Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-24 / 277. szám

fut?C?aságoft a nagyvilágból PARKOLÁSI probléma Heriberto Hernandez mexi­kói államügyésznek a fegy­­házban volt dolga, s autóját leparkolta az épület előtt. Mire visszatért, az autóból hiányzott a rádió, az antenna és egy 125 dolláros bendzsó. MEGRÖGZÖTT AGGLEGÉNY A bíróság kimondta a válást William Powel filmsztár ügyében, amikor Patrioia Lee nevű felesége elmondta, hogy élete „elviselhetetlen volt egy ember mellett, aki megrögzött agglegény”. VADVÍZORSZÁG ESZÉK MELLETT Az Eszék közelében lévő Kopacsevo falu határában van a jugoszláv Baranya vad­vízországa. Ezen a mocsaras vidéken több mint 100 fajta madár éL Jugoszláv ornitoló­gusok szerint ennyi madár­fajta ilyen kis területen egy­helyben sehol sem található egész Európában. BELÉPŐDÍJ: EGY EGÉRFAROK. Az újságok alig néhány hó­nappal ezelőtt megírták, hogy egy alaszkai moziban a tulaj­donos a jegyeket nem pénzért, hanem élő halakért árulja, s a „bevételt” másnap jó áron értékesíti a piacon. Most Ma­nilából érkezett hír szerint az ottani kormány elrendelte, hogy a mozilátogatók jogosul­tak a belépésre, ha a jegy ára helyett egy egérfarkat fizet­nek be. Az eredmény máris kitűnő: a mozik állandóan zsúfoltak s az egérirtás óriási sikerrel folyik. BŐK AFOGTA ... Ivan Csikes jugoszláv va­dász nemrégiben furcsa va­dászzsákmányra tett szert. Egy vadászűtja során hatal­mas sast pillantott meg a le­vegőben, amely élő rókát szo­rongat karmaiban. Rászegezte puskáját, a golyója talált A halálosan megsebzett sas le­zuhant és kiejtette karmaiból élő zsákmányát Csikes követ­kező golyóját a földön futás­nak eredő rókába lőtte. Ami­kor megközelítette a vérében fetrengő vadat észrevette, hogy az meg egy élő fogolyt szorongat fogai között EZ AZTÄN KISZOLGÁLÁS Miami-Beach egyik étter­mében ebéd előtt megmérik a vendégek vérnyomását Így aztán mindenkinek, miután tájékozódott egészségi állapo­táról, módjában áll három menüből választania: külön ebéd készül a magas vérnyo­­másúak, a normális és az ala­­csonyvémyomásúak részére, „IGAZI GENTLEMAN” ».Keresek egy igazi gentle­mant aki hajlandó térdenáll­­va megkérni a kezem”. Ez a kis hirdetés jelent meg az egyik amerikai helyi újság­ban, amelyre hárman jelent­keztek: a legfiatalabb kérő most töltötte be a 73. életévét, a legidősebbik pedig elmúlt 80 éves. A FUKARSÁG VILÁG­REKORDJA Martin Olackstone losange­­lesi lakos messze földön hí­res fukarságáról. Ez a tulaj­donsága most házaséletét is felborította. Felesége ugyan­is, többévi házasélet után, vá­lópert indított ellene, szinte elviselhetetlen fukarsága mi­att. Bírósági beadványában egyebek között arra is hivat­kozik, hogy lakásukban férjé­nek kifejezett utasítására csak a villanyégők elfordítá­­sával gyújthatta meg, vagy olthatta el a villanyt, hogy ne kopjon a villanykapcsoló. NÉMI KÉSÉS 1925. május 16-án a new­­yorki Cadmus könyvesbolt fel­adott egy könyvet, amely a családfák kutatási módjait is­merteti, Mrs. John Atterbury címére. Ezt a könyvet most, 32 évi késéssel, a posta kikézbesítet-A jászkiséri kultúrotthon színjátszóinak sikeres munkája te Miss Josephine Ätterbury­­nek. De Miss Atterbury nem vet­te át a könyvet, mert ő 1. nem azonos Mrs. Atterbury-vel. családfájuk sem közös és 2. azt a könyvet,ő nem rendelte, nem is rendelhette, mert 1925. május 16-án még meg sem született. így hát a posta elkezdett kutatni a feladó könyvesbolt után, amely azóta többször változtatta üzlethelyiségét. Si­rült megtalálni egy Cadmus Book Shopot a West 60-ik ut­cában. A könyvárus elfogadta a könyvet és nem is bánta, hogy ez 32 éven át vándor­­úton volt, mer régi ára 6 dol­lár volt, most pedig 18 dollár 50 centet ér. INKÁBB GYERMEKEKET HOZ VILÁGRA, MINTSEM BÖRTÖNBE KERÜLJÖN Egész Olaszország közvéle­ményét élénken foglalkoztat­ja Concietta Mocardo nápolyi asszony nem mindennapi tör­ténete. A dolog úgy kezdő­dött, hogy az asszony férje 1954-ben elvesztette állását. Négy gyermekük ellátása sú­lyos helyzetbe hozta a csalá­dot. Az asszony csempészett cigaretta árusításával próbál­kozott meg. A rendőrség azon­ban Nápoly utcáin tetten érte és a bíróság 4 hónapi börtön­re ítélte. Amikor rendőrök je­lentek meg érte, hogy bünte­tésének letöltésére beszállít­sák a börtönbe, kiderült, hogy az asszony szülés előtt áll. Az olasz törvények tiltják a ki­sebb bűncselekménnyel vá­dolt állapotos nők bebörtön­zését, sőt ez a tilalom a szü­lés utáni 6 hónapig érvényes. Az előírt 6 hónap után ismét megjelentek nála hatósági kö­zegek. Az asszony előállítása azonban ezúttal sem volt megvalósítható, mert újból ál­­dapotosságára hivatkozott. Az immár öt gyermekes család élelmezése még súlyosabb gondokat okozott. Az állásta­lan Mocardo kölcsönöket volt kénytelen felvenni és a két­ségbeesett családanya a gon­dok enyhítése végett újból csempészett cigaretta árusítá­sához folyamodott. Ismét tet­ten érték és a bíróság, mint visszaeső bűnöst ezúttal már 1 évi börtönre ítélte el. Amint jogerőssé vált az ítélet, be­idézték büntetésének letölté­sére. Állapotossága azonban újból megmentette a börtön­től. Megszületett a hetedik gyermeke is. Most egész Olaszország közvéleménjre kí­váncsian várja, hogy végered­ményben melyik fél diadal­maskodik majd ebben a kínos és egyenlőtlen küzdelemben, amely Concietta Mocardo és a nyomor között folyik. VÉDELEM CÉLJÁBÓL Henry Meyer amerikai könyvkereskedő jelentette, hogy üzletébe betörtek és nem csupán 300 dollár készpénzt vittek el, hanem 6 példányt egy „Not Guilty” — Nem bű­nös — című könyvből is, amely 39 esetet sorol fel, amelyben a védelem sikerrel bizonyította a vádlott ártat­lanságát. Az EGYIK illetékes válaszol NOVEMBER 16-ÁN | a Tiszavidékben megjelent „A kertvárosiak panasza” című cikkre a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az alábbi választ küldte: „Valóban, a földművesszö­vetkezet boltjába vezető ko­csiút sáros, nem megfelelő. Az út építése és javítása nem a mi feladatunk közé tarto­zik, azonban — mivel mind­annyiunk érdeke, hogy a fenti útszakasz járható legyen — saját gépkocsinkkal szállítot­tunk a bolti útszakaszra sala­kot. Sajnos, sem szakembe­rünk, sem fizikai erőnk nincs ahhoz, hogy az útépítést elvé­gezzük. Kérjük a szerkesztőséget, hogy a városi tanács igaz­gatási osztályának segítségét kérje az útszakasz megjavítá­sához. Mi a magunk részéről hajlandók vagyunk — a gép­kocsi szabadidejében — to­vábbi salakot szállítani. Véle­ményünk szerint 1—2 szak­ember segítségével, s a kert­városiak társadalmi munká­jával megoldható az útszakasz építés. A cikk során legfontosabb panaszként a daráló hiányát vetették fel. Valóban. 1955- ben felsőbb rendelkezésre a kertvárosi magántulajdonban lévő darálót is át kellett a földművesszövetkezetnek ven­ni. A darálót az átvétel után kb. egy félévig üzemeltettük. A későbbiek folyamán a volt tulajdonos panasszal fordult a megyei tanácshoz, hogy a földművesszövetkezet daráló­ja az épületét rázások követ­keztében tönkreteszi. (Ügy látszik, míg sajátja volt a da­ráló. népi rongálta a házat.) | VÉGÉRVÉNYESEN | az illetékes tanácsszervek hatá­rozatot hoztak, hogy a föld­művesszövetkezetnek meg kell szüntetni a darálót. Mi­vel a kertvárosban erre alkal­mas másik helyiség nincs, s a földművesszövetkezetnek je­lenleg beruházási összege sincs, így új házat építeni nem tudunk. A darálót mi szívesen üzemeltetjük, vagy kifizetés ellenében visszaadjuk volt tu­lajdonosának, hogy üzemelte­tésre kerüljön. (Hátha az ő kezelésében ismételten nem rongálódna az épület.) Egyéb­ként a daráló-épület helyisé­gét még a mellettelévő bolt­helyiség raktárához sem utal­ták ki, holott az ottlévő üzlet­nek nincs raktára. Sáros! Béla ig. elnök.” * Mint e sorokból kitűnik, a lapban közölt bírálatra a föld­­művesszövetkezet felfigyelt. S talán ha a Városi Tanács il­letékes osztályai is megnéz­nék, hogyan segíthetnének a kertvárosiak ügyében, meg­találnák a lehetőségét annak, hogy rendbehozzák az utat és elintézzék a daráló ügyét is. Ejnye-ejnye * smeretlen községben a tá­jékozatlan ember úgy igazo­dik el, hogy kérdez. Én is ezt tettem a napokban, amikor Csépán jártam. Róttam a köz­ség egyenetlen utcáit, keres­tem az iskolát, a kulturott­­hont, a községi tanácsot. Ele­inte, az állomásról befelé tartva úgy véltem, hogy eliga­zodom majd magam is. Egy idő után beláttam, hogy kár erőlködnöm, mert a község nagyobb, mint amilyennek gondoltam. Az utca üres volt, tanácstalanul néztem körül. Egyszercsak egy mentőangyal. akarom mondani fiatalasz­­szonyforma jelent meg előt­tem. Csinos volt, takaros, nem mertem megszólítani. Végül csak rászántam magam. — Jónapot kívánok — kö­szöntem illedelmesen —, bo­csánatot kérek, hogy zavarom, de legyen olyan kedves meg­mondani, merre van a közsé­gi tanács, a kultúrotthon és az iskola? A mentőangyal először fel­mért a szemével, majd hideg udvariassággal teljesítette mentő funkcióját: *— A kultúrotthon Itt balra, a községi tanács a szemben lé­vő utcán végigmenve, majd lefordulni jobbra a harmadik utcába, az iskola a háta mö­gött van. Zavarba jöttem, mert sok volt, amit mondott. Inkább csak egyet kérdek meg és on­nan majd megtalálom a töb­bit. — Izé... talán csak a taná­csot lesz olyan szíves... — Tessék itt egyenest, az­tán balra és ott van. — Köszönöm. Elváltunk. Megtaláltam a tanácsot. Dolgom végeztével vendéglőt kerestem. Üres ut­ca, sehol senki. Ismét tanács­talanság, amikor lépteket hal­lottam. Örömmel fordultam hátra, a fiatalasszony volt Útbaigazított, azaz megmond­ta, hogy ilyesmi nincs, csak italbolt Elváltunk. Száraz ebédem után a kul­­turotthonba szerettem volna menni. Üres utca, sehol... szóval az előbbiek. A sarkon léptek, a fiatalasszony állt előttem. Hm. De nem volt mit tenni. Kérdeztem, közben Ö rosszalóan nézett rám, út­baigazított. A kulturotthonban is vé­geztem, az iskolát kerestem. Üres utca, sehol... szóval tet­szenek már tudni. Megláttam egy trafikot. Az ajtóban, ne­kem háttal egy nő beszélge­tett. •— Jónapot kívánok — kö­szöntem ismét illedelmesen — bocsánatot kérek a zavará­sért, de ... A nő visszafordult és én suklottam egyet, majd többet, szériában. A fiatalasszony volt. Hát ennek határozottan olyan íze volt, mintha szán­dékosan csinálnám. Zavarom­ban laposakat pislogtam, Ö szemrehányóan nézett rám, aztán megszólalt: •— Ejnye-ejnye. Különben a kettes számú iskola itt van nem messze, csak be kell for­dulni a sarkon. Meghökkentem. Űgylátszik rá volt írva az arcomra, hogy mit akarok kérdezni. Vagy már megszokott: S amikor mentem vissza az állomásra, nagyon meg­lepődtem. Képzeljék el, — nem találkoztunk. Dirrekt hiányérzetem volt. A tanitónéni ^ z utcán, dél felé, sok Iskolába igyekvő ne­bulóval találkoztam. Hátu­kon Ids táskájuk, kéz a kézben, piros orral, siet­tek. Amikor mellém értek, valamennyi kivétel nélkül kedvesen köszönt. No lám. — gondoltam magamban —. ilyen is van. Az iskolában, Pályázatot hirdetek az át­helyezés folytan megürese­dett két E 157 kulcsszáméi, főfoglalkozású tbc gondozó­intézeti szakorvosi állásra. Az állás javadalmazása az E 157 ksz-nak megfelelő illet­mény + 30 százalék veszé­­'yességl pótlék. Pályázatot hirdetek továbbá két újonnan szervezett E 251 kulcsszámú, főfoglalkozású külterületi védőnői állásra (Calmettizáló védőnő.) Az ál­lás javadalmazása az E 251- es ksz-nak megfelelő illet­belépve a tanterembe, min­den különösebb felszólítás nélkül, a drága apróságok fegyelmezetten felálltak és kórusban üdvözöltek: |. — Jónapot kívánunk: í •' Aha. Most már tudom, hogy honnan az utcai jelen­ség. A katedránál egy fia­tal lány ült. Görög Piros­kának hívják, nemrégen vé­gezte el a tanítóképzőt. Csé­­pán született és az Iskola el­végzése után ide került vissza. Most éppen egy el­sőosztályos kislánnyal fog­lalkozott, a szünetben. Ami­kor felállt, akii or látom, mi­lyen szép, magas, karcsú: — Szereti a hivatását és a tanuló kis gyermekeket? — kérdeztem: Az arcára nézve, szó nél­kül is le tudtam volna olvas­ni a választ. — Hát lehet őket nem sze­retni? . — nézett rám. —• Olyan kedvesek, bájosak és nagyon igyekeznek. Elsőosz­tályosok és boldog vagyok, hogy velük foglalkozhatom: örömmel tanítom őket az el­ső lépésekre, hogy a többi már könnyebb legyen szá­mukra. I? LbucsúztunTc, N Görög Piroska tovább fog­­'«Ikozott tanítványaival; Az udvaron, a játszadozó apró­ságok felém fordultak: Viszontlátásra — mond- . ták majdnem egyszerre. — Szervusztok — vála­szoltam, — aztán tanuljatok jól. Megígérték és én hiszek nekik. (kimer). ^ t mény + 30 százalék veszé­lyességi pótlék. Mindkét ál­lás a megye területén állan­dó külszolgálatot Jelent. (BCG úiraoitások. stb.) Fent meghirdetett vala­mennyi állás azonnali hatály­­lyal elfoglalható. A pályázók szabályszerűen felszerelt ké­relmeiket a Megyei TBC Gondozóintézet vezető főor­vosának nyújtsák be a meg­hirdetéstől számított 15 na­pon belül. dr. Lenkei Irén Int. vezető főorvos .......... ......■ . Rendeletismertetés Rendelet a íiövendékniarhák után járó adókedvezményről A Magyar Közlöny 1957 november 21-5 számában je­lent meg a pénzügyminiszter 37/1957. P. M. számú rende­leté a növendékmarhák után járó adókedvezmény igénylé­séről és nyilvántartásba vé­teléről. — A rendelet sze­rint adókedvezmény csak olyan növendékmarha után igényelhető, amelyre a tulaj­donos a borjú 8 napos koráig illetékmentes marhalevelet váltott ki és azt ezzel egyide­jűleg az illetékes községi-, városi tanács adóügyi cso­portjánál bemutatta. A leg­feljebb 6 hónapos korában megvásárolt, vagy csere, aján dékozás, öröklés útján meg­szerzett növendékmarha után járó 400 forint adókedvez­mény is csak abban az eset­ben adható meg, ha a ko­rábbi tulajdonos a növen­dékmarhát 8 napos koráig marhalevéllel ellátta és nyil­ván tartásba vétel végett beje­lentette. A 600 forintos adókedvez­mény iránti kérést oly idő­ben kell előterjeszteni, hogy az üszőborjú súlya 6 hónapos kora betöltésekor megálla­pítható legyen. A 400 forin­tos adókedvezmény engedé­lyezésére irányuló kérést a növendékmarha kétéves kora betöltését megelőzően, de ab­ban az évben kell előterjesz­teni, amelyben a növendék­­marha második évét betölti. Az állattenyésztők, illető­leg az állattartók a rendelet hatálybalépésekor tulajdo­nukban lévő marhákat 1957 december 31-ig jelenthetikbe a pénzügyi osztálynál, illetve, eddig az időpontig válthat­nak illetékmentes marhale­velet. A marhalevéllel ellátott növendékmarhára már nem kell új marhalevelet kiállí­tani, csak nyilvántartásbavé­­tel végett kell az illetékes ta­nács adóügyi csoportjánál bejelenteni. A határidő el­mulasztása esetén az állat­tenyésztők, illetve állattartók elvesztik az adókedvezmény­re való jogukat. Csak baromf’pestis e-len beoltott baromfit lehet piacravinni Megjelent a földművelés­­ügyi miniszter 18/1957. F. M. számú rendelete a baromfi­pestis elleni védekezés tokozá­sáról. A rendelet hatályba­lépésétől, vagyis 1957 novem­ber 21-től kezdve 1958 már­cius 31-ig Budapesten, Győ­rött, Várpalotán, Tatabányán. Komlón, Pécsett, Sztálinvá­­rosban, Miskolcon, Özdon és Salgótarjánban csak olyan tyúkfélét (tyúkot, kakast, kappant, csirkét, jércét) sza­bad élő, vagy vágott állapot­ban piacra vinni, vagy egyéb­ként értékesíteni, amelynek számyredőjében a baromfi­pestis elleni oltást igazoló tetovált szénfolt felismerhető Naposcsibére ez a forgalmi korlátozás nem vonatkozik. A fentiekben nem említett községek, városok piacaira 1957 december 31-ig a terme­lők be nem oltott baromfit is felhozhatnak, azt azonban továbi torgaíombahozatal cél­jára kizárólag állami, vagy szövetkezeti kereskedelmi szervek vásárolhatják meg A felvásárló a baromfi szár­nyának megtekintésével kö­teles az oltás megtörténtérő1 meggyőződni. Be nem oltott baromfit kizárólag a barom­fifeldolgozó telepekre szabad szállítani. 1958 január hó első napjá­tól március 31-ig, be nem ol­tott baromfi árusítása, vagy felvásárlása az egész ország területén tilos! A megyei ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tálya gondoskodik arról, hogy az őszi baromfipestis elleni kötelező oltások során min­den baromfi legkésőbb de­cember 31-ig vakcinás oltás­ban részesüljön; Bevezetik a kettős könyve« lést a termelőszövetkeze« lek A pénzügyminiszter 38— 1957. P. M. számú rendelete. — mely november 21-én je­lent meg. — szabályozza a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek könyvviteli rendiét. Eszerint a mezőgazdasági ter­melőiszövetkezetek könyve­­ésüket vagy rovatos könyve­lési rendszerben, vagv kettős könyvelési rendszerben vezet, hetik. A rovatos könyvelést alkalmazó tsz-ek a megfelelő nyilvántartási és könyvelési könyveket kötelesek vezetni. Ezek felsorolását a Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Számvitele című kiadvány ‘artalmazza: Azok a nagyobb területtel rendelkező tsz-ek, amelyek­nél a kettős könyvelés veze­­'ésénelk előfeltételei (a köny­velők szakmai képzettsége, 'étszámellátottság, stb.) fenn­­állanak, könyvelésüket 1957 november I-től kezdve a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Kettős Könyvvi­­‘ele című kiadványban fog­adtak szerint vezethetik. A választott könyvelési rend­szert azonban évkózhen meg­változtatni nem szabad. A kettős könyvelésre való á‘­­térést pedig be kell jelenteni a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának. A jászkiséri kul­túrotthon színját­szó csoportja a he­lyi tűzoltótestület javára nagy siker­rel játszotta a Li­li bárónő című há­rom felvon ásos operettet. Másfél év alatt ez már a negyedik (olyan jól kidolgozott) ki­emelkedő darabjuk melynek a szom­szédos községek közönsége is elra­gadtatással tap­solt Ez a lendületes, fiatal műkedvelő­­párda a Csárdás­királynő, János vi­téz és Mágnás Miska után most a Lili bárónővel erősítette meg jő hírnevét Jászapáti, Jászladány, Jász­­szentandrás, . Ti­­szasüly és Pély község dolgozói előtt. Rendkívüli sikerű volt a bu­­csúelőadás Jászki­­séren. A közönség büszke örömmel ünnepelte a kivá­ló színjátszó fiait, akik között több tehetséges KISZ tag tűnt fel. A rendezésben most is Havas János, színjátszó csoport­­vezetőé a fő ér­dem, s a szerve­zésben Vona Péter tűzoltó — kultúr­­felelős dolgozott fáradhatatlanul. — Minden szereplő elismerést érde­mel, mert tudása legjavát adta. Bár legtöbb he­lyen teltházzal fo­gadták őket, mé­gis inkább csak erkölcsi sikerrel zártak, mivel az esetenkénti bevé­telt csaknem tel­jesen felemésztet­te a fővárosi szín­padi ruhák ma­gas kölcsöndíja. Donkú Ottó kultúrigazgató, Jászkisér Pályázati felhívás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom