Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-13 / 267. szám

Hogyan lenne jövedelmezőbb a baromfitenyésztés a tsz-ekben? 568-at sikerrel felnevelt. Kö­zülük 334-et értékesített, 234 pedig alapját képezi a jövőne 500 darabra növelt törzsállo­mánynak. Az állomány egy­öntetűségét csere útján biz­tosították. — Beszéljenek tovább a számok! — mondja Kiss De­zső. — a jászjákóhalmi Béke Tsz 2000 csirkéből 1234-el értékesített, 40 forintos átlag­áron: összesen 21.989 forin­tért. A kormány agrárpolitiká­jának egyik eredményeként a tél folyamán megyénk 22 köz­ségében három-négy baromfi­tenyésztési szakelőadást tar­tanak. Hisszük, hogy ezek jelentős mértékben hozzájá­rulnak a nagyüzemi baromfi­tenyésztés megkedveltetésé­­hez. — b.z. — 12 000 Ft jutalmat oszlottak ki a Mezőtúri Szőnyegszövő dolgozóinak A Mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Htsz-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulójára ren­dezett ünnepély a szovjet—-magyar barátság elmélyítése jegyében folyt le. Az ünnepélyt nagyban emelte a mezőtúri kultúrotthon által adott kultúrműsor. A vállalat ebből az. alkalomból harmincöt dolgozóját mintegy 12 ezer forinttal jutalmazta Többek között: id. Lengyel Pál, aki az ellenforradalom ideje alatt is a munkásosztályhoz hűen, becsülettel végezte munkáját, 300 Ft-ot kapott; Kiss György, aki az MSZMP szervezése területén és a szövetkezeti fegyelem megszilár­dításáért folytatott következetes, jó munkát, 400-at; Pálfi Eszter torontáli szőnyegszövő 300-at. A mezőtúri perzsaüzem beindításáért és fejlesztéséért, illetve az ott végzett jó munkájáért Varga Margit 300 Ft jutalmat kapott. Csipesz Erzsébet és Faragó Sándomé munkájuk elismeréséül kétheti jutalomüdülésben része­sültek. Melyik filmben látta? iiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinimiiüiiiiiti Ezzel a kérdéssel fordul munkatársunk Kiss Dezső hoz, megyénk törzsállat' tenyésztőjéhez. — Több gondossággal! — kezdte tájékoztatóját Kis< elvtárs. — Megfigyelésen szerint a legtöbb tsz-ben £ napi 10—12 dkg takarmánj helyett az állatoknak csupár 6—8 dkg-ot adnak. Sok he­lyen teljesen egyoldalú a; etetés. Több gondot kellen« fordítani a tisztaságra; éven­te négyszer-ötször ki kell me­szelni az állatok helyiségeit havonta pedig fertőtleníteni Nem volna szabad megfeled­kezni arról, hogy az ülőruda­­kat, tojófészkeket he ten kén' lesúrolják. Az etetővályúi* hiánya miatt az eleséget t földre szórják, így annak te­temes része kárba vész. Kiss elvtárs elmondott* még, hogy a kívánatos nap: taikarmányadag 50—60 száza­léka legyen keverék, a több szem. A szentesit akamnánj Ideális megoszlása: kukorica 50, árpa 40, egyéb mag (pl ocsú) 10 százalék. A tojásho­­zam fokozására ősztől tava­szig a következő összetételi takarmány bizonyult legjob­­nalk. százalék kukoricadara 85 árpadara 25 zabdara 20 búzakorpa 20 lucernaliszt 7 takarmánymész 2.5 takarmánysó 0.5 Ehhez adjunk még répát, sárgarépát, főtt burgonyát, a keJtetési idényben és előtte (január—február) a vitamin­hiány pótlására csíráztatott zabot, csíráztatott árpát. A tavasztól őszig terjedő időben a takarmánykeverék így alakuljon. százalék korpa 30 árpadara 25 zabdara 15 borsódara 10 kukoricadara io olajpogácsa 7 takarmánymész 2.5 takarmánysó 0.5 A keverék összeállításánál csökkentsük a kukoricát, he­lyette adjunk több zöldet, pl. lucernát. A keveréktakairmányt reg­gel adjuk, a szemest este. gondoljunk arra, hogy a ku­korica biztosítja a baromfiak részére a téli időben oly fon­tos kalóriát. Télen a keve­réktakarmányt langyos víz­zel ajánlatos miegnedvesíteni. Megyénk törzsállattenyész­tője rámutatott arra, hogy a baromfitenyésztést a tsz-ek nagyüzemi adottságai köze­pette belterjes módon kell gyakorolni ahhoz, hogy iga­zán jó ene«iményt érhessünk eh — Kevés ,.ráadás”-muniká­­val 10—15 százalékkal növel­hetjük a tojáshozamot — mondotta. — Ledöngölt, kb. 25 cm vastag lótrágyaalapot szórjunk be szecskázott szal­mával. Ebben a „szőnyegben*­­szívesen kapirgál a baromfi, s megtalálja a tojástemelést oly nagy mértékben elősegítő B 12 vitamint. Jegyzetében lapozgatva foly­tatja. — A 60—65 dkg súlyú rámtanivaló csirke kb. 8—10 hét alatt felnő. Az egy 'kilo­grammos, sütésre is alkal­mas súlyt (boyler) kb. 12 hét alatt érik- el az állatok. Ah­hoz, hogy egy kg baromfi­húsra szert tehessünk, jó ta­karmányozás mellett kb. 4 ke. tar,-ármányt kell felhasz­nálnunk. Lássuk, hogyan fest mindez pénzben! Csirke ára 3.— Ft gondozási költség 8.— Ft takarmányozás 12.— Ft Összesen: 23.— Ft — Az értékesítési ár kilo­grammonként mintegy 30—35 forint: jó üzlet tehát a bel­terjes baromfitenyésztés! — Kellő gondozás, a ticztasági követelmények állandó telje­sítése mellett nem kell több elhullással számolnunk, mint kb. 10—15 százalékkal. A kunhegy esi Vörös Októ­ber Tsz állatgondozói szere­tetteljes, hozzá(éi-tő munkájá­nak volt következménye, hogy náluk az elhullási szá­zalék 8-ra esett le. Ez a te a megvásárolt 600 csirkéből Fazekas utca 2. szám. — Ahogy a címet a fehér no­teszlapról elolvastam — a város főterén állva, — a ve­lem szemben jövő asszonyt szólítottam meg, hogy mer­re találom, mivel nem va­gyok helybeli. Arra balra tessék egyenest, s az utca végén már köny­­nyen észreveszi. — Igaza volt. Nemsokára ott álltam az alacsony, sárgá­ra festett ház kapuja előtt kezem a kilincs felé nyúlt. Kiss Károly nyugdíjas pe­dagógust az udvarban talál­tam. A sötétszínű ruha he­lyett otthonias öltözékben —, mint akinek legfőbb gondja a házkörüli munka lett — fo­gadott Feleségét a konyhá­ból, ebédfőzéstől vontam el, hogy együtt, az egyszerű, de ízlésesen berendzett szobá­ban az asztal mellett beszél­gessünk, az életükbe néhány hónapja beállt változásról Több évtizedes nevelő mun­kájuk után 1957. augusztus 15-én őket is nyugdíjazták. S most idehaza vannak. Min­dennapi elfoglaltságuk még idáig a házkörüli munkán túl nem terjedt ki. — Igen. mi" mindig úey ér­zem, hogy reggel az iskola­­csenaő haneia engem is hív kötelességem teljesítésére, kezdte el a beszédet Károly bácsi/» — Hogyan is volt 48 évvel ezelőtt? — Hivatásom első napjai­nak teljesítése sokkal nehe­zebb volt, mint a mai fiatal kollégáknak. Tanmenet ak­kor még nem volt. Az idő­sebb tanítók nem szívesen en­gedtek betekintést munká­jukba, s segítséget is csak olykor-olykor, ha nyújtottak. Nehéz volt az elindulás, de erős akarattal, s állandó ta­nulással, továbbkénzéssel ment a munka. 27 esztendeig tanítottam a tőtevényi tanyai iskolában. Ezután a jászbe­rényi Bercsényi úti iskolában 11 esztendeig. Később a Kossuth Lajos úti általános iskola igazgatója és egyben számadója lettem. Negyven évi szolgálat után — lerom­lott egészségi állapotom miatt — felmentettek igazgatói tisztségem alól és ezután ke-Meghivó Értesítjük a szolnoki gaz­dákat és a Gazdakör tagjait, hogy november 16-án délelőtt 9 órakor a szolnoki GAZDA­KÖR helyiségében TISZTÚJÍTÓ taggyűlést tartunk. Napirendi pont: Uj vezető­ség választás. Minden gazdát és tagot sze­retettel hív és vár a Vezetőség, Bercsényi úti iskolába. — S hegy a "vermekek hó­fehérhajú Mati nénijét is megismerjük — megkértem mondja el ő is hol kezdte el életét, melyik iskolában. — Mint fiatal pedagógus én is a legnehezebb helyen, a ta­nyán kezdtem el működése­met. 8 évet a hajtai, majd 17 évig a tőtevényi tanyán taní­tottam. — Vrn-e az akkori időkből felejthetetlen emléke? — kér­deztem. — M;« élek emlékezni fo­gok a második világháború nehéz éveire. Amikor már fi­zetést rsm kantunk. a tanvasi édesanyák látva nehéz hely­zetünket önként hoztak élel­met. S ez akkor nekünk na­gyon jól esett. Később innen a jászberényi Bercsényi úti iskolához kerültem, s itt taní­tottunk férjemmel együtt — nyuedijazásunkig. Igen, kedves Károly bá­csi és Mati néni! Nem felej­tik el a hajtai, tőtevényi és Bercsényi úti gyermekek azt a nemes, szép és áldozatos munkát, amellyel elvetették, fejlesztették a betűvetés tu­dományát. Az évtizedes fára­dozás után a megérdemelt pi­henés jött el, melyhez kívá­nok a volt tanítványok nevé­ben is jó egészséget, boldog napokat. Gál Katalin — o e A Szovjet Film Ünnepe képrejtvénypályázata Lapunk október 25-étól 4 hétig minden számban közli egy szovjet színész, vagy szí­nésznő számmal megjelölt fényképét. Egyidejűleg kö­zöljük a képpel azonos szá­mú megfejtési szelvényt is» A négy héten át közölt szel­vényeket vágja ki és kitöltve gyűjtse össze. A 24. szelvény után valamennyit együtt küldje be a Megyei Mozi­üzemi Vállalathoz. (MOKEP Szolnok. Irodaház, 111* eme­let.) Figyelem! Csak a lapból kivágott szelvény érvényes! NYEREMÉNYEK! mozljegyszelvény I. díj 100 db II. aij 80 db III. díj 40db IV. díj (10 díj) 20 db V. aij (őodij) io db A mozijegyszelvények be­válthatók 1958. december 31- tg a megye minden filmszín­házában bármely filmhez. Beküldési határidő: 1957 november 30. Értékelés: 1957 december 31-lg. — A nyertesek neveit újságunk közlii Szow*» Hím l!anept* U'mr« , es yI» 1 r A színész neve: io Melyik tűmben lattal A oeküldö neve es elmei YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTYTYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYfYYYYYYYYYYYYlYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYYYYYT’ Hasznos tudnivalók a torlaszoknak AVADÄSZAT SPORT, szó­rakozás, s egyben népgazda­sági tevékenység is. De nem mindegy az, hogyan vadá­szunk. Tudni kell például, hogy a tenyésztés, szempont­jából milyen káros a nyúlra egyénileg vadászni. Ezt kü­­lönben rendelet is tiltja. Egyéni nyúlvadászatkor ugya­nis legtöbbször nőstény nyu­­lak kerülnek terítékre. Ebbő; következik, hogy a vadászte­rületen nagyon sok kan nyúl marad vissza, melyek a pár­zás időszakában agyonhajtják a kisebb létszámú nősténye­ket s a vadállomány nem gyarapodhat. Ezért helyesebb a csoportos, úgynevezett ráhajtásos vadá­szat. Ilyenkor a sokkal ébe­rebb és bátrabb kan nyulak puskacső vége elé kerül­nek, s a golyó végez velük. A bátortalanabb nőstények meglapulnak a vackukban, s megmenekülnek. A vadakat télen etetni kell, s a vadászoknak ismerniök kell, hogy mikor, milyen ta­karmányféleségről gondos­kodjanak a vadaknak. A nyúlnak például hiába adnak rétiszénát, mert azt nem eszi Ehelyett pillangós, szálasta­karmányt kell karókra, bok­rokra, vagy fákra olyan ma­gasan felkötözni, hogy azt a nyűi csak két hátsó lábra állva, érje el. Legjobban rászorulnak a gondozásra a foglyok, a mező­gazdaság ingyen napszámo­sai. Az egész évben elfogyasz­tott káros, apró férgekéit gyommagvakért méltán meg­érdemlik, hogy télen etessük őket. A hótól ekével megtisz­tított szántóföldi részeken egy kevés rostán Íjat, ocsút, olajos magvakat szórjunk ki. A ta karmányt két vagy három nádkévéből, vagy kukoricá­szárból összeállított etető alá helyezzük, hegy az védett le­gyen. Ha nagyobb a fogoly­­állomány, ajánlatos a fedetf etető énítése is. A FÁCÁNOKNAK olyan e'etőt kell építeni, amely vé­delmet nyújt számos ragadozó ellen. De az időjárás viszon­tagságaitól is- óvja ezt az ér­tékes vadszárnyast, amely ' a mezőgazdaságnak a kárté­kony rovarok és magvak irtá­sával oly nagy hasznot hóz. A fácánoknak cirok, köles, muhar, vagy napraforgó ma­got szórjunk. A foglyokat és a fácánokat az időjárástól füg­gően etessük. Például a na­lársadalmi tűzoltók versenye a Tisza Bútorgyárban gyobb tápértékű és főleg ola­jos magvakat a hidegebb teli napokon, vagy nagy hó*akaró idején adjuk, amikor jobbár. "á vannak szorulva a vadszár­nyasok a magasabb kalória­­értékű tápanyagra. Az etetést a komolyabb hidegek és fa­gyok beálltával mindjárt meg is kell kezdeni. Ez természe­tesen nemcsak a fácánokra és foglyokra, hanem a nyu­­iakra is vonatkozik. A NYŰLRAGASOK El.LEN bevált módszer a fiatal fák törzsének bekötözése. újságpa- DÍrral, vagy tüskés ágakkal, de lehet csökkenteni a nyúl­­rágás okozta károkat, ha fia­­dal gallyakat lemetszünk és azokat otthagyjuk a helyszí­nen. A nyúl ugyanis nem azért rágja meg a fák fiatal hajtásait, különösen a nyár­fákét, mert éhes, hanem azért, mert a betegség ellen véde­kezik. A hótól, a hideg viztől ugyanis a nyúl felfázik, has­menést kap. s a fiatal fák kérgében található tannin» tartalom ezt a hasmenést szünteti meg nála. Azonkívül a nyulak —mint minden rágcsálónak — met­­sz'fogai állandóan növeked­nek. Ez szintén kellemetlen éi-zést vált ki az állatban, s C3ak úgy küzd-heti le, ha rág valamit. A hasznos vad szaporodásá­nak feltétele, hogy a területet minden káros vadtól meg kell tisztítani. A vadászok ne tűr­­iék meg a kutyát, macskát, rókát, görényt, menyétet, de pusztítsák el a szarkát, a tar­ka varjút és más káros szár­nyast a vadászterület körzeté­ben. A vadásztársaság! tagok és a vadőrök fegyverrel, mé­­’•eggel. csapdával, a káros madarak fészkelnek megsem­misítésével. az üregben, koto­rékban lakók kiásásával, ki­öntésével, vaw ki füstölésévé' 's védjék a hasznos vadállo­mányt.­Ha a vadásztársaságok és a vadőrök * egvü*tesen jó mun­kát végeznek, akkor a fo­goly és fácánállomány elsza­porodik, csökkenteni, vagy ‘eljesen mellőzni lehet a vegyszeres gyomirtást, s nö­vekedni fog számos kulturnö- • vénvünk tp’m^tlaga is. A VADASZ TEHAT ne-sak akkor legyen vadász, amikor hasznos vadat kell el­ejteni és a konyhára vinni, éane-m egész éven át őrköd­jön a vadállományon, s ami­kor szükség van rá. etetéssel s go-ndoskodíék róla. Réti Gyula r Vem fe/éfíün /i... Beszélgetés két nyugdíjas pedagógussal — Vigyázz! Közép­re nézz! — hangzik a vezényszó s az acél­sisakok szélei alól ke­mény tekintetek vil­lannak a jelentést fo­gadó Kerekes Gyula és Urbán József fő­hadnagyokra. S bár a tiszteletadás és a je­lentés katonás, még­sem katonák a szó szoros értelmében ezek a kék overálos, rohamsisakos embe­rek, hanem egyszerű munkások, a Tisza Bútorgyár társadalmi tűzoltói, akik mun­kaidő után az önként vállalat többhónapos kiképzés eredményét mutatják be a házi tűzoltó versenyen. A szemle után megkezdődik a ver­seny. Készülődik az első hármas csoport: Antal István segéd­munkás, Lukács Jó­zsef asztalos és Ga­­lajda Pista bácsi, az idős gép munkás. Bo­hács János tűzoltó törzsőrmester rövi­den elmondja, hogy a feltételezett tűz a kazánházban van, amelynek eloltására a szerelés négy töm­lővel történik a laka­tos műhely melletti vízcsapról. A vezényszó után surranva kígyóznak a tömlők, kattannak a kapcsok, futó lábak dobbanása hangzik s a vizetkérő kiáltásra Urbán József főhad­nagy elvtárs meg­nyomja a stopperóra gombját. Kissé hitet­lenkedve csóválja meg a fejét, mert az óra csupán 35 má­sodpercet mutat. Ki­váló eredmény. A visszaszerelés után a második cso­port, a „na.ay rivális" áll a tömlők mellé. Csecsei István műve­zető suttogó hangon adja taktikai utasítá­oi/iif f"1 é/rioo rtrnrl i Q/ím_ j dór és Zoványi Ká­- roly gépmunkások- i nak. Elhangzik a ve- i zényszó és megkezdő­­, dik a gyakorlat. A i csoport ideje csak 2- másodperccel gyen­- gébb, mint az előző i csoporté. Az időmérő tüzoltótiszt is- meg- i nyugszik. Jó az óra. i Amint a csoportok i befejezték az első : gyakorlatot, követke­­t zik a második, amely i már lényegesen nehe­■ zebb. Feltételezett te­■ tőtüzet kell oltani. A i harmadik csoportból ■ Sándor Pál gépmun- i kás kúszik ügyesen : fel a létrán. Még né­■ hán pillanat, s alakja ■ már a tető közepén magasodik fel. Kéri a : vizet. Folyik a verseny to- 1 vább. Kerekes Gyula alosztályt-arancsnok és Urbán Józset fő­■ hadnagy elvtársak ■ egyre sűrűbben bólo­■ gatrnk elismerően a- kiváló időeredmé­- nyék és a jól bggya­- korolt mozdulatokkal- szabályszerűen meg-1 oldott gyakorlatok 2 láttára. A versenyt Antal 5 István, Lukács Jó- 5 zsef és Galajda Ist­- ván csoportja nyerte. A három gyakorlatot k összesen 1 perc és 56 5 másodperc alatt vé­- gezték el. Csécsei Ist­­y ván csoportja csak 5- másodnerc-el ért el- rosszabb eredményt. I A többi csoport is l hasznos, jó munkát- végzett. % A verseny után- Ném-eth Károly igaz- i gató pénz- és könyv- i jutalmakat nyújtott t át a győzteseknek. De kiiutott az elisnékVék­­. bői Bohí.cs János tűz- 1 oltó törzsőrmesternek és Vincze Bélának, m- vállalat tűzrendészet’ : előadójának is, akik ■ ugyancsak részesei a i sikeres bemutatónak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom