Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-12 / 266. szám

Értelmezzük helyesen a tanács tömegpolitikai munkáját Hozzászólás Fodor Tibor elvíárs cikkéhez ÖRÖMMEL KELL fogadni minden tanácsi funkcionári­usnak azt, ha a megyei la­pon keresztül próbálunk segí­teni egymáson és a tömegpo­litikai munkának jobb kiala­kításán fáradozunk. Általá­ban sokat beszélünk a tanács munkájáról, de keveset vitat­kozunk sajtón keresztül. He­lyes lenne, ha a Tiszavidék szerkesztősége a megyei lap­ban közzétett ..Földművesszö­vetkezeti oldal” mellett ta­nácsi oldalt is rendszeresíte­ne. ahol a tanácsok funkcio­náriusai leírnák véleményü­ket, vitatkoznának. Sajnos, a Megyei Tanács VB vezetői is keveset írnak a tanácsok ön­állóságáról, a tanács tömeg­­politikai munkájáról. Pedig ez is nagyban hozzájárulna a munkánk megjavításához. Amit Fodor elvtárs leírt a cikkében, azzal részben ér­tek egyet. Amiről ő ír, az is tömegpolitikai munka, de vé­leményem szerint ott kellene kezdeni a tömegpolitikai munkát, hogy milyen az ap­parátus felkészültsége, szak­mai és politikai téren. Mert ha az apparátus dolgozói s dolgozó parasztok apró-cseprő ügyeiben felvilágosítást tud­nak adni a törvény határain belül, vagy ismertetik a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány által kiadott jogszabá­lyokat, határozottan kiállnak a párt határozatainak végre­hajtásáért — vagy azon igye­keznek (főleg a végrehajtóbi­zottság vezetői), hogy a tö­megek között legyenek és a felvetődött problémákra a vá­laszt megadják, megismerte­tik a tanácstagokkal a kiadott fontosabb jogszabályokat, — hogy választ tudjanak adni választóiknak, *— ezek mind olyan problémák, amelyek­nek megoldása során szélese­dik a tanács és a végrehaj­tóbizottság tömegpolitikai kapcsolata, javul a tömegpo­litikai munka. Fodor elvtárs azt írja, hogy az egyik községben háromhe­tes segítővizsgálatot tartot­tak. Ezt a magam részéről nem tartom helyesnek, mert minden községi vezetőnek és minden tanácstagnak ismerni kell a dolgozók problémáit, mert ha jó a tanácstagság és aktívan résztvesz a tanács munkájában (megtartják a fogadóórákat, a beszámoló­kat), akkor ismeri is és eh­hez nem kell felsőbb szervi segítségvizsgálat A jelen időszakban sokat legyünk az emberek között és beszélges­sünk a párt és a kormány ha­­ározatainak végrehajtásáról AKKOR Jö a tömegpoliti­kai munka, ha a dolgozók ál­tal javasolt és a tanács által elfogadott községfejlesztési terv, vagy az éves költségve­tés maradéktalan végrehaj­tást nyer. Akkor van tekinté­lye a tanácsnak, akkor bátran mernek a dolgozók javasolni és jobban meglátják a hibá­kat és azt határozottan fel is vetik a tanácstagoknak. A jó tömegpolitikai mun­ka egyik alap követelménye az, hogy a helyi tanácsok ha­táskörét gyorsan és határo­zottan rendezzék. Ki kell kérni több községi végrehaj főbizottság vezetői­nek véleményét a hatáskörök leadásáról. Az alulról jövő^ kezdeményezést figyelembe­­véve, ki lehetne alakítani egy olyan módszert, amely alap­ját képezné a tömegpolitikai munka megjavításának. Azonban sokat lehetne ten­ni helyileg is. Például a múlt esztendőben a községben az árokrendezési munkák végre­hajtása volt a fő feladat. Be­vezettük azt a módszert, hogy egy-egy út, vagy vízlevezető árok elkészítése előtt kikér­tük az ottlakók véleményét és ahogy ott eldöntöttük, — úgy készítettük el. Meg kell említeni a Török­szentmiklósi Járási Tanács Végrehajtóbizottságának — munkastílusát. Véleményem szerint ahogyan most segíte­nek, az jó. A járási tanács dolgozói — ha kijönnek — megbeszélik a községi végre­hajtóbizottság vezetőivel a problémákat és utána segíte­nek is azok megvalósításában. De közvetlen, vagy közvetet­ten nem avatkoznak bele a község munkáiba. Gyakran járnak a községbe a járási ta­nács vb. vezetői és a helyszí­nen nyújtanak segítséget munkánkhoz. VÉGEZETÜL azt javaslom Megyei Tanács VB. vezetői­nek, hogy ha mód van rá. hív­ják össze a községi tanácsok vb., és a járási tanácsok vb­­titkárait és ott a hatáskörök, a tömegpolitikai munka si­keres megvalósításához adja­nak segítséget. A tanácsok vb.-vezetőinek javaslatát fi­­gyelembevéve talán sokkal határozattabban fognánk hoz­zá a tömegkapcsolatok kiszé­lesítéséhez és gyorsabban tud­nák a tanácsok betölteni azt a funkciót, amelyet pártunk megszabott. ANTALI ERVIN TiszapüspÖki, tanács vb-titkár. Szökés a földről Külön veszélyt jelentenek a rakéta üzemanyagának rá­dióaktív kisugárzásai, amin különleges pajzsokkal igye­keznek segíteni; A VISSZATÉRÉS.. Hogyan tér vissza az űr­hajó a Földre? Elméletileg külön rakéta­­motort használhatnánk erre a célra, amely az ellenkező irányba húzó erővel csökken­tené a rakéta sebességét. Az ehhez szükséges üzemanyag azonban olyan óriási megter­helést jelentene, hogy nem tudnak hozzá élég nagy ra­kétát készíteni; Az űrhajó sebességének csökkentésére másik módszer a levegő ellenállásának fel­­használása. A súrlódási hő azonban lehetetlenné teszi, hogy ejtőernyőt használja­nak, mm az pillanatok alatt elégne. (Hasonló lenne a helyzet a mesterséges boly­góról kirepülő űrhajónál is). Érdekes elképzelés a „vi­torlázó űrhajó”. Ez feljut az atmoszféra legmagasabb ré­tegedbe és a levegő ellenál­lásának fékező hatása követ­keztében egy idő múlva is­mét visszatér az alsóbb ré­tegekbe. Vitorlázó manőve­rek révén elkerüli, hogy le­szállás során túlságosan fel­melegedjék. Ahogy sebessége csökken, a szárny-„csökevé­­nyek’“ egyre kevésbé elegen­dőek a sáklórepüléshez; ek­kor „kiterjeszti’* behúzható szárnyát. Ha ez a berendezés a zuhanás sebességét teljesen közömbösítette, a vitolázó ra­kéta néhány óra után biz­tonságban leszáll; Ugyanezt az eljárást követ­hetik akkor, amikor űrhajó­sok visszatérnek a Földre valamelyik űrállomásról. Eb­ben az esetben a „vitorlázó űrhajót' kiskapacitású raké­tamotorral kilövik az állo­másról, az állomás mozgásá­val ellenkező irányba. IRÁNY! A HOLD! Az első lépés a bolygóközi utazáshoz mesterséges boly­gó, „ür-állomás” építése. Ezt a Földön összeállítják és kipróbálják; aztán szétszedik és több részletben rakétákkal IjiiíKrik. Amikor az első há­­tóm-négy emeletes rakéta már pályáján kering, utána kül­dik a másodikat, harmadikat, stb; A rakéták együttesen alkotják az űrállomást, üzem­­anyagraktáraival, laborató­riumaival, műhelyeivel. — Mindezeket kondicionált le­vegővel kell ellátni és lég­mentesen elzárni; Külföldi HUeU ! 'Nizza (AFP). Pierre Lépineí professzor, a gyermekbénu-S lás elleni francia szérum fel-; találója szombaton este* Nizzában megnyitotta a fc-x-í madik <*rvo®kongresvos*, —’ Megnyitó beszédében többek 1 között hangoztatta: 5 ,A gyermekbénulás elleni: francia oltóanyag kiállta a! hatékonyság próbáját, s ered-: ményessége legalább akkora,l mint as amerikai szérumé".; 1957 tavasza óta 262.000 gyer-j meket oltottak be. A beol-S tott gyermekeknél egyetlen-: egy paralitikus gyermek-: bénulásos eset sem fordult; elő. • • London (Reuter). A People; című angol lap vasárnapi; számában feltűnést keltő cím! alatt 50 ezer font jutalmatj ígért „az első embernek, aki j a holdba ér", — és visszatér* a földre. ; • Kairo (TASZSZ) Oman; kairói képviselője nyilatko- 5 zatot tett közzé, amelyben: közli, hogy Dzsebel AI Ah-; dar térségében kemény har-; cok folynak az országba be- • tört angol csapatokkal. Az j omani nemzeti ellenállási j erők határozott ellenállást j fejtenek ki. Az omani Imám; kairól irodájának jelentése* szerint visszavonulásra kény-j szerítették azokat a brit csa-i patokat, amelyek megpróbál-* tak behatolni Omanba a zöld j hegység vidékére. A brit erők * tiz halottat és negyven fog-: lyot vesztettek. ; • London (TASZSZ). A Ion-* doni Royal Festíval-hallban • ünneoélyesen megnyitották az! angol—szovjet barátsági hó-! napot; 3 Párizs (Reuter). Félix Gail-i lard kormánya szombaton; este újabb takarékossági tér-; veket jelentett be. Százmii-; liárd frank összegben új adó-; • kát vetnének ki, ugyanekiko-í ra összeget kerületi takaró-; koskodás révén szeretné az 1 • állam megtakarítani és 12 hó-; napra betiltana minden olyant javaslatot a nemzetgyűlésben,’ amelynek megvalósítása ki-í adással jár. A kormány jóvá-* hagyta ezeket az intézkedő-: seket. JÓL SIKERÜLT irodalmi est zajlott le szombaton a Jó­zsef Attila kulturotthonban a Pedagógus Szakszervezet, a Magyar Szovjet Baráti Tár­saság pedagógiai szakosztálya és a megyei írók közös ren­dezésében. Az irodaimi est egyik jelentős állomása volt azoknak az ünnepi megemlé­kezéseknek, amelyeket Szol­nok város dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója tiszte­letére rendeztek. — A szép számban összegyűlt nevelők kíváncsian várták az alkal­mat, hogy személyesen, az élőszó közvetlen varázsa ré­vén is megismerkedhessenek megyénk Íróival és költőivel, akiknek írásait már a Tisza­­vidék Irodalom-Művészet ro­vatában megismerték és meg­szerették. De íróink is fokozott gond­dal készültek erre az esetre, hiszen a megye több helysé­gében megrendezett hasonló irodalmi estek után úgy érez­­ték, műértő és kritikus kö­zönség előtt kell tehetségü­ket bebizonyítaniok. Az Irodalmi estet Borbély Mihály, a Pedagógus Szak­­szervezet szolnoki bizottsá­gának elnöke nyitotta meg, majd Bajtai Károly, a Városi Tanács VB elnöke mondott rövid, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentő­ségét méltató bevezetőt. A nagy tetszéssel fogadott sza­vak után Biró László „Negy­venévesek” és F. Tóth Pál „Lenin emlékezete” című versét mondta el Iványi Jó­zsef, a Szigligeti Színház mű­vésze. Mindkét vers a nagy évforduló jegyében született, mégis érződött, hogy két kü­lönböző költői egyéniség al­kotása. Biró László nevét ed­dig csak prózai írásaiból is­mertük, de most ezzel a ver­sével is bebizonyította, hogy nem idegen számára a vers kötöttebb formája sem. — F. Tóth Pál halk. elmélkedésre hajlamos költői egyénisége Lenint, az emberiség nagy gondolkozóját állította elénk sikerült költői képben. Fóti Pál „Édesanyám” című elbeszélését Győri Ilona mű­vésznő olvasta fel. Fóti Pál novelláit a gazdag lélekrajz, mély líraiság, pártos állás­­foglalás jellemzi. Ebben a novellájában édesanyjának állít megható emléket. A nagy terjedelmű elbeszélés két ön­álló novellává lenne bontha­tó. Megérdemelt sikert ara­tott Gyomai György „Guba János” c. novellája is. A pa­raszti élet kitűnő megfigye­lője, a részletrajzok mestere JP Ne sértsen meg bennünket borravalóval öntudatos dolgozók vagyunk!“ j Tj* jaj, hol van már a tavalyi hó. Ma­­napság, csak a Ludas Matyi kari­katuristáinak ötletei lehetnek az ilyen föiiratok, s ott is a „Meglepő tábla” soro­zatban. Mert el sem lehet képzelni, mily végzetesen meglepődnék az ember, ha még mindig e figyelmeztetésekkel talál­kozna mondjuk az étteremben, a fodrá­szatban, az üzletekben, sőt a hivatalok­ban is. Pedig az idősebb generáció, emlékez­hetik még rá, hogy úgy az 1947—48-tól 1954—55-ig terjedő időben ott csüngtek a kis táblácskák a szolgáltató (általában szépészeti), s a vendéglátóipari üzemek falán. S aztán megváltozott, revízió alá vé­tetett a zsúfolt dekorálás hallgatag esz­méje, a felesleges, ízléstelen dekorációs anyagok lekerültek a falról, egyszerűb­ben, puritánabbul díszítik az éttermeket, fedrászműhelveket napjainkban. Legelső­nek is nélkülözik az olyan díszítő eleme­ket, mint a címben szereplő felirat is. Szóval, lomtárba kerültek ezek a mondások, s velük együtt az a ,,szektás szellem’’ Is, mely előidézte, kiprovokálta létüket. Hern tudni pontosan mikor, de meg­kezdődet a borravalósdi. A bur­­zsoá erkölcs halottaiból feltámadt Borra­való-gyermek fejlődésére nem lehet pa­nasz. Egyetlen anya sem dicsekedhet fiá­nak olyan arányú növekedésével, mint ahogyan Korrupció mama Borravaló cse­metéjének szép eredményeivel. Rövid idő alatt az emberek feje fölé nőttek ők ketten. Mégpedig olyannyira, hogy ma már nem Is számít egész embernek, de egész vendégnek egyáltalán nem az a halandó, aki megpróbál nélkülük élni. Ezt a folya­matot társadalmi megosztódás is kísérte természetesen. Két részre szakadt az em­beriség: Borravalós Vendégekre, és csak úgy szimpla, „haszontalanvendégekre’’. ' A két „osztályt’’ könnyen meg lehet külön­böztetni egymástól. A Borravalós Vendéget előzékenyen köszöntik, ha betér a vendéglőbe, ha egy duplát iszik a presszóban, ha borotvál­kozni akar. vagy bárhová is menjen. A pincér pillanatokon- belül ott terem, a fodrásznál nem kell sokat várnia, megtör­ßoravalos Vendég Csák szemének életmódot élnek • A borbély Itt-ottj az eladó hűvös J ténik, hogy a „haszontalant endégre” rá-; szólnak, ha a székbe ül: — Bocsánat, nem ön következik, ha-: nem Borravalós kartárs. ; A „haszontalanvendég” bizonyíthatja,* ő a soros, a borbély inkább nem borotválj senkit, de azt nem engedi meg, hogy Bor-: ravalós Vendég más székébe üljön. mehet bárhová. 3 egy intésébe k'e-3 rül, vagy még abba sem, hiszen ismerik, s; előkerül a pult alól a „Jövő héten talán í jön" hiányáru, idejében elkészül a cipője, í simán elintézik ügyeit, 3 Merőben ellentétes „haszontalanvendégek”. kapkod le szőrzetükből, udvariassággal biztatja: — Minden percben várjuk, tessék ta­lán a jövő héten benézni. A pincér elnézően csillapítja: — Ne türelmetlenkedjék, kérem, Sör kerül magára is. Ügyei bonyodalmasak, elintézhetetle­­nek, megrendelt ruhája, cipője késhet akármeddig is. Ám, van még egy harmadik réteg akikről kevés szó esett eddig, akik felnézik az emberből a borravalót, ők is átalaku­lási időszakot vészeltek át. Ma már így nyilatkoznak, ha valaki keresetük felől érdeklődik: — Fizetésem Y, plusz a borravaló ha­vonként Z forint. Mire eddig eljutottak, nyilvánvalóan szervezeti regenerálódás történt velük. Az öt érzékszerv mellett kifejlődött a hatodik. A jó fodrász, az élelmes kereskedő, a be­levaló pincér a vendég öltözködéséből, rendeléséből, beszédmodorából meg tudja állapítani, mi várható ki belőle. S végül — miután koromhoz és bor­ravalómhoz mérten eleget fecsegtem — hadd mondjak még el valamit. Kis humo reszkem címétől ne ijedjen halálra senki, egy bőséges és zsíros vacsora után álmod­tam csupán. Ne tessék félni, más az álon és más a valóság. A valóság az, hogy ma már szerencsére megérdemelt helyére, a temetőbe száműztük a borravalót-elutasító feliratokat, s szellemüket egyaránt. — borzák — SZÉP HIVATÁS, öiömtdi munka A jászjákóhalmi községi tanács irdajában találkoztam Csíkos Katalin védőnővel. Az első látásra még iskolás lánynak nézi az ember. A beszélgetés alapján derül ki, hogy a fiatal külső értékes, komoly embert takar. Megkértem mondja el, ■— miért választotta a védőnői hivatást, s mióta dolgozik a községben? — Tanítónő szerettem vol­na lenni. A felvételkor a sok jelentkező közül nem kerül­tem a szerencsések közé. S ekkor úgy éreztem, hogy a gyermekeket ezen a pályán is megtalálom. Nem bántam meg, hogy védőnő lettem. E? év januárjában kerültem a községbe. — Mennyi gyermeket láto­gat meg egy hónapban? —* — Idáig 3 éves korig 170 család gyermekéhez jártam. Mivel a szülések száma nem emelkedik, így a látogatás az iskolás korig terjed. Csak ennyit jegyeztem fel a vele való beszélgetésből, hogy rögzíthessem a szülék részéről elhangzott véleményt is. Szeretettel beszélnek róla, munkájáért megbecsülik és a családjukhoz tartozónak te­kintik. Hivatása iránti szere­­tetét, odaadását a felsőbb szervek is elismerik. Október 1-fől kezdve „járási vezető védőnő'-nek nevezték ki, ami azt jelenti, hogy a jászberé­nyi járáshoz tartozó védőnők, szülésznők, gyermekgondozók munkáját ellenőrzi. Csíkos Katalin 21 éves ko­rára munkáján keresztül szép eredményeket ért el, példa­képe lehet a hasonló korú fiatal lányoknak. G, K, Gyomai György. A novella konfliktusa a szövetkezet út* jára lépő férj és a régihez ra­gaszkodó feleség nézeteltéré­­• séből fakad. A megnyugtató megoldás nem hat sematiku­san. Iványi József előadásá­­. ban jól érvényesült a nőve11-» mondanivalója. Kedves történetet foglalt versbe K. Tóth Lenke „Gye­­na” című kis írásában Győ* ri Ilona meleg hangjának tolmácsolásában mindenki szívébe fogadta a nagy há­ború viharában hozzánk sod­ródott derűs lelkű kis szov­jet gyereket. A hűség éneké­nek nevezhetném Nagy Ist­ván versét, !rA zászló dicsé­retét’'. Nagy István versei­nek belső ereje, kifejező ké­pei, találó hasonlatai, szilárd helytállása emelték megyei költőink élvonalába. Kemény önképzések, célratörő akara­­' tának s nem utolsó sorban te­hetségének köszönhető, hogy a november 7-i irodalmi pá­lyázaton ő végzett az első helyen. Kár, hogy ennek a versnek hangját, hangulatát nem sikerült teljesen megra­gadnia a verset előadó Iványi Józsefnek. Két alanyi vonatkozású vers szerepelt még a műso­ron: Lukácsi László „Ha válni kell’ és Donkó László „Ver­seim elébe” c. költeményei. Donkó László a megye távo­labbi részén teljesíti nevelői feladatát s kevesebb lehető­sége van a szorosabb kapcso­lat kialakítására az írócsoport tagjaival. Ennek ellenére ál­landó figyelemmel kísérik fejlődését, ennek kifejezője v lt mostani szereplése is. A műsor befejező száma Rossi Károly „Jóakaratú se­gítség” c. humoros írása volt a szerző előadásában. Rossi Károly ugyan ceglédi, mégis szívébe fogadta őt és írásait is a szolnoki közönség; AZ EST HANGULATÄT, színét nagyban emelték a Mezriczky-házaspár művészi zeneszámai, s kedves volt Varga Viktória összekötő szö­vege is. Az irodalmi est minden né­zőnek kellemes szórakozást nyújtott s gondolatokat éb­resztett. Többek között azt is, hogy nagyon helyes dolog len­ne a megye más helyén is ha­sonló, írókat és pedagóguso­kat egymáshoz közelebb hozó találkozókat rendezni. Hiszen mind két hivatás a maga sa­játos eszközeivel azonos célt szolgál: az új típusú, szocia­lista ember nevelését; — Szy >— : Megyénk íróinak jcs Szolnok pedagógusainak találkozója Irodalmi est a József Attila kultúrotthonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom