Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-20 / 299. szám

Jvlít mutat a mévleg,} r" -„Érdemes volt-e kisebb tsz­­eket alakítani az óriási nagy­üzemek helyén? A mezőtúri példa szerint, igen.” Ilyen cím alatt közölt cikket a Sza­bad Föld 1957. december 15-i száma Teszkő Sándor alá­írással. A cikket Teszkó elv­társ részben az éh nyilatko­zatom, részben a mezőtúri Győzelem Tsz könyvelőiének nyilatkozata és saját benyo­másai alapján írta meg. Magam részéről szükséges­nek tartom, hogy a fentemlí-4 nít rti lrlr/\l nrtXT szont az osztozkodás nem tek területi elhelyezése, azok történhetett, mert az épüle- mérete az esetek többségében nem volt kedvező a szétválásra. Teszkó elvtárs. a mezőtúri példára hivatkozva erre igen­nel válaszol. Az elhangzott nyilatkozatok alapján Teszkó elvtárs ilyen határozott igen­lő választ erre a kérdésre nem ádhat. Ha figyelmesen olvassuk a cikket. akkor megállapíthatjuk, hogy e nyi­latkozattevők a feltett kér­désre határozott választ nem adtak, illetve válaszukból nem adódik az a végzetes kö­vetkeztetés, amit Teszkó elv­társ megtett. Mezőtúron az ellenforrada­lom hatására 6 nagyobb. 3000 kah holdtól 7000 kát. holdas tsz szétvált. Maga a szétvá­lási folyamat, — mivel az el­lenforradalmi időszakban, il­letve közvetlen azután tör­tént; — mérhetetlen károkkal járt A kilépők — kihasznál­va az ellenforradalmi zűrza­vart és a szétválásokból ere­dő fejetlenséget. — a volt nagy termelőszövetkezetek vagyontárgyainak jelentős részét elhurcolták. Ennek kö­vetkeztében a kisebb jogutód tsz-ek nem kellő gazdasági megalapozottsággal kezdték meg a működésüket. — Az újonnan alakult jogutód tsz­­ek közül nyolcnak a megin­dulás pillanatában közös ál­latállománya nem volt. Hiá­­nj*oztak a megfelelő gazdasá­gi felszerelések, vetőmag, ta­karmányalap. stb. — Mind­ez már adva volt koráb­ban a nagy tsz-ekben. Tehát semmiféleképpen sem nevez­hető gazdaságosnak és elő­nyösnek ez a szétválási fo­lyamat Ezen túlmehően, há figyelembe vesszük, — mint ahogy azt nyilatkozatomban is hangsúlyoztam. — hogy a nagy területű tsz-eknek meg­felelően épültek ki az üzemi központok, történtek meg az üzemágak arányának kiala­kítása, úgy újabb hátrányát látjuk a szétválásoknak. Pél­dául az üzemi épületek ese­tében nagyon fordított hely­zet állott elő. Tíz esetben úgy alakult a helyzet, hogy az egyik jogutód tsz teljesen biz­tosítva van a szükséges épü­letekkel, sőt ki sem tudja használni azokat (Harcos Tsz), a másiknak meg egyál­talán nincs biztosítva a szük­séges állatférőhely. A Zöld­mező Tsz-nek például nincs egyáltalán sertésfiaztatója, —> ezzel szemben a másik test­vér termelőszövetkezet, amely örökölte a volt hagy tsz ser­­tésfiazta tóját, egy részét raktárnak használja. A volt Eéke Tsz ahnalt idején tele­pített egy 50 kát. holdas gyü­mölcsöst. Ez a gyümölcsös most a Győzelem Tsz-é. a töb­bi három jogutód még kény­telen új gyümölcsös telepí­téséről gondoskodni. Ugyanez a helyzet a rizstelepekkel is. Ez az aránytalan osztoszko­­dás. illetve szétválás újabb megterhelést jelentett és je­lent a jövőben is a jogutód tsz-ekre nézve. Másként vi-Voltak persze szerencsés szétválások is. A Petőfi Tsz, átnely korábban két távoli üzemegységből állt. kettévált. Itt kedvező a helyzet, mert mind a két tsz rendelkezik jól kiépített nagyüzemi köz­ponttal, a nagyüzemi gazdál­kodáshoz szükséges földterü­lettel. A volt Szabad Nép Tsz esetében helyes volt, hogy a vizközl üzemegység önálló tsz-szé alakult át. de az már nem jó. hogy ugyanennek a tsz-nek a csugari üzemegy­ségén két termelőszövetkezet alakult. Helytálló az a megállapí­tás is. hogy a szétválások ré­vén a kisebb tsz-ekben köny­­n.yebb az ellenőrzési jobban bele tudnak tekinteni a ta­gok a gazdálkodás meneté­be, könnyebb a tagok nevelé­se. De ezek az előnyök nem ellensúlyozhatják a szétvá­lások már fentebb említett hátrányait. Jelenleg váro­sunkban komoly problémát okoz a tsz vezetés megjavítá­sa. Míg korábban tíz elnök, tíz könyvelő, tíz agronómus neveléséről, kiválasztásáról kellet gondoskodnunk, addig most 24 elnök. 24 könyvelő, 24 agronómus és ugyanannyi egyéb vezető funkció betölté­sét keli biztosítanunk megfe­lelő, rátermett emberekkel. Tíz jó elnököt, tiz jó szakkép­zett könyvelőt könnyebb Ki­választani, mint huszonné­gyet és tegyük hozzá, hogy ugyanazon a területen gaz­daságosabb is a tiz szakember alkalmazása, mint a huszon­­négyé. Az elmondottak tehát nem igazolják azt. hogy álta­lában helyes volt a nagy te­rületű tsz-ek szétválása. Azok az egészséges folya­matok. amelyekről nyilatkoz­tunk Teszkó elvtársnakj — azók tényleg megvannak a mezőtúri tsz-ekben, de — ugyanúgy megvan a karcagi, vagy a túrkevei és az ország bármely nagyobb termelő­­szövetkezeteiben is. Az indí­tó oka nem az. hogy kiseb­bek lettek-e a tsz-ek vagy' sem. hanem az általában megváltozott viszonyok. Kö­vetkezésképpen a mezőtúri példa nem adhat okot1 ilyen forítos megállapításra, mint amilyet Teszkó elvtárs tétt. Tehát wf.it a leány#if*MZbitm A Szolnoki Varga Katalán Leánygimnázium KISZ szer­vezetének irányításával ifjú­sági korcsolyapálya nyílik meg a téli szünetben. Már lelkesen folyik; a munka, s az idényre való felkészülés vége felé közeledik. Több év után isimét megvalósul, hogy a diákok — kiszisták és KISZ-en kívüliek — a téli szünetben is együtt marad­nak, együtt dolgoznak és szó­rakoznak. Most alkalom adó; dik arra is, hogy a fiatalok megismerjék egymást, barát­kozzanak. A korcsolyapálya megnyi­tása 1957. december 22«én vasárnap délelőtt ló órakor lesz. Nyitvatartását — termé­szetesen az időjárástól füg­gően — február végéig ter­vezi a KISZ szervezet. A pálya a téffi szünet ide« jén (december 22-től január 19-ig) hétköznapokon délután 2—íi óra között, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 10, délután 8 óna között lesz nyitva. Január 19. után a pálya nvitvatartása: hétköz­napokon délután 3—6.1 ün­nepnapokon délután 3—8 óra között lesz. A jő hangulatiról sem fe­ledkezett meg a KISZ s?fcr­­vezet. Gondoskodnak zené­ről, ruhatárból, melegedőről a korcsolyázók résziéire, s az esti órákban megfelelő vilá­gításról. Ehhez máz- csak jó Időt fc jó szórakoasát ké& kívánni. Balta Irén, KISz titkár. nem példát követő a mezőtúri nagy tsz-ek szétválása, minél előbb adva legyenek ezekben a gazdaságokban a nagyüzemi gazdálkodás min­den feltételei. Azt Dem tagadhatjuk, hogy az 1951-es felfejlesztő al­kalmával néhány esetben el­hamarkodottan, a megfelelő anyagi és személyi feltételek nélkül hoztunk létre nagyte­rületű 7-8-10 000 kát. holdas termelőszövetkezeteket. Ott, ahol új termelőszövetkezet ek alakulnak, jó ha figyelembe veszik ennék á máról-H61 nap­ra való nagyterületű tsz-ek létrehozásának néhány rossz tapasztalatát. Ezt a tapaszta­latot azonban nem szabad a kisebb, vagy a nagyobb üzem létjogosultságának eldöntésé­re felhozni Teszkó elvtárs^ ezt tétté, és ez az oka annak, hogy helytelen következtetés­re jutott. Hogyan folytassuk, milyen tapasztalatokat érvé­nyesítsünk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Ha ezt a kérdést akarta tisz­tázni Teszkó elvtárs, akkor a cikket teljesen más logikai összefüggésben kellett volna megírhia, semmi esetre sem lett volna szabad megvonni a mérleget, már a címben le­vonni a végkövetkeztetést. Véleményem szerint a gya­korlat alapos tanulmányozá­sa, megfelelő elméleti felké­szültség szükséges ahhoz, hogy ilyen fontos következte­tésekre jussunk, tnlnt stritt Teszkó elvtárs tett egy-két nyilatkozat és néhány órás mezőtúri tartózkodása után. Meggyőző legyen az, amit ál« lltuhk. Ha meg akarta álla­pítani, hogy mit mutat a •mérleg, akkor mérlegeljen is. Ha így tett Volna Teszkó elv­­,táns, akkor a mezőtúri példa mást mutatott volna a mér­legen. Suba István mezőgazdasági oszt. véz; Mezőtúr Túrke vétől — Helsinkiig ^folytatás) Valóban nem sok az, »amit Simon elvtárs a dán mun­kások helyzetéről és a magyar disszidensekről elmondott. Csak részben kifejezőek, hiszen Dániában is van sok olyan dolog, amelyet mi is megszívlelhetnénk, de termé­szetesen Simon elvtársék néhány órai ott tartózkodása nem volt elegendő ezek megismeréséhez. Az eddig el­hangzott szal’ak Is azt bizonyítják, hogy a tőkés orszá­gokban a fény velejárója mindig az árnyék, tehát né­melykor, sőt talán minden esetben több a rossz az egy­szerű emberek számára. így aztán nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a hazánkból „kint szakadt” magyarok számára közel sincs „terülj asztalkám”, A delegáció tagjai ismét útnak indultak és hosszú repülés után Finnország fővárosába, Helsinkibe érkeztek. Mielőtt még Simon József tovább folytatná az élményei­ről szóló beszámolóját, engedjék meg, egy pár sorban —■ bár tudom, hogy sokak előtt ismerős — vázoljam Finn­ország földrajzi helyzetét. Európa egyik északi állama, szárazföldön Svédországgal, Norvégiával és a Szovjetunió­val határos, nyugaton és délen a Botteni öböl és Finn öböl .veszi körül, északon az Északi Jeges-tenger. Az így körbe-zárt terület 336.966 négyzetkilométer. Nagyon sok tava van. Az eddigi számítások szerint 35 ezer. A tava­kat rövid, de bővizű „sellőkkeF, zuhatagolrkal megsza­kított folyók kötik össze. Az éghajlat a földrajzi széles­ségének (60—70 fok) megfelelően szubarktikus, ahielyet csak a délnyugati és az északi partvidéken enyhít a ten­ger hatása. A tél nem túlságosan hideg, nyáron is gya­koriak a fagyok, a csapadék közepes mennyiségű. A talaj jórészt csak vékonyan borítja a szilárd kőzetet é? eléggé szegényes. A természetes növényzet legnagyobb részt er­dő, amelyet északon tieid rák. helyenként fieldek, mocsa­rak, lápok szakítanak meg. Az erdőállomány leginkább tűlevelű és nyír, délen már lornbösfák is megjelennek. Államformája parlamentális köztársaság. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a cári Oroszország­hoz tartozott, de a forradalom eredményeképpen a nem­zetek önrendelkezési joga alapján önálló állammá ala­kult. Az imperialisták Finnországot, a finn reakciós kö­rök segítségével, a Szovjetunió ellen ugródeszkának igye­keztek felhasználni. A szovjet hadsereg szabadította fel 1944 szeptemberéin. Parlamentje egykamarás, legna­gyobb pártja a Szociáldemokrata Párt, az Agrárpárt és a Finn Kommunista Párt. mely következetes harcot foly­tat a Szovjetunióval való együttműködésért és a békéért, De talán elég ennyi Finnország ismertetésétől, be­széljen Simon elvtárs. — Milyen a mezó'gazdaság helyzete? — Az ország területének 20—25 százaléka a szántó­terület. Sok legelő van, s emiatt igen sok áliatot nevel­nek. Az állattenyésztés'közül főként a tejelő marha, az, amivel legtöbben foglalkoznak, de emellett találkoztunk juhtenyésztéssel, kisebbmérvű baromfi- és lótenyésztéssel. A mezőgazdaságot egyéni paraszti gazdaságok képezik. A kimondott nagybirtokrendszer már nincs Finnországban, csak kevés arányban magánkézben, inkább intézmé­nyeké és szervezeteké. A paraszti gazdaságok aránylag nehéz körülmények között élnek, hiszen minden talp­alatnyi földért harcolniok kell. Először el kell távolítani a kemény kőzetet, csak aztán szánthatnak. Nagyon ismert a géni munka az országban. Rb. 66 ezer traktor vám 2fi—-30 lóerőig. így minden 40 hektár földre jut egy. A trak­torok könnyűsúlyúak és univerzál rendszerűek. Az állat­tenyésztéssel párhuzamosan komoly gondot fordítanak a takarmánytermelésre. Fő takarmányuk a here és emel­lett a füveskeverék. Takarmányozási módjuk a siló és minden takarmányt csak silózott állapotban etetnék. Ezért van az, hogy aránylag kicsinysúlyú marháik meg­adják évente a 3100—3600 liter tejet. — Ha már a mezőgazdaságnál tartunk, legyen szíves mondani egy pár szót növénytermesztésükről. — Növénytermelésnél a gazdálkodási forma hason­lít a miértkéhez, azzal a kivétellel, hogy a nagy hideg miatt, egyes növények tenyészidejére alig van 100 enyhe nap. s ennek következtében a betaakrítási munka már zord időben történik. A cséplést ■ viszont ősszel végzik. Kintjártunkkor még láttunk a földben cukorrépát. Egy néhány számot Szeretnék mondani egyes mezőgazdasági növények terméshozamáról Búzából egy hektáron ter­meltek 1500 kilogrammot, ezzel szemben Magyarorszá­gon 2950 kilogrammot. Őszi árpából'ugyancsak 1500 kilo­gramm, míg Magyarországon 4050 kilogramm termett. Cukorrépából ott 2500, míg hazánkban 3000 kilogramm. Jó gazdák a finnek, sok műtrágyát használnak és emel­lett okosak is. Az általuhk meglátögatött gazdáknál min­denütt ott volt a föld összetételének grafikonja, s figyé­­lernmeí kísérték a műtrágya használatát évenként. — Mi a helyzet az ipar területén? —■ Az ipar területén most van fejlődőben a cukor­gyártás. Foglalkoznak fafeldolgozással, papírgyártással, emellett sok tejfeldolgozó gyárát Is találhatunk, vala­­rhiht malmokat, kenyérgyárakat.^ Az üzemek automati­záltak. Például egy, naponta 230 vagonos kapacitású ma­lomban mindössze ötven ember dolgozik. Nagy a kü­lönbség, ha összehasonlítjuk a túrkevei malommal, ahol napi 2—3 vagonos kapacitásnál csúcsidőben 18 munkás is dolgozott. — Milyen a lakáshelyzetük? — Főként fából építkeznek, egyemeletes paraszti há­zakat, különböző gazdasági épületeket. Istállórendszerük úgy van megoldva, hogy közvetlenül mellette van a siló­­tároló, az istálló tetején a szalmás és takarmányos csű­rök. Az állatok etetése, a takarmányok adagolása szintén automatizálva van. Szívesen építenek fából, mert egy köbméter fal ebből az anyagból 2000 márkával keve­sebbe kerül, miint ugyanilyen nagyságú, kőből épített. A II. világháború után erős ütemben megindult ^ lakás és új városok építésé is. Lakbérhelvzetűk rosszabb, mint nálunk, fizetésük 30 százalékát teszi ki. magasabb a szállodai szobák ára is. Ahol ml aludtunk Helsinkiben, egy éjszakára 2200 márkát kellett fizetni, ami magyar pénzben 220 forintnak felél meg. — Milyen a kultúráiét? Sokkál hagyobb az emberek átlagmúvelísége, mint nálülik. Az alsófokú iskolákban kötelező a 10 osz­tály. De ezenkívül sok a népfőiskola, egyetem és egyéb tanfolyam. Művészeti életük igen sokrétű. Kedvelik a külföldi darabokat, köztük a magyar műveket is. Ottlé­tünk alatt megállapítottuk, hogy a finn ember sokkal többet tud, Magyarországról, mint mi Finnországról. •— Milyen a szociális helyzetük? — Ilyen szempontból talán csak nyugdíjról tudnék beszélni. Mindenki számára van nyugdíj 65 évtől felfelé, vagyonra való tekintet nélkül. Azonban van egy olyan kitétele a törvénynek, hogy akit fegyelmi úton bocsátá­siak el, az néni részesülhet nyugdíjban. Erre mit tesz az üzem-, vagy gyártulajdonos? Az utolsó években fegyel-, niilég elbocsátja a dolgozót és így aránylag kevesen jut­nak nyugdíjhoz. Róluk az aggok háza gondoskodik. — Utoljára még azt szeretném megkérdezni, milyen a társadalmi, politikai helyzet Finnországban? Mit ta­pasztalt ottléte alatt? — Finnországban több párt van, köztük legerősebb a Szociáldemokrata Párt. A baloldalt a Kommunista és a Népi Demokrata Párt képviseli. Köztük állandóan hare folyik, főként a kormányalakításért. A Kommunista Párt legálisan működik, központi pártföiskolák Vannak, ame'ynek egyik előadásán én is résztv-nem. Szeretőik Lenint, mert ő segítette a finn népet ahhoz, hogy kivál­jon Oroszországtól. Jó a kapcsolatuk a Szovjetunióval, sok finn ember látogat el a kommunizmus hazájába, Ugyanakkor nem kevesebb a száma a vis zontlátog at átok­­bak sem. Jelen pillanatban igen komoly harcot kell foly­tatni a Finn Kommunista Pártnak a modern burzsoá­ziával szemben a munkások, parasztok helyzetének meg­javításáért. A finn dolgozók bérének 20 százaléka adó, 30 százalékát felemészti a lakbér és 10 százalékát a biz­tosítási díj. A munkanélküliség sem ismeretlen ebben az országban. Az üzemi lés gyártulajdonosok most há­romnapos munkahetet vezették be, s ennek oka a nagy­fokú túltermelés', a kommunista pártnak — ameív ez ellen harcol — Igen nagy a befolyása a tömegek között. Taktikája, hogy egyes területekén elősegíti a szociális helyzet megjavítását, tanfolyamokat szervez a parasz­tok, az asszonyok, az ifjúság részére. Kapcsolatban van a baloldali szövetkezeti csoportokkal is és így a párt szeme mindent lát, s ahol tud, segít. — Hogyan érezték magukat, milyen volt az útjuk visszafele? ■— Ott tartózkodásunk alatt a finn emberek igén nagy szeretettel vettek körül bennünket. Vendéglátásuk nem sokban különbözött a miénktől, kedvesek és figyel­mesek voltak. Sok hasznos dolgot tanultunk finn bará­tainktól, amelyeket fel tudunk használni gyakorlati éle­tünk igen sok területén. Nagyon jól esett vendéglátóink szíves fogadtatása és marasztalása, s a napokban mi is hasonlóképpen viszonoztuk kedvességükét. Utunk vissza­fele igen kellemes volt, a repülőgépen már nem éreztük azt a szorongást, amelyet idejövetelünkkor. Jól éreztük magunkat Finnországban, de bizony már alig vártuk, hogy hazaérkezzünk, elmeséljük azt a sok szépet, ame­lyet ott láttunk. Végére ért áz interjú, az élménybeszámoló, amely az eddigiektől eltérően inkább szakterületi kérdéseket érintő dolgokkal foglalkozott, s nem táj és egyéb isme­retekkel Simon József soknápos ott tartózkodása alatt tapasztalatokra, tanulságokra tehetett szert, amelyet va­lóban hasznosan értékesíthet mindennapi munkájában. A finn küldöttség .múltbeli, pénteki látogatásáról már hírt adtunk lapunkban. így ezzel b vebben nem foglal­koztáik. De amint a jelek mutatják, ők is jól érezték magukat nálunk, csak az volt a kívánságuk — atnélv« lyei mi is egyetértünk —. hogy a két nép adjon minél több ilyen baráti találkozót egymásnak. HIMER ZOLTÁN ' —-Véfié- — nanem öajnus üa euemui id- > dalom egészségtelen terméke. 1 Teszkó elvtárs következte- r lése azért sem helyes, mert 1 ennek alapján akkor a már 1 meglévő nagyüzemek további J szétaprózását kellene folytat- * nunk. Ha Mezőtúron érdemes 5 volt a nagy területű tsz-eket szétaprózni, akkor miért ne lenne érdemes Ott.” ahol még vannak ilyen nagy területű termelőszövetkezetek. így is fel lehet tenni a - kérdést. Ezt 1 végrehajtani egyenlő lenné a 1 hátramenéssel. Nem titok, mi c a mezőgazdaságban a terme- 1 lés, a szocialista építés előre-.í haladása érdekében mezőgaz- r dasági nagyüzemeket aka- t runk létrehozni. A sző szoros < értelmében vett nagyüzeme­ket, nem pedig valami kis miniatűr közös gazdaságokat, ahol előbb-utóbb nem érvé­nyesülhet gátlás nélkül a modem technika és általá­ban a nagyüzemekre jellem­ző egyéb előnyök. A nagyüzemek fölénye elvitat­hatatlan, ha azokat annak idején egy­két esetben nem a legszeren­csésebb körülmények között hoztuk is létre. Most nem az a feladatunk, hogy a már meglévő nagyüzemeket tuda­tosan szétaprózzuk, hanem azon kell dolgoznunk, hogy leit ciKKei Kapcsoiaroan egy- íeueve: Érdemes volt-e kisebb tsz-eket alakítani az óriási nagyüzemek helyén ? két dolgot tisztázzak, mert el­lenkező esetben helytelen kö­vetkeztetéseket lehet levon­ni belőle, és néni az igazság­nak megfelelően ’ tájékoztat­juk a közvéleményt Mezőtúr város termelőszövetkezetei­nek helyzetéről. Nem a cikk­ben leírtakat akarom megcá­folni, mert azok magukba vé­ve (kivéve Teszkó elviárs né­hány saját megállapítását) helytállóak. Elsősorban a cikk végső következtetéseivel nem értek egyet. A kérdés így van

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom