Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-21 / 300. szám

A termelőszövetkezeteké | Karácsony előtt Karcagon A JÖVŐ! ISMERETES, hogy mintegy három hónappal ezelőtt a szolnoki járás párt- és tanácsvezetői végigjárták a ter­melőszövetkezeteket, s közvetlen, elvtársi hangon elbe­szélgettek problémáikról; utat mutattak további mun­kájukhoz. Fáradozásuk nem volt eredménytelen: Míg tavaly a szol nőid járás 42 tsz-éből csak 25 zárta nyere­séggel a gazdasági évet, addig idén 37 tsz közül 36-ról mondhatjuk el ugyanezt. Az egyéni gazdákkal való kapcsolat azonban huza­mos időn át nem volt kielégítő, mert jobbadán a pilla­natnyilag időszerű termelési kérdések megbeszélésére szorítkozott. Gazdasági életünk egyik legjelentősebb fel­adata: a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése meg­lehetősen háttérbe szorult. Ezért jelentős az a megbe­szélés, mely a Szolnoki Járás Tanács és az MSZMP VB kezdeményezésére jött létre s mely az egyénileg gazdál­kodó parasztság helyzetével foglalkozott. Elvitathatatlan tény, hogy az egyéniek helyzete mind a felszabadulás óta, mind az ellenforradalom leverése óta jelentősen és állandóan javult. Ez az eredmény el­képzelhetetlen a Szovjetunió hősi harca és a párt lanka­datlan küzdelme nélkül. Az a felemelkedés, mely az egyénileg dolgozó pa­rasztság életében az elmúlt egy év alatt tapasztalható, könnyen tévútra .vezethet egyeseket, kik — kellő előre­látás hiányában — megfeledkeznek arról, hogy a jövő a közös, szocialista, nagyüzemi gazdálkodásé. Egyéni parasztjaink jövedelme ne tévesszen meg senkit. Mint a megbeszélésen Telek István rákócziíalvi gazda helyesen elmondotta: a tsz-tagofc munkaegység­­részesedése tiszta jövedelem, mely mögött ezen felül a közös vagyon gyarapodása is áll. Ezzel szemben az egyé­nileg gazdálkodók bevételeit jelentős kiadások is terhe­lik. A valóságos helyzetet ott látjuk meg. ahol „ki kell gombolni az erszényt”. Ilyenkor mutatkozik meg, hogy a tsz-tagok magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint az egyéniek. MIND A PARTNAK, mind a kormánynak rendíthe­tetlen elhatározása a jövőben is támogatni az egyéni gazdákat. A történelem fejlődését azonban nem lehet visszájára fordítani; minden reálisan gondolkodó ember­nek be kell látnia: a jövő a nagyüzemi, tehát hazánkban, s a többi népi demokráciában is a szocialista mezőgaz­daságé, a tsz-eké. 1— borváró — nnnnnnnnnnnnnnnnnrinririi 'inrinnnnnnnnnnnnnrii Némi lelkiismer e tfurdaXást érzünk, mikor Papp Kálmánt, a karcagi fmsz áruház vezető­jét néhány percre „kiragad­juk” a karácsonyi forgatag­tól, hogy tájékoztatást kér­jünk tőle. — A tavalyi évnek ebben a szakaszában már véget ért az október—novemberi felvásár­lási betegség — mondja —, így a forgalom emelkedéséről reális képet adhatok. Szerény számítás szerint 20 százalék­kal több árut adtunk el már eddig, mint tavaly. Hihetetle­nül megnőtt a játékáruk irán­ti kereslet. Ma a karcagi gye­rekek nemcsak facsigával, ha­nem óraműves vonattal, ha­jasbabával, felhúzható autó­val játszanak. S hogy a játé­kok árát a felnőttek nem „koplalják meg”, azt bizo­nyítja, hogy egy hónap alatt legdrágább rádiónkból, a „Beethoven"-ból négy dara­bot adtunk el, egyenként 4500 forintért. Pardon, egy pilla­­natral..-. — siet az áruház másik végébe, hol kisebb vá­sárlócsoport várja. Győri Ilonkát kérdezzük ezalatt a textilárukban mu­tatkozó keresletről, — Minden, ami szép és jó: S ikereseit cikk, — feleli. — A kevésbé tetszetős, vagy ép­­ven nem kiváló minőségű áru □ azonban nem talál vevőre. P Szerencsére: ilyen nemigen nakad nálunk... Az igények ^növekedését könnyű megérte­tni: az beszél, aki petyegtet.., □ ■— Hát honnan vegyem. . □--- tér vissza Papp elvtárs. — qIsmét tűzhelyet kerestek ve­vőim! Ha tízet kapok, abból tizenöt kelne el azonnal. Ugyanennyit el tudnánk adni a televíziós készülékből is, ha.i, — Ha?, i — Az a fránya antenna nemcsak a hangot, de képet is továbbítaná. Azt hiszem, a vezetékkel van valami baj; már folyik a vizsgálata. Rs bus néni — így ismerik legjobban Karcagon — szin­tén bekapcsolódik a beszélge­--------------- >%<»»» Meghívó Ma délután 4 órakor a Szolnoki Nőtanács műsoros karácsonyfa-ünnepélyt rendez a Közalkalmazottak József Attila Kultúrházában (Mali­­novszki út), melyre ezúton is szeretettel meghívja a gyer­mekeket és szüleiket. Szolnoki Nőtanács 'VMóck A Válóok című szovjet film házassággal kezdődik. Minden úgy alakul, hogy semmi baj sem lesz, a fiatalok boldogok. Azonban az ifjú férj apósa, kihasználva veje kolhozban elfoglalt vezető helyét, előnyre akar szert tenni, kamatoz­tatni szeretné. Tudta nélkül lovat kér kölcsön a kolhoz elnökétől, de hazafelé vezetve az állatot, találkozik a fiú­val. Ebből a találkozásból konfliktus támad, amelyet az ifjú menyecske szeretne levezetni, de fáradozása sikerte­len. Már úgy néz ki a dolog, hogy válás lesz belőle, végülis minden jóra fordul. — A film a Vörös Csillag filmszínház legközelebbi műsora. £gy újító és újítása ss I. számú Vízgépészeti Válladat a nyár folyamán nagyban elősegítette a mező­­gazdaság belterjességét. Ezt az év öntözési tapasztalatai mutatják legjobban. Míg a korábbi években az öntözést csak az állami gaz­daságok, majd később a ter­melőszövetkezetek igényelték, ez évben a szakcsoportok mel­lett nagy számban jelentkez­tek az egyéni gazdaságok iSí A kukoricaföld, a rét és le­gelő mellett mesterséges ön­tözéssel kívántak más termő­területeik hozamát is növelni, így a vállalatnak az öntözen­dő terület 187 millió köbmé­ter vízszükségletét 10 millió­val kellett emelni. Az idei öntözési igény figyelmeztető volt a jövő évi felkészülésre is. S a vállalat már számit nagyobb mező­­gazdasági területek öntözésé­rére. A tapasztalatok szerint mindjobban látják az egyéni gazdák, hogy jövedelmük az öntözéssel nagyban növek­szik. A szántó- és takar­mányföldek hozamának nö­vekedése magával vonzza az állattenyésztés-hozam emel­kedését is. Szeptember közepén a kin t ié vő öntöző egységek be­fejezték ez évi munkájukat. Á leszerelt motorokat most is szabad ég alatt helyezték el, mert a vállalatnak nem volt tároló helyisége. Most építenek egy 4000 légköbmé­teres tárolószínt. Ebben az évben kész is lese. így a nagy igénybevételnek kitett motorokat legalább a telep­helyen nem rongálja az idő­járás. A Csepel-Diesel motorok generálozása mellett a válla­latnak nagyobb korszerűsíté­seiket is kell végezni. A hor­tobágyi berettyói öntöző­állomások beépítettek és ez ma nam jó már, mert a tisza­­löki erőmű működésével pár­huzamosan a két folyócska vízállása ingadozóvá vált. — így a beépített aláliomásokat úszóművesekre kell átépíteni. Növelni kell a vedersoros úszókotrók számát, amelyek a kisebb lefolyók és össze­kötő-csatornák tisztítását vég­zik. A vállalat munkája most a tiszalöki duzzasztómű kar­­bantartasa is, ami szín tón nagy feladatot ró az üzem doígozóira. Nem feledkeznek meg az állami gazdaságok; termelőszövetkezetek halas­tavainak ellátásáról sem mert a vízcseréhez töbl felindult a látottakon. A raj­zok egy roppant komplikált sokféle áttétellel, kuplungok­kal, nagy szerkezettel össze­szerelt monstrumot mutattak. A legújabb terv szerint meg­építve 12 ezer forintba ke­rülne. A korábbi, a vülamos­­kdemelő 9 ezer forintos költ­séggel készült. Bartha nem nyugodott. Iz­gatta a komplikált szerkezet. Egyszerűbb kellene és olyan, aminek beszerelése nem két­­három hónap állást követel a mérlegtől. Felmerült az a kérdés is benne, mi lesz, ha valami alkatrész elromlik? Ismét hónapokig áll a mér­leg? Hisz nehéz a komplikált szerkezetben alkatrészt cse­rélni. A gondolkodást lassan eredmény követte, s megszü­letett egy újítás, amely' egy­szerű, mérlegállás nélkül be lehet szerelni és alkatrészeit percek alatt ki lehet cse­rélni. Az egész vágányhíd­mérleg kózákibontókészülék villamosítása a Bartha újítá­sa szerint csupán 5 ezer fo­rintba kerül. így darabon­ként 4 ezer forint megtaka­rítás mutatkozik. Az újítást az összes vasűtigazgatóság­í mi! — Pár napja, !iogy két tsz­­reli kislány beállított az áru­házba. A bátyjuk nemrégen vonult be katonának, az ő ré­szére vettek meglepetésül egy t ngóHarmonikát 3 ezer 200 forintért. El ne felejtse meg-Ha akarnánk, sem tudnánk elfelejteni, de azt sem, hogy milyen szeretettel szólnak , a Szívesen rendelkezésére állunk A Tiszavidék december 17-i számában „Előkelő bolt’* címmel egy kis levél jelent meg, amelyben Kovács Ist­vánná panaszolja, hogy a Ve­tőmagboltban — mivel nem tudott aprópénzzel fizetni — nem álltak a rendelkezésére. Emlékszünk az esetre, való-< ban nem volt a pénztárban; akkor aprópénzünk. Ennek­­oka, hogy a bolt forgalma: ilyenkor télen meglehetősen; csekély. A vásárló azzal tű-­­vozott tőlünk, hogy majd: visszajön és elviszi a kért: hőmérőt. Természetesen, haí közli velünk, hogy ez szá-; mára problémát okoz, szive-; sen segítettünk volna, azon-1 ban méltatlankodásának csak 5 a levelében adott kifejezést $ Ez volt még az első ilyen­­panasz boltunkkal kapcsolat-’ ban, s meglehetősen széles* vásárlórétegünk tudja leg-j jóban, hogy a kiszolgálási mindig előzékeny és udva-í nas. Nem neheztelünk a mél­tatlankodó vasáriéra sem. A (A hőmérőt majdnem két na-! pig őrizgettük a számára).! Ha legközelebb erre jár, jőj-í jön be boltunkba, s meglát-! ja, hogy szívesen állunk ren­delkezésére. Ha véletlenül is-J mét aprópén z-problémai adódna — Ígérjük — ezen is' segíteni fogunk. Sőt, mivel: bojtunk feladata nemcsak az eladás, hanem a szakmai ta­nácsadás is, bárki fordulhat hozzánk. Mi azt szeretnénk, és az is akarjuk, hogy a közvélemény meg legyen elé­gedve munkákkal. Reméljük, hogy úgy, ahogy eddig — ezt az apró félreértést leszámít­va — ezután sem lesz pa­nasz rá. Gulyás Ferenc, a Vetőmagbolt vezetője. * I * 3 * 5 * * 8 Bartha Lászlót nem igen kéE bemutatni a Szolnoki Járműjavító Vállalat dolgo­zóinak. Több mint harminc éve dolgozik a mérlegmű­helyben. Egy évtizede annak vezetője. Eléggé vígkedélyű, beszédes ember, emellett ál­landóan azon töri a fejét, hogyan lehet a munkát egy­szerűbbé, könnyebbé és gyor­sabbá tenni. Nem kis feladata van, mert országos viszonylatra területeik hozamát is növelni, tatja a vasút összes kismér­­legét, szekérhídmórlegét és a vágányhídmérlegeket. Fontos terű lat ez, hiszen a vasúti szállítások ár-megszabásánál a szállítandó árú súlyát ve­szik alapul, s egyes állomá­sokon vagonba rakott árúkat mindig lemérik. A mándsatérium korszerűsíteni akar. A kézi kibontó készülékeket villamosítaná szeretné. — Ez igen fontos, mert egy-egy kocsi lemérlegelésénél a kézi­ki bontóval két embernek — eléggé nehezen — 26-ot kell fordítani a hajtókaron. Bi­­zony, ez egy vonatnál renge­teg időt vesz igénybe és ala­posan kifárasztja az embere­ket. A MÁV Vasúttervező Vál­lalatnak adta azt a megbíza­tást a minisztérium, hogy tervezzen a vágányhídmérle­gekhez villamos kibontóké­­szülókjet. A vállalat tervezett is három különböző típusú mérleghez. — Elkészítette a rajzókat, egészen a legrészle­tesebb alkatrészekig. A rajzok lekerültek a ki­vitelező vállalathoz, illetve Bartha I-ásctló elvtárshoz, aki a szokáshoz híven, mélyen nak elküldték, amelyek he-' lyescnek tartják és már meg­rendelés is érkezett rá. Mi az előnye ennek az újításiak ? Egyrészt a mérlegelés ide­jét 50 százalékban csökkenti, s így elősegíti a kocsifordu­lók meggyorsítását. A dolgo­zókat megmenti a nehéz testi munkától és nagyobb figyel­met szentelhetnek magárg a mérlegelésié. Kiküszöböli a mérlegkar visszavágását, mely sok esetben komoly balesetet okozott. Kevesebb a rongálódás a mérleg alkat­részeiben és maga a szerke­zet egyszerűsége biztosítja a könnyű javítást.. Alig született meg az újí­tás. máris ötöt felszereltekés még ebben az évben újabb ötöt szerelnek fel. A jövő évre vonatkozólag az előze­tes megrendelések azt mu­tatják. hogy 30 darab b3sze­­relése válik aktuálissá. Az üzem kapacitása azonban nagyobb beszerelésekre is képes, ha azt a szükség úgy ■ ab — 3 förökszentmiklósi kiinyveslioltiian... Az ízléses, ünnepi díszbe öltöztetett kirakat, no meg az ott látható „újdonságok” vonzottak, mikor bementem a törökszentmiklósi könyves­boltba. A bolt kőt dolgozója bo­szorkányos ügyességgel vará­zsolja a rothadásig megtöl­tött polcokról a vevők elé a kért könyveket. Egy szem­üveges, tanárkülsejű férfi az iránt érdeklődik, lehet-e részletre könyvet kapni. A megnyugtató válaszra 400 forint értékű, főleg iro­dalmi könyvet csomagolta! be. Az egyik „anyuka” tanács­talanul tárja szét kezét, ami­kor az 5 éves „Ferkó’* han­gos sírással követeli az ösz­­szes képeskönyvek megvásár­lását. Igen ügyes sakkhúzás­sal, egy minden eddiginél nagyobb képeskönyv bemu­­tatá iával szereli le a mosoly­gósaivá boltvezetőnő a túl­­[zott igényt. I A boltvezetőnő kérdésemre , elmondta, hogy az idén sok­kal korábban indult meg a ;szokásos hétköznaptól eltérő | forgalom. Ez a forgalom nap­­jrol-napra fokozódik. Közölte még, hogy az idén igen sok 'szakkönyvet, főleg mezőgaz­dasági tárgyú könyvet ad­­| nak el. , í Egy idős bácsi a SZÖVOSZ • kiadósában megjelenő nép­szerű sora nat, a „Kincses , könyvek” új kötete iránt ér­deklődött. Érd-etklőtíésemre • elmondta, hogy a törökmik­­ílósi Dózsa Tsz tagja és fo­lyamatosan megrendeltéit ezt a sorozatot. j A behajtón kilépve, a ki— 'rakat előtt öreg nénikét lát­tam. A zsebkendő sarkából olvasgatta kezébe pénzét, maid betért a boltba. Pár perc múlva hóna alatt vas­kos mese-könyvvel jön ki. — Arcán á:s/.ellemiiit mosoly — Unokájára gondolt. Endrész IxlszIó. i üZoVOSZ ins' rín r. 'tfCalíctónyi ajáftdék&k Az öntözéses gazdálkodás jövő évi előkészületei elektromos vtzákiemelőt ké­szítenek. Ugyanakkor a víz­ügyi igazgatóságnak szüksé­ges műszaki berendezéseket is gyártják, E fontos munkák mellett a vállalatnak még van ereje exportszállításra is. Jelenleg Indiának készítenek egy mo­dem vízhűtő berendezést mezőiek munkái körülbelül hatezer órát tesznek ki. Ju­goszláviának 3 darab 6 egy­séges úszó szivattyútelepet gyártanait. Ezen felül készí­tenek 4 darab nagyteljesít­ményű Cs. K.—800-as szi­vattyút is. Csak a jugoszlá­viai export közel 60 ezer munkaórát vesz igénybe és ezen felül a vállalat munká­sai szerelik be a helyszínen a berendezéseket, — ab — karcagiak Fodor Lászlóméról, ki a fűszeroszályon dolgozik, s fc-’ textíliákkal foglalatosko­dó C rti Gyuláról, kik a nagy „rumli”-ban sem feled­keznek meg arról, hogy a jó­minőségű, ízléses ajándékok­hoz udvariasságot is „mellé - keljenek”, * Ilyen fokú vásárlási kedv, ennyi áru, ennyi kedvesség is­meretében senki sem fog cso­dálkozni azon, hogy az fmsz áruház harmadik negyedévi tervét 6,8 százalékkal túltel­jesítette. Higgyétek el, gye­rekek, hogy nam is tudnánk élni, ha nem l nne karácsony. I Én főleg azért sze­: retem a karácsonyt, j mert akkor sok aján­­! dákot kapok. Kará­ig csony előtt mindig ! szoktam venni egy > tucat levélpapírt, s órákig rángatom a l toliamat azokon fel, s le, sokszor még bele is izzadok. A megírt \ leveleket pedig röpí­­; tem szerteszét az or­­: szag minden részébe 1 a rokonoknak, hogy } nehogy megfeletkez­­t zenek rólam a kará- 5 csonyi ajándékvásár­­iláskor. Sőt mégCseh-3 Szlovákiába is írtam í egy levelet. Kaptam 3 is egy sablont a cseh-5 szlovák barátnőmtől, g de nemhogy én, ha-I nem még Szabó tanár 8 úr sem tudja, hogy 8 mire kell használni. § Ajándékot kapni és 1 adni nagy öröm. Én 2 nemcsak kapni szők­ít tűm. hanem adok is. Ezt a térítőt most 1 anyukámnak horgo- ] lom. Persze nem a zsebpénzemből vet- ! tem hozzá az anya- < got, hanem megírtam J anyukámnak, hogy c meg akarom lepni i karácsonyra ezzel a 1 kis térítővel, tehát 1 küldjön rá pénzt. I Igaz, hogy négyből i fogom csak elkészí- i tent, dehát a többi i pénz elfér nálam is. 1 Mondhatná valaki: 1 „szerinted ez megle- : petés lesz? Hiszen i tudja anyukád". Per­sze, hogy meglepetés : lesz! De még milyen i nagy! A térítőt nem is neki, hanem idő- i sebb nővéremnek, i Katinak adom. Fur­­fangosság dolgában sem maradok alul. Szokásom szerint ; most is két legyet : ütök eau csapásra. Már nagyon régóta fáj a fogam egy $zén fényképalbumra. Most, végre eljött az alkalom. Megvettem karácsonyra Eminek, az ifjabb nővérem­nek. Karácsonykor Eminek fogom adni,ő nagyon fog örülni, hogy nem felejtkez­tem el róla, de mivel neki van egy kicsi, meg egy nagy fény­képalbuma, így erre már nem lesz neki szüksége, s akkor jö­vök majd én. Anyukának még egy szép brosstűt is vet­tem, mert őszintén bevallom, nagyon hiányzik a bordó kö­tött pulóveréről. Anyuka, Kati, Emi már el vannak intéz­ve. De mi lesz a só­gorommal? Már pén­zem sincs. Csak okos leoucn öa ember, ak­kor nincs semmi baj. Ezt a ,.Népszerű al- í gebra” című könyvet £ fogom nekiajándé- s kozni. Biztosan nugy- ^ ra becsüli, mert kü­lönben nem vette vol- e na meg nekem tavaly 8 a születésnapomra. Én ■ tényleg nem becsül- h tem meg, mert Emi- S nek ajándékoztam \ névnapjára. Viszont ő ‘í is visszaajándékozta 8 nekem a névnapom- 8 ra, s hogy igaz legyen 5 az a mondás, hogy \ ajándékkönyv körbe- § jár, ezért most érv is ; visszaajándékozom a § sógoromnak. Elvégre, soha sem \ lehet tudni, hogy egy § okleveles gépészmér- s nőknek nem nagyobb J szüksége van-e egy „Népszerű algebrá’’­­ra, mint nekem, akit már második év Szabó tanár úr tanít. E g c dy Edit Mezőtúr. £ Leánygimnázium j

Next

/
Oldalképek
Tartalom