Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-08 / 263. szám
Á JO BOR TITKA... Az olvasó hozzászól.. de kéri, hogy nevét ne közöljük A napokban arany-sárga, olaj cts színben csillogó, 5 éves jászberényi rizlinget kóstolgattarn. Minden megvolt ebben a borban, ami szemnek, szájnak ingere. Ize, színe, zamata kelleti magát, mint valami tüzes menyecske. Az első pohár kívánja a másodikat, harmadikat. Könnyen csúszik, különösen, ha jó alapja van. Nem volt ebben a borban semmi különös első kóstolásra. Jó bor. Ezt éreztem. Nem hat azonnal, csak valahogyan ellustítja, kényelmessé teszi az embert.— Hatását csak jó félóra múlva lehet érezni, amikor lassan, de annál tartósabban melegít. Nem először ittam belőle, így óvatosan kezeltem. Mint ilyenkor szokás mi másról lehetett volna szó, mint a borról, a termésről; A jó bor titkát kutattam Vargacz László bácsinál. Jászberényben. Nála iszogattam azt a jó rizlinget, mely a megyei' borversenyen első. az országos versenyen pedia harmadik díjat kapott. Elmondotta, hogy bizony sok titka van a jó bornak. Múlik a szőlőfajtán, az időjáráson, a szürelelés idiején és még sok más egyéb tényezőn. — Különösen fontos azonban a hordó kezelése, valamint a megfelelő erjesztés. A hordót — ha kiürült — mindaddig. míg új bor nem kerü! belé, kezelni, gondozni kell öblíteni soha sem szabad vízzel, hanem csak borral Napra lehetőleg nem szabad tenni a bordókat. Havonkénegyszer ki keli kénezni úgy. hogy egy hektóra 1 cm2 kénlapocslka jusson. A másik if’en fontos dolog a*, erjesztés. Olyan egyenletes hőmérsékleten kell végezni, hogy no gyorsan, de ne is nagyon lassan induljon forrásnak a must, hanem fokozatosan. Vigyázni kell a forrás mind a két időszakára. Az egyik, a fő erjedés rövidebb Ideig, pezsgéssel jár, a másik az utóerjedés, mely lassú ütemű és a must cukortartalmától függően hosszabb, vagy rövidebb ideig tart. Elő lehet segíteni a must helyes erjedését különböző, jól bevált fajéliesztők használásával is. — Forrás után következik a bor fejtése és az egyéb kezelés* munkák. Tehát, ha jó bort akarunk kapni, állandóan hozzáértéssel kell gondozni kezelni. Ez a titok nyitja. — Vargacz bácsinak igaza van. íól tudja ezt minden hozzáértő gazda. Remélhető, hogy az idei termés is. mely közepes volt, ugyanolyan jó lesz. mint az a bor, melyből megkínálta vendégeit. — vágási—* — ■ -----Becsüljék meg a vásárlókat Körülbelül hat héttel ezelőtt vásároltam a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 76- os üzletében egy üveg kékítőt. Mikor használni akartam, s a vízbe öntöttem, láttam, hogy tinta. Visszavittem a boltba, visszavették azzal, hogy ha jön az ellenőr, majd neki bemutatják és ezután vagy visszafizetik, vagy kicserélik. Egyik sem történt meg sokáig. Sőt az érdeklődésemre azt mondták, hogy azóta még nem volt ellenőr (ezt nem hiszem), de ha jön is. kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ilyesmivel foglalkozzon. özv. Mondok Mihályné Kedvep Szerkesztőség! Szeretnék egy cikkhez hozzászólni, amely az októberi lapszámukban jelent meg „Kinek nem inge, ne vegye magára“ cím alatt. A többi kozott az is benne volt. hogy az Újpesti Bútorgyár személyzeti osztályától még most sem kaptak választ levelükre, melyet fiam érdekében elküldték. Még sok helyről máshonnan sem írtak a szerkesztőségnek. Véleményem szerint ennek az az oka, hogy sok még a bürokrata a hivatalokban. A múlt év októberében, mikor az ellenforradalom kitört, én is átéreztem, hogy kik a bürokraták és kik vagyunk mi, dolgozó asszonyok. Sokszor háttérbe vagyunk szorítva és kényszerből, csak a látszat kedvéért vesznek be bennünket valamilyen funkcióba. A mi községünkben is ezelőtt vagy két évvel megalakult egy egészségügyi szerv, amelynek vezetője a helyi orvos felesége lett. Tekintettel árra, hogy orvos a férje, hát ez rendjén is való volna. Mégiscsak egy olyan asszony, aki oda való és öt is illeti ez a hely. Gyűléseket is tartottunk, amelyre engem is meghívtak és még egy pár hozzám hasonló szegényebb dolgozó asszonyt. De ott voltak a plébános, a bábanénik, az öreg doktorunk és még több ilyen előkelőség, akiket máskor sohasem láttam a gyűlésen. Elosztottuk a munkát, hogy minden rendbe menjen. Üzletekbe jártunk, megvizsgáltuk. hogy tiszták-e, beszélgettünk a vevőkkel, hogy elégedettek-e a kiszolgálással, a vezetőkkel, hogy miből van hiányuk. ■»Ügyeltünk az utcák tisztaságára. Ezek voltak a mi feladataink. Én is napokig jártam az üzleteket, figyeltem a kiszolgálást, érdeklődtem a vevőknél és észrevételeimet beírtam a panaszkónyvbe. De a gyűléseinken is elmondtam. Ami helyi probléma volt, azt elintéztük. De amihez már segítség kellett, az nem valósult meg soha. Na majd jött az október és hallottuk, hogy sebesülteket hoznak a községbe és a napközibe helyezik el őket. Ránk, — szegényebb asszonyokra — mindjárt nem volt szükség. Azonnal ott termettek az előkelőségek feleségei és szóba sem álltak senkivel. Igaz, én a tájukra se mentem, de hallottam, hogy rendezkedtek az úriasszonyok, pedig még hol voltunk ahhoz, hogy a reakciósok legyenek az urak, de máris megmutatták, hogy mi dolgozó nők nekik mik vagyunk, mire kellünk. Már mostanában is volt gyűlésünk újra, de tájukra sem nézek többé, mert észrevettem, hogy ha megbirták volna vetni a lábukat, jaj lett volna nekünk. Mindezt csak azért írtam meg, hogy bizony sok olyan ember van még, akiknek nem tetszik, ha megírják róluk az igazat. Sok még a bürokrata, aki meglapul a népi demokráciában, szóban a párt mellett áll, de egy kis megmozduláskor mindjárt elsőnek ott terem. Az úri osztálybelieknek nagyon fáj, hogy nálunk pnunkáshatalom van. Jobb volt nekik azelőtt, amikor cselédeik voltak és helyettük azok dolgoztak. Most viszont azt mondják, hogy nekik kell dolgozni a béresekre és tehénpásztorokra. Most pedig befejezésül arra kérem a szerkesztőséget, hogy ha közük is levelemet, a nevemet ne írják alá’’; Szerkesztői megjegyzés: — Levélírónk kívánságára, nevét nem közöljük, de mégis érdemes néhány megjegyzést fűzni hozzá, mert ilyen levél nem egy érkezik a szerkesztőségbe. Egyre többen vannak olyan becsületes, jószándékú emberek, akik nem sajnálják az időt és fáradtságom hogy mindennapi életünk visszásságairól elmondják véleményüket. Tollat fognak azért is, hogy helyeslésüket, vagy egyetnemértésüket megírják cikkeinkről. De a levélírók egy része fél a nyilvánostágtól, hátha kára származik hogy ő valakit megbírált, vagy valamelyik szerv munkájáról nem ép^en hízelgőén nyilatkozott. Bizonyára van elég példa iá. hogy igazmondásukért betörik a fejüket Vagy miért panaszkodna Nagykörűből orv. P. B.-né levelében, hogy „bírálni nagyon háládatlan doleg", mert •miután egy és mást ő is szóvátett lapunkon keresztül, olyan hangok vannak környezetében, hogy ..a cikk íróját agyon kellene ütni”. Hát egyesek liíyeit messzire elragadtatják magukat, mert legyen az bármily bátor ember, de akit így megferyegeinek, bizony meggondolja, hogy még egyszer szavát hallassa a mi ügyünkben. Mert nem másról, hanem a mi dolgainkról van szó! Arról, hogy ki-ki a maga posztján úgy végezze munkáját, hogy azzal a becsületes dolgozók egyetértsenek. Ha hibázik, ne sértődjön meg, hogy érte bírálatot kap. De méginkább ne üssön vissza sértett hiúságból, mert róla, vagy róluk valaki egy és mást meg mert írni. Legyen olyan közszellem a mi életünkben, hogy félelem nélkül, őszintén elmondhassák a dolgozó emberek véleményüket, ne féljenek az igazságért hadakozni, legyen bennük az a tudat, bogy nyitott ajtókra találnak szavaikkal. Bániét! a MÉSZÖVNÉL A MÉSZÖV és szolnoki vállalatai jól sikerült ünnepi műsoros estet rendeztek november 7-én az Októberi Forradalom 40 éves jubileumának tiszteletére. Igen nagy tetszéssel fogadták az Áruellátó Vállalat új énekkarának bemutatkozását. A műsor után a dolgozók fehér aszta] mellett folytatták az ünnepélyt. Sek cukorsok lyukas lop 2 u Gyűjtsük össze a íahamut A legtöbb ember értéktelen anyagnak tekinti a hamut, legfeljebo a haziaszonyok hasznainak oelőle mosáshoz lógóidatkészítésekor. Pedig a fahamu értékes anyag, mert egy mázsa hamu, 25 kliogramm kálisó és közei 20 kiló szuperfoszfát natóanyagát tartalmazza. Ezért kitűnően fel lehet használni szántóföldön és gyümölcsösben egyaránt. A fahamu összegyűjtése nem nagy munka, Hogyan védekezzünk az „ázsia.“ ( / tálalást m ü vészeli I A legtöbb szakember azon a véleményen van, hogy a gyermekek túlságos cukorfogyasztása elősegíti fogaik szuvasodását. Eltérés közöttük inkább abban van, hogy m.i ennek a magyarázata. Némelyek szerint a cukor, jobban mondva a cukorból keletkező savak helyi maró hatása indítja el a szuvasodás* Mások szerint ez a jóízű és aránylag olcsó tápanyag kiszorítja az étrendből a többi értékes táplálékok egy részét. A gyermek a sok édességtől. tésztától étváfíVtalanná válik, szervezetének általános ellenállóképessége romlik, ezért könnyebben érhetik különféle ártalmak, köztük a fogszuvasodás is. Tény az, hogy a gyermekek általában meglepően több édességet fogyasztanak, semmint a szülők egyáltalán gondonáik. Hiszen nemcsak a „cukor ‘ szóval jelölt cikkek tartalmaznak cukrot, hanem például a szörpök, fagylalt stb. is. Sok helyen elterjedt a cukros, mézes, lekváros cucli használata. Mindez káros, egészségtelen szokás. A gyermekeit édességfogy asztásat csökkentenünk kell. Különösen ártalmasak az étkezések közti időben és a vacsora után, ágyban fogyasztott édességek. Egyelőre a fogszuvasodás elleni védekezésnek az a legbiztosabb módja, hogy a gyermeket legalább évenként kétszer elvisszük fogorvoshoz, aki az esetleges kisebbnagyobb szuvas lyukakat kitisztítja és betömi. Ez a gondos szülő legfőbb kötelessége. A gyógyítás egyúttal a legjobb védekezés is. Igen egyszerű a felelet, úgy mint más influenza, mint más fertőző betegség ellen. Az „ázsiai” szó ugyanis nem valami különös, újfajta betegséget jelent, hanem a fertőző influenza betegséget mely Ázsia keleti részéből indult ki és most érkezett hozzánk. Aki már túlesett rajta tudja, hogy igen különös módon, egyszerre nagy lázzal jelentkezik, s elég enyhe, mert néhány napi magas lázas állapot után legtöbbször máris meegyógvul a beteg, bár tagadhatatlan. vannak hosszabb ideig tartó súlyos esetek is. A legkellemetlenebb, hogy kiállása, elszenvedése sem nyújt hosszabb ideig tartó védettséget. újra megkaphatja bárki Nem lehet és nem is szabad tehát azt gondolni, hogy „ér. már túlestem rajta, nincs mitol fé’nem”. Félni ugvan nem kell, de óvakodni, védekezni igen tanácsos. A védelem legfontosabb szabálya, ho«y különítsük e a beteget. Ezért, ha gyanú van arra, hogy influenzásak vagyunk, lehetőleg maradiunk otthon, hogy ne fertőznünk másokat, viszont az egészséges ember ne látogasson beteget. Nemcsak illendőségi. ,dc egészségügyi szabály is, hogy tüsszentéskor, köhögéskor tartsunk arcunk elé zsebkendőt. Ide tartozik az is, hogy az anya gyermekének arcát orrát ne törölje a saját zsebkendőjével. Ezt így kell tenni nemcsak az influenzás, hanem az „influenzátlan világban” is. Lehetőleg gyakran mossunk kezet és étkezés előtt pedig feltétlenül. Az influenza ugyanis nemcsak köhögés, tüsszentés, úgynevezett cseppfertőzés útján terjed, hanem kézfogás által is. Ezért üdvözlésnél, búcsúzásnál mellőzzük a kézfogást Természetes az is, hogy öltözékünk ne 4 csalóka napsütéshez, hanem az évszakhoz alkalmazkodjék. Vonatkozik ez főképpen a lábbelire, mert a nedves láb nemcsak kellemetlen, de elősegíti a betegséget. influenza ellen A táplálkozás sem közöm' ös, úgy a gyermekek, .mint a felnőttek könnyen emészthető és vitamindüs ételeket egyenek, mert ez erősíti a szervezet ellenállását. Ami a szesz, a kisüsti és a kalapkúra hatását illeti, hát mondhatjuk, hogy a kúrázónak esetleg jólesik, de hogy az influenza ellen nem véd az bizonyos. — Dei — I NEM MINDEGY, | hogy 3 kész étel hogyan kerül az asztalra és nem közömbös, hogy milyen asztalra kerül. A hófehér abrosszal letakart asztal már maga is étvágygerjesztő; ha az asztal terítetler vagy az abrosz piszkos, ha az ebédlőhelyiség levegője romlott, zsírszagú, vagy füstös, a nompásan elkészített étel sem ízlik. Ezért a jó gazdasszony mindig különös gonddal végzi a terítés és tálalás munkáját. Soha ne tálaljunk terítetlen asztalon. Az abrosz felterítése egyperces munka, tányért, evőeszközt így is, úgy is kell at asztalra tennünk, tehát a? asztalterítés nem jelent külö nősebb fáradságot. Még az asztalterítő mosása sem külön gond, ha hozzászoktatjuk a család minden tagját, hogy ■iszta kézzel üljön asztalhoz, kezét, száját ne törölje az abroszba. Szájtörlésre —- így lehet a mosási munkákkal takarékoskodni — papírszalvétát teszünk az asztalra. Bármilyen jól is készítettül? el az ételt, ha nem megfelelő hófokon jut az asztalra, elveszti vonzóerejét: A leveseket például mindig forrón .kell tálalni, a tányér úgy is hűti és mindenki különböző hőmérsékleten szereti (legtöbben jó melegen). A levesbetétet csak tálalás előtt tegyük a leveshez (külön főzzük ki s leves egy részében), vagy a levesbe (pl. pirított kenyérkocka). Ha a levest tojássárgájával tálaljuk (ajánlatos mert egyrészt jó ízt ad. más•észt rendkívül tápláló), a tojássárgáját a levegestálban vagy tányérokban keverjük el és erre öntjük a forró levest. Ha tejföllel adjuk, ezt mindig külön tálkában tegyük az asztalra, külön merőkanálkával és mindenki maga keverjen levesébe annyit, amennyit szeret. A habart levesek is jobbízűek, ha kevesebb tejföllel habarjuk és inkább tálaláskor teszünk bele tejfölt nyersen (tehát a tejtoliel már ne-" főzzük). | a főzeléket | szintén me'egen tálaljuk, a feltétet hoz'á (hús, húspótló, tojás, rántott zöldségfélék, stb.) — ha 'em lehet tűzön' tartani — gőz .fölé állítjuk, hogy melegen adhassuk a főzelékre. A húsokat, körítéseket mindig előmelegített tálra halmoznak, nehogy hidegen kerüljenek az asztalra. A meleg tésztákat melegen, általában vaníliás vagy fahéjas cukorral meghintve tálaljuk, a hideg észtákat szépen elrendezve a álon. A gyümölcsöt mindig alaposan megmosva (a fáról rissen szedett gyümölcsöt is), a vizet mindig frissen, mert az asztalra adott, állott, langyos víz a nyári időszakban -nemcsak egészségtelen, hanem utálatos is. Télen természetesen r.em adunk asz a-ra kútról frissen húzott vize?, akkor jobb, ha egy kicsit mór 'elenyhült a konyhában. A gazdasszony gondoskodjék arról, hogy minden tálhoz (a salátához is) legyen r.erítőkanál vagy villa, hogy ■enki a maga evőeszközével a közös tálba ne nyúljon. így egészségtelen és ízléstelen „zokást kerül el. , NYLON FEHÉRNEMŰK A Különlegességi Fehérneműszalon modelljeiből: alsőszoknya, külön is viselhető kombiné-felsőrésszel — csipkés nylon kombiné — hnlcsontc* nylon fűző
