Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-10 / 290. szám

ü KOLLEKTIV VEZETES néhány tapasztalatáról a túrkevei pártbizottságon «X párt valamennyi veze­tőszervének munkájában ér­vényesülni kell a pártveze­tés legfontosabb lenini elvé­nek, a kollektív vezetésnek" —• írja elő a párt szervezeti szabályzata. Néhány évvel ezelőtt még sokhelyütt csor­bát szenvedett a pártvezetés kollektivitása, a párt válasz­tott vezetőtestületének nem sok szerepe volt az irányí­tásban, a határozatok meg­hozatalában. gyakran előfor­dult, hogy fontos kérdések-* ben is egyedül a titkár dön-* tött Ma már azonban nemcsak a párt szervezeti szabály­zata mondja ki a kollek­tív vezetést, mint a párt­vezetés legfőbb elvét, ha­nem a gyakorlatban is érvényesül. Ezt mutatja a turkevei pártbizottság példája is, ahol a legfontosabb kérdéseket rendszerint a 33 főből álló pártbizottság vitatja meg és határozza meg a végrehajtás legjárhatóbb útját A párt­­bizottság kéthavonként tart­ja tanácskozását s hogy ez ne legyen formális, hanem a bizottsági tagok felkészül­hessenek a napirendi pontok­hoz, a tapasztalataikat össze­gezhessék, ezért egy héttel előbb közük mindenkivel. — mi kerül az ülés napirendié­re. (Ha szükséges, rendkívüli üléseket Is tart a pártbizott­ság.) Nemrégiben a terme­lőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzetét vitatták meg a pártbizottsági ülésen és előremutató határozato­kat hoztak. A vitában mint­egy 18 elvtárs kért szót. s ez érthető Is, mivel Túrkeve termelőszövetkezeti város. De a parázs viták jellem­zik a végrehajtóbizottság üléseit is. Most nem úgy van. mint régen — mondotta Simon Sándor, a végrehaj tőbizottság egyik tagja, amikor, ha a tit­kár elvtárs véleményt mon­dott, azután már nem igen szólt senki ellent A 11 tagú végrehajtóbizottság tagjai negyedéves terv alapján min- z dig tudják, hogy kétheten- t kénti üléseiken milyen kérdé- :i sekről lesz szó. t Körülbelül egy hőnapja már t írásban is, előre megkapják t a bizottsági tagok a napiren- s dj pontokat, azokat tanulmá- r nyozva, alaposan felkészül- 1 hetnek az ülésekre. A napi- *. rendektől függően mind a § pártbizottság, mind a végre- p hajtóbizottság tagjai részt is g vesznek egy-egy jelentés, *— o vagy beszámoló elkészíté- 8 seben. Olyan elvtársakról van 8 itt szó, akik egy-egy terület- g ről a legtöbb tapasztalattal § rendelkeznek. A pártbizottság a közeljö- g vőben egyéves tervét (ogja § megvitatni, amelynek elő- 8 készítésében igen sok elv- fi társ munkájára számíta- \ nak. Azonban fezek az elvtársak § csaknem mindig ugyanazok. 8 s ezért nem ártana ezt a kört g egy kissé szélesíteni, mert ez- 8 zel a többieknek is bővülne g látóköre. Ugyanis legtöbbször j az egyes pártbizottsági tagok \ csak arról a területről szól­nak, ahol dolgoznak. Ha ott az elvtársaknak valami visz­­száságot látnak, úgy vélik, mindenütt úgy mennek a dol­gok. Vagy ha náluk minden rendben van, akkor úgy gon- l dolják, ipá'utt sem lehet baj. Ha ezeknek a pártbizottsági tagoknak olyan feladatokat is kiróna a pártbizottság, ami szélesebb körű tájékozódást igényelne, úgy nemcsak egy keveset látnának a város éle­tének egészéből, hanem telje­sen megismernék azt A vezető testület tagjai közreműködnek a határo­zatok ismertetésében Is. Legtöbbször ki-ki a maga munkahelyére, pártszerveze- j tőbe viszi el a pártbizottság § helyes álláspontját. Elmond- 8 iák felszólalásaikban a tag- 8 gyűléseken, vagy hivatkoz- § r,ak rá a vitákban is. ha úgy fi adódik. így például Csatár | elvtárs. a Vörös Csillag Tsz- 8 ben taggyűlésen, de még köz- 8 gyűlésen is a párthatározat § szellemében szokott felszólal­ni. Vagy Pádár Katalin és Csík Sándomé elvtársnő is sokat tesz e téren Meg kel) említeni a párt agrártéziseit is, amelynek ismertetésében igen sok pártbizottság! tag résztvett. Amiért még többet kellene tenni, ez a határozatok meg­valósításának ellenőrzése. — Esetenként beszámolni azok­ról a pártbizottsági üléseken is, hogyan haladtak előre a végrehajtásban. Ez is hozzájárulna a veze­tés színvonalának emeléséhez és követelménye is az irányí­tásnak. Növelné egyenként is a vezetőtestület tagjainak felelősségét, mert bár sok­szor nem mondják ki. de mé­gis úgy érződik, hogy az ő szerepük csak az ülésekre korlátozódik. S szívességet tesznek a pártbizottság füg­getlenített tagjainak, ha más megbízatást teljesítenek. A felelősség pedig mind­­annyiuké, a választott tes­tület minden egyes tagjáé is, nemcsak a helyes dön­tésben. de a helyes végre­hajtásban is. Talán a változáshoz az ts hozzásegítene, ha az alap­szervezetekben a párttagok is más szemmel néznék a pártbizottság nem függetle­nített tagjait Még megeseik hogy a pártbizottság appará­tusában dolgozó elvtársaknak (akik kevesen vannak) szem­rehányást tesznek: „De régen jártatok nálunk!” Annak elle­nére. hogy a pártbizottságból egy-egy elvtárs minden nap ott van közöttük. Nem tesznek egyenlőség! jelet a pártbizottság tagjai közé, a nem függetlenített elvtársakat másodranguak­­nak tartják. Pedig ez a megkülönböztetés nem se­gíti a vezető testület tag­jait abban, hogy egyfor­mán, személy szerint is érezzék a felelősséget a párt politikájának megfe­lelő helyi alkalmazásáért. A turkevei pártbizottság ve­retesének néhány tapasztala­­;a a javítanivalókkal is. azt ielzi, hogy a szervezeti sza­bályzatban rögzített pártélet örvényeit értik a kommunis­­ák és azon vannak, hogy ne sértsék meg. mert tudják, ha megszegik, csak a párt látja kárát. Lazányi Angéla Djakarta (Reuter). Indoné­ziában vasárnap országszerte tovább fokozódtak a megtorló intézkedések a holland érde­keltségek ellen, Jáva szigetén polgári és ka­tonai hatóságok több holland klubot lefoglaltak. A holland hajókat arra utasították, hogy ne fussanak W Jáva két legfontosabb kikötőjéből: Djakartából és SzurabajáböL Djakartában lefoglaltak min­den holland bankot, r —k-rzumatrában D ja­niin Gintings alezredes, az első katonai körzet parancs­noka bejelentette, hogy min­den holland vállalatot a had­sereg ellenőrzése alá helyez­nek. Érdekes, hogy Dél-Szu­­matrában ugyanakkor Bar­­ban alezredes megtiltotta bár­kinek, hogy holland, vagy in­donéz—holland vegyes válla­latokat lefoglaljon. (MTI) Peking (MTI). A Zsenmln­­zsipao cikkben felhívja a kí­nai városi lakosság figyelmét a lakosság túlgyons növekedé­sének tényére. Ez különös mértékben tapasztalható a kínai városokban, amelyek­nek lakossága páratlan ütem­ben növekedik. A legutóbbi népszámlálás óta Kína lakos­sága évente körülbelül 15 millióval szaporodott, vagyis ma már nem „hatszázmilliós cCína” van, hanem legkeve­sebb h atszá zötvenm illiós. Mondanunk sem kell, hogy ha ez a növekedés így megy ■ovább. akkor Kína lakossága belátható időn belül megkét­szereződik. Már pedig a la­kosság gyors növekedése igen comoly problémákat okoz a kínai nép' kormánynak, mert az ipar és a mezőgazdaság rendkívül gyorsütemű fejlesz­­'ése meUett sem képes «,.kor­mány arra. hogy magasabb életszínvonalat és munkát btítosítsun évente többmillió mbemek. A kínai lakosság relenlegi összetétele ugyanis A ven te 5—6 millió munkaké­pes korba lépő embert je­­’ent, akiknek legfeljebb fe­­'ét lehet azonnal munkába állítani a fejlődés ‘ mostani 11 marokkói kormány tiltakozása a stnnyo! kormány* nái — a spanyol kormány fenyegető jegyzéke a marokkói kormányhoz Babot. (AP). A marokkói kormány vasárnap ismételten TOOOOOOOOOOOOOOQOOTOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Közlemény Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának Ágit. Prop. Osztálya a po­litikai gazdaságtan kon­zultánsai részére decem­ber 12-én, csütörtökön reggel 9 órai kezdettel megbeszélést tart. (a Me­gyei Pártbizottság épü­letének kistanácstermé­ben.) Felkéri az elvtár­sakat, hogy pontosan je­lenjenek meg. OOOOCOOÍ tiltakozott az ellen, h’osy spa­nyol uadihajók tartózkodnak marokkó* arti vizeken. Spanyolország marokkói nagykövete vasárnap átadta a spanyol kormánynak a ma­rokkói kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben a spa­nyol kormány azzal fenyege­tőzött, hogy „minden szüksé­ges intézkedést megtesz a marokkói kormánnyal szem­ben, amennyiben továbbra Is segítséget nyújt az Ifniben harcoló felkelőknek. Mohammed Avuad, Ma­rokkó madridi nagykövete vasárnap repülőgépen Rabat­ba utazott. £oi áfia (íttöic) teiuie, ka... Közlemény a szovjet — német vegyesbizottság berlini üléséről Berlin (TASZSZ)). — Az ADN hírügynökség ismertet­te a szovjet — német vegyes­­bizottság december 7-i berlini üléséről kiadott közleményt. A szovjet — német vegyesbi­zottságot az NDK területén ideiglenesen állomásozó szov­jet csapatok helyzetéről szóló, a Szovjetunió és az NDK kor­mánya között 1957, márciu­sában aláírt megállapodás 19. cikkelye értelmében hozták létre. A- ülésen A. 3. Kaljagin, a Szovjetunió képviselője elnö­költ. — Jóváhagyták és alá­írták a szovjet-német vegyes­bizottság működési szabály­zatát, továbbá megvitattak több közérdekű kérdést; (MTI), KÜLFÖLDI HÍREK CARACAS (AFP). A Szov­jetunió a jövőben nem egy, liánom t ö b b mesterséges bolygót is ki tud lőni, ame­lyek segítségévéi meg tudja majd határozni, hogy az em­ber el tudja-e viselni a vi­lágűrben uralkodó körülmé­nyeket — jelentette ki dr. Alekszandr Szizsko, a szom­baton Caracasba érkezett szovjet tudó6lk.üldöttség veze­tője, • BELGRAD (Tanjug). Joszíp Broz Tito jugoszláv köztársa­sági elnök beleegyezését adta Lore Stainxer kül- és bei­llőmet kereskedelmi minisz­­terhelvetítésnek a Német De­mokratikus Köztársaság ju­goszláviai rendkívüli köve­tévé és meghatalmazott mi­­* raszterévé kinevezéséhez. NEW YORK (Reuter). Dag Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára szombatom este repü­lőgépen visszaérkezett a Kö­zép-Keletről New Yorkba. — Megérkezésekor újságírók előtt kijelentette, hogy az izrael és az arab államok kö­zött immár kilenc éve tartó fegyverszünet véleménye sze­rint „elég szilárd lábalton áll". Azt mondotta, hogy egy­hetes középkéleti látogatása „megérte a fáradtságot”} — Á főtitkár közölte, hogy út­jának eredményéként most tanácskozásokat folytat majd az ENSZ-en belül; KAIRO (Uj Kína). Az Arab Szakszervezeték Nemzetközi Szövetsége utasította az arab munkásokat, hogy bojkottál­­ják a holland hajókat és re­pülőgépeket. (MT.) Ölem tégwiiaUai akabunk (Folytatás az 1. oldalról) zenliarmadik havi fizetéshez szükséges üzemi eredmóiiyt, hanem az állami ártámogatásra számítottak. Miért kellett akkor az ártámogatás? Átmenetileg azért hoztak ilyen intézkedést, hogy vállalataink fedezni tudják az ellenforradalmi károkat és az év elején életbe­lépő béremelést. Ugyanis a terveket — termelői árakat és ; a gazdasági mutatók egész sorát kellett volna átdolgozni ahhoz, hogy vállalataink az új körülmények között is ma­gukra találjonak s egyáltalán az eredményeket mérni és az előző évekhez viszonyítani lehessen. Szóval semmi­­esetre sem olyan szándék van a vállalatoknak adott gaz­dasági támogatás mögött, hogy az üzemek valóságos anyagi helyzetét eltakarja, hanem éppen ellenkezőleg: hogy meg legyen az összehasonlítás és a reális gazdálkodás alapja. EZT A SZÁNDÉKOT | sajnos, sok üzemünkben nem sikerült elérni. Részben azzal, hogy a juttatások gyöngí­tették a gazdasági ösztönzést, másrészt azzal, hogy az így keletkezett nyereség feletti örömökben sokan elfeledkez­tek arról, hogy mélyebbről is megnézzék, miből szárma­zik ez és milyen áldozatokat követelt az államtóL A köz­gazdaság egyik revizionista irányzata sz*u-int ugyanis egyetlen és fő dolog amit az üzemtó] számon kell kérni, magában a „vállalati eredmény”. S ezen beiül — mondják — teljes önállóság és szuverénitás jár a vállalatnak. S bizony, aki ebből indul ki, vagy elfogadja ezt az álláspon­tot, könnyen elvakíthatják a számszerű eredmények. És sok példát tudnánk erre felhozni. Van például olyan vállalatunk, amelyiknek az üzemi — tehát pusztán a termelésből származó eredménye szerény, de reális 80 ezer forint volt a harmadik negyedévben. Ezzel szemben a pénzügyi és gazdasági műveleteket is magában rejtő vál­lalati eredmény egymillió forintot tesz ki. A két szám ter­mészetesen nem állhat egymás mellett, azonban az ilyen távolság is arra vall, hogy a termelés nélkül csupán pénz­ügyi alapon szerezhető jövedelem aránya igen megnőtt vállalatainknál A SOK NYERESÉGES f vállalat és megszaporodott gazdasági eredmény, tehát nem tehet senkit sem elbiza­­kodottá vagy megelégedetté addig, míg nem áll e mögött a nyereségre olyan megfogható valóság, mint a termékek önköltségének, a bérhányadnak, az anyaghányadnak, vagy rezsikiadásnak a csökkenése. Ha ezekkel nem számolunk, légvárakra építünk. Pénzünk esetleg lesz belőle, de porté­kánk nem. (pala tinus) Stfteteenként täuleük && wetoHik — kínai lap a születéskorlátozds szü tcségességéről Budapestre érkezett a Szír Köztársaság kormánykü Idöttsége Hétfőn délelőtt Budapestre érkezett n Szír Köztársaság kormányküldöttsége. A dele­gáció vezetője Khaled El Azem, a Szír Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese, nem­zetvédelmi és pénzügyminisz­ter. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Kádár János, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, valamint a politikai a gazdasági és a kulturális élet számos vezető személyi­sége, a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. A kormányküldöttséget Ká­dár János üdvözölte, szavaira Khaled El Azem válaszolt. rokozodtak a holland erdekeltsegek elleni akciók Indonéziában- üteme mellett. Mindebből lát ■ ható, aogy a Kínai Népköz t társaság előtt álló egyik leg­­. sürgetőbb feladat a lakosság ; növekedésének lelassítása i tervszerűvé tétele. • Mint a lap írja, a Szovjet* . uni loan nyolc vagy kilép« i egymilliónál több lakosú vá­- ros van, az Egyesült Álla- i mokban pedig tizenegy, ezzé ; szemben Kínában tizenhárom s ilyen város va.i. Kína legné­• pesebb városa Sangháj, mely­nek lakossága immár mégha­r ladia a hétmilliót. Peking la­* kossága jelenleg felülmúlja i i négymilliót, szemben az 1849- évi kétmillióval. 1950 és 195) • között a kínai fővárosban kö 1 zel hétszázezer újszülött Iá­­í tott napvilágot. Jelenleg át t lag minden ötpercben szüle * tik Pekingben egy gyermeki . A Zsenminzsioao ezután ar- ról ír, hogy mi az oka a lakos 5 ság túli őrs növekedésének t majd féltés- ’ a kérdést: mi i 3 teendő a városi lakosság túl * gyors növekedésével kapcso 3 la‘Van? A kínai párt központ- lapia szerint a hathat' meg- oldás elsősorban a születései- korlátozásában, a lakossá; 3 szaporodásának tervszerűd i tételében keresendő. § ÍV# egígértem, hogy IlfM az alábbi törté­net szereplőit igazi ne­vükön nem említem. Az édesapa kérte ezt tőlem, mert Évi igen érzékeny gyerek. Biz­tos zokon venné, hogy idegent is beavat­nának kis életének tit­kaiba. Meg aztán hát­ha kellemetlensége is sz'.rmazna ebből az iskolában. IEvi kommunista szülők gyermeke s így érhető, hogy a kis­lány gondja a szülő­ket nagyon foglalkoz­tatja. Évi ügye abból áll, hogy makacsul kijelenti: ,.nem aka­rok úttörő lenni” — Tudja, nem akarjuk kényszeríte­ni a gyereket — i rrxmdta az édesapa, erről beszélgettünk — hisz Évi azelőtt lelkes úttörő volt. Most vi­szont egyre csak azt hajtogatja, nem és nem, nem akar úttö­rő lenni. Hosszú időbe tellett, míg végre megtudtuk, mi is az * igazi ok, amiért nem I akarja felkötni a pi­ros nyakkendőt. Pe­dig idáig mindig őszinte volt a kislány hozzánk, most mégis nehezen jöttünk rá a titok nyitjára, őszin­tén mondom, nem is gondoltam rá, hogy az én Évim nem kí­vánkozik vissza az úttörők közé. Azt hit- * tem. ott lesz az elsők között. Csak akkor jöttem rá, hogy nincs valami rendben, mi­kor kérdezősködtem - az iskola úttörőinek \ életéről. Olyan kur- 1 tán-furcsán válaszol­­gatott. Sokszor ki is tért — „nem tudom”, , most apukám nem ] érek ár, sok a léc- • kém”-mel a beszélge- ^ tés elől. Ekkor elha­tároztam, hogy végé- ■ re járok a dolognak. ; Csak a gyerektől kell ( meghallanom az iga- , zat, döntöttem. S ez- ( után - rendszeresen ; visszatértem beszél- . getéseink során az út­törőkre. Nem hagy- ; tam, hogy röviden el- ; intézze a feleleteket. ■ Így lassan kiderült, , hogy Évi nem sokat , tud iskolájának úttö- - rőiről. Az egyik atka- ■ lommal neki szögez­tem kertelés nélkül: ■ Évi, te nem törődsz • az úttörőkkel, milyen úttörő vagy te? Avá- ■ lasza nagyon megle­pett. „Apukám, én • nem vagyok úttörő és , nem is akarok az len­ni.”­*=* Dehát miért nem?.. Meg tudnád magyarázni — és kí­váncsian vártam a választ. «=» Óh, apukám, nem olyan egyszerű ez szomorodott el az én mindig vidám kislányom. S elhall­gatott. /) e aztán mégis megnyílt a szí­ve előttem. Látta, hogy nem térhet ki most a kérdés elől. Sírva mondta: —... hát, hogy le­­gyek én úttörő, apu­kám, mikor egy év­vel ezelőtt a tanámé­­ni mondta nekünk, „dobjátok el azt a vörös rongyot nya­katokból”. S 'n hall­gattam rá, mert, tu­dod, ő, a Margit néni tanácsolta. Most, hogy kössem fel újra, úgy szégyellem magam. — Behat a te szü­leid kommunisták és tudod, hogy a mi szí­nünk is a vörös — okoskodtam. — Meg aztán ti, gyerekek, nem is érthettétek pontosan, mi történik körülöttünk, amikor a vörös nyakkendőt le­velet ik veletek. — Ne hidd, hogy nem sejtettem már később, hisz&rl téged is elzavartak mun1"i­­helyedről. It&ion ide­geskedtél, iffigy mi lesz ebből a nagy fel­fordulásból. jfi, per­sze azt hiszitek, hogy a gyerekek nem érje­nek semmit a felnőt­tek dolgából. ‘— Hátha sejtetted, vagy most már talán tudgd is, mi volt. még­sem akarsz úttörő 8 lenni, ezt nem értem 8 akkor., t Sokáig gondolko- s dott.., 8 — Tudod, én már 8 többször vitatkoztam § magamban ezen. fi Megtagadtam az útíö-fi rő nyakkendőt, talán í ezt a hibámat ki ja-8 víthatnám. De idáig § még nem szóltak ne- fi kém, hogy Évi, § akarsz-e úttörő len- g ni. Margit néni soha 8 nem beszél az úttö- 8 rőkről. S ez nekem $ olyan furcsa. Csak í egyszer mondaná ő § hogy Évi, van-e már 8 úttörő nyakkendőd ? 8 J?z hát az igazi fi M~á ok, jutottam el 8 a nagy kérdőjel meg-8 fejtéséhez. Nem elég, 8 hacsak én, ' a szülő, fi akarom. A nevelő- fi nek is akarni keile- s ne. Neki is, mert Évig sokat ad vélemén jé- 8 re, rajongásig szereti% tanárnőjét, tiszteli a nagy tudását. Otthoni is szinte naponta em-§ legeti kedvencét, hogy 8 Margit néni máma így fi mondta, Margit néni § úgy mondta, sokat 8 hallani tőle. De ő| nem szól a piros fi nyakkendőről, mert fi azt hiszem, akkori többet is kellene fi mondania. . Talán S Évi is ezt várja, mint fi én, az édesapja, I». Ai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom