Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-15 / 295. szám

eteő mozmmrth BETO PR0LETM7U EOTESÜDBTW 1 m egkezdődött la téli gépjavítás A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS^LAPJA^ KL évfolyam, 292. szám, AKA; H RUA. ,#5T December U* TMArp*p , egészségügyi és knltorális célokra forditiuk a jövő évi költségvetés legaagyobb részét tagnap eiőzete■ hirt kb­■Battink arról, hogy pénteken ülést tartott a Megyei Tanács. Fő napirendi pontként az 1958; évi megyei költségve­tést vitatták; Adler Vilma* etvtárs, a VB pénzügyi osztályának ve­zetője részletes tájékoztatási adott a jövő évi költségvetés összeállításának új rendjé­ről; A költségvetés új rend­ezet« abban tér el a régitől, hogy a tanácsok bevételi forrásaik alapján állíthatják össze; A lehetőségek alapos mérlegelése után módjukban van a bevételi tervszámok — s ezzel párhuzamosan a kiadások meghatározása. — Ezentúl a tanácsülés tevéke­nyen résztvehet a költség­­vetés összeállításában, mert b belső arányok megváltoz­tatása mellett az indokait szükségletek biztosítására nö­­velheti, illetve csökkentheti mind a kiadás, mind a be­vétel fő összegeit. Végül pedig: állami hozzá­járulást csak kivételes ese­tekben kaphatnak. — Ha vi­szont a bevételi tervet túl­teljesítik, a túlteljesítés tel­jes összegével a tanácsok rendeükezmeflc; A megye összesített költ­ségvetésének számszerinti is­mertetése után Adler elvtárs arról beszélt; mi tette lehe­tővé, hogy az ellenforradalom 22 milliárdos esztelen pusztí­tása után egy pár hónappal megyénk költségvetését az 1957. évihez viszonyítva, kő­nél 50 mlffiá forinttal növelhetjük. X vétesz egyszerű. Munkás* osztályunk és dolgozó pa­rasztságunk rendíthetetlenül bízik pártunkban és kormá­ra úrikban, mert határozott és megfontolt Intézkedései nemieméit rövid Idő alatt bebizonyították, hogy min­dem cselekedetük a dolgozók érdekeit szolgálja. Az deofomdaloa w» kelta és tagadta 13 éves fej­lődésünket. Hazugul úgy tün­tette feä, bogy eszidó alatt hazánkban minden rossz volt A rágalom szétzúzáséra ér­demes megyénk fejlődésé' tükröző néhány adatot fel­említeni; A fel szabadulás előtt mind­össze 94 községünkben volt villany, 1955 végéig már 68- ban, vagyis a községek 98 százalékában. Mi építettük a T szberényi Aprító Gépgyá­rat, a Tiszámén ti Vegyimű­veket, a Szolnoki Tejüzemet, a Karcagi Rizshántolót, a Szolnoki Szalma Cellulóze­­gyárat, a Mátra—Szolnoki távvezetéket, a szolnoki Pa­tyolat Vállalatot és még sok egyéb fonton létesít­ményt. Kiépítettük a gépál­lomások hálózatát, amely megteremtette a mezőgazda­ság szocialista átalakításának feltételét. A mi költségveté­sünk hűen tükrözd és szolgálja társadalmi rendszerünket. Kiadásaink döntő részét a népgazdaság fejlesztésére, a dolgozó nép anyagi és kultu­rális szükségleteinek kielégí­tésére fordítjuk, és csak ki­sebb részéit igazgatási és honvédelmi célokra. Bevételi forrásaink merőben mások, mint a kapitalista rendszeré, mivel legnagyobb részét az állami vállalatok és szövet­kezetek befizetésed teszik ki 1958; évi költségvetésünk százalékos ágazati megoszlá­sa is bizonyítja, hogy döntő többsége egészségügyi, szo­ciális és kulturális feladatok megoldását szolgálja. Az ösz­­szes kiadási volumenből a gazdasági ágazat 13, a **o­­ciMis és egészségügyi 32, a kulturális 38 százalékot tesz kL Oktatást «m nÉpmOveMsi beruházások»» több mÉnt 6 (folytatása • J-ft oldalén) Melón Maréi híradója # Miért nem elég haladók? Irodalom-mttvészet tf> Kcll-e a kommunistáknak tanulni? r... ■« mnri iimirTimii i ijaajulijlz TÁVIRAT Jiszavidék Szerkesztősége Szolnok M, a Mezőtúri Gépállomás dolgozói szabad pártnapon halig»tűk meg a moszkvai ér­tekezleten résztvevő 65 ország kommunista és munkáspárt­jainak békekiáltványát, vala­mint a szocialista országok nyilatkozatát. Az abban fog­laltak mély hatást gyakorol­tak ránk. Elítélünk minden olyan törekvést, mely a né­pek békéjét és nyugalmát ve­szélyezte ti. ígérjük a mun­kás-paraszt forradalmi kor­mánynak és a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának, bogy erőnket nem kímélve — főleg mun­kánkon keresztül — mindent megteszünk a béke megvédé­se érdekében. A gépállomás 236 dolgosé ja A Ssovjetnmő Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a Rsovjet—magyar konzuli egyezményt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége 1957. de­cember 12-i rendeletével ra­tifikálta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságá­nak kérdését rendező, 1957. augusztus 24-én Budapesten aláírt, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa által jóváhagyott megállapodást ■>“»»-------­Szombaton délelőtt tartotta szokásos összejövetelét az or­szággyűlési képviselők Szol­nok megyei csoportja. A megbeszélésen sző esett a közelgő országgyűléssel kapcsolatos képviselői teen­dőkről, a legutóbbi ülésen el* Finn parasztküldöttség Túrkevén £ aegyedHc SZÖVOSZ- fcangneaszus aLkalmávad szí­­vesén látott vendégek for­dultak meg Túrkevén: Aare Hulkkonen osztályvezető, Paavo hektó, a finn Kispa­raszti Szövetség elnöke, va­lamint Aiti Kataja, hétgyer­­mekes parasztasszony; Barátainkat a földműves- Rsövefckezetben fogadták a párt, a tanács és a nőbizott­ság tagjai, majd együttesen ellátogattak a Táncsics Tsz irodájába. Miért éppen erre a tsz-ne esett a választás? — kérdezhetné valaki Nos, azért, mert a tsz elnöke: Si­mon edvtáns tavaly Firmor­­szágban járt, ahol meleg barátság szövődött közötte Hulkkonen elvtárs között A nagyon szíves fo­gadtatás után végigjárták a Táncsics Tsz gazdaságát. — Vendégeink tetszését nem­csak a jól megmunkált föl­dek, a nagyarányú gépesítés, de — talán leginkább — a szakszerűen ápolt állatállo­mány nyerte meg; A fmsz-ben tartott búcsú­vacsorán Simon elvtárs emelte poharát a vendégek a barátságra, a tton mgg bol­dogabb jövőjére« Aare Hulkkonen «Mára, ld régi harcosa a munkásság és parasztság felemelkedésé­nek, válaszában megrázó ké­pet festett a finn parasztság nehéz életkörülményedről. — Elmondotta, hogy Finnor­szágban 350 mernéd több bir­tok van, melynek területe az 5 hektárt nem haladja meg. A rossz talajviszonyok miatt gazdáik jövedelme roppant alacsony, szinte kivétel nél­kül arra szaruinak, hogy egyidejűleg bérmunkát is vállaljanak; Az igen gyors ütemű állami gépesítés nem a kisparasztság érdekeit szol­gálja. Néhány nappal látoga­tása előtt Helsinkiben járt Hulkkonen elvtára, hol meg­tudta: Finnországban ma 100 ezer munkanélkülit tartanak nyilván; ezeknek fele pa­raszt; Firmonxsá^ben ma ti kapi­talista rendszer uralkodik. Az uralkodó osztályok nem segítik a kisparasztság szö­vetkezését; Mindnyájan élénken em­lékszünk azokra a szomorú időkre — folytatta a delegá­ció vezetője —, midőn a Hit­­leavfasiszták a finn és a ma­gyar népet háborúba taaj­•} a Tünkéivel Gépállomáson már évek óta ^szalagon" I javítják a gépeket. A sEjalagrendszerfl gépjavítás azt je­lenti, hogy nem minden traktoros a saját gépét hozza rendibe, hanem a gépállomási dolgozók a javítás ideje alatt specializálják magukat egy-egy munkafolyamatra, n így sokkal tökéletesebb a kijavított gép. Nem beszélve ás­nál, hogy a javítóéit költségeket ilyenformán, legkeveseb­bet számolva is, 2£~átózalékkal csökkentik. ; Az effajta gépjavításnak több előnye is vas* A doígtv ; ’ aőknak is könnyebb, ha állandóan csak egyfajta munkát ;: végeznek. A másik pedig: könnyebb a munkaszervezés és lényegesen jóbban lehet ellenőrizni a javítás minőségét, s így válik lehetővé a speciális szerszámok kihasználása. Hogy mennyire bevált ez a módszer, bizonyítja az a tény, hogy a Tuaüoevei Gépállomáson immár harmadik éve es­zel a módszered javítják a gépeket folyamatot Gc az esetben az cakón darura a saétszerelSs. EM a munka» s Lasted Ignác végzi. Ebben x —ti képen látható vartag lán­­a így tudják Levenni a gép többi aau®» • Szovjetunió eBn. Megvallom, volt idő, midőn a ml IdsparasaJtjaink a hamis propaganda hatása alatt ide­­genDded&ek a szootafliista élet­formától; azonban huzamos idő óta egyre nagyobb ér­deklődéssel tekintésnek a szovjet koCwzparaaaatnfc, a magyar tsz-éagok élete, mun­kája félé. Tudjuk, hogy a Jövő a béke útja: baráti kézfogás a Szovjet­unióval, ■ békés kapcsolatok fenntartása minden néppel Elmondotta még Aare Hűikkor*® elvtárs, hogy ha­zájában a Firm—Magyar Tár­saságnak 220 ezer tagja, a minden váróéban tervezete van. Paavo £*foto ebéin köz­­vétiten szavakkal emlékezett meg vendéglátóink szfvéiyw­­ségérfU, életfelfogásának he­lyességéről brancrárőt, feOé­­pésén&i — mondatta többek között^, csak szabad emberek élhet­­nefc* A nemzetközi reakció asra® xixifsaasziiKí oo(gy Fsonr országot a Szovjetunió elleni támaszponttá váktoetasaa. Eb­nép nem akarja! Hiénám, hogy a fhm nsgf barát­ság erős támasza less a jövőben is az európai bé­kének; Vad András eivtán, a városi pártszervezet titkán, majd Farkas Pál dvtám, a SZŐ VOSZ mezőgazdasági fő­osztályának vezetője váto* szólt ezután a vendégek sza­vaira. Ünnepi vweeoss, «Éne kö­vette a feÜBBÓtoláBckBt. Bará­taink e— a vendéglátók nem csekély szomorúságára — elég korán útnak indultak. Mint mondották: Balmazúj­városra tartanak; Alig hangzóét el a tóiméra szava, több eflvtáranő térült, fordult, — a ízléses, kedves ajándékokkal megrakodva tért vissza; Ezekkel a párt­szervezet, ax fmsz és a nó* bizottság örvendeztette meg Srm vendégeinkéit A három efvtám ezután gépkocsiba azállt, s az egyre sűrűbben hulló esó ellenére vissza-vissaa integetve e&to­­duflt, hogy még többet látva, még többet szólhasarm az otthoniaknak fejlődő, aa*> oaJteto baaáofcróij B. Z, Közbeeső Javítás, amelynek esztergályos munkádéit Pnbttt Sándor gépállomás! dolgozó végzi. Itt már Vas EeOene és Mfaflfc Teaess: saercäö a dttsnáik .jXj *»*. u Tanácskozott am országgyűlési kőpvimi&k Szolnok megyei csoporttá határozott feladatok elvégzé­séről, de a napirenden stem­pelt még az 1958-as év L ne­gyedévének képviselői mun­katerve is. (A képviselő cso­port Élésének ismertetésére vissza térön kJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom