marinát érdek- \ li a számára eddig ismeretlen sport Megkéri kísérőjét, te- ; gye lehetővé, hogy ő is elme- ; hessen egy nyári táborozás- ; ra. > Marinát odahaza nagy ria­dalom fogadja. Édesapját, — : aki nem más, mint Nazarov ; — éppen vizsgálja az orvos. Megállapítja, hogy kikapcso­lódásra van szüksége és arra, , hogy alaposan lefogyjon. — ; Cseng a telefon. Petrov je- : lentkezik, a ház előtt várja a ’ leányt Marina leszalad és megbeszélik, hogy édesapá­val együtt vesz részt a nyári táborozáson. zu A mérnök sem örül a nemvárt találkozásnak, an­nál is inkább, mert Nazarov nem hajlandó magát alávetni a tábor legyeimének. Az igaz­gató ki is jelenti, hogy haza akar menni. Petrov azonban csak saját felelősségére en­gedheti elindulni a veszélys hegyi utakon. Nazarov le­ányával is összeveszik és sér­tődötten indul hazafelé, ha­marosan eltéved, lecsúszik egy szakadékba. Az éj leszáll­tával a táborból expedíció in­dul az öreg keresésére. Ki­merültén, eredménytelenül térnek vissza a kutatók. Leg­nagyobb meglepetésükre né­hány perc múlva a tábor kö­zelében meg találják Nazaro- vot, aki a sötétben nem tudta, hogy sátrától nem messze nyomta el az álom. Marina és Petrov között szerelem szövődik, ez azonban nem felhőtlen. Megérkezett ugyanis Kruszinszkij, Marina hódolója, aki nem riad visz- sza az intrikától. Nazarovot még jobban Petrov ellen han­golja, az öreg emiatt sokat ve­szekszik leányával és ezért a . fiatalok között is mindenna­pos a nézeteltérés. S úgy keverednek tovább ■ az események, hogy végül egy jólsikerült csattanóval fel»"" . dik be a film. ; A jászapáti mozi műsora on _oo A M egyei MOKÉP Válla­lat 1957 novemberében meg­hirdetett pályázatának érté­kelése megtörtént. A sokszá­mú pályázó közül 29-en ér­tek el jó eredményt és kap­nak az értékelések szerint megfelelő számú ingyenes mozijegyet. A szabadjegye­ket a MOKEP Vállalat pos­tán küldd a nyerteseknek. — A jegyek a megye vala­mennyi állami mozijában ér­vényesek, bármelyik filmre. Az egyes előadásokra a jegy­igényt legalább egy nappal előtte kell jelenteni, hogy a mozi-pénztárak biztosítani tudják a megfelelő helyet. A „melyik filmben látta" című pályázat nyertesei a következők: 100 darab mozijegyet nyert: özv. Varga Ferencné, Szol­nak. 80 darab mozijegyet nyert: Mátyus János, Szol­nok. 40 darab mozijegyet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom