Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

Nagyszerű kétórahossza volt...

A Jászkim KISZ Együttes jászapáti előadásáról

Vasárnap reggel túlzsúfolt autóbusz tűnt fel Jászapáti főutcáján. „Különjárat"

— hirdette az útirányjelző tábla. A kuliurház előtt felújjongtak a jászapáti diákok: megjött a Jászkun KISZ Együttes.

Mert az egész községben ők várták legjobban, hiszen a gimnázium KISZ szervezete volt a KISZ egvijttes vendéglátója.

Egyben pedig a délelőtti előadás nézőközönsége is. Kisszámú közönség volt ugyan, de annál lelkesebb. A tapsokon nem is lehet csodálkozni, hiszen melyik fiatal szívét ne dobogtatták volna meg a látványos, hangulatos népi táncok, csinos fiatal lányok és fiúk előadáséban, a 14 éves Burai Samyika vezette raj'kózenekar kíséretében.

A kétórás műsor után a jászapáti diákotthonban ebédeltek az együttes tagjai. Majd ismerkedési délutánt rendezett a gimnázium KISZ szervezete. Együtt táncoltak, ping-pongoztak a jászapáti fiatalok a hatvantagú KISZ Együttes fiataljaival.

Az esti előadás minden száma tűzbehozta a közönséget. Néhány szóló kivételével végig zúgott a közönség „Hogy volt!” kiáltása. Egy érdekes eset is történt. A „Kanászélet’’ előadása közben eltörött a kanászok — Tóth István és Fekete Imre

— botja. A közönség ismételtetni akart, csakhogy bot nem volt, ám hiába próbált-------------Jól sikerült műsort adtak

a turkevei gimnázium tanulói

kijönni a konferansz, hosszú ideig a „hogy volt” zúgott. A legnagyobb sikert a „Nagykunsági páros” tömegtánc, Hajnal Anna és Tóth István „Cigánytánc” párostánca aratta. A tíztagú rajkózenekar temperamentumos csárdásai, hallgató« magyar nótái csak fokozták a hangulatot. Itt tűnt ki Kozák István, a rajkók vezetője, nagy fejlődés mutatkozik a rajkózenekarnál.

A tangóharmonika-brió „Keleti esküvő je" szintén a kiemelkedő számok közé tartozott. Szabó András magyar nótái,' Szabari Erzsi és Sztojcsev Teréz bolgár és szlovák népdalai, Hódos Rózsa szavalatai, a 8 éves Kállai Gabika hangszei’szólója, Spíró Stefán koncertje, de a jóval több mint 2 órás előadás minden száma sokáig megmarad a jászapátiak emlékezetében. Érthető, hogy az előadás végén meleg ünneplésben részesítették a jászapátiak a fiatal együttes ifjú tagjait.

Az előadás után sorban keresték fel az együttes vezetőit kifejezni gratulációjukat. Sokan úgy nyilatkoztak, még tapsolni is elfelejtettem meglepetésemben. S ha ez túlzás Is, annyi biztos, kellemes meglepetéssel szolgált a Jászkun KISZ Együttes első vidéki turnéja és nem illúzió a közönség jóslásai, miszerint nagy jövő áll az együttes előtt.

✓/

He. féli, ne féli, Mánd. szivem...''

Felújítás a Szigligeti színházban

tíl

JCö nifaejpole

Vasárnap este a városi kulturházban a turkevei Ványai Ambrus Gimnázium tanulói kétrészes műsort rendeztek. A kultúrház színházterme megtelt az érdeklődőkkel, hiszen a gimnázium rendezvényei iránt minden évben nagy az érdeklődés.

Ez alkalommal a IV. osztály tanulói a Hamlet-ből egy jelenetet mutattak be. Szereplői: Terényj Zoltán. Csáki Csaba, Finta Imre, Kálmán Béla, Szonda Erzsébet és Sifler Magda voltak. Máid Kárász Erzsébet, szintén IV. osztályos tanuló Ady Endre forradalmi költészetéről tartott rövid, néhány perces előadást, amelyet a IV. osztály szavalókórusa versekkel tarkított. Ezen az estén mutatkozott be a turkevei gimnázium vegyes énekkara. Rétéi Anna tanárnő vezetésével kórusműveket adott elő. A gimnázium két II. osztályos tanulója: Berényi Mária és G. Nagy Eszter „Keringőfantázia’5 címmel táncpantomint mutatott be. Sonkoly László, a gimnázium KISZ titkára József Attila költészetéről szavalatokkal illusztrált előadást tartott.

Végül a Debreceni Dongó Együttes rádióból ismert számaiból 4 egyfelvonásos színdarabot mutattak be a tanulók. A legnagyobb sikert a „Japán vendég” című egyfelvonásos, egy termelőszövetkezetről szóló vígjáték érte el. A közönség az egész előadás alatt végig lelkesen tapsolt a színjátszóknak, mert rövid kis műsorukkal igazán megérdemeltek.

A jól sikerült műsort éjfélutánig tartó táncmulatság követte.------^ ■%» -------SZŐRÖL SZÓRA ÍGY ÍGY TÖRTÉNT

Tel-Avivban egy Mosa Tabaosnik nevű izraeli állampolgár — dühéberí, hogy az illetékhivatal visszautasította adóhalasztási kérelmét, — minden kezeügyébe eső aktát felgyújtott a hivatalban, végül pedig , idegrohamot kapott annak láttán, hogy" a hivatalnok 200 elégetett akta pernyéjéből sértetlenül előhúzta az ő adóívét.

Anghy Csaba: Nyúltenycsz-.• tés. 2. bővített és átdolgo-3 zott kiadás. (Mezőgazda-:; sági). Kb. 192 oldal, fűz-* 12.— Éti

Gyakorlati kézikönyv a kis-^ tenyésztők és a termelőszövetkezetek nyúitenyésztői számára. A szerző több évtizedes kutatásai és tapasztalata' felhasználásával ismerteti a gyakorlatban legjobban , bevált tartási cs tenyésztési! módszereket, a' legmegfele-j lőbb nyúlfajtókat. ®

Pénteken este vcát a Mosoly országa című operett „felújító premier" előadása. Ezen az estén, a függöny lebbenése előtt mindenki tapsolt és mosolygott, tálán csak egy ember, színész volt, aki könnyezett De ezek örömkönnyek vpltak, Kompóthy Gyula meghal tódottságának, köszönetének külső megnyilvánulása, a hálás közönség felé.

Elek Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a népszerű művészt, születésének 60, évfordulóján.

— Kompóthy Gyula 1919-ben jegyezte el magát a színészettel és azóta, 38 éven keresztül, fáradhatatlanul dolgozott és dolgozik. 1951- ban került Szolnokra, s e várost nem hagyta él. Játékával, művészetével, közvetlenségével az emberéi szivébe lopta magát, s ma már színházunkat nehezein tudjuk elképzelni néi'küle. Őszintén, közönségünk nevében kívánom, hogy érjen meg sok évet és jubileumot, maradjon itt Szolnokon, az öt nagyon sziarető dolgozók öröméra — mondotta többek között Eleit elv tára.

A köszöntő szavak után Kompóthy Gyula jelent meg a színpadon és a közönség lergeteges tapsüal fogadta a jubiláló művészt.

Ezekután ünnepi hangulatban kezdődött meg az elő- Életre keltek a színpadon a Mosoly országa jól ismert, kedves figurái, fék hangzottak a fülbemászó Leli ár-mi d ódiák. A közönség, amely már talán nem is egyszer látta a darabot, most újólag ismét szernmeüátható élvezettel szemlélte a színpad gyorsan változó eseményeit,

a nagyszerű táncokat. Berta Erzsébet, aki egyébként bájosan alakította a kis Mi-t, Hódusz Gizella, Zilahi Kati, Baross István, Berta András sok színnel és szívvel táncolták'ed a második felvonás elején a változatos, mértéktartó koreográfiájú számokat. Nevetésre nyíltak az ajkaik, amikor Varga D. József jelent meg a színpadi« derűs, egyéni humorával.

A közönség érdeklődéssel

várta a két főszereplő, Nádori Margit és Béla

bemutatkozását. — Eddig ők ketten nem igen,; 'kaptalc olyan szerepeket,--ahol énektudásuk javát adhatták volna. Most, e Lehár operettben alle a lom nyílt erre.' S nem csalódtunk.

Nádori Margit (kedves, meleg koloratur-szó pránja jól párosult játékával, s különö-’ sen tetsizett a ma&ödik felvonás fináléjában, ahol színészíleg és éneklésben is nagy feladatot oldott meg. Halvány pontja alakításának talán az első felvonásban volt, amikor több esetben nem találta helyét a - színpadon.

Benkő Béla Szu Csöng hercege nagyszerűen Sikerült, Mozdulatai, játéka, átélése hiteles volt, hangján érezni lehetett, hogy operára termett. Arca nagyon hasonlít az európai emberekére, holott jelien esetben kínairól

van szó. Talán a szem meghúzásával ezt a kicsit illúzió romboló hibát el lehetett volna kerülni.

S mégegy kettőjük játékához: az első felvonásbeli csók jelenet — tudom, bagatel dolog — hamis volt. Van színészi csók, de ha lehet, ügyesebben kell megoldani, mint most.

Bár nem szándékoztam szólni róla, de mégis megteszem. Bors Béla eunuchja a tavaszi szezonban, jól sikerült. Ez az a szerep, amelyben a színész alakítása könynyen túljátszott lehet. Bors Béla dicséretre méltóan humoros volt előző alkalommal, nem úgy most. A pénteki előadáson is jól játszott, db a második felvonásban, a táncjelenetben már egy kicsit ripacskodoftt. Kár lenn© a továbbiakban eddigi jó teljesítményét lerontania.

■ - (hz)

EZ MÁR NEM MOST VOLT.

Az ifjú Kompóthy Gyula Ilonthy Hannával, az Asszony-» Icám című darabban.

GONDOLOM, ismerősek a címben megadott sorok, az olvasó hamar kitalálja, honnan vettem őket. József Attila, a nagy magyar proletárköltő szavai ezek, akinek mindig az volt a vágya, hogy népe, az elnyomott proletár szabad legyen és úgy éljen, ahogyan megérdemli, Várta ő is a napot, a szabadság hajnalát, harcolt érte, de, sajnos, nem érhette meg. A munkást nyúzó társadalmi rendszer ő, is tönkretette, önkívületi állapotban. a vonat kerekei alá kergette: 1937. december 3-án, Balatonszárszón. Hogyan is emlékezett erről a napról özvegye?

„Attila gondokba merülve ment az ajtó felé. Lenyomta a kilincset és ennyit mondott, az őt néző csalidnak:

— Hagyjátok nyitva az ajtót. Tálán még visszatérek.

Nem tért vissza. A vasúti töltésen lelte halálát, a vonat kerekei alatt. Megölte öt a rendszer, amely beállítottságánál fogva, nem érthette meg”.

József Attila nem tért viszsza övéihez, de mégis itt van, velünk, népünk szivében. Szeretettel ápoljuk emlékét, olvasgatjuk harcos verseit. József Attila a miénk, a nép életéről adott számot líráiban, a nép nevében is érte vádolta a kizsákmányoló rendszer kény ura it.

Vasárnap délután Tarkövén került sor egy komoly ünnepi estre, aho' részt vett József Attila özvegye, Szántó Judit és egyik nővére, József Eta.

Kellemes meglepetésként könyvelhető el, hogy a mintegy 4—500 fát befogadó terem zsúfolásig megtelt. Felnőttek, fiatalok, diákok érdeklődve várták az előadás kezdetét.

Bracsok Istvánná, gimnáziumi igazgató, a Hazafias Népfront és a Nőtanács nevében szeretettel üdvözölte a kedves vendégeket, majd röviden, vázlatosan József Attila életéről beszélt. Az üdvözlő szavak után gimnáziumi tanulók és kulturm,unka sok József Attila ismertebb versei közül adtak. elő. majd a költő özvegye emelkedett szólásra.

Kedves, közvetlen szavakkal, mintegy társalgóit a nagyszámú hallgatósággal.

— Nagyon nehéz volt József Attila gyermekkora. Egészen fiatal éveiben az utcákat rótta, már kcrrd'yijermekknrában nevelőszülőknél dolgozott. Amikor később megérett felelősségérzete, akkor sem változott meg: dolgozni akart, hogy segítsen édesanyján, v-it nagyon szeretett. Mindenféle munkát elvállalt, hogy könnyítsen életükön, hogy minél több terhet le tudion venni a szeretett éde? válláról. Küzdelmekkel teli élete később sem változott, s ha olvasták, vagy olvassák verseit, azok hűen bemutatják sorsa alakulását. így jutott el az illegálisan dolgozó műn kásmozg alomig.

ÉS BESZÉLT Judit asszony arról, hogy József Attila 24 éves volt, 1929-ben lelt tagja az illegális kommunista pártnak. Tevékeny munkát fejtett ki, szemináriumokat vezetett.

Egy kis történetet is elmesélt ezzel kapcsolatban Szántó Judit. Attilának szemináriumon kellett részt vennie, ö volt az előadó. Amint igyekezett a megbeszélt helyre, észrevette, hogy valaki követi. Ha megállt, a kísérő is megállt, ha jobbra vagy balra kanyarodott, mindenütt utána ment. Ennek a fele sem tréfa — gondolta magában, így minden ügyességét latbavetette, hogy lerázza nyakáról. Rövid idő múltán sikerült is. viszont alaposan megkésett a kijelölt időpontról. A házigazda már szcn'ongva várta, s amikor megjelent az ajtóban, boldogan sóhajtva mondta:

— Végre, megjött a mi fiúnk.

Attila ránézett a fiúra és megfedte egy kicsit:

— Egy olyan ember, aki a munkásosztályhoz tartozónak Valiig mayát, nem használhat ily én szót, hogy „klassz”. Van e *helyett más kifejezés is. — Majd összehúzott szemmel ezt kórdf.jfte: — De mondja csak, miért hív engem „Fűnk” elvtársnak?

A fiú arca ragyogott a büszkeségtől, amikor válaszolt:

— Na. na, elvtárs. én tudom7 Egyszer résztvettem egy szemináriumon és amikor fogadták, hallottam a névéit

József Attila gondolkozott egy kicsit, aztán elnevelte

jNXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOüOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOGOOQOOOOOOGOQOOOGűOC-j

„Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon

tanítani!“

Fx>ooooooooooooocxx)Ooc30ooooogooocx)ooooooc)oooooooooooooooooooooooooooooooocx8

Ez Attilának nagyon jólesett. A tervezett szeminárium egy óra helyett három órahosszára nyúlt ki.

EGY ÉVRE RÄ, hogy ez történt, József Attila Göndön járt. Amint ugyancsak valami előadásra igyekezett, az utcán megállította őt egy ifjú, kezében, tartva József Attila nem sokkal előtte elkobzott könyvét.

— Nagyszerű versek ezek

— mondta, majd egy kis gondolkozás után még hozzátette:

— Funk elvtárs, nagyon klassz ez a, könyv!

magát. A lelkes ifjú is ott volt, valahol hátul ült, amikor az emlékezetes szemináriumot tartotta és nyilván félreértette a házigazda kiszólását. Fiúnk helyett „Funkot” értett.

TERMÉSZETESEN sok apróbb, mégis jelentős, esemény volt a költő életében, de talán a legjellemzőbb a munkásosztály szeretetére, segíteniakarására az alábbi.

A Japán kávéházban sakkozott, amikor egy munkaruhás férfi kereste fel. Elmondta a jövevény, hogy abban a házban, ahol lakik, illegális pártmunkája miatt letartóztattak egy férfit és most őt, a bajbajutott ember asszonya küldte hozzá, hogy segítsen kiszabadtiani. Persze, József Atila ezt nem tudta megtenni, viszont a segíteniakarás megihlette. Abbahagyta a sakk-partit és kéziratpaplrt — mindig volt nála — halászott elő. Ékkor írta meg „Mond, mit érlel" című versét. De Úgy találta, hogy e- meg nem lesz elég, egy másik papíron a „Kanász’’-t és egy harjnadikon pedig a ,,Cipö"-t írta le. Hazasvetett, szólt feleségeitek, hogy vigye el a verseket a szerkesztőségekhez, ojiol azonnal közlik. Amikor megkapta a pénzt — bár otthon is szűkében voltak — rögtön elküldte Judit asszonnyal a bajba jutott csalóidnak.

Úgy érzem, a fentiéihez nem szükséges kommentár, csak annyit, hogy a segíteniakarás nagy ihletője volt József Attilának ”

A KÖZÖNSÉG feszülten, élvezettel hallgatta a két történetet. Végire érve, Szántó Judit felkérte a résztvevőket, hogy kérdezzenek József Attiláról. Több kérdés is hangzott el. Arra, hogy József Attila hogyan került laapcsolatba a munkásmozgalommal, Judit asszony így válaszolt:

— Attila 1928-ban érkezett haza Párizsból A kedélyek ott sem nyugodtak, így hozott magában egy kis forradalmi ízt, amelyet hazájában is gyűmölcsöztetní szeretett volna. Kutatta, k-resté az illegális szervezeteket és sikeriilf^s kapcsolatba kerülnie. ' ' már akkor felismerte á'riígtg kettészakítottságát. KémÜstében kapitalista társadalomra és a Szovjetunióra osztotta a földgömböt. Ismerte Lenin műveit, kedvtelve olvasgatta, ugyanakkor kézbe vette a nyugati politikai irodalmat is, S ekkor érezte valójában Lenin igazát. így, egyre jobban megismerkedve a mozgalom célkitűzéseivel, igazi kommunista költővé, mozgalmi harcossá vált.

A KŐVETKEZŐ kérdés az

volt, hogy József Attila mily an kapcsolatban állt korú-1 nak lírikusaival, prózistaiS’al.

— Kortársi írókkal való kapcsolata, egyénenként különbözött. ' Móricz Zsigmonddal többször találkozott, de szorosabb, baráti kapcsolat nem fejlődött ki, Karinthy Frigyest szerette, de vele is csak kimért írói barátságat tartott fenn. Kosztolányihoz fűzte a legszorosabb kapcsolat. Kosztolányi megértette József Attilát és értékelte. Juhász Gyula tanítómestere volt. A többiekkel, életszemléletük miatt, nem tartott bensőségesebb viszonyt.

Az érdeklődők még több kérdésre kaptak kimerítő választ. Az ünnepi megemlékezés után úttörő kislányok szegfűcsokorral köszöntötték Szántó Jüdítőt és József Etát, a költő legl-özelebbi hozzátartozóit. A Táncsics Tsz ajándékokkal kedveskedett.

AZ ELŐADÁS végén még sokáig beszélgettek a költő életéről, apróbb epizódokról. Szántó Judit és József Eta azzal a kellemes benyomással távozhatott Turkevéről, hogy szeretik Józ.sef Attila költészetét, értik is.

A nagyszerű ünnepségért a turkeveiek megérdemlik az elismerést. Himer Zoltán