Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-06 / 287. szám

Az ifjúsággal az ifjúságért jMég decemberben «^KERESZTRE JTVENY lehet szántani ntJilm, avasarnap • GYILKOSAI t 3 4 s r « 7 2 9 tű n le 11 IHI caak SS 12 83! S 43 HU 14 15 lé ÜH ” í 19 HH 20 Hii 21 ü 22 1 34 Ü 25 2* ÜSS ■asa 27 ! §5r 29 IHI 3» üss a»«« 31 I e 32 HH HH 3« B ** 35 HH 36 37 s 38 19 HH 41 42 e 43 HH 45 44 e 47 í HH 1» m ■■■■ 4« 5« HH 51 OS 52 sasa 1:« KBB 53 154 2S2S ^ IB kis 1 I 1 A talajművelés a téli hó­napokban általéban szünetel. z ésszel felszántott talajban a természet tovább folytatja a munkát és a fagy hatására a talajban kémiai, fizikai változások törli' >. Ezek i’ősegítik a talaj tápanyag­ban való gazdagodását, az ádhatatlan anyagokat vízben oldhatóvá teszik. Fizikai vál­­‘ozás a fagy porlasztó hatása Ennek következtében úgy alakul át a té’en átfagyott szántás, hogy tavasszal azon­nal simítózható és vethető lesz. A fel nem szántott talaj­ban a fagy nem tud ilyen elő­nyös munkát végezni. Ezért, ha bármilyen okból elmarad az őszi mélyszántás a maga idejében, ha az időjárás le­hetővé teszi, decemberben feltétlenül végezzük el Ez a munka még mindig sokkal előnyösebb, mint a tavas.»! Ilyenkor azonban különösen ügvelni kell a szántás minő­ségére. mert fagyott ta’aion tökéletlen lehet a forgatás, túl nedves talajon pedig el­ronthatjuk a talaj szerkeze­téi Súlyos mulasztást követett el több gépállomás, mert r.em sok gondot fordított az őszi mélyszántásra. Abból a hely­telen elvből kiindulva, hogv az idei tervteljesítés lesz a iövó évi tervelőirányzat, csep­­oet sem szorgalmazták a ta­­’aimunkát. Az alacsony ter­vet nyilvánvalóan könnyebb ‘eljesíteni és a prémium is könnyebben „leesik”. Szomo­rú. hogy mindez a GéoáUo­­mások Megyei Igazgatóságá­nak tudtával történt. Az igaz­gatóság nem ment tovább a oanírszagú intézkedéseknél, s ennek végső soron a mező­­gazdasági termelés vallja ká­rát, az alacsonyabb termésho­zamokban.­­^ » Az Egyssii’l Állomokban 48 era a att 25 embír esett áldozatul az idő­járás szeszélye nek November Ifi-tói 20-ig, 48 óra alatt 25 ember halálát okozta az időjárás az Egye- | sült Államokban. Ciklonok, I szökőárak és hóviharok 15 S ember életét oltották Síi. Az Alabama, Mississippi és Ken- \ tucky államban keletkezett j anyagi kár többmillió dollár. $ Ugyanebben az időszakban í a délafrikai Durbanban nagy > zivatar volt. A villámcsapás ; két házat felgyújtott és 18 íj ember vesztette életét. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz irodájában nagy munka folyik; az 19o7. évi zárszám­adás előkészítése. Célszerűbb dolog ilyenkor a nagyterem felé indulni, hol terefere, no meg egy kis snapszli-csata járja. Nem pénzbe, hanem kacagásba megy a „bunkó”; s ha igaz, hogy egy nevetés felér egy negyedkiló orvos­sággal — hát a patika ugyan nem fog meggazdagodni a Dózsa-beliek medicináján..: Szerencsére kibic is akad a fiatalok asztalánál, így nem válunk játékrontókká azzal, hogy Szilágyi Jóskát „ki­emeljük*’ a partiból. Tizenhatéves. Gyerek? — Már nem. — Legény? Még nem ... Persze, az ember ér­tékét nem a kor adja meg, hanem a gondolkodásmód. Itt pedig nincs hiba Jóska körül: igazi ifjúkommunista. Ó a nemrégen megalakult Dózsa-beli KISZ-szervezet titkára. Alig jött létre a szer­vezet, máris munkához lá­tott: muzsikával tette ked­vesebbé a nőtanács alakuló gyűlését. Télidőben több al­kalom van a szórakozásra; így nem vállalkoztak a ki­­szisták megoldhatatlan fel­adatokra akkor, midőn egy­szerre három egyfe!vonásos próbáihoz fogtok. Szilágyi Józsefet ötvenhat tavaszán még a téglagyárban láthatta, aki betévedt az üzembe. Ott nem volt akko­riban DISZ-szervezet, de volt a Dózsában. Jóska — bocsá­nat: József! előbb a szerveze­tet kedvelte meg, majd a tsz­­óletet. Tag-lett, igazi, teljes­­jogű tsz-tag, — mint jogos büszkeséggel mondja. Édes­apja már nem él; ő tartja — és jól tartja! — csekély mun­kaképességű édesanyját, Id a konyha, meg a háztáji körül dolgozgat. Éppen csak any­­nyit. amennyi jól esik; nem szorul arra, hogy maga is keressen. Szilágyi Jósika a legszerényebb számítás sze­rint is havi 1500 forintot kap a tsz-ben. Tán valami külön­leges szakképzettsége van?..; — nincs, — mondja kicsit szégyenkezve. — Csak négy iskolát jártam; családi okai vannak ennek... Rakodó­munkás Vagyok a Zeter mel­lett. A KlSZ-könyvtál* után ér­deklődtünk. Szilágyi elvíárs szemmelláthatólag nem na­gyon örül a kérdésnek... — Igaz. ami igaz, gyengén áll a könyvtár. Vagy százötven kö­tetet számoltunk össze sebté­ben, melyek között a leg­újabbon is az 1955-ös kiadási évszám szerénykedik. — A könyvtárat a „felnőttek” is használják, nemcsak a hu­szonhat kiszista; így fokozot­tan szükséges lenne a mi­előbbi kiegészítés. A KISZ- titkár szerint a fiatalság szí­vesen hozzájárult ahhoz, hogy jövedelmüket elsősorban —■ könyvtárfejlesztésre fordít­sák. Vidámabban számol be fia­tal tájékoztatónk a Idszisták között lefolyt munkaverseny­ről. Horváth Margit szervező titkár, Balogh Uniós. Danca B erenc. Elekes Sándor voltak a legjobbak. Karórái, fényképezőgépet, töltőtollat, selyeinsálat osz­tottak ki közöttük jutalmul. Turósi József elvtárs. a tsz mezőgazdásza korát nézve nem KISZ-tag ugyan, de ál­landó segítője az ifjúkommu­nisták szervezetének. Ö úgy véli. hogy jövőre helyes vol­na egész-éves munkaversenyt megindítani: esetleg féléven­ként történő értékeléssel. Így hamar kiderülne, ki fázik — nem a hidegtől, hanem — a munkától... Szilágyi Jóska iskolásévei­re terelődik a szó. Jóeszű fia­talember; élénken emlékszik arra, mit az iskolában tanult, hallott. Többek között arról is: milyen szép az ipari mun­kásság élete, milyen nagy­szerű új gépekkel gazdagodik napról-napra az ipar. Arra a kérdére. hogy a tsz-élet szépségeiről hallott-e az iskolában, tagadóun rázza fejét..; — Pedig igazi élet ám a miénk! — vágja ki. — Szabad mezőn, levegőn dolgozunk; ami pedig a keresetet illeti: Mondjon nekem csali egy fiá­éit — akar Szolnokról! es azon egyéb ipari üzemek, me­lyek eddig megfelelő fázisja­vító berendezéssel ellátva még nem voltak, sürgős ütemben szerelik fel fázisja­vító berendezéseiket. Sajnos mezőgazdasági fo­gyasztóinknál sokkul rósz­­szabb a helyzet, A termelőszövetkezetekben — a tervezés szerinti — túlméretezett teljesítményű transzformátorokat szerel­tek fel, igen sok helyen többszörösen nagyobb tel­jesítményű van üzemben a szükségesnél. Nagy a tartnszíormátorok meddőáram felvétele és ezért kénytelenek vagyunk 78—85 százalék közötti felárat fel­számítani, ami a csoportokat, is érzékenyen érinti. Sok tsz-* ben van ÍOO kVa teljesítmé­nyű trafó, ahol elég volna 15—25 kVa-es is, ha a mező­gazdasági üzem is saját kü­lön házimenetrend szerint o ztaná el terhelését, így megjavulna a sokszor nevet­ségesen kicsiny kihasználási óraszám is. Transzformátor cserével, azonkívül az ener­giaigényes berendezéseik át­csoportosításával igen sokat lehetne: a jelenlegi helyzeten javítani. Ezen kérdésben az Áramszolgáltató V. inkább csak tanáccsal szolgálhat, az üzemek -felügyeleti szervének kellene sürgős intézkedéseket tenni. Elmondta; Forgó István energetikus 1 i aki négy iskolával annyit Jo i res, mint magam! Nem azé - mondom, mert az enyémek; > Dózsának megvan a becsület i Szívesen jöttek velünk kirái 1 dulásra, teadélutánra — pé 1 dául — a BARN EV ÁL fiata 1 jai. A tsz-beli lányokat nen ' csak megforgatjuk a táncba ’ de ping-pongozni is megtart toltuk őket. Ne csodálja há “ hogy a mieink közül eddig csak eay szakadt el a városba, . de az is visszakívánkozik k< ■ zenit. Senki sem állíthat jőza ’ fővel olyan botorságot, hog • a paraszti mesterséget hei kell megtanulni. Bizon; ■ ezernyi csínja-bínja van ai t nak; különösen a fejlőd . nagyüzemi mezőgazdaság k i ván sok odaadást, lelkes« dóst a tanulásban. Nem mine e- egy, hogyan foglalkoznak a Tt fiatalokkal. Nem akarom még a gondolatban sem megbántani el az iparban működő oktatókat u- — mégis úgy gondolom, csa­li- ládiasabban megy a tanítás il- itt a tsz-ben, ahol valósággal n- apia-bátyja minden idősebb n, a fiataloknak. Pintér Lajos lí- bátyánk — példának okáért it, — a növénytermelési brigád vezetője... ügy félfüllel hallottuk, hogy a kiszisták órája, töltő­tolla. no meg jó versenyered­­ö- ményei az „öregek”-ben is megmozgatták az ambíciót; m ma még csak óvatosan céloz­­yy gat egyik-másikuk: ők is ver­­m senyre kelhetnének egymás­­y, sál... A magunk részéről eh­­ii- hez csak annyit fűzünk, ne g csak egymás között szóljanak erről, hanem az egész tagság ‘l_ füle-hallatára a — zárszám­­e_ adó közgyűlésen... d­­— borváró — s Bosszantó amikor az em­­a beinek sürgős útja közben, az országúton mondja fel p autója a szolgálatot. Még- szerencse, hogy el tud döcög­­. ni az útbaeső kisváros leg­it közelebbi garázsáig. Garcet, y a tulajdonos azonban nem íj vállalja a javítást. Szombat i- délután lévén, szerelői semmi- pénzért sem túlóráznak. De Garcet lánya, a csinos Ginet­­te megkönyörül az ismeretlen s úrvezetőn és elküldi öt apja _ volt segédjéhez. Simonét, aki- á kis garázs főnöke és szere­­a lője egy személy ben, szintén visszautasítja a javítást, mely w fél éjszaka is eltartana és ve­­;- szélyeztetné jó formáját a jj vasárnapi kerékpárverse­­s nyen. A beígért magas ár _ azonban meggyőző érv és Si­­monet félretéve a már csak­- ' nem kész Mercedest, a siető ;* idegen kocsiját veszi munka­ba. Az úrvezető pedig elindul, « hogy elüsse valamivel a hosz­- szú várakozást. így találko­zik ismét Ginette-el, g meg­^ ígéri, hogy elviszi őt a meg­unt kisvárosi fészekből Olasz- 5 országba. a Éjfél is elmúlik, mire Si- J monet elkészül a kocsijaví­tással. Inasa hűségesen ki­* tart mellette, s még elmenő­­l" ben, a főnök utasításához 2 híven figyelmezteti, hogy a e Mercedes kormányrögzítő­- rúd-csavarját ne felejtse el ' megszorítani, mert vasárnap ^ délelőtt 10-kor jönnek a ko­­t csiért. Simonét kisfia és felesége V már rég az igazak álmát alusszák, mire a férfi is nyu­godni tér. De a telefon már . hajnalban felzavarja. Or­- szágúti balesethez hívják, : autómentéshez. Mint a hely­­’ színen kiderül, éjszakai mun­­_ kaja hiábavaló volt. A sietős- idegen mégsem érte el úti­­c célját, az eszetlen gyorshaj­* tús miatt az országúton lelte j halálát. i Közben a Mercédesért je­lentkezik tulajdonosa. Simo- i net felsége abban a hitben, * hogy a kocsi készen van, gya­* nútlanul kiadja azt, még el is . beszélget a fiatal némettel, * íilri t.rrÁfsíaJJn V fvI-digi karamboljaival. Mire Si­monét hazaér, a Mercedest már nem találja a városban. Megtudja, hogy a német nászutas-házaspár Ginettet is magával vitte, akit előző esti lovagja cserbenhagyott. Simonét nem tudja mihez kezd jeli, A Mercedes utasai halálveszedelemben vannak. A megszorítatlan csavar né­­hányórás út után leesik, a konnánykerék felmondja a szolgálatot. i a Hogy mi lesz a vége, néz­­zék meg kedves olvasóink. A Tisza mozi legközelebbi mű­sora, Villamosenergia ellátásunk biztosítva van ! Az év utolsó hónapjában járunk. Rövidülnek a napok, gyorsan leszáll az este és szerte az országban körülbe­lül egyidőben felgyújtják a villanyt. Szaknyelvén mond­va: Kezdődik az esti csúcs­idő. A lakosság széles rétege nem iá gondolja, milyen ha­talmas apparátus vigyáz ar­ra, hogy a villamosenergia ellátás folyamatos legyen és hogy milyen felelősségteljes poszton állnak őrt az Áram­szolgáltató Vállalat dolgozói. Rendelkeznek, intézkednek, ellenőriznek, esetleg korlátoz­nak. s mindezt csak azért, hogy a rendelkezésünkre álló villamosenergiából, kellő idő­ben, megfelelő mennyiségben, de mindenkinek jusson. — Nem rózsás az energia helyzet, szűkösen áll rendel­kezésünkre. Természetesen üzemzava­rokból eredő áramkimara­dásokkal számolni kell, egyébként lakásvilágításnál korlátozás nem lesz. A csúcsidejű üzemtartás igen nehéz, esti csúcsban a hálózat a magánfogyasztóké és hogy rendelkezésükre is álljon a villamosenergia az 50 kW-on felüli teljesítményt igénybe vevő nagyipari fogyasztók csak a ré-zükre kiadott me­netrend szerinti terheléssel üzemelhetnek. Ezek a részükre megállapí­tott keretet általában nem lépik túl. Erre különben az Áramszolgáltató Vállalat na­gyon ügyel és ellenőrző cso­portjai rendszeresen látogat­ják az üzemeket. Az 50 kw-on aluli fogyasz­tóink elvben ki vannak zárva a csúcsidőből. Természetesen mentesülnek a korlátozás alól a közérdekű üzemek, MÁV Posta, Rádió, Vízművek, Kór­házak és néhány közvetlen a lakosság ellátását biztosító élelmiszeripari üzemek. Nagyon nehéz télnek né­zünk elébe, mert bármennyire is korszerűsítjük állandóan meglévő hálózatunkat és új létesítményeket is építünk, az igények rohamos fejlődését utolérni nem tudjuk. Az ener­giahiány nemcsalt megyei, —■ vagy országos probléma, de szerte az egész világban min­denütt súlyponti kérdés. Kü­lönösen a nagyipari fogyasz­­tóinknál jelentkező többlet­­igényt csak nagyon nehezen tudjuk kielégíteni. De nemcsak az ipar jelent­kezik igényekkel, nagymér­tekben megnőtt a lakásvilá­gítási igény is, ami okszerű következménye a kulturál­tabb életnek. Hu az 1950. évi lakásvilá­gítási fogyasztást 100 száza, léknak vesszük, úgy 1956- ban 292 százalék. 1957. év­ben pedig (jó becsléssel) 300 százalékon felüli többletfo­gyasztás jelentkezik,. A közvilágítási fogyasztás is megnőtt az 'utóbbi 7 'évben 7(5 százalékkal-A közületek­­nil ugyanezen idő alatt 442,8 százalék a növekedés, a kis­iparnál pedig 235,3 százalék. Az ipari nagyfogyasztóknál csak azárt 282 százaiéit az emelkedés, mert a többi igényt kielégíteni nem tud­tuk. Nagy erű feszítő-eket te­szünk hálózati veszteségeink csökkentésére. Intézkedéseink erdményesiek, mert az 1950— 1956. közötti időben veszte­ségünk 3,4 százalékkal csök­kent. A nagymértékű ellenőr­zések a jogtalan áramvétele­­zőkkel szemben is eredmény­re vezetnek. Másik súlyos problémája a villamosenergia szolgá tatás­nak a mentő-terhelés csök­kentése. Ha figyelembe vesz­­szük, hogy minden kWó fo­gyasztás az erőműben 1.5 kg szén eltüzelését teszi szüksé­gessé, s minden 1 kW teljesít­ménynövekedés kb 5000 Ft beruházással valósítható meg, nem kell különösebben indo­kolni, hogy a fázistényező ja­vítása. a meddő terhelésnek a megengedett mértükre való leszorítása, mily fontos nem­zetgazdasági érdek Súlyos tehertételt jelent a rossz fázistényező fogyasz­tóinknak is, mert a tarifa rendelet értelmében 12—85 százalék közötti felárat kö­telesek fizetni a hasznos fo­gyasztáson túlmenően. Rész­ben ezek az adminisztratív intézkedések, réizben nagy fogyasztóink okszerű energia­­gazdálkodása eredményeként, ma már ott tartunk, hogy az áramellátási területünkön lé­vő malmok, téglagyárak és VÍZSZINTES: 9 1. Beküldendő szöveg első ré6zs fii. Lelkes követője 112. Iván neve keverve §14. Beküldendő szöveg ötödik 8 része. §18. L. M. §20. Nagy magyar költő neve 8 (fonetikusan) 021. Női név 022. Okozatot előz f 23. Rádiós segítség kérése \ 25. Az ö életének Időtartama (ék. hiánnyal) > 27. Mint a 20. vízszintes ? 28. Régóta éli i 30. Vajon magam? í 31. (Vissza): ilyen terem is van §32. Balszerencse (utolsó kockába két betű) S33. Értéke S 34. ... korszak, a mezozolkus ? korszak második része , c 36. A beküldendő szöveg III, c része §38. Női név 040. Sül keverve 841. Leied §43. Helyhatározó szó . §44. Keresztül 045Í Végzetes, elkerülhetetlen 047. Csecsemőhang §48. Sír 548. Régi római öltözet keverve 0 (tóga) 051. Taszított §53. Mutatosző §55. A beküldött második kérdés 8 (utolsó kockába két betű) 0 p Beküldendő: vízszintes 1, füg­­; gőleges 13, vízszintes 36, függő-1 leges 17 és vízszintes 14, valk­­ímint a vízszintes 65. Ezekben e c sorokban két kérdés van elrejt­­jve, beküldendő a kérdés és rá c 0felelet is. Beküldési határidő: g 1957. december 6. A rejtvény­­§ főj tok között könyveket sorso- 8 lünk ld. A helyes megfejtést-ét ga nyeretesek nevét december 8-1 § számunkban közöljük. 8 November hó 24-1 számunkban 5 megjelent keresztrejtvény he- Slyes megfejtése a következő: § KI mondta ezeket a szavakat 'gyilkosainak: Ne zavard meg • köreimet! (A rejtvényben kö­­reinket szó szerepel, így helyes :: megfejtésként azt is elfogad­juk.) Archimedes. FÜGGŐLEGES: e 2. Német én fonetikusan 3. Ut — latinul 4. Vissza: pihenő « 5. A rádió elengedhetetlen <í kelléke 6. Becézett nőt név 7. Népi demokráciánk büszkesége 8. Híres színdarab , S. Az első emberpár egyike 10. két magánhangzó 13. A beküldendő szöveg második része , 15. Recés felületű pamutszövet 36. Beépítetlen területe 17. Beküldendő szöveg IV. része (Első kockába két betű) 19. Nagyközség 22. Elbeszélő költemény 1 24. Tisztítóeszköz 26. Folyó , 27. Román városból való 29. Az ógörög mitológiában a föld istennője 31. ... et labóra ‘ 35. Kényelembe helyezte magát ?»■. . . (ék. nélkül) ?6. Tiszta, rendes 37. Fonetikusan vadnyugati fegyver \ 39. Ez oroszul v 41. ilyen néger is Van 42. A négerek csúfneve Amerikában — fonetikusan 45: Falkában von 46. Névelős rés keverve 48. H. O. A. 50. így kezdődik egy orgia 51. Személyes névmás s 52. Kettős betű ' 54. A szoros A.B.C. része Helyesen fejtették meg: Caen­- des Csaba, Péter Emese, Paró­- czal Emi), Szántai Sándor, Csé­­a nyl Dezső. Cserni Mária Szol­- nők; Kalmár Litván Jászladányj a Kupái Hona, Kolozsvári Lajou­­: ne Kunhegyes; Bognár László . Tiszaföldvár; D. Nagy Balázs; . H. Tóth Imre Kunmadaras; Ka- 5 ra Lajos Karcag: Balló Károly i Kisújszállás. Könyvet kapnak: Kolozsvári Lajosné Kunhegyes, Kuthen vezér út 28: Péter Eme­­' se Szolnok, Csarnok út 18: Balló ’ Károly Kisújszállás, Petőfi út 4. ; / iszavidek rejtvén* szelvény 1957. XII. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom