Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

A fiüdmílvesszQvetkezet akkor erős, ha tagsága éberen őrködik a közös vagyon felett KÉTNAPOS ÉRTEKEZLETEN • tár­gyalták meg a földművesszövetkezetek küldöttei a szövetkezeti mozgalom problé­máit, eredményeit, s megszabták a leg­fontosabb feladatokat. A több mint száz­ezer tagot számláló tagság százhuszonöt képviselője volt jelen a meghívott vendé­geken kívül. Az elnökségben helyet foglaltak a földműve&szövetkezeti tagol? legjobbjai, az MSZMP megyei elnökségének képvisele­tében Csáki István elvtárs, a Megyei Ta­nács képviseletében Horváth Imre elv­társ, a SZÖVOSZ képviseletében Nánási László elvtáns a SZÖVOSZ felügyelőbi­zottságának elnöke, Varga Illés elvtárs a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, Simon József elvtárs a turkeved földművesszövet­kezet igazgatóságának elnöke, a MÉSZÖV felügyelőbizottsága elnöke, Rozmis Márton elvtárs a MÉSZÖV választmány elnöke, id. Szikora Lajos a tiszaföldvári, Fekete Imre a törökszentmiklósi, Dávid Imréné a inmmadarasi földművesszövetkezet ala­pító tagjai, s Kelemen Béla elvtárs, • az Élelmiszeripari Minisztérium főosztály­­vezetője. A MÉSZÖV Igazgatósága beszámoló­ját, az elmúlt egy év munkájáról Varga Illés elvtárs ismertette. Beszéde bevezető részében ismertette a szövetkezeti mozga­lom fejlődését, a felszabadulás előtti szö­vetkezeti mozgalom hagyományait, majd azokat a lehetőségeket, melyeket a felsza­badulás, a Szovjetunió segítsége jelentett számunkra. A felszabadulás után pártunk a föld­reform során földet adott a szegény pa­rasztoknak. Mivel nem volt elegendő mű­velési eszköz, az elhagyott javakat, gépe­ket és állatokat a szövetkezetek vették kezelésbe, s adtál? ki a szegény, arra rá­szorult földművelőiknek. Pártunk szövetkezeti konferenciája után, 1948-ban indult meg az egységes szövetkezeti mozgalom kiépítése, az akkor még meglévő ál- és kapitalista szövetke­zetek felszámolása. A dolgozó parasztok elzavarták a szövetkezeteikbe befurako­dott kulákokat, tőkéseket, ‘ s 1 birtokukba vették a szövetkezetét. A földművesszövetkezeti mozgalom állandó harcok közepette fejlődött. Nagy segítséget kaptunk a Szovjetuniótól Ä hiba akkor történt, amikor elferdítettük a lenini tanítást, amikor nem vettül? figye­lembe a mi adottságainkból adódó különb­séget, pl. a kis-szövetkezetel? összevonása. HELYTELEN VOLT az is, hogy a szövetkezetektől elvettük azokat a felada­tokat, melyek nap, mint nap kapcsolatot jelentettek a tagokkal, a dolgozó paraszt­­sággaL Ez azután odavezetett, hogy a szö­vetkezetek vezetői elszakadtak a tagság­tól, s -egyre jobban előtérbe került a szö­vetkezetek egyoldalú —■ kiskereskedelmi — tevékenysége. Ehhez hozzájárult a SZÖVOSZ III. kongresszusa határozata is, mely nem húzta alá a földművesszövetke­zetek termelésszervezési munkájának fon­tosságát. Lebecsülték a tagságot, sok he­lyen a boltosbizottságot még a boltba sem engedték be, sőt az igazgatóságot a dol­gokhoz nem értő embereknek nevezték és a munkáknál mellőzték. A helytelen irányból a jelentős fordu­lat az 1955—1956-os években következett be. amikor a SZÖVOSZ s ezt követően a MÉSZÖV is komoly lépéseket tett a. hibák felszámolására. Megkezdődött a bürokrá­cia kiszorítása, s a szövetkezeti vezetők is olyan jogot kaptak, mely azelőtt nem volt biztosítva. Ettől az időtől kezdve sokat fejlődött a íöldművesszövetkezetek kollek­tív vezetése. A legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt idő alatt, az Országos Küldött­­gyűlés, valamint az OFT helyes határo­zata nyomán megszabták a MÉSZÖV Igazgatóságának feladatát és rendszeres negyedévi üléseken beszámoltatta a MÉ­SZÖV végrehajtó szervét. Varga ülés elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy miért van, nagy jelen­tősége a tagság bevonásának a szövetke­zeti munkába, majd rátért a MÉSZÖV munkájának értékelésére. A járási és megyei "álasztmányok és azok tagjai egyenként is sokat fejlődtek az elmúlt időszak alatti Munkájukat az önzetlen, becsületes tenniakarás, s egyre .inkább a hozzáértés jellemzi. Hiányosság még az a munkájukban, hogy az alsóbb vezetőkkel gvenge a kapcsolat, s tevé­kenységük főleg a határozatok hozatalá- 1 ban nyilvánul meg, de a végrehajtás megszervezésébe nem tudnak megfelelően bekapcsolódni. E TEVÉKENYSÉG kifejlődését gá­tolta az a körülmény is, hogy a végre­hajtószerv igazgatósági tagjai nem voltak tagjai a választmánynak. Ugyanis az igaz­gatóságok csaknem teljes egészében az irányító dolgozókból tevődtek össze. A jelenlegi küldöttgyűlésnek feladata lesz, s javasoljuk — a MÉSZÖV alapszabályának olyan irányú módosítását —, hogy a MÉ­SZÖV igazgatóság, a választmány tagjai­ból tevődjenek össze, s megfelelő lét­számban legyenek képviselve olyan dolgo­zók is, akik nem a MÉSZÖV vezető dol­gozói. A területi és a járási küldöttértekezle­tek munkáját értékelve elmondotta Varga elvtárs, hogy megyénk földművesszövet­­kezeteinak százezer tagja van..Ebből mint­egy negyvenezer fő jelent meg a tag-, illetve küldöttgyűléseken. Ez a szám nagy, azonban, ha a tagsághoz viszonyít­juk, kevés. A megjelentek mindenütt ki­nyilvánították hozzászólásaikban, hogy szeretik a földművesszövetkezetet, s a jó munkát elő akarják segíteni, s részt akar­nak venni a szövetkezetek konkrét fel­adatainak végrehajtásában. Szinte egyemberként fejezték ki pár­tunk és kormányunk melletti kiállásukat, a kormány által hozott határozatok helyes­ségét. Határozottan felismerhető volt az a hatalmas fejlődés, amely a szövetkezeti tagság tömegében az elmúlt küldöttgyű­lés óta eltelt idő alatt is végbement. A SZÖVETKEZETI tagság részéről tapasztalható fejlődés arra a felismerésre kell, hogy vezessen minden szövetkezeti vezetőt, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodni a tagok véle­ményére. Sokkal inkább kell kutatni kí­vánságaikat, figyelembe venni észrevéte­leiket s törekedni arra, hogy közvetlen te­vékenységükkel a termelés, az áruellátás, különböző termékeik felvásár1 ásainak le­bonyolításán kívül ' a tagság minden ügyes-bajos dolgának elintézését tartsuk szem előtt. . IGEN FONTOS feladat a tagság anyagi részvételének növelése a szövetke­zeti gazdálkodásban. A SZÖVOSZ Igaz­gatósága a részjegyek megduplázására hívta fel a tagság figyelmét. E feladat végrehajtásával megyénk szövetkezeti tag­jai is egyetértenek. Mégis ezideig a 2 mil­lió 600 ezer forintos előirányzattal szem­ben csak 760 ezer forintot fizettek be. Ennek oka nemcsak a tagság húzódozásá­­ban keresendő. Hiba az. hogy a szövet­kezet vezetői, dolgozói nem keresték fel a tagokat, s nem tudatosították annak elő­nyeit, hogy mit jelent a részjegyek meg­duplázása. Nem ismertették, hogy a befi­zetett összegekből mit létesítenek a köz­ségben, mely a tagság előnyére szolgálna. Aho-1 ezt megtették, az eredmény nem maradt el. A földművesszövetkezeti forma, amel­lett, hogy a szövetkezés előnyeit bemu­tatja, rendkívül nagy szerepet tölt be a szocialista típusú emberek nevelésében. A dolgozók nagy tömegét vonja be a mun­kába, mint vezetőt, s mint különböző tag­bizottságok tagjait. Jelenleg a szövetkeze­tek élén több mint hatszáz igazgatósági, s mintegy 450 felügyelőbizottsági tag mű­ködik, s közel ezerhatszáz tagot, vontak be a különböző tagbizot-tságokba, Nemcsak a földművesszövetkezet, ha­nem a különböző egyszerű társulások, ter­melési szakcsoportok, az I. típusú ter­melőszövetkezeti csoportok is az egyszerű szövetkezeti formához tartoznak. A ter­melésre szövetkezésnek ez egyszerű for­mái a kezdeti lépést jelentik a szocialista mezőgazdaság átszervezéséhez. 1956 előtti időkben — bár feladatuk volt a szövet­kezeteknek — a fejlesztésre egyáltalán nem fordítottak gondot. Persze ez abból adódott, hogy a felsőbb szervek se törőd­tek ezzel. 1950-BEN 80 különböző szakcsoport alakult. A nehéz körülmények ellenére el­értük, hogy 1955. év végéig mintegy 25 kü­lönböző szakcsoport — különösen a rizs­csoportok tagjai — magasabb * termelési szövetkezetbe léptek át. Pártunk és a SZÖ­VOSZ helyes határozatainak segítségével ez év november 15-ig már 136 társulás jött létre, amelynek 3858 tagja van, s igen sokan már közös tevékenységet végezne!?. Emellett mintegy 300 szántási társulás is létrejött. Földműveszövetkezetednknek az a fel­adatuk, hogy azokat a kezdeményezése­ket, amelyek a községekben a társulások felé törtérmiek, felkarolják, ők maguk ja­vasoljanak ilyeneket. Törekedni kell azon­ban arra is. hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a termelés növeléséhez is segít­séget * adjunk. - Megyésekben a földműves­­szövetkezetek 46 vetőgéppel, 50 permetező­géppel és sok más egyéb kisgéppel állnak a lakosság rendelkezésére. EZ ÉVBEN MEGKEZDŐDÖTT a föld­művesszövetkezeteikmél a termeié rí üzem­ágak kialakítása. 34 szövetkieztné 1 van szakképzett agronómus s ezen kívül a já­rási központnál és a MESZÖV-nél még 9 fő. Az agronónxusök szakmai vonalon meg­felelő agrotechnikai tanác okkal látják el a szövetkezeteket. Ez évtől pártunk és kormányunk határozata értelmében foko­zatosan átvesszük a különböző termeltetési szerződések kötését, s egyben ellátják szö­vetkezeteink a dolgozó parasztság érdek­­védelmét is. Már jelenleg is kaptak szövetkeze­teink termeltetési feladatot cukorrépára és rostkenderre. Meg kell mondani, hogy ez nem megy zökkenő nélkül. A cukorépára kötött szerződés eddig csak 60 százalékos. Gyengén halad a rostkender szerződtetés is. A cukorrépa-termelés pedig életszük­séglet hazánkban, mert a cukorfogyasztás gyorsan növekszik. A felszabadulás előtti 8—12 kg-hóz képest ma már több mint 25 kg az egy főre e-ő fogyasztás. Mind a beszámoló, mind a küldött­­gyűlés állást foglalt amellett, hogy <t szö­vetkezeteket meg kell tisztítani az oda nem való elemektől. Az igaz, hogy a legutóbbi közgyűlés óta kilenc fő részesült megyénkben külön­böző fokú kormánykitüntetésben, nyolcvan­négyen kapták meg a „Kiváló Földműves­­szövetkezeti Dolgozó’1 jelvényt, s száz­hármán nyerték el a „Szakma Kiváló Dol­gozója" címet. — még mindig megtalál­hatók némelyik szövetkezetnél spekuláns elemek. — Az ellenforradalmi eseményei? miatt, — bár a szövetkezeti vezetők és dolgozók túlnyomó többsége ^ellenállt, — mintegy 4 millió forint kárt szenvedtek szövetkezeteink, a múlt év decemberében ös-zeült választmányi határozat nyomán több mint száz személyt bocsajtóttal? el. A választmányi ülés határozata nyo­mán a járások függetlenített apparátusát felszámolták, a MÉSZÖV létszámát csök­kentették. Ezzel mintegy 2.5 millió forin­tos' megtakarítást értek el megyénkben. — Jelenleg százhuszennégy fő látja el az az­előtti százhatvan fő munkáját. SOKAT FEJLŐDÖTT a szövetkezeti kereskedelem is. Varga elvtárs erről a kö­vetkezőképpen számolt be: A lakosság áruellátá a lényegesen jobb, mint bármi­kor volt. 1954-ben az egy lakosra eső árukészlet 211 forint volt. Ma ez az összeg 390 forintra emelkedett. Sok fejlődést mu­tat a lakosság igénye is. Ezt bizonyítja, hogy ma már tömegesen vásárolnak rá­diót, villamossági cikkeket, motorkerék­párt, gyapjúszövetet, varrógépet, bútort, stb. Jelentősen növekedett a szövetkezeti kereskedelem. ‘Az ossz megyei forgalomból 1950-ben 47 százalék volt, ez évben meg­közelíti a 60 százalékot. Gyarapodott a közétkeztetési és ki kereskedelmi egységei? száma is. Amíg 1950-ben mindössze 91 vendéglátóipari és 286 kiskereskedelmi egy­ség volt. addig ez a szám 250, illetve 730-ra emelkedett. 1952-höz viszonyítva húszszor több ekét, lókapát, boronát adtak a föld­művé sszövetkezetek. Permetezőből ez év­ben 2000 darabot, műtrágyából több mint 500 vagonnal, rézgálicból az 1952-es 18 va­gonnal szemben 70 vagonnal hoztunk for­galomba. Az építőanyag forgalma 1952-ben 1 millió forint volt, ez évben eléri a 30 millió forintot. E cikkek forgalmának nö­vekedése mutatja a falusi lakosság terme­lési biztonságát. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN jelentősen emelkedett a felvá árlásd tevékenység is. Ez évben 2195 vagon szalmát és 229 szénát vettek át a szövetkezetek az 1955. évi 131, illetve 19 vagonnal szemben. Emelkedett az export is. 1955-ben megyénkből 584 va­gon gyümölcsöt és zöldséget vittünk kül­földre, ez évben már 609 vagonnal szállí­tottunk. Hiányosság a felvásárlásban az, hogy kevés a szakember. Ezért a kisem­berek termelését nem tudjuk kellően be­folyásolni. Egyes cikkekből többet termel­nek. mint amire szükség volna. Például ez évben nehézségek vannak a káposzta túltermelé'e miatt. A földművesszövetke­zeti felvásárlásnak szorosan kell tartani a kapcsolatot a termelővel, s már a termelés kezdetén megbeszéli a tennivalókat. Szak­tanácsot ad a minőségi áruk termeléséhez, kezeléséhez .szortírozásához. A felvásárlási rendszerünk — bár javult az utóbbi évek­ben —, nem felel meg annak a követel­ménynek, melyet elvárunk. Varga élvtárs összefoglalva az egy év munkáját, megállapította, hogy a szövet­kezetek gazdálkodásában az eredmények állandóan növekvő tendenciát mutatnak, mely a költségek csökkentéséből, a dolgo­zók, a vezetők jó munkájából adódik. —• A költséecsökkenté’ek területén azonban még nagy lehetőségiek vannak. A takaré­kosságért is van mit tenni. Több helyen könnyen fizetnek ki indokolatlan összege­ket. Nagyivánban pL egy vagon fa kira­kása 700 forintba került, s a vezetőségi tagoknak 50 forintos napidíjat fizettek ki, s nagy összeg megy el indokolatlanul fuva­rozási költségekre. Más helyeken a mynlka­­bérrel gazdálkodnak lazán. A karcagi föld­­művesszövefkezetnél pl. az összforgalom 24 százalékát fizetik ki a vendéglátó vonalon. SOK SZŐ ESIK. de nincs elegendő előrehaladás a szövetkezeti vagyonvédelem területén. Sok a gondtalan árukezeié-bői és a leltárhiányból eredő kár. A leltári hiá­nyok jórésze lopásból keletkezik. — A MÉSZÖV arra törekszik, hogy a megelő­zés érdekében mozgósítsa az ellenőrző ap­parátus mellett a szövetkezeti tagságot, a tagbizottságot és a felügyelőbizott’ágokat, hogy társadalmi kérdésként foglalkozzanak e problémával Szigorúbban kell eljárni a hiánnyal zárt személyekkel szem'>en még akkor is, — hangsúlyozta Varga elvtárs —, ha nem bizonyítható rá a lopás, mert a társadalmi tulajdon hűtlen kezeié e lehetőséget teremt akár a vagyon elherdálásiára, akár elpusz­títására.^ Azt kérjük a bíróságoktól, a rendőrségtől, hogy szigorúbban járjanak el az olyan esetben, ha a közös vagyont károsította meg valaki. Találkozni lehet olyan esettel is, amikor egyes lelkiisme­retiem dolgozók a vevőket megkárosítva leltári többlettel számolnak el. Ez sokszor nagyobb, mint a hiány. Az ilyen esetek ellen is fel kell lépni, s jó adminisztrá­cióval, becsületes munkával biztosítani kell, hogy a földművesszövetkezetek va­gyonát megvédjük. ugyanakkor illetéktele­nül szerzett összegekkel ne gyarapítsuk. Varga elvtárs azzal fejezte be be­számolóját, hogy a földművesszövetkezetek előtt nagy feladatok állnak. Ezek olvanok melyek végrehajtása abban az esetben le­hetséges, ha minden tag, vezető és dolgo­zó kiveszi abból részét. A hozzászólásokból A beszámoló után a két­napos vitában 'igán sokan kértek szót mind a küldöt­tek. mind a meghívottak ré-. széről. A legtöbben a szövet­kezeti vagyon védelmében emelték fel szavukat, a az* kérték a bíróságok és ügyész­ségek dolgozóitól, hogy eré­­'yesebben mondjanak ítélete* a társadalmi tulajdon hűtlen kezelői, a tolvajok felett. I 1 Bakó Kálmán, a kisújsizál­­lá*i fóldművesszövetkezet ve­zetőségi tagja, meghatód vr beszélt arról, hogy milyen jóleső érzés az, hogy egy év­vel az ellenforradalmi ese­mények után újra összeülhe­tett a MÉSZÖV küldöttgyű­lése, s megbeszélhetik a fel­adatokat. Sok olyan dől go* ’apasztalt a mozgalomban melynek kijavítása elenged 'letetienül szükséges. Legsú ’’-osabb hiba. hogy a vezető "ég elszakadt a tagságtól, a folöOZÓ 03r--"+<u5atól. — Az hogy nem foglalkoznak kel­lően a termelési kérdésekkel,-srk a kereskedelmi felada­tok elvégzését tartják szem­zőit. Kifogá olta azt is Bakó elvtárs, hogy olyan egyóne­.*• is mssizave?—állásba, akik sikkasztottak. S azt is szintén szóvátette, hogy a kíró'ágok nem hoznak elfo­gadható ítéletet a sikkasztok rí lem. Nem szabad annak megtörténni — mondotta —-, hogy 100.000 forintot sik­kasztó égvén 8 hónapi bör­tönbüntetést kapjon; * . Varga Laios tiszasasá kül­dött azt kérte, adjanak, na­­m-obb önállóságot a szövet­kezeti vezetőiknek, s javasod­­*a olyan intézkedés kiadását, h gy a szövetkezetek nocsak a cukorrépa szerződés-kötést '’evezzék, hanem 51? vegyél? át a cukorrépát is; Közöl ifik kedves olvasóink­kal. a földműve«szövetkezetek agisival hogy hoev mind a küldött ovii lésen, mind az el­ült héten mesalak”": Be- Tei nőbizottsági ülésen el­hangzott hozzászólásokat a Szövetkezeti élet legközeleb­bi számaiban fogjuk közölni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom