Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-05 / 286. szám

Mozgalmas élet, komolY munka, szép tervek A MEZŐTÚRI KULTUROTTHONBAN Az önállóságra való nevelés Ujjatlan férfimellény Ä KÖZÖSSÉG munkáját csak az tudja előmozdítani, aki a ráeső feladatot önál­lóan végzi el. önálló felnőtté pedig csak az önálló gyer­mek váliki Az önállóságra való törek­vés a fejlődő gyermeki ter­mészet egyik sajátossága. A gyermeknek örömet okoz különféle készségeinek fej­lődése és gyakorlásuk. Meny­nyire igyekszik, erőlködik a csecsemő, hogy elinduljon, és milyen örömet talál ab­ban, amikor valóban sikerül néhány önálló lépést tennie! Ugyanúgy örvendezik a két­­esztendős, ha felmászik egy bútorra; az ötéves, amikor először fűzi be maga a cipő­jét; az iskolás, ha az első betűket leírja a serdülő, ha a villanycsengőt megjavítja. Minél jobban fejlődik, vilá­gosodik a tudat, annál in­kább hozzájárul a cselekvés okozta örömhöz az a valóban felemelő érzés, amely a mind magasabb és magasabb ren­dű célok eléréséből ered, olyan feladatok megoldásá­ból, amelyek a gyermekkö­zösség és legvégső fokon a haza, a társadalom érdekeit viszik előre. A nevelés lényeges felada­ta, hogy a gyermeknek az önállóságra való természetes törekvését előmozdítsuk és kellően irányítsuk. Már a csecsemőkorban is arra kell törekednünk, hogy ne segít­sük, ne támogassuk őt min­denáron az olyan mozgások­ban, amelyeket maga is el tud végezni. Ne támasszuk meg a hátát, ha ülni próbál, ne vezetgessük örökké, ha járni kezdi Az a gyermek, aki meg­szokja, hogy mindenben se­gítségére sietnek, nem tanul­ja meg az önállóságot, és minduntalan környezetéhez fordul majd segítségért az olyan feladatok elvégzésében is, amelyeket saját erejéből kellene megoldania. A KICSINYEK önálló cse­lekedetei eleinte természete­sen nem tökéletesek. Ez azon­ban korántsem ok arra, hogy a gyermekkel türelmetlenek legyünk. Éppen ellenkezőleg! Türelemmel, bátorítással tá­mogassuk önállóságra való törekvésében. Például, ami­kor a kisgyermek önállóan kezd enni, eleinte összema­­szatolja magát. Óvakodjunk attól, hogy ezért összeszid­juk, kivegyük a kezéből a kanalat és magunk etessük tovább. Ezzel csak azt érhet­jük el, hogy a kicsinyt le­szoktatjuk az önálló evésről, sőt évekig nekünk kell őt etetnünk. Ha a gyermek ön­állóságát valamilyen terüle­ten megakadályozzuk, ez ká­ros lehet a gyermek egész magatartására nemcsak az evésben, hanem más téren is (így az öltözködés, később a tanulás terén) önállótlanná válhat. M indezzel egyáltalában nem azt mondjuk, hogy ne segítsünk a gyermeknek. De a segítség csak akkor szük­séges, ha a gyermek valami­lyen törekvésében végképpen megakad. A segítés ilyenkor is csak ideiglenes, kisegítő jellegű legyen. Arra kell rá­vezetnünk a gyermeket, hogy feladatát saját erejéből is meg tudja oldani; AZ ÖNÁLLÓSÁGRA való nevelésnek feltételei vannak. Ezek közé tartozik többek között, hogy ne vegyük körül a gyermeket túlzott aggoda­lommal, féltéssel, ne riad­junk meg minden kis bal­esetétől, mert ezáltal a gyer­meket bátortalanná, önállót­lanná tesszük. Az így nevelt gyermek állandó istápolásra fog szorulni, anyámasszony katonájává válik? A másik véglet az, amikor a szülő örökös elragadtatás­ban él: gyermekének minden új ténykedését ujjongva fo­gadja. Az ilyen szülők gyak­ran abba a hibába is belees­nél', hogy mások előtt táncol­jon, versikét mondjon, muto­gassa mit tud. Ezek a gyer­mekek abba a helytelen ér­zésben nőnek fel, hogy má­sok, különbek, mint a többi? Levetkőzik természetes gyer­meki viselkedésüket, némely­kor valóságos önhitt kis ma­jommá válnak. Saját maguk túlbecsülése a gyermekközös­ségben elszigetelődésüket, —• sokszor üldöztetésüket idézi elő, és a sztárkodásnak a gyermek fejlődésében, lelki életében szomorú hatás, törés lesz a vége? Kötéséhez kb. 25 dkg birkagyapjú, 2lÁ-es és 3-as kö-j tőtű szükséges. Mintáját sima és fordított szemek válta­kozásával kötjük. Munkánkat az elsőrész egyik oldalán kezdjük kb. 60' szemmel és a 2l/2-es tűvel 1 síma és 1 fordított váltako-j zásával kb. 10 cm patentkötést készítünk^ Utána a 3-as tű-] vei mintásán folytatjuk munkánkat., Egyenesen dolgozunk; a karkivágásig, ‘ majd az oldalvonal fölött befejezünk 5í szemet, utána 3, 2 és 4 x 1 szemet fogyasztunk és egyene-; sen kötünk, a vállig. A középvonal fölött a kar kivágási fogyasztásával egyvonalban minden 4. sorban 1 szemet! fogyasztunk a váltig. A váll kb. 40 szemét 8 szemenként] fejezzük be. Bal elejét hasonlóan készítjük. ! Hátát 120 szemmel kezdjük. Patentkötés után simán; dolgozunk a karkivágásig. Itt 7x1 szemet fogyasztunk az; oldalvonalak fölött, majd tovább kötünk a váltig. A váll] szemeit 8 szemenként, a nyakkivágás szemeit egyszerre] fejezzük be. összeállításnál először a vállakat varrjuk össze, majd! a karkivágás, szemeit felszedjük és 2 cm széles patent-! kötéses pánttal befejezzük, Utána összevarrjuk az oida-] lakat is. Gomboláspántját külön készítjük: 8 szemmel kezdjük^ és lustakötéssel kötjük. Bal elején az alsó széltől a kivá-; gásig 6 gomblyukat készítünk; Gyümölcspálinkák (hideg úton) 'THmí tmÁJi {eMilk DIÖPÄLINKA 24 darab zölddióra 3 liter 65 százalékos finom alkoholt töltünk és gondosan lezárva, üvegben 6 hétig állni hagy­juk. Ezután más üvegbe szűr­jük át és 1 kilogramm kan­­diszcukrot (jegeccukor), 1,5 dekagramm fahéjat, 1 deka­gramm szegfűszeget, 1 deka­gramm ánizst, 1 narancsnak a héját tesszük hozzá. így ér­leljük tovább gyakori rázás­sal mindaddig, míg a cukor teljesen fel nem olvad ben­ne. — Ezután szűrőpapíron (szürke itatóspapíron) átszűr­ve palackokba fejtjük és be­dugaszoljuk. A pálinka annál aromásabb lesz, minél tovább érleljük. KAVÉPÁLINKA Negyed kilogramm darált, frissen pörkölt babkávét fél litci vízzel megfőzünk. Kihű­lés után szűrővásznon átszűr­jük, Közben 80 dekagramm cukorból szörpöt főzünk, hoz-] záadunk fél rúd vaníliát, majd ] az oldatot lehűtjük. A kávét] beleöntjük a kihűlt cukor-: szörpbe, hozzáadunk fél liter' szilvóriumot, összerázzuk és palackokba töltjük. BIRSALMA-PÁLINKA 10 darab nagy, héj és mag-] ház nélküli bisalmát megre- i szelünk. Ráöntünk fél Liter, alkoholt és 4—5 napig pihen-] tétjük. —Utána itatóspapírra] egy réteg mozsárban stem ab-, lettákból tört porszenét hin-] tünk, és a birsalma levét né-] hányszor átszűrjük (míg tisz-] ta nem lesz). Ezután a szűrt; léhez hozzáadunk 3 liter 65 í százalékos alkoholt, 2 kilo-* gramm fehércukrot, 15 gramm] fahéjat, 20 gramm keserű-’ mandulát és 6 gramm na-] rancsaromát. Néhány napi ] pihentetés után újabb szú réssel palackba töltjük; Ásványi anyagok táplálkozásunkban a téiikabat, Ne gondolja senki, hogy táplálkozásunkhoz csali szer­ves anyagok szükségesek. — É leim iszere ink bő ven ta rt al­maznak szervetlen, ásványi anyagokat is, bár a gyakor­lati életben csak egyről esik gyakrabban szó. Ez az anyag a konyhasó. Mészre és vasra is minden körülmények között szüksé­ge van az emberi szervezet­nek. Meszet a tejben, a to­jásban, a hüvelyesekben és a zöldfözelékekben talál és elsősorban a csontok felépí­tésére használja feL Vastar­talmú táplálékaink közül leg­fontosabbak a belsőségek, = köztük első helyen a máj. Al növényi táplálékok közül bamakenyér, a borsó, a len-; cse és a saláta tartalmaz elég; sok vasat A vér piros festő-? anyagának előállításához is) vas szükséges, úgyhogy a] vérszegénység elkerülése vé-] gett fogyasszunk sok vastar­talmú élelmicikket. Ezeken kívül magnéziu-í mot, klórt és foszfort is tar-; talmaznak az egyes élelmi-; szerek. Jódot is igényel a szervezet! bizonyos mennyiségben. A; jód az ivóvízben van. A jód-, szegény víz fogyasztása goly­va kifejlődéséhez vezet; MEZŐTÚR MEGYEI vi­szonylatban nagy város és ha a belterületet vesszük figye­lembe, szép is. Különösen a központi tér, a tanácsháza és a mögötte elterülő rész kom­pozíciója ragadja meg az ott járók figyelmét, gyönyörköd­teti a szemet. Talán a mező­túriak ezt nem is veszik észre, de az idegen nem megy el mellette szó nélkül. S erű­nek a viszonylag szép és nagy városnak, mi sem ter­mészetesebb, hogy egy jól működő, életeleven kultur­­otthona van. Egymást érik a rendezvények, úgy saját mű­sorok, mint vendégszereplé­sek, tehát nem unatkoznak a mezőtúriak. De nemcsak ren­dezvényeken látogatott a kultúrotthon, hanem hétköz­ben. esténként is. Erre példa az 1956-os év statisztikája, amikor is hatvankétezer em­ber keresett szórakozást a város művelődési központjá­ban. Esténként, különösen ilyen­kor, a téli időszakban moz­galmas az élet a kultúrott­hon termeiben. Az öntevé­keny művészeti csoportok és szakkörök fiataljai és idő­sebbjei szorgalmasan dolgoz­nak, színdarabot próbálnak, vagy énekelnek, a szakkö­rökben pedig egymásután ke­rülnek ki kezük alól a kép­zőművészeti próbálkozások, amatőr-fényképek. Az egyes szakterületek létszáma magas és maga a terület tevékeny. Talán a legerősebb az ösz­­szes között a színjátszó cso­port. Egyik jellegzetessége, amelyet bizony kevés kultur­­otthonban találunk meg ha­sonló területen, hogy a szín­darabokhoz jelmezeiket saját maguk varrják. Az anyag rendelkezésre áll és úgy for­málják őket, ahogyan a téma­kör megköveteli. Saját szabó­ság, ritkaság. Persze, nem szabad félreérteni, ehhez nin­csen külön apparátusuk és a ruhákat is saját erejükből teremtették elő. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a legerősebb csoportok közé tartozik nemcsak a me­gyében, hanem azontúl is. — Közelebbi tervük, hoo>< fel­újítják Mikszáth — Meskó — Volly: „Rigófütty’* című da­rabját, a jövő évben pedig, farsang első vasárnapján Bé­­keffy—Kellér egyik kabaré­ját tűzik műsorra; Most so­kak előtt felvetődik a kér­dés, hogy tálán más, komo­lyabb témájú műveket nem tan ■Inuk be? A kérdés jogos, hiszen megyénkben a kultuv­­otthonok műsorpolitikája va­gyon gyenge, nem üti meg azt a mértéket, amellyel ne­velőhatást lehet , elérni. De a mezőtúri kultúrotthon szín­játszói, egyelőre csak az előbb említett két könnyebb művet adják elő, a tervekben már többnyire komolyabb prózai darabok szerepelnek. Áprilisban például műsorra tűzik Nagy Endre: „Minisz­terelnök’1 című művét és 1958 áprilisában tartandó művészeti találkozóra is pró­zai darabbal készülnek. — Két szerző müve kerül szóba, az egyik Pirandelli „Ostoba ember” című, a másik pedig Krúdy Gyula: „Arany, meg az asszony° című munkája. Hogy melyikre esik a válasz­tás. az később dől el. Nyáror., július elején a színjátszók a Mátrába utaz­nak, utána Moliére „Tár­tulfe."ját tanulják be. Már két éve készülnek a bemuta­tására és most remélhetőleg sikerül. N igyon komoly mun­­’ '.t igényel a darab és szép alakításokra nyűit lehetősé­get, biztosítja a tagok fejlő­dését. ÜGY ÉRZEM, hibát kö­vetnék el, ha mielőtt még to­vább mennék a többi szak­csoport ténykedésének is­mertetésére, nem emlékeznék meg a kultúrotthon egyik I,)} aktívái'. 'I. — Hőgye Sándorné két évtizede állandó kvl+n rmunk ás, jelen­leg a vezetőség elnöke. Szak­területe az énekkor, de ezen tiilmenően termékeny 'és szí­vós munkát fejt ki a kultúr­otthon egészének életében. Széleskörű irodalmi és mű­vészeti ismeretekkel rendel­kezik. nagyon szereti az ön­tevékeny művészeti munkád Ezekután nem lehet csodál­kozni azon, hogy a kultúr­otthon éleiében több a pozití­vum, mint a negatívum, mert az igazgatóval, Berczeli Gyu­lával mindent megtesznek a. jó, szórakoztató műsorok, a látogatottság érdekében. A kultúrotthon énekköre 1958-ban ünnepli fennállásá­nak 50. évfordulóját. Ennek a szakterületnek 50 aktív tag­ja van. Itt már sok a hiba, de legjelentősebb, hogy nem. lehet összefogni őket. Egy­­egy próbán általában 20—25- en vannak és mindig mások, így aztán hiába próbálnak, —> nem jutnak előre, mert a “hi­ányzók visszatartják a komoly munkát. Ezért kizárólag a ta­gok a hibásak, nekik kell egyenként változtatni rajta, mégpedig sürgősen, hogy zök­kenő nélkül tudjanak készül­ni jubiláris ünnepükre és a megyében, a továbbiakban számottevő együttessé válja­nak. Tervükben két nagy program szerepel. Az egyik az 50 éves jubileum, amelynek tiszteletére Mezőtúron lesz egy megyei szintű hangver­seny. A másik egy országos jellegű dalostalálkozón való részvétel. Kemény munka vár az énekkörre és ha sí­kért akarnak elérni, Kává­st Sándor vezetésével jobban kell dolgozniok, mint eddig. Jelentős és ismert a kép­zőművészeti szakkör. Veze­tője, Csabai Wágner József, 1954-ben, amikor csak két tag­ja maradt, lemondott az ered­ményes működésről. Az volt a véleménye, hogy két tage gal nem lehet működni. De művészet szeretete inasként határozott, így ma már több mint 12 fővel dolgozik. Eddig már több kiállítást rendeztek, ezek közül a legjobb és szín­vonalasabb a november 7-i volt. A képzőművészeti pró­bálkozások biztatóak és re­mélhető, hogy még többet hallunk majd felőlük. A FOTÓ SZAKKÖR nem­régen rendezett kiállítást, amely még most is megte­kinthető. Nagyon szép és ér­tékes munkák kerültek kiállí­tásra, egyik-másik egészen magasszínvonalú. A közel 100 kiállított képből a bíráló­bizottság 14-et javasolt az országos tehetségkutató ver­senyre. Ezek közül különö­sen szépek dr. Szűcs Károly munkái, a „Sikátor“ és „Óri­ás szikla“, Hanczár Sándor­tól a „Kakasviadal“, Gombás Istvántól a „Virágszedés“. —» Érdekes, megkapó, szinte mű­vészi beállítások jellemzik ezeket a képeket, de a többi­ek sem maradnak el sokkal mögöttük és a témaválasztá­sok is nagyon jók, A repiiNymodé llező szakkör vezetésében voV hiba, de ez már „ múlté. Fiatal fiúk is­merkednek a repülés techni­kájával és modelljeik sikert aratnak, • Most alakult egy 16 tagú népi zenekar, amely még nem forrott ki, de remélhető, hogy rövidesen méltóan zárkózik fel az előbb említett csopor­tok mellé. VALÓBAN ERŐS és jól műk dő a mezőtúri kultúrott­hon, de a sok jó oldal mel­lett, ünneprontóként, szeret­nék megemlíteni egy-két dol­got. Nem tetszik az, és azt hi­­s;em másoknak sem. hogy az otthon tisztaság szempontjá­ból kifogásolható. Ohmn zor­dak, morcosak a falak, füs­tösnek érzi az ember és a ter­­meg is lehetnének különbek. A tisztaság, a világos. ízléses festés sokkal barátságosabbá teszi egy ilyen fontos, lüktető életű intézmény hétköznap­jait. A másik, ami szembetűnő, hogy nem látni törekvést egy népi művészeti csoport kiala­kítására. Az tény, hoau az in­dulásnál nem a leghálásabb feladat és anyagilag is igen sokba kerülhet, de müvészeti­­leg jövedelmező. A népi mo­tívumok ápolása, művészi színvonalon, fontos felada­tunk. ügy véljük, hogy a kuL turotihon eme szénséghibájá, vak measzüntetés*ben a me zöturi várt és tanácsi szervei is hathatós, jelentős segít séget nyúlhatnának. HIMEF, ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom