Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-05 / 286. szám

Mozgalmas élet,

komolY munka, szép tervek

A MEZŐTÚRI KULTUROTTHONBAN

Az önállóságra való nevelés

Ujjatlan férfimellény

Ä KÖZÖSSÉG munkáját csak az tudja előmozdítani, aki a ráeső feladatot önállóan végzi el. önálló felnőtté pedig csak az önálló gyermek váliki

Az önállóságra való törekvés a fejlődő gyermeki természet egyik sajátossága. A gyermeknek örömet okoz különféle készségeinek fejlődése és gyakorlásuk. Menynyire igyekszik, erőlködik a csecsemő, hogy elinduljon, és milyen örömet talál abban, amikor valóban sikerül néhány önálló lépést tennie! Ugyanúgy örvendezik a kétesztendős, ha felmászik egy bútorra; az ötéves, amikor először fűzi be maga a cipőjét; az iskolás, ha az első betűket leírja a serdülő, ha a villanycsengőt megjavítja. Minél jobban fejlődik, világosodik a tudat, annál inkább hozzájárul a cselekvés okozta örömhöz az a valóban felemelő érzés, amely a mind magasabb és magasabb rendű célok eléréséből ered, olyan feladatok megoldásából, amelyek a gyermekközösség és legvégső fokon a haza, a társadalom érdekeit viszik előre.

A nevelés lényeges feladata, hogy a gyermeknek az önállóságra való természetes törekvését előmozdítsuk és kellően irányítsuk. Már a csecsemőkorban is arra kell törekednünk, hogy ne segítsük, ne támogassuk őt mindenáron az olyan mozgásokban, amelyeket maga is el tud végezni. Ne támasszuk meg a hátát, ha ülni próbál, ne vezetgessük örökké, ha járni kezdi

Az a gyermek, aki megszokja, hogy mindenben segítségére sietnek, nem tanulja meg az önállóságot, és minduntalan környezetéhez fordul majd segítségért az olyan feladatok elvégzésében is, amelyeket saját erejéből kellene megoldania.

A KICSINYEK önálló cselekedetei eleinte természetesen nem tökéletesek. Ez azonban korántsem ok arra, hogy a gyermekkel türelmetlenek legyünk. Éppen ellenkezőleg! Türelemmel, bátorítással támogassuk önállóságra való törekvésében. Például, amikor a kisgyermek önállóan kezd enni, eleinte összemaszatolja magát. Óvakodjunk attól, hogy ezért összeszidjuk, kivegyük a kezéből a kanalat és magunk etessük tovább. Ezzel csak azt érhetjük el, hogy a kicsinyt leszoktatjuk az önálló evésről, sőt évekig nekünk kell őt etetnünk. Ha a gyermek önállóságát valamilyen területen megakadályozzuk, ez káros lehet a gyermek egész magatartására nemcsak az evésben, hanem más téren is (így az öltözködés, később a tanulás terén) önállótlanná válhat.

M indezzel egyáltalában

nem azt mondjuk, hogy ne segítsünk a gyermeknek. De a segítség csak akkor szükséges, ha a gyermek valamilyen törekvésében végképpen megakad. A segítés ilyenkor is csak ideiglenes, kisegítő jellegű legyen. Arra kell rávezetnünk a gyermeket, hogy feladatát saját erejéből is meg tudja oldani;

AZ ÖNÁLLÓSÁGRA való nevelésnek feltételei vannak. Ezek közé tartozik többek között, hogy ne vegyük körül a gyermeket túlzott aggodalommal, féltéssel, ne riadjunk meg minden kis balesetétől, mert ezáltal a gyermeket bátortalanná, önállótlanná tesszük. Az így nevelt gyermek állandó istápolásra fog szorulni, anyámasszony katonájává válik?

A másik véglet az, amikor a szülő örökös elragadtatásban él: gyermekének minden új ténykedését ujjongva fogadja. Az ilyen szülők gyakran abba a hibába is beleesnél', hogy mások előtt táncoljon, versikét mondjon, mutogassa mit tud. Ezek a gyermekek abba a helytelen érzésben nőnek fel, hogy mások, különbek, mint a többi? Levetkőzik természetes gyermeki viselkedésüket, némelykor valóságos önhitt kis majommá válnak. Saját maguk túlbecsülése a gyermekközösségben elszigetelődésüket, —• sokszor üldöztetésüket idézi elő, és a sztárkodásnak a gyermek fejlődésében, lelki életében szomorú hatás, törés lesz a vége?

Kötéséhez kb. 25 dkg birkagyapjú, 2lÁ-es és 3-as kö-j tőtű szükséges. Mintáját sima és fordított szemek váltakozásával kötjük.

Munkánkat az elsőrész egyik oldalán kezdjük kb. 60' szemmel és a 2l/2-es tűvel 1 síma és 1 fordított váltako-j zásával kb. 10 cm patentkötést készítünk^ Utána a 3-as tű-] vei mintásán folytatjuk munkánkat., Egyenesen dolgozunk; a karkivágásig, ‘ majd az oldalvonal fölött befejezünk 5í szemet, utána 3, 2 és 4 x 1 szemet fogyasztunk és egyene-; sen kötünk, a vállig. A középvonal fölött a kar kivágási fogyasztásával egyvonalban minden 4. sorban 1 szemet! fogyasztunk a váltig. A váll kb. 40 szemét 8 szemenként] fejezzük be. Bal elejét hasonlóan készítjük. !

Hátát 120 szemmel kezdjük. Patentkötés után simán; dolgozunk a karkivágásig. Itt 7x1 szemet fogyasztunk az; oldalvonalak fölött, majd tovább kötünk a váltig. A váll] szemeit 8 szemenként, a nyakkivágás szemeit egyszerre] fejezzük be.

összeállításnál először a vállakat varrjuk össze, majd! a karkivágás, szemeit felszedjük és 2 cm széles patent-! kötéses pánttal befejezzük, Utána összevarrjuk az oida-] lakat is.

Gomboláspántját külön készítjük: 8 szemmel kezdjük^ és lustakötéssel kötjük. Bal elején az alsó széltől a kivá-; gásig 6 gomblyukat készítünk;

Gyümölcspálinkák (hideg úton)

'THmí tmÁJi {eMilk

DIÖPÄLINKA

24 darab zölddióra 3 liter 65 százalékos finom alkoholt töltünk és gondosan lezárva, üvegben 6 hétig állni hagyjuk. Ezután más üvegbe szűrjük át és 1 kilogramm kandiszcukrot (jegeccukor), 1,5 dekagramm fahéjat, 1 dekagramm szegfűszeget, 1 dekagramm ánizst, 1 narancsnak a héját tesszük hozzá. így érleljük tovább gyakori rázással mindaddig, míg a cukor teljesen fel nem olvad benne. — Ezután szűrőpapíron (szürke itatóspapíron) átszűrve palackokba fejtjük és bedugaszoljuk. A pálinka annál aromásabb lesz, minél tovább érleljük.

KAVÉPÁLINKA

Negyed kilogramm darált, frissen pörkölt babkávét fél litci vízzel megfőzünk. Kihűlés után szűrővásznon átszűrjük, Közben 80 dekagramm

cukorból szörpöt főzünk, hoz-] záadunk fél rúd vaníliát, majd ] az oldatot lehűtjük. A kávét] beleöntjük a kihűlt cukor-: szörpbe, hozzáadunk fél liter' szilvóriumot, összerázzuk és palackokba töltjük. BIRSALMA-PÁLINKA 10 darab nagy, héj és mag-] ház nélküli bisalmát megre- i szelünk. Ráöntünk fél Liter, alkoholt és 4—5 napig pihen-] tétjük. —Utána itatóspapírra] egy réteg mozsárban stem ab-, lettákból tört porszenét hin-] tünk, és a birsalma levét né-] hányszor átszűrjük (míg tisz-] ta nem lesz). Ezután a szűrt; léhez hozzáadunk 3 liter 65 í százalékos alkoholt, 2 kilo-* gramm fehércukrot, 15 gramm] fahéjat, 20 gramm keserű-’ mandulát és 6 gramm na-] rancsaromát. Néhány napi ] pihentetés után újabb szú réssel palackba töltjük;

Ásványi anyagok táplálkozásunkban

a téiikabat,

Ne gondolja senki, hogy táplálkozásunkhoz csali szerves anyagok szükségesek. — É leim iszere ink bő ven ta rt almaznak szervetlen, ásványi anyagokat is, bár a gyakorlati életben csak egyről esik gyakrabban szó. Ez az anyag a konyhasó.

Mészre és vasra is minden körülmények között szüksége van az emberi szervezetnek. Meszet a tejben, a tojásban, a hüvelyesekben és a zöldfözelékekben talál és elsősorban a csontok felépítésére használja feL Vastartalmú táplálékaink közül legfontosabbak a belsőségek, =

köztük első helyen a máj. Al növényi táplálékok közül bamakenyér, a borsó, a len-; cse és a saláta tartalmaz elég; sok vasat A vér piros festő-? anyagának előállításához is) vas szükséges, úgyhogy a] vérszegénység elkerülése vé-] gett fogyasszunk sok vastartalmú élelmicikket.

Ezeken kívül magnéziu-í mot, klórt és foszfort is tar-; talmaznak az egyes élelmi-; szerek.

Jódot is igényel a szervezet! bizonyos mennyiségben. A; jód az ivóvízben van. A jód-, szegény víz fogyasztása golyva kifejlődéséhez vezet;

MEZŐTÚR MEGYEI viszonylatban nagy város és ha

a belterületet vesszük figyelembe, szép is. Különösen a központi tér, a tanácsháza és a mögötte elterülő rész kompozíciója ragadja meg az ott járók figyelmét, gyönyörködteti a szemet. Talán a mezőtúriak ezt nem is veszik észre, de az idegen nem megy el mellette szó nélkül. S erűnek a viszonylag szép és nagy városnak, mi sem természetesebb, hogy egy jól működő, életeleven kulturotthona van. Egymást érik a rendezvények, úgy saját műsorok, mint vendégszereplések, tehát nem unatkoznak a mezőtúriak. De nemcsak rendezvényeken látogatott a kultúrotthon, hanem hétközben. esténként is. Erre példa az 1956-os év statisztikája, amikor is hatvankétezer ember keresett szórakozást a város művelődési központjában.

Esténként, különösen ilyenkor, a téli időszakban mozgalmas az élet a kultúrotthon termeiben. Az öntevékeny művészeti csoportok és szakkörök fiataljai és idősebbjei szorgalmasan dolgoznak, színdarabot próbálnak, vagy énekelnek, a szakkörökben pedig egymásután kerülnek ki kezük alól a képzőművészeti próbálkozások, amatőr-fényképek. Az egyes szakterületek létszáma magas és maga a terület tevékeny.

Talán a legerősebb az öszszes között a színjátszó csoport. Egyik jellegzetessége, amelyet bizony kevés kulturotthonban találunk meg hasonló területen, hogy a színdarabokhoz jelmezeiket saját maguk varrják. Az anyag rendelkezésre áll és úgy formálják őket, ahogyan a témakör megköveteli. Saját szabóság, ritkaság. Persze, nem szabad félreérteni, ehhez nincsen külön apparátusuk és a ruhákat is saját erejükből teremtették elő. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a legerősebb csoportok közé tartozik nemcsak a megyében, hanem azontúl is. — Közelebbi tervük, hoo>< felújítják Mikszáth — Meskó — Volly: „Rigófütty’* című darabját, a jövő évben pedig, farsang első vasárnapján Békeffy—Kellér egyik kabaréját tűzik műsorra; Most sokak előtt felvetődik a kérdés, hogy tálán más, komolyabb témájú műveket nem tan ■Inuk be? A kérdés jogos, hiszen megyénkben a kultuvotthonok műsorpolitikája vagyon gyenge, nem üti meg azt a mértéket, amellyel nevelőhatást lehet , elérni. De a mezőtúri kultúrotthon színjátszói, egyelőre csak az előbb említett két könnyebb művet adják elő, a tervekben már többnyire komolyabb prózai darabok szerepelnek. Áprilisban például műsorra tűzik Nagy Endre: „Miniszterelnök’1 című művét és 1958 áprilisában tartandó művészeti találkozóra is prózai darabbal készülnek. — Két szerző müve kerül szóba, az egyik Pirandelli „Ostoba ember” című, a másik pedig Krúdy Gyula: „Arany, meg az asszony° című munkája. Hogy melyikre esik a választás. az később dől el.

Nyáror., július elején a színjátszók a Mátrába utaznak, utána Moliére „Tártulfe."ját tanulják be. Már két éve készülnek a bemutatására és most remélhetőleg sikerül. N igyon komoly mun’ '.t igényel a darab és szép alakításokra nyűit lehetőséget, biztosítja a tagok fejlődését.

ÜGY ÉRZEM, hibát követnék el, ha mielőtt még tovább mennék a többi szakcsoport ténykedésének ismertetésére, nem emlékeznék meg a kultúrotthon egyik I,)} aktívái'. 'I. —

Hőgye Sándorné két évtizede állandó kvl+n rmunk ás, jelenleg a vezetőség elnöke. Szakterülete az énekkor, de ezen tiilmenően termékeny 'és szívós munkát fejt ki a kultúrotthon egészének életében. Széleskörű irodalmi és művészeti ismeretekkel rendelkezik. nagyon szereti az öntevékeny művészeti munkád

Ezekután nem lehet csodálkozni azon, hogy a kultúrotthon éleiében több a pozitívum, mint a negatívum, mert az igazgatóval, Berczeli Gyulával mindent megtesznek a. jó, szórakoztató műsorok, a látogatottság érdekében.

A kultúrotthon énekköre 1958-ban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ennek a szakterületnek 50 aktív tagja van. Itt már sok a hiba, de legjelentősebb, hogy nem. lehet összefogni őket. Egyegy próbán általában 20—25- en vannak és mindig mások, így aztán hiába próbálnak, —> nem jutnak előre, mert a “hiányzók visszatartják a komoly munkát. Ezért kizárólag a tagok a hibásak, nekik kell egyenként változtatni rajta, mégpedig sürgősen, hogy zökkenő nélkül tudjanak készülni jubiláris ünnepükre és a megyében, a továbbiakban számottevő együttessé váljanak. Tervükben két nagy program szerepel. Az egyik az 50 éves jubileum, amelynek tiszteletére Mezőtúron lesz egy megyei szintű hangverseny. A másik egy országos jellegű dalostalálkozón való részvétel. Kemény munka vár az énekkörre és ha síkért akarnak elérni, Kávást Sándor vezetésével jobban kell dolgozniok, mint eddig.

Jelentős és ismert a képzőművészeti szakkör. Vezetője, Csabai Wágner József, 1954-ben, amikor csak két tagja maradt, lemondott az eredményes működésről. Az volt a véleménye, hogy két tage gal nem lehet működni. De művészet szeretete inasként határozott, így ma már több mint 12 fővel dolgozik. Eddig már több kiállítást rendeztek, ezek közül a legjobb és színvonalasabb a november 7-i volt. A képzőművészeti próbálkozások biztatóak és remélhető, hogy még többet hallunk majd felőlük.

A FOTÓ SZAKKÖR nemrégen rendezett kiállítást, amely még most is megtekinthető. Nagyon szép és értékes munkák kerültek kiállításra, egyik-másik egészen magasszínvonalú. A közel 100 kiállított képből a bírálóbizottság 14-et javasolt az országos tehetségkutató versenyre. Ezek közül különösen szépek dr. Szűcs Károly munkái, a „Sikátor“ és „Óriás szikla“, Hanczár Sándortól a „Kakasviadal“, Gombás Istvántól a „Virágszedés“. —» Érdekes, megkapó, szinte művészi beállítások jellemzik ezeket a képeket, de a többiek sem maradnak el sokkal mögöttük és a témaválasztások is nagyon jók,

A repiiNymodé llező szakkör vezetésében voV hiba, de ez már „ múlté. Fiatal fiúk ismerkednek a repülés technikájával és modelljeik sikert aratnak,

• Most alakult egy 16 tagú népi zenekar, amely még nem forrott ki, de remélhető, hogy rövidesen méltóan zárkózik fel az előbb említett csoportok mellé.

VALÓBAN ERŐS és jól műk dő a mezőtúri kultúrotthon, de a sok jó oldal mellett, ünneprontóként, szeretnék megemlíteni egy-két dolgot. Nem tetszik az, és azt his;em másoknak sem. hogy az otthon tisztaság szempontjából kifogásolható. Ohmn zordak, morcosak a falak, füstösnek érzi az ember és a termeg is lehetnének különbek. A tisztaság, a világos. ízléses festés sokkal barátságosabbá teszi egy ilyen fontos, lüktető életű intézmény hétköznapjait.

A másik, ami szembetűnő, hogy nem látni törekvést egy népi művészeti csoport kialakítására. Az tény, hoau az indulásnál nem a leghálásabb feladat és anyagilag is igen sokba kerülhet, de müvészetileg jövedelmező. A népi motívumok ápolása, művészi színvonalon, fontos feladatunk. ügy véljük, hogy a kuL turotihon eme szénséghibájá, vak measzüntetés*ben a me zöturi várt és tanácsi szervei is hathatós, jelentős segít séget nyúlhatnának.

HIMEF, ZOLTÁN