Tiszavidék, 1957. november (11. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-22 / 275. szám
n IDE KÉT ISTEN KÉK Elszakadni az időjárás szeszélyétől ” I VÁLASZOLNAK A „SZOLNOKI GYOMOR* * ILLETEKESEI (Folytatás,) ) SZABÁLYOZÁS! előtt a Tisza, áradáskor beláthatatlan területeket elöntött. Visszahúzódása után a mélyenfekvő területeken ottmaradt a víz, mocsarak keletkeztek. De ahonnan levonult, ott sem volt a termelés biztonságos, mert gyakran megtörtént, hogy a zöld ár tönkretette a Vetést, oda lett a. szántó-vető ember egész évi munkája. A termést betakarította a Tisza. Es ahová nem ért el a Tisza, ott is baj volt a vízzel. A kiadós őszi esőt és az elolvadt hólevet a kemény kötött, talaj nem issza be, felgyülemlett a lapályokban. Ezért kellett a Tisza két oldalán egyrészt védműveket emelni, másrészt meg kellett oldani a belvízlevezető rendszerek építését. Az ország legrégibb szivattyútelepe a sajfoki látható a fenti képen. 1878-ban épült. Gépei, s berendezései műemléknek van nyilvánítva. Teljesítménye 4 és fél köbméter percenként. Heves cs Erdőtelektől a Tiszáig bezáródó részt mentesíti a belvizektől. elvtárs egyébként elmondta azt is. hogy gáztűzhelyeket, főző és sütőberendezéseket szerzett be, úgyhogy Szolnokon több árudában megkezdik a forró virsli, frissen sültek és főttek árusítását. Egyébként éppen a helyi ellátás nehézségei miatt kénytelnek voltak a napokban megállapodást kötni rendszeres szállításra a ferencvárosi húsüzemmel. Ez az üzem vállalta a szállítást. úgyhogy a vásárlóiénak nincs mitől tartani. Csupán kapacitás és ipari feldolgozás kérdéséről van szó, nem áruhiányról. — Még Jászberény sem lesz olyan mostoha ebből a szempontból, mint volt. Üj javaslat is hangzott el, mégpedig az. hogy próbáljon kocsonyát főzni a vágóhíd. Ha ízeltes és megfelelő minőségű lenne, ezt is minden tételben átvennék s kiválóan hasznosíthatnák így a fejet, körmöt, sok más olyan bús- és zsfrfélé* *'. ami egyébként sosem került megvételre. Reméljük ez a vita' is elősegíti hogy a legfontosabb szükségleti cikkek egyikéből javuljon az ellátás. (Palatínust A dolgok árnyéka A Les Letters Francaisesnek ez évi áprilisi szamában Le petit Serge címen öthasabos cikk jelent meg André Wurmser tollából Vera Panova új regényéből, melynek francia fordítását nem sokkal •később követte a magyar is. A kötet Messzi utca címen jelent meg magyar nyelven az Európa Kiadónál. A Les Letters Francaisesnek ugyanebben a számában az egyik előkelő francia könyvkiadó hirdeti Panova egy másik könyvét is. Tudjuk, hogy nem a francia az egyetlen nyugati nyelv, — amelyre lefordították Panova munkáit. Mi az oka ennek a sikernek? Nem ok nélkül írja Wurmser az öt hasábot, nem ok nélkül fordítják Panova müveit nyugati nyelvekre. Érdekesek ezek a könyvek. Érdekességüket nem eseményeik adják elsősorban, hanem az, amit az írónő egy régi beszélgetésben ilyenformán fogalmazott meg: „az életet szeretném ábrázolni, ellentmondásaival, a jóval és a rosszal, és az embereket, akikben küzd a ió és a rossz*’. Minden valamire való író Itt még csak ezután lesz szivattyútelep. A fenti felvétel Tiszaderzs mellett készült a Tisza partján, ahol most épül az Örvény-abádi belvízrendszer víztelenítésére a 6 köbméter percenkénti teljesítményű tiszaderzsi szivattyútelep. Ebben az évben kezdtek hozzá 6 és fél millió forintos előirányzott költséggel. S ha a munkálatokat nem kell huzamosabb időre megszakítani, I§60-ra készen lesz. Hatalmas építkezéshez kezdtek a tiszasülyi határban is. Itt a belvizek levezetésére építenek egy hatalmas szivattyútelepet. A munkálataihoz már a múlt évben hozzákezdtek, s már javában halad a betonozás. Valószínűleg 1959-re épül meg. s teljesítménye 10 köbméter lesz percenként. Ez a szivattyútelep Jászkisértől a milléri csatornáig bezárólag ezt a részt fogja majd mentesíteni a vad és belvizektől. A'megépítésére előirányzott költség 19 millió forint. | IZ AZOXEAN | nern v0lt elégséges arra. hogy a belvízlevezetést véglegesen megoldják. A Horthy-rendszerben ez a munka abbamaradt. Huszonöt év alatt mindössze a tiszaörvényit építették, ezt sem a belvíz levezetésére hanem ebben az időben már kezdtek Magyarországon is rizstermeléssel foglalkozni és Horthy rizstelepeinek kellett a víz. A belvízlevezetés megoldása így aztán — mint sok minden más — a népi demokráciára maradt örökségül. Kevesen tudják, milyen óriási erőfeszítéseket tettünk és teszünk azért, hogy megoldjuk. 1961-ig három olyan vízmüvet építünk a megyében, melynek kanacitása ugyanannyi lesz, mint együttvéve a többinek, amit 78 év alatt építettek. Épülőfélben van a vjüogói szivattyútelep, amelynek kapacitása másodpercenként 19 köbméter lesz és 1958-ban már üzeme’ni fog Épül a tiszaderzsi 6 köbméteres kapacitással és 1959-re megépül a tiszasülyi is. F három vízmű megépítése 28 millió forintba kerül az államnak. Nehéz felmérni, mit jelent ez a környék községeinek. Ha készen lesznek, és üzemelnek, véglegesen megszűnik a belvízveszély. Rövid néhány nap alatt le lehet s vizet szívatni az elöntött területekről. Ez évente sokmillió forint értékű terméstöfcbietet 'jelent a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. | MOSTANÁBAN! sokszor szemére vetik ; z államnak, hogy nem sokat törődött az elmúlt években a belvízlevezetéssel. Az előbb ismerteteti építkezések is bizonyítják, hogy ez nem így van. Igaz hogy az elmúlt években főként az öntözőműveket i lleszt ettük és emiatt kevesebb gondot fordítottunk a belvízlevezetésre. Helytelen volt hogy az öntözőművek nagvrészt a belvízlevezető csatornákra épültek. Részben ez is oka annak, hogy a megyében nagy területek elmoc-aT'asodtak. De csak erre fogni — nagy hiba lenne. Jóval nagyobb bal ennél, hogy az elmúlt esztendőkben a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok az államtól várták érmék a problémának a megoldását. Csinálja meg az állam! Annak van pénze. Mondjuk meg őszintén, olyanok 1« vannak akik art szeretnék, ha az állam a földiükről a vize« a belvízlevezető csatornába vezetné, aztán felszántaná talán még vetőmagot is adna és u. „«kérné az illetőt — szíveskedjék betakarítani a termést. Mert mit mondjon az ember, ha például szétnéz a kenderes! határban. A villogó! csatorna mentén, tőle néhány lépésnyire, száz- és százholdak el vannak mocsarasodra, gyékényt, meg silánv iengenádat teremnek. A földtulajdonosok még ezt sem hajlandók levágni. Elfe’eitették volna már. hogv nagyapáik milyen keményen megdolnc?*ak azért, ho°v ezeket a terií‘eteket művelés alá fogják9 Kezdetleges sze-s-mmokkal. ■’•okszc'i- a febze fokával verfók széf a kemény nősöket, bzcgyelli mázát az ember ha ízeket az elvadult területe'*et látta. Vétkes könnvelműg! S hóm'" tűnni vaiamit, bizonvítia az is. hoev az elmorsnracodo^t területek közé éke’ődve olvan narcel’ák is vannak, amelyet most az ilyesmit. Vissza kell hódítani. S ha ehhez egy, vaev néhány ember ere;e kevés, akkor társadalmi erővel, ösz-z°fr zással kell megold ar»i. Alakítsanak az esvén i le? do1- tozőv parasztok és. terme1őszödé1 kezefek társulásokat a ’"elvízWpzefésre. Társadalmi munkával. kfizfis erővel kmyvnyehben menne. Az állam persze ezután is nngv erőfeszítéseket tesz a beívfzleveze*és megoldása ő-öpkéberi; D» tsak a nagv létesítménvekot — a szivattyútelepekét és főcsatornákat — éoíti meg, a munka fováhhi része a fe--níűűczövetkezptekre, esvén! -t-garvr.s p„„„„fokra hámit íg 'gy van ez jól. B. K. M, | Szolnok megyében épült meg! a Tiszán az ország első szi-' vattyútelepe, a sajtold, 1878-1 ban. Ezt követték a többiek.! Megépítésük lehetővé tette,; hogy a megyében többezer' hold mocsaras, használ hat at-1 !an területet művslés alá ve-; gyenek és a már művelés alá! fogott területeket is belvízié-; lenítsék. 1-4 <4 « Lapunk szerdai számában «„Szolnok gyomra’’ címmel «cikk jelent meg a vágóhíd és «húsüzem munkájáról. A töb«bek között arról is szó volt «ebben, hogy a kiskereskede« lem és a húsipar között nem «teljes az egyetértés, mert a «melléktermékek közül a ve- J lőscsontot, vesét velőt, pa«calt stb. nem veszik át és * ezek a hulladékba kerülnek. ; A Kisker dolgozói nem ; voltak restek megmondani, ; mi pedig megkérdezni, hogy ; mi a véleményük a vágóhíd ; vezetői nyilatkozatának egyes ; megállapításairól. 2 Mit mond először is Si- Smon elvtárs, a Szobioki Kisl kereskedelmi Vállalat igazgatója? « — A kerskedelemnek igen ; jó, hogy illetékesek szóltak ; a tőkehús és a töltelékáru el; látásról. Meglepetésszerűen ‘ ért azonban az a rész, hogy a I * vágóhídnál nagy érték megy ■ « veszendőbe, mert nem adjuk j ; el a belsőrészt, csontot stb.; i Én csak azt mondhatom, hogy i Ja kereskedelem szívesen át; veszi — merthiszen a vásár* lóközönség ig megszokta már 1 és várja — a füstölt csontot, 5 fehér csontokat csak kellő 1 minőségben és mennyiségben 1 adják át. j Tóth György elvtárs henjtes és a húselosztó vezetője «részletesebben is megmagya- S rázzák ezt. Szerintük, * ha volt vonakodás a mel; lékáruktól, azért volt. mert ; a csontot pl. nem frissen ; kaphatják a vágóhídtól, * hanem gyakran 2—3 nap ; után. A pacal, az előírtnál * több vizet tartalmaz, mert [ a megállapodástól eltérően J nem rácsos fenekű ládá! ban tartják, ahol a víz Ie; folyna belőle. ! A velőt, belsőrészeket azon í melegében egy ládába rak- i ják, ahol gusztustalanul öszj szemelegszenek, — ahelyett, ihogv felakasztanál? és lehű- i tenék. Nyilván árusításra | csak olyan portékát vesznek lát, ami megfelelő, gusztusos ,es még a legkényesebb igé[ nyű vevő se köthet bele a minőséget illetően. Ezért azt ! kérik a vágóhid vezetőségé! tői. hogy ne várjanak két; három napot, míg egy csomó ! ilyen árú összegyűl, hanem ; szóljanak azonnal,-mikor pl. ! a csontozást megkezdik, vagy [ akár 4—5 kiló velő. beisö[ rész, paca] összegyűlik. — ! Azonnal kimennek érte és ! frissiben minden mennyiság, ben átveszik. ! A vitás rész tehát ilyen i módon tisztázható. Objektíve I igaz az. hogy eddig a hulla; dókba vándoroltak ezek az | áruk, ahelyett, hogy a fa'fTT«TTTTTT»T»»tTTTTTTTTTTT»»Tt' zékba kerültek volna. Azért, mert nem volt meg a kellő egyetértés egyik részről sem. Van egy másik probléma is, amit viszont most a kereskedelem illetékesei mondtak el a húsüzemről. Igaz. hogy a vágóhid óriásit fejlődött az elmúlt tíz év alatt nagyságban és munkában. A fogyasztás azonban még jobban — úgyhogy ma már egyre kevésbé tud lépést tartani az igényekkel. Számtalan példa van és írásos dokumentumot mutattak ennek bizonyítására. Legutóbb pl. 30 tételes megrendelésből csupán kettőt kapott meg az elosztó, azt is kolbászban. Az árudák rendeléseinek nagy részét, Koncz elvtárs 61-es árudavezető szerint 30—10 százalékát nem tudják teljesíteni. Úgyhogy a gyorskiszolgáló boltban felállított „sütögető'“ — aminek ellátását pedig megígérte a vágóhíd — kb 80 000 forint forgalomtól esik el havonta. Nagyon szívesen vennék, ha ezt a nagy forgalmú árudát tekintenék a húsüzem mintaboltjának s valaki az ottani szakemberek közű! védnökséget vállalna felette. Simon Mi ax oka Vera Panova regényei nemxetköii sikerének ezért küzd. Pahovanak sikc rült ezt megvalósítania. Elképzelhető, hogy valc ságismeretből jó leckét ki pott ez a, friss szemű asszony, aki 1905-ben születe a Don menti Rosztovban. - Gyermekkorát a világhábor és a polgárháború viharaiba tölti. Tizenhétéves és mér új ságíró. Az is marad egésze 1935-ig. Micsoda lehetőség „jó és ress/’’ megismerésért Harmincéves elmúlt, amiké első könyve megjelent. M „befutott“’ író, aki kétsze kapta meg a Sztálin-dijat. - ötvenkétéves, három évei meke van. és élményei mos gazdagon sorakoznak fel mű veiben. A szovjet irodalomban ér tékes hang a Panováé. Les utóbbi kisregényével, a Mész szi utcával kapcsolatban ve laki Kasmert idézte, aki az írja egy helyütt, hogy a gon olyan, akár az árnvék: kies ne’.: kicsi az árnyéka, nagy nak meg nagy. de ezt tó', az is elborítja a magáé. A Messzi utca gyermekhő sében. Szerjoz-ában bravúro sen mutatja ezt meg az író nő.
