Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-04 / 285. szám

A H'TO lagailaiKDk békemazgalmínak i: Párl2s (MTI). Az Huma nité közli kilenc nyugateuró­pai NATO tagállam békemoz­galmának közös felhívását A közös felhívás a többi között megállapítja: az euró­pai népek nem írhatják alá saját halálos ítéletüket A köz­véleménynek fel kell emel­nie szavát, hogy követelje a kormányoktól — cselekedje­nek a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, ve­gyenek fontolóra minder olyan javaslatot, amely a fegyverzet csökkentését é= Közép Európának az atom fegyverek tekintetében valc semlegességét írja elő Ezt a Kelet éppen úgy elfogadhat ia, mint a Nyugat és mindé­­kedvezőbb, mint ha Európa atomhadianvagraktárrá vá' toztatnák. Ez lenne az első lé pés a nemzetközi feszültsés enyhülése felé. Ütött az óra — mondja *■ kilenc ország béke mozgalmi nak felhívása. — hogy a né nek parancsoló szóval köve teljék a termonukleáris fegv verek kísérleti robbantásánál azonnal megszüntetését. — ( 'egyverek használatának el iltását a katonai tömbök po 'itikájának felszámolását, va 'amint az általános leszere lést. (MTI). A Wasingfon Post Eisenhowerről Washington (DPA) — Valter Lipnmann amerika liságiró kedden a Washing ‘on Postban írott cikkébe­­'övetelte. hogy Eisenhowe "merikai elnök mondjon k -atalmi jogkörének egyrészé •ől Nixon elnök javára. Tői­ben azt a nézetet vallják. — >ja cikkében — Lippman­­—. hogy egyelőre kísérletei iell tenni egy mérsékelt meg­egyezésre. nevezetesen arra 'ogy az elnök csak átmeneti­­‘eg adja át hatalmát az alel­öknek. Ez a megoldás meg °le! annak a javaslatnak -melyet tavasszal Browne!1 gazságögvminlszter és magf Eisenhower elnök indítványo­zott a kongresszusnak. (MTI Elsüllyedt görög ható személyzetének mesmt-mese Odessza (TASZSZ). Nyi­­kolaj Zolin, a „Mahacskala’ nevű szovjet tartályhajó he 'yettes kapitánya jelentette -ádión: — November 30-án kora teg tel a „Mahacskala” felfoe a a panamai zászló alatt ha­józó „Nikitosz” nevű három­és Tapsoljanak kevesebbet tegyenek többet a nőkért!“ (Jegyzeteimből) ABBAN a megtiszteltetésben volt ré­szem, hogy résztvehettem küldöttként no­vember 16—17-én az Országos Nőkonfe­rencián. Most, az asszonyok parlamentje után — o beszámoló előtt — jegyzeteimet nézegetem, gondolataimat rendezgetem. Nehéz a nők országos tanácskozásáról egy rövidke ó a alatt még a legjelentősebb momentumokat is elmondani. Miért? Ta­lán két okból. Nehéz egyrészt, mert voltak olyan percei a nőkonferenciának, amelyek átélhető!:, de akármilyen h'"en szeretném lefesteni, nem tolmácsolhatok. Nehéz azért is, mert a nő helyzeténél fogva olyan központi alakja társadalmunknak, hogu a család a társadalom életének minden vo­natkozásában érdekelt, ami természet­szerűen ki is fejeződött a tanácskozáson. Szó volt ott ugyanis az asszonyok emiéni életének örömén, gondján kívül az egész ország dolgairól is. S az asszonyok nem kis hozzáértéssel boncolgatták a nagy kö­zösség orvoslására váró fájó pontjait. Minden elfogulatlanság nélkül mnndha. tóm, hogy a tanácskozás az ország politi­kai életében is nagy jelentőségű volt. Az élet lüktetett itt e napokban a parlament kongresszusi termében. Áz asszonyok minden kendőzés nélkül, őszintén beszél­tek. Néha kemény hangon követeltek is. De ahol ez szükséges volt. maguk, iránt is igazságosan mértek. A nőkonferencia fon­tosságát. a nők megbecsülését igazolta, hogy a várt több vezetőbe résztvett a ta­nácskozásunkon. A Kádár János elvtárs által vezetett Moszkvában tartózkodó de­legáció táviratban üdvözölte a konferen­ciát. (A figyelmességnek szép példája ez.) A KÜLSŐSÉGEKRŐL már sokan megjegyezték, hogy a küldöttek öltözkö­désükkel is kitűntek. Sok szép ápolt fejet, csinos asszonyt fedezhetni* itt fel a kíván­csiskodó. A városiaknak azonban ez nem jelentett újdonságot, a faluról jött asszo­nyok is természetesnek tartották, hiszen már évek óta ők is sokat változ*at*ak öl­tözködési módinkon. Nekem inkább a nyugalom, a magabiztosság tetszett amely az asszonyokat egrienként, külön-külön is jellemezte. Olyanok is, akik még soha sem fordultak meg a törvények alkotásának házában, úgy jár*ak-keltek az impozáns épületben, mint odahaza saját lakásukban. Meghatott arcot láttam, de félénket egyet sem. Sok évvel ezelőtt nem egészen így volt. Olyan idő is járta, amikor ilyen ma­gunkfajta asszon/oknak semmi keresni­valójuk nem volt a parlamentben. Csak messziről gyönyörködhettünk az építészet e remekművében. Most már belülről is csodálhatjuk, sőt mi több, sorra ott tart­hatjuk tanácskozásainkat. (A parlament falai most már harmadszor fogadták be vendígüknek a nők küldöttei*.) Először ki­lenc évvel ezelőtt jöttek össze itt a nő­­mozgalom képviselői a világ sok országá­ból hozzánk érkezett nőtársaikkal kong­resszusra. S akkor bizony félénken, bi­zonytalanul jöt tünk-mentünk, még oly hi­hetetlennek tűnt ottlétünk. S HOGY MOST másképp van, köszö­net ezért a pártnak, s mindazoknak, akik segítették a nőket abban, hogy megtalál­ják helyüket a társadalomban. Az asszo­nyok önálló'-’.á bátrakká lettek, s bizto­san mozognak az életben, mert tudják, hogy ebben az országban szavuk van. Nemcsak jegük, hanem kötelességük is az egyenjogúságga. élni, a család és a tár­sadalom politikai, gazdasági életébe bele-. A TŐKÉSEK örök ellensé­geik a dolgozó népitek. Ne­kik semmi sem szent, csak a profit, Ezért mindenre ké­pesek. A profitért náluk le tét gyilkolni, lehet ködösí­teni, lehet hazudni. Hazug­águk legújabb csimborasz­­izója az, hogy a szovjet ké­rtek. az VSA-ból ellopták az nterkontinentális rakéta ter­vét. Ebben az egész hazug­­'ágban főképpen egyet sze­retnének bizonyítani, hogy a izovjet nép tehetségtelen, rogy is volna képes ilyen eszközöket feltalálni? — De ugyanakkor a nyugati sajtc sürgeti” a lemaradás beho -ását. Mi ez, ha be nem is­­■verése annak, hogy az USA iák nincs interkontinentale akéfáút. De akkor miért kel hazudni? Persze, a hazudó 'ást nem most kezdték. 19U -ugusztvsában, amikor kirob­bantották az első világhábo­rút, akkor is hazudtak. Az’ kürtölték világgá, „mire le­hull a falevél, vége lesz a háborúnak.“ Mire vége lett négyszer hullott le a fa le '*ele. Akkor sem a falevé' hrdlősa vetett véget a hóba '•únak. hanem a forradalom s a népek békevágva, aka -ata. A második világháború is, mint „villámháborút” in- HtoHa el a fasiszta Német vszág a Szovjetunió ellen Ez is, mint az első vilighá horú, évekig tartoH. így ha -adtak elös-ör: ..Ha elfoalnl *uk Szerbiát, akkor annak -ki megmarad, nagyon jé ’esz.. y Másodszor: az „Élet ‘Arről’' ordítottak. TőrtSneJr­­‘appsztalptök bizonyítják '•ogy a tőkések a hazvosé fogadtatásával igyekeznekr tömegeket behálózni és feU 1 ^zmálni a maguk rgbló hó­dító pálcikájuk számára. — A Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok sajtója, '"diőia igazat mond. A kő­kés államokban megjelend kommunista pártok sajtói, is i.z igazság szócsövei. Ezek a népért vannak, semmi érdé­­'•ük nem fűződik ahhoz, hogy hazudjanak a népnek. A munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság öntudatos ré-ze tud­ja is ezt. De vannak itt is olyan elemek, akik vagyon­szerzés vagy más egyéb okok­ból szembeszállnak népi de­mokratikus rendszerünkkel. Ezek életiéit adtak magúk­ból a múlt év októberében. Ezek minden főrabbi nélkül bekapják az imperialisták 'salétkeit. De van ebből va­­ami hasznuk? Semmi. Ha a ‘őkések keiben van az ál­­’amhatalom, ezeket is a töb­biekkel együtt a tömegek vá­góhíd iára kényszerítik. Ott íztán ök is szerezhetnek ma­guknak akár két méter vas­­‘ng földet is, ez még arány­én a jobbik eset. mert sok­szor az is előfordul, hogy a 'utrCíic gyomra lesz a feme­­‘őjük. Az IDŐSEBB nemzedék a salát bőrén tapasztalta már s. hazugság borzalmait. A két háborúban a fiatalok, milliói 'ettek áldozatai az jmmeria­­’ss*ák hazugságainak. Évven "zért — az idősebbek mellett -agyon üdvös dolog lenne, ha a fiatalság is számon tar­évá az imperialisták hazug­ságait. KÖTÉL IMRE, Mezőtúri n Életet ment, aki vért ad“ — Véradó ankét volt Szolnokon —• ]V agyon bensőséges, em ” ' béri ünnepség színhely volt vasárnap a Szó1 nők Vá­rosi Tanács tanácsterme, fi kék drapériával díszített asz ‘aiokon fehér és vörös vrá­­’ok, mögöttük orvosok, vö -öskeresztes dolgozók és sok -zoros véradók ülnek. A emelvény előtt fehér alapom nagy vöröskereszt, az aszta fölött felirat: „Életet ment aki vért ad”. Erről beszélt dr. Düh And -ás, a szolnoki Véradóállo más vezetője, a szorongó szinte egymás hegyen-hatä-­­•oporgó több. mint hatszáz 'őnyi hallgatóságnak. Szolnokon ezernél több vér adó sáet állandóan emberba­ráti kötelességét teljesítem. S erre büszke lehet a város ennyi áldozatkész dolgoz»-' ember láttán. A Vöröskeresz' úgy akarja megbecsülését ki fejezni a véradók iránt, hog' véradó-klubot létesít a város­ban. ahol az eeész'éeügyi ér véradással kapcsolatos felvi tagosításon kívül a véradók •szórakoztatásáról is gondos­kodnak. IVI a már — éppen a vér­­*■’■*■ adók áldozatkészséaf ióvoltából — a legkomphká1 *abb műtétekhez is nyűgöd an hozzáfoghatnak az orvo sok. A „Véradásra Kész' mozgalomnak azonban továb1 kell terjeszkednie és sokszá­­önzetlen emberre van mér szüksége. Düh doktor előadását mee hatóan ünnepélyes percek kö vetik. Varga Lajosné köszc nőlevelét olvassák fel. akine’ vérátömlesztéssel mentetté' meg az életét Csakúgy min Szabó Ferencné és Burzi La josnénak, akik szintén azért ;öttek el a találkozóra, hogy negköszönjék azok áldozat, készségét, akik a halál pilla* -»arában siettek segítségükre. Kovács Rózsa a városi párt* bizottság nevében köszönti a ’éradó férfiakat és asszonyo­dat. Pintémé, a Vöröskereszt vezetője 18 kitüntetést oszt ki. A „Kiváló véradó'* kitün­­etést olyanok kapják meg, nint Menyhárt Józsefné, aki izenhatszoros véradó és 98 éradót szervezett a mozga­­omba. Sóskúti Ferenc har­minckétszeres véradó, ugyan­akkor 40 véradót toborzott. Miért teszik vajon? C óskúti Ferenc érdekes esetet mesél el. hogyan értette meg a véradó-mozga­lom jelentőségét. Vérátöm­­'esztést kanott a kis unokája, attól kapta vissza életét. Az­­áta Sóskúti elvtárs rendszeres •endége a Véradóállomásnak, a akivel csak talá'kozik, min­denkivel elbeszélget a vér­­■» dó-mozealomról. Osztják a kitüntetéseket, az okleveleket Százhúsz véradó "■evét olvassák fel, akik okle* -élre jogosultak. Wjokan vagvunk a terem­ben. Annvian. hogy ■»gyáltalán nem férünk egy­mástól. de mindig tisztelettel­­!esen adnak utat az emberek -»z oklevélért síelőknek S eb­én a megbecsülésben ott van -zok elismerése is. akik nem udtak eljönni a véradó-an­­sétra. Ott van az egész társa­dalom szeretete azok iránt, 'kik a legnemesebbre vállal­koztak. vérükkel segítenek 'mbertársaikon. sa» bl *— A mindent tadó óra A leningrádi Központi Ha­ditengerészeti Múzeumban sokan megcsodálják azt a/ órát, amely rendkívül pon­tosan mutatja az időt... és még sok mást. A számlap bevágásaiban f hónapok és napok neveit, - nontos dátumot olvashatju1 Lejjebb az óra közli a nap oalok és éjszakák időtart; mát. a napok hosszabbodf át vagy rövidülésé* percek ben és másodpercekben, va amint azt. hogy rendes vas­­szökőévben élünk-e. Az őré vói leolvashatjuk a Nap kel ének és nyugtának idejét E csodálatos készüléket Lev Nyecsajev orosz gépész készítette. Tizenhét évig — !r37—1854 — dolgozott me­­-ész álmának inesvaJósítá­­'án, az asztronómiai óra megsaerkesztésén. Nvecsajev -•uiWalu'ában az ismeretlen­ig homályában halt meg. 'z óra csaknem 20 évig nem árt. A harmincas években feltaláló unokája mozgásba -ózta a szerkezetet, azóta •ontosan mutatja a legfon« ;osabb csillagászati adatokati * szólni. De az asszonyaik értékelik is mind­azt. amit nem is olyan régen, a közeli ével során kanták. Ezt kifejezte a tanácskozás részt lévőivé' őszinte megnmlránulása is ahogy a párt vezetőit fogadták. Azonban ennek még más oka is volt. . GONDOLOM, az asszonyoknak az h eszébe juthatott a párt képviselőinek lát­tán, hogy az ellenforradalom után gyor san rendeződtek a viszonyok, s még az is hogy bizony egy évvel ezelőtt kockán for­gott a nők egyeniogúsága. A párt védte meg az ellenforradalom támadásával szem­ben és le is leplezte a nők eav°njogúságc ellen indított támadás igazi célját. Az ellenforradalomnál kell megemlí­tenem. hegy sok szó esett róla. Mégis c két szót ha egymásmellé illesztem: nőkon­ferencia, ellenforradalom, egy magas szőke, szomorú tekintetű, komoly asszony jelenik meg képzeletemben. Sziklai Sán­­doméra emlékezem. Ettől az asszonytól az apát és a férjet vette el az ellenforrada­lom. Talán, ha nem láttam volna gálát szemeimmel, kételkedném; hogy mindenki sírt. amikor beszélt, csak ő állt egyedül Icönnytelenül az asszonyok között. Sziklai Sándorné. a nagyszerű avának, nagyszerű lánya! S amikor ez a könnytelen. össze­tört, de mégis erős asszony fogadalmat tett, hogy az árvákat az apák szellemé­ben fogja nevelni, a szoc^aVzmus hűséges harcosaivá neveli — gondolataikkal a nő­­küldöttek a fogadalomban egyek lettek Sziklai Sandáméval. DE MÉG SOK mindenben egyek let­tek itt a nők az anyák. Közös nyelven szólnák az asszonyok, elsősorban arról, hogy gyermekeiknek szebb- jövőt akarnak biztosítani mint sajátjuk volt. Egyek ab­ban az olthatatlan vágóban is, hogy béké­ben élhessenek, nevelhessék gyermekei­ket. A konferencia célja többek között az is volt, hogy megtalálta azt a közös neve­zőt. amely szövetségbe tömöríti az asszo­nyokat a holnapért, a máért. A tanácskozás megerősítette a küldöt­tekben azt a tudatot, hogy a nők ügye a társadalom ügye. Ha támogatjuk, úgy magunkért, de a társadalomért is tesszük. De sokkal többen valljuk ezt mert ha so­kon vagyunk, eredményesebb nőmozoal­­munk. S ezért hírta a táborába a nő kon­ferencia felhívásában a városi ég falusi asszonyokat. De szólt a még távolmaradt kommunista asszonyokhoz is, hisz nem­törődömséggel, gönciéi nem lehet szívek­hez közel jutni. Kommunisták és nem kommunisták, ha nagy egyetértésben munkálkodnak a nótán ácsban, a közösség­nek terem haszon belőle. S BEFEJEZÉSÜL még effU gondolat­ról... A nők ügye társadalmi ügy, ha eb­ben mindannyian egyetértünk, akkor ne csak a nők tartsák annak. Törődjenek ele­get a nőkkel, segítsék őket, hisz még csak 12 éve, hogy a saját lábukon járnák. A párt. állami és gazdasági vezetők nagyobb gonddal vizsgálják a nők helyzetét, ne le­gyen olyan vezető megyénkben sem, aki később ismeri fel a nőkérdés fontosságát, mint az ellenség. Nem valamilyen köny­­nyen vett ud -aris*dni gesztusra várnai- a nők, ha ezt felemlítik — s itt esz-mbeiut akaratlanul is Kádár János elvtárs ta­nácsa; „Tapsoljanak kevesebbet és tegye­nek többet a nőkért”. S mennyire icaza van! LAZÁNYI ANGÉLA ezerötszáz tonnás görög haj ■'OS — jeleit. A „Nikitosz Koordinátáinak tisztázás; Jtán azonnal a helyszínre si ettünk. Rendkívül erős szél - -s hóviharban tettük meg : ‘öbb mint nyolcvan mérföldé utat. Csakhamar vettük a „Ni kitosz” utolsó rádióközléséi Iamely szerint a hajó személy zete két csónakon elhagyt; a süllyedő hajót. A szovje tengerészek egész nap fárad hatatlanul keresték a két gö rög mentőcsónakot. A „Ma Ibacskala” személyzete feszül §ten figyelte a hatalmas hullá 8mókát. Délután öt óra tájbar sValentyin Tkacs fedélzetmes s tér és Alekszandr Jaszinovsz § kij gépész megpillantotta a: 3 egyik csónakot. A szovje 3 tengerészek haláltmegvető } bátorsággal megmentették ; í csónakon talált nyolc görög <és egyiptomi tengerészt, akik <a fáradtságtól jóformán esz­­• méletlenek voltak. Mentőcsó­­; nakjukat. amely megtelt viz­­\ zel. csupán a mentőládák tar­­‘ tották fenn. j Orvosunk haladéktalanul i elsőseeélvben részesítette a j megmen tetteket, tengerésze­ink pedig igazi bajtársi gon­­|doskodással és figyelemmel ! vették körül őket. : A második mentőcsónakot, amelyben öt tengerész volt. a „Sipka” nevű bolgár gőzös fe­dezte fel. A „Nikitosz” sze­­mélyzetének további hat tag­ja. közöttük a kapitány is, a megmentettek elbeszélése szerint, a hajóval együtt el­pusztult. A két mentőcsónak 11 órán át hánykolódott a viharos tengeren. A hajó befutott Constanta román kikötőbe. (MTI). Külföldi iiuli Amman (Reuter) Ham­marskjöld ENSZ főtitkár és a Jordániái kormány tárgyalá­sának befejeztével Amman­­ban közös közleményt adtak ki. A közlemény szerint a jordániai Kormány biztosítot­ta Hammarskjöldöt arról, — hogy továbbra is a legtelje­­sebb mértékben együtt akar működni az ENSZ fegyver­­sziinéti ellenőrző bizottságá­val A közlemény még megjegy­zi. hogy Hammarskjöld to­vábbi lépéseket tesz a Jordá­nia és Izrael közötti viszály megoldására. Szófia (Tanjug) Georgi Damjanov. a bolgár nemzet­gyűlés elnökségének elnöke december 10-re összehívta a nemzetgyűlés rendkívüli ülés­szakát Párizs (MTI). Több fran­ca baloldali mozgalom egye­sülésre szánta el magát: „A népfelszabadítás mozgalma” az „uj baloldal”, a „köztársa­sági baloldal”, a „szocialista akció” és a „szocialista egy­ség” csoportjai vasárnap tart­ják Párizsban egyesülő kong­resszusukat. Az- egyesülési Kongresszus rendezői kiielen­­tétték. hogy a többi kis bal­oldali csoportosulás egybeol­vadásának célja egy .valóban baloldali szocialista párt lét­rehozása.” (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom