Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-20 / 273. szám

SZOLNOK GYOMRA-.. Kétszer annyi húskészítmény fogy hetenként, mint régen egy hónapban — Miért nincs patkószeg a virsliben? —- Akik nem szeretik a velőscsontot és a pacalpörköltét kimutatások Ha Szolnokot) a megye idegközpont i ának nevezik, — az utóbbi hónapolt fogyasz­tási statisztikája alapján — nyugodtan titulálhatjuk a megye gyomrának is. Érdemes megtudni, honnan táplálják a legfőbb jóval — a legízesebb falatokkal ezt a jóétvágyú várost, „Vágóhíd” — csak így is­merik a „téglaháznál” a Pa­pírgyár és a Tisza-töltés kö­zött szerényen meghúzódó ipartelepet. Udvarán, csarno­kaiban nagy a sürgés-forgás A kövezetei állandóan slan­gokkal locsolják, tisztogatják — időnként Ids gumikereke kocsikat húznak át rajta sza­­lámirudakkal, sajtokkal, celo­fánba csomagolt- rakott hú­sokkal és más éhomra nehe­zen elviselhető ínycsiklando­zókkal megrakva; Étvágygerjesztő illatok terjengenek a feldolgozó kör­nyékén is. Előtere — homá­lyos üvegtetővel — zöldelő cserepes-virágokkal, tisztoga­tástól állandóan nedves kö­vezetével üdítően hat, mint egy télikert, A raktárhelyiségekben de­res csövek hútik fagypont közelébe a levegőt; Tonna­számra, egész plafonmagas­ságig tornyosodnak itt a le­sózott szalonnaoszlopok, ha­sított sertések, borjúk; Egyszóval, a modern üzem­ben nehezen ismerné meg már bárki a tíz év előtti el­hanyagolt kis vágóhidat, ahr I reggelenként egy-két mészá­ros bajlódott. Ma a munkák zöme gépesített, futószalag­szerűen történik a feldolgo­zás, a csarnokokban min­denhol mozgó daru segítsé­gével haladnak a feldolgo­zás folyamatain keresztül a többmázsás darabok: Egyébként ide tartozik a központi üzemhez a megyé­ben lévő 11 telep és két hiz­lalda “ közte a kunhegyes) ahol 1200 és a jászapáti, ahol 900 sertés hízik a lakosság étvágya szerint; De mennyi mázsában mér­ve ez az étvágy? Pallai élvtárs, a vállalat igazgatója és Szudi elvtárs pontos felvilágosítást ad erre is a legutolsó szerint. — Egy hét alatt 850 mázsa húskészítményt gyártunk. Ebből kb. 210—22( mázsa töltelékáru: 35—40 fajta kolbász, szalámi, sonka sajt, virsli, sitb. Az előzr évekhez, de még a tavaly őszihez képest is csúcsfo­gyasztás van az idén. Azelőtt havonta csak 350—400 mázsa áru ment eh — 1950-ben — emlékezik vissza Szudi — 6—7 mázsa árut gyártottunk naponta. Tegnap meg 40 mázsát szál­lított el a szolnoki 51-es áruda Estére már csak két mázsa maradt belőle. De nem baj, győzd a vágó­híd — vágóállat is van amennyi kell, talán sertésből van úgy néha, hogy több if elkelne. A fej és köröm, ami­óta a tavasszal leszállították az árát — szintén jól fogy Igaz, hogy ez 200.000 forin’ veszteséget jelentett a válla­latnak. de itt azt mondják hogy első a lakosság ellátása S ennél a kérdésnél érde­mesebb még egy darabig el­időzni, mert hiszen valóban ez a legfontosabb feladat s ezért van az egész üzem; — Melyik árut kedveli leg­­iobban a lakosság? A töltelékáruk közül a kolbász, szalámiféléík fogy­nak a legjobban — mondja Pallai elvtárs, de úgyszólván mind keresett. Raktárkészle­tünk is csak minimális eb­ből, mert ahogy elkészül, úgy viszik. A virsliről is megkérdez­zük a legilletékesebbek vé­leményét. Mert ugye, ezt nem titok — úgy gondolják, hogy lóhúsból van az — s nem Is számít jókedélyű embernek, aki meg nem kérdezi a kis­kor, árudában, vagy a ven­déglőben, hogy patkószeg van-e benne? A választ a helyszínen kaptuk meg, ahol a virslit gyártják. Ebben bizony hír­mondója sincs a lóhúsmak — már csak azért sem, mert lovat igen ritkán vágnak — havonként esetleg egyet­­egyet. De ezt sem hasznól­­lák a töltelékáruba, nem is lehet; A szakmunkások még a marhahúsnak is a javát válogatják ki a töltelékbe, az inas részeket a világért bele nem tennék. Ez más­fajta feldolgozásra keni) Ügy hogy a panzer, virsli kolbász — kivéve az olcsó í forintos főzőkolbászt — a java marhahúsból, sertés­húsból, szalonnából készül A főzőkolbász annyiban kü­lönbözik ezektől, hogy az inas részeket is felhasznál iák bele. S ami fontos, s amit szintén saját szemű nik ke! kellett tapasztalni, hogy min­den húsdarabon, ami az üzem. be feldolgozásra kerül, rajta vatt az ötvös pecsétje© — s állandó a higiéniai felügye­let. tisztaság. Ez itt szinte a munka legfontosabb feltétele A húsüzemre tehát nem ’ehet senkinek sem panasza Az itt dolgozóknak azonbar van. Mégpedig az, hogy nem tudnak minden portékát ér­tékesíteni. így szinte szamarad; Ritkán akad gaz­dája a pacalnak, de még a vesevelőt is csak nagy kíná­lásra hordja el a kereskede­lem. Hogyan, hát olyan vá­ros lenne ez a Szolnok, ahol nem szeretik a csontlevest velőscsontot, vesevelőt, ízle­tes pacalpörköltet? — Erről szó sincs — vilá­gosítanak feL Csupán arró1 van szó, hogy a -kiskereske­delem nem veszi át ezeket az árukat, mert értékük csekély és nem alkarnak bajlódni vei“. Viszont igen nagy érték megy kárba így. a mellék­­termékekből származó bevé­telek tekintélyes része s a kereskedelembe, néhánmyal több árura mondják rá, hogy .nincs” mikor van bőviben. A megoldás erre: egy vágó­hídi mintabolt lenne, ezt azonban nem engedélyezne. Pedig de forgalmas lenne egv olyan bolt, ahol mindig van vesevelő, máj, velőscsont és frissen süti kolbász-hurka. (palatínus) tonnaszámra megy a hulladékba a fehér és velőcsont, ami a töltelékáru gyártásánál visz-Á**AAAAAAÁAAÁÁÁÁÁAAÁÁÁÁÁAA*ÁAAAÁAÁAÁAZÁÁAA*A*AAAAAZ*AZ»*Á*AÁ*ÁÁZAAAAAAA*AAAA*ÁAAÁÁ*t KÉT LEVEL Mezőtúr vízellátásáról Ruskő Margit, mezőtúri levelezőnk, írásából idézzük az alábbi sorokat: „A városban rossz a vízellátás. Hiába fúr-t ják a sok kutat, Mezőtúron mégis vízhiány van, ami bizony nem kellemes. Hazamegy az ember a munkából, lemegy a kútra, s amilyen szerencséje van, az nem folyik, vagy annyian vannak, mint égen a csillag. Két-három órahosszába is be­letelik, míg két edény vizet sikerül hazavinni. Igen kíváncsi vagyok, hogy hová folyik el a mezőtúri kutak vize?’’ A panaszos sorokra hadd álljon Itt válaszként a tudó­­sító írása, amely azt bizonyítja, hogy a tanács és a helyi szervek foglalkoznak a város vízellátásának biztosításával. 1800 folyóméter "vízvezeték épül Mezőtúron Városunknak mind máig megoldatlan problémája a lakosság ivóvíz szükségleté­­tének biztosítása. A régebbi ártézl kutak nagyrésze be­­isza pólódért, A közelmúltban a végre­hajtó bizottság előterjeszté­se alapján — a tanácsülés részlegesen foglalkozott vá­rosunk vízkérdésével és úgy határozott, hogy e kérdést a községfejlesztési alap ter­hére kell megoldani. Mégpe­dig úgy, hogy az alsórészi re­gálén már megépült kútcso­­port vizét be kell vezetni a város belterületére. Ennek a határozatnak alapján a ta­nács ipari és műszaki osztá­lya tervet készített a vizveze­ték-héUózat bővítésére, s az egyik kútcsoport beveze­tésével kapcsolatos munká­latok október folyamán meg­indultak. Egyelőre *— mint­egy 180.000 forintos költség­gel — 1800 folyóméter új víz­vezeték épül, s ezzel az al­­sórészi városrész vízkérdése teljesén megoldódik. — Két közkifolyót kap a Rákóezi-út, a Zrínyi utcán végig vezetik a vízvezetéket egészen a Sza­badság térig, így biztosítva lesz a városi fürdő vízszük­séglete is, s az eddigi heti két nap helyett egész héten nyitva tarthatják a fürdőt. Bust Vince Szokatlan szemlére sora­koztatták fel a Jászszentand­­rási Gépállomás erőgépeit, vontatóit és teherautóját a napokban. A gépállomás ve­zetői és megyei közlekedési rendőrök jelenlétében ellen­őrizték, hogy műszaki és köz­úti forgalomban a járművek üzembiztosak-e. Miért történik a sok közlekedési hateset a gépállomási jármüvekkel? A szemle alkalmával a bi­zottság vizsgálta meg, hogy jól vannak-e beállítva a kor­mányok, nem nagy-e a holt­játékuk, a lámpák, az irány­jelzők működnek-e, megbíz­hatók-e a ráfutó fékek? — A másak célja a műszaki szemlének az volt, megvizs­gálták, hogy a járművek ve­zetőinek jogosítványa rend­ben van-e? Elsősorban orvo­silag érvényes-e, majd a ki­állítás óta történt változások be vannak-e vezetve. Helyes volt ez a szemle azért is, mert több esetben előfordul, hogy a gépállomások vonta­tói. zetonai nincsenek levizs­gáztatva. — Még gyakoribb, hogy olyan személyek veze­tik ezeket a közúti forgalom­ban, akiknek nincs jogosít­ványuk, s hogy a szabályta­lanságot leplezzék, a gépről leszedték a rendszámot Hasonló műszaki és közle­kedési szendét rendeztek a Jászberényi Gépállomáson is, azaz csalt rendeztek volna, de a jászberényiek ennek a fiolám 1 n**m in nla í A jászszenlandrás! szemlén. fogaskerekű vitt fel bennünket a hegyre, a prá­gaiak kedvenc kiránduló helyére. Nem messze a fogaskerekű megállójától kedves kép tárult elénk. Gon­dozott utak, zöld pázsit, virágok üde színfoltja, a fák alatt, világos tisztásokon megkapó szépségű szobrok, ez a Má­zsák tere. A vénasszonyok nyarának simogató melegeben még illatoztak a fehér rózsák, pompáztak a tarka virágok, de a fákról hulló sárga levelek már a hervadást, az őszt sejtette. Lassan sétálgattunk, élveztük a napfényt, a szellő hűvös érintését, szemünkkel cirógattuk a virágokat. S aztán nagy elhatározással felkapaszkodtunk a kilátó­toronyba, amely a párizsi Eiffel-torony mintájára vasból készült. Mondhatom, jól kimelegedtünk, s ugyancsak kap­kodtunk a levegő után, mire megmásztuk a lépcsők soka­ságát. De a látvány, ami szemünkbe tűnt, kárpótolt a fá­radtságért. Gyönyörködhettünk Prága csodálatos panorá­májában. Az ezüst csíknak tűnő Moldván megolvastuk a hidakat, ismerősként köszöntöttük azokat az épületeket, ahol már jártunk, s újaikat „fedeztünk fel”, pld. a 17 eme­letes szállodát, s messze a horizont szélén a Klement Gott­­wald mauzóleumot. Megkerestük tekintettünkkel a királyi vár hatalmas épülettömbjét, s azt a tornyot is, ahol a 15 éves Hunyadi Mátyás raboskodott 1457-ben, akit a követ­kező évben Magyarország királyává választottak; A királyi várat közelebbről is megismertük. Jártunk abban a teremben, ahonnan elindult a történelemből jól­ismert Harmieéves háború. Végig sétáltunk egy üres, kongó nagy termen, ahol a királyok, császárok idejében a lovagi tornák zajlottak le, S ugyanabban a helyiségek­ben kopogtak lépteink, ahol ló pár száz évvel ezelőtt Má­ria Terézia királynő selyemruhája suhogott; Megnéztük életnagyságú portréját is, amely a Galéria-terein bei. lát­ható. Ugyanitt találjuk azt az aranyórát is. amelyet Mária Terézia kapott ajándékba XVI. Lajos francia királytól. A Galéria-terem is nagyon szép, de ezen még túltesz a kö­vetkező, az úgynevezett Spanyol-terem. Ez 48 méter hosz­­szú, 24 méter széles és 12 méter magas helyiség. Csodála­tosan szép, művészi fafaragások, aranyozott csillárok dí­szítik. El lehet képzelni, milyen csillogás van, amikor ki­gyulladnak a villanykörték, amelyeknek száma a két te­remben együttvéve háromezer. A hajdani királyok e fényűző helyiségében szokták átadni a Csehszlovák Köz­társaság kitüntetéseit a legjobb dolgozóknak; Tgen érdekes élményt jelentett számunkra az alki­misták utcáján tett séta. A kis házacskák, ame­lyek II. Rudolf uralkodása, idején épültek, ma már mű­emlékek. Ha valaki kinyitja a kis ablakok fatábláit, vagy belép a mindig nyitva lévő ajtón, megismerheti, milyen bútordarabok, milyen tárgyalj voltak abban az időbér használatosak. Az egyik szobában fehérhajú, nagyszakáiíú bácsi (természetesen nem élő, hanem viasz-figura) a kezé­ben lévő lombikot vizsgálgatja, máshol egy nagy vasüst Csef)ssíooákíaí (egysetek Ezt láttam Prágában előtt ül egy ember, mintha csak tüzelne, s mindez azt ábrá­zolja, hogyan kutatták az alkimisták az aranycsinálás titkát; Érdemes arról is írni, amit az üzletlátogatások során tapasztaltunk. Elöljáróban azt kell elmondani, hogy ren­geteg üzlet van a csehszlovák fővárosban. Többemeletes áruházak, élelmiszerboltok, külön gyermek-áruházak, ahol a ruhaneműkön kívül nagyon sokféle, ötletes, szórakoztató játékok kaphatók. Vannak úgynevezett Szilem üzletek is, ahol a pulóverek, fehérneműk, harisnyák között válogat­hatnak a vásárlók. A Szllon üzletekben és az áruházakban is valósággal hömpölyög az emberáradat.' S a nagy áru­házakban vasárnap sincs szünet, ekkor, is egész nap a vásárlók rendelkezésére állnak. Ebből talán mi is tanul­hatnánk, hiszen nálunk általános panasz az, hogy a dol­gozó nők, családanyák nehezen tudják megoldani a vásár­lást, mivel szombaton délután és vasárnap az üzletek — főképpen a ruha és textilboltok — zárva vannak. 'T öbb alkalommal jártunk az ötemeletes Hattyú - áruházban, ahol mozgólépcső és több lift szál­lítja fel a vásárlókat az ötödik emeletre. Itt van büfé s A Spanyol-terem részlete ami csak szem-6zájnak ingere, minden kapható. Az áruház többi emeletén is a különböző áruk halmaza között válo­­gathanak az emberek. A hosszú asztalokon a szebbnél szebb síma és kordbársony anyagok, a leheletkönnyű szí­ton és nylon kelmék, szövetek, matlasszék, stb. sorakoz­nak. A vásárlók sétálgatnak az asztalok között, s amikor kiválasztották a nekik tetsző és megfelelő anyagot, nyélbe ütik a vásárlást. Az elárusítók előzékenyek, udvariasak, s a legcsekélyebb árut is ízlésesen becsomagolva adják át a vásárlónak; VT ' üzletlátogatások során meggyőződtünk arról is, ^ hogy a csehszlovák nők, a dolgozó asszonyok otthoni munkáját nagyon megkönnyítik a különböző ház­tartási gépek. A mérnökök, a tervezők, a gyárak munká­sai mindig azon fáradoznak, hogy minél könnyebbé te­gyék a dolgozó nők számára a „második műszakot”. A mo­sógép, amely nálunk még nagyon sok asszonynak csak álma, Csehszlovákiában többfél e típusban, s nem is drágán kapható. így nem is csodálkoztam azon. amit egy beszél­getés során hallottam, hogy ha egy lány férjhez megy, legelső, amit megvásárolnak számára: a mosógép. Az is bizonyára érdekli az olvasókat, de különösen a nőket, hogy milyen a divat, hogyan öltözködnek Prágá­ban. Nagyon szép ruhaanyagaik és konfekcióáruik vannak. Öltözködésük ízléses, de egyszerű. Szeretik a szépet, de emellett arra is gondolnak, hogy praktikus, célszerű le­gyen az a holmi, amit megvásárolnak. Több apró epizód alapján győződtünk meg arról, hogy takarékos, megfontolt emberek, akik nem dobálják a pénzt; Nekünk különösen a női cipők tűntek furcsának. Ugyanis a legtöbb prágai nő vastag gumitalpú, vagy teli­talpas cipőt visel, amelyek inkább kényelmesek, mint szé­pek. Ez a cipőviselet alkalmazkodik Prága kövezetéhez. Az egész város apró, úgynevezett macskakövekkel van kirakva, ami talán nagyon tartós, de az is biztos, hogy magassarkú, vagy pláne tűsarkú cipőben nem lenne köny­­nyű rajta járkálni. C"ok mindent megfigyeltünk, sok szépet láttunk a Cscliszilovák fővárosban, s amikor eljött a bú­­esúzás ideje, mint kedves ismerősünktől köszöntünk cd Margittól, az idegenvezetőnktől, akinek tudása, szolgálat­készsége nagyban hozzájárult ahhoz hogy az ódon és az új Prága szépségeit megismertük. Viszontlátásra búcsúz­tunk az állomáson, s a vonat ablakából még sokáig figyel­tük a város fényeit, s a messze világító vörös csillagokat. NAGY KATALIN' tak nagyobb jelentőséget) Pedig lenne mit rend beszed­ni, mert a gépállomás mo­torkerékpárját ott is olyan egyének használják, akiknek nincs motortaerékpárvezetői jogosítványuk. — Ilyenekből adódnaík a napjainkban ta­pasztalható közleekdési bal­esetek, mert a vezetők nin­csenek tisztában a közúti forgalom szabályaival; Lényegében a gépállomá­sok vezetőinek érdeke, bogy a gondjaikra bízott vontató­kat, teherautókat és motor­kerékpárokat olyan emberek vezessék, kiknek megvan a kellő szaktudásuk, érvényes vezetői jogosítvánnyal ren­delkeznek. A műszaki és közlekedésrendészeti szemlék ezt a célt szolgálják és fon­tos, hogy ezeket mindenütt komolyan vegyék »eí/r-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom