Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-24 / 302. szám

A pártonkíviiliekről, s a közfunkciókról — Tőrökszenfmiklós járósbeii tapasztalatok — ÁRRA A KÉRDÉSRE, hogy a pártszervezetek zöme mi­ként vélcke-ük a pártonkívü­­liek vezető helyre való állí­tásáról, egyöntetű választ kaptam a járás párt- és ál­lami vezetőitől egyaránt. Sze­rintük — s tapasztalataim is ezt igazolják — a párttagok jórésze nemcsak vezető he­lyen, hanem alsóbb kö-funk­­c lóban sem szívesen lát pár­­tonkívülit. S^k helyen a földművesszö­vetkezeti felvásárló munka­körének betöltését is párttag­sághoz kötötték. Fegyverne­­ken az újonnan megindult malomban még a zsákosok helyét is maguknak követel­ték a tse-ek párttagjai, mond­ván. hogy „máskülönben nem képviselik ott a szocialista szektorok érdekeit”. Ez ügy­ben még deputációt is me­nesztettek a községi párttit­kárhoz. S mikor az hasonló esetekkel nem értett egyet, szóbakerült, hogy „lepaktál az ellenséggel”. A járási ta­nácsnál meg azt tették szóvá, ».hogy lehet a Horváth cso­portvezető, amikor nem párt­tag?” Meg kell adni, van némi alapja a bizalmatlanságnak is, hiszen az ellenforradalom idején számtalan könnyű ^ és jól jövedelmező helyen lévő ember felejtette el a népha­­talom segítőkészségét, s há­látlanul szembefordult vele. Ma is akadnak olyanok, akik a párttagok áldozatvállalá­sának századrészét sem tet­ték a normális élet stabilizá­lásáért, a proletárdiktatúra megszilárdulásáért, mégis több előnyt élveznek, mint a párt sok. Ennek ellenére sem lehet egyetérteni a tö­rökszentmiklósi járásbeli elv­­társaikkal. S nem csak azért, mert a párt vezető szerve ki­nyilvánította. hogy a párt­­ísztség kivételével minőén állami és közfunkció^ párton­­kívüli is betölthet. NÉZZÜK CSAK, mi tör­ténne, ha minden vezető poszt és valamirevaló állás betöl­tését párttagsághoz kötnénk? Megélhetése és előrehaladása érdekében sok olyan ember lépne a pártba, aki annak cél­kitűzésével nem mindenben ért egyet, következményként felhígulna a párt, s ha egysé­ges cselekvésre kerülne a sor, nagy bajok keletkezhetnének. Másrészt pedig tógabb tér nyílna az ellenséges elemek­nek a párt rágalmazására. De ha csak a párttagságot tartanánk egyedüli követel­ménynek a különböző posztok betöltésénél, esetenként bajba sodorhatnánk saját elvtár­sainkat is. Sok olyan esetet lehetne ugyanis felsorolni an­nak bizonyítására, hogy az egyéni képesség határának semmibevétele, a tartalom­­né'küli „maid segítünk mun­kádban” ígéret hány ember vesztét okozta Tiszabőn pél­dául három becsületes, párt­tag VB-titkárt kellett levál­tani, mert rájuk bízták a pénzügyeket, s azok — szak­mai ismeretek híján — kiis­merhetetlen zűrzavart csinál­tak. .................— 4^^ HELYTELEN VOLNA eb­ből a megállapításból azt a tanulságot leszűrni, hogy most már ne folytassunk me­rész káderpolitikát, s minden helyre csak kiforrott, több­éves gyakorlattal rendelkező szaktekintélyeket tehetünk. Nem, nem erről van szó. Bíz­nunk kell az emberek fejlő­désében, s ezt a bizalmat elő­legezni is kell nekik. Itt csu­pán arról van szó, hogy a párt irányító és vezető sze­repe nem szenved semmi csorbát, s a pártellenőrzé* akkor is megvalósítható min­den területen, ha az állami és közfunkciókban nagyobb te­ret engedünk a pártonkívü­­lieknek, annál is inkább mert a szocializmust nekik is. az ő erejüket is igénybe­­véve kívánjuk felépíteni. Persze ez a fogalom, hogy „pártonkívüld”, nagyon sok embert takar. Éppen ezért vi­lágosan meg kell határoz­nunk, hogv kik azok. akiknek szavuk lehet az állami és közéletben, akiknek segítsé­gét igényeljük, s akiket támo­gatunk. Magától érthető, hogy a vezető posztokra csak olya­nokat engedhetünk, akik egyetértenek a szocializmus eszméivel, s készek a népha talom támogatására. Az a tény, hogy valaki pártonkí­­vüli, még nem jelenti — ele­ve nem is jelentheti — azt. hogy közömbös mindenféle politikai irányzattól. Csakis azokkal vagyunk hajlandók együttműködni, akik — ha részletkérdésekben nem is — az alapvető kérdésekben — ígv a párt vezető szerepének elismerésében, a szocializ­mus felépítésének szükséges­ségében, a pro-letárintemacio nal izmusban, stb. egyetérte­nek velünk. S ilyen embeá­sok van a törökszentmiklósi járásban is. liven néMául Ka szás Sándomé, a kétpói ta­nácstitkár. Munkáiéval a fa­lubeliek és a járási vezetők er— 'it megelégedettek. Ezek után — gondolom — akadnak olyanok is, akikben felmerül a kérdés: Jó állás vezető funkció kílátásbalke­­rülése esetén a párttag le­gyen önmegtartóztató, s ön­magát háttérbe szorítva, en­gedjen szabad utat a párton­­kívülieknek? így is helyte­len feltenni a kérdést. Arra kell gondolni, hogy a párttag­nak semmivel sincs több joga — de kevesebb se — mint a pártonkívülieknek. csak több a köt e’essége, nagyobb a fe­lelőssége. Az állami és közfunkciók betöltésénél tehát — össze­gezve a tanulságot — az a ve­zető jár el helyesen, aki a szocializmus iránti hűség, a r.éphatalom melletti kiállás — mint alapkövetelmény mellett — a rátermettséget, a ' épességet és képzettséget, a becsületességet és a munka­­sz: retetet tartja elsődleges­nek. S NEM TÖRTÉNIK semmi y a, ha ezeknek a követel­ményeknek légiókban vala­melyik pártonkívüli felel meg, s azt alkalmazzák. S. B. ► -............ 4 Szovjetunió Legfelső tanácsa ülésszakának visszhangja (TASZSZ). Az egész világ­sajtó nagy figyelmet szentel a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszakán elhangzott Hruscsov- és Gromiko-beszéd­­nek, valamint a Legfelső Ta­nács határozatának. A világ­­’apok első oldalukon közük Hruscsov beszédének részle­tes ismertetését, valamint a határozat lényeges pontjait. PEKING A Zsenminasipao a követ­kezőket írja: „A szocializmus országainak egyetlen kíván­sága a béke megszilárdítása. Az amerikaiaknak le kell mondaniok az erő politikájá­ról”. A Kuangmingzsipao meg­állapítja: a Szovjetuniót át­hatja az az elhatározás, hogy ° zu tán is gfkraszáll a feszült­ség csökkentéséért, a hideg­háború megszüntetéséért. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának legutóbbi ülésszaka nagy szolgálatot tett a béké­nek. BONN A Die Welt Am Sonntag már beszámolójának címében hangsúlyozza, Hruscsov a Legfelső Tanács ülésén java­solta a nyugatnak, hogy hív­ják össze a nyugati és a kom­munista országok kormány­főinek értekezletét. Ezen az értekezleten el lehetne dön­teni a leszerelés problémáját, valamint minden más vitás kérdést is.” A Bonner Rundschau külö­nösen aláhúzza Hruscsovnak azokat a kijelentéseit, ame­lyek szerint valamely társa­dalmi rend győzelme „nem rakétákon, nem atom- és hld­­-osén bombákon. hanem azon dől el, hogy melyik rendszer biztosít több anyagi és szel­tem! javat az embernek”. LONDON A Dunday Express Taylor oxfordi egyetemi tanár cik­két közli. A cikk címe: „Mi lehetne rossz abban, ha tár­gyalnánk Hrusesowal? Itt az ideje, hogy újabb magasszin-Az elsők között vette at. • tű tanácskozást hívjanak ösz­­sze”. Taylor ezután elemzi az 1958-ik évi kilátásokat. Hang­súlyozza, hogy a féktelen atomfegyverkezési hajsza fel­tételei közt növekszik a há­ború veszélye. A szerző külö­nösképpen aláhúzza Angüa nagv sebezhetőségét. „Folytassuk-e a pusztítás fegyverének felhalmozását? Nem, nem. ezerszer nem. Ma­gunkért, gyermekeinkért, az emberiségért meg kell ten­nünk mindent, hogy kijus­sunk a zsákutcáiból. Ez az egyetlen jelentős probléma a világon. Minden egyéb má­sodrangú El kelj hárítanunk az atomháború szörnyűsé­geit”. TOKIO A Ma jnici a következőket írja: „A Szovjetunió a nagyha­talmak kormányfőinek ta­nácskozását kívánja a lesze­relés és egyéb problémák megvitatása végett”. KOPPENHÁGA A dán lapok Hruscsov be­szédének különösen azt a ré­szét hangsúlyozzák, hogy Dá­nia és Norvégia helyesen ér­tékeli a helyzetet, amikor el­utasítja, hogy területén raké­ta-támaszpontokat helyezze­nek el. PRÁGA A prágai lapok különöskép­pen hangsúlyozzák Hruscsov beszédéből azokat a részeket amelyek a szocialista orszá­gok egységét és összeforrott­­ságát. a Szovjetuniónak a bé­kéért, a népek közötti barát­ságért. a leszerelésért vívott harcát emelik ki. DELHI A Hindustau Timer részle­tesen ismerteti Hruscsov be S7édét és azt írja. hogy a szó cialista és a kapitalista orszá gok kormányfői értekezleté nek összehívása elősegítené hogy a problémáknak kölcsö nősen elfogadható megoldá sát találják meg. (MTI) Helytelen és taHtihptaWan nézeteket hirdettek a népi ál­lam feladatairól, mondván, hogy a kínai népi állam ..alapvetően gazdasági és kul­turális szervező erő“, hogy az adott helyzetben helytelen az, hogy a népi állam megfe­lelő eszközökkel harcoljon az ellenforradalmi elemek ellen, hogy a diktatúra eszközeivel nyomja el a kínai reakciót. Valójában — jegyzi meg a Zsenmvnrsipao — ezek az elemek azt követelték, hogy adjuk M a kínai államnak' a proletárdiktatúra megvaló­sítását szolgáló funkcióját. Kommunistákat ítéltek el Jordániában Amman (Reuter). Egy Jor­dániái katonai bíróság kom­munista tevékenység miatt tizenkilenc évi börtönre ítélte dr. Abdul Mazsed Abuhazsa­­lehet és Razseh Ahmed Gu­­naimot. (MTI), vrnnnnnnnnmnnnrHTnrr Feladataink a küldöttértekezlet határozatának megva lősításáért Az országos küldöttértekez­let megszabta a KISZ szer­vezetek politikai és szervezeti feladatait. A határozat azon­ban még nem minden. Csalk akkor válik igazán értékessé, ha azt végre is hajtják a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség alapszervezetei. Most van itt az ideje, hogy az országos értekezlet anyagát megtár­gyaljuk és hozzáfogjunk a ha­tározatok megvalósításához. Megyénkben alapszervezte­­teink nagy többségében már taggyűlést tartottak a kül­döttértekezlet határozatáról. Meg kell azonban mondani, nem a legkielégítőbben dol­gozták fel a határozatot. — Sok helyen Komócsin elvtárs részletes és elemző beszá­molójából csak egy-két rész­­szél foglalkoztak alapszervi titkáraink. Még azok a tag­gyűlések sem sikerültek eléggé, ahol a taggyűléseket az országos értekezlet kül­döttei tartották. Sok küldött arról beszélt, milyen volt alz Országház, milyen volt az értekezlet programja, s nem az értekezlet fontos határo­zatait vitatták. Nagyon sok alapszervezet­ben a vezetőség nem készí­tett ütemtervet az országos értekezlet határozatának fel­dolgozására. Nem jói van ez így. Mit kel] hát tenni, ho­gyan lehet a határozatot gya­korlattá átváltani? Egyik fontos feladat, hogy az alapszervezetek vezetői ütemtervet készítsenek a ha­tározat feldolgozására. Az országi® értekezlet anyagát egyszerre megvalósítani lehe­tetlen, ezért fokozatosan a helyi adottságokat fígyelem­­bevéve alakítsák ki alapszer­­vezeteink a megvalósítás sor­rendjét. Elsősorban Kádár eüvtárs felszólalását tanulmányozzák és vitassák meg a taggyűlése­ken. A KISZ tagjai előtt tisztázzák, mit jelent Kádár el vitámnak az a kitétele: „A KISZ a magyar ifjúság forradalmi politikai szervezete** Csótí Mátyásné 19-es kommunista az új MSZMP tagköny­vét. a túrkevei I.-es alapszervezet taggyűlésén. Csáti elv­­társnő ma is korát meghazudtoló lendülettel végzi párt­­megbízatását és lelkes mozgatója az alapszervezeti mun­kának. Kádár elvtárs azt fejezteid e mondatával, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek az ifjúság minden lénye­ges kérdésével foglalkoznia kell, s legfontosabb feladata az ifjúság szocialista szellem­ben való nevelése. E mondat tárgyalásánál vitassál: meg a szervezeti szabályzat erre vonatkozó részét is. Beszélje­nek az olyan kérdésekről, mint a KISZ jellege, tagjai­nak kötelessége, a szervezeti felépítés vezérelve, a demok­ratikus centralizmus, s+b. Az országos értekezlet fort» fos tennivalókén!, szabta m^g, hogy a KISZ szervezeteket tegyük kommunista, elvtársi közösségekké. Ehhez elsősor­ban az szükséges, hogy min­den KISZ tag tudja, mi az ő kötelessége és joga. A KISZ vezetőség feladata az, hogy szinte a KISZ tagonként ha­tározza meg a feladatokat a szervezeti szabályzat alap­ján. Az alapszervezeti veze­tőségeink vegyék figyelem­be, hogy a KISZ tagság még nem egyenlő felkészültségű emberéiből tevődik össze. — Az egyik fegyelmezettebb, önzetlenebb, a másik még csak magára gondol, A KISZ Sajtnos, ezt a jelszót még KISZ vezetőink nagyrésze sem órtL Sokan úgy értel­mezik, hogy csak azokkal nem dolgoznak együtt, akik októberben „hőbörögtek’1. — Egyik alapsasrvi titkárunk kijelentette, hogy „ők nem mennek az énekkarba, mert ott nem szívesen fogadják őket". Ezek az elvtársak nem értik meg, a KISZ-nek min­denhol ott kell lennie, ahol az ifjúságról van szó, ahol az ifjúságért tehetnek vala­mit. A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladata segíteni a pártot, támogatni munkájá­ban. A KISZ-nek nemcsak a KISZ tagokat, hanem az egész ifjúságot mozgósítani a feladata. Tehát az, hogy közeledjünk a KISZ-en kí­vüli fiatalokhoz is. Hogyan? Semmi esetre sem úgy, hogy mindegyiküket fedvesz­­saük a KISZ-be, de hívjuk meg őket a KISZ minden megmozdulására, vonjuk be a kultúr-, a sportmunlkába egyaránt. KISZ vezetőink járjanak el azokra a he-< Ivekre, ahol összejönnek a fiatalok, ahol vitatkoznak, szórakozna!:. Nem megy könnyen a megnyerésük, az bizonyos. Sokmlnden nem tetszik ne­kik, sokfajta észrevételt te­hetnek. KISZ vezetőink és kiszistádnk ne sértődjenek I meg, ne féljenek a vitától. LOTTO NYEREM É NY T 1$ Már a második mesterséges hold is túljutott a 700-ik körforgáson Moszkva (TASZSZ). A má­. sodik mesterséges hold de­cember 23-án reggel 6 órakor E 701-szer kerülte meg a földet. . Az első mesterséges hold ezen , idő alatt 1209 teljes kört írt . le. Derült időjárás esetén a mesterséges holdat szabad szemmel látni lehet napfel­kelte előtt az északi szélesség 0—15 fokáig és a déli széles­ség 0—on fokáig Az északi félgömbön a má­­sodik mesterséges holdat lát­ni lehet napnyugta után is s 24 foktól a 41. fokig. (MTI) bocsa Popovics jawosz'áf nllait« titkár nyilatkozata a Trybana Ludunak Belgrád (Tanjug). Kocsa Popovics jugoszláv külügyi államtitkár nyilatkozott a Trybuna Ludunak. Popovics elmondotta: Ju­goszlávia sok más országgal együtt a nukleáris és termo­nukleáris fegyverek előállítá­sának és alkalmazásának, va­lamint felhalmozásának szi­gorú betiltása mellett foglal állást. — Ennek az általános állás­pontunknak keretében — mondotta —> még külön, ha­tározottan ellenezzük az Európa központjában lévő és kettéosztott Németország atomfegyverekkel való felsze­relését. A Bundeswehmek atomfegyverekkel való fel­szerelése még csak fokozná a nemzetközi feszültséget, s je­lentősen megnehezítené mind a leszerelés problémájának, mind pedig Németország egyesítésének megoldását. A burzsoá jobboldal és a revizionizmus elleni harc sikere a kínai legfelső bíróságban Peldnp (MTI.) A Zsenmín­­zsipao hosszú cikkben számol be a kínai burzsoá jobboldal és a vele szövetségre lépett, pártonfaelüli revizionista ele­mek elleni harc újabb sike­réről, ezúttal a kínai legfelső bíróság szervezetében. A kí­nai párt lapjának cikkéből kitűnik, hogy a legfelső bíróságon három vezető be­osztású kommunista párttag csatlakozott a burzsoá jobb­oldalhoz, s azzal együtt tá­madta a kínai bíróságok népi rendszerét. A burzsoá jobb­oldali és revizionista elemek elleni harc sikerének komoly jelentősége van a népi de­mokratikus diktatúra rend­szerének megvédésére és a szocialista építés zavartalan­ságának biztosítására nézve — állapítja meg egyebek kö­zött a Zsenminzsápao cikke. A kínai lap szerint a bur­zsoá jobboldaliak és a revi­zionisták alapvetően meg akarták változtatni a legfel­ső bíróság szocialista és népi jellegét. : vezetők feladata, hogy a ki!- i lönböző jellemű fiatalokat ■ közös eszmék és célok alap ján közös kollektívába ko­vácsolják, mely képes hatni mindanmyió j ukra. Az országos értekezlet má­sik fő politikai jelszava: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért!“ mondják el ők is véleményei­ket, érveiket. Az országos küldöttértekez­let hosszú időre meghatároz­ta munkánkat. Nincs időnk tovább várni. Azonnal kezd­jenek hozzá alapseervezeteinik az értekezlet határozatáaiaik feldolgozásához. Bencze Ernő, KISZ MVB ágit. prop. rn.fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom