Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-16 / 270. szám

A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA^

II. évfolyam, 270. szám.

ARA: SO FII J ER.

1957. november 16. szombat.

WJLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK},

14 és félmillió tégla

A Mezőtúri Téglagyár november 7-ig 14 cs fcliiiillió téglát termelt terven fclüL F.bből 483 csalán i házat lehetne építeni. Tetőfedő cserépből 1 millió darab a terven felüli mennyi ség. Az idei termelés folyamán jelentősen javult a minőség és csökkent a gyárban a selejt. A minőségjavulás a tavalyihoz képest 1 millió 780 ezer forinttal növelte a gyár bevételét. A selejt a tavalyi 6.4 százalékról 4.1 százalékra csökkent, ami 1 millió 300 ezer téglatöbbletet jelent. A gyár ezévi téglatermelése közel hatmillióval több a múltévinél. A tervtúlteljesítés eredményeként az év végén félmillió forint nyereségrészesedést osztanak majd szét a dolgozók közöt t. BusiVinczc

——s» ■

265 holdon

ADJUNK VÁLASZT...

A HQI MAPI KF>ZI.FGF,^ | tanácsválasztásokon

több, mint 70 ezer választópolgár szavaz Szolnok megyében.

Nem egyszerű szavazási eljárásról van szó. Politikai esemény ez. Állásfoglalás a párt és kormány politikájával, a tanácsok működésével és nem utolsó sorban az egy évvel ezelőtt lefolyt eseményekkel kapcsolatban. ,

Lehetetlen most az 1956 október—november még sokáig emlékezetes eseményeiről nem beszélni. Ezeknek az eseményeknek tanulságai beláthatatlan ideig meghatározzák minden becsületes dolgozó ember politikai és erkölcsi álláspontját Szolnok megyében is.

Ne kerteljünk. Az akkori idők minden zűrzavara ellenére élesen rajzolódott ki a fasizmus, a régi úrivilág fenyegető arculata. Ha csak azt nézzük, mi történt, az is elég ehhez. De néznünk kell azt is, mi történt volna még.

Falu és város egyaránt érezte, hogy az ellenforradalmi támadás nemcsak a központi, hanem a helyi hatalom, a tanácsok ellen is irányult. És nemcsak a tanácsvezetőket, az államigazgatási alkalmazottakat távolították el rohamosan, hanem hozzáfogtak a tanácsok, mint testületek megsemmisítéséhez, a dolgozó nép soraiból választott munkás, paraszt és velük tartó értelmiségi tanácstagok szétzavarásához is.

tft- I.Y KE» I FTT | a szennyes hullámokon visszatérni törekvő úri társaságnak, a volt viriliseknek és a szekerükbe fogott kétes, tülekedő, csak hatalmaskodásra képes, de egyébként üres és foltos elemeknek. Ezért kellett volna pusztulniok azoknak, akik tevékenységükkel, vagy akár puszta létükkel útjában állanak a kizsákmányolok, főispánok, szolgabírák letűnt világának.

Küzdünk a hibák ellen és akarjuk, hogy hibák ne legyenek. De nem szabad elfelejteni, hogy a régi rendszer a maga egészében a mi számunkra egyetlen nagy néppusztító hiba volt, járom a tömegek nyakán. Annak a rendszernek a haszonélvezői a nép kárából éltek, s ez a kártevés volt a lényege. Akkor a kisemmizett, összetört, megfélemlített munkás, paraszt és népi értelmiségi reszketve fogta meg a közigazgatási vezetők ajtajának kilincsét és már az ajtón kívül, legtöbbször a földre tette le kalapját, how yTazatnsan megjelenhessen a nagyságos és tekintetes urak előtt.

Tanácsaink még fiatal szervek és át kell élniök a fejlődéssel, erősödéssel járó betegségeket nehézségeket. A régi közigazgatás elnyomó szelleme azonban megszűnt, s a lakosság nemcsak szabadabb légkörben él, hanem bírálhatja is a tanácsok munkáját. Rendelkezik a közügyekre való befolyás eszközeivel.

pt viH » 17 K | azokkal az eszközökkel, amelyek szÜKsegesek az államigazgatás működése közben felmerülő sérelmek orvoslásához. Minden igazságszerető embernek el kell ismernie, hogy nem egv-két tanácsvezetőt, vagy más tanácsdolgozót vontak már fele'ősségre az általa elkövetett kisebb-nagyobb hibákért. Egyszóval: a dolgozó népnek szava, befolyása lett, amely tovább erősödik.

Az is tagadhatatlan, hogy tanácsaink nemcsak bebocsáitották a do'gozóVat az £s

ellenőrzésébe, hanem sokat tettek életkörülményeiknek megjavításáért is. Értői beszél Sm nők m°9.véhen az hogy már alig van falu, amelyben 'villany ne 'égne. ahol új járdákat, kutakat,' napközi otthonokat és egyéb létesítményeket ne teremtelek vo’na így kívülről nézve lehet, hogy sokan nem latiak ezt. de azok, akik nehéz körü’mények között viíe’fek az alkotás mindennapi gondjait, beszédedének erről.

A múltban könnyű volt a közigazgatás urainak A kiváltságos osztályok érdekvéde’mén kívül mindent magánügynek nyilvánítottak, a tömegeket közei sem engedték magukhoz, nemhogy gondjaikkal törődtek volna.

rí1'*’l - /I ‘ re | hogy a tanácsoknak mindennel lörödniök kell. Az igénvek rohamos növekedése közben hajlamosak az emberek arra hogy ami megvan, azt lekicsinyeljék hoay e'évedefienkedienek. De lehet-e tagadni hogy nincsen annvi bútor motor- Vorőköár ruha. duó élelem és egyéb, ami el ne fogyna, amit a lakosság meg ne vásárolna. Az életkörü!mé"yek ezen javulásában tanácsainknak is részük van.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány új, a dolgozó nép nézeteivel jobban egyező vezetési és kormányzati módszerekkel colgozik, az ellenforradalom eszeveszett rombolásait helyrehozták, biztos kézzel irányítják az országot a gazdasági és politikai emelkedés útján, s mindenekfelett visszarántották a sír széléről, amelynek közelébe az imperialista kormányok és belső szövetségeseik taszították.

Megszűnt a begyűjtés, a földművelés nyugodtabb körülmények között folyhat. Az üzemi demokrácia és vele a munkásosztály munka- és életfeltételei biztosabbak és reménytkeltőek.

A KÖyqurR'l tények alapján a szocialista tábor még erősebb, egységesebb és magabízóbb lett. Gazdagodott tapasztalatokban és edződött az ellenség rohamainak visszaverésében.

A józan gondolkozású emberek elismerik és csodálják _azt az erőt és hatalmat, amelyet az új világért, a békéért^küzdő államok és néptömegek élén haladó Szovjetuniónak a világűrbe bocsájtott mesterséges holdjai kifejeznek. Világosság támadt .az emberekben

MA* számunkból

ÉLETEI MÉM ETTEK

\ JÖVENDÖLÉS

R AD l O M US Ó R

több Di n! 25 mázsa rizs áüaglermís!

A mezőtúri Hunyadi Tsz tagjai 265 holdon 25 mázsa 25 kiló rizst termeltek átlagosan. Rizsből a tsz bevétele három millió forint. A tagok között 40 mázsát osztanak ki, munkaegységként 70 dekájával Balogír Gábor, aki harmadmagával dolgozik a termelőszövetkezetben, nyolc mázsa rizst kap. Hanó Mihály pedig negyedmagára 9 és fél mázsát. Szorgalmas munkájának jutalmául a két család szépen 'kapott kenyérgabpnét is. A Balogh család 45, a Hanó család pedig 54 mázsa búzát vitt haza; B. V.

(TTTTWfTTTTTTT»VTTTTTTTTf»T»TT»»TTTTf?TTT»TTVTVTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVV

ISMERKEDJÜNK J

Czinege Lajos clrtórs a mezőtúriak jelöltje

| 3on.A.\ íanicKiK | Czinegfc Lajos eiv társát, az MSzMf Szolnok megyei Pártbizottságának titkárát a megyeben. 1924-ben született Karcagon Mezőgazdasági munkáscsaládból származik. A kovács mesterséget választotta és e szakmában is dolgozott egészen a felszabadulásig. Czinege Lajos elvtárs egész fiatalon, 1944 őszén belépett a Vasas Szakszervezetbe, majd 1945 januárjában a Magyar Kommunista Párt soraiba kérte felvételét. A párt ekkor megbízta őt a fiatalok szervezésevei s mint a Karcagi MADISZ titkára igyekszik is e pártmegbízatásnak eleget tenni. 1946-ban katona lesz, huszonkét társával együtt, akik a párt hívó szavára jelentkeztek az újjáépítéseknél dolgozó műszaki zászlóaljba. Majd újra Karcagon találjuk őtj mint R- gárda parancsnokot, propagandistát s később mint a pártszervezet szervező titkára tevékenykedik. 1947-ben a három hónapos pártiskola elvégzése után újra visszatér Karcagra, és most már csak egy rövid ideig dolgpzik a városi pártbizottságon, ahonnan 1948 őszén a Szolnok megyei Pártbizottságra helyezik. Itt először mint munkatárs, később, mint a szervezési osztály vezetője, a megyei titkár helyettese dolgozik. S innen van nagy ismeretsége a megyében, sok elvtárs emlékszik rá, hogy m-gfordult náluk, a pártszervezetükben. Mezőtúrra, Turkevére. Kisújszállásra pedig külö-aec-n sokat «toT^tt. H- mostanában összetalálkozik mezőtúri elvtársaival, közülük jónéhánvan emlékeztetik őt a közös munkára, a régi emlékeikre.

..Emlékszik Czinege elvtárs" — kezdik, s ha a nevekre nem is pontosan, de az arcokra az ores' h társakra mindig emlékeznek. S ekkor felelevenítik, hogy- n is dolgoztak együtt a lelke« pártmunkások Mezőtúrért hogy termelőszövetkezeti város legyen. Igaz, hibákat is követtek el, de ez az időszak mégis a legszebb évei közé

•ar'•>/!•< Czinege elvtársnak

| 1951-bcn | a páj-t a hadse

regbe küldi őt, ahol tüzér alezredesi rangban 1954-ig teljesít szolgálatot. 1954-ben a Magyar Dolgozók Pártja Központjában az adminisztratív osztály vezetőhelyettese lesz. i .aid azután osztályvezetője. Ebben a beosztásában dolgozott egészen addig, míg hazajött Szolnok megyébe. Czinege Lajos elvtárs hivatásául a pártmunkát választotta, ’s e téren az évek során igen sok tapasztalatot szerzett. Ot! találjuk őt 1956 október 26-a után — mint. szervezőt — a budapesti munkásezred felállításánál, mikor már csak a fegyvereik hiányoztak, azok megszerzése a hadseregber történt árulás kövtkeztéber nem valósulhatott meg. A budapesti Köztársaság téri nári ház szétverése után már e tervvel rendkívül nehéz hel.vzetbe kerültek, mert a pártközpont egyes épületeit is az ellenforradalom olda 'ára átállt áruló Király Bél -mbéréi szállták meg. Czineg«elvíánsat november 1-én le tartóztatták az éUenforradalmárok, ahonnan — ha nehezen is —, de sikerül kiszabadulnia. Rögtön a pártközpont Nádor utca 28. szám alatti épületébe sietett, ahol fegyveresen védték az épületet. November 4-én ő is résztvett abban a tiszti szakaszban, amely segített a szovjet csapatoknak lefegyverezni az ellenfarradalmárokat a környéken. November 4-é után a párt megbízza őt. a karhatalom megszervezésével, hisz a pártnak egyik legfontosabb feladata az volt a többi között, hogy fenntartsa a rendet és fegyveresen is ■eszámoljon a belső ellenforradalmi erőkkel. N emréger Szolnok megyébe küldte őt a párt, ahová szívesen is jött Beosztásában kamatoztatni szeretné azokat a tapasztalaikat. amelyeket évek sorár a különböző munkaterülete ken szerzett. Ismerni az embereket, együtt lenni velük örömüfíben. gondjukban, kő 7el az élethez, ez az ő életívatása.

| S EZERT O MAGA is"? sokamegfordul a megye partszer vezeteiben, s úgy gondoljuk mint tanácstag is eleget fog fenni hivatásának, bár választói elmondták neki, hogy ... ,

tudják róla: „igen elfoglalt ember’’. Erre Czinege elvtárs azt válaszolta: ha valahol hibát látnak, fi gyeim értessék őt, mert igaz, hogy elfoglalt ember, de tudja, láigy melyek egy tanácstag kőtél,ességei, s igyekszik is e várakozásnak eleget tenni. Azt tartja, l>ogy egy pártmunkás csak úgy dolgozhat jól, ha nemcsak hivatalosan találkozik a kommunistákkal, pártonikívüliekkel, hanem néha ellátogat a családok otthonaiba is, megismeri, hogyan élnek az an- Sereik.

| ARRÓL IS SZŐ ESETT| a je„

'ölőgyűlésen, Mezőtúron, hogy csak jó lesz Mezőtúrnak, ha Czinege elvtárs lesz a jelöltje, s ha megválasztják, tanácstagja. Itt nyilván arra gondoltak ewesék, hogy majd ő ott a megyén könnyebben elintéz egy és mást a mezőtúriaknak. Erre Czinege elv‘árs válasza az volt, hogy isaik azt, ami jogos, mert nem ’enne helyes kivételt tenni más városok rovására. Meg aztán közös erővel fogjuk a nroblémákat megoldani, én is akaróik majd segíteni, de a választóknak is kell segíteniök tanácstagjukat.

így segíti a gé^ronás a fsz-ekü Tärökszenlm klóson

Segítségről és nem beavatkozásról, támogatásról és nem dirigálásról van szó! — bocsátja előre Bállá Károly, a gépállomás főagronómusa. — Eddig nem vol* több kapcsolatunk a tsz-ekkel, mint az, hogy elvégeztük számukra a megrendel' munkát, s kívánságukra kimutatást adtunk a még hátralékos összegről, mely javunkra mutatkozott. Az a kapcsolat, melyet most kezdünk kiépíteni, gondolom igen jelentős a hároméves fejlesztési terv végrehajtása’ illetően. Segítségünk a tsz-ek felé nem patronálás-jellegű ■ lényege a támogatás a leraziránt. hogy ezek a vívmánvok nem egyik napról a másikra születtek, hanem a 40 éves szovjet szocialista rendszer páratlan te-rrék^i. S körnvű a következtetés hogy azon az országon és az általa vezetett szocialista világrendszeren amely elsőnek hatolt be a világűrbe, a tőke hanyatló hatalmasságai nem fognak erőt venni. Ez a szocialista világrendszer megtalálja a módját annak, hogy fékentartsa a tehetetlenségükben vérszomjas kalandorok társaságát.

Szolnok ^ megyében a holnapi szavazásra készülő választópolgárok fejében mindezek a gondolatok biztosan megfordultak már, s szükség is van erre. Akik pedig még nem gondolkodtak ezen. biztosan eljutnak a helyes állásponthoz. A megye lakosainak világosan kell látniok; a tapasztalt öregeknek és a lelkes ifjaknak. a békéért aggódó anyáknak, asszonyoknak egyaránt.

Amox vAf 4«zr IIOIAAP ] Szolnok megye népe is a belső és külső ellenségnek. Mutassa meg, hogy nem érez és nem vállal közösséget az egy évvel ezelőtt levert ellenforradalom itt-ett még meghúzódó maradványaival, hogy a béke, a felemelkedés és az ezért forradalmi munkás-paraszt kormány mellett all. Mutassa meg, hogy akarja a dolgozók helyi hatalmat, a népi allamigazgatást és ezeknek megújulását, megerősödését.

í>r. Réti Ferenc

k elkészítésénél. Ennek a j, kölcsönös bizalmon, megértésen kell nyugodnia.

Az együttműködés érzékeltetésére a tiszatenyői Lenin Tsiz-ről kezdünk beszélgetni. A megbeszélésen Szűcs József, a tsz elnöke, Csepoentő Imre gazdasági felügyelő, Jelen Pál tsz-agronórnus és infonnátorunik volt leien. Együttesen vitatták meg az 1958, 1959. 1960. évi vetésterveket, beruházásokat. Mikor megegyeztek, a tervet évekre bontották fel A tsz elhatározta, hogy növelni fogja szarvasmarhaállományát; mégpedig az első esztendőben 35 százalékkal, a következőkben további 15 százalékkal. Ennek megfelelően alakult ki a kenvérgabona. a takarmány- és az ipari növényekkel bevetendő területek aránya. Gondoltak arra, hogy a megnövekedett állatállomány több takarmányt igénved; egyideiűleg a trágyahozam lehetővé teszi i gényesebb i pari növények termesztését. Idén a szövetkezet 240 kát. hoddnvi kendert vetett; jövőre 300-at fog vetni.

— A kender-termesztési kedvet — folytatja Bállá elvtárs, — hátrányosan befolyásolta az a tény, hogy a termelők tudták: gépállomásunknak csak egy kenderarató kombájnja van. A közelmúltban megérkezett a második, így semmi okunk nincs attól tartani, hogy a kenderaratási munkákat nem fogjuk tudni idejében elvégezni, .

— Tervez a tsz is jelentősebb beruházást?

— Nemcsak tervez, de meglévő eszközeivel is jól gazdálkodik! Az idén egy tehergépkocsit cseréltek el Zetorért; ennek pótkocsival több hasznát veszik. Jövőre még egyet szeretnének venni . . ;

— Nem lesz az sok? — kockáztatjuk mjeg az óvatos ellenvéleményt.

— Tanácsunk alapján a tagság is belátta, hogy valóban sok lenne. A beruházásra szánt összeget ezért elsősorban istállók építésére, valamint az állattenyésztés gépesítésére fogják fordítani.

Komolyan bíznak abban, hogy gazdaságuk villamosítására az elkövetkező egykét év alatt sor kerül.

Mint megtudtuk, a zárszámadások elkészítésében nem működik közre a gépál1 omás: azt a tagság maga végzi. Hiszen a gépállomáshoz beosztott 15 tsz közül mindössze négyben nincs agronómus, aki „otthon van" az ilyen munkában. Természetesein segít a génállomés ebben a munkában is, ha — megkérik.;:

:;S amint Bállá Károly főagronómus barátságos arcára tekintünk, rögtön elhisszülk: szívesen segít. A ió szívvel, hozzáértéssel végzett munka pedig mindig eredményes; különösen akkor, ^ ha az eredményeket. Problémákat még a szakszer”ezeti gyűlésen is megvitatják;

Ügy tudjuk, a közeli jövőben erre is sor Ikerül.

*= b. z,