Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

Nagyszerű kétórahossza volt... A Jászkim KISZ Együttes jászapáti előadásáról Vasárnap reggel túlzsúfolt autóbusz tűnt fel Jászapáti főutcáján. „Különjárat" — hirdette az útirányjelző tábla. A kul­­iurház előtt felújjongtak a jászapáti diá­kok: megjött a Jászkun KISZ Együttes. Mert az egész községben ők várták legjobban, hiszen a gimnázium KISZ szer­vezete volt a KISZ egvijttes vendéglátója. Egyben pedig a délelőtti előadás nézőkö­zönsége is. Kisszámú közönség volt ugyan, de annál lelkesebb. A tapsokon nem is lehet csodálkozni, hiszen melyik fiatal szívét ne dobogtatták volna meg a látvá­nyos, hangulatos népi táncok, csinos fia­tal lányok és fiúk előadáséban, a 14 éves Burai Samyika vezette raj'kózenekar kísé­retében. A kétórás műsor után a jászapáti diákotthonban ebédeltek az együttes tag­jai. Majd ismerkedési délutánt rendezett a gimnázium KISZ szervezete. Együtt táncoltak, ping-pongoztak a jászapáti fia­talok a hatvantagú KISZ Együttes fiatal­jaival. Az esti előadás minden száma tűzbe­hozta a közönséget. Néhány szóló kivéte­lével végig zúgott a közönség „Hogy volt!” kiáltása. Egy érdekes eset is történt. A „Kanászélet’’ előadása közben eltörött a kanászok — Tóth István és Fekete Imre — botja. A közönség ismételtetni akart, csakhogy bot nem volt, ám hiába próbált-------------­Jól sikerült műsort adtak a turkevei gimnázium tanulói kijönni a konferansz, hosszú ideig a „hogy volt” zúgott. A legnagyobb sikert a „Nagykunsági páros” tömegtánc, Hajnal Anna és Tóth István „Cigánytánc” páros­tánca aratta. A tíztagú rajkózenekar tem­peramentumos csárdásai, hallgató« ma­gyar nótái csak fokozták a hangulatot. Itt tűnt ki Kozák István, a rajkók vezetője, nagy fejlődés mutatkozik a rajkózene­karnál. A tangóharmonika-brió „Keleti eskü­­vő je" szintén a kiemelkedő számok közé tartozott. Szabó András magyar nótái,' Szabari Erzsi és Sztojcsev Teréz bolgár és szlovák népdalai, Hódos Rózsa szavalatai, a 8 éves Kállai Gabika hangszei’szólója, Spíró Stefán koncertje, de a jóval több mint 2 órás előadás minden száma sokáig megmarad a jászapátiak emlékezetében. Érthető, hogy az előadás végén meleg ün­neplésben részesítették a jászapátiak a fiatal együttes ifjú tagjait. Az előadás után sorban keresték fel az együttes vezetőit kifejezni gratuláció­jukat. Sokan úgy nyilatkoztak, még tap­solni is elfelejtettem meglepetésemben. S ha ez túlzás Is, annyi biztos, kellemes meglepetéssel szolgált a Jászkun KISZ Együttes első vidéki turnéja és nem illú­zió a közönség jóslásai, miszerint nagy jövő áll az együttes előtt. ✓/ He. féli, ne féli, Mánd. szivem...'' Felújítás a Szigligeti színházban tíl JCö nifaejpole Vasárnap este a városi kul­­turházban a turkevei Ványai Ambrus Gimnázium tanulói kétrészes műsort rendeztek. A kultúrház színházterme megtelt az érdeklődőkkel, hi­szen a gimnázium rendezvé­nyei iránt minden évben nagy az érdeklődés. Ez alkalommal a IV. osztály tanulói a Hamlet-ből egy je­lenetet mutattak be. Szerep­lői: Terényj Zoltán. Csáki Csaba, Finta Imre, Kálmán Béla, Szonda Erzsébet és Sif­­ler Magda voltak. Máid Ká­rász Erzsébet, szintén IV. osz­tályos tanuló Ady Endre for­radalmi költészetéről tartott rövid, néhány perces elő­adást, amelyet a IV. osztály szavalókórusa versekkel tar­kított. Ezen az estén mutat­kozott be a turkevei gimná­zium vegyes énekkara. Rétéi Anna tanárnő vezetésével kó­rusműveket adott elő. A gim­názium két II. osztályos ta­nulója: Berényi Mária és G. Nagy Eszter „Keringőfantá­zia’5 címmel táncpantomint mutatott be. Sonkoly László, a gimnázium KISZ titkára József Attila költészetéről sza­valatokkal illusztrált előadást tartott. Végül a Debreceni Dongó Együttes rádióból ismert szá­maiból 4 egyfelvonásos szín­darabot mutattak be a tanu­lók. A legnagyobb sikert a „Japán vendég” című egyfel­vonásos, egy termelőszövetke­zetről szóló vígjáték érte el. A közönség az egész előadás alatt végig lelkesen tapsolt a színjátszóknak, mert rövid kis műsorukkal igazán megérde­meltek. A jól sikerült műsort éjfél­­utánig tartó táncmulatság követte.------­­^ ■%» -------­SZŐRÖL SZÓRA ÍGY ÍGY TÖRTÉNT Tel-Avivban egy Mosa Ta­­baosnik nevű izraeli állam­polgár — dühéberí, hogy az illetékhivatal visszautasította adóhalasztási kérelmét, — minden kezeügyébe eső aktát felgyújtott a hivatalban, vé­gül pedig , idegrohamot ka­pott annak láttán, hogy" a hi­vatalnok 200 elégetett akta pernyéjéből sértetlenül elő­húzta az ő adóívét. Anghy Csaba: Nyúltenycsz-.• tés. 2. bővített és átdolgo-3 zott kiadás. (Mezőgazda-:; sági). Kb. 192 oldal, fűz-* 12.— Éti Gyakorlati kézikönyv a kis-^ tenyésztők és a termelőszö­vetkezetek nyúitenyésztői számára. A szerző több évti­zedes kutatásai és tapaszta­lata' felhasználásával ismer­teti a gyakorlatban legjobban , bevált tartási cs tenyésztési! módszereket, a' legmegfele-j lőbb nyúlfajtókat. ® Pénteken este vcát a Mo­soly országa című operett „felújító premier" előadása. Ezen az estén, a függöny leb­­benése előtt mindenki tap­solt és mosolygott, tálán csak egy ember, színész volt, aki könnyezett De ezek öröm­könnyek vpltak, Kompóthy Gyula meghal tódottságának, köszönetének külső megnyil­vánulása, a hálás közönség felé. Elek Lajos, a Városi Ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a népszerű művészt, születésének 60, évforduló­ján. — Kompóthy Gyula 1919-ben jegyezte el magát a szí­nészettel és azóta, 38 éven keresztül, fáradhatatlanul dolgozott és dolgozik. 1951- ban került Szolnokra, s e vá­rost nem hagyta él. Játéká­val, művészetével, közvetlen­ségével az emberéi szivébe lopta magát, s ma már szín­házunkat nehezein tudjuk el­képzelni néi'küle. Őszintén, közönségünk nevében kívá­nom, hogy érjen meg sok évet és jubileumot, maradjon itt Szolnokon, az öt nagyon sziarető dolgozók öröméra — mondotta többek között Eleit elv tára. A köszöntő szavak után Kompóthy Gyula jelent meg a színpadon és a közönség lergeteges tapsüal fogadta a jubiláló művészt. Ezekután ünnepi hangulat­ban kezdődött meg az elő- Életre keltek a színpa­don a Mosoly országa jól is­mert, kedves figurái, fék hangzottak a fülbemászó Le­li ár-mi d ódiák. A közönség, amely már talán nem is egy­szer látta a darabot, most újólag ismét szernmeüátható élvezettel szemlélte a színpad gyorsan változó eseményeit, a nagyszerű táncokat. Berta Erzsébet, aki egyébként bá­josan alakította a kis Mi-t, Hódusz Gizella, Zilahi Kati, Baross István, Berta András sok színnel és szívvel táncol­ták'ed a második felvonás elején a változatos, mérték­tartó koreográfiájú számo­kat. Nevetésre nyíltak az ajkaik, amikor Varga D. Jó­zsef jelent meg a színpadi« derűs, egyéni humorával. A közönség érdeklődéssel várta a két főszereplő, Ná­dori Margit és Béla bemutatkozását. — Eddig ők ketten nem igen,; 'kaptalc olyan szerepeket,--ahol ének­tudásuk javát adhatták vol­na. Most, e Lehár operettben alle a lom nyílt erre.' S nem csalódtunk. Nádori Margit (kedves, me­leg koloratur-szó pránja jól párosult játékával, s különö-’ sen tetsizett a ma&ödik fel­vonás fináléjában, ahol szí­­nészíleg és éneklésben is nagy feladatot oldott meg. Halvány pontja alakításának talán az első felvonásban volt, amikor több esetben nem találta helyét a - szín­padon. Benkő Béla Szu Csöng hercege nagyszerűen Sikerült, Mozdulatai, játéka, átélése hiteles volt, hangján érezni lehetett, hogy operára ter­mett. Arca nagyon hasonlít az európai emberekére, hol­ott jelien esetben kínairól van szó. Talán a szem meg­húzásával ezt a kicsit illú­zió romboló hibát el lehetett volna kerülni. S mégegy kettőjük játéká­hoz: az első felvonásbeli csók jelenet — tudom, baga­­tel dolog — hamis volt. Van színészi csók, de ha le­het, ügyesebben kell megol­dani, mint most. Bár nem szándékoztam szólni róla, de mégis meg­teszem. Bors Béla eunuchja a tavaszi szezonban, jól sike­rült. Ez az a szerep, amely­ben a színész alakítása köny­­nyen túljátszott lehet. Bors Béla dicséretre méltóan hu­moros volt előző alkalommal, nem úgy most. A pénteki elő­adáson is jól játszott, db a második felvonásban, a tánc­­jelenetben már egy kicsit ri­­pacskodoftt. Kár lenn© a to­vábbiakban eddigi jó telje­sítményét lerontania. ■ - (hz) EZ MÁR NEM MOST VOLT. Az ifjú Kompóthy Gyula Ilonthy Hannával, az Asszony-» Icám című darabban. GONDOLOM, ismerősek a címben megadott sorok, az ol­vasó hamar kitalálja, honnan vettem őket. József Attila, a nagy magyar proletárköltő szavai ezek, akinek mindig az volt a vágya, hogy népe, az elnyomott proletár szabad le­gyen és úgy éljen, ahogyan megérdemli, Várta ő is a na­pot, a szabadság hajnalát, harcolt érte, de, sajnos, nem érhette meg. A munkást nyú­zó társadalmi rendszer ő, is tönkretette, önkívületi álla­potban. a vonat kerekei alá kergette: 1937. december 3-án, Balatonszárszón. Hogyan is emlékezett erről a napról öz­vegye? „Attila gondokba merülve ment az ajtó felé. Lenyomta a kilincset és ennyit mondott, az őt néző csalidnak: — Hagyjátok nyitva az aj­tót. Tálán még visszatérek. Nem tért vissza. A vasúti töltésen lelte halálát, a vonat kerekei alatt. Megölte öt a rendszer, amely beállítottsá­gánál fogva, nem érthette meg”. József Attila nem tért visz­­sza övéihez, de mégis itt van, velünk, népünk szivében. Sze­retettel ápoljuk emlékét, ol­vasgatjuk harcos verseit. Jó­zsef Attila a miénk, a nép életéről adott számot líráiban, a nép nevében is érte vádolta a kizsákmányoló rendszer kény ura it. Vasárnap délután Tarkövén került sor egy komoly ünnepi estre, aho' részt vett József Attila özvegye, Szántó Judit és egyik nővére, József Eta. Kellemes meglepetésként könyvelhető el, hogy a mint­egy 4—500 fát befogadó te­rem zsúfolásig megtelt. Fel­nőttek, fiatalok, diákok ér­deklődve várták az előadás kezdetét. Bracsok Istvánná, gimná­ziumi igazgató, a Hazafias Népfront és a Nőtanács nevé­ben szeretettel üdvözölte a kedves vendégeket, majd rö­viden, vázlatosan József Atti­la életéről beszélt. Az üdvözlő szavak után gimnáziumi ta­nulók és kulturm,unka sok Jó­zsef Attila ismertebb versei közül adtak. elő. majd a költő özvegye emelkedett szólásra. Kedves, közvetlen szavak­kal, mintegy társalgóit a nagyszámú hallgatósággal. — Nagyon nehéz volt Jó­zsef Attila gyermekkora. Egé­szen fiatal éveiben az utcákat rótta, már kcrrd'yijermekknrá­­ban nevelőszülőknél dolgo­zott. Amikor később megérett felelősségérzete, akkor sem változott meg: dolgozni akart, hogy segítsen édesanyján, v-it nagyon szeretett. Min­denféle munkát elvállalt, hogy könnyítsen életükön, hogy minél több terhet le tudion venni a szeretett éde? válláról. Küzdelmekkel teli élete később sem változott, s ha olvasták, vagy olvassák verseit, azok hűen bemutat­ják sorsa alakulását. így ju­tott el az illegálisan dolgozó műn kásmozg alomig. ÉS BESZÉLT Judit asszony arról, hogy József Attila 24 éves volt, 1929-ben lelt tagja az illegális kommunista párt­nak. Tevékeny munkát fejtett ki, szemináriumokat vezetett. Egy kis történetet is elme­sélt ezzel kapcsolatban Szán­tó Judit. Attilának szeminá­riumon kellett részt vennie, ö volt az előadó. Amint igyeke­zett a megbeszélt helyre, ész­revette, hogy valaki követi. Ha megállt, a kísérő is meg­állt, ha jobbra vagy balra ka­nyarodott, mindenütt utána ment. Ennek a fele sem tréfa — gondolta magában, így minden ügyességét latbave­­tette, hogy lerázza nyakáról. Rövid idő múltán sikerült is. viszont alaposan megkésett a kijelölt időpontról. A házigaz­da már szcn'ongva várta, s amikor megjelent az ajtóban, boldogan sóhajtva mondta: — Végre, megjött a mi fiúnk. Attila ránézett a fiúra és megfedte egy kicsit: — Egy olyan ember, aki a munkásosztályhoz tartozónak Valiig mayát, nem használhat ily én szót, hogy „klassz”. Van e *helyett más kifejezés is. — Majd összehúzott szemmel ezt kórdf.jfte: — De mondja csak, miért hív engem „Fűnk” elv­­társnak? A fiú arca ragyogott a büsz­keségtől, amikor válaszolt: — Na. na, elvtárs. én tu­dom7 Egyszer résztvettem egy szemináriumon és amikor fo­gadták, hallottam a névéit József Attila gondolkozott egy kicsit, aztán elnevelte jNXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOüOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOGOOQOOOOOOGOQOOOGűOC-j „Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní­tani!“ Fx>ooooooooooooocxx)Ooc30ooooogooocx)ooooooc)oooooooooooooooooooooooooooooooocx8 Ez Attilának nagyon jól­esett. A tervezett szeminá­rium egy óra helyett három órahosszára nyúlt ki. EGY ÉVRE RÄ, hogy ez történt, József Attila Göndön járt. Amint ugyancsak valami előadásra igyekezett, az utcán megállította őt egy ifjú, kezé­ben, tartva József Attila nem sokkal előtte elkobzott köny­vét. — Nagyszerű versek ezek — mondta, majd egy kis gon­dolkozás után még hozzátette: — Funk elvtárs, nagyon klassz ez a, könyv! magát. A lelkes ifjú is ott volt, valahol hátul ült, ami­kor az emlékezetes szeminá­riumot tartotta és nyilván fél­reértette a házigazda kiszólá­sát. Fiúnk helyett „Funkot” értett. TERMÉSZETESEN sok ap­róbb, mégis jelentős, esemény volt a költő életében, de talán a legjellemzőbb a munkás­­osztály szeretetére, segíteni­­akarására az alábbi. A Japán kávéházban sak­kozott, amikor egy munkaru­­hás férfi kereste fel. Elmond­ta a jövevény, hogy abban a házban, ahol lakik, illegális pártmunkája miatt letartóz­tattak egy férfit és most őt, a bajbajutott ember asszonya küldte hozzá, hogy segítsen kiszabadtiani. Persze, József Atila ezt nem tudta megten­ni, viszont a segíteniakarás megihlette. Abbahagyta a sakk-partit és kéziratpaplrt — mindig volt nála — halászott elő. Ékkor írta meg „Mond, mit érlel" című versét. De Úgy találta, hogy e- meg nem lesz elég, egy másik papíron a „Kanász’’-t és egy harjnadi­­kon pedig a ,,Cipö"-t írta le. Hazasvetett, szólt feleségeitek, hogy vigye el a verseket a szerkesztőségekhez, ojiol azonnal közlik. Amikor meg­kapta a pénzt — bár otthon is szűkében voltak — rögtön el­küldte Judit asszonnyal a bajba jutott csalóidnak. Úgy érzem, a fentiéihez nem szükséges kommentár, csak annyit, hogy a segíteni­­akarás nagy ihletője volt Jó­zsef Attilának ” A KÖZÖNSÉG feszülten, élvezettel hallgatta a két tör­ténetet. Végire érve, Szántó Judit felkérte a résztvevőket, hogy kérdezzenek József Atti­láról. Több kérdés is hangzott el. Arra, hogy József Attila hogyan került laapcsolatba a munkásmozgalommal, Judit asszony így válaszolt: — Attila 1928-ban érkezett haza Párizsból A kedélyek ott sem nyugodtak, így hozott magában egy kis forradalmi ízt, amelyet hazájában is gyű­­mölcsöztetní szeretett volna. Kutatta, k-resté az illegális szervezeteket és sikeriilf^s kapcsolatba kerülnie. ' ' már akkor felismerte á'riígtg kettészakítottságát. KémÜs­tében kapitalista társadalom­ra és a Szovjetunióra osztotta a földgömböt. Ismerte Lenin műveit, kedvtelve olvasgatta, ugyanakkor kézbe vette a nyugati politikai irodalmat is, S ekkor érezte valójában Le­nin igazát. így, egyre jobban megismerkedve a mozgalom célkitűzéseivel, igazi kommu­nista költővé, mozgalmi har­cossá vált. A KŐVETKEZŐ kérdés az volt, hogy József Attila mi­ly an kapcsolatban állt korú-1 nak lírikusaival, prózistaiS’al. — Kortársi írókkal való kapcsolata, egyénenként kü­lönbözött. ' Móricz Zsigmond­­dal többször találkozott, de szorosabb, baráti kapcsolat nem fejlődött ki, Karinthy Frigyest szerette, de vele is csak kimért írói barátságat tartott fenn. Kosztolányihoz fűzte a legszorosabb kapcso­lat. Kosztolányi megértette József Attilát és értékelte. Juhász Gyula tanítómestere volt. A többiekkel, életszem­léletük miatt, nem tartott bensőségesebb viszonyt. Az érdeklődők még több kérdésre kaptak kimerítő vá­laszt. Az ünnepi megemléke­zés után úttörő kislányok szegfűcsokorral köszöntötték Szántó Jüdítőt és József Etát, a költő legl-özelebbi hozzá­tartozóit. A Táncsics Tsz ajándékokkal kedveskedett. AZ ELŐADÁS végén még sokáig beszélgettek a költő életéről, apróbb epizódokról. Szántó Judit és József Eta az­zal a kellemes benyomással távozhatott Turkevéről, hogy szeretik Józ.sef Attila költé­szetét, értik is. A nagyszerű ünnepségért a turkeveiek megérdemlik az elismerést. Himer Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom