Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-06 / 287. szám

&ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vajon hol - mit hozott? December régéig öt nagy helyi!pari vállalatnál valasztanah üzemi tanácsot At üzemi tanácsok I éleu-emvasaroi luadott ren­delet szerint március 31-ig kell megalakítani termelő üzemekben az üzemi taná­csokat. Valójában azonban jóval nagyobb az élénkség s számítani lehet arra, hogy a megye üzemelnek tekintélyes részében már ebben az évben vagy a jövő év elején mun­­kábaállítják az üzemi demok­rácia új intézményes szer­veit. Az előkészítő munkában igen jól halad a helyi ipán sz„.>szervezet. Már elkészí­tették az ütemtervet — ki­jelölték az első munkála­tokért felelős aktívákat — úgyhogy ez év végére a na­gyobb üzemek közül a Szol­noki Vasipari Váll ’a ál, a 1 'ezőturi Villamos és Elek­tromos Töm gcikk Gyárban, a Kisújszállási Ládagyárban és a Mezőtúri Vasipari Vál­lalatnál összeállítják,- illetve megválasszák a tanácsokat. A legtöbb helyen ez két-há­­rom napig tart majd s a szakszervezet ellenőrzi lefo­lyásukat. — Vajon milyen sorrend­ben történik a választás s miért éppen ezzel az öt vál­lalattal kezdik a sort? — kérdezzük Bíró Mihálv elv­­társat a Helyi Ipar és Város­gazdálkodási dolgozók szak­szervezetének elnökét. — A rendelkezés szerint csalt az 50 dolgozónál többet foglalkoztató üzemben hoz­zuk létre az üzemi tanácso­kat — mondja. Ezek közül* is azokat vettük a lista első* helyére, amelyek alkalmasak* arra, illetve feladatuk volna* a lakosság helyi szükségle-* tének ellátása — mégsem $ ezt teszik. t — Mennyiben tudja befo-t ly-solni ezt az üzemi tanácsi — érdeklődünk tovább. 1 — Feltétlenül javíthat at helyzeten és javítania is kell! A rendelet ugyanis iei letéve* teszi, sőt kötelességévé is* az üzemi tanácsoknak, hogy* a terv felosztásánál, illetve* felbontásánál véleményt ad-| j áriák. A terv mennyiségi j illetve gazdasági mutatószá-* mainak kiszabása tehát fix* — ennek elbírálása és végre-J hajtása az egyszemélyi ve-t zető egyedüli hatáskörébe} tartozik. — Ahhoz viszont,} hogy ezt a tervet milyen} árukból vagy munkákból} teljesítik - hogyan, ahhoz• már az üzemi tanácstól is* véleményt kell. kérni. És* ilyen értelemben az üzemi* tanácsokra vár az a feladat* k>. hogy a lakosság igényéi-} hez igazítsák egyes vállala-} tok munkáját s harcoljanak* u kizárólag nagy nyerésé igeit biz+. Jó gyártmányok készí-t lése ellen. Ez ugyanis oda* vezet, hogy pl. nincs élé } Bergmann-cső, szerelőszek-j rény stb. a villanyszerelések } hez. nincs más apró közszük-J seglet! cikk, ugyanakor a he-} lyi ipari vállalatok nagyrészi-r nagyipari bedolgr>zást, sőt; exportmunkát vállal. ' — TTqyhogy 1 ezeket a; VálucuaiOicat OiSo-mek vettük; hogy már a jövő évi tervek kialakításakor segítséget ad hassanak az igazgató és az. üzemi bizottság munkájához! A termelési és gazdasági ügyeken kívül természetese-; egyéb feladataik, illetve jo-J gaik is Lesznek. így pl. a! munkaruha kiosztásánál, vé-1 dőételek elbírálásánál, sőt a'. szintén sok vitára okot adf besorolásnál is. Azt mond­hatjuk, csákóéig valamennyi MepiStt a V GYEREKEK % «— fd mit érdemelt? A GYEREKEK legna- j “ gyobb örömére végre S ■lérkezett Télapó napja. —I regnap és ma száz meg száz j ’yereknek hozott kisebb-na- j óbb csomagot. — Ki mit, i nennyit érdemelt, vagy hol, s nennyire futotta. j Különösen nagy az öröm­­íjjongás az óvodákban, is­­solákban, ahol egymást tü- < ■élve és bíztatva készülték j írre a napra. Szolnokon több iskolába, Svodába már megérkezett rélapó. A Rákóczi úti lakó­éban tegnap délelőtt járt. Ezen a napon nagyon szó­fogadók is voltaik a gyerekek. -Salt egy nem ment a reg­geli órákban: a tanulás. —' A negyedikes lányok minden kis neszre az ablakra, ajtóra szegezték tekintetüket. És bér leginkább tudták ,.,ki” a Mikulás bácsi, nagyon ko­molyan vették érkezését. A Kassai úton a kisebb gyerekeket is tegnap délelőtt látogatta meg és ajándékozta meg Télapó. A Szülői Mun­kaközösség tagjai gondoskod­tak a csomagba valóról, az elkészítésről, sőt magáról a Mikulás bácsiról is. Bizony, volt dolga, míg az öt és fél­száz gyereknek oda adta „já­randóságát” s elmondta: ki­ről hallott jót, vagy rosszat, ki tanul jól és ki nem. A Kisker, óvodában egész másként várták Télapót. — Sorban ültek, s csendben voltak, amikor már gondol­ták, hogy a közelben jár. Szolnok járás kommun'sfa asszonyainak tanácskozásáról vállalatunknál igen fontos problémák ezek, melyekre az eddiginél hatékonyabban ki ki kell terjeszteni a munká­sok tanácsadási, illetve bele­szólási jogát, egyszóval az üzemi demokráciát. — Lehetőség lesz arra is, ami eddig ritkán, vagy egy­általán meg sem történt, hogy a munkások valamelyik fóruma előtt kötelezően be­számoljon a főmérnök vagy főkönyvelő. Ezek a vállalati vezetők ugyanis hivatalból tagjai lesznek az üzemi ta­nácsoknak s mint tagok, az elnök, illetve üb. elnök kí­vánságára kötelesek beszá­molni pl. a munlr»ft*l+éte1ek biztosításáról, a vállalat gaz­dasági helyzetéről, a nyere­ségrészesedés kilátásáról stb. A demokrácia tehát ilyen ér­­tetemben is szélesedik, re­méljük. hatékonyan, — Persze, a lehetőségieket a gyakorlat mutatja majd meg leglobban. Mindenesetre szá­molnunk kell azzal is. hogy lesznek majd súrlódások, egyetnemértésék, lesznek olyan üzemi tanácstagok, akik akaratukat az egysze­mélyi vezető jogainak meg­sértésével érvényre akarják juttatni Azonban a szerve­zeti felépítés szerint megvan a lehetőség arra, hogy az ilyen jobb belátásra nem bírható és összeférhetetlen embereket visszahívják, mi­előtt még klikket alkotnak Szó sem lehet arról, hogy az üzemi tanácsokban a szociál demagógia vagy az ellensé­geskedés fórumot kanha-ssor úgy, mint annakidején a munkástanácsokban. A he^yi iparban | te­hát Bíró tílvtáns szerint a< első leneseket, megtették — reméljük, sikerrel. A követ­kező évben sorrakerülő vá­lasztásoknál már figyelembe­veszi az addigi tapasztalato­kat s minden bizonnyal jól­működő, a dolgozók és a pát érdekeit mindig szemelőtt tartó intézmények széles há­lózata szolgálja majd az üzemi demokrácia tovább­építését, (palatínus) Jó! szerűit Koriály-íianversenv A napokban Körmendy n Tamás énekszakos nevelő I rendezésében jólsifcarült Ko- c dály-hangverseny volt Be- t senysEögön. Több ének és ze- r meszamot tanított be igen fá- t radságos és türelmes mun- 1 kával. A hangversenyen 800- t «! iái többen jelentek meg. — lélelött diákoknak, este pe­­lig a felnőtteknek volt edő­­idás, mindkettő beiéptidíj léikül. A közönség lelkes apssal jutalmazta a szerep­éket és a fáradhatatlan, fia­­al énekszakos nevelőt. -Aztán mikor belépett, negy­ven apró szempár villant fed. Szavaltak, értékelteik, hogy szorgalmikról is tanúságot tegyenek. Az ő Mikulás bá­csijuk nagyon szép volt, mert a Szigligeti Színházból köl­csönözte ruházatát. Puttonyát meg a szomszédos pékség­ből. A fő, hogy amit belera­kott, mind ott is hagyta a gyerekeiknek. A Hold utcai óvodások nem csak ruhát, Télapót is a színháztól kaptak. Amikor az utcán meglátták, minden csöpp orr az ablakokra ta­padt. Szánkón hozta a cso­magokat és mindenkinek ■ adott, gyerekeknek és óvó­­, néniknek egyaránt. Á legifjabbak, a bölcsődé­nek nem olyan sokat adták még a Télapó várásra, Nekik az volt a fontosabb, hogy csomag legyen. A Szabadság téri bölcsődében azért na­gyon megnéztél!: a fűtő bá­csit. aki Mikulás is tud len­ni. Méghozzá nagyon is ért a mikulás szakmát, bál évente csak egyszer gyako­rolja. A CSOMAGOK legtöbb­jében cukorka, csoki alma, dió, szaloncukor volt < tanító nénik, óvéméndk ke» által gondosain elosztva. £ ha értékben egy-egy csornai nem is volt több 8—10 forint­nál, azt az örömöt, amit a gyerekek körében teremtett, pénzértékben nem lehet Ki­fejezni, **************************** Több mint kommunista nő jött össze a járásból, 1 ♦ hogy az Országos Nőkonferencia határozatának szellemében i } megbeszéljék a kommunista nők előtt álló legfontosabb fel- I } adatokat. } A tanácskozás előadója B. Kiss Mátyásné elvtársnő I * volt. A beszámolóban foglalkozott a járás uőmozgalmának helyzetével, ezen belül a kommunista asszonyok feladatával. I Az ellenforradalom, — mondotta, — nagyon jól felismerte, milyen hatalmas erőt képviselnek a nők. Demagóg jelszavaik, } a járásban sem maradtak hatástalanul. Itt is sikerült a nők i ♦ egy részét a maga oldalára állítani. Nem kevés volt azonban * az olyan nők száma, akik a kritikus időben is kiálltak a part * politikája mellett. A beszámolóban —, mint egyik legfontosabb feladatról, | — szó volt a gyermeknevelésről, az ifjúsággal való foglalko­­} zásról, itt elsősorban a kommunista anyák feladatairól. Végül ♦ ismertette, hogy a szolnoki járásban milyen arányban van­­$ uak a nők a vezetésben az élet különböző területein. A beszámolót igen sokrétű, őszinte és lelkes hozzászólás követte. 24 hozzászól’’ volt, de valamennyien szinte egy­ségesen foglaltak állást a nő­ket, a szülőket érintő legfon­­' tosabb kérdésekben. Tószegről Szakait Istvánná, Tiszaföldvárról özv. Bálint Andrásné elvtársnő, de még többen elmondották; a kom­munista asszonyok első és legfontosabb feladata, hogy gyermekeiket szocialista szel­lemben neveljék. Nem lehet kizárólag csak a pedagógusok feladatánk tekinteni a neve­lést. E tekintetben a szülők nagyobb felelősséget vállaltá­nak magukra. Szakait elv­­: társnő hangsúlyozta, hogy : mutassuk meg gyermekemk- 1 nek saját gyermekkorunkon | keresztül, milyen volt a mun­> kás. vagy szegénvoaraszt gve­­; rekek sorsa. Summásnak. ; cselédnek kellett elmenniök ; sokaknak még iskcVás koruk­­; ban eméPett 8—10 kilomé+e­­! reket gva’ogoitak n^nouta az í uraság birtokáig. Ha éjjelre > ottmamdtak. esetleg az istál­> lóban jutott nekik hely. Ma * előttük áil a fejlődés út­ja, szakmát tanulhatnak, dip­lomát szerezhetnek, s a mun­kahelyig autó szállítja őket. Eoda elvtársnő elmondotta, hogy mindezeket úgy kell be­mutatni, hogy lássák a gyere­kek a különbséget a múlt és a jelen között. S megértsék azt, hogy ez nem volt így mindig. Ezt a lehetőséget a felszabadulás hozta meg. s ezért a párt nagyon sokat harcolt Ma már — mondotta — nem lehet megkülönböz­tetni a munkás, vagy pa­rasztszülők gyermekeit a fa­lusi tanítóétól, mert ugyan­úgy öltözködhet s ugyanolyan joga van mindenhez. Nem ke­vés szó esett arról is, hogy ez­zel egyidőben magyarázzuk a fiatalságnak: *« a lehetőség az elmúlt év októbeiében mi­lyen veszélyben volt csak ne­héz harcok arán sikerült ezt megmenteni. A gyermekek szocialista szellemben való neve’ésénél a kommms'a szülők teeiőssége és példamutatása kell, hogy megnyilvánuljon a pártonkí­­vüli asszonyok előtt Nem könnyű ez, de ha őszintén be­szélünk a gyerekekkel, hatá­sa lesz. Erről szólott Kislaki­né pedagógus is Tiszaföldvár­­ról. Azon kell dolgoznunk mondotta —, hogy a családi és iskolai nevelés egysége meglegyen Maga a család, a környezet neveli, formálja a gyermeket, de a pedagógusok­nak sincs kisebb feladatuk, mint a szülőknek. A szülők felelőssége a gyermekneveié­ért nem zárja ki a pedagó­gusok felelősségét sem. Ne­künk is mindent el kell kö­vetnünk — mondotta —, hogy a gyermekek a szocialista nevelést megkapják. Egységesen foglalt állásit a tanácskozás abban is, hogy legfontosabb feladatunk a já­rásban is. a nem kommunista nők megnyerése a párt poli­tikájának támogatására. A szocializmust nemcsak a kommunisták építik. De hogy ezt elé-iük, a munka gerin­cét a ommunista asszonyok­nak kell elvégezni. Helyes az a kezdeményezés., melyet Tú­­rócziné elvtársnő ismertetett a nagykörűi nőtanács vezető­ségének munkájáról. A béke­kiáltványt a vezetőség kis­­gyűléseken ismerteti a pár­­tonkívüli asszonyokkal. Ha ők olyan fontos kérdésben, mint a béke fenntartása, velünk egyetértenek, akkor gyerme­keiket is könnyebben nevelik a szocialista haza szeretetére. Több elvtársnő szólott a munVa'egyelemről Is. Kitűnt, hogy itt még elég sok baj van. Nem lehet ad­dig a munkafegyelem meg­szilárdításáról érdemben be­szélni, míg maguk a kommu­nisták nem járnak elől jé példával Nagyobb követéi­állítsa vnfe ma. gumit elé — mondotta Pethő elvtársnő a martfűi Építkezé­si Vállalattól. Baj van a mun­kafegyelemmel az Építkezési Vállalatnál, de a martfűi Ál­lami Gazdaságban is. A kom­munista asszonyoknak az is feladata, hogy ha hibát lát­nak a termelés területén, mondják meg azt is, még ak­kor is, ha az esetleg egy-két embernek nem is tetszik. Nem lehet mindig azt tarta­ni, hogy rossznéven veszik, ha a nők bírálnak vagy javasol­nak dolgokat. Megvitatták a nők egyenjo­gúságának biztosítását is, de TÓI is beszéltek, hogyan ér­vényesül ez a járás területén. A felszólalók jelentős része úgy vélekedett, hogy bizony nincs minden rendben e té­ren. Sok vezető elvtárs sem akarja elismerni, hogy a nők­nek az egyenjogúság alkot­mányadta jog, s ezt a kom­munista párt vívta ki szá­mukra. Van olyan hely is, ahol nem 6okba veszik a hő­ket, valósággal félnek a női dolgozóktól. De az sem esik nekik jól, ha nők hívják fel a figyelmüket a hibákra. Nem kielégítő a nők száma a veze'esben sem. Szászberek községben például a tanácsülésen vitat­kozni kellett Németh elvtárs­nőnek még vezető kommunis­tákkal is, mert a községi ta­nácshoz féltek beállítani nőt agronómusnak. Nem kielégítő a nők arányszáma a tanácsta­gok között sem. Kevesen vannak itt is. Mindezek azt mutatják, hogy nem eléggé képviseltetik a nők magukat a fontos helyeken. Kiss Jáncsné elvtánsnö, a Tisza Cipőgyárból szóvá tette, zik a nőket a vezetésből. Az üzem dolgozóinak felét a nők alkotják. Mégis 12 osztály­vezető között véletlenül sincs egy nő, a 64 művezető közül pádig mindössze három. — Nehéz és felelősségteljes a vezetők munkája, azt tudják a nők is. Nem is arról van szó, hogy most már képzett­ség nélkül beáll fisainak vala­kit vezető posztra csupán azért, mert nő. De vannak olyan nődolgozók a Tisza Ci­pőgyárban is — nem kis számban — akik nyol-tíz éve dolgoznak az üzemben, tehát szakmai tudásuknál és rá­termettségüknél fogva is megfelelnék vezető beosztá­sokba. A felszólalások azt is meg­mutatták, hogy a járásban vannak olyan községek is, ahol megbecsülik a nőkel, 6okra értékelik munkájukat, Tiszaföldváron a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak 11 tagja közül 4 a nő. S emellett a pártszervezet rendszeresen megbízza az olvtársnőket munkával. Ha­sonló a helyzet Martfű köz­ségben is — mondotta Míkus elvtársnő. Azonban azt is hozzátette, hogy' a nők mun­kájukkal is mutassák meg, hogy igenis rászolgáltak az egyenjogúságra. Befejezésül több kommu­nista nő felszólalásából ki­csendült, hogyha 1945-től csatasorba álltak az asszo­nyok és az ellenforradalom idején is nem kevés volt azoknak a nőknek a száma, akik bátran kiálltak a párt politikája mellett, akkor ma, mikor viszonylag könnyebb helyzetben vagyunk, ha a kommunista asszonyok te-* vábbra is példát mutatnak, úgy ezzel felsorakoztathatják maguk mellé a nem kommu­nista asszonyokat is. Dcmká Jolán, járási pártbizottság, .ifi#»*'...__ ftanijnyiflr«

Next

/
Oldalképek
Tartalom