Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 263. szám. Ára: 50 fillér. 1957. november 7. csütörtök. Éljen a Nagy Októberi Szociálistól Forradalom 40. évfordulója ► ► ► ► ►-AAAAAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJu' A VILÁG DOLGOZÓINAK NAGY ÜNNEPE H 01 7 ol tcbere óta a világ minden részén a kom­“ munista pártok és velük együtt az emberiség haladó része minden évben megünneplik a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulóját. Ez évben ■— amikor a világ első szocialista állama fennállásának 40. évfordulóját ünnepeljük — a szokásosnál nagyobb ünne­pet jelent számunkra ez az évforduló. 40 éve annak, hogy az orosz munkásosztály lerázta magáról a kapita­lizmus bilincseit, és béklyóitól megszabadulva, az új élet építésének útjára lépett. » A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a legdöntőbb forduló volt az emberiség eddigi történeté­ben. Marx szavaival élve: lezárult az emberiség előtörté­nete és megkezdődött az emberiség igazi története. Kez­detét vette egy új, kizsákmányolástól mentes társadalom építésének korszaka. Októberrel megkezdődött a kizsákmányoláson és el­nyomáson alapuló társadalmi rendszer összeomlásának, és a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom létrejöttének korszaka Az októberi forradalom győzelme a marxizmus— leninizmus diadala volt, amely behatolt az orosz mun­kásosztályba, és magával ragadta a kapitalizmus eben folytatott harcban. A harc vezetője és sikerének, győzel­mének záloga a Bolsevik Párt volt, amelynek tekintélye és befolyása óriási mértékben megnőtt a cárizmus ön­kényuralma, majd a burzsoá Ideiglenes Kormány ellen folytatott megalkuvás nélküli, elszánt harcokban. Az Októberi Forradalom győzelme a pártról szóló lenini tanítások győzelme is volt, amelyek gyakorlati megvaló­sítása eredményeképpen a párt valóban az akarat és cselekvés egységévé, sziklaszilárd egésszé kovácsolódolt, amely képes volt a történe’em által eléje állított legnehe­zebb feladatok megvalósítására is. A pártnak ez az egy­sége a mensevikek, likvidátorok és egyéb pártellenes elemekkel folytatott állandó küzdelemben kovácsolódott ki. Nekünk, magyar kommunistáknak, az ellenforradalom után különösen fontos erre emlékezni. Ne felejtsük el, hogy az ellenforradalom előkészítésében, a legdöntőbb mozzanat pártunk egységének megbontása, a párt .esz­mei, politikai és szervezeti bomlasztása vo’t a Nagy Imre—Lcsonczi-féle aljas árulók révén. Az ellenség tudta, hogy a pártot megbontani annyit jelent, mint megfosztani az országot' vezető erejétől a legnehezebb pillanatokban. És erre emlékéve, még következetesebb, még elszántabb harcot kell folytatni azok ellen, akik a párt egységét veszélyeztetik. 77 Bolsevik Pórt tekintélyének és befolyásá­*""*• nak másik döntő tényezője az volt, hogy célkitű­zései megfeleltek a munkásosztály, valamint a dolgozó parasztság jogos követeléseinek, aminek következtében a lehető legszorosabb kapcsolat alakult ki a párt és a dol­gozó tömegeik között. És ha egy évvel az ellenforradalom után mi is olyan eredményekről beszélhetünk, amelyek minden várakozást felülmúlnak, akkor ennek a Szovjet­unió és a baráti országok önzetlen támogatásán kívül oka az is, hogy a párt politikája megfelel a becsületes dolgozók érdekeinek, a dolgozók ezért támogatják a pár­tot, hallgatnak szavára. Az Októberi Forradalom gyökeres változások kezde­tét jelentette gazdasági, politikai, kulturális téren, és a nemzetiségi politika terén egyaránt. Gazdasági téren a félgyarmati sorsiban lévő, fejlődésben rendkívül emar|­­dott, a háború által meggyengíteti, és a polgárháború által nagyrészt lerombolt országból a mai élenjáró, gaz­daságilag a világ második legfejlettebb országának, a Szovjetuniónak létrehozása mutatja a megtett utat. Az út, amelyet a gazdasági fejlődés terén a szovjet állam megtett, nemcsak gigantikus eredményesben, nemcsak egyedülálló, hanem egyúttal óriása nehézségeket, hallat­lan, szinte emberfeletti erőfeszítéseket is követelt. Mint ismeretes, a Szovjetuniónak eredményei elérése közben meg kellett küzdenie egyrészt az imperialisták állandóan megújuló gazdaságii intervenciójával és a gyár­­kori háborús provokációkkal; másrészt azzal, hogy nem állt rendelkezésére a szocialista építés terén semmi'lyen előzetes tapasztalat, mivel az első ország volt, amely az új társadalom felépítésén^ útjára lépett. Baprikerek és hibák a munka közben akadtak bőven Végeredményben azonban minden nehézség ellenére a Szovjetunió a fej­lődésnek olyan útját tette meg. amilyent a történetem eddig nem ismert. A Szpvfp:unió gazdaságát az egyenle­tes, gyors fejlődés, és az állandó felfelé ívelés jellemzi. J\ politikai téren végbement változásokat az jellemzi, hogy a munkásosztály elnyomott és ki­zsákmányolt, rabigában tartott osztályból vezető erővé, - a szovjet1 társadalmi és álfiamrend szervezőjévé irányító­jává vált. A Szovjetunió munkásosztálya ma már az ere­jét érző. internacionalizmussal telített, óriási gazdasági és politikai tapasztalatokkal rendelkező, kulturálisan fej­lett szocialista munkásosztály. Gyökeresen megváltozott a parasztság is, amely a feudális urak igájában görnyedő, nincstelen^ szinte állati sorsiban élő parasztságból szocia­lista kolhozparasztsággá vált, amely nem ismeri a lét­bizonytalanságot, amelynek feje felől eltűnt a holnaptól való fételem, a tönkramenés réme, amely a munkásosz­tály oldalán résztvesz a szocializmus eredményeinek nö­velésében, ’ a kommunizmus megvalósításáért folytatott harcban. \ Nem kisebb változás ment végbe az értelmiség hely­zetében sem, amely a kizsákmányoló osztályokat kiszol­gáló rétegből átalakult szocialista értelmiséggé, az emberi o fejlődés szolgálatában áll, a szocialista-realista művészet halhatatlan alkotásait hozta és hoza létre. Korlátlan le­hetőségekkel rendelkezik, olyan korszakaiké ó eredmé­nyeket ért el már eddig is, mint amilyen a világ első atom-villanytelepének üzembehelyezése, az interkonti­­nentá'is rakéta megalkotása és a mesterséges hold fel­­■bocsátása. *' Október új szakasz kezdetét jelentette a nemzetközi munkásmozgalomban. A győztes szocialista forradalom nemcsak a Szovjet Köztársaság munkásosztályának ere­jét sokszorozta meg, hanem kihatott, és mindmáig kihat az egész világ munkásmozgalmára. Az újjáépítés sikerei, az első ötéves tervek eredményei, a Szovjetunió gazda­sági. politikai és kulturális fejlődése hallatlan erőt adott a többi országök kommunista pártjainak és mu-kásmoz­­galmának A világ első szocialista államának megterem­tése, a szocializmus építésének gyakoriati sikerei a Szovjetuniót a nemzetközi munkásmozgalom bázisává, központjává tették. A Szovjetunió erősödébe a nemzet­közi munkásmozgalom házijának erősödését jelentette. Az 1930-as években már nmnkásküldöttségek sora ke­reste fel a Szovjetuniót, amelyek saját szemükkel győ­ződtek meg arrőt, hogy az álmodozásnak és agyrémnek tartott tervek a gyakorlati megvalósítás útján vannak, hogy a munkásosztály, amely az ország vezető ereje lett, nemcsak rombolni tud — amint azt hirdették róla —, hanem képes az országot" újjáépíteni és egyedül csak ő képe szociálist^ alapon újjáépíteni Sa.iát szemükkel győ­ződhettek meg róla, lehet országot épiteni a kapita­listák nélkül, és ellenükre. sőt szocialista társadalmat csakis a kapitalisták nélkül, és a kapitalizmussal vívott engesztelhetetlen harc közben lehet építeni. kt éberrel a nemzetközi politikában, az orszá-Jgok közti viszonyban új vonal jelentkezett: az országok békés egymás mellett élésének lenini vonala. A szovjet'hatalom légelső dekrétuma a béke-dekrétum volt. A Szovjetunió felezésének 40 esztendeje alatt egyet­len pillanatra' sérti tért el a békés egymás mezeit éés lenini elvétől. Akadtak olyanok- a második világháború előtt, és. akadnak még ma is* akik ezt a .politikát a gyen­geség jelének tartják. A második világháború eredmé­nyei. a Szovjetunió sikerei az interkontinentális rakéta előállítása terén ennek az ellenkezőjét bizonyítják, azt, hogy a Szovjetuniónak megvolt és megvan az ereje az önvédelemre Mások propagandának tékinflik ezt a poli­tikát. Ismét mások szovjet imperializmusról, a szovjet agresszió veszélyéről beszélnek. A valóság az, hogy a Szovjetunió őszintén törekszik a béke tartósítására, mert célja: a lehető leggyorsabb gazdasági és kulturális fel­­emelkedés, a dolgozók jólétének gyors növelése. Ennek döntő feltétele a békés építés. A Szovjetunió hallatlan erőfeszítéseket tesz a háború megakadályozására, a tartós béke feltételeinek megte­remtésére. Javaslatokat tett a kollektív biztonsági egyez­mény megkötésére, az atom- és hidrogénfcomba haszná­latának eltiltására, gyártásának nemzetközi ellenőrzésére, az atomenergiának csak békés célokra történő felhasz­nálását célzó egyezmény megkötésére, a hidrogénbomba előállításának megtiltására. Béíketörekvéselvel a Szovjet­unió ma már nem áll egyedül, támogatja a sízocialista tábor minden országa, a gyarmati eonstól csak nemrég felszabadult ázsiai és afrikai országok egész sora. az egész haladó emberiség. 1917 októbere nagy hatással volt a magyar munkás­mozgalomra is. E hatás eredményeképpen jött létre 1918 őszén a Kommunisták Magyarországi Pártja. A magyar hadifoglyok ezrei és tízezrei harcoltak a fiatal szovjet Vörös Hadsereg soraiban. Október hatásának a magyar munkásmozgalomra a legragyogóbb fejezete volt 1919 tavaszán a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása. 1956 őszén az ellenforradalom egyik érve az volt a Népköztár­saság ellen, hogy; Magyarországon a proletárdiktatúra csak a Szovjetunió közvetlen katonai segítségével tudott létrejönni -és fennmaradni. Igen, ezért is. De figyelmen kívül hagyták a magyar történelem egyik legdicsőbb fejezetét: 1919 tavaszát, amikor a fiatal szovjet köztársa­ság maga is élet-halál harcát vívta és így egyetlen ka­tonát, egyetlen fegyvert sem tudott a Magyar Tanács­köztársaság segítségére küldeni. A Tanácsköztársaság ennek ellenére nemcsak megalakult, hanem hónapokig fenn is maradt és élvezte a magyar munkásosztály leg­aktívabb támogatását. És figyelmen kívül hagyták 1919 azon harcosait, akik a Horthy-fasizmus 25 éve alatt sem feledkeztek meg egyetlen pillanatra sem 1919-ről és akik 1945-ben — amint a szovjet hadsereg győzelmei követ­keztében arra lehetőségük nyílt — azonnal nemcsak ezré­vel léptek az illegalitásból kilépő Magyar Kommunista Párt soraiba, hanem rögtön hozzáfogtak az új rend meg­szervezéséhez. A Horthy-fasizmus idején a Szovjetunió sikerei, fennállása jelentették a magyar hazafiak részére a reménysugarat Ez nemcsak ébren tartotta, hanem egyre fokozta a magyar munkásosztály harcát a kapita­lizmus igájának lerázására. 7\ Nagy OHóberi Forradalom szülte Szov­jetunió közvetlenül is kihatott hazánk sorsának alakulására, amikor hadserege 1945 tavaszán hazánk te­rületét megtisztította a német és magyar fasizmus hor­dáitól, mikor felszabadította országunkat a fasizmus igája alól, amikor a háború ezernyi sebéből vérző, nél­külöző országnak közvetlen anyagi segítséget nyújtott a termelés, az élet megindításához, normalizálódásához, majdpedig a békeszerződés megkötéséihez. Egyedül és ki­zárólag a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy több mint 400 évig tartó félgyarmati sors, függőség után végre ön­álló á.lami életet kezdhettünk. Hazánk valóban szabad, valóban független országgá vált. És csak az örök hála érzésevei gondolhatunk 1956. októberére is, amikor ki­zárólag a Szovjetunió katonai segítségével sikerült meg­akadályozni, hogy országunkban a népi demokratikus rendszert megdöntsék, hogy országunkat az angol— amerikai imperializmus előretolt bástyájává, a harma­dik világháború gyújtópontjává változtassák át. Az el­lenforradalom nem véletlenül állította első helyre a kö­vetelést: kivonni a szovjet csapatokat Magyarországról. Nagyon jól tudta, hogy a Szovjetunió hadserege min­dig, minden körülmények között a legszilárdabb bázisa, biztosítéka nemcsak a Szovjetunió, hanem a népi demok­ráciák védelmének is. Hogy követeléseiknek a szovjet csapatok kivonására tömegeket nyerjenek meg, már október előtt hónapokig hangoztatták szovjetellenes ér­veiket a gazdasági kizsákmányolásról, az egyenlőtlen viszonyról A Szovjetunió és Magyarország kapcsolatá­ban valóban előfordultak hibák, ezek azonban elenyészőek voltak. Viszonyunkra mindvégig az újtípusú, egyenjogú testvéri nemzetek kapcsolata volt a jellemző. A Szovjetuniónak igen nagy szerepe van a felszabadulás óta eltelt tizenhárom év eredményeiben. A felmérhetetlen értékű gazdasági és műszaki segítség, a tapasztalatok átadása, mind-mind nagymértékben járul­tak hozzá országunk gazdasági erősödéséhez. Sokat be­széltek az elmúlt hónapokban kereskedelmi kapcsola­tainkról is, amelyekről az ellenforradalom azt állította, hogy nem egyenjogú kapcsolatok, hogy a kereskedelem révén a Szovjetunió kizsákmányolja a Magyar Népköz­­társaságot. Ezek a kereskedelmi kapcsolatok valóban nem a kölcsönös előnyökön alapulnak, mivel a Szovjet­unió számunkra vasércet, fát és egyéb nyersanyagot szállított, helyette pedig műszereket, gépeket és egyéb munkaigényes termékeket vásárolt. Mindenki, aki csak valamelyest is járatos gazdasági kérdésekben, jól tudja, hogy az ilyen kereskedelmi kapcsolatok a mi számunkra jártak rendkívül nagy előnyökkel, hogy ez a kereske­delmi kapcsolat valójában az egyik módja volt a hazánk fejlődéséhez rendszeresen nyújtott szovjet segítségnek. 77 felszabaduld^ óta eltelt 12 év alatt a Nagy Októberi Forradalom tanulságai’, a Szovjetunió példája és tapasztalatai nyomán hazánkat igen gyors gazdasági fejlődés, és gyökeres politikai átalakulás jel­lemezte. E viharos tempójú átalakulás közepette követ­tünk el hibákat gazdasági ég politikai téren egyaránt, amelyet az ellenforradalom a hibák elleni harc ürügyén a népi demokratikus rendszer elleni támadásra használt fel. Az iparosítás tempója terén elkövetett hibák leple alatt az egész iparosítás ellen; a termelőszövetkezetek szervezésében elkövetett hibák ürügyén az egész terme­lőszövetkezeti mozgalom ellen, a falu szocialista átalakí­tása ellen; a párt vezetésében lévő hibák ellem harc jel­szavával a párt éllen; a demokrácia jelszava alatt a nép­­hatalom ellen indították támadást.. Az ellenforradalom napjaiban már nyíltan is hangot adtak azon nézetüknek, hogy az iparosítás, a falu szocialista átszervezése, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra mind szovjet sajátos­ság, amelyek nem felelnek meg a magyar viszonyoknak. Mivel e nézetek még korántsem tűntek el teljesen, újra és újra határozottan le kell szögeznünk: ezek távolról sem szovjet sajátosságok, hanem a Szovjetunió nemzet­közi érvényű tapasztalatai. A hibát nem abban követtük el, hogy a Szovjetunió nyomán hazánkat elmaradt agrár­országból fejlett ipari országgá változtattuk, hogy meg­kezdtük a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átszervezését, hogy a párt vezette az ország gazdasági és po’itikai életét, hogy áljalábanvett demokrácia helvetb proletárdemokráciát, pro1 e t ár d i kta túra t te-emtettünk, illetve igyekeztünk teremteni. A hibát abban követtük el, hogy túlfeszítettük az iparosítás tempóját és túlzott ön­állósításra törekedtünk;?ábban, hogy a termelőszövetke­zetek szervezésében nem mindig érvényesült az önkén­tesség lenini elve, amely a meggyőzésen 'alapul; abban, hogy a párt nem tisztította meg magát az áruló opportu­nista elemektől, aminek* következtében megbomlott a párt egysége, és nem érvényesült megfelelően a párt vezetőszerepe; abban, hogy — mint a kínai elvtársak arra­­rámutattak — nem teremtettünk valóban proletárdikta­túrát, amely minden eddiginél‘szélesebb demokrácia a dol­gozók számára, de kíméletlen, könyörtelen diktatúra a nép^ ellenségei számára, összegezve: a hibát abban követtük el, hogy eltértünk a Nagy Október tanulságaitól. Keserű áron saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy ha továbbra is a megkezdett úton akarunk haladni, ha a szocializmust akarjuk építeni, ha önálló országként akarunk élni, ha a munkások és dolgozó parasztok államát akarjuk épí­teni, akkor csak egy út van, és ez az út a proletárinter­­nacionalizmus útja, az összes testvéri népekkel való szoros együttműködés, de mindenekelőtt a Szovjetunió­val való testvéri barátság és szoros szövetség útja októ­ber tanulságai felhasatálásának útja. "T z volt, és ez marad további sikereink legfőbb biztosítéka. Irta: OLÁH GYÖRGY, a Megyei Tanács VB elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom